Budapesti Hírlap, 1905. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1905-03-14 / 73. szám

10 válogatott bizalmi emberén kívül állandóan hat-nyolc­­száz ember van a szolgálatában s harmincöt-negyven­­ezer emberrel rendelkezik, a­kiket bármely pillanatban szolgálatra rendelhet. Farley e tevékenységével óriás összegeket keres s ma már olyan gazdag, hogy verseny­lovai is vannak.­­ (Gyászrovat.) Álsócsernátoni Csernátony Jen­őné, született álsócsernátoni Csernátony Adél március 11-én harminc­ötéves korában meghalt Besz­tercén. Ambrozovics Béla nyugalmazott miniszteri ta­nácsos holttestét, mint Zomborból táviratozták, ma reggel szállították oda. Ugyanazzal a vonattal ér­keztek az elhunyt fiai, azután Kossuth Ferenc és mások. Az elhunyt lelki üdvéért délelőtt kilenc óra­kor gyászmise volt; a temetés délután négy órakor nagy részvét mellett ment végbe. A beszentelést Fejér Gyula apánplébános végezte nagy segédlettel. A te­metésen nagy gyászoló közönség volt jelen, többek között ott voltak Latinovits főispán, Schmausz volt főispán, Karátsony alispán, Koczicár királyi köz­jegyző, Hauke Imre polgármester, a honvéd tisztikar, a zombori függetlenségi párt és az apátiaiak nagy­számú küldöttségei, Gozsdu Elek törvényszéki elnök, Papp György pénzügyigazgató, Dömötör Pál tábla­­bíró, Szemző Gyula, Schmidt Gusztáv alezredes, Fernbach Károly országgyűlési képviselő, Falcione Sán­dor takarékpénztári igazgató, stb. Zom­borból és Apatinból küldöttség tisztelgett Kossuth Ferencnél és rokona elhalálozása alkalmából részvé­tét fejezte ki. Dobszay Antal bölcsészettudor, pécsi székes­­egyházi olvasó-kanonok, mint Pécsről jelentik, nyolc­vannégy éves korában meghalt.­­ (A Szent-Gotthard-menedékház égése.) Jelentettük, hogy az ősrégi szentgotthárdi menedék­­ház a minap leégett. Csütörtök este hat órakor észre­vette egy őrtálló katona, hogy a menedékház teteje füstölög. Közelebbi vizsgálat kiderítette, hogy a ház teteje fogott tüzet, s erről telefonon értesítették rögtön az ak­clói tüzérséget. Csak az ingóságot tud­ták megmenteni, közte ezer üveg bort, az épület maga teljesen leégett, a hozzáépített kápolna elég jó álla­potban megmaradt. A több század óta híres szentgott­hárdi menedékház 2114 méternyi magasban feküdt , a tenger színe fölött, azon a magaslaton, a­mely az 1820—30-ban Úri és Tesszin kantonoktól épített Post­­straszén emelkedik. Ez az út a Val Tremolón ke­resztül Airolóba visz. Először 1293-ban történik em­lítés hivatalosan erről az útról, a menedékházról, a Szent Gotthardnak ajánlott kápolnával együtt pedig 1331-ben. A tizennegyedik századtól kezdve a Gott­­hard-utat a hadvezérek­ a hadsereg átvonulására hasz­nálták föl és 1799 szeptember 25-én és 26-án kemény harcot vívott Napóleon a francia hadsereg élén, az Olaszországból jövő orosz és osztrák csapatokkal, me­lyeket Szuvarov generális vezetett. A menedékház ere­detileg a Gotthard északi nyúlványán volt. 1629-ben egy Fra Borromeo nevű barát a magaslaton egy szál­lást épített, a­melynek gondját 1683-tól kezdve a kapucinus barátok­ viselték. A menedékházat azokból a kegyes adományokból tartották fenn, a­melyeket az átutazóktól és az ott megszálltaktól kaptak, a szegény zarándokot és a sorsüldözött vándort azonban in­gyen tartották el a derék barátok. 1834—37-ben a régi menedékház helyére újat építettek, melléje épí­tették a Szent Gotthard-kápolnát és a Montegrossa­­szállót, mely a turisták főtanyája lett. A Post­­strassze megépítése óta a forgalom napról-napra növekedett és évenként 60—70.000 ember is fölkereste a menedékházat. Ez a nagy forgalom 1882 óta csökkent, a­mikor ugyanis Gesehenen és Airolo között a vasutat és az alagutat megnyitották és az út csak a helyi- és turista­forgalom lebonyolítására szolgált. A menedékházat pedig télen igen kevesen keresték föl.­­ (A főváros közbiztossága.) Rudnay Béla főkapitány a főváros közigazgatási bizottságának mai ülésén számolt be a főváros február hónapi közbiz­­tossági állapotáról. A jelentés szerint a rendőrség feb­ruárban 2020 bűneset nyomozását fejezte be, ebből 8­8 volt bűntett, a többi vétség. Az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekből 34 volt bűntett, 196 vétség, 190 volt a testi sértések száma. A vagyon el­len irányuló bűncselekmények közül 820 volt bűntett, 260 vétség és pedig: 167 sikkasztás, 107 csalás, a többi lopás.. Februárban 227 bűntettest tartóztatott le a rendőrség, ezek közül 214-et a bíróságnak adtak át, hatot szabadon bocsátottak, hat ellen még nem fejez­ték be a nyomozást, egy a kórházban feleszik. A fog­ház- és tolonc-ügyosztálynál 1828 ember került köz­­igazgatási elbánás alá, köztük 459 nő. Koldulás miatt 390 embert állítottak elő. A közigazgatási elbánás alá kerültek közül 758 kihágási büntetését töltötte ki, kilencet a kerületi elülj­áróságoknak adtakk át, 100-at egyéb hatóságokhoz kísértek, 355-öt kényszerútlevél­­lel kiutasítottak, 143 átkelő tolonc volt, egy javító­intézetbe került. Az eltoloncoltak közül 63 honost és kilenc idegent egytől öt évig, egy honost mindenkorra kitiltottak a fővárosból.­­ (Tizenhetedik századbeli aranypénz.) Kecskemétről írják: A város közelében, Halász Zsig­­mond birtokán a munkások egy rézkancsóban 210 darab különböző nagyságú aranypénzeket találtak. Az ara­nyak, a­melynek értékét mintegy 3000 koronára be­csülik, a tizenhetedik századból valók.­­ (Egyetemi élet.) A király védősége alatt álló Egyetemek Kórház-Egyesülete megtartotta idei tisztújító gyűlését, a­melyen Zsembery István dr. és Hindy Zoltán dr., az egyesületnek hét esztendőn át volt elnöke és alelnöke lemondottak tisztségükről. Az ülés eredményes működésükért, s különösen a diák­kórház megalapításáért és fejlesztéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott nekik s Tötössy Béla műegyetemi professzor indítványára egyhangúlag az egyesület dísztagjaivá választotta őket. Az új tisztikar a kö­vetkezőképpen alakult meg: elnök P­udnay Egyed, alelnökök Justh­­Lajos, Sfanno Sándor, főtitkár Ko­­marniczky Gyula, titkárok Tóth Zoltán, Baranyay Miklós, főjegyző Bankó Lajos, jegyzők Zich­y Róbert gróf, Csáky István gróf, főpénztáros Geist Gyula, pénztáros Bolza Alfonz gróf, háznagyok­ Földváriy Gábor, ifjabb Tisza István gróf, ellenőr Gerliczy Félix báró, könyvtáros Kollerich Pál, levéltáros Dérczy Imre, a felügyelő-bizottság elnöke Hajós Gergely.­­ (A pétervári bombarobbanás.) A minap, mint jelentettük, a pétervári Brisztol-szálló egyik szobájában fölrobbant egy bomba s nagy pusztítást okozott. A szobában lakó embert darabokra szaggatta a dinamit. A rendőrség megállapította, hogy az idegen egy hónap óta lakott a szállóban s angol névre szóló útlevele volt. Most azt jelentik egy berlini lapnak Pétervárról, hogy a bombát vagy Trepov­nák, vagy a cárnak szánták. Az ismeretlen, a­kinek szobájában a bomba fölrobbant, orosz és a terrorista­ párt tagja volt. A szoba, a­melyben a merénylő lakott, az Orszkaja-utcára nyílt, a­melyen el kellett volna ha­ladnia a cárnak, ha Carszkoje-Szelóból bejövet a téli palotába megy, így tehát ebből az ablakból könnyű lett volna a bombát a cár kocsijába dobni. Az isme­retlen napokig leste erre az alkalmat, míg végre a bomba véletlenül a szobában robbant föl és őt magát ölte meg.­­ (A japán parlament.) Egy olasz államfér­­fiu, ki két év előtt Japánországban utazott, egy ro­lnni újságban azt írja, hogy a művelt, világ legmun­kásabb parlamentja a japánoké. Ott keveset beszélnek és sokat dolgoznak. Nemcsak lebecsülik a bőbeszédű­séget, de szinte tiltják. Az ország jelentős kérdésein való viták sohasem tartanak egy hétnél tovább. Min­den törvényjavaslat, mielőtt a képviselőház elé terjesz­­tik, természetesen egy szakbizottság vizsgálata alá ke­rül, mely a parlamenti előterjesztésben rövid jelentés­sel szereli föl, magyarázatul a képviselőknek. A japán képviselőház háromszázhetvenhat képviselőt számlál, a­kik heti háromszázkilencven koronát kapnak. Egye­dül Olaszország és Anglia képviselői nem hoznak semmi képviselői fizetést. A­mi különösen meglepi az európait: a japán parlament, elnöke nem név sze­­rint szólítja föl a képviselőket, hanem fokozatos szá­mok szerint, mint a rabokat szokás. Mindegyik kép­viselőnek megvan a száma. Ha egy szónok beszélni akar, hangosan kiáltja a számát. Az elnök hatalmas csengővel rendelkezik, melylyel erősen kongat a leg­csekélyebb neszre is.­­ (Gyermekek üdülése.) A Szép­ Sziv-Társa­­ság, melynek Dániel Ernőné báróné a védője, Balaton­­füreden üdülőházat létesített szegény, beteges iskolás­gyermekek számára. A társaság most pályázatot hir­det tíz ingyenes, öt félfizető és öt egész fizető helyre. A kérvényeket Mangold Gusztávhoz, a társaság elnöké­hez címezve, április elsejéig kell benyújtani. Bővebb felvilágosítást a társaság irodájában (IV., Kigyó­ utca 4. sz., I. em. 8.) lehet kapni minden szerdán este.­­ (Sztrájk.) Az Egyesült villamossági rész­vénytársulat telepén az összes famunkások, szám­szerűt hatvanan, ma sztrájkba léptek. Követelésük 25 százalék bérjavítás, a munkavezető elbocsátása és a bizalmi férfiak elismerése. Mikor követelésüket be­adták, békéltető tárgyalásra jöttek össze, a­mely azon­ban sikertelenül végződött. A gyár többi háromszáz munkása ma értekezletet tartott, a­melyen kimondot­ták, hogy a sztrájkolókkal szolidaritást vállalnak, s ha egy héten belül az egyezség még nem lesz, akkor a gyár összes munkásai bérharcba fognak. A héten újabb békéltető tárgyalás lesz.­­ Az építőmunkások általános bérmozgalomra készülnek az egész ország­ban, új munkarend megállapítása végett. Valószínűen már,a ■jövő hónapban kitör a sztrájk. Egyelőre a kö­vetkező városokban indult meg a mozgalom: Debrecen,­­Kispest, Csongrád, Újpest, Pásztó, Jászberény, Kassa, Ungvár, Sárvár, Török-Szen­t-Mikdós, Rákospalota, Erzsébetfalva, Nyitra, Sátoraljaújhely, Pécs, Szolnok, Gyöngyös, Miskolc, Székesfejérvár, Mezőtúr, Duna- Adony, Isaszeg, Jászárokszállás, Cegléd, Kolozsvár, Gödöllő, Szarvas, Hódmezővásárhely, Szamosújvár, Sim­ontornya és Temesvár. Az összes külföldi szerve­zeteket már értesítették, hogy­ Magyarországba idegen épitvenunkás ne jöjjön.­­ (Egy földbirtokos gyanús h­alála.) Cson­­grádról jelentik a .V. Távirati Irodá­nak. Hat hét­tel ezelőtt meghalt itt Sarusi Mátyás földbirtokos végelgyengülésben. Most a csendőrséghez följelentés érkezett, hogy Sarusit megmérgezték, minek alapján Sarusi fiatal gazdasszonyát, Palásthy Máriát és ba­rátnőjét, Barna Emmát letartóztatták. Sarusi holt­testét holnapután exhumálják.­­ (Összeütközés a villámnossal.) Az Erzsé­bet királyné-út és a Hermina-út sarkán ma éjfél után a 404. számú villamossal összeütközött egy omnibusz. Az omnibusz a közeli­­kocsiszínből hajtott ki, a vil­­lam­os pedig a maga remízébe igyekezett. Az összeüt­közés következtében Bcger Ede omnibusz-kalauzra rá­zuhant a saját kocsija, úgy hogy a szerencsétlen em­ber nyomban meghalt. A villamoskocsi vezetőjét, Mol­nár Józsefet a főkapitányságra kisérték, a­hol ki­hallgatták.­­ (A falu rossza.) Egész Rákospalota, meg Újpest is ismerte Tomis Pált, a­kit tegnap agyon­­szúrtak a barátai. Egy évtized óta nem volt verekedés, a­melyben a rettenetes Pál, a­hogy Tomist a cim­borái nevezték, vezérszerepet ne játszott volna s ellenségeit meg ne­verte volna. Büntetve is volt már súlyos testi sértés miatt. De mindez csak növelte az ő önérzetét: látta, hogy mindenki fél tőle s ennek nagyon örült, sőt igyekezett félelmességét azzal is fokozni, hogy időnkint töltött revolverrel járt társai közé s a fegyvert megmutoga­tta. Tegnap Tomis Pál­nak egy pár régi ellensége is behódolt: ifjabb és idősb Sas István, Agócs József és Molnár József kibékült Tomissal és a békekötés örömére mind be­tértek egy rákospalotai korcsmába, hogy, mint mond­ják, békepoharat ürítsenek. Hogy ennek a békepo­harazásnak milyen szép eredménye volt, az úgy este hat óra tájban derült ki, a­mikor az új barátok el­hagyták a korcsmát, hogy más korcsmába menje­nek. Útközben a nagy barátkozásban összeszólalkoz­tak. Tomis Pál fenyegetően megintette új barátait, hogy elbánik velük, ha veszteg nem maradnak. Az utcán járókelők egyszerre csak azt vették észre, hogy ketten leteperik a rettenetes Pált, a harmadik rálép a lábára, a negyedik meg egy kést ütöget beléje. Tomis Pál pár perc múlva meghalt, új cimborái elbitároztá­k, hogy előbb egy kis szíverősítőre betér­nek a korcsmába, azután elmennek a rendőrségre. De a korcsmában még le sem ültek, a­mikor már megjelentek a rendőrök és letartóztatták őket. A rendőrség még az este értesítette Aczél Nándor dr. pestvidéki középponti vizsgálóbírót, a­ki fél kilenc órára már künn volt Rákospalotán és megtartotta a helyszíni szemlét. Bevitette Tomis Pál holttestét a rákospalotai halottasházba, a­hol a rendőrorvossal megvizsgálták és megállapították, hogy Tomis a fe­jébe két, a mellébe hat, gyomrába és balcombjába egy-egy késszúrást kapott. A vizsgálóbíró ma délután­ Szikszay Sándor dr. törvényszéki orvossal fölboncol­­tatta a holttestet. Nevezetes, hogy Tomis Pál egész teste tetoválva volt, a hátára pedig nagy kékes­­ be­tűkkel ez volt betetoválva: Fusson előlem, a­kinek kedves az élete. A négy napszámos legényt, a­ki meg­ölte Tomist, a rendőrség már kihallgatta, de a ké­selésről egyik sem akar tudni. Bekísérték őket a pest­vidéki ügyészség fogházába.­­ (Tűz.) Cernovicból táviratozzák. A múlt éjjel a tartományi kormány palotájának kéményében tűz támadt, a­mely rövid idő alatt az egész tetőt el­hamvasztotta. A kár körülbelül nyolcvan-százezer korona. A második emeleti irodahelyiségek részben használhatatlanok. A kis udvar födele beomlott. A tartományi főnök lakása is nagyon megrongálódott s kénytelen volt kiköltözködni belőle. A tüzet reggel hét órakor lokalizálták.­­ (A keceli postarablók nyomozása.) A keceli magyar királyi posta- és táviróhivatal helyisé­géből ismeretlen betörők az 1904 szeptember 30-áról október 1-ére virradó éjjel 4032 korona készpénzt, négy pénzeslevelet 5400 korona, 468 korona, 363 ko­rona 14 fillér és 5000 korona készpénz tartalommal, öt kézbesitendő ajánlott levelet és egy kis ládaalakú Wertheim-szekrényt elraboltak. Annak részére, ki a tet­teseket kézre keríti vagy erre nyomravezetéssel mó­dot ad és a kárösszeg legalább háromnegyed részének megtérülését lehetővé teszi, a posta- és táviróigazgató­­ság ezer korona jutalmat tűz ki.­­ (Rendőrök és munkások harca.) Breszt­­ből táviratozzák. Tegnap este az utcán zajongva tün­tető munkások és a rendőrség többször összeütköztek. A rendőrség a tüntetőket szétszórta. Mindkét rész­ről többen megsebesültek.­­ (Megszökött rablógyilkos.) A szerbiai szmederevói kerület rettegett réme, Masa Marián több­rendbeli rablás és gyilkosság elkövetése után Szerbiá­ból megszökött s állitólag Budapestre, vagy Buda­pest környékére menekült. A veszedelmes rablógyil­kos negyvenhárom éves, magas, erőteljes termetű em­ber, a­kinek különös ismertetőjele, hogy balkezén lö­véstől eredő forradása van, a­minek következtében két ujját kinyújtani nem tudja. A budapesti rend­őrség széleskörű intézkedést tett a rablógyilkos kéz­­rekerítésére. — (Rendőri hírek.) A Duna halottja. Az új­pesti Szúnyog-sziget mellett tegnap egy ismeretlen férfi holttestét fogták ki a Dunából. A halott már régebb idő óta lehetett a vízben. A rendőrség a törvényszéki orvostani intézetbe­­vitték a halottat. — Beszakadt BUDAPESTI HÍRLAP. (73. sz.) 1905. március 14.

Next