Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)

1906-02-11 / 41. szám

1906. február 11. 11 zásra szólítja föl, kis füzet van csatolva, a melyben Margalits Ede dr. egyetemi tanár ismerteti röviden ' a templom történetét és a restaurálás terveit, nem­különben Kapisztrán János életét. A templom restau-' rálásához szükséges összeg gyűjtésében Rodics Rafael atya személyesen is buzgólkodik s a napokban ő fel- t «égénél a királynál is jelentkezett kihallgatáson, a ki melegen érdeklődött a történelmi nevezetességű ko- ’ lostor iránt s a legnagyobb jóakarattal Ígérte meg anyagi támogatását. { — (Nagy Idők tanúja.) Magassy Rudolf volt negyvennyolcas honvédfőhadnagy, a somogyme- ’ gyei honvédegyesület elnöke, nyugalmazott kör­jegyző február 8-án hetvenhét éves korában, boldog házasságának negyvenkilencedik évében meghalt Kaposváron. — (A tisztviselők szolgálati pragmati- ' bája.) A múlt hónapban tanácskozás volt a minisz­terelnöknél az állami tisztviselők jogviszonyainak szabályozása ügyében. A tanácskozás albizottságot is választott a szolgálati pragmatika törvényjavaslatá­nak megszerkesztésére. Ez az albizottság tegnap dél­­-után Baliái Lajos miniszteri tanácsos elnöklésével ülést tartott, a melyen elhatározta, hogy figyelemmel fogja fölhasználni a tisztviselő-kongresszusok hatá­rozatait és hogy a reformot legalább főbb vonásaiban az önkormányzati tisztviselőkre is kiterjeszti, nem csupán az állami alkalmazottakra. — (A bajai diákok.) Megírtuk, hogy a bajai tanítóképző-intézet harmadik A. és B. osztályának növendékei elhagyták az. intézetet, mert egyik taná­ruk sértően nyilatkozott róluk. Bajáról most azt táv­­iratozza tudósítónk, hogy a tanítóképző-intézet hat­van növendéke ma visszament az internátusba. Tá­vozásuknak azzal adják okát, hogy az igazgatóság hat társukat ki akarta tiltani az intézetből. A vizsgá­lat folyik. — (A nők választójogának nemzetközi ligája.) .Dánia és. Németalföld meghívták a nők vá­lasztójogának nemzetközi ligáját, hogy augusztusban vagy szeptemberben ott tartsa gyűlését. Mind a két Országban küszöbön van a nők politikai jogainak tör­vénybeiktatása és azért mind a két helyen a közvéle­mény megszilárdítására hasznosnak tartanák a nem­zetközi meeting megtartását. A ligában most, dönte­nek a két meghívás dolgában. A Feministák Egyesü­lete, mint a liga magyar tagja, Dániá mellett döntött. — (A fiumei sztrájk.) Fiumei tudásitónk táv­­iratozza, hogy a Magyar-Horvát Társaság mintegy kilencven sztrájkoló fűtőjét elbocsátottnak jelentette ki és nem adta még.nekik a tiü koróna havi fizetés­' emelést. A társaság hajlandó azokat, a kik két ná­­pon belül jelentkeznek, visszafogadni. Eddig egy sem jelentkezett.. Az elbocsátott fütök'helyett a társaság már részben újakat fogadott föl. — (A legnagyobb hadihajó.) Portsmouth­­ból jelentik: Ma bocsátották vizre • Edvárd király jelenlétében a Dreadnought páncéloshajót. az...eddig épített legnagyobb csatahajót.. A vizrebocsátás a legegyszerűbb módon folyt le, mert Edvárd király tekintettel Keresztély király halálára, elrendelte, hogy mindennemű ünnepség elmaraddjon. Az angol ten­gerészeti hatóság, Németország, Franciaország, Ma­gyarország, Ausztria, Olaszország és az Egyesült Államok tengerészeti attaséi jelen voltak a vizre­­bocsátásnál. — (A Ganzgyári munkások a póttarta­lékosokért.) Ma este a Ganzgyári munkásoknak egy küldöttsége jelent meg Király Antal tisztviselő vezetésével a függetlenségi pártkörben, a hol Kos­suth Ferenc elnök és Thály Kálmán jelenlétében Leszkay Gyulának, a párt igazgatójának átadtak 405 borona 10 fillér összeget, melyet a Ganzgyári munkások a behívott póttartalékosok családjainak segítésére maguk között gyűjtöttek. Kossuth Ferenc hazafias beszédben köszönte meg a Ganzgyári mun­kások áldozatkészségét. — (Játékos asszonyok.) Egy amszterdami újságban olvassuk a következő épületes sorokat: Maastrikthan nemrég egy női klub alakult, a mely a jótékonyság gyakorlását tűzte ki céljául. A klubban azonban reggeltől estig kártyáztak és pedig nagy pénzbe, ejje! pedig a rendőrség kénytelen volt a klub­ból hazatérő asszonyokat nyilvánvaló részegség miatt bekisémi, hogy a rendőrség börtönében aludják ki mámorukat. — (Baleset a hajóraj gyakorlatán.) Pólából jelentik: A hajórajnak Kattaro közelében, Teodo mel­lett végzett gyakorlati útja közben a Huszár és a Harpie torpedónaszádok megsérültek. A két hajó, mi­után kijavították őket, Pólába megy, A XVI. gya­korló torpedónaszádon Póla közelében tengelytörés történt. A hajót a kikötőbe kellett vontatni. — (A jégbegyek között.) Montreálból jelen­tik: A minap tiz cetbal ászbárka, a melyeken négy­száznegyvenhat férfi és két asszony volt, Alaszka északi csúcsánál, Point Bakkov mellett befagyott a jéghegyek közé. A szerencsétlen helyzetben levő em­bereken sehogyan sem tudnak segíteni s igy nagyon valószínű, hogy éhen fognak veszni. BUDAPESTI HÍRLAP. (41. ez.) — (Az öreg honvédeknek.) Teleki Tibor gróf, a gimnázium ötödik osztályának tanulója' Nagysomkutról egy doboz szivarvéget küldött hoz­zánk az öreg honvédek számára. A küldeményt ren­deltetése helyére juttatjuk. — (Az elszabadult vasúti kocsi.) Fiúméból táviratozzék nekünk: A szomszédos Plasze állomásról j a bóra ereje elragadott egy teherkocsit, a mely a lej­tős pályán iszonyatos sebességgel száguldott Finnig felé. Rohanásában neki ment Meja és Bukkan között egy ott haladó tehervonatnak, a melynek utolsó ko- • esiján volt Jövics fékezőt agyonnyomta. Az elszaba­dult kocsi azután két első kerékével fölágaskodott és beleakadt a vonatba; a hátsó kerekek a sínen marad­tak és igy magával vitte a tehervonat a kocsit a buk­kari állomásra, a hol megtudták, mi történt. A sze­rencsétlen fékezőt állva, zsebre vágott kézzel, halva találták. A halottat a gyorsvonat Fiúméba hozta. A harminchárom éves fékező halálát özvegye és három árvája siratja. — (Uj módszer az Írásra és számvetésre.) A néhány évvel ezelőtt franciából nyelvünkre átülte­tett úgynevezett fonomimikai tanitás módszerével a kis tanulók játszva, szinte hihetetlenül rövid idő alatt sajátítják el az olvasás és Írást. Bárczy István dr. szé­kesfővárosi tanügyi tanácsos az uj és a régi módszer szerint való tanitás eredményét érdekes statisztikában mutatja be. A folyó iskolai évben a főváros harmad­­felszáz első osztálya közül 150 osztályban tanítanak az uj, a többiben a régi módszer szerint. Az első osz­tályokba' járó 14.000 tanuló közül kevés hijján 10.000 tanuló, a ki az uj módszer szerint tanult, karácsonykor már olvasni és írni tudott. A tanítóság körében, újab­ban nagy érdeklődést keltett Csikós Gyula szegedi tanító pályadijat nyert uj és eredeti, a gyermek téí­­mészetének megfelelő jelképes (mimikái) 6zámolás­­ttanitó módszere, melylyel a kezdő tanulók szintén játszva s mégis alaposan sajátítják el a számolást. — (Egy magyar hajó balesete.) Triesztből jelentik: Egy magyar gőzhajó-társaság József Ágost herceg nevű gőzöse tegnap útközben Odesszából Bré­mába súlyosan megsértett állapotban egy nagy lékkel Bonéba érkezett. — (A bóra.) Fiúméból jelentik: A tegnap kezdődött bóra ma még erősebben dühöng. A hajó­­forgalomban zavar állott be. A Magyar Horvát Ha­jóstársaság Baker nevű gőzöse nem indulhatott el Vegliába és a vihar elől Miarinszka kikötőbe keresett menedéket, — (A berlini spiritiszták.) Berlinből jelen­tik;. Az itteni spiritiszták vezetője, Mutter Fügéi­kért dr. nemrég érdekes leleplezéssel állott elő. Azt mondotta ugyanás, hegy a berlini rendőrség, a mi­kor valamely, bűnügy kiderítéséről van szó, s a rend­őri kutatás eredménytelen, szívesen veszi a spiritisz­ták közreműködését, sőt még a berlini udvarban sem idegenkednek a spiritiszták titokzatos tudományától. A berlini; rendőrségnek nagyon kellemetlen volt a leleplezés és csakhamar energikus cáfolat jelent meg, a melyben a rendőrség letagad ^ninden összekötte­tést a spiritiszták vezetőivel. Erre Mutter dr. most .egy gyűlésen, elmondotta, hogy Meerscjieidt rendőr­­felügyelő, a ki azóta meghalt, annak idején a spi­ritisztákhoz fordult, hogy deritsék ki Wende aez­­szony gyilkosának nevét. Kezdetben azt tervezték, hogy a meggyilkolt asszony sirján éjfélkor szeánszot fognak tartani, de erről a tervről mégis lemondot­tak, mert attól féltek, hogy a. rendőrséget nevetsé­gessé teszik. De azért mégis megkérdezték a szelle­meket, hogy árulják el a gyilkos nevét, s a rendőr­ség hosszabb időn át szemmel tartotta azokat, a ki­ket a szellemek megneveztek. A berlini udvarnál divó spiritizmusról is mondott újabb részleteket. Müller dr. így azt állítja, hogy a császár szolgálattevő szer­­tartásmestere egy ízben fölszólította, hogy valamely dologban kérdezze meg a szellemeket. Müller dr. hoz­zátette, hogy ez gyakran megtörténik, sőt Puttkann­­mer, volt miniszter egy alkalommal igy nyilatkozott előtte: —- Ön jól tudja, hogy a császár közvetetlen kör­nyezetében sok hive van a spiritizmusnak, de aziért az még sem lehetséges, hogy az állam támogassa a szellemek tudományát. , Akkor mondotta ezt Puttkammer, a mikor Mül­ler dr. azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy a berlini egyetemen állítsanak föl katedrát a spiritizmusnak. — (A bécsi gyilkos házaspár válópöre.) Bécsből jelentik: A törvényszék elutasította Klein Henriik Járíos válókere-etét, a melyben Klein Fran­ciskával kötött házasságának az asszony vétkessége miatt való fölbontását kéri. Az Ítélet megokolása kiemeli, hogy a polgári törvénykönyv idevonatkozó szakasza csak abban az esetben adja meg a jogot a házasság fölbontásának kérésére valamelyik házas­társnak, ha a fölbontást kérő fél ártatlan. Ebben az esetben azonban Klein Henriket a felesége által elkö­vetett büneselékinényben való részesség miatt a bíró­ság bűnösnek mondta ki és el is Ítélte; ennélfogva Klein Henrik nem tekinthető ártatlannak. — (Egy hirhedt kártyás életéből.) A mi­nap letartóztatott hamis kártyásról, Bárczy László­ról a következő érdekes életrajzot közli a Nagyvarad cimü lap: Van-e, a ki Biharban nem ismeri Bárczy Lászlót, a ki most a fővárosi rendőrség tömlöcében kesereg a szédítő bukásán? Mert egy igazi nagy kozák megdöbbentő bukása az övé, Rongyos néhány száz korona osztalék miatt veszítse el a fejét, a ki hercegek társaságában ezreket rakott egy-egy lapra, azzal a lelki nyugalommal, a mivel a szegény filisz­­ter az ő mindennapi kapucinerje árát szurkolja ki! Bárczy László, azaz hogy mr. Barszej, vagy inkább sgr. B arcéi nevét az egész kontinensen ismerik, a hol a bakkarat, a makaó, a rouge et noir, vagy akár a ferbli nem ismeretlen. Az abauji zsentri fiú Bibarmegye egyik köztiszteletben álló, igen elő­kelő családjából házasodott. Beült egy szép birtokba s csöndesen gazdálkodott, a mig föl nem lángolt a régi vére. Akkor hozzálátott a kártyához, a mely már egyszer vesztét okozta. Tartalékos tiszti rang­jába került a játék, a mely aztán sokáig nem izgatta. De annál tüzesebben kezdte újra. Eleinte Nagyváradon, meg a vidéki kúriákon forgatta az ördög bibliáját s legendák jártak a szerencséjéről. Híres bihari urak voltak a partnerei, a kik sorra dőltek ki a játékból. Ki nem bírta, ki megelégelte. Bárczy Lászlónak szűk is lett a vármegye hamar. Egyszer aztán szövetkezett Bay Lajossal, a nagy­váradi szárníazásu nevezetes játékossal, a ki már akkor a párisi játéktermekben zsebelte a Napóleo­nokat. így együtt indultak el európai körútra. A kártyatudomány, a játék teknikája a kisujjukban volt. Említésre se méltó csekélység, hogy az uj kártyát 'osztás előtt a hátáról ismerték. Bárczy itthon, Nagyváradon hagyta a feleségét s két gyö­nyörű 'leányát. A főutcai szerény Iákasban húzódott meg a család, a mely időnkint nagyobb pénzkülde­ményt, drága ékszereket kapott a világ különböző részeiből. Ilyenkor tudták meg idehaza az ismerő­sök, hogy Bárczy merre jár. flöl Monte-Karlóban, Osztendében, hol Tuniszban, Algírban, hol Párisban, Londonban próbálta a szerencséjét. Állandóan ját­szott, s csak esztendőnkint egy-egy napra rándult haza családjához. A rendkívül előkelő megjelenésű férfi a nemzetközi játszóhelyeken könnyű szerrel nyerte meg a legfényesebb nevű arisztokraták ba­rátságát. Fejedelmi életmódját U nyereségeivel gaz­dagon fedezhette. Személyes barátság fűzte Monákó ■hercegéhez is, a kivel számos vadászaton vett részt s mint vadász is. elsőrendű tekintély volt a kül­földi főurak előtt. A főhadiszállását Monte-Karlóban tartotta, onnét rándult el nagyobb lóversenyekre is, a hol óriási összegekben játszott s csodálatosképpen csaknem mindig nyert. Hogy a bakkaratban és a makaóban kedvezett a szerencséje, érthető. Mert bár a partnerei föltenni sem merték volna róla, Bárczy László virtuóz ügyességgel korrigálta a szerencséjét. Egyszer aztán kiderült minden. Monte-Karlóban, dicsőséges szereplése helyén tör­tént a katasztrófa. Nem ütöttek zajt, nem okoztak botrányt, a ham is-j á tek-os gavallért egyszerűen, de örök időkre kitiltották a kaszinóból. Itt kezdődött •Bárczy tragikuma. Ekkor már családját Nagyvárad­iéi Bécsbe költöztette s a császárvárosban lakott 5 maga is, a honnan el-elutazgatott a nagy interna­ción ális fürdőkbe. De a szerencse hűtlen lett hozzá. Egyik baleset a másik után érte. Németországban három hónapi börtönt viselt égy csúf kártya-affér miatt. Budapesten egy előkelő kaszinóból kigolyóz­ták, Béesben a Jockey-Klub tiltotta ki. A nagy kár­tyás fokról-fokra sülyedt. A múlt nyáron a bártfai rulett-bank körül operált, s ott ugy-ahogy megszedte magát. Az Orient Ezpresz vonalain is több-keve­sebb sikerrel játszogatott, de végre elvesztette a ta­lajt lába alól. Budapestre tette át a működése he­lyét, a hol most a kegyelemdöfés érte a letört já­tékost, — (A zeneszerző milliói.) Parisból jelentik: Donizetti hírneves zeneszerző örökösei csak most, a mester halála után hatvan esztendővel fedezték föl, hogy milliók illetik meg őket. Donizetti a múlt szá­zad első felében hetvennél több operát irt. (Ezek kö­zül vagy tizenöt Budapesten is színre került, s Az ezred leánya, a Lammermoori Lucia és Borgia Lukré­cia még nemrégiben is műsoron volt Operaházunk­ban.) Donizetti a parki írók és Zeneszerzők Társa­ságának volt a tagja, s e társaság szedte be Donizetti müvei után a szerzői dijat. A -társaság gondosan összeszedte a honoráriumokat Donizetti halála után is; ás azokban az országokban, a melyekben Donizetti müveit előadták, 1848 óta egymillió franknál többet hajtott be a színházaktól. Ez az összeg, a mely a ka­matokkal együtt már milliókra rúg, tulajdonképp a Donizetti örököseit illeti meg, a kik most egyezségre szólitották föl a társaságot, ha nem fizet, port indí­tanak ellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék