Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)

1906-06-24 / 171. szám

18 BUDAPESTI HÍRLAP. (171. sz.) 1906. junius 24. f— —­­y­. LÓVERSENY. r )( Alag. Az űrlovas pályán holnap igazi nagy meeting kezdődik. Elsőrangú telivérek nyergében elsőrnagy zsokék fognak küzdeni a szokatlanul nagy dijatkért, a­melyek eddig a likra-lomnici meeting kere­tében kerültek dűlőre. A lomnici meeting rendezését tudvalevőleg az űrlovas-szövetkezet vette át, a­mely kisebb díjaival sokkal szebb sikert érhet el a Tátrá­ban, mint a zsoké-kulb, a­melynek minden igyeke­zete hiábavaló volt, hogy népszerűsítse a lomnici ver­senyeket. Annál nagyobb apparátussal fogott hozzá a zsoké-klub az alagi meeting rendezéséhez és ennek eredménye egyúttal megnyitja perspektíváját a zsoké-klub új érájának, a­mely a városligeti verseny­tér átadásával egyedül Alaghoz fűződik. Az első na­pon a tátrai handikap a főszám, a­melyben handikap­­lovaink legjava fog mérkőzni. Az adott teherviszo­­nyok mellett Calabrias (47%), Prototyp (481/­) és­­Augur (56­t) jó futásában bízunk és közöttük keres­sük a nyerőt. Szép verseny lesz még a sződi díj, a­melyben Theodosius és Kara­ljastafa küzdhet az el­sőségért. )( Leányzsokék, Miymoshitá­ból írják egy berlini sportlapnak, hogy Japánban a lóversenyeken leányok is lovagolnak, mint zsokék. A legutolsó to­kiói, verseny meetingen három leányzsoké­­ lovagolt. Egyik közülök egy janáni lovaglómester fiatal leánya, a másik kettő hivatásos táncosnő, a­kiket gésa néven ismer a műveit nyugat. )( Sig­by. A magyar zsofée-klub megkegyelme­zett Rigby-nek, a Herzog-istálló volt amerikai zsoké­jának és visszaadta lovagló engedelmét. Rigby-től tudvalevőleg a budapesti tavaszi meetingen vonták meg a lovagló jogot egy tiszteletlen kijelentése miatt. Pár nap múlva ugyan már lovagolhatott a munká­ban, de a zsoké-klubtól mindenesetre emberséges do­log volt, hogy a különben a kenyerétől megfosztott embert visszaadta hivatásának. )( A szarajevói lóverseny. A szarajevói ló­versenyt az ilidzsei pályán e hónap 24-én és 29-én rendezik. Az első nap érdekesebb számai: a Boszna­­dij (urlovasoknak); a kanca-dij (belföldön nevelt kancák után); és a parasztverseny nyereg nélkül. A második nap érdekesebb számai: a király-dij (sík­­verseny); és a nagy szerajevói akadályverseny (ur­­lovasoknak). A versenyintézőség tagjai: Feszi Zsig­­mond ezredes, Benkó báró, Mollináry Ferenc báró, Wiedersperger báró őrnagy, Cornaro báró százados, Fiaik Ferenc báró és Steer Gida. A kanca­ díjban 19, a király-díjban 31 és a nagy akadályversenyben 14 lónak van joga az indulásra. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A józsefvárosi petíció. A józsefvárosi Madary-párt tudvalevőleg petícióval támadta meg Nagy Dezső megválasztott képviselő mandátumát. A petíciót Madary hívei nevében Kempner Dezső és tizenegy társa nyújtotta be. A Ku­rián a petíció elő­adója Somogyi Mihály biró lesz. — A közigazgatási bíróság döntvényei. A közigazgatási bíróság közigazgatási tanácsainak osz­tályülése a bíróság elnökének, Wlassics Gyulának el­nöklésével a minap három új döntvényt hozott, — egy illetményügyit és két átadóügyit. Az illetményügyi döntvény meghozatalát az a körülmény tette szükségessé, hogy az állami alkal­mazottak nyugdíjtörvényének megalkotása óta min­dig vitás volt, hogy azok az özvegyek és árvák tart­hatnak-e igényt állandó ellátásra, vagy nem, a­kik­nek férjük, illetőleg atyjuk öt évet meghaladó, de tíz évet még el nem ért szolgálat után végkielégítés­ben részesült, és csak ezután halt meg? Tudvalevőleg a nyugdíjtörvény azt a humánus rendelkezést, tartalmazza, hogy az­ özvegy nyugdíj­igénye a férjnek már öt évi szolgálata után meg­nyílik, holott a férj maga, csupán tíz évi szolgálat betöltésével lesz nyugdíjképes, é­s addig csak vég­kielégítést kaphat. Ebből indult ki a­ bíróság is a döntvény meg­hozatalánál, s kimondta, hogy az özvegyek törvényes ellátására nincs befolyással az a körülmény, hogy a férjnek igénye végkielégítés útján nyert kielégítést, mert­ az özvegyeknek a férj 5 évi szolgálata után meg­nyíló nyugdíjigényére vonatkozó törvényes rendel­kezés általánosságban szól. A­hol ez az általános ren­delkezés alól a törvény kivételt akart tenni, ott ez a törvényen kifejezetten benne is van. Ezenkívül a kivételes esetek mind olyanok, hogy az alkalmazott­nak nyugdíjigénye saját ténykedése folytán szűnik meg, például ha állásáról lemond, vagy büntetés­képp elbocsátják stb., ellenben a végkielégítés eseté­ben az alkalmazottra rendszerint saját akaratától függetlenül alkalmazzák a törvényt, például betegség folytán előálló szolgálat­képtelenség miatt,­­ a mi­dőn a szolgálata útján szerzett saját, igénye a vég­kielégítés által teljesítést nyer.­­ Az egyik átadóügyi döntvény megalkotására­­az a visszásság vezetett, hogy számos oly esetben, midőn szegényebb sorsú adófizetőknek lakóhelyük­től rendszerint nem nagy távolság van, de már más törvényhatóság területén csekély értékű parlagjuk vagy szőllőjük van, a­mely után alig néhány fillér állami adó jár, a 3 koronás átadó-minimumot az illető fél lakóhelyéül szolgáló törvényhatóságban is és abban a törvényhatóságban, illetőleg törvényha­tóságokban is külön-külön kivetették, a­hol nem lakik ugyan, de csekély kis ingatlana van. A döntvény ezt az eljárást törvényesnek el nem ismeri és kimondja, hogy ha a félre a lakó­helyéül szolgáló törvényhatóságban egyszer már ki­vetették az útadó­minimumot, úgy a más, lakó­helyéül nem szolgáló törvényhatóságban fekvő in­gatlanok után az útadó csupán százalékos összegben vethető ki, habár ez az összeg kisebb is, mint a 3 koronás útadóminimum. A másik útadóügyi döntvény egy más hasonló visszásságot fog megszüntetni az útadóminimum kivetése körül, az által, hogy a döntvény szerint házastársak által közösen használt birtokokra kive­tett állami adók után kivetendő útadó mértékét az állami adók összevonása alapján kell megállapítani, s a­mennyiben az ilyképpen összevont állami adók átadószázaléka a­­törvényhatósági átadóminimumát nem haladja túl, ez a minimum kiszabandó, de csak egyszer és nem többször, tekintet nélkül arra, hogy a közösen használt birtokok a férj, vagy a feleség külön tulajdonát képezik.­­ A vasutasok felelőssége. Trencsénből írják: A múlt év október 11-én Zsolna és Uj-Zsolna állomások között a Zsolnáról induló vegyesvonat egy podgyászkocsit maga előtt toló tehervonat lo­­komotivjával összeütközött. A podgyászkocsi telje­sen összezúzódott és Kubala Ferenc vonatmálh­ázó, Tomborini Leó főkalauz és Smuk Ágoston vonat­vezető súlyosan megsérültek, Vuklesz József fékező és Ritter József málházó pedig az összeütközés kö­vetkeztében pár napi kínlódás után meghaltak. E hónap 19-én és 20-án tárgyalta a királyi törvényszék ezt az ügyet. Az ügyész Bohnert Károly zsolnai hi­vatalnok, Tainek Ferenc vonatvezető és Kvasnica Ede vasúti váltóőr ellen a szolgálati kötelesség meg­szegésével elkövetett közveszélyes cselekmény miatt tett vádat. A törvényszék a vádlottak bűnösségét be­­bizonyítottnak nem látta s fölmentette őket a vád és következményei alól. A királyi ügyész fölebbezett: — Benkő Róza hagyatéka. A büntető tör­vényszék ma folytatta a tanuk kihallgatását a Benkő Róza negyedmilliós hagyatéka miatt hamis tanuzás­­sal vádolt Förster-család bünperében. Veber Sala­mon dr. ügyvéd, Vaisz Sándor dr. irodájának veze­tője, azt vallotta, hogy az állítólagos szóbeli vég­rendeletről Försterék Vaisz irodájában azt beszél­ték, hogy Benkőné előttük Erdős Kálmánnét ne­vezte meg általános örökösévé. Wolf Samu ügyvédi írnok hasonló vallomást tett. Azután a magyar­utcai hírhedt ház több üzletvezetőnőjét hallgatta ki a bíróság. Ezek közt Porter Margit, Kónya Dóra szerint Benkő Rózának az volt a határozott szán­déka, hogy Stehlmann Rudolfra, Blau fiára hagyja a vagyonát. Ily értelemben végrendelkezni is akart, mikor Nauheimből hazajött. Egy véletlen azonban meghiúsította a végrendelkezést. A kis Stehlmann Rudolf egyizben öt forintot lopott. Ezért Benkő Róza nagyon megharagudott rá. Ugyanezek a tanuk vallották, hogy Benkő Rózának esze ágában sem volt Blaut megtenni örököséül, mert Blaut mindig szidta, s vele az érintkezést Benkő Róza csak a kis­fiú kedvéért tartotta fönn. A szóbeli rendelkezésről a tanúk mit sem tudnak és nem is hiszik, hogy Benkő Róza szóbeli végrendeletet tett volna, külön­ben okvetetlenül említést tett volna előttük a vég­rendeletről. A tárgyalás csak a jövő héten ér véget. -z- A halott becsülete. A sziráki csendőrség harmadéve letartóztatta Sankolcán Horák Ede dr. segédlelkészt, a­kit Tóth Elemér dr., az Adria tenger­­hajózási társaság volt igazgatójának, Tóth Gézának a fia, lopással vádolt. Horák majdnem két esztendeig nevelő volt Tóthéknál s ott állítólag több ezer korona értékű ékszert lopott.. Több hétig folyt a vizsgálat, miközben Horák Ede meghalt, mire megszüntették ellene az ejárást. Ekkor Horák édes­apja, Horák Tivadar nyugalmazott tanító­, hogy fiát holta után rehabilitálja, hatóság előtt való rágalmazásért bepe­relte özvegy Tóth Gézánét s fiát, Elemért, a volt ebben az ügyben a tárgyalás a büntető járásbíróság­nál Schirilla biró előtt. Özvegy Tóth Gézáné el­mondta, hogy akkor fordult a gyanúja Horákra, mi­kor egy eltűnt gyémánt­tűt találtak a bőröndjében. Tóth Elemér dr. elmondta, hogyan leplezték le Horá­­kot. Egy alkalommal Tihamér öcscsét a nevelő azzal büntette meg, hogy a vadászfegyverének töltényeit eldugta előle. Tóth Tihamér keresés közben kinyi­totta a nevelő bőröndjét s abban megtalálta azokat az ezüst cigaretta-tárcákat, a melyek akkor tájban rejtélyes módon elvesztek. Horák akkor beismerte a lopást tanuk előtt. A lopott tárgyakat azonban félóra múlva újra visszalopta s mikor ezt észrevették, futva menekült a falun végig s a lopott tárgyakt egy krumpliföldön dobálta el, a­hol Nagy József vincellér mégis találta. Ossza Bertalan gazdatiszt elmondta, hogy jelen volt, mikor. Tóth Elemér kiszedte a lopott tárcákat Storák bőröndjéből s mikor ez beismerte a lopást. Később Horák 5000 koronát ígért tanúnak, hogy ne, valljon ellene. Augustino János köröstarcai­ községi biró jelen volt, mikor a csendőrök előtt Horák beismerte a lopást s azzal mentette magát, hogy mániából lopott. Nagy József vincellér tanú az, a ki a menekülő Horákot a krumpliföldön elfogta s meg­találta az eldobott lopott tárgyakat. A bizonyítási el­járás ezzel véget ért. Az ügyészi meghiott, tekintet­tel arra, hogy a panasztottak följelentése jóhiszemű volt, a­mennyiben tényleg találtak lopott tárgyakat Kozáknál, nem látja alaptalannak a följelentést, s a hatóság előtt való rágalmazás vádját­ elejtette. Székely György dr. védő fölszólalása után a biró a további eljárást megszüntette. — A szempei gyilkosság1. "Pozsonyi tudósí­tónk táviratozza. A pozsonyi esküdtszék Petőc Gá­bor elnöklésével négy napig tárgyalta Ertinger Já­nos és Bardács Mihály szempei lakosok gyilkossági ügyét. A két ember a múlt év novemberében meg­gyilkolta János István özvegyét, egy nyolcvannégy­éves öreg­asszonyt, Ertinger rokonát, a­kit azután a kútba dobtak s a lakását kirabolták. Az esküdtek mind a­ két vádlottat a rablógyilkosságban bűnösnek mondották, mire a törvényszék Ertingert tizenöt évi fegyházra ítélte. Bardács ügyében a törvényszék a helyesbítési eljárást­ szükségesnek mondotta, mert a hármasbíróság egyhangú bírálata szerint az esküd­tek­­a bűnösség kimondásánál Bardács sérelmére té­vedtek. Erzinger védője semmiségi panaszt jelentett be, Bardács ügyében a Kúria fog dönteni. — Peres ügyekben Útmutató. Ezen a címen Újlaki Géza dr. fővárosi ügyvédtől egy könyv jelent meg, melynek az a célja, hogy a jogkeresőknek vezér­fonalul szolgáljon mindenféle peres ügyben. Na­gyon szükséges az ilyen munka, mert sok művelt em­ber sincs tisztában a legegyszerűbb jogi dolgokkal. A most megjelent munka rendszeresen ismerteti könnyű és világos nyelven a peres ügyekre általában vonatkozó tudnivalókat, a magánjogi alapelveket, majd azokat a peres ügyeket, a­melyekben az ügy­védi képviselet nem kötelező. Az iparhatóság-, baga­­tell-, járásbírósági-, cseléd-, gazdasági munkás­ügye­ket, a kihágásokat, a végrehajtási­ eljárást, a tör­vénykezési-, ügyvédi-, végrehajtói költségeket és dí­jakat, az ingyenes jogvédelmet­­stb. A száznegyven­­négy oldalú könyv ára csak hatvan fillér. EGYESÜLETEK. A budapesti országos középponti katolikus legényegyesület az idén éri meg fennállásának öt­venedik évfordulóját. Ez alkalomból az egyesület három napra terjedő jubileumi ünnepséget rendez a fővárosban és pedig augusztus 18-ától 21-éig. Az egyesület ezúton is felkéri mindazokat, kik vala­mikor tagjai voltak, vagy félszázados jubileuma iránt érdeklődnek és meghívásra igényt tartanak,­ szíveskedjenek erre vonatkozó óhajukat a jubileum előkészítő-bizottságánál (Budapest, VII., Rotten­­biller­ utca 20—22.) bejelenteni. Az előkészítő­ bizott­ ,­ság bárminemű fölvilágosítással a legszívesebben szolgál. Állami Napidíjas Hivatalszolgák Országos Egyesülete címmel a minap új egyesület alakult. El­­határozata: az újonan alakult országos­­egyesület, hogy augusztus 20-án, Szent István napján a fővá­rosban országos kongresszust rendez, a melynek el­nökévé Batthyány Tivadar grófot és Giesswein Sán­dor dr.-t kéri föl. A kongresszusra meghívják a kor­mányt, a képviselőket és fölkérik a fővárost, hogy a kongresszus­­céljaira engedje át az uj városháza köz­gyűlési termét. A napidíjas hivatalszolgák vezető­­sége­­ez után is fölkéri az összes­ vidéki hivatalszol­gákat, hogy az országos mozgalomhoz csatlakozva, a kongresszuson jelenjenek meg. VIDÉK. Magyar tanítóképző-intézetet Segesvárnak. — Levél a szerkesztőh­öz. — Irta Bihary István. Apponyi Albert gróf f. évi május hónap 30-áia kelt rendeletével kimondotta ,hogy Székelykereszt­­urról az ottani állami tanítóképző-intézetet elviszi, mert társadalmi, kulturális és egyéb közviszonyai nem felelnek meg azoknak az igényeknek, melyek a tanítók ügyét a modern kor követelményeinek szellemében előmozdíthatnák. Két város versenyez az intézetért: Székelyud­varhely és Marosvásárhely. A miniszter Székely­udvarhely felé fordította figyelmét s a székelyek hatalmas akciót indítottak meg, melylyel biztosít­hassák maguknak az intézetet.. Azonban mindkét városban a középiskolák egész serege van máris.. Mindkét helyen van két-két gimnázium, reáliskola. Ellenben Magyarország te­rületén alig található vármegye, mely magyar kul­turális középfokú intézet tekintetében oly sanyarú viszonyok között volna, mint Nagyküküllőmegye, mert míg vannak megyék, a melyek ,a középiskolák egész légióival dicsekedhetnek, s­­mindeneknek van legalább egy középfokú magyar intézete, a mely kö­­­­rül tömörülhet a magyarság; Nagyküküllőmegyé­­ben nincs egy sem. Miért csak Nagyküküllőmegye.

Next