Budapesti Hírlap, 1906. január (26. évfolyam, 1-30. szám)

1906-01-11 / 10. szám

1906. január 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (10. sz.) FŐVÁROSI ÜGYEK. — Közjótékonysági iroda. Az uj szegény-Ügyi szabályzat életbeléptetésével a szegényügy ren­dezése nagy mértékben halad előre. Almády Géza ta­nácsos most azon fáradozik, hogy a szabályzatban megírt seik jó dolgot az életben meg is valósítsa. Kü­lönösen, hogy a közjótékonyság terén a hatóság és a társadalom működését lehetőleg egyesítse. Ennek a célnak az elérésére tárgyalt Rosenberg Augusztá­val, a Magyar Nők Szövetsége elnökével. A tárgyalás eredménye, hogy középponti jótékonysági irodát fog­nak fölállítani. A tervezet szerint, a középponti irodának ható­sági jellege lesz. Az ügyvitelt az irodában az erre önként vállalkozó hölgyek fogják teljesíteni, egy fő­városi tisztviselő útmutatásai szerint. Az iroda, mint a főváros egész közjótékonysági életére ügyelő kö­zépponti szervezet, különösen két irányban folytatna hézagpótló működést. Állandó tájékoztatással látná el a szegényügyet intéző hatóságokat a szegények viszonyairól és társadalmi segítéséről, másrészt köz­vetítő és egyúttal ellenőrző szerepet töltene be a se­gítéssel foglalkozó közjótékonysági egyesületek és a hozzájuk segítségért forduló szegények között. Ez a középponti iroda, a kettős céljának az elérése végett, nyilvántartaná a közsegi­ségre szorultakat, a segítsé­get adó egyesületeket s a közjótékonysági alapítvá­nyokat. Megadná a kellő fölvilás­osításokat és útba­igazításokat, mindazoknak, a­kiknek a szegény­ ügy terén kérdezni valójuk van. Egyik jelentékeny fel­adata lesz, hogy tájékoztatja az érdekelteket segítsé­­get kérő egyénről­­e­m kellő óvatosság mellett tájékoz­tatja a segítségre szorultakat a segítő forrásokról. A középponti iroda, ezenkívül figyelemmel fogja kí­sérni a társadalomnak a közjótékonyság terén meg­nyilatkozó mozgalmait. Ügyel arra, hogy ezek a moz­galmak ne mindig más irányban, ne ötletszerűen ve­gyék igénybe a társadalom anyagi erejét, hanem bi­zonyos terv szerint haladjanak. Meggátolja tehát az erők szétforgácsolását. Ebben a tekintetben együtt­működnék az új szabályrendelettel megalkotott kö­zépponti közjótékonysági bizottsággal, a­melynek éppen az a hivatása, hogy a tanács támogatásával a fővárosban vezesse és irányítsa a közjótékonyság ügyét. Ez a középponti közjótékonysági bizottság, a­melyet a hatóság és a­­nagyobb közjótékonysági egyesületek kiküldötteiből alakítanak meg, kedvezően tudja majd értékesíteni a női iroda értesítéseit, a megfigyeléseire vonatkozó adatokat s az ezekből le­vonható jó tanulságokat, így helyesebben viheti az általános vezetést, hatásosabban támogathatja az életrevaló társadalmi mozgalmakat. — Állandó tűzoltóőrség a királyi várpa­lotában. A főváros hatósága a királyi várpalotában külön tűzoltó kirendeltséget helyezett el. A kirendelt­ség egy őrparancsnokból és három legényből áll. Ezek, szolgálaton kívül, a várparancsnokság felsőbb­­sége alá tartoznak, tűzoltói szolgálatban azonban a tűzol­tó-főparancsnok rendelkezéseit követik. A ki­­rendeltséggel járó összes költséget a várparancsnok­ság viseli. — A póttartalékosok segítése. A tanács tud­valevőleg elhatározta, hogy lehetőleg segíteni fog a bevonult póttartalékosok családtagjain. Utasította a katonaügyosztályt, kutassa ki, hány budapesti ille­tőségű póttartalékos vonult be s tegyen jelentést. Az ügyosztály m­a tette meg a jelentését. A hadkiegészítő parancsnokság értesítése szerint háromszáz budapesti illetőségű póttartalékost tartottak bent katonai szol­gálatra. Ezeket név szerint fölsorolja az ügyosztály a jelentésében s azt a javaslatot tette, hogy az elöljáró­ságok vizsgálják meg az illetőknek a családi viszo­­nyikat s az elüljárósági jelentések alapján határozzon a tanács a segítés módjáról. — Az olasz király köszönete. A budapesti olasz főkonzul ma az olasz király nevében köszönetet mondott a fővárosnak, mert a kalábriai földrengés ál­dozatainak 10.000 korona segítséget szavazott meg. — Államsegítség­ a fogyasztási adójöve­delemből. A pénzügyigazgatóság arra kérte a taná­csot, intézkedjék, hogy a kerületi elöljáróságok, az év végén lezárt könyvek alapján, szolgáltassák be a fogyasztási adóra vonatkozó fontos adatokat, hogy az állami segítség összegét megállapithassák. — A főváros költségvetése. A belügyminisz­ter ma tudatta a polgármesterrel, hogy a főváros 1906. évi költségvetését most tárgyalja s­ a tárgyalás eredmé­nyét majd tudatni fogja a fővárossal. — Budapest népessége. A statisztikai hivatal legutolsó kimutatása szerint a főváros lakossága 136.267. Budapest természetes szaporodása az utóbbi években állandóan csökkent, mert kevesebb a születés és több a halálozás. Az utolsó öt év 11 hónapjában szü­letett: 1901-ben 21.031, 1902-ben 21.544, 1903-ban 20.611, 1904-ben 20.686 és 1905-ben 20.370. Meghalt 1901-ben 11.385, 1902-ben 12.082, 1903-ban 12.406, 1904-ben 12.712 és 1905-ben 13.378.­­ A termokémiai intézet bajai. A termoké­­miai intézetet nem tudták megnyitni, mert a berende­zése nem volt megfelelő. A berendezést javítgatták, foltozgatták, de nem tudtak vele bodogulni. A vál­lalkozó most azt az ajánlatot tette, hogy az egész gép­­berendezést leszereli, alakítsák át az épületet s a vál­lalat új gépberendezést csinál.­­ A mérnöki hivatal újjászervezése. A polgármester megbízásából tudvalevőleg Rényi Dezső főjegyző javaslatot dolgozott ki a mérnöki hivatal új­jászervezéséről. A mérnök- és építő­egyesület ma kö­szönetet mondott a fővárosnak, hogy gondolt a mér­nöki hivatal újjászervezésére és kérte, hogy a javaslat megvitatására szakértekezletet hivjon össze a főváros s arra a technikus bizottsági tagokat is hivja meg. — Esti tanitás az inar-rajziskolában. A fővárosi ipar-rajziskolában (IX., Oroszlán­ utca 1.) a műhelygyakorlatokkal kapcsolatos agyagipari téli szak­rajztanfolyamon az oktatás eddig a nappali órák­ban volt.. Mivel a fővárosban működő agyagiparosok (kályhások, fazekasok, kerámiai kisplasztikusok stb.) nagy része a téli időszakon át is folytatja foglalkozását a műhelyekben, ezeknek az iparosoknak a részére he­­tenkint három estén és pedig kedden, csütörtökön és szombaton 7—9-ig is tartanak előadást. Fölvételre a rendes oktatásra kitűzött időben lehet jelentkezni. A tandíj fizetése alól azokat, a­kik azt kérik, fölmentik. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Filharmóniai hangverseny.) Sajátságos ellentétben volt ma este Debussy sápadt, elernyedt finomsága Csajkovszky lenyűgöző erejével. A francia zene beteges elfajulásának gyönyörű kórtünete Debussy Claude darabja, melyet a filharmonikusok ma este bemutattak. A szerző előjátéknak mondja Mallarmé verséhez, melynek Egy faun délutánja a címe. Bolondos vers, kissé lázas és erőtlen, akárcsak a Debussy muzsikája, de érdekes. A faun szk­inxet farag, furulyázva a nádasban hever, forró szicíliai nap hevíti a vérét, égő szemmel nézi, lesi, mikor bukkan föl egy csapat nimfa, sóhajtozik, várakozik, de hiába, csak érzéki, fantasztikus képek kergetőznek előtte. Mindez csodásan finom színekbe olvad. Nincsen ennek a hangfestésnek már semmilyen abszolút zenei törvénye. Harmonikus törvénye legkevé­bbé. Szólamok és a hangszerek melódiái összefonódnak, keresztezik egymást, hamis és összehangzó akkordok váltakoznak, szabad ritmikus képletek alakulnak, látszólag minden törvény, szabály és logika nélkül. Egy kromatikus főmotívum vonul végig a darabom, ezenkívül minden határozatlan zsongás, hullámzás, de mesterien egysé­ges zenei színhatással. Kerner István vezetésével rend­kívül lágyan és simán játszották ezt a modern fülnek is különös, furcsa darabot. Ezután következett az erő: Csajkovszky b-moll zongoraversenye. Nemcsak a tematikus tartalma és fölépítése csupa erő és szilárd­ság, az eljátszása is örőművi probléma. Az atlétikai feladat fölér benne a művészeti feladattal. Fiatal leány vállalkozott rá: Márkus Lili. A­ki ilyesmire rá­termettnek érzi magát, feminista öntudattal tiltakozik az ellen, hogy vele szemben a nőiesség szempontját is figyelembe vegyék. Csajkovszkyval eddig a férfi­virtuózok közül is csak a legkülönb legények mertek kikezdeni. Márkus Lili közéjük állt, és pompásan megállta a helyét. Acélos billentéssel harsogta túl a zenekart, metszőén éles plasztikával domborította ki a darab ritmikai vonalait. Alig mutatkozott egy-egy nem helyén való puha vonás. Legföljebb a bekezdés­ben voltak a fölbontott futamok kevésbbé határozot­tak, mint a megütött akkordok. Az andante elején a művésznő meleg, bensőséges kantilénáját csodáltuk, majd azt az érett zenei értelmet, mely a sokszólamú részeket világosan, teljes biztossággal tagolta. Viharos tempóban zúgott a végső tétel, mely után percekig tapsoltak a nagy tehetségű fiatal művésznőnek. Mű­sorát az egyik Chopin-szoniáta Largo-jával szerezte meg. Itt is meglepett a hanghatások ismeretével és biztos alkalmazásával. Haydn egyik bájos szimfóniájá­val kezdték és Bach meghangszerelt jFoHnítí-jával fejezték be a hangversenyt. (k. a.) * (A színházak hírei.) A Népszínház ja­nuár 17-dikén mutatja be Verő György Lennyk­a című­ daljátékát. A szultán, Virágcsata, Ezer év és A bajusz című­ nagysikerű darabok szerző­jének legújabb művét rendkívül fényes kiállí­tással fogják előadni. A Leányka szereposztása a kö­vetkező: Apafy Mihály: Vidtor; Bornemissza Anna: T. Hannath Hana; Teleki Mihály: Lubinszky; Mar­git leánya: Fedák Sári; Thököly Imre: Raskó; Dacsó Rözse: Abelofszky Margit; Bojtos Zsuzsa: Brády Margit; Dersi Kata: Báthory Elza; Piros Ágnes: Rosti Anna; Vicomte du Lormier: Szirmai; Lud­milla: Csatár Janka; Hopmester: Kiss. — Holnap délután ifjúsági előadásul a Mátyás diák kerül­ színre rendkívül mérsékelt helyárakkal. A Vígszínház­ban holnap, csütörtökön, adják huszonötödször a Jerikó falai című színművet Var­sányi Irén és Hegedűs közreműködésével. Holnap­után, pénteken, lesz a Veréb bemutatója. Artus Louis darabja igen díszes kiállítással kerül színre. A Magyar Színház nagysikerű eredeti újdon­sága. A legvitézebb huszár nemsokára több vidéki színpadon is szinre kerül, így Simonyi óbester szülő­városában Debrecenben, továbbá Székesfejérvá­ron, Miskolcon, Győrben, a szepességi városokban és még több nagyobb vidéki társulatnál. A legvitézebb huszár sikere bőven ad alkalmat­­ a színház művészszemély­­zetének, hogy új darabosra készülhessen. Ezek egyiké­hez több széphangú, ügyes és jó megjelenésű gyermek­­szereplőre van szükség. Jelentkezni mindennap dél­előtt tizenegy óra közt lehet a titkári hivatalában. * (A szirének hazája.) Lenn a kampániai partvidéken már érik a narancs és a gránátalma, verőfényes napsugár perzseli Szirakuza romjait és háborog az Etna is, mintha érezné, hogy most muto­gatni kell tudományát a mulatni vágyó, szórakozni siető nagyvilág előtt. Az Uránia Színház azok szá­mára, a­kik kevesebb pénzzel és idővel rendelkeznek, idevarázsolta ezt az opálos levegőjű, káprázatos mese­országot, művésziesen kidolgozott tarka képekkel és irodalmi színvonalon álló, rendkívül érdekes előadás­sal. Az újdonságot, mely A szívének hazája címmel került színre, Tormay Cécile írta. A közönség három gyönyörű novellis kötet és egy komoly, művészettör­téneti tanulmány után ismeri az írónő érzékeny lel­két, túlfinom gondolkozását, nemes poézisát és köl­tészettel párosult tudását. A szirének hazája Nápoly és Szicília vidékét, népét, múltjának történetét és mai társadalmi életét tárja elénk. Tormay Cécile nem sab­lonos útleírást csinált. Műve nem összefüggéstelen­­ képsorozat, hanem egységes színpadi alkotás, mely magával ragad a bűbájos tájak felé. Útközben a szel­lemes krónő csevegését halljuk. Megismerkedünk Ná­poly és Szicília évszázados történetével, gazdag mito­lógiájával és művelődésének fejlődésével. Látjuk a híres nápolyi kikötőt, a lármás Santa Luciá­t, Pom­­peji szobrait, festményeit, a Vezúv kitörését, Szaler­­nát, a kapuni kékbarlangot és a kalábriai földrengést. A második képben főképpen a mozgóképek érdekesek: a tengeri halászat, a hajós játékok, az Etna forrongó tölcsére és a vérbosszú, mely egy szicillia gyilkos ül­dözését és tragikus megsemmisülését mutatja be. A harmadik felvonóban Palermo és az ottani nagyvilági élet köti le figyelmünket. Színes, eleven és mulató a­­harmadik fölvonásban Palermo és az ottani nagyvilági egy olasz népénekespár mandolinnal Ibisért dalolása és külön dicséretet érdemel Zam­boni festőművész, ki a darab képeit készítette. A díszes közönség fölvonás­­ról-felvonásra fokozódó lelkesedéssel fogadta az új­donságot, s szeretettel ünnepelte Tormay Cécile-t, ki az igazgató páholyából köszönte meg az elismerő tap­sot, a babérkoszorúkat és bokrétákat. (O­ky.) * (Szinészakadémia.) Az Országos Szinész­­akadémia növendékei szombaton este előadják az Uránia Színházban a Gyurk­ovics lányok című vígjá­tékot. Az előadás nyolcadfél órakor kezdődik. * (Filológiai Társaság.) Ma délután évi köz­gyűlést tartott Heinrich Gusztáv elnökletével a Fi­lológiai Társaság. Az elnöki megnyitó a társaság múlt évi munkásságával foglalkozott. Általánosság­ban meddőnek mondta az elnök a Filológian Társaság tavalyi esztendejét. Tervben nem volt hiány, de meg­maradtak terveknek. Reflektált a klasszikus nyelvek ellen Európaszerte megindított hadjáratra is. Ez a hadjárat igen jól hangzó jelszavak alatt indult meg. A közvélemény kezd ellenséges állást foglalni a klasz­, szilkus nyelvek tanítása ellen. Heinrich lándzsát tört a klasszikus nyelvek tanítása mellett, s nem he­lyesli, hogy a német nyelv tanítását korlátozzák. Gyulai Ágost Szász Károlyról mondott emlékbeszé­­det, mint a társaság lelkes pártfogójáról és buzgó tagjáról. Az emlékbeszéd megemlékezett arról a ha­talmas és sokoldalú irodalmi munkásságról is, a­me­lyet Szász Károly gyermekifjúságától szinte halá­láig kifejtett. Vári Rezső titkár részletes­ben ismer­tette a társaság múlt évi munkásságát. Végül meg­újították a választmányt s Ruszt Józsefet megválasz­tották tiszteleti tagnak. A közgyűlés előtt a választ­mány tartott ülést, ülés után pedig társas­ vacsorán jöttek össze a Vadászkürt­ben­. (Hangversenyek.) Elman Misa hegedűmű­vész hangversenye január 12-én, este nyolcadfél óra­kor lesz a Vigadó nagyterűjében, Polgár Rezső zon­goraművész közreműködésével. — Bruckner Frigyes január 12-én délután hat órakor rendezi második orgona-hangversenyét a fasor új evangélikus tem­plomában. — Anthcs György január 15-én tartja dalestéjét a Royal-termében, Mosshammer Román ftáriaművész közreműködésével. — A cseh vonósné­gyes január 22-iki hangversenyére már csaknem min­den jegy elkelt. — Ackté Rino operaénekesnő dal­estéje január 26-án lesz a Vigadó nagytermében. — Horszovszky Miesio, a tizenegyéves zongoraművész január 29-én mutatkozik be Budapesten. * (Elővzetési felhívás.) Heisinger Antal posta- és távíró főtiszt a közönség számára alkalmas, 11

Next