Budapesti Hírlap, 1905. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1905-04-08 / 98. szám

1905. április 8. BUDAPESTI HÍRLAP. (98. sz.) hogy mi két irányú nagy mulasztást követtünk el. Az egyik az, hogy a Dunántúl is megaka­dályoztuk volna a kivándorlást, ha a kisbirtokok tömeges alakítását keresztülviszszük, e helyett azonban a kötött birtokokat szaporítottuk. A másik végzetes tévedésünk az, hogy a szlavóniai ma­gyar telepek nagy részét egészen magukra hagytuk és nem tisztáztuk világosan a magyar telepeknek Hor­­vát-Szlavónországban való egyházi, iskolai és nemzeti­ségi jogait és ezért ottani embereinket egy csomó kel­lemetlenségnek tettük ki, viszont horvát részről a za­varos helyzet folytán és ok nélkül gyanút támasztot­tunk magunk ellen. A magyarságnak oly rendkívüli képletére bukkanunk itt, mely szinte elfelejtett gyar­matossá teszi őt saját államában. A fölolvasó sorra bemutatja az általa bejárt ma­gyar telepeket, a daruvári környék falvait, melyek nagy része mostanig egészen magyar iskola nélkül voltak. Brekinskán, a volt somogyi bicskásokból, rész­ben börtönviselt verekedőkből a tulajdonföld vagyonos gazdákat nevelt, a­kik a földmivelésben példát mutat­tak a környékbeli szerbeknek. A magyar telepeik való­ságos nevelő hatással voltak erre. Rendkívül érdekes az erdőirtás közepén épült Csepodlak, melyet az úttörő magyarok készítettek maguknak, úgy elfeledve, hogy 19—20 éves fiatalok nem tudnak írni-olvasni. A verőcemegyei telepek közül az eszéki magyar­ságon­ kívül előadta Hegedűs az ősi magyar telep­­faluknak: Révfalu, Szent-László, Haraszti és Ko­­rodi állapotát és a népkveredésn­ek azokat a saját­ságos változásait, melyeket a híres Gyakovár kör­nyékén talált. Ez utóbbi helyen amerikai kivándor­lással is találkozunk. Szerém megyében, Vukovárt és a körülötte csoportosuló magyar helységeket vizs­gálta meg Hegedűs oly szomorú kuriózumokkal együtt, mint például Petrovác község, a­hol oly tősgyökeres magyar neveket találunk, mint Kerék­gyártó, Kállay, Lábas, Dorogházy, a papjuk, Sze­­gedy és mindezek cirill betükkel írják a nevüket, ortodox hiten vannak és ruténül beszélnek, magyarul nem tudnak. Ilyen telepekkel akartuk mi megoldani azt a nagy missziót, mely a mi fajunkra vár a most f­orrongó kialakulásban lévő szlavón­­társadalomban. Végül Nikin­ce és Maradék magyar faluk helyzetét ismertette, a­hol a magyarok egy része kénytelen volt áttérni a református hitre, csakhogy nemzeti­ségét megtarthassa. Általán nagy elismeréssel szól a dunántúli református egyházkerületnek a szlavó­niai magyar egyházak felkarolására fordított áldo­zatkészségéről, de mind­a mellett lehetetlen állapot­nak tartja, hogy a magyar állam területén magyar faluknak vallást kell változtatni­uk, ha meg akarják tartani magyarságukat. Hasonló tarthatatlan helyzet az is, hogy míg a zágrábi érsekséghez tartozó ma­gyarországi Muraköz tele van horvát papokkal és is­kolákkal, addig azokban a szlavóniai falvakban, me­lyek viszont a pécsi püspökség alatt vannak, a ma­gyarságnak nincs egyetlen magyar katolikus papja és iskolája sem. Előadása végén utal arra, hogy a horvát pénzügyi kiegyezés elhúzódása mennyire megrontotta azt a viszonyt is, melyben a szlavóniai magyarság állott azelőtt a többi ottani nemzetiségekkel, pedig ennek a jó viszonynak az újból való megteremtése annál fontosabb, mert Szlavóniában most megy végbe a szociológiai erjedés népalkotó processzusa. A ma­gyar államnak ezen a területrészén a régi magyar vármegyékben a sok és folyton változó település és vándorlás folytán egy uj népelem van most kialakuló­ban s ezért lehetetlenség, hogy közönyösséggel néz­hesse bárki azokat a magyar telepeket, a melyek részt vesznek a nagy kulturális munkában. — Magyar mérnökök tanulmányútja az Egyesült­ Államokban. Hieronymi Károly kereske­delmi miniszter tavaly Incze Kálmán műszaki taná­csost többed magával kiküldte az észak-amerikai Egye­sült­ Államokba a közutak ügyének tanulmányozására. A tanulmányút eredményéről Incze Kálmán tegnap este a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesületben nagy hallgatóság előtt előadást tartott. Incze Kálmán mindenekelőtt konstatálta, hogy Amerikában a közutak ügye nem tartott lépést egyéb közlekedési eszközök, nevezetesen a vasutak fejlődé­sével, hanem annyira visszamaradt, hogy a rendsze­res útépítést alig másfél évtized előtt kezdték meg. Ennek megmagyarázására visszapillant előadó a köz­utak ügyének történeti fejlődésére és megismertette annak jelen állását. Az útépítésben négy állam, New­ Jersey Massachussets, Konnektikut és Kenyork jár elül. Ez utóbbiban egy törvényjavaslatot bocsátanak az idén népszavazás alá, a­mely szerint tíz éven át öt, tehát összesen ötven­­millió dollárt szándékoznak utak építésére fordítani. Ismertette ezután a külön­böző útépítő-rendszereket, az ott használt földmeg­­m­unkáló-gépeket, az utak jó karban tartása, körül kö­vetett eljárásokat. Ezek közül érdekes, hogy Kali­forniában több mint háromezer angol mérföld hosszú utat nyers petróleummal való öntözéssel tartanak fenn. New­ Jersey állam némely tengerparti vidékén pedig osztrigahéjjal kavicsolják az utakat. Az ameri­kaiak büszkék arra, hogy utaikat jobban és gondosab­ban építik, mint az európaik, de elismerik, hogy' 02 európai utakat jobb karban tartják. Számos­ vetített­­képpel élénkké tett elvadását azzal végezte, hogy az egész urü­gy föllenülőben van s így nincs messze az­az idő, a mikor Amerika ezen a téren is túlszár­nyalta Európát. — Az osztrák terménykereskedők és a gazdasági különválás. Bécsből jelentik nekünk. A terménybörze nagy termében ma gyűlést tartott az osztrák mezőgazdasági terménykereskedők szövetke­zete, a­mely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi­lyen hatása lesz a külön vámterületnek az osztrák ga­bonakereskedésre, az osztrák malmokra és az osztrák mezőgazdaságra. W­ellensteini The­iss előadó azt mondta, hogy a szövetkezet nyugodtan néz eléje a vám­­elkülönítésnek, mert ebben az esetben a gabonavámok ugyanoly nagyságot érnének el, a­milyent a német vámtarifa megszab. Kanders börzetanácsos ezzel szem­ben kifejtette, hogy Ausztriában a gabonavámok nem érnék el azt a nagyságot, mint Németországban, de a vámelkülönítés nem is látszik valószínűnek, hanem bizonyára közbenső vámvonalat fognak fölállítani. Ha a közös vámterületet fönn akarják tartani, akkor el kell fogadni az autonóm vámtarifát és a kereskedelmi szerződéseket. Feyka börzetanácsos azt mondja, hogy az osztrák mezőgazdák és az osztrák malmok csak hasznot várhatnak az önálló vámterülettől. Weil börzetanácsos hangoztatta, hogy a vámelkülönítés nem fog hamarosan bekövetkezni, mert Magyarország ér­deke megköveteli a közös vámterület fentartását. A gyűlés végül elfogadott egy határozati javaslatot, a­melyben kijelenti, hogy az osztrák mezőgazdaság, az osztrák gabonakereskedés és az osztrák malomipar szempontjából teljes megnyugvással néz a vámelkülö­­nítés elé, de elvárja a kormánytól, hogy a mértékadó érdekeltekkel tanácskozni fog a szükséges intézkedé­sekről és előkészületekről.­­ A debreceni kereskedelmi és iparka­mara e hónap 6-án közgyűlést tartott Serly Ede al­­elnök elnöklésével. Napirend előtt csatlakozását ha­tározta el a kamara a budapesti kamara ama mozgal­mához, hogy az összes iparkereskedelmi érdekképvise­letek memorandumokban kérjék föl a törvényhozást és az új kormányt, hogy az egész közgazdasági életre oly fontos és a politikai viszonyok miatt függőben maradt közmunkák megvalósítására módot találjanak. Több általános érdekű ügyben tett intézkedésekről és a ke­reskedelmi minisztertől érkezett leiratról szóló elnöki előterjesztések és az ügyforgalmi titkári jelentés után a kamara fölterjesztésére nyert általános jellegű és államsegélyes elintézések kerültek kihirdetésre, to­vábbá a kereskedelmi miniszter leirata, melyben a ka­mara 1904. évi zárószámadását helyeslőleg jóváhagyta. — A magyar malmokra sérelmes és a vámszövetség­gel is ellenkező dalmát liszt-fogyasztási adónak eltör­lésére, vagy a dalmát malmokra is kiterjesztésére tö­rekvő mozgalmat támogatni fogja a kamara. — Kiskereskedők országos kongresszusa. A magyarországi kiskereskedők országos kongresz­­szusa az idén április 23-án és 24-én lesz. A végleges napirendet legközelebb teszik közzé.­­• Az amerikai vaspiacról jelenti a newyorki Iron Age, hogy az acélművek megrendelései az egész országban igen jelentékenyek. A United States Steel Corporation megrendelései oly nagyok, mint még soha sem voltak. A piacon alig van nyersvas acél ké­szítésére. Néhány kötés Bessemer-nyersvas tonnaként 15.40—15.50 font mellett fordult elő. A Tidewa tér­m­­ű­vek összesen 30.000 tonna külföldi Bessener-vasa­t vásároltak. Öntött vasból néhány jó kötés történt. — Uj török kölcsön Németországban. Frank­furtból jelentük, hogy egy új hatvan millió frank török kölcsön megkötése a Deutsche Bank­kal’ köz­­vetetlenül küszöbön áll. A szultán jóváhagyta a köl­­csönjavaslatot, melyet még a pénzügyminisztériumban és a Dette publique-b­en kell aláírni. A­ kölcsön négy százalékos lesz és főleg a tized surtaxenak a Dette által kezelt részén fog alapulni. A surtaxenak ez a része körülbelül 85.000 font sterlinget tesz ki. A kölcsön legnagyobb részét a Krupp-gyárnak fizetik, a­mely a mostani ágyurendelésnek két­harmadrészét kapja. — Börzeadó Newyorkban. Newyork állam parlamentje, mint egy kábeltávirat jelenti, elfoga­dott egy bilit, mely kimondja az értékpapír forgal­mának megadóztatását. A törvényjavaslatot még a kormányzónak kell jóváhagyni.­­ Az országos gyapjúminősítő intézet évi jelentését most nyújtja be a földművelésügyi minisz­terhez. A juhtenyésztés évről-évre hanyatlik,­­a­minek a gazdasági viszonyok változó, állapota mellett, a gyapjuértékesítési viszonyok romlása is volt az oka. A budapesti nyilvános gyapjuárveréseket azért rendez­ték és azért létesült a gyapjúminősítő intézet is, mely tavaly országos jellegűvé tétetett. Az intézet ez új szervezet szerint a gyapjuismeretek terén valóságos is­kola lesz, gazdák, gazdatisztek az intézetben­ díjtalan foglalkozást nyerhetnek és tanulmányaik lefejezése u­tán magánjellegű bizonyítványt, kapnak. Az intézet ingyen szerve a gazdálkodás e fontoss­ágának és bár­mely szakbeli kérdésben ingyen tanácsosal szolgál. Az intézet tavaly 1573 anyag- és hozadék (rendement) meghatározást végzett. Az intézet igazgatója az érték­­meghatározó bizottság elnöke volt. Folytatott az inté­zet gyapjúfinomsági, szilárdsági és nyújthatóság te­kintetében is vizsgálatokat. Fejlődését igazolja az is, hogy több szakbeli tudományos kérdésben a külföld is kikérte véleményét. — Nagy­birtok földarabolása. Bogos Fe­renc gróf békésvármegyei nagybirtokos Kőrösladány község elöljáróságának eladta 2112 hold kiterjedésű, Kofikányi pusztáját közel egymillió koronáért, a me­lyet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár folyósít 80 éves törlesztésre. A község a birtokot parcelláztatja és holdanfeint 400 koronáért adja el lakosainak. — Bolgár kertészet a Szepességben. Lőcsé­ről írják lapunknak: Újabb időben a Szepesség egyes városaiban bolgárok telepedtek le, a­hol kertészetet űz­nek. Most is történt, hogy Iglón, a város déli részén bolgár kertészek földet béreltek, melyen kertésztelepet létesíteni szándékoznak. Nálunk a Szepességben, a tátrai fürdőkben és a tíz város piacán nagy a kereslet a vetemény és zöldségfélék iránt, mert a nagy ügygyel­­bajjal termelt zöldségfélék koránt sem elégítik ki a szükségletet és az említett élelmi cikkeket távoli hely­ről hozzák ide, a­mi drága pénzen kél e. A bolgár kertészet mindenesetre sokat fog lendíteni a már-már tarthatatlan piaci mizériákon.­­ Az állati oltóanyag megbízhatatlansága. Zalaegerszegről jelentik, hogy a megyei gazdasági egyesület közgyűlésén Bosnyák Géza felhívta az egye­sület figyelmét azokra a visszásságokra, melyek az ál­lami oltótelep-termelő intézet megszüntetése óta a sza­bad ipar gyakorlásával keletkeztek. Koppányi Imre állatorvosi főiskolai asszisztens kísérletei folytán meg­döbbentő adatok vannak, hogy az oltótelepek által árusított oltóanyag mily silány. Sürgős felirat fölkül­­dését kívánja a kormányhoz, s az oltóanyag-termelő intézeteket ismét állami ellenőrzés alá­ kívánja vétetni. Elek Ernő a szérumtermelő állomást az állatorvosi főiskolában kívánná fölállítani. A közgyűlés Bosnyák Géza indítványát az Elek-féle bővítéssel elfogadta, s fölkérte a megye törvényhatóságát, hogy a maga részé­ről is sürgős feliratot intézzen, mert a gazdaközönség anyagi érdekeit fontosan érdeklő kérdés, hogy az oltó­anyagok renoméra visszaállíttassék.­­ A magyar arany- és ezüstművesek, ék­szerészek, aranyverők, órások, óratok-készitők és kereskedők országos szövetsége, április hónap 9-én, déli 11 órakor tartja Budapesten, IV., Kishid­­utca 5. sz., a Vadászkürt-szálló nagytermében rendes évi közgyűlését. A közgyűlésre, valamint az utána kö­vetkező társasebédre már számos vidéki egyesületi tag jelentette be részvételét. — A Kis-Sajó vizzel való ellátása. Sajó- Arnót, borsodmegyei község kérelmére, mint miskolci levelezőnk. Írja, a kereskedelmi miniszter a Kis-Sajó medrének, mely jó ideje holt mederré vált, vizzel való ellátására elrendelte a műszaki tervek elkészítését s egyidejűleg a munkálatok mielőbbi megkezdésére na­gyobb segítséget is utalványozott. — Állami segítség a késiparnak. Lőcséről írják: A kormány az utóbbi időben nagy akciót fejt ki a felvidéki vasipar föllendítése érdekében. A gal­­a­cbányai vashámoripar fejlesztésére a miniszter nemrégen 70.000 korona segítséget folyósított és most megint a szoószi késipar modern alapon való befekte­tésére 88.000 koronát adományozott. A késipar a Fel­vidéken nem képes az osztrák gyáriparral versenyezni. Ezért kívánja a miniszter fölkarolni. Két szoószi kés­­gyárosnak összesen 48.000 korona értékű gépeket adott, továbbá a két gyáros cég által közösen építendő in­as-in­tern­át­us építési költségeihez 40.000 koronával járul hozzá. — Uj vasút, Kassáról jelentik: A zombai-hí­­dasnémeti vasút bejárása úgy Abauj, mint Zemplén vármegye részéről ma megtörtént. Abauj vármegyét Rakovszky alispán, Zemplén vármegyét Thuránszky főjegyző képviselte. Minthogy a vasútépítéshez szük­séges alaptőke már együtt van, az építést előrelát­hatólag még ez évben megkezdik.­­ Az Árva-folyó tutajozhatása. Árva me­gyében, mint lapunknak írják, akció indult meg az Árva-folyó tutajozhatása érdekében. E terv gyakor­lati kivihetősége nem ütközik nehézségekbe. A hegyek általában eléggé vízdúsak, nem kell tehát más, mint vízduzzasztók létesítése bizonyos helyeken, egy pár millió köbméter víz összegyűjtése útján. E duzzasz­tókból a nyári száraz és esőhiányos napokban, az ál­landó mennyiségű vizet lebocsátják és a folyó tuta­­jozhatása biztosítva van. E vizduzzasztók nemcsak a kellő mennyiségű vizet szolgáltatnák a folyó tuta­joz­­hatására, de villamos erőre berendezett telepek léte­sítését is lehetővé tenné. — Csőd a vidéken. Gátfi Vilmos kereskedő, Pécs. Bej. május .10. — A második tavaszi luxusló-vásár. A Tatterszál telepén vasárnap kezdődik a 2-dik tavaszi luxusló-vásár, a­melynek ma jelent meg a katalógusa. A katalógus 530 bejelentett ló leírását tartalmazza. Ezek között van ti­zenhat négyes és ötös­ fogat, 73 hintós­ fogat, 115 jukker­­fogat, 74 hátasló, 16 hátas és hámosló. A vásár anyaga a szerint szokatlanul nagy és bő alkalma nyílik a vevőknek a válogatásban. A zsűri hétfőn végzi a jutalmak odaítélé­sének munkáját. Ezúttal a Tatterszál tizenegy értékes tisz­­teletdíjáán kívül a földmivelésügyi miniszter díja is sze­repel a jutalmak között. A vásár iránt nagy érdeklődés nyilvánul. —­ Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A­ Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által ez évben, rendezendő nemzetközi lóvásár Érsekujvárott május hónap 7-én délután és május hónap­j-án lesz. Ez a lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a 15

Next