Budapesti Hírlap, 1907. május (27. évfolyam, 104-129. szám)
1907-05-26 / 125. szám
1907. május 26. BUDAPESTI HÍRLAP. (125. sz.) szállott az első röppentyű. Sivitva száguldott a csillagok felé, hivalkodva ragyogóbb fényességével, aztán nagy roppanással foszlott ezer darabra. Majd tarka fénykévék szellemes alakzatokban mutatták be a Törley-gyár fejlődését. Öt hatalmas palack jelezte a haladás öt stádiumát és a közönség tomboló tapssal jutalmazta az ötletes produkciót. A tűzijáték után a közönség a lovagterembetódult, ahol tizenegy órakor megkezdődött a művészelőadás. Góth, Góthné Kertész Ella, Hegedűs Gyula és Szeméry Zoltán humoros apróságaikkal és iSoNome-paródiájukkal viharos tetszést keltettek, majd Sándor Erzsi ragadta el hallgatóit művészi énekével, aztán átvette birodalmát Fráter Loránd, akinek zamatos magyar nótái megadták az egész estnek további karakterét. Hűséges társa volt Banda Marci, akinek ugyan könnyű dolga volt versenyre kelni a katonazenekarral. A márványteremben megeredt a tánc. Vidám zene, harsogó jókedv mindenfelé. A házigazda és szeretetreméltó családja ki nem fogy a legötletesebb figyelmességekből és a korán vagy későn távozók egyaránt azzal a meggyőződéssel hagyják el ezt a tündérvilágot, hogy a Törley-gyár eddigi sikereihez méltóan kezdte meg a második huszonöt esztendő munkáját. FŐVÁROSI ÜGYEK. *— 1Vekerle és a fővárosi ügyek. Az elmúlt napokban IVekerleSándor miniszterelnök a főváros összes országgyűlési képviselőit magához kérette és azokkal értekezett a fővárosra vonatkozó törvényjavaslat dolgában. Az értekezleten csak Vázsonyi nem volt ott, akivel azután később közölte Wekerle a kormány terveit. Ma délelőtt Fülepp Kálmán főpolgármester jelent meg Wekerle Sándor miniszterelnöknél, akivel a Margitsziget átvételével összefüggő ügyekről beszélt a miniszterelnök. — Kléh István díszpolgársága. A közgyűlés január 9-én díszpolgárrá választotta Kléh Istvánt, a törvényhatósági bizottság régi tagját. A díszpolgári oklevél már elkészült és legközelebb küldöttség nyújtja át Kléh Istvánnak. — A belvárosi templom. A Belváros szabályozását nem tudják befejezni. Amikor a szabályozó tervet megállapították, azt vitatták, hogy a templom és a piaristák rendháza évtizedekig megmaradhat a helyén. Ezért a két középület elhelyezéséről nem is gondoskodtak. Az Eskü-út megépítése után azonban kitűnt, hogy egyik épület sem maradhat meg. A piaristák meg is akarták építeni az új rendházat, de a főváros azt akarta, hogy a kegyesrendiek másutt keressenek hajlékot. A szerzet azonban ragaszkodott a helyhez, ahol kétszáz esztendeje áll a rendháza. Egész sereg idea és terv merült föl. A középítő igazgató végül azt a javaslatot tette, hogy a Kötő-utca és Eskü-út között az egész váci utcai frontot adják oda a piaristáknak s a templomot a rendház mögött a Dunaparton építsék. A megoldást nem akarta elfogadni a középítő bizottság, mert nem akarta föláldozni a Kigyó-utca nyílt forgalmát. Freund Vilmos bizottsági tag dolgozott ki új tervet, amely szerint a rendház a Kötő-utca és a meghoszszabbított Kigyó-utca között épülne, a templom pedig az Eskü után. A mérnöki hivatal szabályozó osztálya a Breund-féle tervet minden tekintetben jobbnak, megfelelőbbnek és a végrehajtását pénzügyileg kedvezőbbnek mondja. A szakosztály vezetője hivatali esküjére hivatkozva, azt mondja, kötelessége rámutatni azokra a veszedelmekre, amelyek a középitőigazgató tervének a végrehajtásával a fővárosra háramolnak. A középítő igazgató is elismeri, hogy a Breund-féle terv jó, de a magáét még jobbnak és olcsóbbnak mondja. — A koronázás jubileuma. A minisztereknek fölhívására Bárczy István polgármester intézkedett, hogy június 8-án, a koronázás negyvenedikévfordulóján, a főváros kegyurasága alá tartozó öszszes templomok harangjait meghúzzák. — Konfliktus a főváros és a máv. között. A ferencvárosi pályaudvar kibővítésének a tárgyalásakor éles konfliktus támadt a főváros és az államvasutak igazgatósága között. Egy régi kereskedelmi miniszteri rendelet alapján az államvasutak igazgatósága azt vitatta, hogy az államvasutak területén helyhatósági építő engedelem nélkül is azt építhet a vasút, amit akar. A főváros képviselői tagadták az államvasutaknak ezt a jogát s egy belügyminiszteri rendeletre hivatkozik, amely határozottan kimondja, hogy az államvasutaknak is szükségük van az építőengedelemre. A főváros képviselői tiltakoztak minden építés ellen, amelyre az államvasutak nem kaptak helyhatósági építő engedelmet. A közigazgatási bejáráson nem tudták a konfliktust elintézni. A főváros nagyobb memorandumot adott át a bejárás elnökének, amelyben tiltakozik a főváros jogainak csorbítása ellen. Az államvasutak sürgősen építeni akarnak s nehogy a támadt konfliktus az építést hátráltassa, kijelentették az államvasutak képviselői, hogy elveik fentartásával kivételesen bemutatják a fővárosnak a terveket s kérnek építő engedelmet. — Villamos vasút Budakeszire. Budakeszi községnek küldöttsége járt ma Klein Bertold budakeszi birtokos és Rajz Flóris községi jegyző vezetésével Jelinek Henriknél, a budapesti közúti villamos vasút elnökigazgatójánál. A küldöttség arra kérte az elnökigazgatót, hogy Budakeszire vigye ki a villamos vasutat, mégpedig vagy a Hűvösvölgyből vagy a Szép Ilona állomástól. Maga a község készségesen hajlandó a költségekhez hozzájárulni. Jelinek Henrik igazgató kijelentette, hogy Budakeszinek a fővárossal való villamos vasúti összeköttetését kívánatosnak és üdvösnek tartja s azért a tervet igyekszik megvalósítani. A Szabályrendelet az uszályról. Érdekes szabályrendeleten dolgozik a tiszti főorvos. Szabadság ideje alatt dolgozza ki a szabályrendeletet a tuberkulózis ellen való védekezésről. A tüdővész rettenetes mértékben pusztítja a főváros lakosságát s alig történt még valami a védekezés érdekében. A szabályrendeletnek két nagyfontosságú intézkedése van. Az egyik meglehetősen szigorú intézkedéssel akarja megakadályozni az utcán való köpködést, a másik a női uszály ellen szól, mert az uszály fölveri a gyalogjáró porát. Nehéz megállapítani, hogy hol kezdődik az uszály. A főváros a szabályzatban annak a ruhának az utcán való viselését akarja megtiltani, amely a földet söpri. Még nehezebb az ellenőrzésnek a megállapítása. A rendőrségre nem akarja bízni a főváros, nehogy a hölgyek esetleg fölösleges zaklatásnak legyenek kitéve. A fővárosnak azonban nincsen az ellenőrzésre alkalmas közege. Ebben a kérdésben még nem döntött a főváros és ha szabadságáról viszszatért, ankétot hív össze annak a megvitatására, hogyan lehet ellenőrizni, hogy a hölgyek az utcán ne viseljenek uszályos ruhát. — Szeged város kérelme. Szeged városát csatornázni és kövezni akarják. A város tanácsa arra kérte ma a fővárost, hogy Martin Ottó műszaki tanácsost és Mihályffy József főmérnököt küldje le szakértőnek Szegedre.— Az István-téri vásárcsarnok évszaki piaca. A városi villamos vasuti társaság tudvalevőleg Nagymező-utcai vonalát a Csányi-utcán, Istvántéren, Klauzál-utcán át, meg akarja hosszabbítani, s össze akarja kötni a népszínház utcai vonalával. Ha a Klauzál-utcán két sínpárt nem fektethet le, akkor a második sínt a Nyár-utcán át vezeti. A tervezet szerint a vasútvonal közvetetlenül az István téri vásárcsarnok kapuja előtt haladna el, ami nagy akadálya lenne az oda helyezett évszaki (szezon)piacnak. Ziegler Nándor vásárcsarnoki igazgató, ennek az akadálynak az elhárítása céljából, arra kéri a tanácsot, hogy a vonal vezetését úgy állapítsa meg, hogy az István-téri évszaki piac föntartását, amelyre — a főváros közélelmezése szempontjából — igen nagy szükség van, lehetetlenné ne tegye. — Adókivetés. A VI. kerületi adókivető bizottság május 27-én, hétfőn tárgyalni fogja a külön meghívottak III. osztályú keresetadó javaslatait. — Ingatlan-forgalom a fővárosban. A lefolyt héten a főváros területén a következő ingatlan került átírás alá: A pesti oldalon: Elsasser József VI. Aradi utca 11. számú háza 130.000 koronáért a Globus műintézet és kiadóvállalat részvénytársaságra. Kerekes Gábor X. Kőbánya Ujhegyi-út 21. számú háza az Egyesült tégla és cemetgyár részvénytársaságra. Germeshausen Alajos VI. Gömb-utca 55. számú háza 20.000 koronáért Patsch Józsefre. Korányi Béla és neje V. Véső-utca 3. számú háza 90.000 koronáért Nay és Strausz , cégre. Mirkovszky Ödönné X. Liget-utca 34. számú háza 2344 korona 30 fillérért a Váci takarékpénztárra. Stegér Gyula IX. Mester utca 36. számú háza 60.000 koronáért Strazsár János és nejére. Spitzer József VI. Eötvös-utca 34. számú háza Hausper Józsefné és birtoktársaira (örökség.) Mack Ferenc és birtoktársai VI. Vörösmarty-utca 61. számú háza 59.000 koronáért Friedmann József és Oster Jakabra. Baky Imre IV. Veres Pálné utca 26. számú háza 226.000 koronáért Jeszenszky Sándor báró és nejére. Légrády Tivadar V. Váci körút 78. számú házának része Légrády Imre dr., Mária, Károly és Ottóra (örökség.) Band Géza és neje VII. Külső Kerepesi út 46/b. számú háza 22.400 koronáért Meister Sámuelre. Egressy Péter IV. Királyi Pál utca 9. számú háza 142.000 koronáért Szentgyörgyi Miklós és nejére. Kauser János és neje X. kőbányai Óhegyen fekvő 8416/10. hrsz. telke 6271 korona 30 fillérért Pilis Károly és nejére. Majdánszky Gergely VII. Rottenbiller utca 37/b. számú házának része 115.000 koronáért Weisz József és nejére. Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár VI. Béke utca 11. számú háza 120.000 koronáért Weisz Dávidnéra, Kugler László VI. Podmaniczky-utca 63. számú házának egyharmad része Kugler Jenőre (örökség.) Fehér és Serényi cég X. Juhász-utca 43. számú háza 4800 koronáért Maksyskó József és nejére. A budai oldalon: Perényi Dénes III. Mátyás-hegy 4968—69. hrszámu ingatlana 200 koronáért Soós Józsefnéra (árverésen.) Flesser Károlyné III. Ürömhegy 4442 —43. hrszámu ingatlana Budapest székesfővárosra (kisajátitás.) Özv. Domonkos Jánosné III. Ürömhegy 5177. hrszámu ingatlana Melcher Györgynére. Urschler Annii III. Filatóri dűlő 6571—2. b. hrszámu ingatlan felerésze Schuster Istvánra (ajándék.) Murányi Imre III. Föld. utca 55. sz. ház felerésze Murányi Imrénére (ajándék.) Faber Antal és neje III. Kiscelli ut. 30. sz. házuk Kugelbauer János és nejére (vételjog clmen.) Márton Erzsébet és társai III. Zápor u. 32. sz. házuk Zvabock Géza és nejére (vételjog címen.) Strohberger Ferencné III. Aranyhegy 5808—5809. és 1629/1—a. kiskorú Strohberger József és testvéreire (örökség.) Özv. Biedler Antalné III. Remetehegy 2112. évszámu ingatlana 3485 koronáért Zimmenmann Péternére. 13 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET, Göre Gábor Budapesten. — Verő György látványos darabja. A Király Színház újdonsága. — Gárdonyi Géza vidám képzeletének legnépszerűbb szülöttje, Lepénd község országos birű bírája, Göre Gábor uram, a kit a Kakas Mártonban megjelent levelei ismertettek meg a kacagó világgal, ma este személyessen is bemutatkozott a fővárosi közönségnek, amely viharos jó kedvvel üdvözölte a nagyérdemű és tekintélyes férfiút. Ebben a fölruzzanásában Verő György kalauzolta a budapesti élet kanyargós világában némileg járatlan lepéndi bírót, bőségesen gondoskodván róla, hogy itt tartózkodásának ideje ne legyen hiányos mozgalmasságban, változatosságban és viszontagságban. A pesti tapasztalatokról szóló darab nyolc képe ugyanannyi nevezetes kaland, a bíró urnak nem mind kellemetes élménye, de annál mulatságosabb a közönségnek, amely a kacagás könyeivel adózott a derék férfiú esetén érzett részvétének. " , Lepénd község méltóságban, energiában és fogékonyságban egyaránt kiváló biráját egy nemes cél vezérli a fővárosba. A község fogadott leánya, a Lidi, akit a nemes falu pótációból képeztet a művészi pályára, beleszeret egy nem minden neuraszténia nélkül szűköködő milliomos ifjúba, amit az öreg milliomos, nem néz valami áradó örömmel. Sőt azt cselekszi, hogy az ifjút szanatóriumba záratja. Göre Gábor biró uram tehát, miután az idevonatkozó költséget gyors elhatározással kiveti adóba, a Kátsa cigány és Tsehl Árpád „pesti úr“, egy élelmes ágens kíséretében, fölvonul a fővárosba, hogy a szerelmesek baján segítsen. Ami — nem lévén a darab jámbusos szomorújáték — természetesen sikerül is. De hogy micsoda kalandokkal fizet bíró uram a nemes vállalkozás sikeréért, azt már így szép sorjában, bajos lenne elmondani, ő maga minden viszontagsága között azt fájlalja legjobban, hogy ötven esztendei becsületes múlt után — meg is kellett fürödnie ebben a huncut városban, de történik vele ennél kiadósabb baleset is, tetejesen. Ennek a darabnak a cselekménye meg a főszereplője a féktelen jókedv, amely a nyári verőfény forróságával izzik és kacag a színpadon. Ezernyi mókát lát az ember: csodaborbélyt, aki a hátsó cigányt visszavarázsolja csecsemővé, elsőrangú cirkuszi paródiát, díjbirkózást, fonográfot, amelynek a torkából egy egész katonabanda hömpölyög ki, a Víg özvegy paródiáját és az egész kormányt — balettet táncolva. Biztosabb lábon állhatnak a miniszterek, de — szebb lábon soha. A képek nemcsak mulatságosak, hanem látványosak is. Az egyik egy cirkuszt ábrázol, teljes nézőtérrel, a másik a Casino da Paris fényes csarnokát páholyokkal, a Baba-ország képe e mellett poétikus is, természetesen ugyancsak bizarr ékítményekkel. Egy márványoszlopon, rózsaszín trikóban— Szirmai Imre térdel, mint a szárnyas Ámor szobra. A zenének természetesen harmonikusnak kellett lennie a darabbal. Vincze Zsigmondnak becsületére válik az a nagy ügyesség, amelylyel ezeket a pattogó, nevető, csúfolódó dalokat összeválogatta és összeállította. Fedők Sárinak, aki a Lila boszorkányosan változatos szerepében ma este egy jubiláns sorozatra elegendő tapsot kapott, olyan számai vannak, hogy hajnalig elismételtették volna vele. A Zerkovitz szövegében is nagyon ötletes taps-nótája, a pompás Vig özvegy-paródia, de különösen a Fedák Sári szobalányáról szóló kuplé, a melyet Kálmán Imre irt és a melyet Fedák viharos jó kedvvel ének "