Budapesti Hírlap, 1906. január (26. évfolyam, 1-30. szám)

1906-01-11 / 10. szám

1906. január 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (10. sz.) : több helyen, igen sok helyen máig is divatos a gaz­dasági cselédek családtagjai által Végezni szokott ro­bot munka, kevés gondoskodás történt mindmáig a gazdasági cselédek gyermekeinek iskoláztatásáról, megoldatlan a cselédek betegsegélyezési és aggkori biztosítási ügye, a vasárnapi munkaszünet kérdése stb. Ezeken a bajokon kell tehát első­sorban segíteni, még­pedig a cselédbéreket vidékenkint meg kell szabni bizonyos minimális összegben s a cselédnek módot nyújtani, hogy ehhez való jogát érvényesítse, kötelezővé tenni a betegsegélyezést, az aggkori bizto­­sítást. A cselédlakások ügyében néhány év előtt igen üdvös akciót kezdett az O. M. G. E., ezt föl kell élesz­teni s a mi fő, hatósági ellenőrzés alá kell venni a cseléd és munkás­lakásokat. Van ezenkívül még igen sok intézkedés, a­mely bizonyosan szóba kerül a gaz­dák tanácskozásain s a­melyek megvalósítása kizáró­lag magukon a gazdákon múlik. Más elbírálás alá esnek ezután a törvényhozási intézkedések. Eddig már csaknem valamennyi gazda­sági egyesület hozzászólt a kérdéshez és pedig túl­nyomó részben a pestvármegyei és veszprémvármegyei gazdasági egyesületnek e tárgyban hozott határoza­taik alapján. Ily fontos javaslat például a kötelező cseléd- és munkásszerződéseik elrendelése. Azzal érvelnek az egyesületek, hogy az írott betűnek mindig nagy ha­tása van a magyar emberre, a bérlevél, a mit a cseléd köt gazdájával, szigorúan meghatározná a jogokat és kötelességeket minden irányban s megjelölné a mó­dokat is, a hogyan e jogokat bármelyik fél érvénye­síthetné. Igen sok gazdasági egyesület sürgeti az 1876. évi XIII. törvénycikk módosítását is, a­melyet ma elégtelennek tartanak a gazda és cseléd közötti jogvi­szony szabályozására, különösen az irányban kíván­nak intézkedést, hogy a gazda semmiféle meglepetés­nek ne lehessen kitéve, nevezetesen szabályozni kell a fölmondási időt, meghatározni a fölmondás alap­ját tevő okokat, az új törvény szabályozná a csal­ádbér­­minimumokat , megjelölné az aratási szerződések kereteit, a­melyeket azután minden egyes törvényha­tóság területén a helyi viszonyoknak megfelelően tá­gítani lehetne. Ily munkás, illetve cselédszerződésmintákat dol­gozott ki a veszprémmegyei s legutóbb a torontálme­­gyei gazdasági egyesület is, hogy életbeléptetésük ese­tén lesz-e sikerük, fogas kérdés, legföljebb arra jók, hogy a munkamegtagadó cseléd, vagy munkás törvé­nyes üldözésének írásos alapja legyen. Rendkívül becses a veszprém megyei gazdasági­­egyesületnek a munkássága e kérdésben. Összegyűj­tötte azokat az adatokat, a­melyek a cselédbérekre s aratómunkások díjazására vonatkoznak. Nézetünk szerint ezeket az adatokat az ország minden várme­gyéjéből meg kellene szerezni, csak­is így lehet tiszta képet alkotni arról, hogy a segítés milyen mértékű le­gyen. Hol kell többet, hol kevesebbet nyújtani jö­vőre a munkásoknak és cselédeknek anyagiakban. Nem szabad azonban itt arról megfeledkezni, hogy a­­munkabérjavítás­ nem lehet rólunk, nélkülünk itéz­­kedés, legalább a helyiérdekű tanácskozásokba be kell vonni magukat az érdekelt feleket is, illetve azok képviselőit. Egy-egy értelmes aratógazda, vagy öreg béres nézetnyilvánítása sok tekintetben hozzájárulhat a kérdés alapos megoldásához. Végül — a­mit legelőbb említettünk — gon­doskodni kell, még­pedig már most, hogy az esetleges sztrájk ne találja a gazdákat készületlenül. Ennek egyik módja a munkásmozgalmak éber figyelemmel kísérése, továbbá gondoskodás az eddiginél nagyobb munkástartalékokról. Ez utóbbi az állami és tör­vényhatósági munkás­közvetítők feladata. Nézetünk szerint, ha sikerül a gazdáknak a munkás- és cselédkérdésnek tisztán szociális részét megoldani, jelentékenyen megszűnik a sztrájkokat előidéző ok, ez utóbbi intézkedésre kevésbé lesz szük­ség. Ma még van s jó ideig lesz is, mert nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a magyar gazda hely­zete sem valami rózsás, minden fillér, a­mit a saját zsebéből munkásai javára fordít, ugyanoly mértékben növeli az ő terheit, a­melyek már­is elég súlyosak. Az a hőn óhajtott patriarkális viszony tehát, a­mi régente a gazda és cselédje között fönnállt, aligha fog előbb visszatérni, mint a mezőgazdaság mai súlyos hely­zetének javultával, ezt a dolgot pedig vajmi nehéz lesz a jelen viszonyok közt a gazdasági munkásokkal és cselédekkel megértetni.­­ A Magyar-Osztrák Bank főtanácsa mai ülésében állapította meg az 1905. évi zárószá­mazást. E szerint az évi tiszta nyereség az összes kiadás (költ­ség, adó stb.) levonásával 13,266.809 korona 38 fillért tesz. Ebből a részvényesekre az alapszabályok 102. szakasza értelmében a 210 millió befizetett részvény­­tőke 4 százaléka, vagyis 8,400.000 korona esik, a fön­­maradó összegből 10 százalék a tartalékalapra fordít­­tatik, vagyis 486.660 korona 94 fillér, a nyugdíjalap javára pedig 2 százalék, vagyis 97.332 korona 18 fil­lér esik és e szerint még 4.282.616 korona és 26 fillér marad. Ezt a fönmaradt összeget, miután az összes osztalék nem haladja meg a befizetett részvénytőke 6 százalékát, felében hozzászámítják az elosztásra ke­rülő osztalékhoz, az összeg másik felét pedig az osz­trák és a magyar kincstárnak az alapszabályok 102. szakasza értelmében fölosztva, fogják a közgyűlés után kifizetni. Ehhez képest az osztrák államkincstár 1,354.052 koronát és 55 fillért, vagyis 63.23 százalékot, a magyar kincstár pedig 787.255 koronát és 55 fillért, vagyis 36.77 százalékot kap. Ehhez járul még az alapszabályok 84. szakasza értelmében fizetendő 5 szá­zalékos bankjegyadó, a­melynek fejéiben az 1905. évre 33.240 korona 52 fillért fizet a bank és ebből az osztrák kincstárnak 21.019 korona 62 fillért, a magyar kincs­tárnak pedig 12.220 korona és 96 fillér jut. A részvé­nyeseket e szerint 4 százalékos osztalék fejében 8.400.000 korona, a fönt említett többlet fele 2,141.308 korona és 13 fillér és az 1904. évről maradt, föl nem osztott nyereség fejében 2713 korona 96 fillér, vagyis összesen 10,544.022 korona 09 fillér esik. Az 1905. évi osztalék ehhez képest egy-egy részvényre 70 korona 20 fillér, vagyis 5,014 százalék, az 1904. év 68 koronájá­val és illetve 4.857 százalékával szemben. Az 1905-ik év második felére szóló szelvényre tehát 42 korona 20 fillér tartalék osztalék esik, a­melyet a mérlegnek feb­ruár 5-én tartandó közgyűlés által való jóváhagyása után fizet ki a bank.­­ A szerb-bolgár vámunió. Különös távirat érkezik Belgrádból, a­melyről e pillanatban nem álla­pítható meg, hogy tulajdonképpen mi legyen a célja. Presszió akar-e lenni Magyarországra, vagy újabb perfidiával állunk-e szemben? Ahhoz, hogy pressziót akarjanak ránk gyakorolni, igazán nagyon is aprók odalenn a Száva partján, ha pedig ismét a keleti per­­fidia kerekednék fölül, akkor is el fogunk tudni bánni vele. Stojanovics szerb miniszterelnök tegnap kijelen­tette levelezőnk előtt, hogy Szerbiának szabad keze van a szerb-bolgár szerződés egyes pontjainak meg­változtatására, ha e pontok megakadályoznák a vám­tárgyalást. Az előző nap­­meg azt is jelentették Bel­grádból, hogy a kormánypárt többsége és a liberális ellenzék ellene van a vámuniónak, ma pedig, a­mikor Bécsben éppen arról van szó, hogy módját ejtsék a Szerbiával való vámtárgyalás lehetőségének, azt kür­tölik világgá, hogy a szerb-bolgár vámunió hívei fö­­lülkerekedtek. Stojanovics miniszterelnök pedig azzal tüntet, hogy Rizov bolgár ügyvivőnél ebédel. A bel­grádi távirat szövege ez: A magyar és az osztrák sajtó egy részének fenye­gető magatartása Bulgáriával és Szerbiával szemben a vámunió kérdésében a belgrádi közvéleményben tel­jes változást idézett elő. Míg eddig a szerb-bolgár vám­unió híveinek száma igen csekély volt, most ezek fölül­kerekedtek és a szerb lapok nagy többsége is a vámunió mellett foglal állást, még h­a Magyarország­gal való vámháború veszedelmével járna is. Hír sze­rint népgyű­léseket akarnak rendezni, a­melyek ilyen értelmű határozati javaslatot fogadnának el. A kor­mány különben, úgy látszik, nem is gondol a vámunió elejtésére és valótlannak mond minden erről szóló hírt. Ellenben hajlandó a kormány Bulgáriával egyetértve estleg kívánt változtatást tenni a szerző­désen. Stojanovics miniszterelnök tegnap Rizov bol­gár ügyvivőnél ebédelt. Ezt arra magyarázzák, hogy a kormány tüntetni akar a vámunió mellett. Belgrádból jelentik meg nekünk. Ámbár a vám­uniós javaslat az egész országban óriás izgatottságot keltett, a félhivatalosak még mindig nem nyilatkoz­nak róla. A kormány nagyon kellemetlen helyzetben van és még mindig nem tudja, hogy mitévő legyen, csak azt tudja, hogy mindaddig nem köthet Magyar­ország­ Ausztriával kereskedelmi szerződést, a­míg a ■bolgár vámunióhoz ragaszkodik. A szerb kormány arról igyekszik a bécsi kormányt meggyőzni, hogy kész elejteni az unió-javaslatot, ha a bécsi kormány­tól biztosítást nyer arról, hogy Szerbiával állategész­ségügyi egyezséget köt. Ezt az egyezséget a bécsi kormány meg is ígérte neki. — A zentai gazdakör új elnöke. A zentai gazdakör nemrégiben tartott ülésében elnökké Jákó István királyi közjegyzőt választotta meg. Előde, Tóth Lajos tiszteleti elnök lett. — Kereskedelmi szerződés Oroszországgal. Bécsből jelentik ma. Ma délelőtt a külügyminiszté­riumban tanácskozás volt a magyar és osztrák keres­kedelmi delegátusok és Aehrenthal bécsi pétervári magyar-osztrák nagykövet között. A konferencia a magyar-osztrák-orosz kereskedelmi szerződés perfek­­tuálásával volt kapcsolatban. — A bolgár államadósság konvertálása. Kölnből táviratozzék. A Köln­ische Ztg. jelenti Szó­fiából. Jól értesült forrásból jelentik, hogy a bolgár kormány alkalmasnak találja az időt az államadósság konvertálására és e célból már tárgyalásokba is bo­csátkozott francia bankházakkal. Az új kölcsön biz­tosítására a d­ohányjövedék és a bélyegilletékek, szük­ség esetén pedig a fennálló és a még behozandó egyed­­árusági jövedelmek szolgálnak.­­ A barkósági vasút építése a megvalósulás stádiumába lépett. A 69 kilométer hosszú, rendes­ nyomtávolságú vasút a gömöri érchegység mentén­ épül és az érc, valamint a fatermékek szállítását fogja közvetíteni. A vasút munkálatait tavaszkor meg­kezdik. — Új gazdasági hitelszövetkezet. Sztar­esova községben most alakult meg a torontálmegyei száztizedik hitelszövetkezet. — Fizetésképtelenség. A bécsi hitelező védő­­egyesülete a következő fizetésképtelenségeket közli:­ Grosz Ábrahám Munkács; Mayer Gyula Gyékényes; Grün Róza Újpest; Kaufmann Jakab Mohács; Weiss Pál Pápa. — Csőd a vidéken. Weisz Pál kereskedő, Pápa. Bej. február 24. Scincarcz Ferenc, Alsó-Mecenzéf. Bej. február 24. — Zárt sertésvásári jelentés, jan. 10. (Hiva­­latos jelentés.) A vásár közepes, az árak változatlanok. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 392 darab sertés, 39 darab süldő. Mai napi fölhajtás 1036 da­rab sertés. Összesen 1428 drb sertés, 39 darab süldő. El­adatott 1096 darab sertés, 19 darab süldő. Eladatlanul visszamaradt 332 darab sertés, 20 darab süldő. Árak: Zsírsertés, öreg I. rendű 350 kilogramon felül 104—110 fillér, II. rendű 280—350 kilogramig 104—106 fillér (Élő­súly szerinti ár kilogramonkint), fiatal nehéz 300 kilo­­gramon felül 105—110 fillér (Élősúly szerinti ár kilo­gramonkint), 128—132 korona (Élősúly levonás szerinti ár), közép 220—300 kilogramig 105—106 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonkint), 126—130 korona (Élősúly levonás szerinti ár), könnyű 220 kilogramig 124—128 ko­rona (Élősúly levonás szerinti ár.) Hússertés, süldő 88— 96 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonként.) — A budapest-kőbányai sertéskereske­delmi csarnok árjegyzése január 10-én. Magyar elsőrendű. Öreg nehéz (páronként 400 klgrmon felül) 127—129 fillérig. Fiatal nehéz (páronként 320 klgrmon­ felül) 132—134 fillérig. Fiatal közép (páronként 251— 320 kilogramig) 180—131 fillérig. Fiatal könnyű (páron­ként 250 kilogramig) 128—130 fillérig. Szerbiai. Nehéz (páronként 260 kilogramon felül 128—129 fillérig. Közép (páronként 240—260 kilogramig) 124—125 fillérig. Könnyű (páronként 240 kilogramig) 121 — 122 fillérig. Sertéslétszám: jan. 8-ik napján volt készlet 33.699. január 9-ik napján fölhajtatott 290, január 9-ik napján elszállittatott 567, jan. 10-ik napjára m­aradt készlet 33.422. A hízott­­sertésüzlet irányzata: Élénk. 13 . Gabonapiac. — Budapesti gabonatőzsde, jan. 10. A kül­földről az éjjel folyamán részben, olcsóbb, részben pe­dig drágább jegyzések érkeztek, a készáruvásár ná­lunk ma tehát csak nehézkesen indult Malmaink nem mutattak nagy vásárló kedvet, de a kínálat sem lévén sürgős, a forgalomba került körülbelül 16.000 méter­­mázsa búza a tegnapiakhoz hasonlítva, tartott áron volt elhelyezhető. Változatlan áron eladatott 700 mé­termázsa rozs. A statisztikai hivatal mai­­kimutatása szerint az elmúlt huszonnégy órában összesen 3020 métermázsa búza, 917 métermázsa rozs, 664 métermá­zsa árpa, 13 métermázsa zab és 811­­métermázsa tengeri érkezett a fővárosba, ugyanebben az időben pedig in­nen 13.207 métermázsa lisztet és 4002 métermázsa korpát szállítottak el. A határidőpiacon alig említésre érdemes forgalom mellett, inkább csak névleg, két fil­lérrel drágult a zab, míg a búza és a rozs két fillérrel olcsóbbodott. Az áprilisi búza reggel 17,28 koronán indult, azután 26, 24, 26, délután 24 és 26 koronán kö­­­töttek, záró árfolyama 17.26—17.28 korona. Októberi búzát délelőtt 16.85, 86, 90, 86 és 94 koronán kötöttek, délután nem volt forgalomban, záró árfolyama 16.84— 16.86 korona. Áprilisi rozsot délelőtt 14.14, 16, 12, 10, délután 12 koronán kötöttek, záró árfolyama 14.12— 14.— korona. Áprilisi rab délelőtt 14.50, 52, 48, dél­­után 46 és 48 koronán került eladásra, záró árfolyama 14.43— 14.50 korona. Májusi tengerit délelőtt 13.68,­ 66, 70, 68, 64, 66, délután 66 és 67 koronán kötöttek,, záró árfolyama 13.66—13.68 korona. Augusztusi repce névleg 28.10—28.30 korona Eladatott: Búza. Tiszavidéki: 200 mm. 81 k. 18.35 K., 300 mm. 80 k. 18.35 K., 100 mm. 81 k. 18.30 K., 100 mm. 80.5 k. 18.30 K., 400 mm. 80.5 k. 18.30 K., 100 mm. 80.5 k. 18.05 K., 500 mm. 79.5 k. 18.30 K., 800 mm. 80 k. 18.25 K., 400 mm. 79.5 k. 18.25 K., 600 mm. 79.5 k. 18.25 K.,­ 100 mm. 79 k. 18.20 K., 200 mm. 79 k. 18.15 K., 300 mm. 79 k. 18.10 K., 300 mm. 79 k. 18.20 K., 800 mm. 79 k. 17.90 K., 100 mm. 78.5 k. 18.— K., 200 mm. 78 k. 17.90 K. — Fejér megyei: 1300 mm. 76.5 k. 17.40 K., 100 mm. 76 k. 17.30 K., 400 mm. 75 k. 17.15 K. — Pest megye vi­­dékei: 200 mm. 79 k. 17.65 K., 400 mm. 79 k. 17.85­^K..,'’

Next