Budapesti Hírlap, 1906. augusztus (26. évfolyam, 209-238. szám)

1906-08-07 / 215. szám

1906. augusztus 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (215. sz.) A pozsonyi felső keresk. iskola, melynek végbizonyítványa egyévi önkéntes­ katonai szolgálatra jogosít és melynek eddig végzett tanulói legelsőrendü kereskedő, gyári és bankári cégeknél vagy közhivatalokban és a mezőgazdaságban nyertek alkalmazást, 1806 szeptember 1-én 22-ik évfolyamát nyitja meg. Áss intézetet a múlt iskolai évben 288 tanuló látogatta, köztük 201 vidéki, kiknek jó családoknál való elhelyezése ügyében az igazgató készséggel jár a szülők kezére. Minden iránt tájékoztató évi jelentés levelező-lapon is kérhető. Pozsony, 1906 július hó. Az igazgatóság. DIVAT ÚJSÁG sZ­IS negyedévre c? 2 kor. 20 fillér Kiadóhivatal, Budapest, Vili, Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Bútor Occasiós Üzlet feloszlatás miatt az összes raktáron levő modern háló- és ebédlő berendezések, valamint erryes darabok minden elfogad­ható árban azonnal eladók. Fővárosi bútoráruház Ferenciek­ tere 3. sz. (Király bazár) FÉLEMELET. Ingyen! Milékak Műkezek támgépek, egyenestartók, has­kötők, sérvkötők stb. Betegápolási cikkekről szóló legújabb nagy érdekes árjegyzékünket bárkinek ingyen és bérmentve küldjük a­z orvosi Bpest, VII., Kerepesi-ut 32. A Hókus-kórházzal szemben« Pontos címre és a vörös­keresztre ügyeljünk. 86892 Haat@r©k készpénzért, valamint E’és Kiettttetésre legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig: legolcsóbban Elk­enfreu és Fuchs testvéreknél, Budapest, VI., Teréz-körut 8. Üres áruimé­­me és coraestri Telefon 88—89. szám. KÖZÉPISKOLAI INTERNÁTUS. GERŐ FERENC állami felügyelet alatt álló és­­ 1807. óta szép sikerrel működő középiskolai interne- I tusába, VTI., Rózsa­ utca 33. (su­ját ház) fölvétetnek az I 1906/7. tanévre a tanulók, kik a főváros valamelyik nyil- t vános gimnázium, reál, kereskedelmi vagy polgári isko-l­­áját óhajtják látogatni. Fölvehetők, azint: 1. Bennlakók, kik teljes ellátást­­ és korrepeticiót kapnak, továbbá jó családi nevelésben I részesülnek, évi díj: 1200 korona. 2. Fél bennlakók, a­kik az iskolából egyenesen az I Internátusba jönnek, itt ebédelnek és ozsonnáznak és itten­­ végzik iskolai feladataikat, szakszerű nevelet és lelkiisme- I retes ellenőrzés mellett, é­vi díj: 600 korona. 8. Bejárók, a­kik délután 3—7-ig tartó korrepeticióra­­ jönnek az intézetbe, évi díj: 240 korona. Fél bennlakók és bejárók este az internátusból haza­­kisértetnek. Bennlakók csak korlátolt számban vétetnek föl. Elő­jegyzések a szeptemberben kezdődő tanévre naponkint­­ délután 4—6-ig eszközölhetők. Részletes ismertetőt kívánatra küld az intézet igazgató-­ tulajdonosa. 910*^41 POLLITZER BUDAPEST, Károly­ körút 10. (Fél­entélet.) sérvambulatórium Ingyenes orvosi vizsg­álat ás rendelés sérvbajosok, ferdérnyírok és amputáltak részére. Mérsékelt áraki Egyéni kezelés Sérvkötők 5 koronától feljebb. Ugyanott díjtalanul kapható „Az egészség­ című orvosi mű I. része: 90911 A sérvbajról és annak gyógykezeléséről. I TTI flPP A ~ hírneves Intézetében Buds­­!A1 AaUrXjJt* el. pest) vtt Terés-körut 44. sz., X. em. Egyedüli intézet, hol a legelhanyagoltabb férfi-és női beteg * ‘ ’ “ potok, Ideg trés-- - ■ M! ...11..... férfi- és női betegségek, vér, bőr, gyengeség! álla. B­­AA KATAPHOIIESE csodás új gyógymóddal lelkiismeretes alaposságnél és tökéletes biztonsággal gyógykeseltetnek. A tristoloidis teljes gyógyulás után is filethető. — Levelekre díjtalanul válaszok ! Hogy eszményi szépséget érjen el, szükséges s „MIRaNDA“-CBÉDET használni. Ez azon szer­rvelv­­lyel szépségét fejlesztheti és a legmagasabb életkorig is megóvhatja, anélkül, hogy egészségének ártalmára volna A „Hiranda-créme“ nem­csak minden szeplőt, más fol­tot,pörsenést távolitól,hanem az arcbőr redőit is, miáltal szépítőleg és fiatalítólag hat. Egy tégely ,,I­randa“-Wóm® 1 kor., egy doboz ,,Hiranda“­­púder (3 színben) 1 korona, etyr darab „niranda“-szappan. Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárá­ban, vagy a készítőnél, DIEBEL J. C. utódánál Eszé­ken, felsővárosban, a­hol postai megrendelések azon­nal utánvétel mellett eszközöltetnek.­ ­ Amerika felé. Lapunk más Helyén meg­emlékeztünk már Günther József dr. hevesvármegyei uradalmi és tb. járásorvos kis munkájáról, a­melyben az óceáni nagy személyszállító gőzösök egészségügyi élelmezési és egyéb efajta viszonyaival foglalkozik. Ebből a szakszerű értekezésből közlünk egy-két színes, általánosabb érdekű részletet, íme az egyik, a behajózásról: Festő ecsetjére méltó az a kép, a­melyet egy kivándorlóhajó mutat a behajózás végével, vagyis körülbelül egy órával az indulás előtt. A bejárón még tolong az utolsó cso­port, aztán bukdácsolva, két kezében utolsó megma­radt cókmókjával, arcán a bámulat és megrettenés ki­fejezésével tűnik el a széles, első pillanatra homályos folyosón. A különböző szekciókban (a fedélközi utasok helyei) mint egy óriás méhkasban zsongnak, zúgnak az embereik riadt szemmel néznek egymásra és a ké­sőbb jövő a már ott lévőtől iparkodik ellesni, hogy mit kell csinálnia. Az apróbb gyermekek görcsösen kapaszkodnak szüleik ruhájába és némelyiknek han­gos keserves sírása kiválik ebből a hangzavarból. De a rendetlenség nem tart soká. Hamar megtaláltják ágyukat, elhelyezik holmijukat, megigazítják a fejük alját és aztán az első lépcsőn, a­melyet meglátnak, tolonganak föl a fedélzetre. Mind a két fedélzet csak úgy feketéllik az emberektől. A korlátok mellett hár­mas sorban állanak az emberek és a­ki már oda nem fér, az felmászik az emelő rudakra, a fedélzet házi­kók tetejére, dezinficiáló gépekre, vasoszlopokra és mindenhová, a­hol egy parányi hely van. A Slavonia hatalmas teste kissé a part felé billen, az eloldott kötelek nagyot loccsannak a tengerben, megszólal a gőzkürt, a hajó orra az öböl kijárata felé fordul, a két fedélzeten fölhangzik a Himnusz és a kivándorlók megkezdték útjukat a mesés Újvilág felé . . . Estére már rend van. Mindenkinek meg van a helye és már ott tesz-vesz az ágya körül. Az első étkezésnél az ismerősök egymás mellé kerültek és az elhelyezésnél nyoma sincs a tolongásnak, lármának. A­ki először látja a kivándorló hajót elindulni és nem rest lemenni a fedélközbe, az bizonyára elké­pedve csapja össze mind a két kezét és azt gondolja, hogy lesz itt ugyan szép kis verekedés, ha majd meg­szólal az ebédre hívó csengetyű. Nálunk szuronyos csendőrről, revolveres rendőrről beszélnek és ugyan­csak bámulnának, hogy itt a fölszolgáló pincéreken kívül más nincs. Azok is, az ezer főnyi, száz nyelvű, szinti tarka tömeg mellett teljes lelki nyugalommal töltögetik az adagokat a leves­es csészékbe és a tányé­rokra. És valóban, nincs itt szükség nemcsak rendőrre, de még egy figyelmeztető szóra sem. Az angol praktikus és nem ma hajóz be először másfél ezer embert. A helyiség tágas, az asztalok megterítve és rajtuk annyi teríték, a­hányan ebben a szekcióban vannak. Üljön mindenki oda, a­hová akar. A rend­­föntartást rábízzák a közönségre, bele sem avatkoz­nak, mert nagyon jól tudják, hogy mennél jobban iparkodnak rendezkedni, helyet kijelölni, annál nagyobb lesz a zűrzavar. És ezzel a metódussal érik el azt a pompás eredményt, a­mely éppen megfor­­dítottja a mi úri bankettjeinken tapasztaltnak. Itt majd letapossák az ember lábát. Megható a másik véglet, a temetés a hajón. A­kik elindultak Amerika felé, de el nem értek. Ha a hajón haláleset fordul elő, a hullavizsgá­lat és az ezzel összefüggő kérdések ugyanúgy oldat­nak meg, mint a szárazföldön. Ravatalozásról termé­szetesen szó sincs. Az orvosi hullavizsgálat után a tetemet kettős vitorlavászonba varrják, a külső bur­kolatban a szükséges súly. A hullát aztán lobogóval leterítve deszkalapra fekteti és a szertartás végén a lobogó alul kicsúsztatják a sós hullámokba. A teme­tési szertartást rendesen a kapitány végzi, de ha meg­felelő felekezetű pan van a hajón, akkor is, így pél­dául egy alkalommal két szegény apró kis magyar gyermek temetési szertartását a ravennai érsers végezte. Érdekesei­ a panaszok is, a­melyek közül egy-két tudatlanságában karakterisztikusat Günther dr. föl­sorol, de megemlíti, hogy köteteket lehetne ilyenfé­­lékkel megtölteni, így például egy tót atyafi Fiuméba megérkezve, sehogy sem akart a Slavoniával menni Amerikába. Végre kiderült, hogy az a baj, hogy nincs a hajónak csetli kemenye. A hamburgi províziós ki­­vándorlási ügynök ugyanis négy kéményés hajóról mesélt a derék tótnak. ■ X Papírpénz — papirusból. Az egyetlen hely Európában, a­hol még papiros nő, a kis Anapi-j folyó forrásvidéke egészen Szirakuzéig. Itt azonban sokáig nem csináltak papírt, sőt a papiros főidőigen­lását egészen a XVIII. század utolsó tizedéig nem­ ismerték. A rómaiaknak az írásaikhoz szükséges pa­píranyagot Alexandrából kellett beszerezni. Fran­cesco Saveris Landolina nevű szirakuzai polgár­­ volt az első, a­ki az említett századnak a végén­ megkezdette a papirus földolgozását. Valószínű, hogy a földolgozás műveleténél Landolina teljesen a mai módszer szerint járt el, a melyet Pliniusz az Ő Ter­mészettörténete 13-ik kötetében leír. A mikor Lan­­­dolina meghalt, örökösei folytatták a szépen jöve-­ delmező mesterséget s állami támogatással évenken négyszáz köteg papirust dolgoztak föl. Kézierővel dolgoztak az úgynevezett Pliniusz-kalapácsok segít­s­­égével. A minap mozgalom indult meg, hogy az Anapi mellett lévő papirus-termelést az állami ke-­­zelésbe véve, nagyobb mértékben fejleszszék. Az­ olasz parlament tovább ment, mert monopóliummá­­akarja tenni, már arról is volt szó, hogy a papírpénzt­ is papiros­ anyagból gyártsák, hogy megnehezíttessék:­­a bankó hamisítása.

Next