Budapesti Hírlap, 1906. augusztus (26. évfolyam, 209-238. szám)
1906-08-07 / 215. szám
1906. augusztus 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (215. sz.) A pozsonyi felső keresk. iskola, melynek végbizonyítványa egyévi önkéntes katonai szolgálatra jogosít és melynek eddig végzett tanulói legelsőrendü kereskedő, gyári és bankári cégeknél vagy közhivatalokban és a mezőgazdaságban nyertek alkalmazást, 1806 szeptember 1-én 22-ik évfolyamát nyitja meg. Áss intézetet a múlt iskolai évben 288 tanuló látogatta, köztük 201 vidéki, kiknek jó családoknál való elhelyezése ügyében az igazgató készséggel jár a szülők kezére. Minden iránt tájékoztató évi jelentés levelező-lapon is kérhető. Pozsony, 1906 július hó. Az igazgatóság. DIVAT ÚJSÁG sZIS negyedévre c? 2 kor. 20 fillér Kiadóhivatal, Budapest, Vili, Rökk Szilárd utca 4. sz. Bútor Occasiós Üzlet feloszlatás miatt az összes raktáron levő modern háló- és ebédlő berendezések, valamint erryes darabok minden elfogadható árban azonnal eladók. Fővárosi bútoráruház Ferenciek tere 3. sz. (Király bazár) FÉLEMELET. Ingyen! Milékak Műkezek támgépek, egyenestartók, haskötők, sérvkötők stb. Betegápolási cikkekről szóló legújabb nagy érdekes árjegyzékünket bárkinek ingyen és bérmentve küldjük az orvosi Bpest, VII., Kerepesi-ut 32. A Hókus-kórházzal szemben« Pontos címre és a vöröskeresztre ügyeljünk. 86892 Haat@r©k készpénzért, valamint E’és Kiettttetésre legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig: legolcsóbban Elkenfreu és Fuchs testvéreknél, Budapest, VI., Teréz-körut 8. Üres áruiméme és coraestri Telefon 88—89. szám. KÖZÉPISKOLAI INTERNÁTUS. GERŐ FERENC állami felügyelet alatt álló és 1807. óta szép sikerrel működő középiskolai interne- I tusába, VTI., Rózsa utca 33. (suját ház) fölvétetnek az I 1906/7. tanévre a tanulók, kik a főváros valamelyik nyil- t vános gimnázium, reál, kereskedelmi vagy polgári isko-láját óhajtják látogatni. Fölvehetők, azint: 1. Bennlakók, kik teljes ellátást és korrepeticiót kapnak, továbbá jó családi nevelésben I részesülnek, évi díj: 1200 korona. 2. Fél bennlakók, akik az iskolából egyenesen az I Internátusba jönnek, itt ebédelnek és ozsonnáznak és itten végzik iskolai feladataikat, szakszerű nevelet és lelkiisme- I retes ellenőrzés mellett, évi díj: 600 korona. 8. Bejárók, akik délután 3—7-ig tartó korrepeticióra jönnek az intézetbe, évi díj: 240 korona. Fél bennlakók és bejárók este az internátusból hazakisértetnek. Bennlakók csak korlátolt számban vétetnek föl. Előjegyzések a szeptemberben kezdődő tanévre naponkint délután 4—6-ig eszközölhetők. Részletes ismertetőt kívánatra küld az intézet igazgató- tulajdonosa. 910*^41 POLLITZER BUDAPEST, Károly körút 10. (Félentélet.) sérvambulatórium Ingyenes orvosi vizsgálat ás rendelés sérvbajosok, ferdérnyírok és amputáltak részére. Mérsékelt áraki Egyéni kezelés Sérvkötők 5 koronától feljebb. Ugyanott díjtalanul kapható „Az egészség című orvosi mű I. része: 90911 A sérvbajról és annak gyógykezeléséről. I TTI flPP A ~ hírneves Intézetében Buds!A1 AaUrXjJt* el. pest) vtt Terés-körut 44. sz., X. em. Egyedüli intézet, hol a legelhanyagoltabb férfi-és női beteg * ‘ ’ “ potok, Ideg trés-- - ■ M! ...11..... férfi- és női betegségek, vér, bőr, gyengeség! álla. BAA KATAPHOIIESE csodás új gyógymóddal lelkiismeretes alaposságnél és tökéletes biztonsággal gyógykeseltetnek. A tristoloidis teljes gyógyulás után is filethető. — Levelekre díjtalanul válaszok ! Hogy eszményi szépséget érjen el, szükséges s „MIRaNDA“-CBÉDET használni. Ez azon szerrvelvlyel szépségét fejlesztheti és a legmagasabb életkorig is megóvhatja, anélkül, hogy egészségének ártalmára volna A „Hiranda-créme“ nemcsak minden szeplőt, más foltot,pörsenést távolitól,hanem az arcbőr redőit is, miáltal szépítőleg és fiatalítólag hat. Egy tégely ,,Iranda“-Wóm® 1 kor., egy doboz ,,Hiranda“púder (3 színben) 1 korona, etyr darab „niranda“-szappan. Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, vagy a készítőnél, DIEBEL J. C. utódánál Eszéken, felsővárosban, ahol postai megrendelések azonnal utánvétel mellett eszközöltetnek. Amerika felé. Lapunk más Helyén megemlékeztünk már Günther József dr. hevesvármegyei uradalmi és tb. járásorvos kis munkájáról, amelyben az óceáni nagy személyszállító gőzösök egészségügyi élelmezési és egyéb efajta viszonyaival foglalkozik. Ebből a szakszerű értekezésből közlünk egy-két színes, általánosabb érdekű részletet, íme az egyik, a behajózásról: Festő ecsetjére méltó az a kép, amelyet egy kivándorlóhajó mutat a behajózás végével, vagyis körülbelül egy órával az indulás előtt. A bejárón még tolong az utolsó csoport, aztán bukdácsolva, két kezében utolsó megmaradt cókmókjával, arcán a bámulat és megrettenés kifejezésével tűnik el a széles, első pillanatra homályos folyosón. A különböző szekciókban (a fedélközi utasok helyei) mint egy óriás méhkasban zsongnak, zúgnak az embereik riadt szemmel néznek egymásra és a később jövő a már ott lévőtől iparkodik ellesni, hogy mit kell csinálnia. Az apróbb gyermekek görcsösen kapaszkodnak szüleik ruhájába és némelyiknek hangos keserves sírása kiválik ebből a hangzavarból. De a rendetlenség nem tart soká. Hamar megtaláltják ágyukat, elhelyezik holmijukat, megigazítják a fejük alját és aztán az első lépcsőn, amelyet meglátnak, tolonganak föl a fedélzetre. Mind a két fedélzet csak úgy feketéllik az emberektől. A korlátok mellett hármas sorban állanak az emberek és aki már oda nem fér, az felmászik az emelő rudakra, a fedélzet házikók tetejére, dezinficiáló gépekre, vasoszlopokra és mindenhová, ahol egy parányi hely van. A Slavonia hatalmas teste kissé a part felé billen, az eloldott kötelek nagyot loccsannak a tengerben, megszólal a gőzkürt, a hajó orra az öböl kijárata felé fordul, a két fedélzeten fölhangzik a Himnusz és a kivándorlók megkezdték útjukat a mesés Újvilág felé . . . Estére már rend van. Mindenkinek meg van a helye és már ott tesz-vesz az ágya körül. Az első étkezésnél az ismerősök egymás mellé kerültek és az elhelyezésnél nyoma sincs a tolongásnak, lármának. Aki először látja a kivándorló hajót elindulni és nem rest lemenni a fedélközbe, az bizonyára elképedve csapja össze mind a két kezét és azt gondolja, hogy lesz itt ugyan szép kis verekedés, ha majd megszólal az ebédre hívó csengetyű. Nálunk szuronyos csendőrről, revolveres rendőrről beszélnek és ugyancsak bámulnának, hogy itt a fölszolgáló pincéreken kívül más nincs. Azok is, az ezer főnyi, száz nyelvű, szinti tarka tömeg mellett teljes lelki nyugalommal töltögetik az adagokat a leveses csészékbe és a tányérokra. És valóban, nincs itt szükség nemcsak rendőrre, de még egy figyelmeztető szóra sem. Az angol praktikus és nem ma hajóz be először másfél ezer embert. A helyiség tágas, az asztalok megterítve és rajtuk annyi teríték, ahányan ebben a szekcióban vannak. Üljön mindenki oda, ahová akar. A rendföntartást rábízzák a közönségre, bele sem avatkoznak, mert nagyon jól tudják, hogy mennél jobban iparkodnak rendezkedni, helyet kijelölni, annál nagyobb lesz a zűrzavar. És ezzel a metódussal érik el azt a pompás eredményt, amely éppen megfordítottja a mi úri bankettjeinken tapasztaltnak. Itt majd letapossák az ember lábát. Megható a másik véglet, a temetés a hajón. Akik elindultak Amerika felé, de el nem értek. Ha a hajón haláleset fordul elő, a hullavizsgálat és az ezzel összefüggő kérdések ugyanúgy oldatnak meg, mint a szárazföldön. Ravatalozásról természetesen szó sincs. Az orvosi hullavizsgálat után a tetemet kettős vitorlavászonba varrják, a külső burkolatban a szükséges súly. A hullát aztán lobogóval leterítve deszkalapra fekteti és a szertartás végén a lobogó alul kicsúsztatják a sós hullámokba. A temetési szertartást rendesen a kapitány végzi, de ha megfelelő felekezetű pan van a hajón, akkor is, így például egy alkalommal két szegény apró kis magyar gyermek temetési szertartását a ravennai érsers végezte. Érdekesei a panaszok is, amelyek közül egy-két tudatlanságában karakterisztikusat Günther dr. fölsorol, de megemlíti, hogy köteteket lehetne ilyenfélékkel megtölteni, így például egy tót atyafi Fiuméba megérkezve, sehogy sem akart a Slavoniával menni Amerikába. Végre kiderült, hogy az a baj, hogy nincs a hajónak csetli kemenye. A hamburgi províziós kivándorlási ügynök ugyanis négy kéményés hajóról mesélt a derék tótnak. ■ X Papírpénz — papirusból. Az egyetlen hely Európában, ahol még papiros nő, a kis Anapi-j folyó forrásvidéke egészen Szirakuzéig. Itt azonban sokáig nem csináltak papírt, sőt a papiros főidőigenlását egészen a XVIII. század utolsó tizedéig nem ismerték. A rómaiaknak az írásaikhoz szükséges papíranyagot Alexandrából kellett beszerezni. Francesco Saveris Landolina nevű szirakuzai polgár volt az első, aki az említett századnak a végén megkezdette a papirus földolgozását. Valószínű, hogy a földolgozás műveleténél Landolina teljesen a mai módszer szerint járt el, a melyet Pliniusz az Ő Természettörténete 13-ik kötetében leír. A mikor Landolina meghalt, örökösei folytatták a szépen jöve- delmező mesterséget s állami támogatással évenken négyszáz köteg papirust dolgoztak föl. Kézierővel dolgoztak az úgynevezett Pliniusz-kalapácsok segítségével. A minap mozgalom indult meg, hogy az Anapi mellett lévő papirus-termelést az állami ke-zelésbe véve, nagyobb mértékben fejleszszék. Az olasz parlament tovább ment, mert monopóliummáakarja tenni, már arról is volt szó, hogy a papírpénzt is papiros anyagból gyártsák, hogy megnehezíttessék:a bankó hamisítása.