Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-13 / 131. szám

1905. május 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (131. sz.) tól elesik. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéz­­iratban az Akadémia levéltárban maradnak s csak en­­gedelemmel másolhatók le. * (Bob herceg a Király Színházban.) A szerelmes Bob herceg miután három esztendővel ez­előtt százegynéhány diadalmas estén halomba gyűjtötte a babért a Népszínházban, ma este a réginél is szí­nesebb virulásban föltámadt új otthonában a talen­tumnak, a­mely Isten kegyelméből őt és magát ezzel a nagy dicsőséggel megkoronázta. Martos, Bakonyi, Muszka Jenő és­­ Fedik Sári Bob herceg­je ma zúgó tapsviharban és virágesőben bevonult a Király Szín­­ház­ba, olyan színpadi pompával és olyan művészi ragyogásban, mint egy operett, a­mely már százhar­minc előadás biztos dicsőségével indul az­­ első előadásnak. A színház értéke szerint megbecsülte a darabnak ezt az irigylésreméltó virtusát: egy va­gyont költött a kiállításra, elsőrangú művészei ke­zére adott minden szerepet, Bob herceget pedig­­ Bedák Sári adta. Mióta ő száz estén egy sorban elját­szotta ezt a szerepet, azóta egy légió Bob herceg­et volt alkalmunk látni ugyanazon a színpadon. Egy sereg primadonna próbálta föl ezt a szerepet, mint a bűvös csizmát, hát ha ő is akkorát tudna lépni benne. De azért se a régi Bob herceget nem láttuk, se újat nem láttunk, mind e mai estig. Ma este az­után volt részünk — mind a kettőben és ezt megint Fedák Sárinak köszönhetjük. Hogy uj volt a mit művelt, ezt leghitelesebben az bizonyítja, hogy a régi alakításának teljes hatásával, teljes gyönyörűségével, teljes frisseségével élveztük, úgy hatott, mint az­előtt három esztendővel, a­mi annak a bizonysága, hogy már nem azt produkálta, a­mit akkor, hanem ennél egy hatalmas arányokban kibontakozó te­hetség három esztendei fejlődésével többet, teljeseb­bet, gazdagabbat. A régi alakítását fölemelte a mű­vészete mai magasságába és ezért volt a mai Bob her­­ceg­je épp oly szenzációs, mint az a másik, a mely­nek az emlékezete ma ennek az újnak a fényességébe olvadt. Fényességet mondunk, mert valósággal ra­gyogó ez az alak és szava, dala, minden tevése úgy hull az ember lelkére, mint a verőfény. — Az egész előadás jellemzésére csak azt mondhatjuk, ho"­¡" soha­­sem tudott olyan közel jutni a Fedák Sári alakításá­­hoz, mint ez este. Mint említettük, a Király Szín­ház legelsőrangú erőit mozgósította és minden sze­replő igyekezett méltó lenni a társaihoz. Tesztóry Julia pompás királyné volt. Németh sugárzóan ked­ves Pomponiusz, Csatay Janka nagyon bájos Anni, Magay Anna vakítóan szép hercegkisasszony. Vágó Béla roppant karakterisztikusan adta a politikus mé­szárost, a Mihályi fényes, meleg tenorja ércesen csen­gett, a képmester meg a táncmester szerepében igen nagy sikere volt a fiatal gárda két kiválóan talentu­­mos tagjának, Bársony Istvánnak, meg Gabányi­nak. Csiszár, a­ki a borbélyt játszotta, már a figurájával nagy kacagást keltett, nagyon jók voltak Körmendy és Torma Zsiga is. — Bob herceg ő fensége bevonu­lását, a Király Színházba prológussal és Martos Fe­renc gyönyörű költeményének előadásával Medgyaszay Vilma jelentette be skarlátpiros, aranydíszes skót gár­dista-kosztümben, olyan művészien, szépen, hogy vi­harosan megtapsolták érte. A függöny fölgördülése után az első meglepetés a díszlet volt, a­melyet a zseniális Márkus Géza tervei szerint csináltatott az igazgatóság. A kiállítás egyáltalában ragyogó volt, az első fölvonás záróképe a legszebb, a­mit idáig buda­pesti operettszínház produkált ebben a nemben. A darab, a­melyben néhány változás és új szám is van, egészen újnak tetszett és a sikerével is rálicitált — saját magára. Annyi tapsot se a Bob herceg, se Bob herceg még egy este sem kapott, mint ma. Fedák Sárit már a megjelenésekor percekig tartó ovációval fogadták: fölvonások végén őt is, szereplőtársait is, számtalanszor kihívták. A szerzők közül a hívó tap­sokra csak Muszka Jenő jelent meg. Olyan tartós volt a taps, hogy többször fölhúzták a függönyt is: a színpadon egész virágos kert közepében hajlongott Fedák Sári. Külön dicséret illeti Tincse Zsigmondot, a­ki úgy dirigálta a zenekart, hogy úgy szólt az egész, mint egy hatalmas instrumentum. (sz.) * (Színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban Szalóki Elek Parasztszívek című háromfelvoná­­sos színműve holnap, szombaton kerül szilire először. Az újdonságból ma délelőtt tartották meg a jelmezes főpróbát, Alszegii, Irma, Rákosi Szidi, Vizváryné, Gyenes, Mihály­fi, Gál, Bakó, Rózsahegyi, Gabányi és Horváth Zoltán közreműködésével. A Magyar Színház vendégművésznője, Halton Mary vasárnap, május 11-én este folytatja vendég­játékát, melyet tegnap gyöngélkedése miatt megszakí­tott. A művésznő ezúttal három estén játszik egy­másután. Vasárnap Mimózát énekli A gésák-ban, hétfőn, kedden pedig új szerepét, Mollyt a Szegény Jonatán-ban. Holnap, szombaton este és vasárnap dél­után az Ex-lex kerül színre. A Budai Szinkör-ben holnap este A koldusdiák című operett kerül színre, Székely Irén közreműkö­désével. A Városligeti Szinkör-ben az első hét műsora a következő: Kedden, május 16-án megnyitó előadásul A cigánybáró kerül színre, Szoyer Ilona vendégjátéká­val, szerdán ugyanez, csütörtökön Szép Heléná-t adják, Szoyer Ilona vendégjátékával, pénteken és szombaton ugyanez a darab van a műsoron. Vasárnap, 21-én délután három órakor mérsékelt helyárakkal a Színházi képtelenségek-et, este nyolcadtól órakor ren­des helyárakkal az Egy éj Velencében című daljátékot játszott. * (Takács Mihály ünneplése.) Takács Mi­hály A szevillai borbély holnapi előadásán ötvenedszer játsza Eigaró borbély szerepét. A művész egyik leg­kitűnőbb alakítása Eigaró, a­melyet 1888 szeptember 27-én mutatott be először az Operaházban. Az akkori szereposztás szerint Almavivát Pauli Rikárd, Rozi­nát Ábrányiné Margit, Bartolót Hegedűs Ferenc, Ba­­ziliót Odry Lehel játszotta. Rozina szerepében Ta­kács Mihálylyal együtt szerepelt még: Bianchi Bianka, Vasziljevics Adél, Arnoldson Szigrid, Svicher Izabella, Csurgay Adél, Lindh Marcella, Pet­­ rini Margit, Kahler Elza, Szoyer Ilonka és Payer Margit. Takács Mihály tiszteletére a holnapi jubi­­láris est alkalmából ünnepséget rendeznek. * (Szövegíró királynő.) Prágai tudósítónk írja: A prágai Német Színházban ma mutatták be a Marioára című háromfelvonásos operát, a­melynek szövegét egy román népmeséből Carmen Sylva, a köl­tői lelkű román királynő írta. Marioárába két test­vér szerelmes: Marin és Tudor. Marin észreveszi, hogy a szép lány bátyjához vonzódik, lemond a kezé­ről és elmegy a vidékről. A fiatal pár néhány évig boldogan él. Egy napon azonban fölébred Tudor sze­relme, visszatér a faluba, összekoccan Marinnal és megöli. Marioára nem tudja meg a dolgot, a gyilkos felesége lesz s tizennyolc évig élnek együtt. Végre Tudor nem bírj­a elviselni az eltemetett titkot, be­vallja a bűnt feleségének, a­ki nagylelkűen megbocsát neki. A darab*zenéjét Cosmovics Gusztáv és Schmeid­­ler Konrád írta. A közönség tetszéssel fogadta az új­donságot. * (Művészek akciója.) A Kossuth-szoborra és a Szabadságharc-szoborra pályázott művészek nincse­nek megelégedve a zsűri határozatával, még kevésbbé a fővárosi tanács döntésével.’Azt vitatják a művészek, hogy különösen a szabadságharc szoborra több olyan pályaterv volt, a­mely megfelelt a követeléseknek s határozott rosszakaratot látnak a zsűri eljárásában. Szerintök a pályázatot csak eszmére hirdették s a pá­lyázók csak eszmét adtak. A megítélésnél azonban a zsűri akként járt el, mintha végleges pályázat lett volna s olyan kifogásokat tett, a melyeket csak ki­dolgozott mintáknál lehetett volna tenni. Vélemé­nyük szerint a Szabadságharc-szobor pályázat ered­ménye sokkal jobb, mint a legutóbb megtartott bár­melyik szoborpályázatnak az eredménye. Napok óta üléseznek a pályázó művészek, a­kiknek pályatervét megvételre ajánlotta a zsűri. El akarják határozni, hogy egy előterjesztésben tiltakoznak az eljárás ellen s lemondanak a 800 koronás díjakról. A többség már alá is írta az előterjesztést. Eddig csak hárman nem írták alá. Olyan szegény emberek, a­kik nem igen nélkülözhetik a 800 koronát sem. A művészek hétfőn­­ este újra ülést tartanak, s ha egyhangú megállapo­­­­dásra jutnak, kedden beadják az előterjesztést. .. (A milánói kiállítás.) A jövő évben a Szim­­plon-alagút megnyitása alkalmából Milánóban kiállí­tást rendeznek, melyen Magyarország is részt vesz, fő­leg művészeti és iparművészeti tárgyakkal. Az előmun­­kálatok ügyében Fittler Kamill, az Iparművészeti Is­kola igazgatója és az Országos Képzőművészeti Ta­nács előadója a minap Milánóban járt s­ajtáról visz­­szaté­rve, m­o­st tesz jelentést a kereskedelmi és a kul­­­tuszminiszternek. * (Művészet, természet.) Stuchnann Patrik dr. a fehér és kiváltságos premontrei rend fiatal tudós kanonokja e cím alatt összegyűjtötte négy tanulmá­nyát. Műveit és­ finoman elemző lélek tükrözik ez úti­rajzokban; ez a szerző nem hiába utazik, minden benyomásra érzékenyen reagál és van hozzá képessége, hogy szívének s elméjének tapasztalatait egyszerűsé­­­gében is ékesen szóló alakban, a művész lendületével és a festő élénk színeivel ábrázolja. Könyvének első darabja a Quarnerón szerzett tapasztalásait beszéli el: a sokszerű, pilla­nat­ról-pillanatra változó hangulatot egész közvetetlenségében megérezteti olvasójával. Olaszországi barangolásaira a szakjába beavatott tudós készségével indul és bennünket is kedvesen szóra­koztatva és alaposan oktatva kalauzol. Stuhlmann könyve érdekes és megkapó olvasmány, egyben pedig vonzó képe a könyv írójának; a lélek tiszta harmó­niája, a tudás és hit összeolvadása, a szakember és művész teljes apparátusa nagy ritkaság a meghason­­lottság és önmagában való kételkedés e mi szomoru napjainkban s méltó az elismerésre, bár irigységet kelt. A külsejében is szép, komoly diszt könyv a Stefa­­naeum sajtója alól került ki. Az árát nem tudjuk. * (Vidéki színészet.) A délvidéki szinikerü­­­letet két évre Polgár Károly igazgatónak adták. A színtársulat a következő sorrendben fog működni: ok­tóberben Nagybecskereken; novemberben, december­ben és januárban 15-éig Zomborban; március 25-éig Lugoson; májusban Nagykikindán és Törökbecsén; júniusban Nagyszentmiklóson; júliusban Herkules­­fü­rdőn; augusztusban és szeptemberben Szolnokon.­­ A fiumei színházban mint tudósítónk írja, nagy tetszéssel fogadta a közönség a Hajdúk hadnagya című daljátékot. A főszerepeket Kaposi­­Tózsa, Zsig­mondi Anna, Rontai­ Boriska, Hunyadi József és Nyarai Antal játszották.­­ A debreceni színházban az évad utolsó operett-újdonsága A dancigi hercegnő volt. A darab, tudósítónk jelentése szerint, elég nagy sikert aratott. A főszerepekben kitűnt: Felhő Rózsi, Kalmár József, Irányi Antal és Mezei Andor. — A mohácsi színkörben május 13-án vonul be Moly Ta­más új színtársulata. Kemechey Jenő Emigráns című színműve kerül előadásra. * (A debreceni Csokonai-ünnep.) Debreceni tudósítónk írja: A debreceni Csokonai-kör minden előkészületet megtett­­a május 20-án és 21-én rende­zendő százados Csokonai-ünnepre, mely voltaképpen nem Debrecennek, Csokonai szülővárosának, hanem a magyar irodalomnak lesz nagy, országos jelentő­ségű ünnepe. Az ünnepségen részt vesz a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Kisfaludy-, a Petőfi-társa­ság, az ország valamennyi irodalmi társasága, köze­l jelen lesznek egyébként mindazok az írók, a­kik Csokonai irodalmához hozzájárultak. Az ünnepi dísz­­gyűlés vasárnap, május 21-én lesz. Ennek műsorát már közöltük. Az ünnepségek keretében nyitják meg a debreceni Városi Múzeumot, a­melyet Csokonai szülőházában fognak elhelyezni. A Csokonai-kör az ünnepre kiadta a költő válogatott verseit. A kötetet Kardos Albert dr., Csokonai egyik legkiválóbb élet­rajzírója rendezte sajtó alá s látta el kitűnő, nép­szerű modorban megírt, Csokonai egész életét, költé­szetét felölelő bevezetéssel. A könyv ára egy korona. Ugyancsak kiadja a kör Csokonai megzenésített da­lait is, zongorára és énekre. Az ünnepre ez a füzet is megjelenik. Ez alkalommal különböző emléktárgyak is forgalomba kerülnek a Csokonai-kultusz népszerűsí­tése céljából, a Csokonai-kör ellenőrzésével. Művészi ki­vitelű levelezőlapok, hiteles történelmi festmények reprodukciói, szobrok, fali díszek stb. Az ünnepi bi­zottság mindent elkövet, hogy az országos jelentőségű ünnep méltó legyen a költő emlékéhez. * (Kisfaludy-Kör Győrben.) A győri írók és irodalomkedvelők K­is­falu­dy-K­ör címmel művészeti társaságot alakítanak. Laszberg Rezső gróf főispán május 21-ére hívta össze a Kisfaludy-kör alakuló közgyűlését. * (Bohnicsek visszatérése.) Bohnicsek Gyula, az Operaház tenoristája, a­ki szerződést szegve a múlt héten megszökött Budapestről, ma visszaérke­zett s ügyvédjével azonnal fölkereste Máder Rezső operaigzzgatót, hogy új szerződéséről tárgyaljon. A színház hajlandó Bohnicsekkel újból érintkezésbe lépni s hároméves szertődé­t ajánlott föl neki huszon­négy-, huszonhat- és huszon­nyolcezer korona emel­kedő fizetéssel. Bohnic­sek az ajánlatot elfogadja, ha a szerződés azonnal életb­elép, nem pedig egy év múlva, mikor Bohnicsek mostani szerződése lejár. A tárgyalás még folyik. * (Magyar Regényírók.) Második, öt kö­tetes sorozata jelent meg annak a gyűjteménynek, a­melyet Magyar Regény­irók cí­mmnél tavaly indított meg a Franklin-Társulat. Hatvan kötet foglalja egybe, magyar művészek illusztrációival, a magyar regényirodalom százéves pályafutása alatt fölhal­mozódott értékes műveket. A hatvankötetes gyűjte­mény félévenként jelenik meg, öt kötetes sorozatok­ban. Az első sorozatban négy regényt közölt: Ke­mény Zsigmond Rajongók, Gsiky Gergely Az Atlasz­­család, Vadnai Károly A kis tündér és Pálffy Albert Esztike kisasszony professzora című regényét. A most megjelent második sorozat Jósika Miklós báró: A csehek Magyarországban című hatalmas történeti regényét adja, Kimnach László illusztrációival. Tol­nai Lajos: Báróné ténsasszony című regényét Kriesch Aladár illusztrálta Justh Zsigmond két regényét közli egy kötet: A pénz legendáját és a Gányó Julcsá­t. Túri Ödön illusztrálta a kötetet. Az új sorozat ötödik kötete Herczeg Ferenc alkotását, a Pogányok című történeti regényt közli, Pataky László rajzaival. Mikszáth Kálmán négy tanulmá­nya áll ezeknek élén s az írók arcképeit R. Hirsch Kelli rajzolta meg. A hatvankötetes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Csekély tavi részletfize­tésre is megrendelhető. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat élettani osztálya kedden, május 16-án este hetedfél órakor ülést tart az egyetem ásványtani vita­, 13

Next