Budapesti Hírlap, 1905. november (25. évfolyam, 302-331. szám)

1905-11-14 / 315. szám

1905. november 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (315. sz.) este bevezetésül Beethoven egyik vonósnégyesét hal­lottuk, majd Dohnányi Ernő zongorakvintettjét. Szé­kely Arnold játszotta a zongoraszólamot rendkívül kereken és plasztikusan. A talentumos fiatal művész­nek ráadással kellett megköszönnie a zajos tapsot, melylyel a közönség játékát fogadta. Végül Godard Benjámin egyik vonósnégyesét mutatták be, egy tet­szetős, kerek és gondos szövésű, de meglehetősen se­kély és tartalmatlan munkát, mely nem keltett mé­lyebb hatást. A hangversenyt a Vigadó kistermében rendezték, mely zsúfolásig megtelt a vonósnégyes régi, előkelő közönségével. * (Vidéki színészet.) Újházi Ede két estén vendégszerepelt Nádasdi Szombathelyen működő színtársulatánál. A művész a Péntek este, A minisz­terelnök előszobájában és a Pont-Riquet-család című vígjátékban lépett föl rendkívül zajos sikerrel. — Lőcséről írják: Farkas Ferenc színigazgató most fe­jezte be a késmárki szezont. A közönség nagy lel­kesedéssel vett búcsút a társulattól és szive szerint ünnepelte Farkas igazgatót, a­ki díszes babérkoszo­rút is kapott. — Károlyi Leona, a pécsi színház énekesnője, Lányi Edit, a miskolci színház énekes­nője, Oláh Gyula, a Király színház tagja, Fehér Gyula jellemszínész és Körmendi Kálmán lírai szí­nész a nagyváradi Szigligeti Színházhoz szerződött. — Az aradi Nemzeti Színházban holnap mutatják be Máder Rezső Isuszárvér című daljátékát. A zenekart a két első előadáson a szerző vezeti. — Fényes Samu vígjátéka, A csöppség, a múlt héten két színházban került bemutatásra: Szegeden és Kolozsvárott. A darab mind a két helyen tetszett. A címszerepet Szegeden Mészáros Gizella, Kolozs­várott Berlányi Vanda játszotta. * (Toldy Ferenc emlékezete.) A debreceni­­Csokonai Kör november 17-én fölolvasó ülést tart, me­lyen Toldy Ferenc emlékezetét fogja megünnepelni. A kör elnöksége ez alkalommal Toldy Lászlóhoz a kö­vetkező levelet küldte: „Mélyen tisztelt Urunk! A debreceni Csokonai Kör, mint az irodalmi kegyeletnek hűséges ápolója, november 17-én tartandó ünnepi föl­olvasó ülését Nagyságod boldogult édes atyjának, a magyar irodalomtörténet dicső nevű megalapítójának, Toldy Ferencnek emléke fölújitására szenteli. Ez ün­nepi ülésünk fénye sokszorosszan növekednék, ha Nagy­ságod, vagy Toldy Ferenc családjából mások is meg­tisztelnék megjelenésökkel a mi egyszerű irodalmi összejövetelünket, miért is van szerencsénk Nagyságo­dat s a nagyrabecsült Toldy-család többi tagjait is tisz­­tele­ttelj­esen meghívni. Meghívásunkat megújítva és Nagyságodnak becses válaszát i­­ézve maradunk, haza­fias üdvözlettel Géresi Kálmán, a Csokonai Kör elnöke Kardos Albert, a Csokonai Kör titkára.“ * (Hangverseny Újpesten.) Az újpesti Zene­­művelő­ Egyesület sikerült hangversenyt rendezett a községháza dísztermében. A hangversenyen közremű­ködött Regéczy Margit zongoraművésznő, Rossi Ro­zina dalénekesnő és Popper Bódog, a­ki gordonkán játszott. A nagyszámú közönség szíves tapssal tün­tette ki a szereplőket. * (A Gyermekvédő­ Egyesület) vasárnap délután ötödfél órakor hangversenyt rendez a Royal termében. A hangversenyen föllép a Csemievszky gyermektrió Oroszországból. A felülfizetést köszönet­tel fogadják. * (Magyar Tudományos Akadémia.) Az Akadémia második osztályának ma délután Rad­­vánszky Béla báró elnözlésével tartott ülésén Thal­­lóczy Lajos rendes tag: Tanulmányok a bosnyák bán­ság kezdete történetéből, főtekintettel a körmendi le­véltár okleveleire című tanulmányát Schönherr Gyula levelező tag olvasta föl. A bosnyák történet leggazda­gabb s minden tekintetben elsőrangú hazai forrása a Batthyányi hercegek körmendi levéltára. A körmendi levéltárban már Bél Mátyás kutatott a XVIII. szá­zadban, újabban pedig: Nagy Iván, Czech János, Nagy Imre, Véghely Dezső és Thaly Kálmán. Thal­ló­czy tanulmányának anyagából nyolc szláv eredetű oklevél került ki a körmendi levéltár Himfi-gyűj­temé­­nyéből. A középkori Himáé család leányágon bosnyák báni ivadék s ezen a réven kerültek a szóban forgó ok­levelek a körmendi levéltárba. Banica földjét eredeti­leg az István Knéz nemzetségéből származó Hrvatin­­család bírta. Ez a család szomszédsági kapocsban állott a szlavóniai telepes Babunic, később Blagay-családdal s minden valószínűség szerint vérségi kötelék fűzte a dinoszláv bosnyák nagy bántól származó Priezda iva­­­­dékokkal, a kik utóbb Korromanicsoknak hívták ma­­­­gukat s a Subics nemzetséggel. A Subics nemzetség uralma Bosznia alesó felében 1322-ig tartott. A Kot- t­romanicsok az Anjou uralom alatt tűntek föl s nem­­ nagy idő alatt dinasztikus rangra és tekintélyre tet­tek szert. A nagy Priezda fia, István, a­ki már Kotro­­mannak hivatja magát, öcscsével, Priezdával osztozik . Bosznia bánságán s megtöri a Subicsok uralmát. Te-­­­kintélyét nagyon növelte az a körülmény, hogy V.­­ István magyar király vejének, Dragutin Istvánnak a­­ leányát vette feleségül s ezzel az Árpádokkal került­­ atyafiságba. Fiát is Istvánnak hivták, s ez akkor kez­­dett szerepelni, a midőn a Subicsok hatalma alá hanyat­­lott. István király unokája, Erzsébet, igen agilis,­­ erélyes asszony volt s ura halála után három fiával­­ Raguzában telepedett meg. Kotromanics István ifjú­­­­ságáról igen keveset tudunk; azt sem tudjuk, hogy­­ meddig maradt anyjánál Raguzában. A krónikák frá­zisaiból az hámozható ki, hogy a bosnyák nemzetsé­gek nem egyhamar fogadták el uruknak. Leányát, Erzsébetet, I. Lajos magyar király vette feleségül s ezen a réven, mint hozományt, magának követelte a Narenta és Cetina közé eső Halomföldet, azaz a mai Hercegovinának Dalmácia felé eső részét. Minthogy Tvrtkó bán nem volt hajlandó erről a földről jószántá­ból lemondani, Lajos királynak háborút is kellett vi­selnie felesége hozományáért. Ez a hadjárat 1363-ban folyt le. Hadi sikere nem igen volt a háborúnak, de dicsekedhetett politikai sikerrel. A Tvartkóhoz szító Vlkoslav fia, Vlatko, ősi birtoka magvát, Klucs várát, átadta Lajos királynak s helyébe Beretyanovc várát és Szent-Tamás városát kapta Szlavóniában. Ezzel a bosnyák határon egy zsupánság főhelye került magyar kézre. — Baumgarten Ferenc értekezését: A saint­­gillesi apátság összeköttetését Magyarországgal Bejér­­pataky László rendes tag mutatta be. A saint-gillesi bencés apátság viszonya Magyarországgal úgy kezdő­dött, hogy Szent László 1091-ben megalapítván a so­mogyi apátságot, azt a saint-gallesi apátság fönható­­sága alá rendelte. A XII. és XIII. század oklevelei sűrűn említik a két apátság összeköttetéseit. Ezek az oklevelek jobbára Franciaországban, kivált pedig a párisi Nemzeti Könyvtár egy régi kéziratában van­nak. Baumgarten az oklevelek szövegét alaposan ta­nulmányozván, az eredeti szöveget hitelesen megálla­pítja s részletesen analizálja a somogyi alapító­levél hitelességét s létrejöttének körülményeit. Tanulmá­nyának végső eredménye az, hogy a somogyi alapító­levél Szent László kora gyér emlékeinek egyik legbe­csesebb emléke s hitelességéhez kétség sem férhet. Felolvasások után az osztály a folyó ügyek elintézé­sére zárt ülést tartott. * (Népszerű hangverseny.) A Népszerű Elő­­adások­at Rendező Társaság művészeti szakosztálya november 19-én délelőtt tíz órakor Pártos Bence szak­osztályi elnök vezetésével tartja első ingyenes nép­­hangversenyét a nyomdászok szakegyesületében. (Hu­nyadi-tér 3.). Ez az első teljesen ingyenes népszerű hangverseny Magyarországon. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat téli kiállításának ünnepies megnyitása holnap, kedden délután lesz a Műcsarnokban. A kiállítás már délelőtt kilenc órától kezdve megtekinthető. Belépő­díj a megnyitás napján két korona, a következő napo­kon egy korona. A kiállító művészek november 15-én, szerdán este lakomát rendeznek a Fészek helyiségében. A lakomára meghívták Lukács György kultuszminisz­tert is, ki a meghívást elfogadta. * (Kelet-Ázsia művészete s a nyugati íz­lés.) Vay Péter gróf, pápai prelátus ma este nagy és előkelő közönségnek tartott előadást az Iparmű­vészeti Múzeum dísztermében a kelet-ázsiai művésze­tek befolyásáról a nyugati ízlésre. Másfél órás elő­adásában az illusztráló anyagot főként a japánok művészetéből vette. Lélektani szempontból tárgyal­ván a japán művészetet, azt szubjektív és objektív elemeire bontotta. Szubjektív elemnek vette a mű­vész érzését, objektívnek pedig alkotását. Általános­ságban pedig azt mondta, hogy a japán művész ki­válóan realista és impresszionista, s minden művész­­dolgot úgy formál, hogy az beleiljék a természetbe. A japán művészetet három főbb részben írta le. Az első részben a japán művészet eredetéről és őshazájá­ról beszélt. Az őshaza India, onnan vándorolt Birnán, Kínán és Koreán át Japánországba a XVI. század­ban, a­hol akkor már talált valami, a fajból támadó arkaikus műipart. Az új hazában olyan hirtelen vert gyökeret, hogy két század alatt teljesen áthasoní­totta a japán lelket s hazai művészetté vált. A bud­­dista művészettel együtt buddista etika is honoso­dott meg Japánországban. A második részben az egyes képzőművészetekről, az építésről, képfaragás­ról s a festésről beszélt, előadva a japán műtörténet főbb fázisait és ismertetvén az építés, képfaragás és festés legnagyobb mestereinek életét és műveit. Az utolsó, befejező részben azt a hatást írta le, a­me­lyet tett a japán mű­­vészet a nyugat-európai művé­szetekre. Az első hatást keletről a nyugati művé­szetek a misszionáriusok révén a XVI. században kapták Kínából. A XVIII. században ez a hatás erő­södött s a rokokó stílusban nem nehéz keleti motí­vumokat mutatni ki. A valódi japán hatás kezdete nem igen tehető 1860-nál korábbra, a midőn Japán­ország kikötőit megnyitotta. Vay Páter a francia gonoartizmus és impresszionizmus őscsiráit is ja­pán hatásban keresi. Az előadást hosszasan meg­tapsolták. * (Magyar Nők.) A Magyar Nők Közművelő­dési Köre (Váci­ utca 9.) november 17-én, pénteken délután hatodfél órakor tartja meg második népszerű tudományos előadását. Hoor Mór dr. műegyetemi tanár a Természettudomány és poézis címmel tart előadást. Belépő-dij nincs. * (A régensség a ma­gyar közjogban.) A magyar közjognak egy kevéssé ismert részéről, a ki­rályt tartósan helyettesítő régen közjogi állásáról ér­dekes tanulmányt irt és adott ki Krüger Aladár dok­tor. A négy nyomtatott ívre terjedő munka jogtörté­neti alapon tárgyalja a kérdést, s következtetései igen figyelemreméltóak. A mű Nagyváradon jelent meg a szerző kiadásában. * (Magyar nyelvi feladatok.) Az elemi nép­iskolai tanítók számára tanulmányt irt Gergely Sze­­vér fővárosi iskola­igazgató, a magyar nyelvi felada­tokról. A füzetnek bizonynyal hasznát látja minden tanító, a ki a nyelvtani oktatást élvezetessé kívánja tenni. 13 TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — A megsértett főigazgató. Szegedről er­tik nekünk. Néhány hónappal ezelőtt elkeseredett ujságharc folyt azért, mert Platz Bonifác kerületi főigazgató megbuktatta a szabadkai gimnáziumnak egy növendékét, a­ki nyolc évig jó tanuló volt. Reis­­ner Lajos szabadkai ügyvéd levelet írt Platz Bonifác­­nak, a­melyben ezt írta: Ön úgy hazudott, mint vétkét mentegető csirkefogó. Platz becsületsértés miatt föl­jelentést tett Reisner ellen, a­kit a szegedi járásbiró­­ság ma huszonöt napi fogságra átváltoztatható ötszáz korona pénzbüntetésre ítélt. Az elitélt fölebbezett az ítélet ellen. — A földbirtok mozgósítása. A Magyar Jogászegyesület legutóbbi ülésében folytatta Imling Konrád táblai tanácselnöknek a földbirtok mozgósí­tásáról tartott előadásának megvitatását. Dévai Ig­nác táblai bíró több szempontból csatlakozott az elő­adó fejtegetéseihez és a földbirtok konzerválását a családban politikai és szociális szempontból kívánja biztosítani. Az absztrakt dologi szerződés föntartása mellett érvelt, melyet azonban közokiratba kíván fog­laltatni. Fellner Frigyes dr. egyetemi magántanár utal arra, hogy jelenleg Magyarország földbirtokainak harmada még kötött birtok és hogy a földbirtok moz­gósításának kérdését mindig az illető nemzet sajátos közgazdasági viszonyai szerint kell megítélni. A par­cella-minimum is kétélű fegyver, mert megakadá­lyozza a hozzávásárlást; az elidegenítés korlátozása pedig a produktivitás szempontjából aggályos, mert megakadályozza, hogy a birtok annak a kezére kerül­jön, a­ki azt leggazdaságosabban megműveli. Utal azokra a nehézségekre, melyek a fogyasztási hitel gyakorlati elkülönítésével járnak és a­melyeknek le­győzése a nagy költségekre kivaló tekintettel keresztül­­vihetetlen. Dömötör László úgy szóbeli, mint az ab­sztrakt dologi szerződés mellőzését kívánja, utalva a vele járó visszaélések (ügynöki közbenjárás stb.) ve­szélyeire. Pártolja a birtokminimumot, a tagosítást és az örökösödési jog megfelelő szabályozását, különö­sen kiemelve a törzsörökösödési jog előnyeit. A jelzá­logos megterhelés kérdésében a vidéki hitelszövetkeze­tek kiképzését, a befektetés ellenőrzését ajánlja, mely a megfelelő szervezet mellett a jelzálogi hitel helyettesí­tésére alkalmas. A jogászegyesület egyik legközelebbi ülésében folytatni fogja a vitát. — A pópa gyilkosai­ Déváról jelentik: Az idén, a március 14-ről 15-re virradó éjszakán történt, hogy Kupsa Sámuel kupsafalvi oláh pópát többen­ megtámadták a házában. Kihúztak az ágyból és addigi verték, mig el nem álést. Reggelre aztán bele is halt. A vadállati kegyetlenséggel elkövetett emberölés tet­tesei ezek voltak: Filip Sofron, Kupsa János, Kupsa Sándor, Kurey János, Kupsa Sámuel és a megölt ember gazdasszonya, Kupsa Mária, a­ki a gonosz­tevőknek ajtót nyitott és gyertyát adott. A gonosz em­berek rabolni mentek az öreg paphoz, de Koszu is ve­zette őket, mert többször vettek tőle kölcsönt s az öreg nagy kamatot számított mindig. A dévai törvényszék most tartott tárgyalást ebben a bűnpörben. A vádlot­tak valamennyien tagadtak mindent, noha a vizsgá­lat elég sok bizonyítékot gyűjtött össze ellenük. Mi­vel az esküdtek látták a szándékos emberölés bűntettét, s a vádlottakat, Kurey János és Kupsa Sámuel kivé­telével bűnösnek mondta ki. A törvényszék ennek alapján ezt a két vádlottat fölmentette, Filip Sofront és Kupsa Jánost kilenc-kilenc esztendei fegyházbünte­tésre, Kupsa Sándort öt esztendei, Kupsa Máriát pe­dig negyedfél esztendei fegyházbüntetésre ítélte. A vádlottak, egy kivételével, fölebbeztek. — A királysértő betűszedő. A múlt hónap közepén Stein Adolf betűszedő Geguss Gusztáv fő­ügyészhez, a budapesti ügyészség vezetőjéhez zárt levelezőlapot intézett, a­melyben azt írta, hogyha az ügyészség királysértőt keres, úgy itt van é­s nyomban több gyalázó kifejezéssel illette meg a király személyét. A főügyész-helyettes a levelezőlapot áttette a rendőr­séghez, a­mely aztán Stern Adolfot pontosan bejelen­tett lakásán le is tartóztatta s királysértés vétsége miatt megindította ellene az eljárást. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntetőtörvényszéknél Langer dr. bíró elnöklésével az ítélkező tanács. A tárgyaláson Stern beismerte, hogy ő írta a levelet, de azzal védekezett, hogy ittas volt. A bíróság Molnár dr. kir. ügyész vád­beszéde és Bródy Ernő dr. védelme után királysértés vétségéért három h­ónapi fogházra ítélte a vádlottat. — Izgatás. Az 1890. évi II. törvénycikkről, mely a munkaadók közt­ való jogviszonyt szabályozza, Csepregi István szabóseg­éd erős cikket írt a Népsza­vában Az osztályparlament kudarca cím alatt. Csep­regi az említett törvényt következetesen rabszolga­­törvénynek nevezi, mely, úgymond, azért lett törvény, hogy a betyárizmus törvénytelenségeit törvényesítsék.

Next