Budapesti Hírlap, 1905. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1905-03-30 / 89. szám

10 BUDAPEST! B23LA?. (b9. k.) 1905. március 30. azért, mert boldogult édesatyja utolsó lehel­etéig, h­ive volt Koss­uth­ Lajos eszméinek és őszinte bámulója Kossuth nagyságának, hanem azért is, mert utolsó kívánságaihoz tartozott, hogy István fia az ő nevében járuljon hozzá a Nagykárolyban fölállítandó Kossuth­­szobor alapjához. — (Elmaradt kihallgatás.) Fi­ász Sándor , igazságügyminiszter csütörtökön, e hónap 30-án nem­­tart kihallgatást. — (Kitüntetés.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Balajthy Mór beregmegyei fő­szolgabírónak buzgó szolgálata elismeréséül a Ferenc­­József-rend lovagkeresztjét adományozta.­­ (A földművelésügyi minisztériumból.) A hivatalos lap holnapi száma fogja közölni, hogy a ki­rály a földművelésügyi miniszter előterjesztésére Rónay Antal főerdőtanácsosnak és Laitner Elek erdő­igazgatónak a miniszteri tanácsosi címet, Budaházy Kálmán miniszteri titkárnak az osztálytanácsosi cí­met és Lipthay Béla miniszteri segédtitkárnak a mi­niszteri titkári címet adományozta.­­ (Gorkij.) Pétervárról jelentik nekünk: Gorkij Maxim engedelmet kapott arra, hogy egészségének helyreállítása végett Krimeába utazzék, de már ápri­lis 5-én újra Pétervárott kell lennie, a­mikor meg­tartják ellene a végtárgyalást. Annak a drámának, a­melyet Gorkij a fogházban irt, ez a címe: A nap gyermekei. Gorkij ezt a drámáját szürke fogházi papirosra irta. — (Hay külügyminiszter útja.) Gibraltárból jelentik: Hay, az Egyesült­ Államok külügyminisztere gna a Celtie-en ideérkezett. Állapota nagyban javult. Délben Algir felé folytatja útját. — (Címadományozás.) A király, mint a hi­vatalos lap mai száma közli, Frank Ödön úr. és Hajós Béla dr. közegészségügyi felügyelőknek a közegész­ségügyi főfelügyelői címet adományozta.­­ (Pártvacsora az Erzsébetvárosban.) A VII. kerületi függetlenségi és negyvennyolcas párt­kor szervező­bizottsága Barabás Béla országgyűlési képviselő körelnök tiszteletére csütörtökön, e hónap 30-án, este fél kilenc órakor társas vacsorát rendez, melyen Barabás Bálán kívül Batthyány Tivadar gróf és a VII. kerületben lakó függetlenségi képviselők is meg fognak jelenni. A társas vacsorára a pártkör tagjai nagy számmal jelentkeztek. Ebből az alkalom­ból fölemlítjük, hogy a VII. kerület függetlenségi és negyvennyolcas pártkör szervező­bizottságának kebe­lében a kerület ügyvédeiből ötventagú jogvédő­ bizott­ság alakult, mely a kerület függetlenségi érzelmű polgárainak minden, nevű érdekeit hivatva lesz meg­­védelmezni. Ez a bizottság fogja a választói névjegy­zék összeírására kiküldött bizottság és az adókivető­­bizottság működését is ellenőrizni.­­ (A református zsinat.) A magyarországi reformátusok zsinatja mai ülésében az alkotmány­ügyi bizottsághoz utalt szakaszokat fogadta el és ezzel kapcsolatban véglegesen, eldöntötte, hogy a re­formátus középiskolai tanárok nem tartoznak az egyházmegyék fegyelmi hatásköre alá. Azután a zsinat áttért a köznevelési és közoktatási szerve­zetre vonatkozó rész tárgyalására, a­melynek elő­adója Radácsy György volt. A zsinat mai ülésében Bánffy Dezső báró és Hun Bertalan püspök elnökölt. A napirend előtt fel­szólalt Dom­by Lajos és több zsinati tag nevében .fölvetett® a kérdést, hogy a törvénytervezetnek a lel­­készválasztásról szóló részét nem kellene-e a zsinat őszi ülésszakában tárgyalni. Többen óhajtják már­­az ülésszak bezárását elfoglaltságuk miatt. Bánffy Dezső báró figyelmezteti a zsinatot, hogy ez a folyto­­­nos utazás sok pénzbe kerül, de másrészt is, az ülésszak három hétre van tervezve és az őszi ülésre nagyon felgyűlne a tárgyalandó anyag, a­mi­­ által még 1908-ban sem lennénk készen a törvény­­alkotással. Kéri a zsinatot, ne halaszszák a lelkész­választást az őszi ülésre. Domby erre visszavonta­­indítványát. Azután az alkotmányügyi bizottság ne­vében Morócza Kálmán terjesztette elő a zsinat ál­tal a bizottsághoz utalt szakaszok új szövegezését. A 315. és 323. szakaszok új szövegét szinte vita nélkül elfogadta a zsinat. A 328. szakasznál Bartók György indítványozza, hogy a középiskolai tanárok is az , egyházmegyei Ibáróság hatá­skörébe tartozzanak, de­ a zsinat az indítván­yt mellőzte. A 834., 339., 341.,­­ 367—374., 440., 442. és 445. szakaszokat a zsinat , csaknem vita nélkül a bizottság szövegezésében fo­­­­gadta el. Azután következett az egyházi törvény­­­­tervezetnek a köznevelésre és közoktatásra vonat­kozó része, a­mely a 447—565. szakaszig terjed. A fejezetnek Radácsy György volt az előadója. Han­goztatja, hogy a törvénytervezetnek ez a része nem új, csak javított, a­mennyiben csak az új szükség­leteket és irányelveket vette figyelembe. Némi újí­tás van a törvénytervezet szerkezetében, de ez nem lényeges. Kéri a fejezetnek általánosságban­, a rész­letes tárgyalás alapjául való elfogadását. Simon Károly, mint a négyezer tagot számláló magyar református tanítóságnak egyetlen zsinati képviselője, a javaslatot általánosságban a tárgyalás alapjául szívesen, elfogadja. Csak egy aggodalmának ad ki­fejezést. Attól tart, hogy:­ a Berzeviczy-féle tör­vényjavaslat, mely ez egyházi autonómiával szem­ben az államnak széleskörű beavatkozást biztosít, erős rést fog ütni az egyház iskoláinak önállósá­gán. Könnyen m megeshetik, hogy a Berzeviczy­­féle törvény életbeléptetése a zsinati törvény ide­vonatkozó szakaszainak nagy részét fölöslegessé teszi. Azért nem tudja, nem célszerűbb lenne-e e fejezet tárgyalását elhalasztani. Kifogásolja, hogy a­ nép­iskolai törvénytervezet a tanítóknak a tantestület­ben elég befolyást nem enged és hogy a tervezetben a tanítók szolgálati pragmatikájáról szó sincs. H. Kiss Kálmán kéri a zsinat képviselőtagjait, a Ber­­zeviczy-féle törvényjavaslat képviselőházi tárgyalási idején hassanak oda, hogy az állam lehetőleg ke­vés rést üssön az egyház autonómiáján. Miklós Ödön: A bizalmas értekezleten a zsinat kijelentette, hogy kormánytól és minden külső befolyástól füg­getlenül fogja törvényeit meghag­ni, azért kérik, hogy a zsinat jellegét képező függetlenséggel hatá­rozzon a szőnyegre kerülő kérdések tárgyában. Kiss József a pápai tanítógyű­lés memorandumát ajánlja a zsinat figyelmébe, mely kéri a zsinatot, hogy a tanító­testület anyagi és erkölcsi érdekeit vegye te­kintetbe. Balthasár Dezső szerint a tanügyi rész a törvény alkotmányi részében lett volna igazán he­lyén. A törvény szerinte sem anyagi, sem jogi téren nem méltányolja eléggé a tan­ügy fontosságát. Nincs kellő gondoskodás a tantestülethez tartozók dotációjáról és nincs törvénybe iktatva a szolgálati pragmatika. A zsinat a tervezet ide vonatkozó­­ ré­szét a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag el­fogadta. A részletes tárgyalás során azután a zsi­nat csaknem vita nélkül elfogadta a 447—454 sza­kaszokat. — (Viharos közgyűlés.) Pozsonyi tudósítónk táviratozza: Az ipartestület mai közgyűlésén ugyan­csak zajos jelenetek voltak, a­melyekkel a szocialis­ták a tisztújítás megakadályozását célozták. Kercsó János elnök megnyitó beszéde alatt bejött a terembe Kalmár Henrik szocialista­ vezető és mint a helybeli szocialista hetilap szerkesztője a sajtó számára fenn­tartott asztalnál­ akart helyet foglalni. Az elnök tá­vozásra szólította föl, mert csak a napilapok kaptak meghívót. Erre a jelenlévő szocialisták óriási lár­mával valamennyi laptudósító eltávolítását követelték. Albel Gyula rendőrkapitány Kalmárt a teremből ki­utasította, mire a zaj annyira fokozódott, hogy a közgyűlést föl kellett oszlatni. Ezután verekedés ke­letkezett a teremben és harminc rendőr csak nagyne­­hezen tudta a termet kiüríteni és a csendet helyre­állítani.­­­ (Királyi elismerés.) A király Pap Sándor kir. ítélőtáblái birói címmel és jelleggel föl­h­ázott nagybányai kir. járásbirónak saját kérelmére történt nyugalmazása alkalmából sok évi hű és buzgó szol­gálatáért elismerését nyilvánította. —■ (Házasság.) Keblussek Imre dr. eljegyezte Zentál Margitot Miaván. Edelmann Ignác kereskedő eljegyezte Goldstein Rózsikát Budapesten. — (A boroszlói levél.) Említettük annak ide­jén, hogy Boroszló város hatósága visszaküldte Buda­pest főváros megkeresését, mert a levelet magyarul címezték. Németországi lapok most azt írják, hogy nem a boroszlói hatóság az oka a levél visszaküldésé­nek. A hatóság a magyar címzésből azt következtette, hogy a tartalom is magyar, de mivel a hatóság egyik tagja sem tudott magyarul, a boroszlói magyar-osz­trák konzulátushoz ebben a dologban kérdést tettek. A konzulátus azt a tanácsot adta, hogy Boroszló város utasítsa vissza a levelet, mert Ausztria-Magyarország­­ban a hatóságok a külföldi hatóságokkal az illető or­szág nyelvén kötelesek levelezni és a budapesti levél vét a rendelkezés ellen. A boroszlói hatóság ezért visszaküldte a levelet ezzel a megjegyzéssel: „Nem fogadtatik el, mert a cim magyar nyelvű“. Megjegy­zendő, hogy a cim magyar és német nyelvű volt: Vá­rosi hatóság — Magistrat — Breslau. A tartalom né­met nyelvű volt. A­­boroszlói magyar-osztrák konzul azonban a levélen levő két magyar szótól is meg­bokrosodott és azt tanácsolta a boroszlói városi ható­ságnak, hogy utasítsa vissza a levelet. És ilyen kö­rülmények közt Szögyény, a berlini nagykövet egész nyugodtan arra kapacitálja a magyar országgyűlés többségét, hogy ejtse el nemzeti követeléseit, melyek­kel a magyar nyelvnek tiszteletet akar szerezni.­­­ (Rendőrtisztviselők fegyelmi ügye.) Esztergomból jelentik: Esztergom vármegye fegyelmi választmánya ma tárgyalta Niedermann József fel­függesztett rendőrkapitány és Békásy Rezső felfüg­gesztett rendőrbiztos fegyelmi ügyét. A vád szerint a rendőrkapitány számos visszaélést követett el, a rendőrbiztos pedig elítélteket pénzért fogságból el­eresztett és a kiszabott szabadságbüntet­és végrehaj­tását meghiúsította, a­mit elítéltek igazoltak- A rendőrkapitány a vizsgálat alatt orvosi bizonyítvá­nyokkal „elmebeli gyöngeségét igazolta, s ez alapon ' ..***• "Dr ........ a bíróság az eljárást megszüntette. Békásy rendőr­biztos ügyében a biróság az­ itélethozatalt elhalasztotta.­­ (Gyászra vat.) Özvegy Bundsmann Ká­rolyné, született Bohl Klementina, néhai Bundsmann Károly magyar királyi államvasuti főmérnök öz­vegye március 27-én me­ghalt Pozsonyban. Elhunytak gyermekei, jászberényi Kalmár Dezső­né, született Bundsmann Lujza, özvegy Morich Jánosné, született Bundsmann Mariska, Bundsmann Jenő magyar ki­­­rályi államvasúti főellenőr, Schnabel Gyuláné, szü­letett Bundsmann Adél, továbbá unokái, dédunokái és kiterjedt rokonság gyászolják. Böhm Pál, Németországba szakadt magyar festőművész ma Münchenben hatvanhat éves korában meghalt. Nagyváradon született, ott járt iskolába, de a forradalom miatt félbeszakítván tanulmányait. Szülei iparost akartak belőle nevelni. Tolt asztalos, rézműves, de csak festő szeretett volna lenni. Min­den oktatás nélkül rajzolgatni kezdett és pedig siker­rel. 1862-ben előbb Debrecenbe, majd Pestre, később Bécsbe ment, a­hol a Belvedere festményeit m­ásol­­gatta nagy szorgalommal. Visszatérve hazájába, Ara­don arcképeket, oltárképeket festett és akadt néhány, tanítványa is, köztük Paál László tájké­pfestő. Ké­sőbb Pestre jött, a­hol olcsó áron kisebb képeket feste­­getett. A­mit ilyen módon keresett, félretette és hozzá­csatolva a kormány hatszázforintos ösztöndíjáh­oz, 1871-ben kiment Münchenbe és végképpen ott maradt.­ Münchenben festett első képe, a Hazatérő aratók, jó nevet és számos megrendelőt szerzett neki. Igen jó­­hírű festő lett. Münkhen­ műtermét gyakran látogat­ták az amerikai képkereskedők és a magyar népéletet! föltüntető képei Németországban, Franciaországban és Angolországban is sűrűn akadtak vevőre. Sok balatoni képet is festett. Több százra menő festménye­k közül csak kevés került vissza Magyarországba. Tarótházi Mikos Ella bárónő, özvegy Mikos Já­­nosné báróné, született pallini Inkey Margit leánya március 28-án huszonötéves korában Tata-Tóváros­­ban meghalt. Kraicz Sándorné, született Maier Henrietta március 26-án ötvennyolc éves korában meghalt Felső- Já­ny­oki-S­zigeten. Wolmuth Katica, özvegy Wollmuth József­né, született Prokisch Anna leánya március 28-án ti­­zenkilencéves korában meghalt Budapesten. Past­einer Gyula, okleveles gyógyszerész március 27-én huszonötéves korában Rozsnyón meghalt. Erdélyi Pál dr. kolozsvári egyetemi magántanár éte egyetemi könyvtári igazgató felesége, született barátosi Bibó Vilma március 27-én harminckétéves korában Kolozsváron elhunyt. Holttestét, mint Ko­lozsvárról jelentik, ma nagy részvét mellett kivitték a pályaudvarra, a­honnan Kiskunhalasra szállí­tották. P­rácát, György dr., a cseh egyetem jogi karánál.A tanér­a és a tartományi bizottság tagja ma, mint Prágából jelentik, ötvenkilenc éves korában meghalt, Bereczky Lajos, Debrecen város volt rendőr-fo­galmazója, mint Debrecenből jelentik, ma harminc­­nyolcéves korában meghalt. A szerencsétlen embert egy évvel ezelőtt elmebaj miatt kórházba szállították.­ Özvegy Losonczi József­né, született Gyulay Sára március 28-án hatvanötéves korában Szatmár- Németi községben elhunyt.­­ (Reindl tüzérkapitány tragédiája.) Egy rövid táviratunk már jelentette, hogy Reindl Antal­­ kassai tüzérkapitány öngyilkosságot követett el, mert­ lábát törte s attól félt, hogy e miatt meg kell válnia­ a katonaságtól. A szerencsétlen eseményről most a­­ következő részleteket írják nekünk Kassáról: A múlt­ vasárnap, március 26-án Beindl János tüzérkapitány, családjával és néhány bajtársával a közeli Rozgonyba­ akart kocsikázni, egy ottani földbirtokoshoz, a­ki a­ sógora. Ő maga az utolsó kocsin hajtatott fiacskájával­ és két tiszttársával. Öles vár közelében az árokból egy kutya ugrott elő, a mitől a lovak megbokrosodtak s fölborították a kocsit. A kocsiban ülők közül csak a­ kapitány sérült meg, jobblába bokában, továbbá a térd alatt és a combján eltörött. Felesége, a­ki előre ment, mit sem tudott a balesetről. Beindl kísérője, Fischer hadnagy, szekeret szerzett a faluban s a sebe­­­sültet beszállította Kassára. A rázós szekéren az egy, óráig tartó uton némán tűrte iszonyú fájdalmait Beindl, sőt még cigarettára is rágyújtott. Mivel nem akart kórházba menni, lakására szállították. Dél volt s­ a tisztiszolga is elment már hazulról. — Siess orvosért, mert fájni kezd a lábam — szólt a ’kapitány a hadnagyhoz. — El ne felejtsd fel­kötni a kardot. Ezzel a szóval kituszkolta a hadnagyot. Beindl azután ollóval fölvágta a pantallóját S a mikor látta, hogy milyen reménytelen állapotban van, hogy ampu­tálni kell s egész életére nyomorék marad, kétségbe-­­esésében halálra szánta magát. Kivánszorgott az elő­szobába s leakasztotta, a szegről vaddisznóölő puskáját, s a hálószobában főbelőtte magát. A durranásra be­rontottak hozzá a házbeliek . Beindít fej nélkül hol­­­tan találták. A rettenetes töltés leszakította a fejét. „Nem hagyott hátra egy sornyi üdvözletet sem, pedig

Next