Budapesti Hírlap, 1905. november (25. évfolyam, 302-331. szám)
1905-11-14 / 315. szám
1905. november 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (315. sz.) este bevezetésül Beethoven egyik vonósnégyesét hallottuk, majd Dohnányi Ernő zongorakvintettjét. Székely Arnold játszotta a zongoraszólamot rendkívül kereken és plasztikusan. A talentumos fiatal művésznek ráadással kellett megköszönnie a zajos tapsot, melylyel a közönség játékát fogadta. Végül Godard Benjámin egyik vonósnégyesét mutatták be, egy tetszetős, kerek és gondos szövésű, de meglehetősen sekély és tartalmatlan munkát, mely nem keltett mélyebb hatást. A hangversenyt a Vigadó kistermében rendezték, mely zsúfolásig megtelt a vonósnégyes régi, előkelő közönségével. * (Vidéki színészet.) Újházi Ede két estén vendégszerepelt Nádasdi Szombathelyen működő színtársulatánál. A művész a Péntek este, A miniszterelnök előszobájában és a Pont-Riquet-család című vígjátékban lépett föl rendkívül zajos sikerrel. — Lőcséről írják: Farkas Ferenc színigazgató most fejezte be a késmárki szezont. A közönség nagy lelkesedéssel vett búcsút a társulattól és szive szerint ünnepelte Farkas igazgatót, aki díszes babérkoszorút is kapott. — Károlyi Leona, a pécsi színház énekesnője, Lányi Edit, a miskolci színház énekesnője, Oláh Gyula, a Király színház tagja, Fehér Gyula jellemszínész és Körmendi Kálmán lírai színész a nagyváradi Szigligeti Színházhoz szerződött. — Az aradi Nemzeti Színházban holnap mutatják be Máder Rezső Isuszárvér című daljátékát. A zenekart a két első előadáson a szerző vezeti. — Fényes Samu vígjátéka, A csöppség, a múlt héten két színházban került bemutatásra: Szegeden és Kolozsvárott. A darab mind a két helyen tetszett. A címszerepet Szegeden Mészáros Gizella, Kolozsvárott Berlányi Vanda játszotta. * (Toldy Ferenc emlékezete.) A debreceniCsokonai Kör november 17-én fölolvasó ülést tart, melyen Toldy Ferenc emlékezetét fogja megünnepelni. A kör elnöksége ez alkalommal Toldy Lászlóhoz a következő levelet küldte: „Mélyen tisztelt Urunk! A debreceni Csokonai Kör, mint az irodalmi kegyeletnek hűséges ápolója, november 17-én tartandó ünnepi fölolvasó ülését Nagyságod boldogult édes atyjának, a magyar irodalomtörténet dicső nevű megalapítójának, Toldy Ferencnek emléke fölújitására szenteli. Ez ünnepi ülésünk fénye sokszorosszan növekednék, ha Nagyságod, vagy Toldy Ferenc családjából mások is megtisztelnék megjelenésökkel a mi egyszerű irodalmi összejövetelünket, miért is van szerencsénk Nagyságodat s a nagyrabecsült Toldy-család többi tagjait is tiszteletteljesen meghívni. Meghívásunkat megújítva és Nagyságodnak becses válaszát iézve maradunk, hazafias üdvözlettel Géresi Kálmán, a Csokonai Kör elnöke Kardos Albert, a Csokonai Kör titkára.“ * (Hangverseny Újpesten.) Az újpesti Zeneművelő Egyesület sikerült hangversenyt rendezett a községháza dísztermében. A hangversenyen közreműködött Regéczy Margit zongoraművésznő, Rossi Rozina dalénekesnő és Popper Bódog, aki gordonkán játszott. A nagyszámú közönség szíves tapssal tüntette ki a szereplőket. * (A Gyermekvédő Egyesület) vasárnap délután ötödfél órakor hangversenyt rendez a Royal termében. A hangversenyen föllép a Csemievszky gyermektrió Oroszországból. A felülfizetést köszönettel fogadják. * (Magyar Tudományos Akadémia.) Az Akadémia második osztályának ma délután Radvánszky Béla báró elnözlésével tartott ülésén Thallóczy Lajos rendes tag: Tanulmányok a bosnyák bánság kezdete történetéből, főtekintettel a körmendi levéltár okleveleire című tanulmányát Schönherr Gyula levelező tag olvasta föl. A bosnyák történet leggazdagabb s minden tekintetben elsőrangú hazai forrása a Batthyányi hercegek körmendi levéltára. A körmendi levéltárban már Bél Mátyás kutatott a XVIII. században, újabban pedig: Nagy Iván, Czech János, Nagy Imre, Véghely Dezső és Thaly Kálmán. Thallóczy tanulmányának anyagából nyolc szláv eredetű oklevél került ki a körmendi levéltár Himfi-gyűjteményéből. A középkori Himáé család leányágon bosnyák báni ivadék s ezen a réven kerültek a szóban forgó oklevelek a körmendi levéltárba. Banica földjét eredetileg az István Knéz nemzetségéből származó Hrvatincsalád bírta. Ez a család szomszédsági kapocsban állott a szlavóniai telepes Babunic, később Blagay-családdal s minden valószínűség szerint vérségi kötelék fűzte a dinoszláv bosnyák nagy bántól származó Priezda ivadékokkal, a kik utóbb Korromanicsoknak hívták magukat s a Subics nemzetséggel. A Subics nemzetség uralma Bosznia alesó felében 1322-ig tartott. A Kot- tromanicsok az Anjou uralom alatt tűntek föl s nem nagy idő alatt dinasztikus rangra és tekintélyre tettek szert. A nagy Priezda fia, István, aki már Kotromannak hivatja magát, öcscsével, Priezdával osztozik . Bosznia bánságán s megtöri a Subicsok uralmát. Te-kintélyét nagyon növelte az a körülmény, hogy V. István magyar király vejének, Dragutin Istvánnak a leányát vette feleségül s ezzel az Árpádokkal került atyafiságba. Fiát is Istvánnak hivták, s ez akkor kezdett szerepelni, a midőn a Subicsok hatalma alá hanyatlott. István király unokája, Erzsébet, igen agilis, erélyes asszony volt s ura halála után három fiával Raguzában telepedett meg. Kotromanics István ifjúságáról igen keveset tudunk; azt sem tudjuk, hogy meddig maradt anyjánál Raguzában. A krónikák frázisaiból az hámozható ki, hogy a bosnyák nemzetségek nem egyhamar fogadták el uruknak. Leányát, Erzsébetet, I. Lajos magyar király vette feleségül s ezen a réven, mint hozományt, magának követelte a Narenta és Cetina közé eső Halomföldet, azaz a mai Hercegovinának Dalmácia felé eső részét. Minthogy Tvrtkó bán nem volt hajlandó erről a földről jószántából lemondani, Lajos királynak háborút is kellett viselnie felesége hozományáért. Ez a hadjárat 1363-ban folyt le. Hadi sikere nem igen volt a háborúnak, de dicsekedhetett politikai sikerrel. A Tvartkóhoz szító Vlkoslav fia, Vlatko, ősi birtoka magvát, Klucs várát, átadta Lajos királynak s helyébe Beretyanovc várát és Szent-Tamás városát kapta Szlavóniában. Ezzel a bosnyák határon egy zsupánság főhelye került magyar kézre. — Baumgarten Ferenc értekezését: A saintgillesi apátság összeköttetését Magyarországgal Bejérpataky László rendes tag mutatta be. A saint-gillesi bencés apátság viszonya Magyarországgal úgy kezdődött, hogy Szent László 1091-ben megalapítván a somogyi apátságot, azt a saint-gallesi apátság fönhatósága alá rendelte. A XII. és XIII. század oklevelei sűrűn említik a két apátság összeköttetéseit. Ezek az oklevelek jobbára Franciaországban, kivált pedig a párisi Nemzeti Könyvtár egy régi kéziratában vannak. Baumgarten az oklevelek szövegét alaposan tanulmányozván, az eredeti szöveget hitelesen megállapítja s részletesen analizálja a somogyi alapítólevél hitelességét s létrejöttének körülményeit. Tanulmányának végső eredménye az, hogy a somogyi alapítólevél Szent László kora gyér emlékeinek egyik legbecsesebb emléke s hitelességéhez kétség sem férhet. Felolvasások után az osztály a folyó ügyek elintézésére zárt ülést tartott. * (Népszerű hangverseny.) A Népszerű Előadásokat Rendező Társaság művészeti szakosztálya november 19-én délelőtt tíz órakor Pártos Bence szakosztályi elnök vezetésével tartja első ingyenes néphangversenyét a nyomdászok szakegyesületében. (Hunyadi-tér 3.). Ez az első teljesen ingyenes népszerű hangverseny Magyarországon. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Társulat téli kiállításának ünnepies megnyitása holnap, kedden délután lesz a Műcsarnokban. A kiállítás már délelőtt kilenc órától kezdve megtekinthető. Belépődíj a megnyitás napján két korona, a következő napokon egy korona. A kiállító művészek november 15-én, szerdán este lakomát rendeznek a Fészek helyiségében. A lakomára meghívták Lukács György kultuszminisztert is, ki a meghívást elfogadta. * (Kelet-Ázsia művészete s a nyugati ízlés.) Vay Péter gróf, pápai prelátus ma este nagy és előkelő közönségnek tartott előadást az Iparművészeti Múzeum dísztermében a kelet-ázsiai művészetek befolyásáról a nyugati ízlésre. Másfél órás előadásában az illusztráló anyagot főként a japánok művészetéből vette. Lélektani szempontból tárgyalván a japán művészetet, azt szubjektív és objektív elemeire bontotta. Szubjektív elemnek vette a művész érzését, objektívnek pedig alkotását. Általánosságban pedig azt mondta, hogy a japán művész kiválóan realista és impresszionista, s minden művészdolgot úgy formál, hogy az beleiljék a természetbe. A japán művészetet három főbb részben írta le. Az első részben a japán művészet eredetéről és őshazájáról beszélt. Az őshaza India, onnan vándorolt Birnán, Kínán és Koreán át Japánországba a XVI. században, ahol akkor már talált valami, a fajból támadó arkaikus műipart. Az új hazában olyan hirtelen vert gyökeret, hogy két század alatt teljesen áthasonította a japán lelket s hazai művészetté vált. A buddista művészettel együtt buddista etika is honosodott meg Japánországban. A második részben az egyes képzőművészetekről, az építésről, képfaragásról s a festésről beszélt, előadva a japán műtörténet főbb fázisait és ismertetvén az építés, képfaragás és festés legnagyobb mestereinek életét és műveit. Az utolsó, befejező részben azt a hatást írta le, amelyet tett a japán művészet a nyugat-európai művészetekre. Az első hatást keletről a nyugati művészetek a misszionáriusok révén a XVI. században kapták Kínából. A XVIII. században ez a hatás erősödött s a rokokó stílusban nem nehéz keleti motívumokat mutatni ki. A valódi japán hatás kezdete nem igen tehető 1860-nál korábbra, a midőn Japánország kikötőit megnyitotta. Vay Páter a francia gonoartizmus és impresszionizmus őscsiráit is japán hatásban keresi. Az előadást hosszasan megtapsolták. * (Magyar Nők.) A Magyar Nők Közművelődési Köre (Váci utca 9.) november 17-én, pénteken délután hatodfél órakor tartja meg második népszerű tudományos előadását. Hoor Mór dr. műegyetemi tanár a Természettudomány és poézis címmel tart előadást. Belépő-dij nincs. * (A régensség a magyar közjogban.) A magyar közjognak egy kevéssé ismert részéről, a királyt tartósan helyettesítő régen közjogi állásáról érdekes tanulmányt irt és adott ki Krüger Aladár doktor. A négy nyomtatott ívre terjedő munka jogtörténeti alapon tárgyalja a kérdést, s következtetései igen figyelemreméltóak. A mű Nagyváradon jelent meg a szerző kiadásában. * (Magyar nyelvi feladatok.) Az elemi népiskolai tanítók számára tanulmányt irt Gergely Szevér fővárosi iskolaigazgató, a magyar nyelvi feladatokról. A füzetnek bizonynyal hasznát látja minden tanító, a ki a nyelvtani oktatást élvezetessé kívánja tenni. 13 TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — A megsértett főigazgató. Szegedről ertik nekünk. Néhány hónappal ezelőtt elkeseredett ujságharc folyt azért, mert Platz Bonifác kerületi főigazgató megbuktatta a szabadkai gimnáziumnak egy növendékét, aki nyolc évig jó tanuló volt. Reisner Lajos szabadkai ügyvéd levelet írt Platz Bonifácnak, amelyben ezt írta: Ön úgy hazudott, mint vétkét mentegető csirkefogó. Platz becsületsértés miatt följelentést tett Reisner ellen, akit a szegedi járásbiróság ma huszonöt napi fogságra átváltoztatható ötszáz korona pénzbüntetésre ítélt. Az elitélt fölebbezett az ítélet ellen. — A földbirtok mozgósítása. A Magyar Jogászegyesület legutóbbi ülésében folytatta Imling Konrád táblai tanácselnöknek a földbirtok mozgósításáról tartott előadásának megvitatását. Dévai Ignác táblai bíró több szempontból csatlakozott az előadó fejtegetéseihez és a földbirtok konzerválását a családban politikai és szociális szempontból kívánja biztosítani. Az absztrakt dologi szerződés föntartása mellett érvelt, melyet azonban közokiratba kíván foglaltatni. Fellner Frigyes dr. egyetemi magántanár utal arra, hogy jelenleg Magyarország földbirtokainak harmada még kötött birtok és hogy a földbirtok mozgósításának kérdését mindig az illető nemzet sajátos közgazdasági viszonyai szerint kell megítélni. A parcella-minimum is kétélű fegyver, mert megakadályozza a hozzávásárlást; az elidegenítés korlátozása pedig a produktivitás szempontjából aggályos, mert megakadályozza, hogy a birtok annak a kezére kerüljön, aki azt leggazdaságosabban megműveli. Utal azokra a nehézségekre, melyek a fogyasztási hitel gyakorlati elkülönítésével járnak és amelyeknek legyőzése a nagy költségekre kivaló tekintettel keresztülvihetetlen. Dömötör László úgy szóbeli, mint az absztrakt dologi szerződés mellőzését kívánja, utalva a vele járó visszaélések (ügynöki közbenjárás stb.) veszélyeire. Pártolja a birtokminimumot, a tagosítást és az örökösödési jog megfelelő szabályozását, különösen kiemelve a törzsörökösödési jog előnyeit. A jelzálogos megterhelés kérdésében a vidéki hitelszövetkezetek kiképzését, a befektetés ellenőrzését ajánlja, mely a megfelelő szervezet mellett a jelzálogi hitel helyettesítésére alkalmas. A jogászegyesület egyik legközelebbi ülésében folytatni fogja a vitát. — A pópa gyilkosai Déváról jelentik: Az idén, a március 14-ről 15-re virradó éjszakán történt, hogy Kupsa Sámuel kupsafalvi oláh pópát többen megtámadták a házában. Kihúztak az ágyból és addigi verték, mig el nem álést. Reggelre aztán bele is halt. A vadállati kegyetlenséggel elkövetett emberölés tettesei ezek voltak: Filip Sofron, Kupsa János, Kupsa Sándor, Kurey János, Kupsa Sámuel és a megölt ember gazdasszonya, Kupsa Mária, aki a gonosztevőknek ajtót nyitott és gyertyát adott. A gonosz emberek rabolni mentek az öreg paphoz, de Koszu is vezette őket, mert többször vettek tőle kölcsönt s az öreg nagy kamatot számított mindig. A dévai törvényszék most tartott tárgyalást ebben a bűnpörben. A vádlottak valamennyien tagadtak mindent, noha a vizsgálat elég sok bizonyítékot gyűjtött össze ellenük. Mivel az esküdtek látták a szándékos emberölés bűntettét, s a vádlottakat, Kurey János és Kupsa Sámuel kivételével bűnösnek mondta ki. A törvényszék ennek alapján ezt a két vádlottat fölmentette, Filip Sofront és Kupsa Jánost kilenc-kilenc esztendei fegyházbüntetésre, Kupsa Sándort öt esztendei, Kupsa Máriát pedig negyedfél esztendei fegyházbüntetésre ítélte. A vádlottak, egy kivételével, fölebbeztek. — A királysértő betűszedő. A múlt hónap közepén Stein Adolf betűszedő Geguss Gusztáv főügyészhez, a budapesti ügyészség vezetőjéhez zárt levelezőlapot intézett, amelyben azt írta, hogyha az ügyészség királysértőt keres, úgy itt van és nyomban több gyalázó kifejezéssel illette meg a király személyét. A főügyész-helyettes a levelezőlapot áttette a rendőrséghez, amely aztán Stern Adolfot pontosan bejelentett lakásán le is tartóztatta s királysértés vétsége miatt megindította ellene az eljárást. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntetőtörvényszéknél Langer dr. bíró elnöklésével az ítélkező tanács. A tárgyaláson Stern beismerte, hogy ő írta a levelet, de azzal védekezett, hogy ittas volt. A bíróság Molnár dr. kir. ügyész vádbeszéde és Bródy Ernő dr. védelme után királysértés vétségéért három hónapi fogházra ítélte a vádlottat. — Izgatás. Az 1890. évi II. törvénycikkről, mely a munkaadók közt való jogviszonyt szabályozza, Csepregi István szabósegéd erős cikket írt a Népszavában Az osztályparlament kudarca cím alatt. Csepregi az említett törvényt következetesen rabszolgatörvénynek nevezi, mely, úgymond, azért lett törvény, hogy a betyárizmus törvénytelenségeit törvényesítsék.