Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)
1906-06-24 / 171. szám
18 BUDAPESTI HÍRLAP. (171. sz.) 1906. junius 24. f— —y. LÓVERSENY. r )( Alag. Az űrlovas pályán holnap igazi nagy meeting kezdődik. Elsőrangú telivérek nyergében elsőrnagy zsokék fognak küzdeni a szokatlanul nagy dijatkért, amelyek eddig a likra-lomnici meeting keretében kerültek dűlőre. A lomnici meeting rendezését tudvalevőleg az űrlovas-szövetkezet vette át, amely kisebb díjaival sokkal szebb sikert érhet el a Tátrában, mint a zsoké-kulb, amelynek minden igyekezete hiábavaló volt, hogy népszerűsítse a lomnici versenyeket. Annál nagyobb apparátussal fogott hozzá a zsoké-klub az alagi meeting rendezéséhez és ennek eredménye egyúttal megnyitja perspektíváját a zsoké-klub új érájának, amely a városligeti versenytér átadásával egyedül Alaghoz fűződik. Az első napon a tátrai handikap a főszám, amelyben handikaplovaink legjava fog mérkőzni. Az adott teherviszonyok mellett Calabrias (47%), Prototyp (481/) ésAugur (56t) jó futásában bízunk és közöttük keressük a nyerőt. Szép verseny lesz még a sződi díj, amelyben Theodosius és Karaljastafa küzdhet az elsőségért. )( Leányzsokék, Miymoshitából írják egy berlini sportlapnak, hogy Japánban a lóversenyeken leányok is lovagolnak, mint zsokék. A legutolsó tokiói, verseny meetingen három leányzsoké lovagolt. Egyik közülök egy janáni lovaglómester fiatal leánya, a másik kettő hivatásos táncosnő, akiket gésa néven ismer a műveit nyugat. )( Sigby. A magyar zsofée-klub megkegyelmezett Rigby-nek, a Herzog-istálló volt amerikai zsokéjának és visszaadta lovagló engedelmét. Rigby-től tudvalevőleg a budapesti tavaszi meetingen vonták meg a lovagló jogot egy tiszteletlen kijelentése miatt. Pár nap múlva ugyan már lovagolhatott a munkában, de a zsoké-klubtól mindenesetre emberséges dolog volt, hogy a különben a kenyerétől megfosztott embert visszaadta hivatásának. )( A szarajevói lóverseny. A szarajevói lóversenyt az ilidzsei pályán e hónap 24-én és 29-én rendezik. Az első nap érdekesebb számai: a Bosznadij (urlovasoknak); a kanca-dij (belföldön nevelt kancák után); és a parasztverseny nyereg nélkül. A második nap érdekesebb számai: a király-dij (síkverseny); és a nagy szerajevói akadályverseny (urlovasoknak). A versenyintézőség tagjai: Feszi Zsigmond ezredes, Benkó báró, Mollináry Ferenc báró, Wiedersperger báró őrnagy, Cornaro báró százados, Fiaik Ferenc báró és Steer Gida. A kanca díjban 19, a király-díjban 31 és a nagy akadályversenyben 14 lónak van joga az indulásra. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A józsefvárosi petíció. A józsefvárosi Madary-párt tudvalevőleg petícióval támadta meg Nagy Dezső megválasztott képviselő mandátumát. A petíciót Madary hívei nevében Kempner Dezső és tizenegy társa nyújtotta be. A Kurián a petíció előadója Somogyi Mihály biró lesz. — A közigazgatási bíróság döntvényei. A közigazgatási bíróság közigazgatási tanácsainak osztályülése a bíróság elnökének, Wlassics Gyulának elnöklésével a minap három új döntvényt hozott, — egy illetményügyit és két átadóügyit. Az illetményügyi döntvény meghozatalát az a körülmény tette szükségessé, hogy az állami alkalmazottak nyugdíjtörvényének megalkotása óta mindig vitás volt, hogy azok az özvegyek és árvák tarthatnak-e igényt állandó ellátásra, vagy nem, akiknek férjük, illetőleg atyjuk öt évet meghaladó, de tíz évet még el nem ért szolgálat után végkielégítésben részesült, és csak ezután halt meg? Tudvalevőleg a nyugdíjtörvény azt a humánus rendelkezést, tartalmazza, hogy az özvegy nyugdíjigénye a férjnek már öt évi szolgálata után megnyílik, holott a férj maga, csupán tíz évi szolgálat betöltésével lesz nyugdíjképes, és addig csak végkielégítést kaphat. Ebből indult ki a bíróság is a döntvény meghozatalánál, s kimondta, hogy az özvegyek törvényes ellátására nincs befolyással az a körülmény, hogy a férjnek igénye végkielégítés útján nyert kielégítést, mert az özvegyeknek a férj 5 évi szolgálata után megnyíló nyugdíjigényére vonatkozó törvényes rendelkezés általánosságban szól. Ahol ez az általános rendelkezés alól a törvény kivételt akart tenni, ott ez a törvényen kifejezetten benne is van. Ezenkívül a kivételes esetek mind olyanok, hogy az alkalmazottnak nyugdíjigénye saját ténykedése folytán szűnik meg, például ha állásáról lemond, vagy büntetésképp elbocsátják stb., ellenben a végkielégítés esetében az alkalmazottra rendszerint saját akaratától függetlenül alkalmazzák a törvényt, például betegség folytán előálló szolgálatképtelenség miatt, a midőn a szolgálata útján szerzett saját, igénye a végkielégítés által teljesítést nyer. Az egyik átadóügyi döntvény megalkotásáraaz a visszásság vezetett, hogy számos oly esetben, midőn szegényebb sorsú adófizetőknek lakóhelyüktől rendszerint nem nagy távolság van, de már más törvényhatóság területén csekély értékű parlagjuk vagy szőllőjük van, amely után alig néhány fillér állami adó jár, a 3 koronás átadó-minimumot az illető fél lakóhelyéül szolgáló törvényhatóságban is és abban a törvényhatóságban, illetőleg törvényhatóságokban is külön-külön kivetették, ahol nem lakik ugyan, de csekély kis ingatlana van. A döntvény ezt az eljárást törvényesnek el nem ismeri és kimondja, hogy ha a félre a lakóhelyéül szolgáló törvényhatóságban egyszer már kivetették az útadóminimumot, úgy a más, lakóhelyéül nem szolgáló törvényhatóságban fekvő ingatlanok után az útadó csupán százalékos összegben vethető ki, habár ez az összeg kisebb is, mint a 3 koronás útadóminimum. A másik útadóügyi döntvény egy más hasonló visszásságot fog megszüntetni az útadóminimum kivetése körül, az által, hogy a döntvény szerint házastársak által közösen használt birtokokra kivetett állami adók után kivetendő útadó mértékét az állami adók összevonása alapján kell megállapítani, s amennyiben az ilyképpen összevont állami adók átadószázaléka atörvényhatósági átadóminimumát nem haladja túl, ez a minimum kiszabandó, de csak egyszer és nem többször, tekintet nélkül arra, hogy a közösen használt birtokok a férj, vagy a feleség külön tulajdonát képezik. A vasutasok felelőssége. Trencsénből írják: A múlt év október 11-én Zsolna és Uj-Zsolna állomások között a Zsolnáról induló vegyesvonat egy podgyászkocsit maga előtt toló tehervonat lokomotivjával összeütközött. A podgyászkocsi teljesen összezúzódott és Kubala Ferenc vonatmálházó, Tomborini Leó főkalauz és Smuk Ágoston vonatvezető súlyosan megsérültek, Vuklesz József fékező és Ritter József málházó pedig az összeütközés következtében pár napi kínlódás után meghaltak. E hónap 19-én és 20-án tárgyalta a királyi törvényszék ezt az ügyet. Az ügyész Bohnert Károly zsolnai hivatalnok, Tainek Ferenc vonatvezető és Kvasnica Ede vasúti váltóőr ellen a szolgálati kötelesség megszegésével elkövetett közveszélyes cselekmény miatt tett vádat. A törvényszék a vádlottak bűnösségét bebizonyítottnak nem látta s fölmentette őket a vád és következményei alól. A királyi ügyész fölebbezett: — Benkő Róza hagyatéka. A büntető törvényszék ma folytatta a tanuk kihallgatását a Benkő Róza negyedmilliós hagyatéka miatt hamis tanuzással vádolt Förster-család bünperében. Veber Salamon dr. ügyvéd, Vaisz Sándor dr. irodájának vezetője, azt vallotta, hogy az állítólagos szóbeli végrendeletről Försterék Vaisz irodájában azt beszélték, hogy Benkőné előttük Erdős Kálmánnét nevezte meg általános örökösévé. Wolf Samu ügyvédi írnok hasonló vallomást tett. Azután a magyarutcai hírhedt ház több üzletvezetőnőjét hallgatta ki a bíróság. Ezek közt Porter Margit, Kónya Dóra szerint Benkő Rózának az volt a határozott szándéka, hogy Stehlmann Rudolfra, Blau fiára hagyja a vagyonát. Ily értelemben végrendelkezni is akart, mikor Nauheimből hazajött. Egy véletlen azonban meghiúsította a végrendelkezést. A kis Stehlmann Rudolf egyizben öt forintot lopott. Ezért Benkő Róza nagyon megharagudott rá. Ugyanezek a tanuk vallották, hogy Benkő Rózának esze ágában sem volt Blaut megtenni örököséül, mert Blaut mindig szidta, s vele az érintkezést Benkő Róza csak a kisfiú kedvéért tartotta fönn. A szóbeli rendelkezésről a tanúk mit sem tudnak és nem is hiszik, hogy Benkő Róza szóbeli végrendeletet tett volna, különben okvetetlenül említést tett volna előttük a végrendeletről. A tárgyalás csak a jövő héten ér véget. -z- A halott becsülete. A sziráki csendőrség harmadéve letartóztatta Sankolcán Horák Ede dr. segédlelkészt, akit Tóth Elemér dr., az Adria tengerhajózási társaság volt igazgatójának, Tóth Gézának a fia, lopással vádolt. Horák majdnem két esztendeig nevelő volt Tóthéknál s ott állítólag több ezer korona értékű ékszert lopott.. Több hétig folyt a vizsgálat, miközben Horák Ede meghalt, mire megszüntették ellene az ejárást. Ekkor Horák édesapja, Horák Tivadar nyugalmazott tanító, hogy fiát holta után rehabilitálja, hatóság előtt való rágalmazásért beperelte özvegy Tóth Gézánét s fiát, Elemért, a volt ebben az ügyben a tárgyalás a büntető járásbíróságnál Schirilla biró előtt. Özvegy Tóth Gézáné elmondta, hogy akkor fordult a gyanúja Horákra, mikor egy eltűnt gyémánttűt találtak a bőröndjében. Tóth Elemér dr. elmondta, hogyan leplezték le Horákot. Egy alkalommal Tihamér öcscsét a nevelő azzal büntette meg, hogy a vadászfegyverének töltényeit eldugta előle. Tóth Tihamér keresés közben kinyitotta a nevelő bőröndjét s abban megtalálta azokat az ezüst cigaretta-tárcákat, a melyek akkor tájban rejtélyes módon elvesztek. Horák akkor beismerte a lopást tanuk előtt. A lopott tárgyakat azonban félóra múlva újra visszalopta s mikor ezt észrevették, futva menekült a falun végig s a lopott tárgyakt egy krumpliföldön dobálta el, ahol Nagy József vincellér mégis találta. Ossza Bertalan gazdatiszt elmondta, hogy jelen volt, mikor. Tóth Elemér kiszedte a lopott tárcákat Storák bőröndjéből s mikor ez beismerte a lopást. Később Horák 5000 koronát ígért tanúnak, hogy ne, valljon ellene. Augustino János köröstarcai községi biró jelen volt, mikor a csendőrök előtt Horák beismerte a lopást s azzal mentette magát, hogy mániából lopott. Nagy József vincellér tanú az, a ki a menekülő Horákot a krumpliföldön elfogta s megtalálta az eldobott lopott tárgyakat. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért. Az ügyészi meghiott, tekintettel arra, hogy a panasztottak följelentése jóhiszemű volt, amennyiben tényleg találtak lopott tárgyakat Kozáknál, nem látja alaptalannak a följelentést, s a hatóság előtt való rágalmazás vádját elejtette. Székely György dr. védő fölszólalása után a biró a további eljárást megszüntette. — A szempei gyilkosság1. "Pozsonyi tudósítónk táviratozza. A pozsonyi esküdtszék Petőc Gábor elnöklésével négy napig tárgyalta Ertinger János és Bardács Mihály szempei lakosok gyilkossági ügyét. A két ember a múlt év novemberében meggyilkolta János István özvegyét, egy nyolcvannégyéves öregasszonyt, Ertinger rokonát, akit azután a kútba dobtak s a lakását kirabolták. Az esküdtek mind a két vádlottat a rablógyilkosságban bűnösnek mondották, mire a törvényszék Ertingert tizenöt évi fegyházra ítélte. Bardács ügyében a törvényszék a helyesbítési eljárást szükségesnek mondotta, mert a hármasbíróság egyhangú bírálata szerint az esküdteka bűnösség kimondásánál Bardács sérelmére tévedtek. Erzinger védője semmiségi panaszt jelentett be, Bardács ügyében a Kúria fog dönteni. — Peres ügyekben Útmutató. Ezen a címen Újlaki Géza dr. fővárosi ügyvédtől egy könyv jelent meg, melynek az a célja, hogy a jogkeresőknek vezérfonalul szolgáljon mindenféle peres ügyben. Nagyon szükséges az ilyen munka, mert sok művelt ember sincs tisztában a legegyszerűbb jogi dolgokkal. A most megjelent munka rendszeresen ismerteti könnyű és világos nyelven a peres ügyekre általában vonatkozó tudnivalókat, a magánjogi alapelveket, majd azokat a peres ügyeket, amelyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. Az iparhatóság-, bagatell-, járásbírósági-, cseléd-, gazdasági munkásügyeket, a kihágásokat, a végrehajtási eljárást, a törvénykezési-, ügyvédi-, végrehajtói költségeket és díjakat, az ingyenes jogvédelmetstb. A száznegyvennégy oldalú könyv ára csak hatvan fillér. EGYESÜLETEK. A budapesti országos középponti katolikus legényegyesület az idén éri meg fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ez alkalomból az egyesület három napra terjedő jubileumi ünnepséget rendez a fővárosban és pedig augusztus 18-ától 21-éig. Az egyesület ezúton is felkéri mindazokat, kik valamikor tagjai voltak, vagy félszázados jubileuma iránt érdeklődnek és meghívásra igényt tartanak, szíveskedjenek erre vonatkozó óhajukat a jubileum előkészítő-bizottságánál (Budapest, VII., Rottenbiller utca 20—22.) bejelenteni. Az előkészítő bizott ,ság bárminemű fölvilágosítással a legszívesebben szolgál. Állami Napidíjas Hivatalszolgák Országos Egyesülete címmel a minap új egyesület alakult. Elhatározata: az újonan alakult országosegyesület, hogy augusztus 20-án, Szent István napján a fővárosban országos kongresszust rendez, a melynek elnökévé Batthyány Tivadar grófot és Giesswein Sándor dr.-t kéri föl. A kongresszusra meghívják a kormányt, a képviselőket és fölkérik a fővárost, hogy a kongresszuscéljaira engedje át az uj városháza közgyűlési termét. A napidíjas hivatalszolgák vezetőségeez után is fölkéri az összes vidéki hivatalszolgákat, hogy az országos mozgalomhoz csatlakozva, a kongresszuson jelenjenek meg. VIDÉK. Magyar tanítóképző-intézetet Segesvárnak. — Levél a szerkesztőhöz. — Irta Bihary István. Apponyi Albert gróf f. évi május hónap 30-áia kelt rendeletével kimondotta ,hogy Székelykereszturról az ottani állami tanítóképző-intézetet elviszi, mert társadalmi, kulturális és egyéb közviszonyai nem felelnek meg azoknak az igényeknek, melyek a tanítók ügyét a modern kor követelményeinek szellemében előmozdíthatnák. Két város versenyez az intézetért: Székelyudvarhely és Marosvásárhely. A miniszter Székelyudvarhely felé fordította figyelmét s a székelyek hatalmas akciót indítottak meg, melylyel biztosíthassák maguknak az intézetet.. Azonban mindkét városban a középiskolák egész serege van máris.. Mindkét helyen van két-két gimnázium, reáliskola. Ellenben Magyarország területén alig található vármegye, mely magyar kulturális középfokú intézet tekintetében oly sanyarú viszonyok között volna, mint Nagyküküllőmegye, mert míg vannak megyék, a melyek ,a középiskolák egész légióival dicsekedhetnek, smindeneknek van legalább egy középfokú magyar intézete, a mely körül tömörülhet a magyarság; Nagyküküllőmegyében nincs egy sem. Miért csak Nagyküküllőmegye.