Budapesti Hírlap, 1907. január (27. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-01 / 1. szám
1907. január 1. BUDAPESTI HÍRLAP, 11. sz.) Szent Antal-kápolna: 42936 F2. sz. könyvben................. 3688.38 60448 F2. sz. könyvben................. 2761.97 84215 F2. sz. könyvben .......... 1477.54 7927.89 Szt. Imre herceg templomára: 84318/F2. sz. könyvben.............................. 200.« Szent Antal szegényes alapítvány: 70334 F2. sz. könyvben................................. 2000.— Katona Kálmán afrika-utazó számára: 54476 F2. sz. könyvben................................. 117.62 Az elmúlt esztendőben hozzánk érkezett többi jótékony célú adományt mind átszolgáltattuk rendeltetésük helyére és pedig: Kor. József királyi herceg Szanatórium. ggggggj 3654.63 48/49-es honvédeknek................. 69.77 Tornaljai róm. kat. templom........ 63. Ingyenkenyér Egyesületnek........................ 754.41 Szegényeknek a házi pénztárból............. 1015.82 Nyomorékgyermekek otthona...................... 558.04 Inegentej............................................... 775.48 Iilami gyermekmenhely.................................. 2004 Poliklinika............................................. Vakok egyesülete.............................................. 27. Mentőknek ........................... 168.85 Józsefvárosi Népkonyha............................. Szünidei Gyermektelep................................. 638.44 Hírlapírók Nyugdíjintézete......................... 221.— Rákóczi kassai szobrára................. 843.63 Protestáns árvaház.............................. 105.— Gyermekvédő Liga..................................... 694 35 stelpai tűzkárosultainak........................... 181.50 Vakok intézete.................................. 22.— Nagypénteki református társaság.............. 70.— Ökörmezői templom...................................... 20.— Károlyi Sándor gróf szobra........................ B26.— Nemzeti Színház nyugdíjintézete........... 10.— Nikó Lina síremléke.................................... 4.— Klotild szeretetház ....................... ..__ [Erdélyi tűzkárostoltaknak ........................... 2.50 Az eperjesi mártírok emlékére.................. 2.50 Gallipoli Missio....................................... 208.02 Zrínyi Ilona-kör................................... 20.— Marosdédai tűzkárosultak.......................... 62.— Melegedőszobák céljára............................... 25.— Kerületi betegsegítőpénztár........ 100.— Vöröskereszt kórház.................................... 100.— Damjanich szobra............................ 10.— Máriapócsi templom..................... 8.— Az Irgalomház karácsonyfájára ........... 47.— Siketnémák intézete................................... 22.— Vin. kér. népkonyha................................... 10.— Izr. kézműves-egylet.................................. Szeretet-egylet................... 101.—• Jásziv-egyesület............................................ 100.— Erzsébet királyné Szanatórium.................... 43.— Eötvös-alap.................................................... Tanítók haza............................................. Tanítók árvaháza ..................................... Országos telenőház...................................... Orosz zsidók árváinak....................... 4.40 Stefánia gyermekkórház............................... 102.16 Gyermekbarát-egyesület.............................. 30.— Bartha Miklós szobra................................... 60.— Dankó Pista szobra.................................... 8.— Japán ínségeseknek........................... 44.50 Vilikér Napközi Otthon........................... 5.— Napközi-Otthon.............................................. 100.— Kereset nélkül maradt újságárusoknak.... 285.15 Szamaritánus Egyesület............................... 100.— Pesti ág. ev. magyar egyház...................... 100.— Pesti ág. ev. uj templom........................ 100.— Kossuth szobra..................................... 6.— Courrièresi bányakatasztrófa áldozatainak . 799.— Evangélikus gimnáziumnak...................... 100.— Vezúv áldozatainak................... 5.— Kereskedelmi kórház............................... 100.— Kereskedők Menháza.................................... 100.— Kereskedelmi Akadémia............................... 100.— Táncsics Mihálynénak..................... 10.— Otthon írók és hírlapírók körének............... — Izraelita hiuárvaháznak...............................1.— Izraelita leányárvaháznak............................. 1.— Tulipánkert Szövetség................................... 290.— Pro Calabria.. ............................................... 293.08 Tabitha egylet........................................... 100.Szt-István-szobor........................... 46.80 Eligazított összesen: 14 423 kor. 63 fillér. Az elismervényeket eredetiben pénztárunkban őrizzük. Budapest, 1908 december 31. őszi Iván Zilahi Simon f pénztáros. . igazgató. 79 Különféle jótékony célra: 37721 F. sz. könyvben.................... 65.83 18846 sz. könyvben.............. 12.— 49397 sz. könyvben.......................... 27.— 60451 F2. sz. könyvben................... 4.— 60447 F2. sz. könyvben .................. 25.— 70450 F2. sz. könyvben................... 40.— 69394 F2. sz. könyvben .................. 12.— 60393 F2. sz. könyvben................... 4.— 72296 F2. sz. könyvben................... 10.10 83820 F2. sz. könyvben................... 342.34 84082 F2. sz. könyvben................... 448.94 84311 F2. sz. könyvben.................. 28 32 83821 F2. sz. könyvben.................. 10.— 84438 F2. sz. könyvben.................. 9.— 84439 F2. sz. könyvben............... 200.— 1238.53 Kezelés alatt van összesen: 60.669 kor. 47 £11. 5.— 2.— 2.— 2.— 12.— 25. Királyok apró gyarlóságai. Budapest, dec. 31, 60 Amikor Edvárd angol király a reggeli toalettjét végzi, az illatos fürdő, hideg zuhany, meg más ceremóniás részletek között fontos szerep jut %— mérlegének. Mert a Briitek királya sohasem mulaszt egyetlen reggelt sem, hogy meg ne mérje a teste súlyát. Ehhez arányítja azután aznapi étvágyát. Intimusai jól tudják, hogy a király ennek milyen fontosságot tulajdonít; még a lélekre is hatással van a mérleg: földeríti, ha a meghatározott mérték teljes és gondot redez a homlokára, ha ő felségének huszonnégy óra alatt egy számjegygyel megnövekedett a súlya. Nagy emberek kicsinyes szokásairól sok a följegyzés. Királyok babonáiról még több. Egyik-másik följegyzés bizony mosolyra is ingerel. Talán ezért is titkolják a trónok körülállói az efféle nevetségességet és csak néha szivárog ki a plebs közé, teszem azt, hogy Miklós cár szinte gyerekes gonddal félti az ágyát. A párnájának kellő lágysága, a paplanának vászna, a derékalj egyenletessége, mindmegannyi fontos kérdés, amelyeknek pontosságáról a cár maga győződik meg szorgos vizsgálgatással, mielőtt pihenőre tér. Csak olyan ágyban alszik, melynek vásznát külön a számára szőtték; utazása alkalmával soha sem mulasztja el külön megkérdezni, várjon az útimarsall elhozta-e magával a felséges úr ágyát? Ennél különösebb szokása van még a portugál királynak, aki soha sem iszik kétszer egy pohárból. Utazása alkalmával külön ládában hozzák a vadonatúj poharakat, amelyek természetesen kiváltságos gyártmányok. A történetírók különben a legősibb időktől fogva ráakadnak olyan följegyzésekre, amelyek királyok babonás szokásairól szólnak. És a legtöbb följegyzés megállapítja hősies uralkodók apró gyávaságait is. Suetone írja, hogy Augusztust, a rómaiak nagy császárját rémület fogta el, valahányszor mennydörgött. Az égiháború elől borzadva menekült és nehogy az ég csatáját hallja, a palotája alatt, mélyen a földbe építtetett azilumot, ahová a vihar elmúltáig rejtőzött. Keraklius császár a tengertől félt, olyannyira, hogy sohasem mert abban megfürdeni. Amikor diadalmas csatái után Szíriából hazafelé indult, a Boszporuson át hidat veretett, hogy lóháton jusson át a túlsó partra; hajóra nem bízta az életét. Az ókori história nagyjai közül sokan valóságos szerelmes gyöngédséggel becézték a kedvelt állatokat: Nagy Sándor, a Bukefalus nevű lovát. Augusztus egy papagályt, Comodus egy majmot, Bonorius császár tyúkot dédelgetett; ennek a tyúkjának Róma nevét adta és jobban megsiratta a tollas kegyekt kimúlását, mint a fővárosát, amikor 410-ben Alarik benyomult az egykori világhatalom falai közé és feldúlta a büszke birodalmat. Ottó önmagában tetszelgett, órák hosszat ült tüikrei előtt, bámulta az arca szépségét s a termete vonalait. Valóságos asszonyi kényeskedéssel ápolta a testet és messze Keletről hozatta az illatos kenőcsöket. Amikor kopaszodni kezdett, finom lószőrrel pótolta a haja hiányait. Ez volt különben az első paróka és így a föltalálója. V. Károly császár a február 24-dikét várta minden esztendőben babonás félelemmel: várjon mit hoz a számára? A babonájának azonban volt is alapja, mert ez a nap nagy szerepet játszott az életében. Ezen a napon (1500-ban) született; február 24-én lett császárrá, ugyanilyen napon koronázták meg és ugyancsak a születése napján aratta legnagyobb győzelmét I. Ferenc francia királyon. Ez a dátum még tovább is jelentőséges volt: február 24-én lett öccse, Ferdinánd, Lengyelország királya, végül pedig 1556-ban ezen a napon mondott le a trónról. I. Ferenc francia király az év első napjától várt döntő eseményt. Ez volt a születése napja és évfordulója alkalmával vesztette el atyját, foglalta el a trónt, valamint ugyancsak január elsején adta férjhez a leányát. Uralkodásának legazgntal jobb eseménye is ehhez a naphoz fűződik: újév napján vonult be diadalmas seregével V. Károly császár I. Ferenc országának fővárosába, Fázisba. II. Sixtus pápa sorsa a szerdai nappal volt hat összefüggésben. Neki is az volt a születése napja, szerdán szentelték föl pappá, ilyen napon nyerte el a bíborosi kalapot, szerdán választották meg pápává és végül szerdai napon hunyta le a szemét. XIII. Lajos babonás vonzalommal fogadta a pénteket. Történetírója, Dubois, följegyzi, hogy a király nevezetes kérdések eldöntését mindig péntekre halasztotta. Ilyen napon aratta harci győzelmeit is é ennek a véletlennek természetfölötti jelentőséget tulajdonított. Annyira babonás volt, hogy pénteken mindenkinek teljesítette a kérését és jókedvében néha nevetséges módon volt bőkezű, csakhogy a szerencsenapját el ne homályosítsa. Amikor halálos ágyán feküdt, könyörögve kérte orvosait, hogy legalább csak péntekig tartsák életben; föltétlenül bízott abban, hogy a szerencsenapja visszahozza az egészségét. — Minden aranyamat, amit a kincstáraimban találtok — mondta — nektek adom, ha holnap még életben leszek . . . De az orvosok mesterkedése az aranyigéret ellenére sem menthette meg Lajos királyt: csütörtökön kellett megválnia az élettől. I. Napóleon híres dátumát, március 20-dikát, ismerjük a történelemből. Csaknem minden esztendőben ez a nap hozta meg neki élete legnagyobb eseményeit. Császárok, királyok babonáin kívül híres hadvezérek, költők, tudósok mulatságos mániáit is megismertetik velünk a följegyzések. Epernon hercege például nyúl láttára keresztet vetett és lett légyen bármily sürgős útja, visszafordult. Bacon lordkancellárt a teli hold könyekig megindította; annyira félt a teli hold fényétől, hogy ilyen estéken semmi áron sem merte elhagyni a szobáját. Bayle hányási ingert érzett, ha szökőkutat látott. Samuel Bernard, a híres francia financier, vénségére egy fekete tyúkot fogadott kegyeltjéül. Tyúkjával egy szobában lakott és maga etette. Jaj volt annak, aki csak meg is simogatta a kegyeltjét, mert Bernardnak az volt a rögeszméje, hogy a tyúk életével szorosan összefügg az ő szerencséje is. A legkülönösebb a dologban az, hogy csakugyan egy napon ért véget az életük: Bernardé is, meg a tyúké is, — csakhogy a Bernardé 88 éves korában. Passeroni, a XVIII. század divatos olasz költője, szerelmes volt a kakasba és ahhoz írta legszebb verseit. Saint-Évremont és Crébillon házában nagy falka kutya és macska élte világát. Godefroy Mind a francia első császárság korának egyik legnagyobb festője, beteges vonzalmat érzett a macskák iránt, ezért a „macskák Rafaelje“ nevet kapta. Az ókor nagy költői, Aeschylos, Alcé és Aristophanes, korban kerestek ihletet a munkához. Mielőtt dolgozni kezdtek, alaposan leitták magukat és nem egy szép daluk termett mámorukban. Ókori kollégáik példáját a modern költők némelyike is követte: Poe Edgar, Musset, Paul Verlaine nagy írók voltak és vajmi gyakran jutottak a parnaszszusi magasból az asztal alá. Bacon, Milton, Alfieri, Bourdaloue a zenétől nyertek ihletet. Az Elveszett paradicsom költője annyira mániákus volt e tekintetben, hogy csakis zeneszó mellett tudott munkába fogni; ha azután megjött a munkakedve, lassan el kellett hallgatni zenének. Corneille szürkületkor szeretett dolgozni. Goethe a szobájában sétálva, gondolta ki halhatatlan remekeit; mire papírhoz ült, már készen volt az alkotás. • A divat. — A Divat Újságból. — Elmúlt a karácsony ünnepe, benne vagyunk az újévben és sokan örülnek már a közelgő farsangnak. A fiatalság örömmel gyülekezik vigságot hirdető, táncba vivő zászlaja alá. De sokat is enged meg a farsang ruha dolgában, jobban mondva megenged mindent, ami tetszetős és szép. A népies viselet, történelmi jelmez, virág- és fantáziajelmez, mind szíves fogadtatásban részesül. Csak a történelmi jelmeznél és nemzeti viseletnél kívánja meg az igazat és természethit, a többitől csak az eredetiséget és a tréfaságot. Különösen kedveltek a fantázia-jelmezek, melyek újabb eseményekre célzó jel- 11