Budapesti Hírlap, 1907. január (27. évfolyam, 1-27. szám)

1907-01-30 / 26. szám

1907. január 30. BUDAPESTI HEREAP. (26. sz.) 13 tos. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter igazat adott a fölebbezcsnok s az Ítéletet megsemmisítette. Az eljárási szabály megsértésével — úgymond a mi­niszter — s illetéktelen személy elnöklósével hozott közigazgatási bizottsági Ítéletet megsemmisitem, mert a közigazgatási bizottság csakis oly egyének elnökló­sével hozhat jogérvényes határozatot, kik áz 1876. évi VI. törvénycikk 6. szakasza értelmében az elnöklésrc törvényszerűen hivatva vannak. A miniszter azután fölhívja a közigazgatási bizottságot, hogy a kávémért! dolgát újra tárgyalja. — Árpád szobra. A holnani közgyűlésre in­dítványt adtak be, hogy a főváros indítson akciót Árpád szobrának Budapesten való fölállítása érdeké­ben. Az indítvány szerint a kérdés, azért is aktuális, mert most ezer esztendeje balt meg Árpád fejedelem. —A Népszínház bérlete. A főváros hiva­talos lapja ma közli a Népszínház bérletére hirde­tett pályázat tervezetét. A tervezet elmondja azokat a föltételeket, a melyeket már ismertettünk s a pá­lyázat határidejét február tizenhatodikam tűzi ki. A bizottság tiz évre akarja bérbe adni a színházat, de arra engedelmet kell kérnie a közgyűléstől. Érte­sülésünk szerint nagy vihar készül a Népszínház dolgának a tárgyalásánál. Számon akarják kérni a bizottságtól sáfárkodását s azt akarják szemére vetni, hogy a bizottság rossz gazdálkodása juttatta válságba a Népszínházát. Azonban nagy erővel ka­pacitálják az egyes bizottsági tagokat, hogy a bi­zottság javaslatát fogadják el. Különösen a százöt­venezer korona tulkiadás megszavazását kívánják föltétlenül biztosítani, noha nagyon erős az a föl­fogás, hogy előbb terjessze a népszínházi bizottság a közgyűlés elé a tulkiadás dolgában megtartott vizs­gálat iratait. — A szegényeknek. Herczog Péter báró ma kétezer koronát adott át a főpolgármesternek külön­böző jótékonycélra. Néhai Ellenberger Károly örö­kösei nevében Hirsch Jakabné a szegények számára ezer koronát adott át a polgármesternek. — A szén. Az államvasutak kocsijai nagy mennyiségben szállítják a szenet Budapestre és kö­rülbelül egy hétre való szén van a pályaudvarokon. Ma reggel kétszázhat vaggon szenet hoztak be a kü­lönböző pályaudvarokra. A vásárpénztár panaszt tett a tanácsnál, hogy az államvasutaknak a kocsi­jai csak szenet szállítanak és az államvasutak meg­tagadják az élő> állat fölvételét. Az államvasutak vezetősége ezzel szemben biztosította a fővárost, hogy az élő állatot továbbra is akadály nélkül szál­lítja. A főváros üzemeihze szén szállítására kötött szerződés az idén lejár. A főváros annak idején to­vábbi három évre opciót biztosított magának. A víz­vezetékre felügyelő bizottság mai üléséből azt a ja­vaslatot tette, hogy a főváros gyakorolja opció jogát és a szerződést három évre hosszabbítsa meg. — Uj építkezés. A magánépítő bizottság teg­nap a következő épitőengedelmeket adta ki: Kácser Zsigmond dr.-nak, II. kér. Nyul-utca 3994. hrszámu kétemeletes nyaralóra, a Salváter kötőszer-gyárnak, VI. kér. Nagymező-utca 3902. hrszámu harmadik emelet ráépítésére, Budapest székesfőváros közönsé­gének, X. kor. Kereszturi-ut 7722. hrszámu mezőőri lakóházra, a Magyar réz-hengermü részvénytársa­ságnak, V. kér. Hungária-ut 1458. hrszámu föld­szintes műhely-épületre, Finály Zsigmondnak, III. kér. Laktanya-u. 484. hrszámu földszintes épületre, a M. Á. V. igazgatóságának, IX. kér. Ferencvárosi pályaudvar mellett istálló-épületre. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Nemzeti Színház.) A magyar drámairo­dalomnak ma nagy és ritka ünnepe volt: századszor játszották el a Nemzeti Színházban Uerczeg Fe­renc színmüvét, A dolovai nábob leányát. A kö­zönség most tizennégy esztendeje ujjongva fogadta a nagytehetségü Írót, a ki uj hangon szólalt meg, uj tárgyat talált és fiatalos frisseséggel, merész kez­déssel, mégis önmagában biztos nyugalommal és tudatossággal fogott az uj magyar társadalom szín­padi ábrázolásához. Könnyed és soha sem bántó sza­tírája, finom humora és alakjainak elevensége rop­pant sikert szerzett neki és gyönyörű perspektí­váját nyitotta meg várható fejlődésének. Azóta Berczeg Ferenc 6okat irt, sok reményt beváltott, néha kétséggel töltötte el tehetségének hivóit és bará­tait, volt része zajos diadalban Ocsaky-já\ál, mély, tartalmas és maradandó hatásban Bizánc-ával és rövid életű elismerésben is; még a bukás üdvös és okulásban gazdag iskoláját is kijárta . De emlékei közt a legtisztább és legzavartalanabb mégis A dolovai nábob leányá-nak megható és nemes törté­nete lehet. A közönség ma este ünnepelte a nép­szerű Írót, a kit a második és harmadik fölvonás után percekig szólított a lelkes taps, de hiába, és jeles tolmácsait, a kik száz estén szereztek él­vezetet a közönségnek e magyar iró igaz magyar jellemeinek megtcstesitésévél; elsőül Török Irmát, a ki maga is Vilma költői, gyengéd és törékeny alakjának megható és ilüetett ábrázolásával emel­kedett társai közt a legjobbak sorába, továbbá Császár Imrét, Tarján deli és férfias megszemélye­sítőjét, Csillag Terézt, az elmés és huszáros Szent- irmaynét, Náday Bélát, a ki annyi szeretetremél- tósággal mókázza el a kis kadét szerepét, Gyenest, Hetényit, Horváth Zoltánt, Dezső Józsefet, Szacs- vaynét, Gabányi Istvánt. Az ünneplésbe nem vegyült semmi bántó zaj vagy tüntetés: ez a közönség érezte, hogy komoly és kiváltságos Írónak szólnak tapsai; a régi jobb időkben szokták ily melegen, őszintén és szerető lélekkel a magyar Írót és irodalmat meg­becsülni. A színház diszes emléklapot osztott ki az ünnepi est közönségének az első és a századik elő­adás szinlapjának másával, melyekből láthattuk, hogy e szerencsés dráma szereplői az elmúlt tizen­négy esztendő alatt csaknem kivétel nélkül megtar­tották régi szerepüket (Sn.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban Maeterlinck öt fölvonásos drámája, a Pelleas és Melisande, melynek pénteken volt első előadása, holnap, szerdán, negyedszer kerül szinre. A fősze­repeket ezúttal is Márkus Emília, Odry, Szacsvay és Beregi játszák. Az Operaház holnap, szerdán, a gyermekek részére rendez előadást délután öt órakor mérsékelt helyárakk'al. Szinre kerül a Jancsi és Juliska mese­opera. A dalmű után a Babatündér látányos balle­tet adják. A csütörtökre hirdetett Karmen a mos­tani idényben ez alkalommal kerül szinre először. A címszerepet Ambrusáé fogja énekelni. A Vigszinház-ban holnap, szerdán, tizenket­tedszer adják A tolvaj-t. Csütörtökön lép föl elő­ször Després Suzanne, a ki az első estén Dumas Dents-ének címszerepét fogja játszani. Andrét Saillard, Brisso-t Beaulieu. Thauzette asszonyt Morét Henrietté, (Mártát pedig Pasqüier Madelaine játsza. A Népszinház-han Bűvös Iván operettje, a Katinka grófnő hosszabb pihenés után holnap, szer­dán kerül ismét szinre. Az előadás főszereplői: Komlósi Emma, Ledofszky Gizella, Szirmai, Ko­vács lesznek. Csütörtökön délután ifjúsági előadá­sul Prém József történelmi színmüve, Frangepán Imre kerül másodszor szinre. Küry Klára népszín­házi föllépte a Lili szombat esti százötvenedik ün­nepi előadásán lesz Szirmai, Kovács, Szabó, Lu- linszky, Baskó és Kiss közreműködésével. Vasárnap oéte a Nebántsvirág-ot játsza Küry Klára. A Király Színház pénteki újdonsága Pásztor Árpádnak A harang cimü legendája lesz. A darab­ban nyolc zeneszám van, a mely Buttykaí Áko3 és Kacsák Pongrác szerzeménye. Buttykai Ákos irta az altató-dalt, a melyet Blaha Lujza énekel, a sze­relmi kettőst, a melyet Harmath Ilona és Horváth Kálmán ad elő és az öreg plébánosnak két komo­lyabb dalát. A magyaros számok Kacsóh Pongrác- nak a szerzeményei. A pap-gazdasszony kőt vidám nótája — a Pitypalaty és a Bíróról szóló dal-a. — a melyet Blaha Lujza asszony énekel, Mcdgyaszay Vilma és Papp kettőse s végül egy régibb magyar zsoltár, a melyet a kar ad elő. Szerdán és csütörtö­kön táncol még Misa Allan, a ki ezúttal A sogun keretében lép föl, a melynek női főszerepét Küry Klára játsza. Az Uránia-Szinház-han február 4-én és a kö­vetkező estén műkedvelő előadást rendeznek a Mária Dorothea Egyesület javára. A főváros előkelő kö­reiből ismert fiatal hölgyek és urak, továbbá a budai tanitónőképző intézet és az Erzsébet nőiskola nö­vendékei előadják Tordai Grail Erzsinek Napszakai cimü allegorikus játékát dalokkal, táncokkal, élő- és mozgóképekkel. Bemutatnak egy élőképet is: Zrínyi Ilonát Munkács várában. Ezenkívül lesz pa­lotástánc, tárogató-szóló és egy Liszt-rapszódia zon­gorán. Jegy az előadásra már váltható. Szombat ki­vételével minden este A virágok városa kerül szinre. * (Ráth György-muzemn.) Az Országos Ráth György muzeum egyelőre kedden, csütörtö­kön és szombaton tekinthető meg délelőtt tíz órától délután négy óráig. Belépőjegy a hivatalos hiradás szerint az Iparművészeti Muzeum igazgatóságánál ingyen kapható. Ez helytelen intézkedés. A közön­ségtől, mely a Városligeti fasorban akar egy múzeu­mot megtekinteni, azt kívánják, hogy előbb az üllői- utón. váltsa meg a jegyét. Elvárjuk az Iparművészeti Muzeum gyakorlatias érzékű és világlátott igazgató­jától, hogy ezt a bürokratikus nehézkességet mihama- í rabb megszünteti. * (Vidéki színészet.) Kassa városánál újab­ban igen erősen hozzá fogtak a községi pótadó redu­kálásához. E célból, mint levelezőnk írja, a város minden oly tehertől meg akar szabadulni, a mely­nek szükségét nem látja. Legutóbb a muzeum álla­mosításáról tárgyalt a kormánynyal. Apponyi gróf erre hajlandónak mutatkozott; a mennyiben a tár­gyalásokat megindította. Most a színházat szeretnék állami kezelésbe adni, ezzel nyolcvanezer koronát ta­karítana meg a város. — Debrecenből Írják: Zilahy Gyula társuláta nagy sikerrel mutatta be Bernstein színmüvét, A tolvaj-t. Hahnel Aranka főképpen a második fölvonásban produkált művészit. A siker­ben osztozkodott vele Almássy Lola, Békés Gyula, Ternyey Lajos, Bérczy Ernő és Szakács. — Szabd- kán, mint onnan Írják, Farkas Ferenc szintársulata nagy sikerrel mutatta be a Vén leányok cimü vígjá­tékot, Markovics Margittal a női főszerepben. A kitűnő előadásban kivált még Thomai Ella, Könyves Jenő és Vándori Gusztáv. Az operettekben eddig Szalontai Ferikének, Mezei Margitnak, Kalmár Jó­zsefnek, Farkas Ferencnek, Lugosi Jenőnek volt sikere. * (Hangverseny.) Náday Ilona és Földessy Arnold ma együttes hangversenyt rendeztek a Rö- yal termében. Jól esett a nagy és előkelő közönséget látnunk: tehát mégis érdeklődnek az emberek a magyar művészet iránt. Talán mégis megszűnik már az a boszantó és fonák állapot, hogy jóformán egész Európának mi szállítjuk a zenei talentumokat, a bu­dapesti hangversenypublikum pedig, melynek semmi faji önérzete nincsen, ünnepli a sok ideránduló külföldi művészt, kiknek szerepléséhez semmiféle nemzeti, művészeti vagy kulturális érdek nem fűző­dik. Náday Ilona asszonyt azóta nem hallottuk, hogy megvált a Népszinháztól, melynek méltán kedvelt, előkelő tagja volt. Német mestereknél ta­nult azóta énekelni, teknikája nagyot haladt, vi­szont a mi kifogásolni való énekmüvészetében, az is ezeknek a német mestereknek a hibája. Náday Ilona mindenképpen hivatott arra, hogy elsőrangú magyar dalónekesnővé legyen. Gyönyörűen csengő, egészséges orgánuma van, mely kedves, kifejező és hajlékony; nem hiába ünnepelt színészünknek a leánya: értelmesen, világosan tagolva mondja a szöveget, színezni és élezni is tud, de még sincs dalo- lásánák sajátos magyar karaktere. Ennek a kül­földi énekiskola az oka. Idegen hangzókat, idegen betűket tanul, a nyelv, gége, torok, garat idegen- szerű funkcióját tanulja az énekesnő, a ki német vagy olasz professzornál akarja megtanulni a — magyar éneket.. Régebben még máskép volt. Marchesi vagy Viardot-Garcia asszony szinte instrumentális képzettséget adott az emberi hangnak, a minél lé­nyegtelen volt a hangszin nemzeti, faji karaktere. Ma az ének teljesen a deklamáció alapjára helyez­kedik, felsőbbrendü beszédnek mondható: igy hat­ványozott. mértékben föl kell ölelnie a beszéd dalla­mát, szépségét, jellemzetessógét. Magyar szellemet kell vinnünk az énekművészéibe s ennek a szellem­nek szolgálatában kell elülj árniok tehetségüknél, tudásuknál fogva azoknak a művészeknek, a kik közé Náday Ilona is tartozik. Finoman, kecsesen énekelte ma este a francia dalokat, ízléssel és a ha­tás pompás ismeretével és érvényesítésével a Kör­mén Mikaéla-áriáját s bensőségesen, poétiküsan a magyar dalokat. A közönség lelkesen ünnepelte a fiatal művésznőt s több dalát megujrázta. Földessy Arnoldot, a hangverseny másik közreműködőjét fö­lösleges bemutatnunk. Gordonkajátékának kápráza­tos tpknikáját, melegségét, bravúrját a művész ta­valyi hangversenyén részletesen méltattuk. Ma Föl­dessy sokoldalúságát csadálhattuk: Benedettó Mar- celló-nál a dallam szélességét és tömörségét, Haydn koncertjében a klasszikus egyszerűséget, Dienzl Fonódalá-ban, Polónyi Elemér Saltarello-yshan és a Mózes-ábránd-bán a széditö dologbeli készséget. Földessy most újra amerikai körútra indul. Igazán, kár volna, ha a külföld ünneplése ezt a művészt is cildegeniteué tőlünk, (k. a.) * (Magyar Nők estéje.) Igen előkelő és jó­kedvtől hangos estét rendezett a Magyar Nők Köre a tisztviselők kaszinójában. Az estét hangverseny­nyel kezdették. Morvay Zsuzsa, a Zeneakadémia ■tízéves zongorás növendéke Liszt és Chopin müvei­ből játszott csodálatraméltó tehetségének újabb megnyilatkozásával. Gedeon Pistike 1 Duncar-fólo táncokat lejtett Rubinstein, Wagner és Chopin ze­néjére. Baskó Géza dalolásának szinmagyar hangja, néhány nótának előadásában érvényesült. Igen szé­pen szavalt Csillag Teréz asszony, a kinek szubtilis művészetét percekig tartó tapssal fogadta a közön­ség. Az est legjobban kiemelkedő száma azonban Fedik Sárinak a szereplése volt. A művésznőt már belépése alkalmával elárasztotta szeretetének jelé-

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék