Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-15 / 346. szám

1904. december 15. BUDAPESTI HÍRLAP. (346. sz.) •veszedelmes eljárását, a november 18-án keresztül­hajszolt házszabálymódosítást és az annak alapján ho­zandó törvényeket érvényeseknek el nem ismeri. A népgyűlés kéri a szövetkezett ellenzéket, hogy küzdel­mét továbbra is hangadatlanul folytassa. A határozati javaslat előterjesztése után Bozóky Árpád dr., a kun­szentmártoni függetlenségi párt elnöke ismertette a politikai helyzetet. Majd bácsi L. István, a kun­szentmártoni függetlenségi kör elnöke adta át a kun­szentmártoniak üdvözletét. Végül Jauernik elnök beszélt ismét nagy hatással és a hallgatóság egyhan­gúlag elfogadta a határozati javaslatot. Gölnicbányán december 18-án, vasárnap az egész kerületre kiterjedő népgyűlést tart az ellenzék. Dévaványa polgársága vasárnap tartott érte­kezletén határozati javaslatot fogadott el, a­mely elitéli a kormány merényletét a szólásszabadság ellen és hazafias küzdeleméért üdvözli a szövetkezett el­lenzéket. Törökszentmiklós község vasárnap tiltakozó gyűlést tartott. A gyűlés elitélte a szólásszabadság el­len intézett merényletet és kimondta, hogy a törvény­ellenesen hozandó további határozatok jogilag és er­kölcsileg érvénytelenek s azoknak senki engedelmes­kedni nem köteles. A határozati javaslat követeli a felforgatott jogrend helyreállítását és az elkövetett bűn megtorlását, a megtámadott alkotmány védel­mére szövetkezett ellenzéket pedig bizalommal üd­vözli. Mezőtúron a függetlenségi párt vasárnap dél­előtt tiltakozó népgyűlést tart, a­melyre a közép­pontból a szövetkezett ellenzék megbízásából Tóth János, Rákosi Viktor, Papp Elek és Bakonyi Samu képviselők utaznak Mezőtúrra. Kiskunmajsán a függetlenségi és 48-as kör vasárnap délelőtt tíz órakor tiltakozó népgyűlést ren­dez. A gyűlésre meghívták a fülöpszállási választóke­rület minden községét. A németek Kis-Ázsiában. Konstantinápoly, dec. 12. (Saját tudósítónktól.) Az összes európai államok közül Németország van a legjobb viszonyban Török­országgal. A németek tapintatosan megkímélték a tö­rökök érzékenységét a krétai és a macedón reform­rendőrség kérdésében. A török jó, háladatos nép. Meg is hálálta a németek passzív magatartását. Manapság a német kereskedelem, ipar és toka­­uralkodik az európai és ázsiai török piacokon és kikö­tőkben. A németek Kis-Ázsia csöndes gazdasági elfog­lalását sikeresen folytatják. A politikai elfoglalás ké­sőbb, kedvező pillanatban, magától megérik, mint a mostani békés, fegyvernélküli gazdasági elfoglalás ter­mészetes következménye, az ismeretes angol recipe sze­rint. A német munkának sokat használ a Kis-Ázsiára és Konstantinápolyra aspiráló Oroszországnak a japán háborúban való elfoglaltsága is. A Drang nach Osten eszméje óriás sikereket ért­­el Törökországban. A németeknek sikerült a kis-ázsiai anatoli vas­útnak német tőkével való megépítése; most­­építik ők a bagdadi vasutat, melynek első része a Koniah-Boul­­igomlon vonal, már megépült, az anatóliai német vasut­­folytatása gyanánt. Mind­ez a német tőke, a német erő és kéz sikere. A vasút mentén a németek erősen gyarmatosíta­nak. A hivatalnokok, a mérnökök, a vasút személy­zet német, a német szó kiszorította a francia és olasz nyelvet Kis-Ázsiában, sőt Konstantinápolyban is ro­hamos sikerrel foglal­tért a német nyelv. Van szám­talan német a török hadseregben, a csendőrségben, a Vasútnál, hajóstársaságoknál, a bankoknál, a török hi­vatalokban, a kereskedelmi - ipari vállalatoknál, gyá­rakban stb. Ez valóságos német invázió, Török- Bonban. A bagdadi vasút megnyitja a németek előtt a­­dúsgazdag abáni sík­ság kapuit, a végnélküli pamut­­ültetvényeket, a termékeny gabonaföldeket. A dús Mezopotámiát — melynek gazdagságáról az evangélium is dicsérően nyilatkozik, — a német tőke már elfoglalta. A németek sok koncessziót kap­tak az ottani „feneketlen” petróleum források és ás­ványbányák kiaknázására. Palesztinában, a szent földön, a német gyarma­tok száma rohamosan nő. Ott nagy számban vannak német „csiflukok” (mezei birtokok), nagy szőlő ül­tetvények, sőt német faluk is. A jól kezelt palesztinai bor már is a legjobb török, szamosi, ciprusi és görög borral versenyez. A bagdadi vasút mellett német ipartelepeket, gyárakat, mezei birtokokat létesítenek a németek. Az 1896. évben Jeruzsálemben, alapított német bankházat részvény pénzintézetté Alakitól tal­­ál, melynek számos fióküzlete lesz Elő- és Kis-Ázsiában. Ilyen intézménye egyetlen idegen nemzetnek sincs. — Beraklea gazdag szénbányái is a németek kezébe jutottak. Most azon működnek a németek, hogy Konstan­tinápolyban nagy német bankot alapítsanak, melynek fiókjai a német tőkével, behálózzák elsősorban az ázsiai, azután az európai Törökországot. E célból nemrég száznál több német tőkepénzes, nagyiparos és nagykereskedő érkezett ide, kik az itteni viszonyokat tanulmányozván, elszéledtek egész Kis-Ázsiában, hogy a német gyarmatosítást, a német tőke elhelyezését si­keresen folytathassák. Ez a nagy német gazdasági akció, Kis-Ázsia békés, gazdasági elfoglalása, az anatóliai és bagdadi német vasutak természetes következményei. Hogy mily nagy súlyt helyezett 11. Vilmos császár erre az akcióra, bizonyítja ismert üdvözlő távirata, melyet a nevezett vasút igazgatóságának küldött, mikor a Ko­riak­—Voulgomlu vonalat megnyitották. A németek tehát már a munkájuk másik felé­ben vannak. Céljuk meghódítani békés, gazdasági és pénzügyi eszközökkel a bibliában dicsért ígéret föld­jét, a Kánaánt, a Tigris és Eufrát folyók partjain elterülő Eldorádót, bol hajdanában — a biblia szerint — egy szőlő­fürtnek 50 oka súlya volt, mely a világ leggazdagabb országa volt és most is az. Egyidejűleg a német tőke az európai Törökor­szágban is teret és uralkodó helyzetet vív ki magának. A németek építették belga címen a szaloniki— monasztiri vonalat (most az atém­i—szaloniki vasútvo­nal építésére vetették szemüket!); új kikötőket léte­sítenek; bankokat alapítanak; kereskedelmi és ipar­­vállalatokba kezdenek; a német árucikkek kiszorítják a többi idegen cikkeket; az összes török állami és had­ügyi szállítmányokat a németek eszközük stb. Még tizennégy év előtt Németország csak a Du­nán és Trieszten át kereskedett Törökországgal. De az 1890. évben Hamburgban alapított Deutsche Bevárm­- Linie gözhajótársaság óriási szolgálatokat tett a né­met kivitelnek. Harminc nagy német gőzhajó ma tel­nem teljesen kiszorította az osztrák Lloyd működé­­sét a Bevontén, noha a Lloydot dúsan szubvencio­nálja az osztrák kormány. A háború, Budapest, dec. 14. A japánok, miután teljesen harcképtelenné tették a port-arturi orosz flottát, a kétszázhárom méteres dombról most magát Porti Artúrt bom­bázzák, úgyszólván szünet nélkül. Azt jelenti egy táviratunk, hogy hétfő óta lángban van az új­város, melyet tudvalévően csak a Tábla-hegynek nevezett erődcsoport választ el attól a váröstől, a­melybe a kétszázhárom méteres domb is bele­esik. A japán bombák záporként hullanak a Tábla-hegyre is, valamint a közelben levő többi erődre, a­melyek mind alacsonyabbak a kétszáz­­háromméteres dombnál. Az orosz erődökben egy londoni hír szerint tengerész-tüzérek állanak az ágyuk mellett, a­mi arra mutat, hogy az orosz vártüzérség legnagyobb része elpusztult az eddigi küzdelemben. A mandzsuriai harctéren csend van. A két legutóbbi napon az ellenfelek közt nem történt semmiféle összeütközés. Mai távirataink a következők: Port-Artur ostroma. London, dec. 14. (Saját tudósítónk­tól.) A japánok szaka­datlanul folytatják Port-Artur bombázását. Az újváros hétfő óta ég. Az összes hajóágyuk a vár­ban vártnak és az összes hajóstengerészek részt vesznek a vár megvédelmezésében. London, dec. 14. (Saját tudósítónktól.) A japánok fölszál­­lították már a kétszázhárom méteres dombra ostromágyuikat és szakadatlanul bombázzák Port-Arturt. A kétszázhárom méteres dombon részletesen meg tudják figyelni a szomszéd erő­dök helyzetét és a csapatok állását. Az orosz ágyu­kat tengerész-tüzérek szolgálják s úgy látszik, hogy eredeti legénységük vagy elesett, vagy meg­sebesült. Az összes rendelkezésre álló szárazföldi csapatokat kirohanásokra és ellentámadásokra használják föl. Az időjárás nagyon hideg. Az oroszoknak egyetlen ép csatahajója, a Szebaszto­­ v­ pol, a kikötő bejáratától három mértföldnyire nyugatra horgonyoz. Azt hiszik, hogy japán tor­pedóhajók támadást fognak intézni a Szebasz­­topol ellen. London, dec. 14. (Saját tudósítónktól.) A Daily Telegraph­­nek jelentik Csifuból. Egy kínai ember, a­ki Dalaiból érkezett ide, azt beszéli, hogy egy japán hadihajó, valószínűleg a Sikiszima, november 30-án Port-Artur előtt elsülyedi. A hajó legény­ségéből háromszázan vesztették életüket. Ezt a hírt semmiféle más jelentés meg nem erősíti. London, dec. 14. (Saját tudósítónktól.) Az odesszai tengerészeti kö­rök abban a nézetben vannak, hogy a port-arturi flotta pusztulása nem gyakorolhat befolyást a balti flotta útjára és legföljebb késleltetni fogja egy keveset, mert a flotta kénytelen lesz erősítéseket bevárni. Avelan tengerészeti miniszter azt kívánja, hogy Rosdesst­­venszki az összes rendelkezésre álló hajókat koncen­trálja a japánok elllen, hogy így veresége teljesen ki legyen zárva. Egész Dél-Oroszország gyászol a port­­erluri flotta pusztulása miatt. A mandzsuriai harctér. Pétervár, dec. 14. (Hivatalos.­) Szaharov tábornok 13-iki ás 14-iki táviratai azt mondják, hogy e két napon nem érkezett jelentés a két hadsereg összeütkö­zéséről. Az orosz táborban minden jól van. Az erős hideg egyre tart és különöse­n éjjel nagy. A fekete tengeri orosz flotta. Konstantinápoly, dec. 14. (Saját tudósítónktól.) Az európai és ázsiai török kikötők őrzése céljából, de különösen a Dardanellák és Boszporus bejáratának biztossága érdekében, a szultá­nrádéja alapján, tizenkét ágyúnaszádot rendelt a török tengerészeti minisztérium. Odesszából jelentik újból, hogy a fekete-tengeri orosz flotta kész a kelet-ázsiai vizekre való indulásra. Ez a hír érkezett az angol nagykövetségre is, de az oroszok tagadják a hír való­ságát. T­gy látszik, hogy a fekete-tengeri flotta lesz az a harmadik orosz hajóhad, melynek mozgósítás­áról beszélnek a pétervári táviratok. Ez esetben Oroszország megszegné a párisi szerződést, a­mi ellen Angolország kész energikusan tiltakozni. A török körök esetleges magatartása ebben az esetben ismeretlen. A kérdésről nem nyilatkoznak, vagy egyszerűen, azt válaszolják,­ hogy az említett eshetőség ki van zárva. Az Aszkold, London, dec. 14. A Morningpost jelenti Sanghajból: Az Aszkold nevű cirkáló még mindig szenet vesz föl és már ezer tonna kardit-szenet rakott be. Azt hiszik, hogy az el­­­távolított géprészeket újakkal pótolták ki. A megölt attasék, Páris, dec. 14. Az Echo de Paris egy Londonban élő orosz titkos ügynökének, Hesse tábornokhoz, az orosz főhadiszállás parancsnokához intézett két levelét közli. Az ügynök­nek sikerült álítólag beférkőznie az ottani ja­pán követ környezetébe. Első levelében elmondja, hogy a japán követ augusztus 28-án kapott közlést, hogy azt a bárkát, a­melyen a német és francia tengerészeti attasék menekültek Port-Arturból, augusztus 29-én látta meg egy japán cirkálóhaj­ó. A cirkáló a bárká­nak meghagyta, hogy álljon meg, de a dsunka a sötét­ségben nem értette a jelzést és folytatta útját. Egy japán torpedónaszád üldözőbe vette a dsunkát és több ágyúlövést tett rá. A dsunka bevonta vitorláit. Egy ja­pán tiszt a dsunkára ment és látta, hogy két kínait és a német katonai attasét a lövések megölték. A japán cirkáló parancsnoka elrendelte, hogy a bárkát a fran­cia tengerészeti attaséval sülyeszszék el.­­ A második levélben elmondja, hogy négy japán torpedónaszád részben angol legénységgel a halászbárkákkal együtt, a­melyek élelmiszerrel és szénnel látták el, októberben indult el az angol partokról a balti hajóhadnak az Északi-tengerben való megtámadására. Ez alkalom­mal két japán torpedónaszádot sülyesztettek el. London, dec. 14. ■Hajashi báró japán követ megcáfolja a Standard által közölt és az Echo de Paris jelentésével úgyszólván egybehangzó cikkét, mely egy Londonban

Next