Budapesti Hírlap, 1906. július (26. évfolyam, 178-208. szám)

1906-07-19 / 196. szám

1915-ig, illetve 1917-ig. (Úgy van!) Tudvalevő dolog, hogy ez az állapot Magyarországon az említett tör­vény által lett megteremtve, Ausztriában pedig az ottan alkalmazni szokott tizennegyedik szakaszszal. De annyi bizonyos, hogy az a­­biztosítékunk megvan, hogy ez az állapot föntartandó. Én remény­em, hogy Ausztria és Magyarország között megegyezés fog léte­sülni, mert hiszen ez érdekében áll mind a két or­szágnak, hogy állandóság jöjjön létre a kereskedelmi viszonyokban. Hanem annyi bizonyos, hogy Magyar­­ország érdekeit senki a világon, tehát Ausztria sem sértheti meg. (Élénk helyeslés.) Igen természetes, hogy erről még szó sem lehet, mert föl se tételezhet­jük azt, hogy a viszonosság tényleg megsértetnék, mint a­hogy tényleg mi nem sértettük meg eddig és nem is szándékozunk megsérteni ezentúl sem. És nem tételezhetjük föl, hogy velünk szemben Ausztria ilyen szándékkal lenne. Hatvany-Deutsch Sándor hálás köszönetet mon­dott a miniszternek a nyilatkozatokért, a­melyek a küldöttséget teljes mértékben megnyugtatták. I 14 BUDAPESTI HÍRLAP. (196. sz.) 1906. július 19. A. A vetés. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudó­s .­á­sítóktól érkezett jelentések alapján ma ismerteti a vetés állapotát július 15-éről. A hivatalos kimutatás szerint július 15-én 46,413.700 métermázsa búzát (ta­valy 42,867.832 métermázsa, július 1-én pedig 46,148.000 métermázsa volt), 13,160.600 métermázsa rozsot, (tavaly 13,739.126 métermázsa, július 1-én 12,945.700 métermázsa volt), 18,357.700 métermázsa árpát, (tavaly 13,597.440 métermázsa, július 1-én 13,252.400 métermázsa volt) és 11,789.200 métermázsa zabot, (tavaly 11,322.978 métermázsa, július 1-én pe­dig 11.639.000 métermázsa volt), remélték. Egyúttal azonban kijelenti a miniszter, hogy az elemi csapá­sok okozta károkat még nem vették figyelembe, to­vábbá, hogy a bevetett terület adatait a legközelebbi jelentésben rektifik­álni fogják. A miniszteri jelentés szerint július első nap­jaiban meleg, sőt forró, ezt követőleg változó, jobbára esős, itt-ott jégesővel és köddel párosul hűvös idő uralkodott. A zivataros időszak csapadék mennyisége helyenként olyan hő volt, hogy az eső a normális át­lagot is jóval fölülmúlta. Nagy átlagban körülbelül 60—70 mm. eső volt az országban, helyenként 100— 130, sőt a felvidék némely részében 200 milliméteren felül is, úgy, hogy a patakok ismét számos helyen ki­áradtak és kárt is okoztak. A jégeső ezúttal már jóval kevesebb kárt okozott, mert az arató munkálatok fo­lyamatban lévén, sok helyütt a gabona már le volt aratva. A gyakori nagy záporeső a gabonavetések meghűlésével az aratómunkát nagyon megnehezítette. A rozsda elég sok, de a várt károsodásnál talán mégis kevesebb kárt okozott. Az üszög is közvetetle­­nül a szemfejlődés befejezése előtt igen elterjedten lépett föl, a­mi miatt néhol szintén sok a panasz, de azért vidékekre és főleg országra szóló nagy kárt egyik élősdi sem okozott. A gazdasági tudósítók becs­léseit remélhetőleg a próbacséplések igazolni fogják, a­melyek több helyen, úgy látszik, a várakozáson is felül állanak és csakis ott ingadozók még, a­hol a rozsda, üszög, vagy pedig valami rovar károsította meg a vetést. Így tehát, bár föntartással, de azért már meg­nyugtatásképp kinyilatkoztatható, hogy a gabona­termés mennyisége a várakozásnak megfelel. A ter­més minősége, különösen egyes vidékeken, kevésbbé lesz a kívánalomnak megfelelő, főleg a túl sok csapa­dék, rozsda és üszög okozta károsítás miatt. Külö­nösen a learatott, csomókba és keresztekbe rakott, gyakran megázott árpa szenvedett néhol igen sokat. A szép, fehér árpa hiányozni fog a piacon. Több lesz a sárga, mint a fehér és talán még több a sötét­­színü és már inkább csak takarmánynak való ta­vaszi árpa. A búza szeme sem lesz mindenütt a sok eső, itt-ott rozsda és üszög, sőt hőütés miatt acélos és szép piros szinű, a­mire pedig eleinte oly kedvező volt a kilátás.. Bár a búza, valamint az árpa, rozs és zab is nagyobbára súlyos, telt magot ígér, a minőség kedvező súlyegységét a kívánt jó szín hiánya, kétség­telenül ellensúlyozni is fogja. Azok a vidékek, a­melyek kevesebb esőt, és így természetesen kevesebb rozsdát és üszögöt is jeleztek, és a­hol a vetés is kevésbbé volt dúlt, nemcsak mennyiségileg, hanem és főképp minőség tekintetében arattak jól. Az itt­­ott történt próbacséplések ugyanis, kiváló eredmény­ről tanúskodik. Ezek a reméltnél is jobb termést föltüntető vidékek — számuk úgy látszik örvendete­sen túlnyomó — a terméscsökkenést föltüntető vidé­kek­ eredményeit oly kedvező mértékben képesek meg­változtatni, hogy ennek kapcsán az idei termés orszá­gosan remélt jó közép­eredménye, körülbelül bizto­sítottnak tekinthető. Az utóbbi lefolyt időszak tehát, a­mely a na­gyobbára aratás alatt álló kalászoknak kevésbbé volt hasznára, a kapásnövények fejlődését, a­melyek jó­formán kivétel nélkül gazdagon gyarapodtak, annál inkább előmozdította. Jól fejlődtek az ipari és ke­reskedelmi növényeken kívül az összes kerti és zöld­ségfélék, továbbá a közepes termést ígérő szőlők és gyümölcsök, valamint a kaszálók és legelők. Itt-ott ugyan a lekaszált takarmány minősége szenvedett ez­úttal is, de az esztendő takarmány termés eredménye az utóbb lefolyt tíz esztendőhöz hasonlítva, különö­sen mennyiség tekintetében csaknem páratlanul áll. Július 15-ére vonatkozó termésbecslések a fo­lyamatban lévő aratási eredményeket magukban fog­laló adatokat tárják ugyan már föl, mindazonáltal a gazdasági tudósítók igen óvatosak voltak a becslé­sek teljesítése körül, de kiváló figyelemre vall az, hogy a szalmatermést, illetve a keresztek és csomók számát, a remélhető átlagos szemtermés mennyiségé­hez viszonyítva, már most,­ a rendesnél is szaksze­rűbben mérlegelik. Ennek a körülménynek megjegyzésével csak föntartással közölhetők az alábbi adatok, a­melyek pro és kontra még több vidékre meglepetéssel is jár­hatnak. A központi statisztikai hivatal részéről 1903- ban rendelkezésemre bocsátott bevetett területi ada­tokat már a következő jelentés közzétételénél képes leszek ugyancsak a központi statisztikai hivatal ada­tai alapján az idei évre vonatkozó területi adatokkal kicserélni. Ez idő szerint tehát még a régi területi adatok alapján, a­melyek a következők: búza 6,031.546 kát. hold, rozs 1,979.351 kát. hold, árpa 1,817.128 kát. hold, zab 1,787.809 kát. hold, a való­színű termés a gazdasági tudósítók termésbecslései szerint volna, tekintet nélkül az elemi csapások okozta károkra: búza 46.48 millió mm., rozs 13.16 millió mm., árpa 13.36 millió mm., zab 11.79 millió métermázsa. Az őszi búza és a kismértékben termelt tavaszi búza területek, országos átlagban július 15-én 7.71 mm. termést ígértek, illetve a már learatott keresztben és képében lévő termés után ennyi volna az országos átlageredmény, ha a próbacsép­­lés ezt igazolni képes lesz. Az átlagos terméshoza­­dék és a valószínű bevetett terület alapján a várható összes eredmény 46.48 millió mm.-ra becsülhető, mi a múlt évi összes eredményhez 42,87 millió m­­hoz viszonyítva, 3,60 millió mm. többletnek felel meg. A­mint már a múlt jelentés mondotta, némely, helyen ismét visszaesés mutatkozik, viszont azon­ban a legtöbb vidéken, illetve megyében javult a kilátás, úgy, hogy a termés valószínű eredménye, a kiváló nagy szalmatermés után, noha a búza mi­nőségileg elég sok helyen károsodott, rozsda, üszög, hőütés és az utóbbi esőzések miatt, a reméltnél is kedvezőbbnek ígérkezik. A féreg és rovar által okozott kár helyenként szintén szembe­ötlő, bár a folyamatban lévő aratás a várakozásnak nagyobbára megfelel. A sík vidéke­ken, a­hol az aratás a sok meghalt vetés követ­keztében elég nehéz körülmények között folyt le, a csépléshez is hozzákezdtek már. A próbacséplés eredmények az eddigi becsléseket igazolni látsza­nak. Egyedül a búza minősége ellen panaszkodnak, még­pedig elég sok helyen. Az őszi rozs, kétszeres és tavaszi rozs aratá­sát, a domb- és hegyi vidék kivételével, ország­szerte kielégítő eredménynyel befejezték. Az ara­tás, bár az idő nem mindig kedvezett, s a gyakori eső akadályozta a munkát, mégis elég gyorsan folyt le. A szemképződés túlnyomó részben nemcsak ki­elégítő, hanem, a­mint ez a már több próbacséplés­­ből is kitűnik, kiváló volt. Az eső aránylag kevés kárt okozott a rozs magjában, a­mely többnyire szép nagyszemű és súlyos és ezenfelül a rozs színe is normális. Igaz, hogy néhol meglehetősen sok anyarozs is termett. A rozsszalma termés közép és középen felüli eredményt adott. Roz­zsal és kétszeressel be volt vetve mint­egy 1,979.351 kat. hold, ezen az átlagos termés­hozamot a gazdasági tudósítók 6.64 mm.-ra és így a remélhető összes termést 13,16 millió mm­-ra be­csülik. A múlt évben termett összesen 13.74 millió mm. A­milyen jól sikerült az őszi árpatermés külö­nösen minőség tekintetében, oly­annyira különböző a tavaszi árpa. Pedig az utóbbi időben közvetetten el érése előtt az ország minden részében sokat fejlődött és már az volt az általános vélemény, hogy a termés a múlt évi eredményt is felül fogja múlni. Bekövet­kezett azonban aratás közben az eső, a­minek folytán természetesen a rendkívül kényes, különben is már sok helyen learatott árpa színét csakhamar el is vesz­tette: többnyire sárgás, néhol barnás lett, sőt itt-ott sötét színűvé is fejlődött. A fehér színű sörárpa leg­inkább csak hegyi részekben található, a­hol az­­aratás csak most szárazabb időben kezdődött, illetve ott is, a­hol az árpát aratása után, csomóba, vagy keresztbe hordása alkalmával elő­­nem érte. A rozsda és üszög, szórványosan rovarok megle­hetős kárt okoztak az árpában is, mindazáltal a ter­més mennyiség tekintetében átlagban kielégítő, sőt nagyobbára jó közepes és a múlt évhez viszonyítva csaknem egyenlő. Az árpával bevetett terület 1,817.123 kát. holdra becsültetvén, országos átlagban és kát. holdankint a remélt terméshozam 7.35 mm., vagyis a remélt összes eredmény lesz mintegy 13.36 millió mm. A múlt évben termett 13.60 millió métermázsa. A zab aratásához a sík földeken már szintén hozzáfogtak és a mennyire az eddigi eredmények után ítélni lehet, a termés a hozzáfűzött reményeknek körülbelül meg fog felelni. A zab szép nagy szemű, súlyos és színe is kielégítő. A dombos és hegyi vidé­keken, a­hol most érik, az utóbbi eső is még nagyon hasznára vált, bár ez sem volt ment élősdiektől, külö­­­nösen fa rozsdától. .­­ A bevetett terület valószinü kiterjedése 1,787.809 kát. holdra becsülhető, a melyről, szintén, tekintet nélkül az elemi csapás okozta károkra, cn o­r­szágos átlagban és kát. holdankint remélhető 6.59 mm.,­ vagyis összesen 11.79 millió mm. Szemben tehát a múlt évvel, a­mikor 11,32 millió mm­. zab termett, az ered­­­m­ény kielégítőbb, föltéve természetesen, hogy a cséplés majd igazolja az eddigi becsléseket. A repce avatása országszerte már megtörtént,­ sőt a termést legtöbb helyen elcsépelték. Az eredmény, ritka helyen volt mennyiség és minőség tekintetében] kielégítő, úgy hogy nagy átlagban a terméshozam­ csak gyenge közepesnek jelezhető. A tengeri az ország túlnyomó részében előford.A dúlt eső következtében igen jól és erőteljesen fejlő-ő­dik. További kedvező időben általában jó, sőt több­ helyütt jó termésre nyújt reményt. Címerét álta­l­­ában növeli; a fejlettebb vetések virágozni és szé­pen csövesedni kezdenek. Panaszra csak azok a ve­tések adnak okot, melyeket­ az eső miatt idejében, nem művelhettek, késői vetés miatt elmaradtak, vagy­ az előző szárazságtól szenvedtek, továbbá, a­hol a pa­jor vagy kukorica­ moly károkat okoz. A burgonya további fejlődésének az utóbbi­ eső kedvezett, leginkább azonban ott, a­hol az előzői szárazság következtében, a növény levele és szárai már fonnyadni kezdett. A korai fajták elvirágoztak és kielégítők, helyenként igen jó eredménynyel sze­j­dik és árulják. A késői fajták, valamint az északi­ és hegyi vidékeken lévők részben még virágoznak,­ részben elvirágoztak. A jó terméskilátást néhol csök­k­kentette a túl bő nedvesség, minek következtében a­ mélyebb fekvésű helyen rothad és legutóbb még a­j peronoszpóra is többféle fellépett. A kerti vetemények dúsan fejlődnek és jó termést ígérnek. ) A bab és egyéb hüvelyesféle további fejlődése kielégítő, bár helyenkint a hüvelyképződés hiányos és növényi betegség, valamint rovarkár is van. A korai bab érik. A káposzta tovább gyarapodásának az idő kedvezett. A fej szépen borul. Helyenkint azonban még mindig nem kapott elég esőt. Több helyütt a hernyó és földibolha okoznak kárt. A korai káposz­tát piacra viszik. Köles és tatárka. A korai köles vetés, bár a gaz nagyon ellepte, mert ritka, mégis többnyire elég jól gyarapszik és kielégítő termés lesz. A köles ka­szálása helyenkint megkezdődött. A­­késői vetéseket az eső szintén megjavította. ] A komló szépen fejlődött, jól virágzik és jó termésű lesz. A Királydrágón túl helyenkint a levele vörösödik. A dohány az esőtől jól gyarapodott és általán­ban jó középtermést ígér. Helyenkint még esőt ki­­ván. Több helyütt az ültetésekben sok a gyom. Len és kender. A lent a déli vidékeken külön­böző eredménynyel kinyütték. Északon most nyüvik. A termés jó. A kendervetés többnyire szép és virág­­zik. Jó termés várható. A cukorrépa és takarmányrépa több helyütt­ foltos és többnyire egyenlőtlen vetéseit az eső jelen­,­tékeny mértékben megjavította. Helyenkint ugyan,­ főleg az Alföld némely részében, de inkább csak ki­sebb területeken, a­hol aránylag véve nem volt sok eső, sőt nem is volt elegendő az egész időszak alatt,­ a szárazság a vetés fejlődését kissé megakasztotta. A­­hol pedig eső járt, a gyom több helyütt nagyon el­­ szaporodott és pótművelést tett szükségessé. Szórvá­­­nyosan a levéltetű és levélfodrosodás okoz kárt, mind­] azáltal mind a cukor, mind különösen a takarmány­.] répa országos átlagban kielégítő és jó. ] Mesterséges takarmány. A lóhere és lucerna ma­is­sodik, helyenkint már harmadik hajtásának kaszá­­­lása részint folyik, részint mennyiségre kielégítő] eredménynyel befejezést nyert. A termés minőségét­ több helyütt az eső megrontotta, de az Alföldön, a­­hol aránylag kevés eső volt, a minőség is többnyire jó. A zabos bükkönyt mindenütt lekaszálták, betaka­­­rítása a gyakori eső miatt sok helyütt késett. E miatt, minőségében részben szenvedett. A csalamádé és a muhar szép. | A rét kielégítő mennyiségű, részben azonban­ hiányos minőségű anyaszéna termését behordották.] A sarju jó termést ígér. Az Alföld több vidékén még] esőt kíván. | A legelő fanövése az esőtől ismét fölújult és’ elég tápot ad a jószágnak. Helyenkint azonban, mivel­ elég eső nem volt, már fogyni kezd. A gyümölcstermést a férgesedés, hullás és viha­ros eső néhol apasztotta. A barack jó termést adott és e cikkből nagy kivitelünk volt. A dió, körte ég­­alma szintén jó termést ígérnek, míg a szilva csak a mi Királyhágón túl igér bő termést. A szőlő fürtjét virágzás közben az eső megritkí­­­totta, de azért, miután a szem jól fejlődik, nagyobbára­ kielégítő termés várható. A szőlő erős vesszőket hajl­­tott és a peronoszpora is csak szórványosan tá­­­madta meg. — Komlóhirek. Az O. M. O. E. tudósítóinak jelentése szerint a héten az­­idő a komlós­kertek fej­­­­lődésére nem volt nagyon kedvező, mert a meleg na­­­pokra hűvös éjjelek következtek. Esőről többfelölt

Next