Budapesti Hírlap, 1905. november (25. évfolyam, 302-331. szám)

1905-11-02 / 303. szám

1905. november 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (303. sz.)­ főn este a cár manifesztumát tartalmazó külön kiadások megjelentek, az emberek az utcákon valósággal verekedtek egyes példányokért és olya­­­nok is akadtak, a­kik tíz rubelt fizettek egy lapért. Sokan vannak, a­kik meg vannak elégedve az elért eredmény­nyel, de a mellett természete­sen nagy az elégedetlenek pártja is. Ezek a vörös zászlót választották jelvényükül, míg a megelé­gedettek fehér zászlót tűznek ki házukra, de úgy látszik, hogy általános lesz a megelégedés, mi­helyt a cár az általános amnesztiát is megadja és Trepovot elmozdítja állásából. Witte már meg is ígérte mind a kettőt. E mellett természetesen van egy nagyon erős párt, a­mely az autokráciához való mielőbbi visszatérést sürgeti; ez az udvari hivatalnokok, a tábornokok és az állami főhiva­talnokok pártja. A manifesatio­ hatása. Pétervár, nov. 1. (Távirati ügynökség.­) A manifesztum által keltett kedvező benyomásról érkező távira­tok mellett számos oly jelentés érkezik a vidék­ről, a­mely zavargásokról és katonai csapatokkal való összeütközésről ad hírt. A csapatok tüzeltek a tömegekre, így többek között Kazánban, Kise­­nevben és Polta­ván. Poltaván és Bialosztokban a tömeg erőszakkal be akart hatolni a fogházba, miközben számosan elestek és megsebesültek. Az odesszai zavargások következtében a gőzhajóköz­lekedés Odessza és Szebasztopol között meg­szakadt. Pétervár, nov. 1. (Saját tudósítónktól.) Midőn tegnapelőtt éjfél­kor megjelentek a lapok külön kiadásai a cár mani­­fesztumával, az emberek valósággal kitépték a kihor­dokt kezéből az egyes példányokat. A járókelők min­denütt tömeggé csoportosultak és az orosz himnuszt énekelték. Csakhamar tömegesen tűntek elő a vörös­­zászlók és rákényszerítették a rendőröket, hogy a sapkájukat megemeljék előttük. A tömeg végig vonult a Nevszki Prospekten és örömmámorában a Pavlov­­ezred zenekarát követelte. A katonák, a­kiknek nem volt tudomásuk a cári manifesztum kibocsátásáról, félreértették ezt a kiáltást és többször vak sortüzet adtak a közönségre. A tüntetők ezután elvonultak Pobjedonoszcev házához, a­hol macskazenét rendeztek. Berlin, nov. 1. Pétervárról jelentik: Az éttermekben és a klu­bokban reggeli nyolc óráig tartott az örömmámor, de a mellett a munkások nagyon elégedetlenek. Éppen most gyülekeznek az egyetem előtt levő téren. A középső épületről hatalmas vörös zászló leng alá, az erkélyt a szabadság oltárává alakították át, vörös posztóval van bevonva és közepén szónoki emelvény áll. Az erkélyen együtt vannak a középponti bizottság tagjai, csupa fiatal emberek, hosszú lecsüngő hajjal, sá­padt arccal és vérvörös kokárdával. Egy szónok el­mondta a technológiai főiskola mellett végbement ese­ményeket, ismertette, hogy mi történt az eltorlaszolt diákok és katonák között, előadva, hogy a katonák többször sortüzet adtak az egyetemi hallgatókra. A szó­nok azzal végezte beszédét, hogy követelni kell Trepov kiszolgáltatását. A beláthatatlan néptömeg viharos tapsa követte ezeket a szavakat. Sehol sem volt ka­tona látható. A gyűlés befejezése után az óriás nép­­tömeg a téli palota és a Nevszki Prospekt felé tó­dult. Legelül nagy fekete zászlót vittek, a­melyen ez állott: Veszszenek a zsarnokok! Utána még vagy har­minc zászló következett, a­melyek a rózsaszíntől egé­szen a vérvörösig váltakoztak. A tömeg a Marseillaiset énekelte. A közönség a menet közeledésénél levette ka­lapját; a rendőröket is fölszólították, hogy ugyanezt tegyék és a rendőrök engedelmeskedtek, nehogy vér­ontást idézzenek elő. Riga, nov. 1. (Saját tudósítónktól.) Az ötvenezer ember által látogatott népgyűlés nyugodtan folyt le. A tömeg példásan viselkedett. A gyűlésen elhatározták, hogy az általános sztrájkot addig folytatják, a­míg a re­formok foganatosítása dolgában nem kapnak teljes garanciát. Elhatározták továbbá ellenzéki szocialista párt megalakítását, .Moszkva, nov. 1. (Pétervári távirati ügynökség.) A cári manifesztumot itt óriási lelkesedéssel fogadták.­­Az utcán járókelők megölelték egymást és sze­rencsét kívántak egymásnak. A sztrájkoló mun­kások önként munkába állottak. A városban szá­mos népgyűlést tartottak. Az első szónoklatot az egyetem rektora mondotta. A néptömeg ezután körmenetet rendezett, a­melyen mintegy tízezer ember vett részt. Trubeckoj hercegért gyászisten­tiszteletet tartottak. A főkormányzó háza előtt nagy tüntetés volt, a­melyben a politikai foglyok­­ szabadonbocsátását követelték. A­midőn a tö­meg egy, foglyokat szállító kocsiból a foglyokat ki akarta szabadítani, a kocsit kisérő rendőr re­volverből rálőtt a tömegre. E közben két személy meghalt. Más városból is távirati jelentések érkez­nek, a­melyek a manifesztum lelkes fogadásáról adnak hírt. Poltaván a lakosság lelkesedését ko­zákoknak és gyalogosoknak a tömeg ellen inté­zett megokolatlan támadása megzavarta, holott a lakosság örömének békés módon adott kifeje­zést. A támadás következtében számos ember éle­tét vesztette. Pétervár, nov. 1. A szövetségek szövetsége, melynek tegnapi ülését a rendőrség be akarta zárni, mert a rendőrségnél nem volt bejelentve, éjfél felé küldöttséget menesz­tett Witte grófhoz, hogy világos és határozott kérdést intézzen hozzá az amnesztia ügyében. Witte gróf azt választotta, hogy az amnesztiát kívánatosnak tart­ják. A döntés azonban erre nézve nem őt illeti. Ma délelőtt a rendőrség intézkedésére a diákok kiürítet­ték az egyetemet, melyet azután elzártak. Ez alkalom­mal, hír szerint, a kozákok kivont karddal megsebe­sítettek két diákot. Zavargás Pétervárott, Berlin, nov. 1. (Saját tudósítónktól.) Pétervárról jelentik: A Nevszki-Pro­spekten még nem szűnt meg a za­vargás. A tüntetők egy tisztet és egy gyermeket kődobással megöltek. Minden bérkocsit megállí­tanak és a benne ülőket kiszállásra kényszerítik. A császári operában, a­hol ma Lohengrint adták, előadás közben fölemelkedett­ egy egyetemi hall­gató és azt kiáltotta: Veszszen a cár! Éljen a köztársaság! A mellette ülő tisztek véresre ver­ték a fiatal­embert. A rendőrség parancsot ka­pott, hogy ne bántsa a népet, még ha tüntet is. De ma meg fogják változtatni a taktikát, mert mindenáron véget akarnak vetni az anarkiának. Pétervár, nov. 1. Az elmúlt év csöndben telit el. Az esti órákban a vizsgálati fogház közelében lévő utcákat nagy em­bertömegek töltötték meg, rendzavarás azonban nem történt. Más utcákon a tömeg körmenetet rendezett, miközben ezt kiáltotta: Éljen a szabadság! Kihágások nem fordultak elő. Ma reggel óta gyönge szél mellett havazik. A lobogókat eltávolítják a házakról. A gyógy­szertárak még mindig zárva vannak. A tegnapi nap eseményei arra indította Trepov tábornokot, hogy újra szigorú rendszabályokkal fenyegessen. Pétervár, nov. 1. (Saját tudósítónktól.) A nép felvonulása egész nap tartott. A lakosság lázasan izgatott. Minthogy a hatóságok még mindig nem tettek intézkedéseket a rend helyreállítására, anarkista ellentüntetésre ké­szülnek, a­melynél valószínűleg sok vér fog folyni. Pétervár, nov. 1. (Saját tudósít­óidézel.) A nép mindenütt kigú­­nyolja a rendőrséget. Több városzrészben sok ezer főnyi néptömeg csoportosul, a­mely vörös zászlókkal és vörös blúzos diákok és diákleányok vezetésével járja be az utcákat. Sok katonatiszt is van köztük, a­kik kardhüvelyüket zászlórúdnak használják, így jutnak el a Nevszki Prospekt­re, a­hol az orosz himnuszt és a Marseillaiset éneklik. Sok helyen szabad ég alatt gyűléseket tartanak, így különösen a Kazán székes­templom előtt, a­hol minduntalan megakad a forga­lom. A katonákkal sok helyen véres összeütközés tör­tént és a katonák többnyire éles lövést tettek. Nagyon komoly összeütközés volt a technológiai főiskola előtt, a­hol munkások, diákok és az értelmes osztályból való emberek megkísérelték az ostromolt egyetemi hallgatók kiszabadítását. Ötven sebesültet innen a kórházakba szállítottak. A katonák nem engedték meg a Nevszki városrészből jövő embereknek, hogy a belső városrészekbe menjenek. E­miatt is több összeütközés volt, a­melynél ketten elestek és töb­ben, köztük asszonyok és gyermekek is megsebesül­tek. A Kazán-téren is komoly összeütközés volt nem­zeti zászlót vivő rendőrkémek és vörös zászlót vivő tüntetők közt. Az utóbbiak között tisztek és tenge­részek is voltak. Mind a két részről élesen lőttek és számosan megsebesültek. Mind­ezek a dolgok a leg­borzasztóbb hírekre adtak alkalmat, a­melyek a la­ Lamsdorff lemondása. London, nov. 1. Hír szerint Lamsdorff gróf külügyminisz­ter barátai előtt kijelentette, hogy az alkotmányos kormányzás nem felel meg az ő intencióinak, miért is le fog mondani. Az odesszai harcok. Odessza, nov. 1. (Saját tudósítónktól.) Az első öröm he­lyébe nagyon gyorsan lépett gyász és borzalom. Tegnap emelkedett volt az emberek kedve, sok ezer ember a leggyönyörűbb tavaszi időben ün­nepi ruhában, a cári manifesztumot­ tartva a ke­zében, járt-kelt az utcákon. Mindenütt vörös zászlókat lobogtattak és a szabadságot éltették. Több tábornokot arra kényszerítettek, hogy foga­tából kiszálljon és a menethez csatlakozzék. A menetben nagyon sok katona volt, a­ki vörös zászlót vitt. Minden utcasarkon népgyűléseket tartottak és a rendőrség sehol sem avatkozott be, még az izgató beszédeket is nyugodtan eltűrte, a­melyekben a szónokok azt követelték, hogy addig folytassák a harcot, a­míg a hatalmon levőket meg nem buktatták. Délután három órakor még ez a képe volt a városnak. Kevéssel utóbb egyszerre újra feltűnt a huligánok csapata, ugyanaz, a­mely néhány nappal ezelőtt a város belsejében torlaszokat épített és a rendőrök oltalma alatti innen a diákokra és a munkásokra lőtt. Ez alka­lommal a huligánok, a­kik között nagyon sok rendőr is volt, a Dalnieki városrészbe nyomultak, a­hol borzasztó gyilkolást és fosztogatást vittek végbe. A meggyilkoltak között sok gyermek is volt, a­kiket a szó teljes értelmében szétmarcan­goltak. A diákok és a munkások a szerencsétle­nek segítségére akartak sietni, de a kozákok meg­akadályozták benne. Este hetedfél órakor még javában folyt a vérfürdő. Berlin, nov. 1. Odesszából jelentik: Vagy 50 álruhába öltözött rendőr tegnap délután egy csoport, állítólag megvesz­tegetett ember kíséretében Moldavanka külvárosba ment és a Daluiokaja­ utcában több zsidó boltot kira­bolt. Midőn a boltosok segítségkiáltásaira számos munkás sietett oda, kozákok jelentek meg, a­kik már készenlétben állottak és rárohantak a tömegre és több­ször lőttek. Ez esett következtében az város lakossá­gán óriási félelem vett erőt a rendőröktől és kozákok­tól, a­kik részéről kiágásokat vár. Vagy 900 diák gyű­lést tartott, melyen elhatározták, hogy azonnal föl­fegyverkeznek. Egy részüket a * Dalnickaj­a­ utcába, 3­ kosságot annyival inkább fölizgatták, mert a sztrájk még mindig nem szűnt meg. Witto és az orosz sajtó. Pétervár, nov. 1. (Saját tudósitónktól.) Tegnap Oroszország történetében eddig páratlanul álló eset történt. Witte negyven orosz hírlapírót magához hívott. A miniszter rendkívül szívesen fogadta a hírlap­írókat és támogatásukat kérte a nép megnyugta­tására. Kijelentette, hogy nem mint miniszter­ beszél hozzájuk, hanem mint orosz hazafi az orosz hazafiakhoz, a­kiktől elvárja, hogy a t rend helyre­állításának munkájában támogatni fogják. Witte szavair­a, Szuvorin, a Novoje Vremja szerkesz­tője,az összes újságírók nevében kijelentette, hogy a legutóbbi hetek eseményei után lehetetlen a népet rögtön lecsillapítani, hacsak a manifesz­tumot rögtön tettek nem követik. Az első lépés a politikai elítéltek amnesztiája legyen. Witte ki­jelentette, hogy ő mindent megtesz, hogy a leg­tágabb körű amnesztiát adják meg az összes el­ítéltek részére. Szavaira Annenszki, a Ruszkoje Bogatsztvo szerkesztője azt hangoztatta, hogy a népet a sajtó már azért sem nyugtathatja meg, mert a nép már a kormány szüntelen ígéreteibe vetett hitét elvesztette. Witte izgatottan pattant föl és szent becsületszavát adta, hogy ezúttal a császári ukáz minden ígéretét betű szerint telje­sen híven végre fogják hajtani. Ezért reméli, hogy a sajtó a nehéz munkában mellette lesz. Aj­taja mindig nyitva lesz az újságírók előtt. Kodszki tanár, a Nasa Zsisza szerkesztője azt mondta, hogy legelső sorban követelniük kell a sajtósza­badságot, az általános amnesztiát és a rendőrrend­szer megszüntetését, máskülönben lehetetlen a reformmunkát megkezdeni. Witte azt felelte, hogy az amnesztia kérdését nemsokára el fogják intézni, a­mi pedig Trepovot illeti, ez már amúgy is kijelentette, hogy véglegesen vissza akar vonulni.

Next