Budapesti Hírlap, 1907. május (27. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-19 / 119. szám

, 1907. május 19. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) __________________________17 vagy csendes társat keres előkelő fővárosi technikai vállalat, a már lekötött s több százezer koronát kitevő munkálatai és üzletei kiviteléhez 50—100 000 korona betéttel, mely tőke és annak 10—12*/6*09 kamatozása biztosítva lesz. Részletes ajánlatok Általános Tudósító hirdetési osztályához, Erzsébet­ körút 41. „Jó befek­tetés“ jeligére kéretnek. 05547 KÖZGAZDASÁG. A vetés állása május 15-én. Ma jelent meg a földmivelésügyi miniszter hi­vatalos jelentése a vetés állapotáról május 15-éig. A véletlen úgy akarta, hogy a múltkori jelentés össze­­állítása éppen akkor folyt, a­mikor az esős, hideg időt száraz, meleg váltotta föl, most pedig a jelentés korábban jött, mint az eső, a­mely az ország java­részét kiadós áldásban részesítette. Az 1907. eszten­dőt máig abnormális időjárás jellemezte, a hozzá ha­sonló más években is úgy volt mindig, hogy a ve­tésre sem a nedves, sem a száraz idő nem volt min­denütt egyforma hatással, a szerint, a­milyen talajt ért. Az Alföldön, de másutt is, a­hol kötöttebb a föld, a száraz idő fokozta a korábbi bajokat, a­melyeken már az időközben beállott eső is keveset segíthet, más helyütt, a­hol agyagosabb a föld, a jó szeles eső meg kiköszörülhette a csorbát. A jelentés szerint a tavaszi egyáltalában jobb, mint az őszi vetés, a ka­pás növény, nevezetesen a zab és a tengeri elég jól áll, tengeriből a sok kiszántás miatt 10—15 száza­lékkal többet vetettek el, mint tavaly. A szőlő­k ed­digi állapotát a jelentés dicséri, a gyümölcsfák is szépen virágoztak, csak a sok hernyó és bogár tett itt-ott kárt. A kerti vetemény, a zöldségféle, meg a répa, a­melyből gazdáink már évről-évre többet ter­melnek, elég jól áll. A jelentés főbb részeiben a kö­vetkező : A május első felébe vetett jobb remény csak kis részben teljesült, mert az áprilisban is tartott nagyon kedvezőtlen hűvös, sőt hideg, szeles és esős időjárásban alig fejlődött vetés, a minden átmenet nélkül bekövetkezett nagy melegre rohamos fejlődés helyett inkább a stagnálás állapotába jutott. Kivé­tel van ugyan, a­hol a talajnak meg volt a kellő ned­vessége, ez azonban csak kis része az ország területé­nek. Az abnormális hideg időt követő hirtelen beál­lott hőség jó hatását csak néhány napig lehetett ész­lelni a növényzeten, rövid idő múlva már a panaszok egész halmaza került napirendre. Eső csak az utóbbi órákban következett be és így remélni lehet, hogy a­hol még javítani lehet a növényzeten, a javulás kétségtelenül be is fog állani. A száraz, meleg idő­járás talán egyedül a szőlőnek és gyümölcsösnek vált hasznára; ezeknél a fejlődés rohamos és a vára­kozásnak megfelelő. A részletek szerint az őszi és a tavaszi állapota a következő: őszi búza. A Duna balpartján a meleg­­s­éggel párosult száraz időjárás a talajnedvességgel bővelkedő növényzetre elevne jó hatással volt, az u­t­óbb bekövetkezett forróság azonban ártott és sok pénz­­en ismét a visszaesés nyomai mutatkoznak. Igen ,­és gaz a különben is foltos és ritka vetésben. Szá­­porr’ i kezd már hajtani. Esőre nagy a szükség. A ■Dlró’ ló jobbpartján egyes helyeken, nevezetesen So­­■y, Fejér, Tolna, Baranya és Zala vármegye né­­gr?**y járásában kielégitően, sőt itt-ott igen jól áll; a­z íneleg idő kitűnő hatással volt rá, de csakis olyan nemzeken, a hol a föld nedvessége sem hiányzott; ál- P­ a­lában azonban már az esőt kívánja itt is és különö­­sen a szárazabb részeken, a hol különben is meglehe­­tlepesen foltos és vékony növésű. Itt-ott sárgul és fej­lődésében is teljesen fönnakadt. A Duna-Tisza-k­özén, BZ(Pest, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Heves vármegye ) egyes részeit kivéve, a hol tűrhetően, sőt néhol elég tr.jól áll, nagyobbrészben alig közepes, sőt helyenkint ■’’igen gyönge. Szórványosan Bács-Bodrog és Cson­grád vármegye egyes részeiben is van meglehetős jó vetés; mindazonáltal e vidék terméskilátása egész­ben véve nem biztató, a mennyiben az őszi búza tul­­nyomólag ritka, alacsony és fejlődésében általában nagyon el van maradva. Sárgásszínű és acatos vetés nagyon sok van az idén. A Tisza jobbpartján roha­mos fejlődésnek indult ugyan, de a forróság állandó­ságával ismét visszaesést mutat.. A vetés különben is nagyobbára ritka, foltos és sárgás színű. Esőre nagyon nagy szükség van már. A Tisza balpartján is a hirtelen bekövetkezett hőség, a­mely egy-két napig jó hatását éreztette, ártott a búzának; helyen­ként ugyan tűrhetően áll még, nevezetesen Szabolcs, Szatmár és Szilágy vármegyében, ellenben Biharban és Békésben már visszafejlődik és sárgul. Esőre itt is égető szükség van. A Tisza-Maros­ szögén az or­szág többi részeihez viszonyítva, leggyengébb a ve­tés, itt legtöbbet is szenvedett részben a téli hó hiá­nya és részben a talajnedvesség, részben azonban a tömegesen föllépett féreg és egér miatt. A Király­­hágón­ túli vármegyékben a fejlődés szintén nem ki­elégítő, bár a meleg idő eleinte jó hatással volt rá. Helyenkint, a­hol a talajnedvesség nem hiányzik, a bokrosodása és gyarapodása tűrhető. Esőre itt is szükség van: őszi rozs és kétszeres a Duna balpartján a búzánál is gyengébben áll, alacsony, ritka, kalászát hányja, sőt néhol kalásza már­­teljesen kint van. Egyes helyeken kiszántották. A Duna jobbpartján a hirtelen beállott nagy forróságtól sokat szenved, többnyire gyenge közepes termést ígér. Itt-ott kielégítően áll, az esőt azonban nagyon kívánja. A Duna-Tisza közén is csekély kivétellel szenvedett a szárazságtól és bőségtől, néhol igen alacsony és ritka, kalásza is apró. Itt-ott, nevezetesen a fekete homoki talajon tűrhetően és helyenkint jól áll. A Tisza jobbpartján nagyobbára ritka és alcsony, sok helyen kiszántották. Esőre nagyon szomjadozik, a hűség visszatartja fejlődésében. A­ Tisza balpartján helyenkint meglehetős, sőt a búzánál is kielégítőbb, nagyobb részben azonban gyenge, ritka és alacsony, kalásza is többnyire apró. A Tisza-Maros szögén sok helyütt kiszántották, a­mi megmaradt, annak is több, mint a fele gyenge, alacsony és ritka, a ka­lászok is aprók. A Királyhágóntúli vármegyékben is meglehetős sok vetést kiszántottak, a meleg időjárás jó hatása után most már esőre van szükség, hogy a fejlődés rendes lefolyású lehessen. A tavaszi búza és rozsvetés tűrhetően áll, de országszerte kívánja az esőt; a bevetett terület va­lamivel növekedett. Az őszi árpavetésnek jelentékeny része a túl­­szigorú tél, többnyire a hó hiánya, részben azonban a hótömeg, miatt tönkrement, egér, féreg is tete­mes kárt okozott és igy, a­hol megmaradt is, a kü­lönben sem alkalmas időjárás következtében több­nyire gyönge közepes állásában, (ritka, alacsony és apró kalászokat hajt) nem kielégítő termést ígér. Tavaszi árpa. A Duna balpartján a határszéli északi vármegyékben még vetik, másutt meglehetős szépen kelt, kielégitően áll s csak az esőt kí­vánja. Itt-ott sok a gyom. A Duna jobbpartján ki­elégítően kelt, csakhogy a szárazságot és nagy hő­séget sínyli már. A Duna-Tisza közén a fejlődés eleinte kedvező volt a kifogástalanul kelt árpában, most azonban az eső hiánya nagyon is meglátszik rajta, sárgul és a gaz is kezdi ellepni. A Tisza jobb­partján itt-ott még ■ most is vetik, a kikelt vetés tűrhetően áll. A Tisza balpartján nagyobbára jól kelt, de az esőt óhajtja. A Tisza-Maros szögén többnyire szép sűrűn kelt, de sárgul a forróság miatt. A királyhágóntúli vármegyékben kielégítően fejlődik. A zab. A Duna balpartján az árpánál jóval fej­lettebb, bár a korai néhol eléggé szép és sűrü. Itt­­ott még vetik a felsőbb vidékeken. A Duna jobbpart­ján a nagy hőség miatt alig fejlődött, helyenkint már is sárgult, apró és az acat is ellepte. A Duna- Tisza közén a zab még tűrhetően, sőt néhol elég jól áll, az esőt azonban ez is óhajtja, mert már sár­gulni kezd. Néhol szép sűrü és bokrosodik. A Tisza jobbpartján itt-ott még vetik, a kikelt vetés na­gyobbára jól kelt és szépen fejlődött, csakhogy a hőség megakasztotta fejlődésében. A Tisza balpart­ján kielégitően áll, meglehetős sűrü. A Tisza-Maros szögén is tűrhető, sőt néhol egész szépen áll, de mert a hőség visszatartja fejlődésében, sárgul és az acat is ellepte. A királyhágóntuli vármegyékben közepes fejlődést mutat. Az őszi repce. A Duna balpartján keveset ter­melnek, többnyire virágzik, foltos és ritka. A Duna jobb partján a téli és tavaszi fagy ártott, kevés re­ményre , jogosít. A Duna-Tisza közén alig maradt belőle, kipusztult. A megmaradt elvirágzott, a becő képződése tűrhető. A Tisza jobb- és balpartján kevés maradt, az is gyenge termést ígér. Virágzik. A Tisza-Maros szögén szintén kevés van, jelentékeny részét kiszántották. Virágzása jól folyt le, a­­becő képződése is kielégítő. A királyhágón túli vármegyék­ben kielégítő.­­A tengeri vetésének a száraz időjárás kedve­zett és az előző kedvezőtlen idő okozta késedelem pót­lását lehetővé tette. A vetés az ország több vidékén részben még folyik, nagyobbára azonban a munká­latokat már bevégezték. Helyenként a kiszántott őszi helyére pótvetemény gyanánt nagyobb mértékben vetik. A vetés általában a nagy hőemelkedésre gyor­san és egyenletesen kel. Fejlődése helyenként szépen­ indult ahhoz, hogy az első kapálás csakhamar meg i­­ kezdhető legyen. A további kedvező, fejlődéshez­­ mindenütt eső kívánatos. A burgonyát az ország déli vidékein elültet-t t­ték, az északi és hegyi vidékeken azonban csak most vagy még ezután ültetik, a­hogyan­ azt a talaj álla-­­pota lehetővé teszi. Az elültetett korai burgonya a déli vidéken több helyütt szépen kikelt, de fejlődé-­­séhez már esőt kíván. Első kapálását helyenkint megkezdették. A kerti vetemény és káposzta magvetései jól keltek, és a palánták kiültetését s a vete­l­mény fejlődését a száraz időjárás akadályozza. A­ szárazság következtében a földi bolha is nagyobb-­ mértékben mutatkozik. A bab és egyéb hüvelyes veteményt túlnyomó részben elvetették vagy helyenként még vetik. A ve­tés a melegtől gyorsan és jól kelt, de további fejlő­­­­déséhez esőt kiván. A komló fejlődése kielégítő, indáit kötözik.­­ Helyenkint a pajor jelentékeny kárt okoz. A kölestt és tatárkát nagyobbára még csak most vetik.­­ A cirok vetése részint folyik, rászánt már elvé­gezték és helyenkint már szépen kikelt. A kender és leventés jól kelt, de a száraz idő miatt lassan fejlődik. A vetés elvétve a talaj kedve­zőtlen állapota miatt csak késedelemmel történhe­tett. A földi bolha helyenkint tömegesebben mutat­kozik és kárt okoz. A dohány palántái a melegágyban jól fejlőd­tek, de kiültetésüket a száraz idő hátráltatja. A cukorrépa és takarmányrépa vetését kedvező körülmények közt nagyrészben már bevégezték. A korábbi vetés általában egyenletesen és jól kel, a ké­sőbbi azonban a szárazság okozta kérgesedés követ­keztében hiányos. A kikelt vetés első kapálása fo­­­lyik. Több helyütt az ormányos bogár és földi bolha okoz jelentékenyebb károkat. A vetés több helyütt jól indult, fejlődésére mielőbbi esőzés kívánatos. Mesterséges takarmány. A lóhere- és lucerna­vetés a tél viszontagságaival elég jól megküzdött és fejlődése is elég jól indult, de a hirtelen beállott szá­raz, meleg idő ezt megakasztotta. Mielőbbi esőt ki- ■ várnak. Helyenkint a mezei egér is nagyobb kárt okoz. A lucerna kaszálását idő előtt gyenge ered­ménynyel szórványosan megkezdették. A zabos bük­könyt, csalamádét és muhart többnyire már elvetet­ték, részint még vetik. A kikelt vetés a száraz idő­járás következtében lassan fejlődik. A rét fanövése egyrészt a soká húzódó hűvös, nedves tavaszi idő miatt, másrészt a hirtelen száraz és melegre fordult időjárás következtében fejlődésé­ben visszamaradt, bár több helyütt a gyep sűrűsége elllen nem lehet panasz. További meleg, száraz idő mellett csak gyenge termés ígérkezik. A legelőfű növése gyengén és késve fakadt száraz, meleg időben. Esőt kíván. A szőlő művelésének munkálatai kedvező idő­járás mellett szépen előrehaladtak. A karózást, kötö-­­­zést bevégezték, a kapálást, permetezést megkezdet­ték. A hajtások erőteljesen és szépen fakadnak, a­a fürtök elegendő számmal mutatkoznak. A gyümölcsfák ágai a téli fagy következtében több helyütt elpusztultak. A fák nagyobb része azon-­­­ban rohamosan és dúsan, részint már elvirágzott, ré­­­­szint még virágzik. A zavartalan virágzás ez idő sze-­­­rint bő gyümölcstermést ígér.­­ — A váltóóvás reformja. A’ Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége a kereskedelmi miniszter fölhívására a váltóóvás reformja tárgyá-i ben beadványt készített, a­melyben a jelenlegi váltó­, óvás hiányainak és hibájainak orvoslására a követ-1,­kező javaslatokat tette: 1. Az óvás ne külön okiratban, hanem a leg-­­­rövidebb alakban magán a váltón, illetőleg annak toldalán vétessék föl. 2. Az óvást fölvevő közegek a mai óváskönyvek vezetése alól mentessenek föl és a célnak megfelelőbb, egyszerűbb jegyzőkönyvek ve­zetésére köteleztessenek. 3. A közjegyzők óvásfölvé­teli jogosultsága terjesztessék ki helyetteseikre, időn­­ kívül, sőt az irodában alkalmazott jelöltekre is; az óvások fölvételével megbizandók továbbá ügyvédek oly helyeken, a­hol sem közjegyző, sem járásbíró­ság nit­csen, a­minek folytán a köz- és váltóügyvéd eredeti értelme visszaállíttatnék. 4. Az óvás tar­talmi kellékei csökkentessenek. 5. Az óvatoló köze­gek jogosíttassanak föl a fölajánlott fizetés átvéte­lére és nyugtázására. 6. A váltójogok érvényesítése vagy föntartása végett valamely személynél teljesí­tendő váltócselekmények ideje terjesztessék ki, ne­hogy a közjegyző, az ügyvéd, stb. legértékesebb ide­jét legyen kénytelen a kevéssé jövedelmező mun­kára elfecsérelni. 7. A mai állandó óvásdíj helyébe a váltó értékével arányosan emelkedő díjfokozat lép­jen, az óvás illetéke pedig az egyéb közjegyzői ta­núsítványoknál szokásos egy korona legyen. 8. Vé­gül szemben a jelenlegi jogállapottal olyan esetek­ben, a­mikor a telepes azonos a hitelezővel, az óvát ne csak az elfogadóval, hanem a kibocsátóval és a­ forgatókkal szemben is fölöslegesnek mondassák ki-E javaslatokat-a Szövetség még mú­lt évi köz-

Next