Budapesti Hírlap, 1906. október(26. évfolyam, 269-299. szám)
1906-10-04 / 272. szám
1996. október 4. BUDAPESTI HÍRLAP. (272. sz.) ■-------------------------------------•-* - ------------ - LÓVERSENY. X Az őszi futtatás. Vége felé közeledik az őszi meeting, amely szokatlanul sok meglepetéseivel aligha fogja gyarapítani a turf megfogyatkozott híveinek számát. A szezon végén egészen más formák jutnak érvényre, mint amelyekre a legbeavatottabbak is számítanak és a lóversenyellenes mozgalom híveinek nem nagy fáradságukba kerül bebizonyítani, hogy bizony csak szerencsejáték a lóverseny. Holnap az őszi díj szerepel főszám gyanánt a programon. A 2000 méteres körteherversenyben ismét sok ló áll a starthoz, amelyek közül első sorban a Szemere-istálló jelöltje érdemel figyelmet Kukuruz és Kara Mustafa előtt. A nyeretlenek versenyében Zápolya és Lamartine, a wester-handikapban Augur és South Star, a nyeretlen kétévesek eladóversenyében Malmaison és Pretty Dick, a kétévesek eladóversenyében Paula és Apatin, a kétévesek versenyében Scarabeus és Ferdéről a jelöltünk. A Henckel-emlékverseny. A kétévesek utolsó klasszikus futásának, a Henckel-emlékversenynek tegnap volt a kisbánatjelentése. Ez alkalommal még 22 ló tartotta meg induló jogát, köztük Gretchen is, amelyet ma már általában második Patience- nak tartanak. Ez lesz különben Gretchen utolsó startja az idén, ha ugyan meg nem valósul a meccs terve az Ausztria idig favoritja, a német Fabula és Gretchen között. A Henckel-emlékverseny kötelezettjei a következő teherrel indulnak: Ementhaler 52, Illusion 52, Varanque 52 5 4, Tábornok 54, JScarabaus 52, Justice 52%, Bisamberg 54, Tulisan 52, Táltos 54, Frau Gödi 58, Excelsior 52, Harry up 50%, Jorio 54, Elmore 59%, Sediranda 52%, Izé 52, Lilac 52, Romoló 52, Gretchen 56%, Witte 52, János bácsi 52, Old Coin 54 kiló. ■ VIDÉK. . .• Polgármester-választás. Dobsináról jelentik: Dobsina rendezett tanácsú város Bornemissza alispán elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlésén polgármesterévé egyhangúlag Csermák Sándor dr. eddigi első tanácsost választotta meg. * — Tanítók gyűlése. Váci levelezőnk Írja: A váci egyházmegye tanítói gyűlésre jöttek összeVácon. A gyűlést Baksay Sándor dr. apátkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, elnök nyitotta meg s megnyitó beszédét Csávolszky József c. püspök emlékének szentelte. Csávolszky emberfölötti munkát végzett az iskolaügy és a tanítóság érdekében, legszebb és legmaradandóbb alkotása a váci József nevelőintézet, melyben ma már közel száz középiskolai tanuló, többnyire tanítók gyermekei, nyernek teljes ellátást. Azután Vörös Ferenc főtanító jegyző tett jelentést a tanítók állandó bizottságának három éves működéséről, majd Bazsanth Vince pénztáros a tanító-egyesület vagyoni viszonyairól. A gyűlés alatt jelentette az elnök, hogy Korpás Pál szegvári esperes-plébános 6400 koronás alapítványt tett a József nevelő intézet részére, többen pedig alapító tagjai lettek az internátusnak. A tanítóságot érdeklő ügyek elintézése után Csáky Károly gróf megyés püspöknél tisztelgett az egyházmegyei tanítói kar s Baksay Károly arra kérte a püspököt, hogy az egyházmegyei tanítók ugyanazon fizetésemelésben részesüljenek, mint az állami tanítók, mit a püspök meg is ígért. Délben fölavatták a saját otthonába költözött Józsefinternátust, amely ma már sok tanító szülő gyermekeinek iskoláztatásáról és ellátáról gondoskodik. A besztercebányai tanító egyesület, mint tudósítónk táviratozza, ma tartotta Besztercebányán huszonnegyedik évi közgyűlését. A gyűlést Radnai Farkas dr. megyés püspök, mint az egyesület védője nyitotta meg, nagy hatást keltő beszéddel. Utána az elnök, Machovich Izidor korponai plébános, egyházmegyei főtanfelügyelő ismertette a tárgysorozatot. Az egyes pontokat kisebb-nagyobb vita után elfogadták. A gyűlés Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek üdvözlő táviratot küldött. * — A temesmegyei románok Bukarestben. Temesvárról jelentik, nekünk. Temes megye törvényhatósági bizottságának Kabdebó Gergely főispán elnöklésével tartott ülésén Fülöp Béla volt országos képviselő szóvá tette a temesmegyei románok bukaresti szereplésének dolgát és élesen elítélte a dákoromán érzelmű tanítók hazafiatlan viselkedését. A románok nevében Pulicin Traján temesvári román főesperes védekezett a hazafiatlanság vádja ellen s kijelentette, hogy csak tanulmányúton volt Romániában. Sztura Szilárd dr. indítványozta, hogy a vármegye létesítsen kulturális alapot a kulturális magyar intézmények és a magyar nyelvet terjesztő tanítók támogatására. Az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadták. KÖZGAZDASÁG. Közlekedési akadémia. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter tervbe vette néhai Baross Gábor által létesített vasúti, hajózási, posta- és távíró-tanfolyamok véglegesítését és átszervezését egy állandó közlekedési akadémiává, mely egyesítse magában egységes szervezetben, de természetesen a közlekedési ágazatok szerint eltérő, azok sajátos viszonyaihoz alkalmazkodva, a közlekedés három ezerrét. Ezt a tervet a miniszter előzőleg egy, az érdekeltekből összehívott szaktanácskozmány elé utalta, mely Szterényi József államtitkár elnöklésével ma délelőtt volt a kereskedelmi minisztériumban. Az értekezleten jelen voltak: A kereskedelmi minisztérium részéről: Csőke Ferenc miniszteri tanácsos, mint a „közlekedési tanfolyamok felügyelőbizottságának elnöke, Márk Károly miniszteri tanácsos, mint a tanfolyamok miniszteri biztosa, Képessy Árpád, Wimmersperg Frigyes báró és Nemessey Kálmán miniszteri osztálytanácsosok, Vezerle Gyula posta- és táviró-igazgató, Hadzsy Emil vasúti főfelügyelő és Mátray Elemér magyar államvasúti felügyelő, mint jegyző. A magyar államvasutak képviseletében Neugebauer Győző miniszteri tanácsos-igazgató, Kotányi Zsigmond udvari tanácsos, igazgató, Kiss János dr. igazgató-helyettes, Papp János és Kádár Gusztáv főfelügyelők; a kassa-oderbergi vasút képviseletében: Kemenes János főfelügyelő; a déli vasút képviseletében: Francics Adolf igazgató-helyettes és Engel Adolf főfelügyelő; a mohács-pécsi vasút képviseletében: Hauser János főfelügyelő; a szamosvölgyi vasút képviseletében: Sterba Dezső főfelügyelő; a győr-sopronébenfurti vasút képviseletében: Lucskivics Antal osztályfőnök; az arad-csanádi vasút képviseletében: Szathmáry János és Foss Gusztáv főfelügyelők; a magyar hajós-egyesület képviseletében Török Emil dr. titkár és Szohner Károly választmányi tag; a magyar folyam- és tengerhajós-társaság képviseletében : Rapaich Rikárd igazgató; az első császári és királyi szabadalmazott Dunagőzhajós-társaság képviseletében: Szlávik Gyula hajó-felügyelő; a Ferenc-csatorna gőzhajós-társaság, képviseletében: Szohner Károly; Guttentag kk. gőzhajós-vállalat képviseletében: Schön Zsigmond; a magyar királyi postatakarékpénztár képviseletében: Halász Sándor dr., miniszteri tanácsos és a közlekedő tanfolyamok képviseletében: Zay Adolf miniszteri tanácsos, igazgató. Az elnöklő államtitkár megnyitván az ülést, hangoztatta, hogy a kilátásba vett átszervezés célja elsősorban az, hogy vége vettessék a közlekedési tanfolyamok szervezésében tapasztalt ingadozásoknak, hogy a mostani, három tanintézet egy egységes intézetet alkosson, a három közlekedési ágazatot szoros kapcsolatba hozva egymással; ugyanakkor pedig gondoskodni kíván a miniszter a létesítendő egységes tanintézet keretében arról is, hogy a három közlekedési ágazat ama tisztviselői, kik a nagyobb állások elnyerését maguknak biztosítani kívánják, a megfelelő ismereteket elsajátíthassák s különösen szélesebb körű szakismeretekhez jussanak. A kérdést most csak általánosságban kívánná megvitatni, minek alapján szabályzat kidolgozása következnék, melynek tárgyalása szintén szaktanácskozás révén történnék, mert a miniszter súlyt vet az értekezlet véleményének részletes ismerésére is. Halász Sándor dr. miniszteri tanácsos a postatakarékpénztár különleges igényeire mutat rá és azok figyelembe vételét kéri a szervezetnél, melynek tervezetét helyesli. Rapaich Rikárd kéri, hogy a hajós tiszti tanfolyamnak jelenleg három hónapra terjedő tanideja a túlterhelés megszüntetése végett megkétszereztessék. Ezzel a most is kedvező tanítási eredményeknek teljesen megfelelő volta biztosíttatnék. Ellenben a hajózási szakmára nézve felsőbb tanfolyam létesítését mellőzendőnek tartja. Schön Zsigmond ehhez szintén hozzájárul. Neugebauer Viktor államvasúti igazgató elismeri a vasúti tanfolyam sikereit és egy felső vasúti tanfolyam létesítését megfelelő gyakorlat fiztosítása mellett igen üdvösnek véli. Hasonló állásponton van Kotányi Zsigmond államvasúti igazgató is, aki azonban a főiskolák (műegyetem és tudományegyetem) körébe vágó tantárgyak tanítását ez intézetekre bizandónak véli. Zay Adolf, a közlekedési tanfolyamok igazgatója, a tervezet egységesítésére nézve fejez ki aggodalmakat, de különben a felső tanfolyamok létesítését oly módozat mellett melegen üdvözli, hogy főiskolai minősítéssel bíró egyének azokból a tantárgyakból, melyekre diplomájuk úgy is kiterjed, új vizsgálatot tenni ne tartozzanak. Sterba Dezső a felső évfolyam létesítését üdvözli, de kizárni kívánja, hogy ez az intézkedés a személyzet által fokozott igények támasztására vezessen. Vezerle Gyula kívánatosnak tartja, hogy a felső tanfolyamra való fölvétel az alsó tanfolyam elvégzéséhez köttessék. Szathmáry János kérdést tesz az iránt, hogy a tervezet nem jelenti-e a vasutak önrendelkezési jogának megszorítását, ha általánosságban kimondják, hogy csak a felső, tanfolyamot végzett egyéneket fogják főhivatalnokokká kinevez- hetni. Kiss János dr. államvasúti igazgató-helyettes a tanintézet elnevezésére vonatkozó kérdést tesz. Szterényi József államtitkár minden felszólalásra ismételten reflektálván, kijelenti egyebek között, hogy nézetei szerint a felső tanfolyamot magántanulói minőségben is lehet majd elvégezni, illetve vizsgálatot a tanfolyam látogatása nélkül is lehetne tenni. Konstatálja, hogy az értekezlet a mostani tanfolyamok átszervezését közlekedési akadémiává egyhangúlag helyesli, úgyszintén az alsó tanfolyamok további föntartását is, míg a tervezett felsőbbek fölállítására nézve a vélemények megoszolnak. Konstatálja továbbá, hogy az értekezlet helyesli azt a tervet is, melyre nézve azonban még a miniszter nem döntött, melyet külön kiemelendőnek vél, hogy a főhivatalnoki kinevezés külön szakvizsgálat letételéhez köttessék. Végül közölte, hogy a részletes szabályzatok kidolgozására Csőke Ferenc miniszteri tanácsos elnöklésével szakbizottságokat fognak összehívni, melyeknek munkálatait még ez évben újból összehívandó szakértekezlet elé fogják terjeszteni. Az államtitkár ezzel az értekezletet bezárta. — A munkás-biztosító törvény. A kerületi betegsegítő pénztárak országos középponti bizottsága Szontagh Jenő elnöklésével tegnap tárgyalta a munkás-biztosító törvény tervezetét. A bizottság általánosságban helyesli és örömmel üdvözli a törvénytervezetet, de a két százalékos betegsegítő járulékot nagyon csekélynek tartja; a betegsegítő pénztárak ma mind nagyobb járulékot szednek és közönségük ehhez már hozzászokott. Kívánja a bizottság még azt is, hogy az új törvény biztosítsa a betegsegítő pénztári tisztviselők exisztenciáját, jogi helyzetüknek, fizetésüknek és nyugdíjuknak szabályozásával. A bizottság végül Kossuth Ferenc miniszternek és Szterényi József államtitkárnak köszönetet szavazott, törvénytervezet gondos elkészítéséért. — Kincstári erdőcsere. Arról értesülünk, hogy a Mera-erdőcsere ügyben a földművelési minisztérium megszüntette az magyarosztrák államvasúttársasággal a tárgyalásokat- Nevezett részvénytársaság tudniillik, hogy a volt Bánságban fekvő iparvállalatainál beállott fahiányt pótolja, egy csereüzletet ajánlott föl a magyar államnak. Resicai és aninai acélgyáraihoz közel fekvő nagy kiterjedésű kincstári őserdőket kívánta a magyar-osztrák államvasúttársaság megszerezni oly módon, hogy ezekért nem a megfelelő pénzértéket adja, hanem cserébe kinált az államnak saját erdőterületéből, egy a kincstári területnél jóval kisebb területet. A területi arány tudniillik a cserekinálásnál olyan volt, mint 3:1-hez, azaz 3600 kát. hold kincstári őserdőért 1200 hold kihasznált erdőterületet kinált cserébe a társaság a magyar államoknak. És ezt kínálta minden ráfizetés nélkül, úgy, hogy egy hold kihasznált saját erdőterületét kínálta három hold kincstári ki nem használt ős erdő ellenében, cserébe. E propozíciója a társa- ságnak oly merész volt, hogy még a volt kormány taglelkületű férfiai is visszahökkentek, amikor a végső elhatározásra került volna a sor és csak ennek tulajdonítható, hogy az új kormány ki- nevezésének szerencsés ideje még a miniszteri fiókban találta az egyenlőtlen alku aktáit, így alj kincstár érdekei ez esetből folyólag nem szenvedtek csorbát, mert az új éra beköszöntésével a földmivelési minisztérium semmivé tehette az államvasúttársaság szándékait. J — A pénzpiac helyzete. Londonban újra, aktuális lett a kamatfölemelés, mert a pénzkereslet mértéken fölül nagyobbodott. Holnapra várják akamat fölemelését, egyelőre azonban csak egy fél százalékkal, bár még mindig nem bizonyos, hogy, a jegybank vezetői mire határozzák el magukat. Ma a pénz igen keresett volt és eleinte szívesen fizet-,tek 4 százalékot, utóbb a negyedévikamat-esedékes- ség folytán a keresletet könnyen lehetett kielégíteni, sőt egy napi pénzt 2 százalékért, is, kínáltak, míg rövid lejáratra 3% százalékot fizettek. A magánkamatláb névleg 4% százalék, de a pénzkínálat a nyílt, piacon csökkent. A párisi és a berlini zárlati árfolyam valamivel drágult. Berlinből tegnap tévesen jelentették, hogy a forgalomba került 7 adóköteles bankjegy 550 millió márka, ezt a számot ma 50 millióra rektifikálták. Eddig még nem volt rá eset, hogy a jegybankot annyira igénybe vették volna, úgy, hogy Németországban újra számolnak a jegy- ■ bank kamatfölemelésével, bár nem a legközelebbi ,,1 15