Budapesti Hírlap, 1906. január (26. évfolyam, 1-30. szám)
1906-01-11 / 10. szám
1906. január 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (10. sz.) : több helyen, igen sok helyen máig is divatos a gazdasági cselédek családtagjai által Végezni szokott robot munka, kevés gondoskodás történt mindmáig a gazdasági cselédek gyermekeinek iskoláztatásáról, megoldatlan a cselédek betegsegélyezési és aggkori biztosítási ügye, a vasárnapi munkaszünet kérdése stb. Ezeken a bajokon kell tehát elsősorban segíteni, mégpedig a cselédbéreket vidékenkint meg kell szabni bizonyos minimális összegben s a cselédnek módot nyújtani, hogy ehhez való jogát érvényesítse, kötelezővé tenni a betegsegélyezést, az aggkori biztosítást. A cselédlakások ügyében néhány év előtt igen üdvös akciót kezdett az O. M. G. E., ezt föl kell éleszteni s a mi fő, hatósági ellenőrzés alá kell venni a cseléd és munkáslakásokat. Van ezenkívül még igen sok intézkedés, amely bizonyosan szóba kerül a gazdák tanácskozásain s amelyek megvalósítása kizárólag magukon a gazdákon múlik. Más elbírálás alá esnek ezután a törvényhozási intézkedések. Eddig már csaknem valamennyi gazdasági egyesület hozzászólt a kérdéshez és pedig túlnyomó részben a pestvármegyei és veszprémvármegyei gazdasági egyesületnek e tárgyban hozott határozataik alapján. Ily fontos javaslat például a kötelező cseléd- és munkásszerződéseik elrendelése. Azzal érvelnek az egyesületek, hogy az írott betűnek mindig nagy hatása van a magyar emberre, a bérlevél, a mit a cseléd köt gazdájával, szigorúan meghatározná a jogokat és kötelességeket minden irányban s megjelölné a módokat is, a hogyan e jogokat bármelyik fél érvényesíthetné. Igen sok gazdasági egyesület sürgeti az 1876. évi XIII. törvénycikk módosítását is, amelyet ma elégtelennek tartanak a gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozására, különösen az irányban kívánnak intézkedést, hogy a gazda semmiféle meglepetésnek ne lehessen kitéve, nevezetesen szabályozni kell a fölmondási időt, meghatározni a fölmondás alapját tevő okokat, az új törvény szabályozná a családbérminimumokat , megjelölné az aratási szerződések kereteit, amelyeket azután minden egyes törvényhatóság területén a helyi viszonyoknak megfelelően tágítani lehetne. Ily munkás, illetve cselédszerződésmintákat dolgozott ki a veszprémmegyei s legutóbb a torontálmegyei gazdasági egyesület is, hogy életbeléptetésük esetén lesz-e sikerük, fogas kérdés, legföljebb arra jók, hogy a munkamegtagadó cseléd, vagy munkás törvényes üldözésének írásos alapja legyen. Rendkívül becses a veszprém megyei gazdaságiegyesületnek a munkássága e kérdésben. Összegyűjtötte azokat az adatokat, amelyek a cselédbérekre s aratómunkások díjazására vonatkoznak. Nézetünk szerint ezeket az adatokat az ország minden vármegyéjéből meg kellene szerezni, csakis így lehet tiszta képet alkotni arról, hogy a segítés milyen mértékű legyen. Hol kell többet, hol kevesebbet nyújtani jövőre a munkásoknak és cselédeknek anyagiakban. Nem szabad azonban itt arról megfeledkezni, hogy amunkabérjavítás nem lehet rólunk, nélkülünk itézkedés, legalább a helyiérdekű tanácskozásokba be kell vonni magukat az érdekelt feleket is, illetve azok képviselőit. Egy-egy értelmes aratógazda, vagy öreg béres nézetnyilvánítása sok tekintetben hozzájárulhat a kérdés alapos megoldásához. Végül — amit legelőbb említettünk — gondoskodni kell, mégpedig már most, hogy az esetleges sztrájk ne találja a gazdákat készületlenül. Ennek egyik módja a munkásmozgalmak éber figyelemmel kísérése, továbbá gondoskodás az eddiginél nagyobb munkástartalékokról. Ez utóbbi az állami és törvényhatósági munkásközvetítők feladata. Nézetünk szerint, ha sikerül a gazdáknak a munkás- és cselédkérdésnek tisztán szociális részét megoldani, jelentékenyen megszűnik a sztrájkokat előidéző ok, ez utóbbi intézkedésre kevésbé lesz szükség. Ma még van s jó ideig lesz is, mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar gazda helyzete sem valami rózsás, minden fillér, amit a saját zsebéből munkásai javára fordít, ugyanoly mértékben növeli az ő terheit, amelyek máris elég súlyosak. Az a hőn óhajtott patriarkális viszony tehát, ami régente a gazda és cselédje között fönnállt, aligha fog előbb visszatérni, mint a mezőgazdaság mai súlyos helyzetének javultával, ezt a dolgot pedig vajmi nehéz lesz a jelen viszonyok közt a gazdasági munkásokkal és cselédekkel megértetni. A Magyar-Osztrák Bank főtanácsa mai ülésében állapította meg az 1905. évi zárószámazást. E szerint az évi tiszta nyereség az összes kiadás (költség, adó stb.) levonásával 13,266.809 korona 38 fillért tesz. Ebből a részvényesekre az alapszabályok 102. szakasza értelmében a 210 millió befizetett részvénytőke 4 százaléka, vagyis 8,400.000 korona esik, a fönmaradó összegből 10 százalék a tartalékalapra fordíttatik, vagyis 486.660 korona 94 fillér, a nyugdíjalap javára pedig 2 százalék, vagyis 97.332 korona 18 fillér esik és e szerint még 4.282.616 korona és 26 fillér marad. Ezt a fönmaradt összeget, miután az összes osztalék nem haladja meg a befizetett részvénytőke 6 százalékát, felében hozzászámítják az elosztásra kerülő osztalékhoz, az összeg másik felét pedig az osztrák és a magyar kincstárnak az alapszabályok 102. szakasza értelmében fölosztva, fogják a közgyűlés után kifizetni. Ehhez képest az osztrák államkincstár 1,354.052 koronát és 55 fillért, vagyis 63.23 százalékot, a magyar kincstár pedig 787.255 koronát és 55 fillért, vagyis 36.77 százalékot kap. Ehhez járul még az alapszabályok 84. szakasza értelmében fizetendő 5 százalékos bankjegyadó, amelynek fejéiben az 1905. évre 33.240 korona 52 fillért fizet a bank és ebből az osztrák kincstárnak 21.019 korona 62 fillért, a magyar kincstárnak pedig 12.220 korona és 96 fillér jut. A részvényeseket e szerint 4 százalékos osztalék fejében 8.400.000 korona, a fönt említett többlet fele 2,141.308 korona és 13 fillér és az 1904. évről maradt, föl nem osztott nyereség fejében 2713 korona 96 fillér, vagyis összesen 10,544.022 korona 09 fillér esik. Az 1905. évi osztalék ehhez képest egy-egy részvényre 70 korona 20 fillér, vagyis 5,014 százalék, az 1904. év 68 koronájával és illetve 4.857 százalékával szemben. Az 1905-ik év második felére szóló szelvényre tehát 42 korona 20 fillér tartalék osztalék esik, amelyet a mérlegnek február 5-én tartandó közgyűlés által való jóváhagyása után fizet ki a bank. A szerb-bolgár vámunió. Különös távirat érkezik Belgrádból, amelyről e pillanatban nem állapítható meg, hogy tulajdonképpen mi legyen a célja. Presszió akar-e lenni Magyarországra, vagy újabb perfidiával állunk-e szemben? Ahhoz, hogy pressziót akarjanak ránk gyakorolni, igazán nagyon is aprók odalenn a Száva partján, ha pedig ismét a keleti perfidia kerekednék fölül, akkor is el fogunk tudni bánni vele. Stojanovics szerb miniszterelnök tegnap kijelentette levelezőnk előtt, hogy Szerbiának szabad keze van a szerb-bolgár szerződés egyes pontjainak megváltoztatására, ha e pontok megakadályoznák a vámtárgyalást. Az előző napmeg azt is jelentették Belgrádból, hogy a kormánypárt többsége és a liberális ellenzék ellene van a vámuniónak, ma pedig, amikor Bécsben éppen arról van szó, hogy módját ejtsék a Szerbiával való vámtárgyalás lehetőségének, azt kürtölik világgá, hogy a szerb-bolgár vámunió hívei fölülkerekedtek. Stojanovics miniszterelnök pedig azzal tüntet, hogy Rizov bolgár ügyvivőnél ebédel. A belgrádi távirat szövege ez: A magyar és az osztrák sajtó egy részének fenyegető magatartása Bulgáriával és Szerbiával szemben a vámunió kérdésében a belgrádi közvéleményben teljes változást idézett elő. Míg eddig a szerb-bolgár vámunió híveinek száma igen csekély volt, most ezek fölülkerekedtek és a szerb lapok nagy többsége is a vámunió mellett foglal állást, még ha Magyarországgal való vámháború veszedelmével járna is. Hír szerint népgyűléseket akarnak rendezni, amelyek ilyen értelmű határozati javaslatot fogadnának el. A kormány különben, úgy látszik, nem is gondol a vámunió elejtésére és valótlannak mond minden erről szóló hírt. Ellenben hajlandó a kormány Bulgáriával egyetértve estleg kívánt változtatást tenni a szerződésen. Stojanovics miniszterelnök tegnap Rizov bolgár ügyvivőnél ebédelt. Ezt arra magyarázzák, hogy a kormány tüntetni akar a vámunió mellett. Belgrádból jelentik meg nekünk. Ámbár a vámuniós javaslat az egész országban óriás izgatottságot keltett, a félhivatalosak még mindig nem nyilatkoznak róla. A kormány nagyon kellemetlen helyzetben van és még mindig nem tudja, hogy mitévő legyen, csak azt tudja, hogy mindaddig nem köthet Magyarország Ausztriával kereskedelmi szerződést, amíg a ■bolgár vámunióhoz ragaszkodik. A szerb kormány arról igyekszik a bécsi kormányt meggyőzni, hogy kész elejteni az unió-javaslatot, ha a bécsi kormánytól biztosítást nyer arról, hogy Szerbiával állategészségügyi egyezséget köt. Ezt az egyezséget a bécsi kormány meg is ígérte neki. — A zentai gazdakör új elnöke. A zentai gazdakör nemrégiben tartott ülésében elnökké Jákó István királyi közjegyzőt választotta meg. Előde, Tóth Lajos tiszteleti elnök lett. — Kereskedelmi szerződés Oroszországgal. Bécsből jelentik ma. Ma délelőtt a külügyminisztériumban tanácskozás volt a magyar és osztrák kereskedelmi delegátusok és Aehrenthal bécsi pétervári magyar-osztrák nagykövet között. A konferencia a magyar-osztrák-orosz kereskedelmi szerződés perfektuálásával volt kapcsolatban. — A bolgár államadósság konvertálása. Kölnből táviratozzék. A Kölnische Ztg. jelenti Szófiából. Jól értesült forrásból jelentik, hogy a bolgár kormány alkalmasnak találja az időt az államadósság konvertálására és e célból már tárgyalásokba is bocsátkozott francia bankházakkal. Az új kölcsön biztosítására a dohányjövedék és a bélyegilletékek, szükség esetén pedig a fennálló és a még behozandó egyedárusági jövedelmek szolgálnak. A barkósági vasút építése a megvalósulás stádiumába lépett. A 69 kilométer hosszú, rendes nyomtávolságú vasút a gömöri érchegység mentén épül és az érc, valamint a fatermékek szállítását fogja közvetíteni. A vasút munkálatait tavaszkor megkezdik. — Új gazdasági hitelszövetkezet. Sztaresova községben most alakult meg a torontálmegyei száztizedik hitelszövetkezet. — Fizetésképtelenség. A bécsi hitelező védőegyesülete a következő fizetésképtelenségeket közli: Grosz Ábrahám Munkács; Mayer Gyula Gyékényes; Grün Róza Újpest; Kaufmann Jakab Mohács; Weiss Pál Pápa. — Csőd a vidéken. Weisz Pál kereskedő, Pápa. Bej. február 24. Scincarcz Ferenc, Alsó-Mecenzéf. Bej. február 24. — Zárt sertésvásári jelentés, jan. 10. (Hivalatos jelentés.) A vásár közepes, az árak változatlanok. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 392 darab sertés, 39 darab süldő. Mai napi fölhajtás 1036 darab sertés. Összesen 1428 drb sertés, 39 darab süldő. Eladatott 1096 darab sertés, 19 darab süldő. Eladatlanul visszamaradt 332 darab sertés, 20 darab süldő. Árak: Zsírsertés, öreg I. rendű 350 kilogramon felül 104—110 fillér, II. rendű 280—350 kilogramig 104—106 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonkint), fiatal nehéz 300 kilogramon felül 105—110 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonkint), 128—132 korona (Élősúly levonás szerinti ár), közép 220—300 kilogramig 105—106 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonkint), 126—130 korona (Élősúly levonás szerinti ár), könnyű 220 kilogramig 124—128 korona (Élősúly levonás szerinti ár.) Hússertés, süldő 88— 96 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonként.) — A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok árjegyzése január 10-én. Magyar elsőrendű. Öreg nehéz (páronként 400 klgrmon felül) 127—129 fillérig. Fiatal nehéz (páronként 320 klgrmon felül) 132—134 fillérig. Fiatal közép (páronként 251— 320 kilogramig) 180—131 fillérig. Fiatal könnyű (páronként 250 kilogramig) 128—130 fillérig. Szerbiai. Nehéz (páronként 260 kilogramon felül 128—129 fillérig. Közép (páronként 240—260 kilogramig) 124—125 fillérig. Könnyű (páronként 240 kilogramig) 121 — 122 fillérig. Sertéslétszám: jan. 8-ik napján volt készlet 33.699. január 9-ik napján fölhajtatott 290, január 9-ik napján elszállittatott 567, jan. 10-ik napjára maradt készlet 33.422. A hízottsertésüzlet irányzata: Élénk. 13 . Gabonapiac. — Budapesti gabonatőzsde, jan. 10. A külföldről az éjjel folyamán részben, olcsóbb, részben pedig drágább jegyzések érkeztek, a készáruvásár nálunk ma tehát csak nehézkesen indult Malmaink nem mutattak nagy vásárló kedvet, de a kínálat sem lévén sürgős, a forgalomba került körülbelül 16.000 métermázsa búza a tegnapiakhoz hasonlítva, tartott áron volt elhelyezhető. Változatlan áron eladatott 700 métermázsa rozs. A statisztikai hivatal maikimutatása szerint az elmúlt huszonnégy órában összesen 3020 métermázsa búza, 917 métermázsa rozs, 664 métermázsa árpa, 13 métermázsa zab és 811métermázsa tengeri érkezett a fővárosba, ugyanebben az időben pedig innen 13.207 métermázsa lisztet és 4002 métermázsa korpát szállítottak el. A határidőpiacon alig említésre érdemes forgalom mellett, inkább csak névleg, két fillérrel drágult a zab, míg a búza és a rozs két fillérrel olcsóbbodott. Az áprilisi búza reggel 17,28 koronán indult, azután 26, 24, 26, délután 24 és 26 koronán kötöttek, záró árfolyama 17.26—17.28 korona. Októberi búzát délelőtt 16.85, 86, 90, 86 és 94 koronán kötöttek, délután nem volt forgalomban, záró árfolyama 16.84— 16.86 korona. Áprilisi rozsot délelőtt 14.14, 16, 12, 10, délután 12 koronán kötöttek, záró árfolyama 14.12— 14.— korona. Áprilisi rab délelőtt 14.50, 52, 48, délután 46 és 48 koronán került eladásra, záró árfolyama 14.43— 14.50 korona. Májusi tengerit délelőtt 13.68, 66, 70, 68, 64, 66, délután 66 és 67 koronán kötöttek,, záró árfolyama 13.66—13.68 korona. Augusztusi repce névleg 28.10—28.30 korona Eladatott: Búza. Tiszavidéki: 200 mm. 81 k. 18.35 K., 300 mm. 80 k. 18.35 K., 100 mm. 81 k. 18.30 K., 100 mm. 80.5 k. 18.30 K., 400 mm. 80.5 k. 18.30 K., 100 mm. 80.5 k. 18.05 K., 500 mm. 79.5 k. 18.30 K., 800 mm. 80 k. 18.25 K., 400 mm. 79.5 k. 18.25 K., 600 mm. 79.5 k. 18.25 K., 100 mm. 79 k. 18.20 K., 200 mm. 79 k. 18.15 K., 300 mm. 79 k. 18.10 K., 300 mm. 79 k. 18.20 K., 800 mm. 79 k. 17.90 K., 100 mm. 78.5 k. 18.— K., 200 mm. 78 k. 17.90 K. — Fejér megyei: 1300 mm. 76.5 k. 17.40 K., 100 mm. 76 k. 17.30 K., 400 mm. 75 k. 17.15 K. — Pest megye vidékei: 200 mm. 79 k. 17.65 K., 400 mm. 79 k. 17.85^K..,'’