Budapesti Hírlap, 1905. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1905-04-14 / 104. szám
1905. április 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (104. sz.) Egy hang balról: Azok is november 18-ikáért kapták ? Eitner Zsigmond: Hanem a szegény embernek nem adnak nyugdijat! Endrey Gyula: Nem is volt folytonos szolgálatban ! Olay Lajos: Ez a vérdij. (Folytonos zaj a balos szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Tisza István gróf miniszterelnök: Nem tagadom, hogy ebben az intézkedésben az idevágó szabályoknak jóakaró méltányossággal való alkalmazásáról lehetett és volt szó. (Fölkiáltások balfelől: Aha! Nagy zaj.) Endrey Gyula : Az ország pénze több jóakaratot igényel! Ezrével vándorolnak ki Amerikába! Ment volna ki Amerikába! Mezőfi Vilmos: Februárban 38 ezer ember vándorolt ki Amerikába. De nyugdíjakra telik! Az elnök (csenget): Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. ! Barabás Béla: Ez a fizetés november 18-áért. Tisza István gróf miniszterelnök: Azt pedig fölemelt fővel állítom . . . Polonyi Géza: Nem fölemelt fővel, hanem fölemelt nyugdíjjal állítja! (Zaj a baloldalon.) Tisza István gróf miniszterelnök: Én semmiféle nyugdíjjal nem állítom! (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Sem föl nem emelt, sem fölemelt nyugdíjjal nem állítom . . . (Nagy zaj balfelől.) de azt, igenis állítom, hogy a törvények és szabályok méltányos alkalmazása ebben az esetben egy olyan férfiúval szemben alkalmaztatott, aki arra kész, buzgó és önzetlen közszolgálata alapján . . . (Óriási nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Zajos fölkiáltások: Hazaáruló, olyan embernek adni nyugdíjat!) Batthyány Tivadar gróf: De ilyen embernek! !A magyar nemzet ítélt fölötte! (Szűnni nem akaró nagy zaj és fölkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon.) Az elnök (csenget): Az ülést öt percre fölfüggeszti. A szünet után az Elnök az ülést újból megnyitja. Tisza István gróf miniszterelnök: Befejezem nyilatkozatomat azzal, hogy ez a méltányosság egy arra minden tekintetben méltó férfiúval szemben gyakoroltatott. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a bal- és vezélsőbaloldalon, mozgás és fölkiáltások. Szégyen, gyalázat! Gazság! Az elnök csemzet.) Batthyány Tivadar gróf: Ezzel csinálnak propagandát a szocializmusnak! Eitner Zsigmond: Ez volt a vérdija! (Nagy zaj a baloldalon.) Mezőfi Vilmos: 1898-ban ötszáz magyar embert agyonlövetett Perczel Dezső, ezért kap tizenötezer korona évi nyugdíjat! (Nagy zaj.) Az elnök, miután a Ház elhatározza, hogy Eötvös indítványát, tárgyalni kívánja s a holnapi ülés napirendjére tűzi ki, az ülést berekeszti. A válság. Budapest, ápr. 13. A mai nap eseményei: a fölirati javaslat előterjesztése a képviselőházban és Perczel Dezső nyugdíja dolgának kipattanása, a megtorló javaslat megokolásának keretében. Mindkét eseményről érdemileg különkülön számolunk el lapunk más helyén. A fölirati javaslat előkelő és higgadt tónusa, bölcs, és mérsékelt hangja, a követelésnekdiplomatikus formában történt tömör megjelölése általában a legjobb hatást tette a politikai világra. A nemzet követelése benne foglaltatik ebben a remekül stilizált okiratban, a mellettolyan szerencsés a fölirat formája, hogy a király is bízvást elfogadhatja s alapján kinevezheti a kormányt, mely az ellenzéki pártokra támaszkodjék. Perczel nyugdijának fölemelése a válságos, zavaros idők során (a kormány lemondása előtt, vagy után ?), nagy izgalomat keltett az összes politikusok között. A függetlenségi párt mai értekezletén elhatározta, hogy külön megtorló eljárást indít Tisza ellen Perczel megjutalmazása miatt. A liberális disszidensek nem szimpatizáltak valamennyien Eötvös megtorló indítványával , de a Perczel-eset folytán ma este tartott értekezletükön egyhangúlag elhatározták, hogy az indítványt megszavazzák. Az eset kínos zavarba hozza nagy részét a szabadelvű pártnak is, amely nem mindenben azonosítja magát Tiszával és Perczellel. Holnap mindenesetre zajos és izgalmas ülése lesz a képviselőháznak. Kossuth Ferenc, aki még mindig betegen fekszik otthon, ma egy újságcikkben fölhívja a parlamentet, hogy kezdje meg a hasznos munkát, válaszsza meg a szakbizottságokat és fogjon hozzá a sürgős ügyek előkészítéséhez. Ilyen sürgős ügy a magyar autonóm vámtarifa kidolgozása. Ki kellene e bizottságnak dolgozni azt az alapot is, amelyen Ausztriának ajánlatokat tehetne Magyarország a vám- és kereskedelmi ügyek végleges elintézésére. Ausztriával létesítendő szerződésünk alapgondolatának annak kellene lenni, hogy Ausztria nem esketik a legtöbb kedvezményt élvező államok számába, tekintve azt, hogy a két államnak közös uralkodója van és hogy harmincnyolc éves vámterületi közösség oly érdekszálakat teremtett a két állam közt, amilyenek más államok közt nem léteznek. Abból az elvből kell kindulnunk, hogy bizonyos iparágak védelmét föl kell áldoznunk az osztrák iparral szemben, azért, hogy mezőgazdasági kivitelünk számára tovább is megtartsuk Ausztria piacát. Hasonlóképpen ki kellene küldeni a választási törvény reformját előkészítő bizottságot, úgy, hogy az előmunkálatok erre nézve is elkészüljenek az alatt az idő alatt, amely másképpen nagyrészt veszendőbe menne. Pártértekezletek. A megtorló eljárásról tett indítvány dolgában a parlament négy pártja tartott ma este értekezletet: a szövetkezeti pártok közül a függetlenségi párt és a néppárt, a disszidens képviselők csoportja, meg a szabadelvű párt. Az új párt már kedden foglalkozott Eötvös Károly indítványával. A mai ellenzéki értekezleteken természetesen szóba került Perczel Dezső nyugdíjügye is, amelyről egyértelműbb az a vélekedés, hogy a képviselőházban szóvá kell tenni a dolgot és meg kell torolni az eljárást. A függetlenségi pártban több indítványt is tettek erről, elsősorban pedig azt követelték, hogy utasítsák a kormányt a Perczel-féle nyugdíjazás iratainak a képviselőház elé való terjesztésére. A pártértekezlet hosszabb vita után Batthyány Tivadar gróf és Gulner Gyula elnök indítványára abban állapodott meg, hogy a Perczel-ügyben a további eljárást a vezérbizottságra bízza. Fölmerült a függetlenségi párt értekezletén még egy nevezetes indítvány, amely azt kívánja, hogy küldjön ki a Ház a Dersatta-féle bizottsághoz hasonló bizottságot, amely a gazdasági különválás dolgában tegye meg a szükséges előkészületeket. Ebben a dologban is a vezérbizottságra bízzák az intézkedést. A néppárt szintén behatóan foglalkozott a Perczel nyugdíjügyével és abban az esetben, ha a Ház holnapi ülésén szóba kerülne a dolog, a párt álláspontjának kifejezésével Bozsik Ferencet bízták meg. A disszidens képviselők csoportja előzetesen nem csatlakozott szívesen Eötvös indítványához, mert a november tizennyolcadiki cselekmény megsemmisítésével elintézettnek tartotta a dolgot. A Perczel nyugdíjügye azonban felháborodást keltett a disszidensek csoportjában is és különösen elitélték, hogy Tisza István gróf a királyi kegyre hivatkozott. A pártértekezletekről a következő részletes tudósítást adjuk: A függetlenségi párt. Az országgyűlési függetlenségi párt ma este hat órakor értekezletet tartott, amelyen a beteg Kossuth Ferenc helyett Gulner Gyula elnökölt. Az értekezlet lefolyása, értesülésünk szerint, ez volt: Gulner Gyula elnök az ülés megnyitása után jelentette, hogy az értekezlet tárgya: Eötvös indítványa. Fölteszi a kérdést, elfogadja-e az értekezlet Eötvös indítványát? Fölkiáltások: Elfogadjuk! Bernáth Béla szerint az indítvány nagyon is szolid. A szövetkezeti ellenzék megígérte a választóknak az erős megtorló eszközök alkalmazását, nemcsak a november tizennyolcadiki és december tizenharmadiki cselekményekért, hanem azért is, mivel a kormány megszegte az 1899. évi XXX. törvénycikk rendelkezéseit, amikor külföldi államokkal szerződött és ezzel bűncselekményt követett el. Most pedig újabb incidens merült föl: a Perczel-féle nyugdíjügy. Kérdezi az elnökségtől, hogy ebben a dologban mi történik . Sághy Gyula utal arra, hogy az Eötvös-féle indítvány bevezető része a megtorló eljárásnak. Az Eötvös indítványa tulajdonképpen a Kossuth Ferenc minap elfogadott indítványának pótlásául szolgál. A szó szorosabb értelmében vett megtorló eljárásra is rákerül a sor. Bedőházy János szerint a közvélemény mindenesetre elvárja a megtorlást. Ezt meg kell tennie a koalíciónak, nehogy akként tűnjék föl a dolog, hogy csak ígéretet tett, de nem cselekszik. Valaminek tehát okvetetlenül történnie kell. (Zajos helyeslés.) Gulner Gyula elnök: A napirend szerint most az Eötvös indítványáról van szó. Kérdezi, hozzájárul -e ehhez az értekezlet, igen, vagy nem? Élénk fölkiáltások: Elfogadjuk! Visontai Soma elfogadja az indítványt, de azt hiszi, hogy a Perczel-féle nyugdíjügyet sem lehet mellőzni. Ebben a dologban parlamenti bizottságot kellene kiküldeni. Olay Lajos: Rendkívül fontos dologról van szó. A Perczel-féle nyugdíjügyben a főszámvevőszék elnökénél járt és fölvilágosítást kért tőle. Az elnök azonban a fölvilágosítást megtagadta. Fölkiáltások: Nem szabad fölvilágosítást adnia! Megtiltották! Olay Lajos azt javasolja, terjeszszenek a Ház elé indítványt, amely utasítja a kormányt, hogy a Perczel-féle nyugdíjra vonatkozó összes iratokat terjeszsze a Ház elé. Batthyány Tivadar gróf beszámol a vezérlő-bizottság eddigi működéséről s azt indítványozza, hogy a Perczel dolgában való intézkedést is bizzák a vezérbizottságra. Babó Mihály a Perczel-féle nyugdij-ügy jogi természetét fejtegeti és fölolvassa az 1885. évi XI. törvénycikk ide vonatkozó szakaszait. Szerinte is követelni kell az iratok előterjesztését.Holló Lajos szintén elítéli a Perezd nyugdíjügyében történt eljárást. Az elnök összegezi ezután a vita anyagát és megállapítja, hogy a párt elfogadja Eötvös indítványát. Arról az indítványról, hogy a Perczel-féle nyugdíj-ügy iratai a Ház elé terjesztessenek, az a vélekedése, hogy a párt erről most ne döntsön, hanem ebbeli fölfogását közölje a szövetkezés többi pártjával. Egyébként pedig javasolja, hogy a kérdést bízzák a vezérbizottságra. Az értekezlet ebben az értelemben mondotta ki határozatát. A párt álláspontját Eötvös indítványa dolgában a képviselőházban Bábó Mihály terjeszti elő. Krasznay Ferenc az Ausztriától való gazdasági különválásra hívja föl a párt figyelmét. Ismeri mindenki a Dersatta-féle indítványt. Ezzel szemközt a magyar parlamentnek is állást kell foglalnia. Az volna az indítványa, hogy akár a parlament, akár pedig a többségi pártok küldjenek ki a Dersatta-féle bizottsághoz hasonló bizottságot. Az indítványhoz hozzászólottak Bakonyi Samu és Holló Lajos és a vita után az értekezlet kimondotta, hogy ennek a dolognak az elintézését is a vezérbizottságra bizzák. Ezzel az értekezlet véget ért. "A néppárt. Az országgyűlési néppárt ma este Zichy Aladár gróf elnöklésével népes értekezletet tartott. A tanácskozás két és félóra hosszat tartott. A jegyzőkönyvet Dömötör Mihály vezette. Az elnök megnyitván az értekezletet, mindenekelőtt meleg szavakban üdvözölte Rakovszky Istvánt, a párt jeles tagját, abból az alkalomból, hogy mint a képviselőház alelnöke ma elnökölt először. (Élénk tetszés.) Ezután hosszabb vita indult meg a politikai helyzetről és Eötvös Károly indítványáról. A vitában résztvettek Darányi Ferenc, Rakovszky István, Buzáth Ferenc, Dömötör Mihály, Hentz Károly, Udvary Ferenc és Karácsony Sándor. Végül az értekezlet Buzáth Ferencet bízta meg azzal, hogy a párt áláspontját a Házban kifejtse. Eötvös indítványához azonban esetleg mások is fölszólalnak. A párt tagjai az értekezlet után a Hungáriaszállóba mentek vacsorázni. A disszidensek. A disszidensek csoportja ma este Darányi Ignác elnöklésével értekezletet tartott, amelyen az Eötvösféle megtorlási indítványnyal foglalkozott. Az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy az indítvány elfogadására fog szavazni. A disszidensek körében többen voltak, akik, tekintettel arra, hogy a Ház ebben a kérdésben már döntött és a jegyzőkönyv és napló erre vonatkozó részének kitörlését is elrendelte, nem rokonszenveztek az újabb megtorlási akcióval. De a képviselőház mai ülésén fölmerült Perczelféle nyugdíjazási eset arra bírta a disszidensek csoportját, hogy egyhangúlag a rosszulási indítvány mellett foglaljon állást. A disszidensek annál inkább rosszalják Tisza eljárását, mivel a királyi kegyre történt hivatkozás, ami alkalmas arra, hogy a korona ténykedését ellentétbe állítsa a prlament többségével szemben.' 5