Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-06 / 124. szám
14. BUDAPESTI HÍRLAP. (124. sz.) 1905. május 6. * (Lotz Károly emléke.) A Képzőművészeti Társulat kezdésére annak idején elhatározták, hogy a fővárosban szobrot állítanak Lotz Károlynak. A társulat kétezer koronával indította meg a gyűjtést; azóta már tetemes összeg gyűlt össze e célra. A Lotziskola épületét is emléktáblával jelölik meg, sőt az "epreskertben is állítanak egy allegorikus emléket, amelynek megmintázását Stróbl Alajos vállalta magára. A Strobl tervezte reliefképet, amely a Lotz-kiállításon ki volt állítva, elhelyezték az iskolaépület falában. Az emléktábla és az allegorikus emlék költségeinek fedezésére a közelben nagyszabású művészi ünnepséget rendeznek az epreskertben. * (Zeneakadémia.) Az Országos Zeneakadémia növendékei május 10-én, szerdán este nyolcadfél órakor vizsgálati hangversenyt rendeznek az intézet termében. Közreműködik Schmotzer Irén, Lichtenstein Márta, Zwerino Mária, Blau Jolán, Bemn Irén,Schmidthauer Lajos, Bakos Arnold, Steiner Hugó és Damit András. * (Szászorszép keringő.) Ezt a címet adta Bujda Ede zeneszerzeményének. A fülbemászó, új motívumokat tartalmazó könnyed muzsika dicséretére válik szerzőjének. Kapható egy koronáért a szerzőnél ■’(VTI., Murányi utca 10.). FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Gellérthegy diszitése. A két új híd között a Gellért-part kiépült ugyan, de a hegy tövében a gyalogjáró, létesítésén kívül eddig egyéb nem történt. A mostani állapot közbiztossági, köztisztasági és szépészeti szempontból még nem maradhat. A közmunkatanács műszaki osztályának tervezése kapcsán a kérdés megoldásával a közmunkatanács műszaki ■bizottsága is több ízben foglalkozott a dologgal és megállapodott abban a tervben, amely a Rudasfürrdő úszócsarnokától a Ferenc József-híd előtt kiálló sziklabarlangig a hegy tövében elhúzódó területsávot parkszerű sétaútnak képezi ki. A mintegy 500 méter hosszú területsávhoz a mostani gyaloglóára mentén egy méter magas faragott kő lábazat fog épülni kovácsolt vaskorláttal. A kerítés egyhangúságát megtörik a közbeigtatott faragott kőből való kapuzatok és oszlopok. A Ferenc József-híd előtt levő mostani várócsarnok helyébe díszes kivitelű emeletes várócsarnokot terveznek. A csarnok emeleti részén nyilvános illemhelyet rendeznek be. A parkterületet egy erősen kiugró sziklatömb két részre osztja, amelyet a mostani 3 méteres gyalogjáró úgy köt össze, hogy a gyalogjáróról jobbra-balra csarnokszerű kapuk vezetnek a parkszerű sétaútra. A közönség kényelme érdekében a terv a lépcsőket mindenütt mellőzi. A nívókülönbségeket enyhe lejtők egyenlítik ki. A közmunkatanács tegnapi ülésben a tervet elfogadta és a végrehajtásra szükséges 290.000 koronát a saját pénztárából megszavazta. A főváros hozzájárulása után a munkát, nyomban megkezdik. — A Kossuth-szobor és Szabadságharcszobor mintái. A Kossuth-szobor és Szabadságharcszobor zsűrijének a nevében tudvalevőleg a polgármester úgy intézkedett, hogy a városligeti Iparcsarnokban levő pályaterveket a nagyközönség ma reggeltől megnézheti. Most készülnek az Iparcsarnokban az automobil-kiállításra és az Iparcsarnok előtti teret elpalánkolják. Ma reggel panaszt tettek a polgármesternél, hogy a közönséget az automobil-kiállítást rendezők zaklatják s nem engedik a pályatervekhez. A polgármester intézkedett, hogy a közönség minden zaklatás nélkül mehessen be az Iparcsarnokba s megszemlélhesse a pályaterveket. A pénzügyi bizottság ma tartott üléséből azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy a Wesselényi-utcai városi telkekre újabb árverést hirdessen. A Déry-utca megnyitása végett szükséges egy fecskeutcai telek kisajátítása. A bizottság a kisajátításra megszavazott 51.993 koronát. Az Lrlovasok Szövetkezetének s az Országos Baromfitenyésztő Egyesületnek 1000—1000 korona segítséget szavaztak meg. A tanács május elsejétől tizenöt vámfelügyelőt nyugijazni akart, de a közgyűlés újabb előterjesztést követelt. A bizottság tehát ma kimutatta a vámfelügyelők májusi lakáspénzének a fedezetét s fölhívta a tanácsot, hogy, a vámfelügyelőknek más alkalmazást adjon. A Mester utcában egy házat béreltek iskolának,Ehrlich G. Gusztáv indítványára javasolták a tanácsnak, hogy a meder-utcai városi telken építsen iskolát. Kimutatást kértek a tanácstól a bérbe vett iskolaépületekről. A középítő bizottságnak Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklésével ma tartott ülésén Rektor Ferenc interpellált az Andrássy-út torkalatában épülő műemlék kerítése miatt. Tiz esztendeje építik már a műemléket s még mindig ott tartanak, ahol az első években s egy hirdetésekkel bemázolt palánk veszi körül az emléket. A palánk nemcsak az esztétikai érzést, sérti, hanem a közlekedést is a legnagyobb mértékben akadályozza. Kéri, tegyenek előterjesztést a tanácsnak, hogy sürgesse meg a palánk eltávolítását. A bizottság a javaslatot elfogadta. A bizottság megállapította a Gellért-hegyre vezető szerpentin út tervét. Az út megépítése 457.000 koronába kerül. Az összeg felét a közmunkatanács fizeti. — Automobil-omnibusz. Az omnibusz-vállalat ma arra kérte a fővárost, engedje meg, hogy a vállalat kísérletképpen 4—5 hétig automobil-omnibuszt járathasson. A kérelmet legközelebb tárgyalja a tanács. — A fogaskerekű vasút. A nyári menetrend megállapításakor a tanács kötelezte a fogaskerekű vasút igazgatóságát, hogy este 6—8 óra között a félórás vonatokat is vigye föl a Széchenyi-hegyi végső állomásra. A tanács határozata ellen a vállalat fölebbezett s a kereskedelmi miniszter ma a vállalatnak adott igazat és megsemmisítettea tanács határozatát. — A gyöngetehetségüek iskolája. A kultuszminiszter a gyöngetehetségü tanulóknak külön iskolát akar építeni s természetesen a fővárostól ingyen telket kér. A pénzügyi bizottság Vaszilievits János tanácsos elnöklésével ma tartott ülésén a Mosonyi utcában hajlandó volt a szükséges telek átengedésére, csak azt kötötte ki, hogy az iskolába elsősorban a budapesti gyerekeket vegyék föl. • — A Szemlőhegy parcellázása. A szemlőhegyi telektulajdonosok háromszáznégyszögölre akarták parcellázni a telküket. A tanács azonban nem engedte meg. Ma nagyobb küldöttség arra kérte a polgármestert, hogy legalább 400—450 négyszögöles parcellákra adjon engedelmet, hogy családi házakat építhessenek. — A fejőstehén-vásár megnyitása. Több mint félisztendei zárlat után a tanács tegnap elhatározta, hogy a fejőstehén-vásárt május 17-én újra megnyitja. A vásárt egyúttal a tanács elkülöníti a vágómarha-vásártól s a két vásár ezentúl nem egy napon, csütörtökön lesz, hanem a fejőstehén-vásár szerdán, a vágómarha-vásár pedig, mint eddig, csütörtökön. Ezzel az intézkedéssel azt akarja elérni a tanács, hogy az egyik vásáron esetleg konstatált fertőzés a másik vásár forgalmát ne zavarja meg. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A sikkasztó hadbíró-alezredes, Lembergből jelentik nekünk. Az itteni katonai törvényszék Hekailo hadbíró-alezredest, aki nagy összegek elsikkasztása után Amerikába szökött, azután visszajött és önként jelentkezett, négy évi várfogságra és lefokozásra ítélte. — Kinevezés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Polák Pál egri törvényszéki aljegyzőt telekkönyvi betétszerkesztő albiróvá nevezte ki. — Az utolsó üzenet. A gölnicbányai állami vasipar-iskola egyik tanára, Szemere Mór okleveles gépészmérnök harmadéve öngyilkos lett. Halála előtt levelet irt, melyben az intézet igazgatóját, Sztankay F. Bélát azzal a súlyos váddal illette, hogy az ő üldözése miatt vált meg fiatalon az élettől. Szemerét megsiratták, eltemették, s az eset fölött napirendre tértek még Gölnicbányán is, ahol az igazgató és a professzor torzsalkodását mindenki ismerte. Csak az öngyilkos fiatalember apja, Szemere Lipót államvasúti hivatalnok nem tudott belenyugodni fia halálába, s nem tudott megbocsátani Sztankaynak, akit a fia gyilkosának tartott. Évekre terjedő följelentést tett a kereskedelemügyi miniszternél az igazgató ellen, s abban elmondta, hogy fiát az ő basáskodása kergette a halálba, hogy az iskola az ő visszaélései következtében teljesen elzüllött. Hivatkozott arra, hogy a tűrhetetlen állapotot már Hegedűs volt miniszter is fölismerte, s 1902 január tizenötödikén kelt leiratában nyíltan kijelentette, hogy megütközéssel, sőt felháborodással értesült az intézetben uralkodó káros viszonyokról, melyeknek gyökerei az intézet vezetőségébe nyúlnak vissza. A kesergő apa panaszára s illetőleg magának a meggyanúsított igazgatónak körtere a kereskedelemügyi miniszter elrendelte ebben az ügyben a fegyelmi vizsgálatot, amely Sztankay fölmentésével végződött. Nemsokára ezután az öngyilkos tanár testvéröcscse, Szemere Ármin napidíjas egy fővárosi napilapban tette szóvá a sajnálatos esetet. A cikkben, melyet az ő adatai nyomán Zólyomi Dezső hirlapíró szerkesztett, a nyilvánosság előtt is megvádolta Sztankayt, hogy testvérbátyját, Szemere Mórt kergette a halálba. E cikk miatt az igazgató Szemere Ármin és Zólyomi Dezső ellen sajtópert indított, melyet ma tárgyalt a budapesti esküdtbíróság Zsitvay Leó elnöklésével. A vádhatóságot Magyar István dr. királyi ügyész képviselte, védő Balog Imre dr. volt. A vádlottak kijelentették, hogy nem érzik magukat bűnösöknek. Szemere Ármin különösen hangoztatta, hogy a vádjait bizonyítani tudja részint tanukkal, részint okiratokkal. Elmondta, hogy közvetetten tanúja, volt annak a sok szekatúrának, amelyet a testvérbátyjának,el kellett szenvednie, s ő maga is többször kérte Sztankay igazgatót, hogy szüntesse meg a tűrhetetlen ellenségeskedést. Amire Sztankay állítólag ezt felelte: ki Vesse alá magát az én szeszélyeimnek, akkor megférünk egymással. . Az elnök: Mi célból írta a cikket? A vádlott: Elégtételt akartam magamnak szerezni. Az elnök: Miért? !: A vádlott: Mert a bátyámat a halálba kergette. Az elnök: Hát van abból magának valami kára? A vádlott: Azt hiszem, hogy elég nagy a kár. Az elnök: Más is elvesztette már a fiát, vagy a testvérét, azért még nem emlegetett elégtételt. A vádlott: Más az, ha valaki rendes halállal hal meg,s más, ha valakit a halálba kergetnek. Kihallgatták ezután mint tanút Sztankay Béla igazgatót. Azt vallotta, hogy békességben élt mindig Szemere Mórral, nem üldözte, nem bántotta soha. Ellenkezőleg, Szemere kétszer is följelentette őt az illetékes hatóságnál. Nem tehet róla, hogy Szemere hátrahagyott levelében őt megvádolta, de azt hiszi, hogy nem miatta, hanem a túlságos érzékenysége, vagy talán valamely betegsége miatt lett öngyilkossá. Az elnök (Szemeréhez) : No itt van Sztankay, akire magának a foga fáj. Hallotta, hogy mit mondott. A szemébe meri mondani, hogy ő üldözte, a bátyját , a halálba ? A vádlott: A szemébe mondtam már Gölnicbányán közvetetlenül a haláleset után, s most is a szemébe mondom, hogy a bátyám az ő üldözése miatt vált meg az élettől. Balog Imre dr. védő a valóságot akarja bizonyítani, részint okiratokkal, részint Hieronymi Károly kereskedelmi miniszterrel, továbbá Láng Lajos és Hegedűs Sándor volt miniszterekkel és Péterfy Tamás miniszteri osztálytanácsossal. Bizonyítani akarja, hogy Sztankay többször részegen jelent meg az iskolában, s hogy tanártársait az iskolaszolga jelenlétében becsmérelte. A bíróság a bizonyítást elrendelte s a tárgyalást a vizsgálat kiegészítése végett elhalasztotta. — Egy közbeszólás a karzatról. A nagy obstrukció alatt, 1903 december végén, a képviselőház egyik izgalmas ülésének derűs epizódja volt, amikor a karzatról valaki harsány hangom a haza nevében arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne obstruáljanak.. A közbeszólót az elnök intésére a háznagyai hivatalba vitték, ahol igazolta magát, hogy Mellyes Boldizsár fővárosi hivatalnok. Az esetről egy este megjelenő újság azt írta, hogy Mellyes mások biztatására kiáltott le a karzatról s hogy elcsapott falusi jegyző, akit a városnál napidijásnak alkalmaztak. Mellyes Boldizsár e közlemény miatt rágalmazásért sajtópert indított Surányi Miklós ellen, akit a budapesti tör- vényszék száz korona pénzbüntetésre ítélt. Mellyes azonban nem volt ezzel az ítélettel megelégedve s hivatkozással arra, hogy ő köztisztviselő és nem napidíjas, az esküdtszék elé akarta vinni a perét. A királyi tábla Frenreisz István kúriai biró elnöklésével a vádlott cselekedetét becsületsértésnek minősítette, a kiszabott büntetést illetőleg azonban jóváhagyta az első biróság ítéletét. — Megtámadott mandátumok. A Kúria két petícióval megtámadott mandátum, Radvánszky György, verbói és Zlinszky István dorogi mandátuma ügyében hirdette ki ma határozatát. Egyik petíciót sem utasította el, hanem elrendelte a bizonyító eljárást a petíciókban foglalt adatokra nézve. A verbói választás megvizsgálásával pedig a győri királyi táblát bízta meg a Kúria. A verbói választás ellen benyújtott petíciót a Kúria II. választási tanácsa tárgyalta. Markovita Gyula dr. verbói tót nemzetiségi jelölt kivei támadták meg benne Rudnyánszky György képviselő mandátumát, viszont a megválasztott képviselő hívei is ellenkérvényt nyújtottak be. A Kúria elrendelte a bizonyító eljárását s így a petícióban, valamint az ellenkérvényben fölsorolt érvénytelenségi okokra nézve a vizsgálat lesz hivatva kideríteni, hogy a részrehajlással vádolt. Klobusitzky János választási elnök és Bobok Géza küldöttségi elnök elkövették-e azt a törvénytelenséget,, hogy halottak és haldoklók nevében számonmemválasztó szavazatát, fogadták el és a választási lajstromot megsemmisítve, Markovics-párti szavazatokat Rudnyánszky javára írtak. Rudnyánszkyt, a petíció szerint ily módon választották meg kilencvennégy szótöbbséggel. De a vizsgálat fogja bebizonyítani az ellenkérvényben foglalt vádakat, is, amelyek szerint a pánszláv papok házról-házra járva, a végletekig fanatizálták a tótokat, akik halált kiáltottak a magyarokra, a tót hazaárulóira, ha Rudnyánszkyra mernek szavazni. Hogy fenyegetéseiket be nem válthatták, nem rajtuk múlt, mert nagyszámú katonaság tartotta őket féken, így is éjjelenkint bekormozott ábrázatú és álarcos alakok bevették ellenségeiknek, a magyaroknak ablakait s szétromboltak egy pár faházat. A Kúria elrendelte továbbá a vizsgálatot a Markovics által állítólag rendezett etetés-itatás és megvesztegetés dolgában is. A Kúria első választási tanácsa az esztergom megyei Dorogon függetlenségi párti programmal megválasztott Zlinszky István képviselő ellen benyújtott petíció dolgában hirdette ki ma határozatát. Zlinszky mandátumát a kisebbségben maradt Szacelláry György volt képviselő hívei támadták meg. A Kúria a petícióban fölsorolt érvénytelenségi okokra nézve a bizonyi-