Budapesti Hírlap, 1905. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1905-03-30 / 89. szám
10 BUDAPEST! B23LA?. (b9. k.) 1905. március 30. azért, mert boldogult édesatyja utolsó leheletéig, hive volt Kossuth Lajos eszméinek és őszinte bámulója Kossuth nagyságának, hanem azért is, mert utolsó kívánságaihoz tartozott, hogy István fia az ő nevében járuljon hozzá a Nagykárolyban fölállítandó Kossuthszobor alapjához. — (Elmaradt kihallgatás.) Fiász Sándor , igazságügyminiszter csütörtökön, e hónap 30-án nemtart kihallgatást. — (Kitüntetés.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Balajthy Mór beregmegyei főszolgabírónak buzgó szolgálata elismeréséül a FerencJózsef-rend lovagkeresztjét adományozta. (A földművelésügyi minisztériumból.) A hivatalos lap holnapi száma fogja közölni, hogy a király a földművelésügyi miniszter előterjesztésére Rónay Antal főerdőtanácsosnak és Laitner Elek erdőigazgatónak a miniszteri tanácsosi címet, Budaházy Kálmán miniszteri titkárnak az osztálytanácsosi címet és Lipthay Béla miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári címet adományozta. (Gorkij.) Pétervárról jelentik nekünk: Gorkij Maxim engedelmet kapott arra, hogy egészségének helyreállítása végett Krimeába utazzék, de már április 5-én újra Pétervárott kell lennie, amikor megtartják ellene a végtárgyalást. Annak a drámának, amelyet Gorkij a fogházban irt, ez a címe: A nap gyermekei. Gorkij ezt a drámáját szürke fogházi papirosra irta. — (Hay külügyminiszter útja.) Gibraltárból jelentik: Hay, az Egyesült Államok külügyminisztere gna a Celtie-en ideérkezett. Állapota nagyban javult. Délben Algir felé folytatja útját. — (Címadományozás.) A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, Frank Ödön úr. és Hajós Béla dr. közegészségügyi felügyelőknek a közegészségügyi főfelügyelői címet adományozta. (Pártvacsora az Erzsébetvárosban.) A VII. kerületi függetlenségi és negyvennyolcas pártkor szervezőbizottsága Barabás Béla országgyűlési képviselő körelnök tiszteletére csütörtökön, e hónap 30-án, este fél kilenc órakor társas vacsorát rendez, melyen Barabás Bálán kívül Batthyány Tivadar gróf és a VII. kerületben lakó függetlenségi képviselők is meg fognak jelenni. A társas vacsorára a pártkör tagjai nagy számmal jelentkeztek. Ebből az alkalomból fölemlítjük, hogy a VII. kerület függetlenségi és negyvennyolcas pártkör szervezőbizottságának kebelében a kerület ügyvédeiből ötventagú jogvédő bizottság alakult, mely a kerület függetlenségi érzelmű polgárainak minden, nevű érdekeit hivatva lesz megvédelmezni. Ez a bizottság fogja a választói névjegyzék összeírására kiküldött bizottság és az adókivetőbizottság működését is ellenőrizni. (A református zsinat.) A magyarországi reformátusok zsinatja mai ülésében az alkotmányügyi bizottsághoz utalt szakaszokat fogadta el és ezzel kapcsolatban véglegesen, eldöntötte, hogy a református középiskolai tanárok nem tartoznak az egyházmegyék fegyelmi hatásköre alá. Azután a zsinat áttért a köznevelési és közoktatási szervezetre vonatkozó rész tárgyalására, amelynek előadója Radácsy György volt. A zsinat mai ülésében Bánffy Dezső báró és Hun Bertalan püspök elnökölt. A napirend előtt felszólalt Domby Lajos és több zsinati tag nevében .fölvetett® a kérdést, hogy a törvénytervezetnek a lelkészválasztásról szóló részét nem kellene-e a zsinat őszi ülésszakában tárgyalni. Többen óhajtják máraz ülésszak bezárását elfoglaltságuk miatt. Bánffy Dezső báró figyelmezteti a zsinatot, hogy ez a folytonos utazás sok pénzbe kerül, de másrészt is, az ülésszak három hétre van tervezve és az őszi ülésre nagyon felgyűlne a tárgyalandó anyag, ami által még 1908-ban sem lennénk készen a törvényalkotással. Kéri a zsinatot, ne halaszszák a lelkészválasztást az őszi ülésre. Domby erre visszavontaindítványát. Azután az alkotmányügyi bizottság nevében Morócza Kálmán terjesztette elő a zsinat által a bizottsághoz utalt szakaszok új szövegezését. A 315. és 323. szakaszok új szövegét szinte vita nélkül elfogadta a zsinat. A 328. szakasznál Bartók György indítványozza, hogy a középiskolai tanárok is az , egyházmegyei Ibáróság hatáskörébe tartozzanak, de a zsinat az indítványt mellőzte. A 834., 339., 341., 367—374., 440., 442. és 445. szakaszokat a zsinat , csaknem vita nélkül a bizottság szövegezésében fogadta el. Azután következett az egyházi törvénytervezetnek a köznevelésre és közoktatásra vonatkozó része, amely a 447—565. szakaszig terjed. A fejezetnek Radácsy György volt az előadója. Hangoztatja, hogy a törvénytervezetnek ez a része nem új, csak javított, amennyiben csak az új szükségleteket és irányelveket vette figyelembe. Némi újítás van a törvénytervezet szerkezetében, de ez nem lényeges. Kéri a fejezetnek általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. Simon Károly, mint a négyezer tagot számláló magyar református tanítóságnak egyetlen zsinati képviselője, a javaslatot általánosságban a tárgyalás alapjául szívesen, elfogadja. Csak egy aggodalmának ad kifejezést. Attól tart, hogy: a Berzeviczy-féle törvényjavaslat, mely ez egyházi autonómiával szemben az államnak széleskörű beavatkozást biztosít, erős rést fog ütni az egyház iskoláinak önállóságán. Könnyen m megeshetik, hogy a Berzeviczyféle törvény életbeléptetése a zsinati törvény idevonatkozó szakaszainak nagy részét fölöslegessé teszi. Azért nem tudja, nem célszerűbb lenne-e e fejezet tárgyalását elhalasztani. Kifogásolja, hogy a népiskolai törvénytervezet a tanítóknak a tantestületben elég befolyást nem enged és hogy a tervezetben a tanítók szolgálati pragmatikájáról szó sincs. H. Kiss Kálmán kéri a zsinat képviselőtagjait, a Berzeviczy-féle törvényjavaslat képviselőházi tárgyalási idején hassanak oda, hogy az állam lehetőleg kevés rést üssön az egyház autonómiáján. Miklós Ödön: A bizalmas értekezleten a zsinat kijelentette, hogy kormánytól és minden külső befolyástól függetlenül fogja törvényeit meghagni, azért kérik, hogy a zsinat jellegét képező függetlenséggel határozzon a szőnyegre kerülő kérdések tárgyában. Kiss József a pápai tanítógyűlés memorandumát ajánlja a zsinat figyelmébe, mely kéri a zsinatot, hogy a tanítótestület anyagi és erkölcsi érdekeit vegye tekintetbe. Balthasár Dezső szerint a tanügyi rész a törvény alkotmányi részében lett volna igazán helyén. A törvény szerinte sem anyagi, sem jogi téren nem méltányolja eléggé a tanügy fontosságát. Nincs kellő gondoskodás a tantestülethez tartozók dotációjáról és nincs törvénybe iktatva a szolgálati pragmatika. A zsinat a tervezet ide vonatkozó részét a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadta. A részletes tárgyalás során azután a zsinat csaknem vita nélkül elfogadta a 447—454 szakaszokat. — (Viharos közgyűlés.) Pozsonyi tudósítónk táviratozza: Az ipartestület mai közgyűlésén ugyancsak zajos jelenetek voltak, amelyekkel a szocialisták a tisztújítás megakadályozását célozták. Kercsó János elnök megnyitó beszéde alatt bejött a terembe Kalmár Henrik szocialista vezető és mint a helybeli szocialista hetilap szerkesztője a sajtó számára fenntartott asztalnál akart helyet foglalni. Az elnök távozásra szólította föl, mert csak a napilapok kaptak meghívót. Erre a jelenlévő szocialisták óriási lármával valamennyi laptudósító eltávolítását követelték. Albel Gyula rendőrkapitány Kalmárt a teremből kiutasította, mire a zaj annyira fokozódott, hogy a közgyűlést föl kellett oszlatni. Ezután verekedés keletkezett a teremben és harminc rendőr csak nagynehezen tudta a termet kiüríteni és a csendet helyreállítani. (Királyi elismerés.) A király Pap Sándor kir. ítélőtáblái birói címmel és jelleggel fölházott nagybányai kir. járásbirónak saját kérelmére történt nyugalmazása alkalmából sok évi hű és buzgó szolgálatáért elismerését nyilvánította. —■ (Házasság.) Keblussek Imre dr. eljegyezte Zentál Margitot Miaván. Edelmann Ignác kereskedő eljegyezte Goldstein Rózsikát Budapesten. — (A boroszlói levél.) Említettük annak idején, hogy Boroszló város hatósága visszaküldte Budapest főváros megkeresését, mert a levelet magyarul címezték. Németországi lapok most azt írják, hogy nem a boroszlói hatóság az oka a levél visszaküldésének. A hatóság a magyar címzésből azt következtette, hogy a tartalom is magyar, de mivel a hatóság egyik tagja sem tudott magyarul, a boroszlói magyar-osztrák konzulátushoz ebben a dologban kérdést tettek. A konzulátus azt a tanácsot adta, hogy Boroszló város utasítsa vissza a levelet, mert Ausztria-Magyarországban a hatóságok a külföldi hatóságokkal az illető ország nyelvén kötelesek levelezni és a budapesti levél vét a rendelkezés ellen. A boroszlói hatóság ezért visszaküldte a levelet ezzel a megjegyzéssel: „Nem fogadtatik el, mert a cim magyar nyelvű“. Megjegyzendő, hogy a cim magyar és német nyelvű volt: Városi hatóság — Magistrat — Breslau. A tartalom német nyelvű volt. Aboroszlói magyar-osztrák konzul azonban a levélen levő két magyar szótól is megbokrosodott és azt tanácsolta a boroszlói városi hatóságnak, hogy utasítsa vissza a levelet. És ilyen körülmények közt Szögyény, a berlini nagykövet egész nyugodtan arra kapacitálja a magyar országgyűlés többségét, hogy ejtse el nemzeti követeléseit, melyekkel a magyar nyelvnek tiszteletet akar szerezni. (Rendőrtisztviselők fegyelmi ügye.) Esztergomból jelentik: Esztergom vármegye fegyelmi választmánya ma tárgyalta Niedermann József felfüggesztett rendőrkapitány és Békásy Rezső felfüggesztett rendőrbiztos fegyelmi ügyét. A vád szerint a rendőrkapitány számos visszaélést követett el, a rendőrbiztos pedig elítélteket pénzért fogságból eleresztett és a kiszabott szabadságbüntetés végrehajtását meghiúsította, amit elítéltek igazoltak- A rendőrkapitány a vizsgálat alatt orvosi bizonyítványokkal „elmebeli gyöngeségét igazolta, s ez alapon ' ..***• "Dr ........ a bíróság az eljárást megszüntette. Békásy rendőrbiztos ügyében a biróság az itélethozatalt elhalasztotta. (Gyászra vat.) Özvegy Bundsmann Károlyné, született Bohl Klementina, néhai Bundsmann Károly magyar királyi államvasuti főmérnök özvegye március 27-én meghalt Pozsonyban. Elhunytak gyermekei, jászberényi Kalmár Dezsőné, született Bundsmann Lujza, özvegy Morich Jánosné, született Bundsmann Mariska, Bundsmann Jenő magyar királyi államvasúti főellenőr, Schnabel Gyuláné, született Bundsmann Adél, továbbá unokái, dédunokái és kiterjedt rokonság gyászolják. Böhm Pál, Németországba szakadt magyar festőművész ma Münchenben hatvanhat éves korában meghalt. Nagyváradon született, ott járt iskolába, de a forradalom miatt félbeszakítván tanulmányait. Szülei iparost akartak belőle nevelni. Tolt asztalos, rézműves, de csak festő szeretett volna lenni. Minden oktatás nélkül rajzolgatni kezdett és pedig sikerrel. 1862-ben előbb Debrecenbe, majd Pestre, később Bécsbe ment, ahol a Belvedere festményeit másolgatta nagy szorgalommal. Visszatérve hazájába, Aradon arcképeket, oltárképeket festett és akadt néhány, tanítványa is, köztük Paál László tájképfestő. Később Pestre jött, ahol olcsó áron kisebb képeket festegetett. Amit ilyen módon keresett, félretette és hozzácsatolva a kormány hatszázforintos ösztöndíjához, 1871-ben kiment Münchenbe és végképpen ott maradt. Münchenben festett első képe, a Hazatérő aratók, jó nevet és számos megrendelőt szerzett neki. Igen jóhírű festő lett. Münkhen műtermét gyakran látogatták az amerikai képkereskedők és a magyar népéletet! föltüntető képei Németországban, Franciaországban és Angolországban is sűrűn akadtak vevőre. Sok balatoni képet is festett. Több százra menő festmények közül csak kevés került vissza Magyarországba. Tarótházi Mikos Ella bárónő, özvegy Mikos Jánosné báróné, született pallini Inkey Margit leánya március 28-án huszonötéves korában Tata-Tóvárosban meghalt. Kraicz Sándorné, született Maier Henrietta március 26-án ötvennyolc éves korában meghalt Felső- Jányoki-Szigeten. Wolmuth Katica, özvegy Wollmuth Józsefné, született Prokisch Anna leánya március 28-án tizenkilencéves korában meghalt Budapesten. Pasteiner Gyula, okleveles gyógyszerész március 27-én huszonötéves korában Rozsnyón meghalt. Erdélyi Pál dr. kolozsvári egyetemi magántanár éte egyetemi könyvtári igazgató felesége, született barátosi Bibó Vilma március 27-én harminckétéves korában Kolozsváron elhunyt. Holttestét, mint Kolozsvárról jelentik, ma nagy részvét mellett kivitték a pályaudvarra, ahonnan Kiskunhalasra szállították. Prácát, György dr., a cseh egyetem jogi karánál.A tanéra és a tartományi bizottság tagja ma, mint Prágából jelentik, ötvenkilenc éves korában meghalt, Bereczky Lajos, Debrecen város volt rendőr-fogalmazója, mint Debrecenből jelentik, ma harmincnyolcéves korában meghalt. A szerencsétlen embert egy évvel ezelőtt elmebaj miatt kórházba szállították. Özvegy Losonczi Józsefné, született Gyulay Sára március 28-án hatvanötéves korában Szatmár- Németi községben elhunyt. (Reindl tüzérkapitány tragédiája.) Egy rövid táviratunk már jelentette, hogy Reindl Antal kassai tüzérkapitány öngyilkosságot követett el, mert lábát törte s attól félt, hogy e miatt meg kell válnia a katonaságtól. A szerencsétlen eseményről most a következő részleteket írják nekünk Kassáról: A múlt vasárnap, március 26-án Beindl János tüzérkapitány, családjával és néhány bajtársával a közeli Rozgonyba akart kocsikázni, egy ottani földbirtokoshoz, aki a sógora. Ő maga az utolsó kocsin hajtatott fiacskájával és két tiszttársával. Öles vár közelében az árokból egy kutya ugrott elő, a mitől a lovak megbokrosodtak s fölborították a kocsit. A kocsiban ülők közül csak a kapitány sérült meg, jobblába bokában, továbbá a térd alatt és a combján eltörött. Felesége, aki előre ment, mit sem tudott a balesetről. Beindl kísérője, Fischer hadnagy, szekeret szerzett a faluban s a sebesültet beszállította Kassára. A rázós szekéren az egy, óráig tartó uton némán tűrte iszonyú fájdalmait Beindl, sőt még cigarettára is rágyújtott. Mivel nem akart kórházba menni, lakására szállították. Dél volt s a tisztiszolga is elment már hazulról. — Siess orvosért, mert fájni kezd a lábam — szólt a ’kapitány a hadnagyhoz. — El ne felejtsd felkötni a kardot. Ezzel a szóval kituszkolta a hadnagyot. Beindl azután ollóval fölvágta a pantallóját S a mikor látta, hogy milyen reménytelen állapotban van, hogy amputálni kell s egész életére nyomorék marad, kétségbe-esésében halálra szánta magát. Kivánszorgott az előszobába s leakasztotta, a szegről vaddisznóölő puskáját, s a hálószobában főbelőtte magát. A durranásra berontottak hozzá a házbeliek . Beindít fej nélkül holtan találták. A rettenetes töltés leszakította a fejét. „Nem hagyott hátra egy sornyi üdvözletet sem, pedig