Budapesti Hírlap, 1905. január (25. évfolyam, 1-31. szám)

1905-01-12 / 12. szám

6 1905. január 12. BUDAPESTI HÍRLAP. (12. 87.) kortesei tehát aláírásokat gyűjtenek és mert az alá­írás nem gyűl össze a kellő számban, koholt aláírással igyekeznek Vojnitsot a jelöltség elfogadására bírni. Abrudbányán a képviselőválasztás határnap­jául január 26-át­ tűzték ki. Egyedüli jelölt Rosenberg Gyula dr. Zsolnáról jelentik. Rudnay István, a zsolna­­clajosi kerület szabadelvűpárti jelöltje ma mondott programbeszédét nagy tetszéssel fogadták. Rudnay a 67-es alap hívének és a kormánypolitika őszinte támo­gatójának vallotta magát. A hátszegi­ kerület Nopcsa Elek bárót jelölte szabadelvű programmal. Nopcsa báró ma Petrozsény­­ben programbeszédet mondott. A kis­jenői szabadelvű párt rendkívüli népes gyűlésen nagy lelkesedéssel Csuk­ay Gyula volt fő­­szolgabírót kiáltotta ki jelöl­tjének­, mire Csukay élénk tetszés közt elmondta programbeszédét. Nyitráról jelentik: A nagy­tapolcsányi vá­lasztókerületben eddig csak Sulyovszky Dezső volt képviselőt jelölték. A néppárt Lelkes Gyula földbirto­kosnak ajánlotta föl a jelöltséget, a­ki azonban kije­lentvén, hogy egész életében szabadelvűpárti volt, a jelöltséget nem fogadta el. Weszelovszky Ferenc, a széniéi választókerület volt képviselője, és mostani ■nemzetiségi képviselőjelöltje, tegnap kezdte meg Vácon fogházbüntetését. A Kúria jogerősen egy évi államfogházra ítélte államellenes izgatás miatt. Valasek János, a verb­ói kerület volt képviselője, a­kit szintén egy évre ítélte­k, szintén Vácon van. Valasek most nem lép föl. A puchó-illavai választókerületből Andrássy Gyula gróf ma a következő táviratot kapta: Nagymé­lt­­óságú Andrássy Gyula gróf Budapest. A puchó-illavai választókerület szövetkezett ellenzéke a mai napon Szednyánszky László visszalépése folytán és ajánlatára .Pongrács János, grófot jelölte ,nagy lelkesedéssel, mi­ről Nagyméltóságodat tisztelettel értesítjük. A végre­hajtó-bizottság.­­ • Az abonyi szabadelvű párt elnökségének Hege­dűs Lóránt táviratban tudtára adta, hogy a jelöltséget nem fogadhatja el, miután eddigi kerülete választó­­polgáraihoz ragaszkodik és meggyőződése az, hogy Pá­pán győzni fog. Alsókubinból táviratozzék. Az alsókubini vá­lasztókerület szabadelvű pártja Scholcz Ottó elnök­lésével ma megtartott gyűlésén egyhangúlag ifjabb Szmrecsányi Györgyöt kiáltotta képviselőjelöltül, ki nyomban elmondta programbeszédét. A miniszterel­nökhöz a gyűlés üdvözlő táviratot küldött.­­ Paksról táviratozzék. Az itteni szabadelvű párt ma Kovács-Sebestyén Endre elnöklésével értekezletet tartott, melyen egyhangúlag Simontsits Elemér vár­megyei főjegyzőt jelölték képviselőül. Simontsits el­fogadta a jelöltséget és holnap mondja el programbe­­szédét Pakson és Dunaföldváron. Kesztölcön (Esztergom megye) Szacelláry György, kormánypárti jelölt ma akarta elmondani pro­­grambeszédét, de a nép nem engedte szóhoz jutni. Egyre abcugolták és a nép végre olyan fenyegető ma­gatartást tanúsított, hogy a jelöltnek Apáthy Gyula községi jegyzővel a jegyzői irodába keleltt menekül­nie. E kudarc után Szacelláry azonnal elhagyta a községet. A magyar-igen­ kerületben három jelölt van:­­Wertler Gyula kormánypárti,­ Schubert Sándor Báncy-párti és Nyisztor Lőrinc ügyvéd román nemze­tiségig­­. Élesben Zichy Rezső gróf visszalépett. Ugrán Bölönyi ellen föllép a veje, Wesselényi Ferenc báró. A tenkei kerületben tegnap véres zavargás volt. Roxin Miklós román esperes szabadelvű parti jelölt körútra indult a kerületbe, de Mocsárd község határán függetlenségi választók útját állották s őt és embereit megtámadták és meghajigálták. Lövés is esett és egy ember veszedelmesen megsebesült. Roxin bevonult em­bereivel Gyantára, a­hol a lakosság fenyegetően visel­kedett és csendőröknek kellett közbelépni. Iroxin végre kivonult embereivel a községből, a­hol a független­ségiek­­megrohanták és véresre verték. Miskolc város középponti választmánya ma dél­után tartott ülésében elhatározta, hogy Miskolc város északi és déli kerületében a képviselőválasztás január 21-én lesz.. A bácsi óvárosi választókerület küldöttsége ma megjelent Gromon Dezső államtitkárnál, hogy neki a képviselőjelöltséget újra fölajánlja. Nagy István pa­lánkai ügyvéd,­a küldöttedé szónoka kérte, hogy a je­löltséget újra fogadja el. Gromon Dezső a többi közt ezt ítélte: Nem hiszi, hogy ezúttal csupán a személye iránt való ragaszkodás, melyre mindenkor büszke volt, hozta őket ide, hanem nyilván az a fontosabb állami érdek, mely minden komoly, hazájáért aggódó hazafi előtt lebeg. És ha valaha súlyt vetett választói bizal­mára, úgy most a nehéz, súlyos politikai viszonyok közepette kétszeresen kéri támogatásukat, mert olyan tervet kell megvalósítani,a­mely az anarcikus állapo­tokból való kibontakozást, az állami rend helyreállítá­sát célozza. Ezután szerb és német nyelven is szólt az államtitkár a választókhoz. Délben a Vadászkürt­­szállóban ebéd volt, a­melyen Everkovics Iván bácsi plébános, Nikolics Aurél jegyző, Büchler Róbert igaz­gató és Pető Lajos szerkesztő mondott felköszöntőt. Tordáról jelentik a Magyar Távirati Irodá­nak. A függetlenségi párt Vertin Endrét jelölte. To­­rockon Boncha Miklós szabadelvűnek nincs ellenjelöltje. A jelölt most körúton van kerületében. Marosludason Bethlen Balázs gróf szabadelvűpárti mellett tömörül­nek pártkülönbség nélkül, ellenjelöltje nincs. A fel­­vinci kerületben Miksa Imre volt nemzeti pártival szemben a szabadelvűek Felszeghy Sándor anyakönyvi felügyelőt jelölté le, a­ki Belvi­ncon 500 választó előtt ma mondotta el programbeszédét Az ellenzékiek zajos ellentüntetést rendeztek. A vendéglő ablakait a­mely­ben a szabadelvűpártiak gyülekeztek, az ellenzékiek bezúzták, a kormánypárti választókat kővel dobálták. Este­ a kormánypártiak ablakait is kövekkel dobálták, sőt Ertsey Pál szolgabíró ablakán be is lőttek, de sze­rencsére nem találtak­ senkit. Az alispán Kelvincre, Marasztosra és Kocsárdra katonaságot és csendőrséget kért. A sátoraljaújhelyi választókerületben ma Mol­nár Béla dr., volt olaszliszkai képviselő lépett föl sza­badelvűpárti programmal a Kossuth-párti Búza Barna dr. jelölttel szemben. A nagyidai kerületben Sem­sey László disszi­­dens volt képviselővel szemben Patzauer Hugó kassai hirlapí­ó lépett föl 48-as Kossuth-párti programmal. Program­beszédét e hónap 22-én mondja el. Az ujszentannai kerületben Wittmann János (disszidens) és Mahler György (függetlenségi) a je­löltek. A román nemzetiségi jelöltek. Nagyszebeni tudósítónk táviratozza, hogy a ro­mán nemzetiségi párt képviselő-jelöltjei az­ eddigi megállapodás szerint a., következők: Alvinc, Maria Juliusz dr. ügyvéd. Magyarigen: Vajda-Voivod Sándor dr. orvos. Borosjenő: Suciu János dr. ügyvéd-Jószáshely: Tiilla Péter dr. ügyvéd. Kisjenő: Russu Sirianu szerkesztő. Világos: Csicsó-Pop dr. ügyvéd. Hadira: Lucaénn Vazul (Lukes László) pap. Pécska: Popa György dr. ügyvédjelölt. Bogaras: Lendrea János dr. ügyvéd. Alsóárpás: Fass Oktáv dr. ügyvéd. Bobra: Ellád Aurél dr. ügyvéd. Szászkabánya: Vlád dr. ügyvéd. Kőrösbánya: Damian Vazul főesperes. Hátszeg: Suciu Gábor ügyvéd. Szászváros: Mihu János dr. ügyvéd. Facset: Bredisceanu Koriolán dr. ügyvéd. Csáková: Breban, György bankigazgató. Végvár: Pepa János főesperes. Torockó: Moldován Valér dr. ügyvéd. Kereszténysziget: Cosm­a Miklós dr. ügyvéd. Szászsebes: Kristea E. dr. szentszéki tanácsos. Vízakna: Cosm­a Aurél dr. ügyvéd. Nagyiklód: Kerekes Jánes (dr. ügyvéd. Nagyilonda: Mihályi Tivadar dr. ügyvéd. Magyarlápos: Lucaciu Vazul dr. Nagysomkut: Dragos Teofil dr. ügyvéd. Aranyosmedgyes: Dobosy András dr. ügyvéd. Szilágycseh: illyésfalvi Pap György nagy­­birtokos. . Eddig tehát huszonnyolc kerületben állítottak jelöltet a románok, a többi jelöléseiket csak a napok­ban teszik közzé. A királyi kézirat kihirdetése. Pest vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy meghall­gassa az 1905—1910. évi országgyűlést összehívó ki­rályi meghívólevél tartalmát. Az elnöki széket Be­­niczky Ferenc főispán v. b. t. t. foglalta el s jelezve a közgyűlés tárgyát, a királyi meghívó­levelet a fő­jegyzővel fölolvastatta, a mit a közgyűlés állva hall­gatott végig s befejeztekor éljenzéssel kisért. Mint­hogy semmiféle megjegyzés sem történt, a főispán kijelentette, hogy a legfelsőbb kéziratot a közgyűlés hódolattal veszi tudomásul , levéltárba helyezi.A Komárom város közgyűlése Sárk­özy Lajos fő­ispán elnöklésével ma tárgyalta a képviselőház felosz­latásáról szóló királyi kéziratot. A tanács a leirat hó­dolat teljes tudomásvételét javasolta. Boldoghy Gyula bizottsági tag óvást tett a törvénytelen feloszlatás el­len, mire a közgyűlés Tuba János volt képviselő je­lenlegi jelölt beszéde­ után 41 szavazattal 9 ellenében elfogadta a tanács indítványát. Debrecen város közgyűlésén, a­melyen Doma­­hidy Elemér főispán elnökölt, kihirdették a királyi kéziratot. Márton Imre függetlenségi pártelnök kije­lentette, hogy a választás elrendelendő ugyan, de til­takozni kell a kormány jogtiprása ellen. A parlament összehívását elő kell segíteni, úgymond, hogy az el­lenzék opponálhasson és a kormány vád alá helyeztes­sék. Dombhidy főispán látván a forrongást és azt, hogy az ellenzék többségben van, hirtelen berekesz­tette az ülést. Erre óriási lárma támadt. Ferenczy tanár tiltakozott az ellen, hogy nem engedték szóhoz jutni és nem engedték, hogy indítványt tehessen. A közgyűlés izgatott kedvben együtt maradt és miután a főispán bocsánatot kért, kijelentve, hogy nem vette észre, hogy vannak még, a­kik föl akarnak szólalni, az ellenzék, szenvedelmes szóváltás után megelégedett az­zal, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvébe fölvették a til­takozást, de feliratilag nem jelentik ki a házfeloszla­­tást törvénytelennek. Arad város közgyűlésén Miller Lajos az ország­­gyűlés feloszlatása ellen való tiltakozást javasolt, a­mit Varjasiy Árpád a szabadelvűek részéről ellenzett. A közgyűlés a javaslatot­­52 szóval 21 ellenében elve­tette és a királyi leiratot kódoló tudomásul vette. Kassa város törvényhatósági bizottsága ma rendkívüli közgyűlést tartott, melyen fölolvasták a ki­rályi kéziratot. A közgyűléseik, mint a Táv. Irodá-nak jelentik, Szauberer Béla dr. fölszólalt, hogy az exlex­­ben való feloszlatás törvénytelen, mire Éder Ödön bi­zonyította, hogy Szauberernek nincs joga igy nyilat­kozni, mert a kassai ellenzék disszideket jelölt Hadik Béla gróf személyében, már pedig vezérük, Andrássy Gyula gróf is kijelentette, hogy a feloszlatás exlexben törvényes. Erre Fényes dr. Szaubererhez fordulva azt mondta: Igaza van! így kell nektek ! Nesztek disszi­­dens politika! Fényest a Kossuth-pártiak éljenezték. A közgyűlésen igazolták az újonan megválasztott 26 bizottsági tagot és a királyi kéziratot kódoló tisztelet­tel tudomásul vették. Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap tartott rendkívüli közgyűlésében a következő határo­zatot hozta:„Ámbár a képviselőtestület hazafias aggo­dalommal és fájó érzéssel látja, hogy az országgyűlés berekesztésénél az 1867: X. törvénycikkben lefekte­tett alapelvek, ezek célja és szelleme figyelmen kívül hagyattak, —­ mindazáltal, nehogy a nyíregyházai választókerület, ily súlyos viszonyok között, az egybe­hívott országgyűlésen képviselet nélkül maradjon, a királyi leiratot kódoló tisztelettel tudomásul veszi s a megfelelő intézkedések megtétele végett a középponti választmánynak kiadja.“ Szabolcsvám­eg­ye ma tartott rendkívüli köz­gyűlésében a királyi leiratot hódolatteljes tisztelettel tudomásul vette. A nyir­bátori szabadelvű párt Mandel Pál dr.-t jelölte képviselőjéül, ki program­beszédét va­sárnap mondja el. Hódmezővásárhely törvényhatósága Lukács György főispán elnöklésével ma tartott közgyűlésén a házföloszlatást helyes­­őleg vette tudomásul. Endrén Gyula dr. tiltakozó indítványt jelentett, de 195 szóval 86 ellenében elvetették. A királyi kézirat fölolvasása alatt az ellenzék Endrey Gyula kézintésére ülve ma­radt. Az igazoló és kijelölő választmányt újra alakí­tották: a teljes szabadelvű lista ment keresztül. A választási jelvények és a zászlók. A szegedi magyar iparpártoló szövetség felhívást intéz a választókhoz, hogy választási jelvényeket, szala­gokat és zászlókat csakis magyar gyárosoktól vásárol­janak, s ne gazdagítsák megrendeléseikkel az osztrák ipart. A feltámadt román komité, Budapest, jan. 11. Nyílt titok volt már néhány hét óta, hogy a választás alkalmával a románság állást foglal. Ez senkit sem lephetett meg, mert a románság a Berzeviczy-féle javaslat óta minden kerületben szervezkedett, a felhívások egymást érték, a ve­zérférfiak minduntalan bocsátottak ki körlevele­ket, lapjaik pedig hangoztatták, hogy sikeres ellentállás csak úgy lehetséges, ha magában az ország törvényhozásában fejtik ki. Ez benne van még a püspökök memorandumában is, melyet a minisztertanácshoz intéztek a javaslat ellen. Gyanúsnak tűnt fel ugyan, hogy a tett küszöbén, a­midőn a készülődésre felhívásokat bocsátottak szét, olyan aláírásokkal találkoztunk, a­kiknek a politikai téren való megjelenése az eltemetett román komité elveit eleveníti föl, de szereplésük, úgy látszik, csak a nagyszebeni szent szinódusnak a nyár folyamán tartott értekezlete szerint igazodik. Maguk a vezetők sem árultak el semmit, sőt egyik főemberük, Lukácsi­ László dr., Nagyszebenbe való elutazása előtt is ekként nyilatkozott: — Csak jogaink megvédéséért lépünk ak­tivitásba. És ezekért csak egy téren lehet sikere­sen küzdeni, ott, a­hol ellenünk a támadásokat intézik. Hogy fog-e sikerülni célunk, azt a jövő mutatja meg, de egy bizonyos, hogy jogaink megvédésére elegendő számmal leszünk. Azonban váratlan eset történt. A nagysze­beni gyűlésen feltámadt a régi nemzeti komité. Feltámadt a régi kiadásban, csak a vezetők sze­mélyében van változás. Nézzük a régi és az uj programot és a velük összefüggő eseményeket. A komité 1881-ben május 12-ikén összeült Popea arhimandrita elnöklésével. A vita heves volt, de Babes Vince határozati javaslatának el­fogadásával a mérsékelt párt legyőzetett, a ro­mán nemzeti komité megalakult és a memoran­dum megszerkesztésére Baritiu, Kozma, Dia­­m­andi, Popea, Pap György, Ratiu, Roman, Vizarion, Trombitás és Szekula bizottsági tago­kat küldötték ki. Az 1905-iki nagygyűlés bázisa két prog­ram. Egyiket 1940 május 15-ikén alkották a ba­­lázsfalvi hírhedt gyűlésen, a másik az 1881-iki nagyszebeni értekezleten keletkezett és fön­­tartva a balazsfalvi követeléseket is, ez utóbbinak alapján szervezkedett a román nemzeti párt. A 14 pontból álló balázsfalvi, a 9 pontból

Next