Budapesti Hírlap, 1905. november (25. évfolyam, 302-331. szám)
1905-11-14 / 315. szám
ÍBESES,-'.-, _ KÖZGAZDASÁG. — A berlini és a bécsi börzéről. Berlinből jelentik nekünk. Az itteni börzének rendkívül komoly helyzete, amely a legutóbbi hetekben, de különösen a lefolyt hét megrázkódásaiban jutott kifejezésre, ma különösen élénken nyilvánult meg. Magától érződik, hogy a német tőkének orosz állampapírok iránt való érdeklődése mellett Oroszországnak politikai és gazdasági hanyatlása igen erős befolyást gyakorol a németországi börzékre. Sokáig szabadkoztak ez ellen, hogy ezekkel a tényekkel az orosz papírok értékének megfelelő leszállításával számoljanak, de ma már nagyon viharos volt a kínálat, aminél elsősorban a közönség eladó kedve nyilvánult meg, de később az a hír jött, hogy Párisban is nagy eladásokat realizáltak, amiire pánikszerűen ellanyhult az irány, végül azonban intervenciós eladások megállították a mozgalmat s az orosz kölcsönök árfolyamai 1—12 százalékkal megjavultak. Orosz vasúti kötvények is lanyhábbak voltak: az orosz külkereskedelmi bank részvényei hat százalékot, a pétervári diszkontbank részvényei kilenc százalékot vesztettek árfolyamunkból. Az orosz értékekkel kapcsolatosan, a bányaértékek is rohamosan estek, mert általánosan attól félnek, hogy a szénbányamunkások újabb sztrájkot fognak kezdeni. — Bécsből jelentik nekünk. A komoly berlini hírek az itteni börzére is nyomasztó hatást tettek s a barátságos kedv, amelyet a vasutasok sztrájkmozgalmának vége okozott, csakhamar eltűnt és lanyhaság lépett a helyébe. — A német vámszerződés. A Bud. Tud. jelenti: A középeurópai gazdasági egyesület a német vámszerződés dolgában még a nyár folyamán fontos mozgalmat indított. Az egyesület ugyanis arra való tekintettel, hogy az új német vámtarifa fölemelt vámtételei nemcsak megnehezítik, de egyenesen veszélyeztetik kivitelünk legjelentékenyebb részét, arra kívánt törekedni, hogy az új helyzet nehézségei lehetőleg enyhíttessenek. Miután kizártnak volt tekintendő, hogy a vámtarifa tételeinek bárminő módosítása elévethessék, az egyesület azt kívánta megállapítani, hogy minő intézkedések lennének életbeléptetendők a közigazgatási, adózási s vámeljárás terén, úgyszintén a forgalmi és tarifapolitika, a pénz- és hitelviszonyok körében a kivitel nehézségeinek ellensúlyozása céljából. E végből az egyesület az érdekelt szaktestületek és kiviteli körök bevonásával még a nyár folyamán Wekerle Sándor dr. elnöklésével nyolc szaktanácskormányt tartott, nevezetesen a faipar, fakereskedelem, gabonakivitel, malátaipar, marha- és baromfi-kivitel, állati termékek, főzelék, gyümölcs, gyapjú, eledel, ital és a többi kiviteli ág érdekeltjeivel. A szaktanácskozmányok, amelyek heteken át tartottak, a teendőkről tiszta képet adtak az egyesületnek és a kívánságok és javaslatok szabatos megállapítására vezettek. A szaktanácskozások eredményét, amelylyel az egyesület választmányának Wekerle Sándor elnöklésével tartott két ülése is behatóan foglalkozott, emlékiratokba foglalva közölni fogják a kereskedelmi, földművelésügyi és pénzügyi minisztériumokkal, valamint az államvasutak igazgatóságával is, azonkívül ez az eredmény a német birodalomban és Ausztriában működő középeurópai közgazdasági egyesületek közreműködésének is tárgya lesz. — A gabonabehozatali utalványok Németországban. A német kormány a minap félhivatalos formában arról értesítette az érdekelt köröket, hogy az átmeneti időre nézve oly módon szabályozza a behozatali utalvány rendezését, hogy 1906 március 1-től kezdve három hónapon át csak az esetben állítják ki a behozatali utalványt az új vámtétel nagyságában, ha elegendő biztosíték van arra nézve, hogy a kérdéses gabonaszállítmányt csak az új vámtarifa életbelépése után hozták be. Ez intézkedés által bizonyos mértékben enyhítik Magyarország és Ausztria aggodalmát. Azt hitték ugyanis nálunk, hogy az átmeneti időben a behozatali utalvány rendszere következtében Németországból élénk búza- és rozskivitel lesz a monarkiába. Attól lehetett ugyanis félni, hogy Németország 1906. évi március 1-ig a mostani vámtétel mellett, nagy mennyiségű gabonát fog importálni, amely teljesen fedezné a német piac szükségletét, a német gabonakereskedelem pedig a nagyobb vám alapján nyert behozatali utalvány segítségével nyereséggel exportálhatna Ausztriába és Magyarországba, amit nálunk természetesen nyomná az árat. Ha tehát a német kormány keresztül viszi a félhivatalosan bejelentett rendszabályt, akkor megszűnik a bennünket fenyegető veszedelem. Az Országos Iparegyesület ipari-jogvédelmi és többi rokonszakosztályai szerdán, november 15-én délután öt órakor az egyesület helyiségében (VI., Új utca 4. szám, I. emelet) ülést tartanak. A napirend tárgya: A szabadalmi törvény tervezetének további tárgyalása. — A szén ára Németországban. Kölnből jelentik nekünk. A szénszindikátus választmánya jövő csütörtökön ülést tart, amelyen határozni fognak a szénárak fölemeléséről. A választmány, hír szerint, el fogja határozni, hogy a kox és koxszén árát 1906 április elsejétől fogva tonnánkint egy márkával fogja fölemelni. — Az O. M. G. E. műszaki bizottsága ma újjáalakulván, elnökéül egyhangúlag Bolla Mihály miniszteri osztálytanácsost választották meg, kijelölték egyúttal a bizottság állandó tagjait. Bolla elnök rövid székfoglaló beszéde után Jeszenszky Pál előadó beszámolt a bizottság tavalyi működéséről. A működés főbb részletei voltak a magyaróvári uradalomba rendezett tanulmányút, a gödöllői széna- és szalmaprés bemutató, a kukoricaszártépő, az íves motorbemutatón, s a nagyenyedi gépkiállításon való részvétel. Előterjeszti továbbá a jövő évi munkaprogramot. A jövő évben a bizottság csak oly esetben fog rendezni gépmutatót, esetleg gépversenyt, ha a mezőgazdasági gépgyártás terén valami figyelemreméltóbb újítás kerül nyilvánosságra. E helyett négy szakelőadást rendeznek, s egy tanulmányi kirándulást a kaposvári béruradalomba. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy a már régebben tervezett gőzekeverseny kérdését napirenden tartja a bizottság. EzutánSporzon Pál gazdasági tanintézeti tanár tartott nagy figyelemmel hallgatott előadást a szélmotorok mezőgazdasági jelentőségéről, a szélerő gyakorlati kihasználásának különböző módjairól s azok gyakorlati értékéről. Rámutatott mindenekelőtt arra a körülményre, hogy az erőforrásul használt anyagok ára nap-nap után emelkedik, így természetszerűleg fokozottabb mértékben kell kihasználni a természeti erőforrásokat, a víz hajtóereje,a levegő mozgását. A legutóbbi összeírás szerint Magyarország vizei több mint 2 millió lóerőt tudnának produkálni, ennek a kihasználása azonban fölötte problematikus, úgy, hogy a gazda részére, különösen a kisebb erőt igénylő munkák végzésére, jóval célszerűbb a szélerőnek kihasználása. Az amerikai gazdák már be is fogták mezőgazdasági munkák végzésére a szelet. Előadó, ki hoszszabb tanulmányutat tett Amerikában, meggyőződéssel állíthatja, hogy ma már oly tökéletes szélmotorok vannak, amelyek minden tekintetben kielégítően tudják ezt a célt szolgálni. Részletesen ismerteti ezután előadó Magyarország szélerő-viszonyait, s sajnálattal látja, hogy a meteorológiai intézetek ez irányban tett vizsgálatai felületesek és hiányosak. A hiányos adatok ellenére meg lehet állapítani azt, hogy nálunk teljesen szélmentes nap alig van és a tapasztalat szerint négy méter gyors szelet már hasznosítani lehet. Részletesen ismerteti ezután az előadó a szélmotorok szerkezetét, azok gyakorlati alkalmazásának a módjait, különösen a szélmotorral kombinált vízemelő, s öntözőműveket, azoknak a gyakorlatban leginkább bevált fajtáit. Az érdekes előadást a végén élénken megtapsolták, s a bizottság érte köszönetetet mondott az előadónak. — Pénzintézetek ellenőrzése Magyarországon. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége vaskos füzetben adta ki Hantos Elemér dr. munkáját a pénzintézetek ellenőrzéséről. A szerző a hitelintézetek autonómiáját védelmezi és az állami beavatkozásnál célszerűbbnek tartja, ha az intézetek azon a természetes alapon fejlődnek tovább, amelyen fölvirágzottak. A mű egy törvényjavaslat tervezetét is közli az ellenőrzésről, valamint az önkormányzati ellenőrzés szabályozásáról. — Olcsóbb lesz a vasút Olaszországban. Rómából írja levelezőnk. Az olasz vasutak igazgatósága elhatározta, hogy a menetdíjakat jelentékenyen leszállítja. Tudvalevő, hogy olasz földön mindmáig valóságos zsarolás az, amit a tarifa elnevezés alatt értenek. Szinte hihetetlen, hogy Itália északi részéből Kalábria déli csúcsáig utazva, csaknem annyiba kerül az út gyorsvonaton, mint amennyiért akár Amerikába is elköltözhetik valaki. Az olasz vasutak pontosságára és kényelmére meg volt a kellő jelző, rámondták, hogy ázsiai. Ami azonban az árát illette, arra még ezt a sokat, jelentő szót sem alkalmazhatták, mert sehol sem kerül annyiba az utazás, mint Olaszországban. Hogy milyenek a viszonyok, legjobban mutatja az új díjleszállítás. Körülbelül kétszer akkora úton, mint Budapesttől Fiuméig, a jegy árát az új tarifa kevés híján száz lírával fogja csökkenteni. A túlságos költség létrehozta azt a nem kevéssé furcsa körülményt, hogy míg Budapestről a legközöségesebb kirándulások közé tartozik a Velencébe való utazás, addig Rómából csak elvétve akad egy-egy látogatója a lagúnák városának. Számokban kifejezve: kétszer annyiba kerül Velencébe Rómából, mint Budapestről. Ugyancsak ezzel az okkal magyarázhatjuk meg azt is, hogy még a legelső olasz szépirodalmi és napilapoknak is jóformán állandó rovata van Itália újonan fölfedezett szépségeinek, sőt egész provinciák ismertető leírására. Minket azonban nem csupán anyagi, hanem erkölcsi szempontból is érdekel az új olasz tarifa. Megteremtésére biztatást és magyarázatot egyaránt a mi példánkból, illetve Baross Gábor merész rendszeréből merítettek az olaszok s a szűk látókörűekkel szemben ezt emlegetik a legfőbb érvül. Amióta az állam kezeli Itália vasutait, ez volna az első látható és örvendetes újítás. A gyanakvók szemében azonban sokat levon egyelőre az értékből két körülmény: az egyik, hogy az igazgatóság csupán az új tarifát hozta nyilvánosságra, de nem mondotta meg életbelépésének idejét, a másik ok pedig az, hogy közeledik a képviselőház megnyitása s ilyenkor a kormányoknak semmi sem felet a népszerűség megszerzésére. — Kertészeti és baromfi-kiállitás Belgrádban. A szerb gazdasági egyesület által Belgrádban rendezett 12-én megnyílt kiállításra vonatkozólag a következőket jelentik: A kiállítást maga Péter király nyitotta meg, aki miniszterei, s az udvari méltóságok kíséretében jelent meg a kiállítás területén, ahol a fogadására elkészített díszteremben az árkimandrita misét mondott, amelyet a király is végig hallgatott. A kiállításon a Magyar Baromfitenyésztők Egyesülete is részt vett. A magyar tenyésztők kollekciója 53 ketrecben van elhelyezve, s a kiállítás legkiválóbb anyaga. Magyarországból igen sok érdeklődő fordul még a kiállításon. A földmivelési minisztérium képviseletében Pirkner János miniszteri tanácsos, az O. M. G. E. részéről Szilassy Zoltán titkár, országgyűlési képviselő, a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete részéről, Reszler Henrik, Polonyi Manó és Winkner János titkár vettek részt a megnyitáson. A baromfikiállítás magyar részét Polonyi Manó rendezte. — Petróleum fúrások Sárosmegyében. Eperjesről írja leveleznek: Már eddig számos kisérletet tettek megyénkben arra nézve, hogy a Kárpát-hegység déli lejtőjén, melynek talaja itt-ott kőolajtartalmú, nem lehetne-e petróleum-forrásokra akadni. A siker a szűkmarkúság miatt mind ez ideig kimaradt. Most azonban egy budapesti cég komlyan hozzálát a petróleum fúráshoz Szemernye község határában. A társaság, mely állami szubvenciót kapott, 400.000 koronát kész erre a célra áldozni. Zuber lembergi híres geológus szakvéleménye szerint már 3—400 méter mélységiből kell kőolajnak felbugygyannia. Ha a fúrásit siker koronázza, akkor Szemernye és Zboró vidéke óriási jólétnek néz elébe. Sok ember kenyérhez fog jutni, miáltal a kivándorlás is megcsappan. — Borkészletek nyilvántartása. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a borértékesítés előmozdítása végett elhatározta, hogy tagjainak borkészletét nyilvántartja. Ez okból valamennyi tagjához fölszólítást intézett az eladásra váró készletek bejelentésére. A nyilvántartást bárki megtekintheti az egyesület helyiségében. Időnkint ezeket a nyilvántartásokat az egyesület megküldi az összes hazai s nagyobb külföldi borkereskedőknek, vendéglősöknek, csemegeüzlet-tlajdonosoknak és kávésoknak. — Aranytermelés Transzválban, Berlinből jelentik: A transzváli Chambre of Minesben egyesített bányák aranytermelése október hónapban 397.868 uncia volt, 1.690.036 font sterling értékben. A kamarához nem tartozó bányák aranytermelése 17.659 unciát tett ki 75.011 font sterling értékben. A bányákba 5855 benszülött munkást osztottak be, míg 7814 munkás távozott, úgy hogy összesen 83.675 munkást foglalkoztatnak. Az Adria hajóforgalma Fiuméból táviratoztak. Az Adria tengerhajós-társaság gőzösei közül a Rákóczi tegnapelőtt Marseilleből Fiuméba indult, az Adria Északafrikából tegnap Fiuméba érkezett. A kivándorlási gőzösök közül a Szlavónia tegnap Palermóból Newyorkba indult, a Kárpátia Newyorkba érkezett, a Pannónia szombaton newyorkfiumei útjában áthaladt Gibraltárnál. — Sorsolás. A Jeszia-egyesület sorsjegyeinek tervszerű 45-ik sorsolása e hónap 15-én, szerdán délután három órakor lesz az egyesület hivatalos helyiségében. (Bálvány utca 10. sz. a.).. — Tenyészállat-dijazás. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület Szakálházán december 10-én nagyszabású tenyészállatdíjazást rendez. A díjazást előkészítő bizottság Prepeliczay Ödön elnöklésével ülést tartott, s elhatározta, hogy a díjazásra szarvasmarhák, üszők és borjúii elővezetését engedi meg. Az első díjak nyertesei közt egy-egy forkshirei tenyészkocát oszt ki. Hű módon kívánja előmozdítani a hússertés-tenyésztést. A többi díjak pedig gyakorlati használati értékkel bíró gazdasági gépek, eszközökből lesznek összeállítva. — Juhok kedvezményes szállítása. A tó-Syomvármegyei gazdasági egyesület elhatározta, hogy feliratot intéz a kereskedelmi kormányhoz, hogy a tenyésztési célra szállított juhokra nézve kedvezményes dijtételt állapítson meg. A zólyomi kérdést már több egyesület hasonló szellemű fölirattal támogatta. — Országos lóvásár. A Tatterszallban tegnap és ma tartott országos lóvásárra fölhajtottak 1589 darab I., 643 darab II. osztályú, összesen 2227 darab lovat. Ebből elkelt 526 darab ló. .. Zárt sertésvásári jelentés, nov. 13. (Hivatalos jelentés.) A vásár közepes, az árak hanyatlóban. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 876 darab sertés, 10 darab süldő. Mai napi fölhajtás 1320 darab sertés. Összesen 2196 darab sertés, 10 darab süldő. Eladatott 1253 darab sertés. Eladatlanul visszamaradt 943 darab sertés, 10 darab süldő. Árak: Zsírsertés öreg I. rendű 350 kilogramon felül 102—108 korona, II. rendű 280—350 kilogramig 98—106 korona, selejtezett 80—93 korona, fiatal nehéz 300 kilogramon felül 105—112 korona, közép 220—300 kilogramig 92—106 korona, könnyű 220 kilogramig 84—100 korona. —z1 budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok árjegyzése november 13-án. Magyar elsőrendű. Öreg nehéz (páronként 400 klarmon felül) 1905. november 14. BUDAPESTI HÍRLAP, (315. sz.) 1.5