Budapesti Hírlap, 1907. január (27. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-29 / 25. szám
8 BUDAPESTI HÍRLAP. (25. sz.) 1907. január 29. szerű választó. Nádudvary, pártelnök, Ajtay, pártjegyző. Itt említjük meg, hogy a szilágysomlyói függetlenségi párt a kormánynak és a pártvezéreknek is bizalmat szavazott. (Szent Erzsébet-sustemn.) Izabella királyi hercegnő szombaton meglátogatta Vaszary Kolos hercegprímást, hogy vele, az Erzsébet-jubileum társfővédőjével az ünnep programját megvitassa. Megállapodás történt az iránt, hogy az országos fölhívást mindketten fogják aláírni és közzétenni. A hercegprímás a jubileum eszméjét a legközelebb megtartandó püspöki konferencián fogja tárgyalni. Kohl Medárd püspök, aki most Rómában tartózkodik, a jubileum előkészületeiről jelentést tett a pápánál, aki megjegyezte, hogy szívesen járul hozzá és bármit kér tőle a hercegprímás az ünnep egyházi részének emeléséhez, meg fogja adni. Délután Izabella királyi hercegnő kihallgatáson fogadta Komlóssy Ferenc dr. pozsonyi prépostot, mint a jubileum-bizottság ügyvivő elnökét s közölte vele azokat a pontokat, a melyeket a pozsonyi bizottság által fölterjesztett program alapján a hercegprímással egyetértve, elfogadhatóknak tart. Ezek: 1. Emlékmű fölállítása és jótékonycélú alapítványok létesítése. 2 .Árpádházi Szent Erzsébet-album kiadása. 3. Liszt Ferenc Erzsébet oratóriumának előadása. 4. A magyarországi jótékonysági egyesületek országos kongresszusa Pozsonyban. 5. Egyházi és iskolai ünnepek rendezése az egész országban. A mozgalom szélesebbkörű terjesztése céljából a királyi hercegnő óhajára Budapesten női és férfi bizottság fog megalakulni, melyek a pozsonyi bizottságokkal együtt fognak közreműködni az ünnep méltó sikere érdekében. (Küldöttségi Apponyi Albert grófnál és Kossuth Ferencnél.) Bácstopolya község husztagu küldöttsége ma délután tisztelgett Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél Baloghy Ernő országos képviselő vezetésével. A küldöttség arra kérte a minisztert, hogy a mintegy tizennégyezer lelket számláló és népes falvakkal körülvett községben létesítsen polgári iskolát. Apponyi Albert gróf a küldöttséget igen szívesen fogadta és válaszában utalt arra, hogy őt a verbászi kerülethez és Topolyához, a mely kitűnő részt vett a nemzeti küzdelemben, régi és kedves emlékek fűzik. Ismeri magát a községet és a vidéket is s ezen az alapon a maga részéről a legmesszebb menő támogatást helyezte kilátásba. Azután a küldöttség Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternél tisztelgett, akitől a topolyai vasúti állomásnak gyorsvonatok számára feltételes megállóvá való tételét kérte. Kossuth Ferenc válaszában kijelentette, hogy még ez idő szerint határozott választ nem adhat, de igeni, hogy az ügyet a legnagyobb jóindulattal fogja tanulmánytárgyává tenni. A küldöttség tagjai lelkesen megéljenezték a minisztert. (Elhunyt szó.) Éjszaky Károly nyugalmazott magyar államvasuti üzletvezető, egyházi tanácsos, a Petőfi-Társaság volt alelnöke és tiszteleti tagja, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja, vármegyei bizottsági tag január 26-án 89 éves korában meghalt Kolozsváron. Temetése, mint kolozsvári tudósítónk jelenti, ma volt nagy részvét mellett Az elhunyt 1818-ban született a veszprémmegyei Bakony-Rédén. A mérnöki pályára készült s, amikor a diplomát megszerezte, Fejér megyében telepedett le. A szabadságharcban Csányi László oldalán működött. Az irodalommal is ezidőtájt kezdett foglalkozni. Még 1848-ban megírta a Szerelem és toborzás, továbbá A szomszédság delejtete című vígjátékokat; az előbbit a Nemzeti Színház is elfogadta, de az elkövetkezett változások miatt nem lehetett előadni. Az ötvenes évek elején több vígjátékot és bohózatot irt, ezek közül a Cydoni alma című 1868 április 19-én színre került a Nemzeti Színházban és sokáig műsoron maradt. Éjszaky Károly néhány évi termékeny írói munkássága után, amikor munkaviszonyok ismét javultak az országban, ismét mérnöki gyakorlatához látott Bejér megyében, ahol 1860—61-ben főjegyzői, 1865— 1867-ig pedig főszolgabírói tisztet is viselt. Az 1867. esztendőben a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumba nevezték ki főmérnökké, később mint az államvasutak főfelügyelőjét Kolozsvárra helyezték. 1858 óta keveset irt, csak egyes szépirodalmi dolgozatai jelentek meg olykor a lapokban. Észaly Károly ravatalánál, a fentiek szerint, az irodalom is megjelenik gyászfátyollal. Azok közé az irodalmi alakok közé tartozik, akikben úgyszólván bennök marad a tehetségük java. Mikor fiatalember volt, még kevéssé voltak irodalmi viszonyaink kecsegtetők. És ő komoly természet is volt, nem az ábrándozók közül való, akik könnyen eldobják maguktól az életpályák prózai szerencséjét és belelovagolnak ideális remények ködébe, ő irodalmi vágyait erősen fékezte és ünnepnapi, vagy szeszély szerinti kedvtelésnek nézte. Mint íróra a közfigyelem a hatvanas évek végén irányult rá, amikor a budai népszínházban a Cydoni alma című vígjátéka színre került. Egy féltucat fiatal tehetség tolongott akkor ezen a színpadon, köztük Kocsisovszky Borcsa, Boér Emma, Tímár János, Szentgyörgyi és Kassai. A modern szellemmel, sziporkázó elmésséggel megirt ógörög tárgyú vígjátékot ezek a jókedvű fiatalok fényes sikerhez juttatták. Utóbb Az utolsó budai lövet című vígjátékéban Molnár György ésNémethy Irma (utóbb szintén a Nemzeti Színház tagja) arattak nagy sikert. Mind a két darabot későbben átvitték a Nemzeti Színház deszkáira is, de kisebb szerencsével, ami gyakran megesik. Ez a két darab volt az ő írói pályájának nagyobb sikere, ami még volt, az egyben-másban e munkák testvérének látszott, de egyébként csak mostohatestvére volt. Északy Károly egészben nem nagy buzgalommal kezdte, de annál több buzgalommal hagyta el írói pályáját. Inkább az írókkal tartotta fen az atyafiságot, semmint az irodalommal. Szeretetreméltó, nyájas, elmés iró, kitűnő ember és példás munkás volt a maga tanult szakmájában. Most, hogy pátriárkái kort érve, elköltözött, méltán gondolunk rá sokan szeretettel és méla visszaemlékezéssel. (A harmadik egyetem.) Temesvárról táviratozza tudósítónk. Ma délután, értekezlet volt, hogy megállapítsák Temesvár városának a harmadik egyetem kérdésében a kormányhoz intézendő memorandum szövegét. Az értekezleten a város színe-java részt vett. A tanácskozás három óra hosszáig tartott. Ennek eredményeként az emlékiratban meg fogják világítani azokat a kereskedelmi, ipari, közegészségi, állampolitikai és főleg nemzeti szempontokat, amelyek a délvidék középpontját, Temesvárt predesztinálják a harmadik egyetem, esetleg a második műegyetem helyéül. (Áruló osztrák főhadnagy.) Olmücből jelentik nekünk: Egy itteni lap szerint letartóztatták nemrég Firbas Valdemár harmadik gyalogezredbeli főhadnagyot, mert eladta a mozgósítási terveket. A főhadnagy állítólag Bécsben van fogságban. (A szerb egyházi kongresszus.) Karlócáról jelentik a Magyar Távirati Irodánál. A karlócai szerb egyházi kongresszus mai ülésének napirendjén volt a kongresszusi választmány abbeli javaslata, hogy a nemzeti alapok részére ingatlanok vézessenek. Ezt a javaslatot a kongresszus hosszas vita után elfogadta. A vita során mindkét párt részéről többen szólaltak föl és Kahlenberg és Miladinovich képviselők zárószavai után hozták meg a határozatot. Az önálló pártiak közül többen aggodalmukat fejezték ki s azt hangoztatták, hogy nagyon veszedelmes dolog volna, ha a kongresszusi választmánynak teljes hatalmú felhatalmazást ad a kongresszus ingatlanok (földek) vásárlására, ami nagy kockázattal jár és a jövedelmek sem folynak be esetleg a rendes időben. A nemzeti alapoknak pedig az a rendeltetésük, hogy iskolai és egyházi célokra biztos és rendes jövedelmet, nyújtsanak és biztosítsanak. A kongresszus jövő ülése holnap délelőtt tizenegy órakor lesz. (A bolgár események.) Szófiából táviratozzék. Tegnap délután fogadta Ferdinand fejedelem a szobrányó tagjainak és Szófia város képviselőinek küldöttségét, amely föliratot nyújtott át. A föliratban sajnálkozásukat és megbotránkozásukat fejezik ki a fejedelem ellen irányult diáktüntetésen és biztosítják a fejedelmet hűségükről. A fejedelem beszédőt mondott, amelyben az egyetemi oktatás alapos reformálásának szükségességét hangoztatta. — A kereskedők, akik a még egyre tartó vasúti sztrájk következtében nagy kárt szenvednek, küldöttséggel tisztelegtek a miniszterelnöknél s arra kérték, engedje meg, hogy közbenjárhassanak a sztrájkoló alkalmazottak és a kormány között. A miniszterelnök ezt az ajánlatot a leghatározottabban visszautasította és kijelentette, hogy a sztrájkolókkal nem egyezledét, hanem feltétlen meghódolást követel tőlük. A sztrájkolók e tisztelgés után felhívást tettek közzé, amelyben kijelentik, hogy semmi körülmények közt sem fognak engedni és hogy folytatják a sztrájkot. — Szófiából jelentik meg nekünk. Számlában, Filipopolban és más városokban tegnap a szocialisták az ellenzéki pártokkal együtt népgyüléseket tartottak, amelyeken élesen elitélték a kormány politikáját. A népgyülések után több helyen komoly zavargás volt.— (Robbanás a belgrádi konokban.) Berlinből táviratozzák. Mint Belgrádból jelentik, Péter király toalett-szobájában fölrobbant egy bomba. A király ellen megkisérlett merénylet csak azért nem sikerült, mert a bomba előbb robbant föl a kelleténél. Az explózió után azonnal elzárták a konakot s a rendőrfőnököt a palotába hívták. Szigorú vizsgálatot indítottak. Az őrséget megkettőztették. E jelentést a későbbi belgrádi táviratok megcáfolják s azt mondják, hogy csak jelentéktelen puskapor-robbanás történt a trónörökös lakján. Belgrádból táviratozzák. György trónörökös lakásán tegnap este nyolc órakor a szolgaszemélyzet vigyázatlanságából robbanás történt, amelynek azonban nem volt semmi komolyabb következménye. A trónörökösnek erősen sűtött vadászszobájában a kályha mellett pléhdobozban vadászpatronok töltésére szolgáló puskapor állott, amely a nagy hőség következtében hatalmas durranással fölrobbant. —Egy későbbi távirat a következőket mondja a robbanásról: A trónörökös egyik szobájában, ahol vadászati célokra szolgáló patronokat készítenek, nagyobb mennyiségű puskapor fölrobbant. A robbanás erősen megrongálta a szoba bútorát és az ablakokat, de emberéletben nem esett kár. Bécsből jelentik, hogy a ■ N. W. Tagblatt értesülése szerint a bécsi szerb követség ma délig nem kapott hivatalos értesítést a belgrádi konokban történt robbanásról. A bécsi szerb követségen meg vannak győződve arról, hogy csupán véletlen balesetről lehet szó, mert a konakot sokkal erősebben őrzik, semhogy merényletre gondolni lehetne. (Házasság 1.) Drechsel Rezső báró, Károlyi Mihály gróf uradalmi üveggyárának ellenére eljegyezte Parádfürdőn Rajzinger Etelkát, Rajzinger Antal, Károlyi Mihály gróf uradalmi erdőmesterének és nejének, Major Erszébetnek leányát. Ilonig Dezső székesfővárosi mérnök február 3-án déli fél egy órakor tartja esküvőjét a dohányutcai izr. templomban Schodl Katával, özvegy Schodl Ádámné leányával. Schultzer Adolf fővárosi bútorkereskedő eljegyezte Szabó Lipót leányát, Katicát, Budapesten. Kis- és nagymádi, várbogyai Bogyay László hajóskapitány február 5-én tartja esküvőjét a bajai plébánia templomban Halász Flórával, Halász Károly cs. és kir. tábornok és neje, Schleicher Etelka leányával. . Martin Tamás böhönyei gyógyszerész (Somogy megye) e hónap 26-dikán esküdött örök hűséget Csilléry Malvinnak, Csilléry Kálmán budapesti kir. ítélőtáblás bíró leányának. Az esküvőn tanuk voltak: Tóth Gerő kúriai biró és Zboray Miklós dr. országgyűlési képviselő. — (Uj nemes apródok.) A király, mint a hivatalos lap közli, urai Uray Gyula és János bárókat, a Terézia-akadémia növendékeit császári és királyi nemes apródokká nevezte ki. — (Változások a Váci-utcán.) Mire Vörösmarty elfoglalja majd helyét a Gizella-téri kis park márvány karosszékén, tekintete szobrának a Szózatot jelképező oldalalakjain túl bizonyára egy nagy romhalomra fog esni, melylyel akkor egy időre betelik a Váci-utca Gizella-téri végződése. A budapesti elegáns világ legrégibb sétáló helye, a Váci-utca, tudniillik megint átmegy egy változáson. Eltűnik belőle az a darab, melynek ódon házait a Gizella-tér, a Váci-utca és a Kishíd-utca szegték be. Három ócska ház töltötte be ezt a területet, mind a három olyan, mint egy udvari szolgálatokban kiérdemült bárónő. Ennek az arcát a szépítőszerek csinosítják, a váci utcai eltűnő ócska házakat pedig a falakhoz illesztett elegáns kirakatok teszik elfogadhatóvá. Ha majd most, a nagy romboláskor el fognal tűnni a kirakatok, akkor látja majd a sétáló közönség a falak eredeti mivoltán az idők nyomát s a szönthelyekkel és csákányütésekkel ékesített sok évtizedes piszkot. A Gizella-tértől a Kishíd utcáig elterülő három házat tudniillik közös tulajdonosuktól, Drasche bárótól megvásárolta a Pesti Első Hazai Takarékpénztár s az egy millió nyolcszázezer koronáért vett területen fényes palotát építtet magának. Ennek a palotának kell majd helyet adni a vén falaknak, s ha eltűnnek onnan, akkor ezen a területen igazán nem marad más a régi világból, mint a határvonalnak, a Kishíd-utcának az elnevezése. Ez még a régi Pest idejéből való, sokan talán nem is tudják már, hogy az utca azért kapta volt ezt a nevet, mert itt, illetve a szomszéd Nagyhid-utcánál húzódott a hajóhíd Pestről Budára. Majd ha a takarékpénztári nagy palota fölépült, valószínűleg eltűnik ez a név is. Zlidből csak