Budapesti Hírlap, 1906. április (26. évfolyam, 90-118. szám)

1906-04-12 / 101. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP. (101. sz.) 1906. április 12. — A Lysoform nemcsak nálunk, hanem az egész vilá­gon a legelső kórházakban nyert alkalmazást; tudomá­nyos munkák egész sorozata jelent meg róla. E páratlan fertőtlenítő szer ü­vegj­e 80 ill. gyógy­­ár- és drogériában. •— Művészettörténeti és földrajzi szemléltető oktatáshoz kész diapozitív képek nagy választékban. Iskoláknak, állami intézeteknek kedvező fizetési fel­tételek. Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész, Új­világ­ utca 2., Kossuth Lajos­ utca sarkán. Sz­ndarassy-Beck báró, Budapest, ápr. 11. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király­madarasi Beck Nándornak, a Magyar Jelzálog Hitel­bank elnökigazgatójának és törvényes utódainak, a közgazdaság terén kifejtett hasznos tevékenysége el­ismeréséül, a magyar bárói méltóságot adományozta s egyúttal megengedte, hogy előnevü­k épségben tar­tása mellett a Madarassy-Beck kettős vezetéknevet viselhessék. Kiváló pénzügyi emberek kitüntetése ma nem kelti többé azt a nagy feltűnést, mint azelőtt; egy kissé el is tompulnak iránta, mert nagyon is bőven hullt oda ez az áldás is; egy kissé meg alászállott a kitüntetések értéke, oly okoknál fogva, melyeket nem kell bővebben kifejteni. Innét van, hogy a nagy kö­zönség nem igen tudja értékelni ezeket a kitünteté­seket. Nem tudja, mi az, egy nagy bankigazgató. Kérdi, hát az is nagy érdem, ha valaki százezreket keres évenkint? A közönség nem tudja, hogy ezek a nagy bankok oly költségvetéssel dolgoznak, mely fölér egy kis királyság költségvetésével. Nem tudja, hogy ezer meg ezer ember jóléte, a gazdasági élet egy-egy ágának virágzása kizárólag egy bank tény­kedésén fordul meg, mely pedig kizárólag a bank igazgatójának a műve. A közönség nem tudja, hogy a bankigazgatók azért húznak oly nagy fizetéseket, mert a nagy bankigazgató ritka, mint a fehér holló. Igaz, hogy sok olyan ember van, kinek címe igaz­gató, vezérigazgató, elnök stb., de ezzel a hivatallal Isten nem adja meg a hozzávaló észt is. A modern gazdasági élet óriási terjedtsége, intenzitása és koncentrációja megkívánja, hogy oly férfiak vezes­sék, kikben megvan az ész felsősége, a pillanat föl­­használásában nyilvánuló nagy lelki jelenlét s a karakter ereje, meg integritása. Ha ezek a férfiak nem ilyenek, akkor oly válságok rázzák meg a milliók gazdasági életét, minőket a gazdasági élet nagy centrumaiban csak nem rég tapasztaltunk. Ezeket Madarassy-Beck Nándor kárósítása al­kalmával elmondani, igen időszerűnek tetszett. Ez a férfiú azok közül való, kik méltóknak bizonyultak arra az állásra, melyek saját erejükkel fölküzdöt­­ték magukat. Nagy és vezér szerepet vitt és visz a magyar közgazdasági életben. Madarassy-Beck Nándor báró, ki ma 65. évét járja, harmincöt évvel ezelőtt lépett az akkor megala­kult Magyar Jelzálog Hitelbank vezérigazgatói szé­kébe. Hogy mily nehézségekkel kellett az ifjú inté­zetnek megküzdenie, mindenki elképzelheti. Ezekhez hozzájárult, hogy nemsokára az intézet megalapítása után beállott a nagy gazdasági válság 1973-ban. Mihelyst a válság tünetei enyhültek, a Jelzálog- Hitelbank rendkívüli mértékben föllendült, íme, néhány szám, mely szinte fantasztikusnak látszik. A bank részvénytőkéje kezdetben 2.000.000 forint volt, de abból csak 500.000 forintot fizettek tény­leg be. Ma a bank részvénytőkéje 40.000.000 korona. A tartalékok összege 1871-ben 2000 forint volt, ma 32 millió korona. A záloglevelek forgalma 1871-ben 800.000 koronára rúgott, az idén 220 millióra, a­mi­hez hozzájárul 255 millió községi kötelezők. Ezekhez a számokhoz igazán nem kell kom­mentár. E számokban a magyar gazdaságtörténet újabb fejlődése tükröződik, melynek a Jelzáloghitel­bank Madarassy-Beck báró elnök vezérigazgató veze­tése mellett, egyik nevezetes tényezője. E számok értelme az, hogy a bank olcsó hitelt szerzett a ma­gyar földbirtokos osztálynak, megszabadította az uzsora veszedelmétől, lehetővé tette a nagyobb mé­retű beruházást és ezzel az intenzív gazdálkodást. Hasonló szolgálatot tett a városoknak, községeknek és megyéknek, kik az olcsó hitel révén szabadabban élhettek kultúrái feladatuknak. E célra Madarassy-Beck Nándornak nemcsak nagyot kellett akarnia, hanem a szükséges eszközöket is előteremtenie. Külföldön kellett piacot teremte­nie a magyar címleteknek. Ez tényesen sikerült. Ő létesítette azokat a csatornákat, melyeken át a külföldi pénz Hollandiából, Belgiumból Svájcból, Ausztriából és Németországból hazánkba áradhatott. 189­9-ben pedig sikerült neki — és talán ez volt leg­kiválóbb tette — a bank címleteit Franciaországba is bevezetni, a­mi az ő fölléptéig senkinek sem si­került. Eddig már 120 millió frank erejéig fogadta be a francia, piac a banknak a franciák számára al­kotott 300 százalékos kötvényeit. A pénznél is fon­tosabb volt, hogy a francia pénzpiac főembereinek aktív közreműködését is megnyerte, a­mennyiben a legelső, leghatalmasabb francia bankok, a Société générale és a Banque de Paris et des Pays Bas kép­viselői beléptek a jelzálogbank igazgatóságába. Erre nincs analógia a magyar pénzintézetek életében. Hogy ez mily fontos lépés a magyar közgazdaságnak Ausztriától való fü­ggetlenítésére, a nagy­közönség talán nem tudja, de a magyar pénzvilág nagyon értékeli. A kiváló férfiút, ki a hazai közcélok oltárára is tetemes áldozatokat rakott le, a király több ízben kitüntette, mindannyiszor igaz érdemeit jutalmazva. Vállvetve működik oldalán fia, Madarassy- Beck Gyula dr., mint a jelzálogbank h. vezérigaz­gatója, ki ezen minőségében tehetsége és munkabí­rása által már­is a magyar pénzvilág előkelőségei közé küzdötte föl magát és nem egy jelentős sikerre mutathat rá, mint a közgazdaságnak oly fontos Magyar Telepítő és Parcellázó Bank alapítása, a jelzálogbank nagystílű és épp most aktuális sorsjegy­konverziójának koncepciója és keresztülvitele. A­ nagy bank ügyvitelének terhe az ő fiatal vállain nyugszik és szakértők állítása szerint, a legbizto­sabban. A romboló Vezúv, Budapest, ápr. 11. A Vezúvból kiömlő Jáva, a­mely elpusztí­totta Bosco Trecase és Ottajána községeket, most Torre del Grecot fenyegeti. A tüzes fo­lyam most már nemcsak a hegy délkeleti oldalán indul a völgy felé, hanem északkeletnek és dél­nyugatnak is, a­mi azt bizonyítja, hogy a vul­kán lejtőin új kráterek nyíltak. A lávánál talán még veszedelmesebb a kilökött hamu és iszap, mert nemcsak a Vezúv­ községeket temeti be, hanem elborítja, agyonnyomással fenyegeti a távolabbi helységeket is. Nagyon sok emberélet ment tönkre tegnap Ottajánában. A Vezúv rom­bolásáról a következő táviratokat kaptuk: A lávafolyam. Nápoly, ápr. 11. (Saját tudósítónktól.) Bosco Trecase fölött a völgyből ömleni kezd a láva s attól félnek, hogy az alig megállapodott lávafolyam újra megindul s ebben az esetben Torre di Annunciata végképpen el volna veszve, mert ha a lávatömegek újra előre tó­dulnának, akkor egészen körülzárnák a várost. Torre del Greco helyzete valóban borzasztó. Tegnap reggel kilenc óra óta isszonyu hamu és iszaveső zuhog a vá­rosra. Az összes lakosság elmenekült s csak a csend­őrök, a katonák és a vasúti tisztviselők maradtak még ebben a nagy részé­letemben is álla­lásuko­n. A múlt éjszaka könnyű hamueső esett Nápolyban. Az égbol­tozat fekete. A levegő nyomasztó. A lakosság nagyon izgatott a vásárcsarnok összeomlása miatt. A Vezuv-községek veszedelme. Róma, ápr. 11. (Saját tudósítónktól.) A Vezuv-községek hely­zete kétségbeejtő. A lakosság szükséget szenved ke­nyérben, sőt még vízben is. Az összes utakat félmé­teres hamu borítja. Torre del Greco és Torre di An­­nunciata között egy menekülőkkel teli vasúti vonat megakadt a hamuban. A hamueső szakadatlanul zu­hog a környékre. A levegő oly sűrű és sötét, hogy öt­ven lépésre sem lehet látni s e miatt Portiei közelében két vonat összeütközött. Többen megsebesültek és az anyagi kár is igen nagy. Castellamare alprefektusa azt táviratozta Ottajánából, hogy a helyzet egyre rosz­­szabbodik. Kétszáz halottat nem tudtak megtalálni. Az életben lévők éheznek és legalább kétezer ember számára kellene kenyeret küldeni. A katonáknak küldött eleséget az éhező asszonyok ostrommal vették el. Számos sebesültet nem tudnak ápolni, mert az or­vosok mindenben szűkölködnek, még gyaloghintóik sincsenek. A lakosság izgatottsága fokozódik. Torre di Annunciátáról elhárult az a veszedelem, hogy a lávafolyam elárassza, mert a hegyről most lezúduló lávatömegek Pompeji felé haladnak. Ellenben Torre del Grecot nagy veszedelem fenyegeti, mert a hamu­eső szakadatlanul esik a városra és a vastag hamu­réteg miatt már sok ház beszakadt, miközben többen veszedelmesen megsérültek. Nápolyban is nagyon ag­gódnak az emberek. A Vezúv fölött sűrű fekete felhő gomolyodik, a növényzet egészen elpusztult s az óriás embertömegek éjjel-nappal talpon vannak. Az irtózatos égett szag és kénszag szinte lehetetlenné teszi a lélegzést. Róma, ápr. 11.­­ (Saját tudósítónktól.) A Vezúv katasztrófa-­ szerű erupciója egyre nagyobb vidékeket sújt. Még Salerno és Caserta vidékén is érzik az erupció ha­t­­ását. Sarno város, egy gazdag ipari középpont, a­­melynek húszezer lakosa van, valósággal hamuba van temetve. Nápoly, ápr. 11. (Saját tudósítónktól.) Torre del Grecóban negyven óra óta szakadatlanul esik a hamueső. A hamu másfél méter magasan fekszik és köbmétere húsz méter mázsát nyom. A háztetők tisztítását na­gyon megnehezíti az a körülmény, hogy az izzó zsin­dely és a hamu azonnal kompakt tömeggé egyesül, a­melyet még fejszével és lapáttal is alig lehet szétvá­lasztani. Munkás emberekben is nagy hiány van és különösen ez az oka, hogy a katasztrófa oly óriási dimenziókat ölt. Róma, ápr. 11. A Messagero hajnali három órak­or a következő telefonos hírt kapta Nápolyból: Szemma Vezuviániából éppen most érkezett egy hírlapíró s jelenti, hogy Sarno városát (Szalerno-ke­­rület), a­mely mintegy húszezer lakost számlált, a hamueső teljesen elpusztította. A la­ksság legnagyobb része megmenekült. Sarno a szövőipar centruma volt. A szövőgyárakban mintegy 8000 munkás volt alkal­mazva. Szán Qennaro községet is elpusztította a hamueső. Három ember meghalt, tizenegy megsebe­sült. Caperta kerületben erős hamueső hullt. A Ste­­fani-ügynökség hozzáfűzi ehhez a jelentéshez, hogy hivatalosan még nem erősítették meg. Szammá Vezu­­viánában ötven ház beomlott, három templom erősen megrongálódott. A községháza közel van a beomlás­­hoz. Az utakat két méter magas hamu fedi. A lakos­ság menekül. Szán Giuseppeben a házak háromne­gyed méternyi magas hamuban állanak. Nápoly, ápr. 11. (Stefani-ügynökség.) A dohánygyárnak és a­ gyógyíthatatlan betegek kórházának beomlásáról szóló hírek teljesen alaptalanok. A dohánygyár munkásai között mozgalom támadt, a­melynek következtében az üzemet megszüntették.­­Az a hír is alaptalan, hogy, Sam­o községe elpusztult. Ellenkezőleg, Samoban mintegy 5000 menekült talált menedékhelyet. Ná­­­polyban több ponton katonai különítményt állítottak­­föl. Az ég borult. A Vezúv nem látható. A Borna tu-­­­dósítója alaptalanoknak mondja azt a hírt, hogy Boscopprecase teljesen elpusztult. Csak Obszervatori falut öntötte el a láva. Egy gyermek veszett ott. Több kár emberéletben nem esett, mert mikor a láva köze­ledett, vészjelet adtak és a lakosság elmenekült. Nápoly, ápr. 11.­­A sarnói hatóságok katonai csapatok kiküldé­sét kérték, mert nagyszámú menekülő érkezett oda.. A Salerno, Torre és Nápoly közötti vasúti összekötte­tés a hamueső miatt megszakadt. Salernóba ezer me­nekülő érkezett. Margit királynő 10.000 lírát kül­dött Sonnino miniszterelnöknek a katasztrófa által sújtottak segítésére. Az Ottajanában és Szán-Giu­­seppében megsebesültek számát eddig még nem álla­­pították meg. Szán-Giuseppeben 110, Ottójában 50 holttestet húztak ki a romok alól. A hadtestparancs­nok intézkedett, hogy a sebesülteket azonnal segítség­ben részesítsék és hogy a vöröskereszt kocsijain szállítsák. Szán-Giuseppebe, Ottajánóba, Torre del Annunciátába, Sonnába, Resinába és Torre del Grecóba prefektúrai hivatalnokok mentek, hogy a közigazgatási szolgálatot újra szervezzék. A hamueső Torre del Grecóban a legutóbbi év óta tetemesen csökkent. A lakosság némileg megnyugodott. Mat­­teucci tanárnak élelmiszert küldtek a Vezúvon lévő obszervatóriumba. Sonnino miniszterelnök azonnal megérkezése után automobilon a katasztrófa által sújtott községekbe ment. Mateucci tanár véleménye: Róma, ápr. 11. Mateucci tanár, a Vezúv csillagvizsgáló tornyá­ból a következő táviratot intézte a Stefani-ügynök­­séghez: Rövidség kedvéért nem részletezem a magam és az obszervatóriumba beosztott karabiniernk helyze­tét. Egész éjjel reggel 8-ig sűrű hamuban állunk. Mi­közben e táviratot küldöm, a veszedelem mintha ki­sebbednek. A Vezúv és a szeismografikus készülék nyugodtabb, mint tegnap. Én magam itt maradok, a­­míg tehetem. Ha szavaimnak van hatása a lakos­ságra, akkor megnyugtathatom abban a biztos re­ményben, hogy a V­ezuv rövidesen lecsillapul

Next