Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-06 / 124. szám

14. BUDAPESTI HÍRLAP. (124. sz.) 1905. május 6. * (Lotz Károly emléke.) A Képzőművészeti Társulat kezdésére annak idején elhatározták, hogy a fővárosban szobrot állítanak Lotz Károlynak. A tár­sulat kétezer koronával indította meg a gyűjtést; azóta már tetemes összeg gyűlt össze e célra. A Lotz­­iskola épületét is emléktáblával jelölik meg, sőt az "epreskertben is állítanak egy allegorikus emléket, a­melynek megmintázását Stróbl Alajos vállalta ma­gára. A Strobl tervezte reliefképet, a­mely a Lotz-ki­­állításon ki volt állítva, elhelyezték az iskolaépület falában. Az emléktábla és az allegorikus emlék költ­­­ségeinek fedezésére a közelben nagyszabású mű­vészi ünnepséget rendeznek az epreskertben. * (Zeneakadémia.) Az Országos Zene­akadémia növendékei május 10-én, szerdán este nyolcadfél óra­kor vizsgálati hangversenyt rendeznek az intézet ter­mében. Közreműködik Schmotzer Irén, Lichtenstein Márta, Zwerino Mária, Blau Jolán, Bemn Irén,­­Schmidthauer Lajos, Bakos Arnold, Steiner Hugó és Damit András. * (Szászorszép keringő.) Ezt a címet adta Bujda Ede zeneszerzeményének. A fülbemászó, új motívumokat tartalmazó könnyed muzsika dicséretére válik szerzőjének. Kapható egy koronáért a szerzőnél ■’(VTI., Murányi­ utca 10.). FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Gellérthegy diszitése. A két új híd kö­­zött a Gellért-part kiépült ugyan, de a hegy tövében a gyalogjáró, létesítésén kívül eddig egyéb nem tör­tént. A mostani állapot közbiztossági, köztisztasági és szépészeti szempontból még nem maradhat. A köz­munkatanács műszaki osztályának tervezése kapcsán a kérdés megoldásával a közmunkatanács műszaki ■bizottsága is több ízben foglalkozott a dologgal és megállapodott abban a tervben, a­mely a Rudasfürrdő úszócsarnokától a Ferenc József-híd előtt kiálló sziklabarlangig a hegy tövében elhúzódó területsávot parkszerű sétaútnak képezi ki. A mintegy 500 méter hosszú területsávhoz a mostani gyaloglóára mentén egy méter magas faragott­ kő lábazat fog épülni ko­vácsolt vaskorláttal. A kerítés egyhangúságát meg­törik a közbeigtatott faragott kőből való kapuzatok és oszlopok. A Ferenc József-híd előtt levő mostani várócsarnok helyébe díszes kivitelű emeletes váró­csarnokot terveznek. A csarnok emeleti részén nyilvá­nos illemhelyet rendeznek be. A parkterületet egy erősen kiugró sziklatömb két részre osztja, a­melyet a mostani 3 méteres gyalogjáró úgy köt össze, hogy a gyalogjáróról jobbra-balra csarnokszerű kapuk vezet­nek a parkszerű sétaútra. A közönség kényelme érde­kében a terv a lépcsőket mindenütt mellőzi. A nívó­­különbségeket enyhe lejtők egyenlítik ki. A köz­munkatanács tegnapi ülésben a tervet elfogadta és a végrehajtásra szükséges 290.000 koronát a­ saját pénz­tárából megszavazta. A főváros hozzájárulása után a munkát, nyomban megkezdik. — A Kossuth-szobor és Szabadságharc­­szobor mintái. A Kossuth-szobor és Szabadságharc­­szobor zsűrijének a nevében tudvalevőleg a polgár­­mester úgy intézkedett, hogy a városligeti Iparcsar­nokban levő pályaterveket a nagyközönség ma reg­geltől megnézheti. Most készülnek az Iparcsarnok­ban az automobil-kiállításra és az Iparcsarnok előtti teret elpalánkolják. Ma reggel panaszt tettek a pol­gármesternél, hogy a közönséget az automobil-kiállí­tást rendezők zaklatják s nem engedik a pályatervek­hez. A polgármester intézkedett, hogy a közönség min­den zaklatás nélkül mehessen be az Iparcsarnokba s megszemlélhesse a pályaterveket.­­­ A pénzügyi bizottság ma tartott üléséből azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy a Wesse­­lén­yi-utcai városi telkekre újabb árverést hirdessen. A Déry-utca megnyitása végett szükséges egy fecske­­utcai telek kisajátítása. A bizottság a kisajátításra megszavazott 51.993 koronát. Az L­rlovasok Szövetke­zetének s az Országos Baromfitenyésztő Egyesületnek 1000—1000 korona segítséget szavaztak meg. A ta­nács május elsejétől tizenöt vámfelügyelőt nyugi­­jazni akart, de a közgyűlés újabb előterjesztést köve­telt. A bizottság tehát ma kimutatta­ a vámfelügyelők májusi lakáspénzének a fedezetét s fölhívta a taná­csot, hogy, a vámfelügyelőknek más alkalmazást ad­jon. A Mester­ utcában egy házat béreltek iskolának,­­­Ehrlich G. Gusztáv indítványára javasolták a ta­nácsnak, hogy a meder-utcai városi telken építsen iskolát. Kimutatást kértek a tanácstól a bérbe vett iskolaépületekről.­­ A középítő bizottságnak Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklésével ma tartott ülésén Rektor Ferenc interpellált az Andrássy-út torkalatá­­ban épülő műemlék kerítése miatt. Tiz esztendeje építik már a műemléket s m­ég mindig ott tartanak, a­hol az első években s egy hirdetésekkel bemázolt palánk veszi körül az emléket. A palánk nemcsak az esztétikai érzést, sérti, hanem a közlekedést is a legna­gyobb mértékben akadályozza. Kéri, tegyenek előter­jesztést a tanácsnak, hogy sürgesse meg a palánk el­távolítását. A bizottság a javaslatot elfogadta. A bi­zottság megállapította a Gellért-hegyre vezető szer­pentin út tervét. Az út megépítése 457.000 koronába kerül. Az összeg felét a közmunkatanács fizeti. — Automobil-omnibusz. Az omnibusz-válla­lat ma arra kérte a fővárost, engedje meg, hogy a vál­lalat kísérletképpen 4—5 hétig automobil-omnibuszt járathasson. A kérelmet legközelebb tárgyalja a tanács. — A fogaskerekű vasút. A nyári menetrend megállapításakor a tanács kötelezte a fogaskerekű vasút igazgatóságát, hogy este 6—8 óra között a fél­órás vonatokat is vigye föl a Széchenyi-hegyi végső állomásra. A tanács határozata ellen a vállalat föleb­­bezett s a kereskedelmi miniszter ma a vállalatnak adott igazat és megsemmisítette­­a tanács határozatát. — A gyöngetehetségüek iskolája. A kul­tuszminiszter a gyöngetehetségü tanulóknak külön is­kolát akar építeni s természetesen a fővárostól in­gyen telket kér. A pénzügyi bizottság Vaszilievits Já­nos tanácsos elnöklésével ma tartott ülésén a Moso­­nyi­ utcában hajlandó volt a szükséges telek átengedé­sére, csak azt kötötte ki, hogy az iskolába első­sorban a budapesti gyerekeket vegyék föl. • — A Szemlőhegy parcellázása. A szemlő­­hegyi telektulajdonosok háromszáznégyszögölre akar­ták parcellázni a telküket. A tanács azonban nem engedte meg. Ma nagyobb küldöttség arra kérte a pol­gármestert, hogy legalább 400—450 négyszögöles par­cellákra adjon engedelmet, hogy családi házakat épít­hessenek­. — A fejőstehén-vásár megnyitása. Több mint félisztendei zárlat után a tanács tegnap elha­tározta, hogy a fejőstehén-vásárt május 17-én újra megnyitja. A vásárt egyúttal a tanács elkülöníti a vágómarha-vásártól s a két vásár ezentúl nem egy na­pon, csütörtökön lesz, hanem a fejőstehén-vásár szer­dán, a vágómarha-vásár pedig, mint eddig, csütörtö­kön. Ezzel az intézkedéssel azt akarja elérni a tanács, hogy az egyik vásáron esetleg konstatált fertőzés a másik vásár forgalmát ne zavarja meg. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A sikkasztó hadbíró-alezredes, Lembergből jelentik nekünk. Az itteni katonai törvényszék He­­kailo hadbíró-alezredest, a­ki nagy összegek elsik­­kasztása után Amerikába szökött, azután visszajött és önként jelentkezett, négy évi várfogságra és lefoko­zásra ítélte. — Kinevezés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Polák Pál egri törvényszéki aljegyzőt telekkönyvi betétszerkesztő albiróvá nevezte ki. — Az utolsó üzenet. A gölnicbányai állami vasipar-iskola egyik tanára, Szemere Mór okleveles gépészmérnök harmadéve öngyilkos lett. Halála előtt levelet irt, melyben az intézet igazgatóját, Sztankay F. Bélát azzal a súlyos váddal illette, hogy az ő üldö­zése miatt vált meg fiatalon az élettől. Szemerét meg­­siratták, eltemették, s az eset fölött napirendre tértek még Gölnicbányán is, a­hol az igazgató és a professzor torzsalkodását mindenki ismerte. Csak az öngyilkos fiatalember apja, Szemere Lipót államvasúti hivatalnok nem tudott belenyugodni fia halálába, s nem tudott megbocsátani Sztankaynak, a­kit a fia gyilkosának tartott. Évekre terjedő följelen­tést tett­ a kereskedelemügyi miniszternél az igazgató ellen, s abban elmondta, hogy fiát az ő basáskodása ker­gette a halálba, hogy az iskola az ő visszaélései követ­keztében teljesen elzüllött. Hivatkozott arra, hogy a tűrhetetlen állapotot már Hegedűs volt miniszter is fölismerte, s 1902 január tizenötödikén kelt leiratában nyíltan kijelentette, hogy megütközéssel, sőt felháboro­dással értesült az intézetben uralkodó káros­ viszonyok­ról, melyeknek gyökerei az intézet vezetőségébe nyúl­nak vissza. A kesergő apa panaszára s illetőleg magá­nak a meggyanúsított igazgatónak körtere a kereskede­lemügyi miniszter elrendelte ebben az ügyben a fe­gyelmi vizsgálatot, a­mely Sztankay fölmentésével végződött. Nemsokára ezután az öngyilkos tanár testvér­­öcscse, Szemere Ármin napidíjas egy fővárosi napilap­ban tette szóvá a sajnálatos esetet. A cikkben, melyet az ő adatai nyomán Zólyomi Dezső hirlapíró szerkesz­tett, a nyilvánosság előtt is megvádolta Sztankayt, hogy testvérbátyját, Szemere Mórt­­ kergette a halálba. E cikk miatt az igazgató Szemere Ármin és Zólyomi Dezső ellen sajtópert indított, melyet ma tár­gyalt a budapesti esküdtbíróság Zsitvay Leó elnöklésé­vel. A vádhatóságot Magyar István dr. királyi ügyész képviselte, védő Balog Imre dr. volt. A vádlottak kijelentették, hogy nem érzik magu­kat bűnösöknek. Szemere Ármin különösen hangoz­tatta, hogy a vádjait bizonyítani tudja részint tanuk­kal, részint okiratokkal. Elmondta, hogy közvetetten tanúja, volt annak a sok szekatúrának, a­melyet a testvérbátyjának,el kellett szenvednie, s ő maga is­­ többször kérte Sztankay igazgatót, hogy szüntesse meg a tűrhetetlen ellenségeskedést. A­mire Sztankay állító­lag ezt felelte: k­i Vesse­ alá magát az én szeszélyeimnek, akkor megférünk egymással. . Az elnök: Mi célból írta a cikket? A vádlott: Elégtételt akartam magamnak sze­rezni. Az elnök: Miért? !:­ A vádlott: Mert a bátyámat a halálba kergette. Az elnök: Hát van abból magának valami kára? A vádlott: Azt hiszem, hogy elég nagy a kár. Az elnök: Más is elvesztette már a fiát, vagy a testvérét, azért még nem emlegetett elégtételt. A vádlott: Más az, ha valaki rendes halállal hal meg,­s más, ha valakit a halálba kergetnek. Kihallgatták ezután mint tanút Sztankay Béla igazgatót. Azt vallotta, hogy békességben élt mindig Szemere Mórral, nem üldözte, nem bántotta soha. Ellenkezőleg, Szemere kétszer is följelentette őt az illetékes hatóságnál. Nem tehet róla, hogy Szemere hátrahagyott levelében őt megvádolta, de azt hiszi, hogy nem miatta, hanem a­ túlságos érzékenysége, vagy talán valamely betegsége miatt lett öngyilkossá. Az elnök (Szemeréhez) : No itt van Sztankay, a­kire magának a foga fáj. Hallotta, hogy mit­ mondott. A szemébe meri mondani, hogy ő üldözte, a bátyját , a halálba ? A vádlott: A szemébe mondtam már Gölnic­­bányán közvetetlenül a­ haláleset után, s most is a sze­mébe mondom, hogy­ a bátyám az ő üldözése miatt vált meg az élettől. Balog Imre dr. védő a valóságot akarja bizonyí­tani, részint okiratokkal, részint Hieronymi Károly kereskedelmi miniszterrel, továbbá Láng Lajos és Hegedűs Sándor volt miniszterekkel és Péterfy Tamás miniszteri osztálytanácsossal. Bizonyítani akarja, hogy Sztankay többször részegen jelent meg az iskolában, s hogy tanártársait az iskolaszolga jelenlétében becsmé­relte. A bíróság a bizonyítást elrendelte s a tárgyalást a vizsgálat kiegészítése végett elhalasztotta. — Egy közbeszólás a karzatról. A nagy ob­­strukció alatt, 1903 december végén, a képviselőház egyik izgalmas ülésének derűs epizódja volt, a­mikor a karzatról valaki harsány hangom a haza nevében arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne obstruál­janak.. A közbeszólót az elnök intésére a háznagyai hi­vatalba vitték, a­hol igazolta magát, hogy Mellyes Bol­dizsár fővárosi hivatalnok. Az esetről egy este megje­lenő újság azt írta, hogy Mellyes mások biztatására kiáltott le a karzatról s hogy elcsapott falusi jegyző, a­kit a városnál napidijásnak alkalmaztak. Mellyes Boldizsár e közlemény miatt rágalmazásért sajtópert indított Surányi Miklós ellen, a­kit a budapesti tör-­ vényszék száz korona pénzbüntetésre ítélt. Mellyes azonban nem volt ezzel az ítélettel megelégedve s hi­vatkozással a­rra, hogy ő köztisztviselő és nem napi­díjas, az esküdtszék elé akarta vinni a perét. A ki­rályi tábla Frenreisz István kúriai biró elnöklésével a vádlott cselekedetét becsületsértésnek minősítette, a kiszabott büntetést illetőleg azonban jóváhagyta az első biróság ítéletét. — Megtámadott mandátumok. A­ Kúria két petícióval megtámadott mandátum, Radvánszky György, verbói és Zlinszky István dorogi mandátuma ügyében hirdette ki ma határozatát. Egyik petíciót sem uta­sította el, hanem elrendelte a bizonyító eljárást a petí­ciókban foglalt adatokra nézve. A verbói választás megvizsgálásával pedig a győri királyi táblát bízta meg a Kúria. A verbói választás ellen benyújtott petíciót a Kúria II. választási tanácsa tárgyalta. Markovita Gyula dr. verbói tót nemzetiségi jelölt kivei támad­ták meg benne Rudnyánszky György képviselő mandá­tumát, viszont a megválasztott képviselő hívei is ellen­kérvényt nyújtottak be. A Kúria elrendelte a bizonyító eljárását s így a petícióban, valamint az ellenkérvény­ben fölsorolt érvénytelenségi okokra nézve a vizsgálat lesz hivatva kideríteni, hogy a részrehajlással vádolt. Klobusitzky János választási elnök és Bobok Géza küldöttségi elnök elkövették-e azt a törvénytelenséget,, hogy halottak és haldoklók nevében számonmemválasztó­­ szavazatát, fogadták el és a választási lajstromot megsemmisítve, Markovics-párti szavazatokat Rud­nyánszky javára írtak. Rudnyánszkyt, a petíció sze­rint ily módon választották meg kilencvennégy szó­többséggel. De a vizsgálat fogja bebizonyítani az el­lenkérvényben foglalt vádakat, is, a­melyek szerint a pánszláv papok házról-házra járva, a végletekig fana­tizálták a tótokat, a­kik halált kiáltottak a magya­­rok­ra, a tót haza­árulóira, ha Rudnyánszkyra mernek szavazni. Hogy fenyegetéseiket be nem válthatták, nem rajtuk múlt, mert nagyszámú katonaság tartotta őket féken, így is éjjelenkint bekormozott ábrázatú és álarcos alakok bevették ellenségeiknek, a magyarok­nak ablakait s szétromboltak egy pár faházat. A Kú­ria elrendelte továbbá a vizsgálatot a Markovics által állítólag rendezett etetés-itatás és megvesztegetés dol­gában is. A Kúria első választási tanácsa az esztergom me­­gyei Dorogon függetlenségi párti programmal megvá­­­lasztott Zlinszky István képviselő ellen benyújtott petíció dolgában hirdette ki ma határozatát. Zlinszky mandátumát a kisebbségben maradt Szacelláry György volt képviselő hívei támadták meg. A Kúria a petíció­ban fölsorolt érvénytelenségi okokra nézve a bizonyi-

Next