Budapesti Hírlap, 1906. július (26. évfolyam, 178-208. szám)

1906-07-09 / 186. szám

1906. július 9. BUDAPESTI HÍRLAP. (1S6. sz. --------------»«IV.------- ,__.. (F. IL E.), második Komjáthy Rezső (M. T. K.), harmadik Foss Elemér (V. K. E.) III. előfutásban első Ligeti Gyula (F. T. IL), második Baumler Ede (F. K. E.), harmadik Hosztolec Ferenc (F. K. E.) A k­özépfutásban első Lövy Artúr (F. K. E.), máso­dik Püspöky Sándor (F. I. E.), harmadik Bihary József (F. K. E.), negyedik Ligeti Gyula (F. T. K.) A döntő futásban első lett Lövy Artúr (Fővárosi Kerékpáros Egyesület), második Bihary József (Fő­városi Kerékpáros Egyesület), harmadik , Ligeti Gyula (Ferencvárosi Torna Klub.) Pontverseny öt kilométeres távolságon. Első Giller Tamás (IL IL E.), második Takács István (F. IL E.), harmadik Ligeti Gyula (F. T. IL), ne­gyedik Husztolecz Ferenc (F. K. E.) Tíz kilométe­res távolságon első Takács István (F. IL E.), máso­dik Giller Tamás (K. K. E.), harmadik Husztolecz Ferenc (F. I. E.), negyedik Ligeti Gyula (F. T. K.) Magyar-osztrák mérkőzés. (1000 méteren.) Első lett Bihary József (Fővárosi Kerékpáros Egyesület), második Fritte A. (Bécs), harmadik Puhrer C. (Bécs). 1500 méteren első lett Puhrer, második Bi­ha­ry József, harmadik Lövy Artúr. 2000 méteren első lett Bihary József, második Puhrer, harmadik Lövy Artúr. A végső eredményben tehát első lett Bi­hary József (Fővárosi Kerékpáros Egyesület), má­sodik Puhrer C. (Bécs), harmadik Lövy Artúr (Fő­városi Kerékpáros Egyesület). Szenior handikap-verseny. (1000 méter.) Első Singer Gyula (100 méter foglaló), második Hirsch Lajos (50 méter foglaló), harmadik Fejtl Károly. Kis motor­verseny. (10 kilométer.) Első Mik­lós József, második Muskát Miksa, harmadik Szőts J­ános. 25 kilométeres­ verseny. Első Rosszért­ János, második Püspöky Sándor. m­ír (Czárán J.) elsől, Liptay B. 4é. Hamis hír 69% (Sibrik) második, Reviczky T. 5é. Augustin 65 (Rogulic) harma­dik. Futott még: Oyster, Mary, Matador, Juno. Kttzde­­ltka után másfélhoszszal nyerve, egy hoszszal harmadik. Telt.: 10:67. Helyre: 20:38, 35, 59. Könyfogadás: 1% Oyster, 2% Hamis hír, Mary, 3 Barázdás, 5 a többi. IV. Badacsonyi gátverseny. 1500 korona. 2400 mé­ter. Markovits J. 3é. Vabene 64 k. (Czárán Z.), első, Bogyay A. 3é. Parádé 64 (Eltz) második, Sibrik S. 4é. Meteor 73 (tulajdonos) harmadik. Futott még Pirók, Basrelief, és Serleg, mely elbukott. Küzdelem után egy hoszszal nyerve, egy hoszszal harmadik. Tót.: 10,75. Helyre: 20:42, 28. Könyfogadás: pari Parádé, 3 Pirók és Meteor, 4 Vabene, 5 Serleg, 10 Basrelief. V. Eladóverseny: 1000 korona, 1200 méter. Meichl T. 3é. Hetem van 3% k. (Parker) első, Pejacse­­vich gróf id. Qidrinc 69 (Krause) második, Liptay B. 3é. Mátyás 67% (Czárán Z.) harmadik. Futott még: Trapper, Tövis, Thibet, Gábor diák. Küzdelem után másfélhoszszal nyerve, egy hoszszal harmadik. Tót.: 10:19. Helyre: 20,23, 24, 28. Könyvfogadás: 2 reá Hétem­ van, 3 Quidrine, 6 a többi. VI. Tihanyi handikap. 1200 korona. 2400 méter. Nagy A. 3é. Kukorica Jancsi 62 k. (Krause) első, Czernin A. 3é. Gladiátor 69 (Parker) második, Jantseh F. 4é. Toillette 65 (Wondrák) harmadik. Futott még: Ben Nevis, Ruthless. Biztosan egy és félhoszszal nyerve, két hoszszal harmadik. Tót.: 10:34. Helyre: 20:28, 28. Könyfogadás: 1% Gladitor, és Kukorica Jancsi, 2 Ben Nevis, 3 Ruthless, 5 Toilette. N­YI­TTÉR:»­ 89430 Telefon 34—04. Linóleum - rak­tár« Legegészségesebb baktériummentes ivóvíz az „ILONA“ artézi savanyuvíz. Rendelési cím: „ARTÉZIA“ részvénytársaság, Bpest, Egressy­ út 20/c. városligeti artézi-két bérlője. 905SS Telefon 50—72. Vidékre bérmentes szállítás.­­ GYERMEK LISZTJE csecsemők, lábbadozók, gyomorbaj­osok rész* A legjobb alpesi héjét tartalmazza. , Gyermekápolásról ismertető iratokat ingyen küld NESTLÉ TAPÉTA Siebinger és Társa es. is kir. odr. szállítók Budapest, V., Pürdö­ utca 8-Legnagyobb választék. Legszolidabb árak. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelőssé­get a szerkesztőség. LÓVERSENY. )( A siófoki lófuttatás mai, második napjának az eredménye, mint tudósítónk jelenti, a következő: I. Füredi díj. 1500 korona. 2000 méter. Meielel T. 3é. Zu­boslied 64% k. (Parker) első, Paxy K. 3é. Iliadha 66% (Czárán Z.) második, Scher P. 3 é. Gal­­eniche 66% (Czárán J.) harmadik. Futott még Alá­­szolgája, Gamine II., Vadul. Könnyen háromnegyed­­hoszszal nyerve, 3 hoszszal harmadik. Tót.: 10:23. Helyre: 20:35, 71. Könyvfogadás: 1% re( Liebesl­ei), 1% Galmiche, 4 Alászolgája, 5 a többi. II. Fonyódi gátverseny: 1200 korona, 2400 méter. Jankovich Gy. 3é. Sir Robycon 71 (Czárán Z.) első, Jankovich Gy. 3é. Próféta 05 (Czárán J. második, Sibrik S. 3é. Idylle 64 (tulajdonos). Futott még Sáros, Lady Margery. Könnyen két hoszszal nyerve, egy hosz­­szál harmadik. Tót.: 10:17. Helyre: 20:29,47. Könyv­­fogadás: 1- rea Sir Robycon, 2 Sáros, 4 Lady Margery, 5 a többi. III. Fehérmegyei akadályverseny. 1200 korona. 4000 méter. Jankovich Gy. 4é. Barázdás 74% k. KÖZGAZDASÁG. A Hortobágy hasznosítása. Irta Koncz Ákos tb. tanácsnok. Debrecen szab. kir. város 40.000 holdas birto­kának, a délibábos Hortobágynak hasznosítására ki­küldött szűkebb körű bizottság most terjesztette a törvényhatósági közgyűlés által megválasztott nagy bizottság elé azt a javaslatot, melylyel hasznosítani óhajtja ezt a nagy kiterjedésű, jobbára szűz földet. A Budapesti Hírlap-ben annak idején ismertettem a Kövendy Domokos uradalmi intéző és Biró Géza birtokos javaslatát, nem lesz tehát érdektelen bemut­­atni a szűkebb körű bizottság javaslatát, mely a kö­vetkezőkben óhajtja keresztülvinni a Hortobágy hasz­nosítását. A szűkebb körű bizottság nemcsak a Kövendy Domokos általánosságban elfogadott javaslatát vette tárgyalás alá, hanem szakvélemény adására fölkérte P. Szabó Ferenc és Hetényi Sándor urakat. Hosszas vita után a bizottság azt javasolta, hogy a 42.580 katasztrális holdat tevő Hortobágyból adjon a város haszonbérbe 22.720 holdat. Ehhez a területhez még csatolható volna 1280 hold a horto­bágyi vasút északi oldalén fekvő juhlegelőből, vagyis belterjes gazdasági művelés alá kerülne kerek 24.000­ hold. Mivel pedig a bizottság öntözőcsatornákat óhajt építeni, erre a célra az úgynevezett mátai részből 3000 katasztrális holdat szakit ki. Közlegelő céljaira maradna 14.000 hold és pe­dig akképpen, hogy ez a terület túlnyomó részben a Hortobágy vizétől, kelet felől eső úgynevezett juh­­és ökörjárás 9395 kát. holdból álljon, míg a többi rész, 4605 kát. hold a mátai részből szakittassék ki. Az igy három főrészre osztott Hortobágy ösz­­szesen 41.000 kat. hold. A még fönmaradó 1580 holdat a bizottság a mátai telep közül kihasítva, részben a törzsgulya és ménes nyári legeltetésére, részben a hortobágyi csárdához tartozó bérbeadott föld, vásártér, mátai tisztviselők és alkalmazottak bérföldjei és jószágaik legelői, az állatkórház és az úgynevezett bitang jó­szágok kaszállói céljaira óhajtja fordítani. A bizottság a következőkben okolja meg ja­vaslatát: A jószágtartó gazdák érdekeit meg kell óvni és ez csak úgy érhető el, ha a Hortobágyon a jövőben is talál legelőt 22—23.000 darab jószág. Ha tehát most a 3000 kar. hold öntözésre szánt területnek csu­pán az a feladata, hogy az ott termelendő takarmány értéke fedezze az öntöző csatornák beruházását és az öntözés költségeit, a csurgalék vízből megöntözhető még, mintegy 4000 hold terület, mely csurgalékvíz­­zel öntözött terület holdanként négy, számos jószá­got számítva, körülbelül 16.000 darab számos jószág­nak ad legelőt és sokkal jobb ellátást, mint az eddig használt mód szerint egy és fél hold adott, egy szá­mos jószágnak, ehhez számítva még az úgynevezett juh- és ökörjárást 300 hold híján 10.000 kát. holdat, a­melyre az eddigi gyakorlat szerint is, mintegy 7000 darab számos jószágot hajtottak, ezután is el volna helyezhető és legeltethető a Hortobágyon az eddigi létszám. A bizottságnak az a javaslata, hogy 1280 kát. holdat kisbérlet céljaira kíván kiszakítani a mátai részből, célszerűségből eredt, mert az öntözési mun­kálatokhoz, az ott termelendő széna levágásához és betakarításához munkaerőre lesz szükség és ez a munkaerő legcélszerűbben és legolcsóbban az öntö­zött terület közvetlen közelében gazdálkodó kisbér­­lők köréből szerezhető meg. A bizottság a város törzsgulyájánál és törzs­­k­­énesén­ek legeltetésére a Kövendy Domokos által javasolt 2850 hold helyett 1000 holddal kevesebbet óhajt kijelölni, abban leli magyarázatát,­­ mert a bizottság nem akarja, hogy a törzsjószágokat a tél folyamán is a Hortobágyon takarmányozzák, mert,­ a gulyásra nézve sokkal gazdaságosabb az erdőségek-­­ben való elhelyezés, míg a törzsménes a város alatt fekvő,­ úgynevezett epreskertben jó istállókra talál. Ha ugyanis a Kövendy-féle javaslat szerint a törzs-­ jószágot télen is a Hortobágyon tartanánk, igaz, ugyan, hogy a mintegy 200 holdnyi Folyó-kaszállót­ haszonbérbe lehetne adni úgy, de akkor a Hortobá-­­gyon, még legalább is 1000 kát. holdat el kellene­ vonni vagy a bérbeadástól, vagy legeltetéstől, a­mit már csak azért sem javasolhat, mivel ez esetben a­ Hortobágyon a gulya és ménes és azok ápolásával, és gondozásával foglalkozó és felügyelő személyzeti elhelyezésére 65—70.000 koronába kerülő épületeket­ kellene építeni. A bizottság nem ellenzi, hogy az általa java­solt 24.000 holdat a város adja ki a Kövendy,­javas­lata szerint akár egy bérlőnek, akár többnek. Kern kíván a bizottság a haszonbérbeadás több pontban lefektetett feltételeinek részletes bírálatába bocsátkozni, mert a megoldás ezen módját nem elle­nezvén, az esetleg ilyen irányban meghirdetendő árverés eredményét befolyásolni nem óhajtja. A 24.000 holdat a következő módon kívánja hasznosítani a bizottság: Osztassák fel ez a terület kis bérletekre. Ezek­ből a bérletekből a­ házi pénztár 350.000 korona jö­vedelmet hozna. Ebből a jövedelemből, ha egy gaz­dasági épület felállítására felveendő amortizációs kölcsön törlesztésére és adóra évenkint 150.000 ko­ronát fordít a város, még mindig szép jövedelme marad, legalább is annyi, hogy a különben is sok oldalról megterhelt polgárságra ólomsúlyként nehe­zedő közköltő megszűnik és ez által az ok, mely a Hortobágy hasznosításának kérdését fölvetette — Önként elmúlik. A­mi a további részleteket illeti, például, hogy a bérleteken iskola, gazdasági felügyelőség, kísér­leti telep létesíttessék, a bizottság nézete szerint a későbbi tárgyalások feladata lesz, azonban a bizott­ság már most is megjegyzi, hogy abban az esetben, ha javaslatát a közgyűlés elfogadja, úgy a városnak ily módon folytonosan fokozódni fog hortobágyi jö­vedelme és a hasznosítás ily módon való megoldása nemcsak a városra lesz hasznos, hanem a jószágtartó gazdákra sem válik sérelmessé. Körülbelül ez volna a kis­bizottság javaslata, melyhez a bizottság egyik tagja Márk Endre, a követ­­­­kező indítványt adta be. Mondja ki a bizottság, hogy a szűkebb körű bizottságnak javaslatát: 1 1. a haszonbérbeadás által hasznosítandó terü­letnek térmértékére és ennek a területnek kijelölé-­­­sére nézve, 2. az öntözés céljaira szolgáló területnek tér­­mértékére és területnek kijelölésére nézve, 3. a közlegelő fennállása által hasznosítandó területnek térmértékére és a területnek kijelölésére nézve, s végre a 4. 1580 holdnyi területnek a javaslatban jelzett célokra s ott megjelölt kijelölésére nézve, elfogadja és kimondja, hogy­­ 5. a Hortobágy területét ezen megjelölő föl­osztással kívánja hasznosítani. Tekintve azonban, hogy a szűkebb körű bizott­,­ságnak, mint Szabó Ferenc, Hetényi Gothard Sán-­­dor és Forster Géza uraknak javaslatai a mezőgaz-­ dasági iparnak teljes mellőzésével az egyoldalú, ag­­­­rárius irányzatú hasznosítást javasolják és tekintve, hogy ezek a javaslatok a Kövendy Domokosnak ál­­­­talánosságban már elfogadott határozati javaslatával ellenkeznek, mondja ki a bizottság, hogy G. Kövendy Domokosnak általánosságban elfo­­gadott javaslatát föntartja és a Hortobágy haszno­­­sítását akképpen kívánja megvalósítani, hogy az ős­termelés érdekeinek megóvása, sőt lehető fölvirágoz­­tatása mellett egyúttal nagyszabású mezőgazdasági gyáripart létesít, hogy ez által a Hortobágyon léte­sítendő és a környékbeli gazdaságokban termelendő mezőgazdasági termények ott helyben földolgozhatók legyenek, népünk a gyári munkát megszeresse és e munka révén télen át is kenyérkeresethez jusson. 7. Ezeket a célokat azonban a város közönségé­nek megterhelése nélkül kivárja megvalósítani, miért is:­­ 8. a Hortobágyot, vagyis a hasznosítandó 24.000 holdat egy természetes, vagy jogi személynek­­ adja haszonbérbe, 9. ki megfelelő biztosíték letétele mellett a ’ tervezett kis-, közép- és nagygazdaságoknak élő és holt fölszerelésekkel való ellátása, terv- és költségve-­ tés szerint való berendezésére a határozati javaslat­­ ban már megállapított egységtételek szerint köteles,­­ 10. Fölkéri Kövendy Domokos urat s vele együtt Jármy Tamás kultúrmérnök, Cverpely Kál­­­mán akadémiai és Sporzon Pál gazdasági tanintézeti­, tanár urakat, hogy a tervezett kis-, közép- és nagy­gazdaságoknak elhelyezésére és gazdasági teljes be­rendezésére vonatkozó tervet és költségvetést készít­senek és ez év szeptemnber 1-éig a város polgármest­­­teréhez terjeszszék be. I 11. A debreceni kultúrmérnöki hivatalt pedig, megkeresi, hogy az öntözésre kijelölt területnek öntö-e .

Next