Budapesti Hírlap, 1907. május (27. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-26 / 125. szám

1907. május 26. BUDAPESTI HÍRLAP. (125. sz.) szállott az első röppentyű. Sivitva száguldott a csillagok felé, hivalkodva ragyogóbb fényessé­gével, aztán nagy roppanással foszlott ezer darabra. Majd tarka fénykévék szellemes alakzatokban mutat­ták be a Törley-gyár fejlődését. Öt hatalmas palack jelezte a haladás öt stádiumát és a közönség tomboló tapssal jutalmazta az ötletes produkciót. A tűzijáték után a közönség a lovagterembe­­tódult, a­hol tizenegy órakor megkezdődött a mű­­vészelőadás. Góth, Góthné Kertész Ella, Hegedűs Gyula és Szeméry Zoltán humoros apróságaikkal és iSoNome-paródiájukkal viharos tetszést keltettek, majd Sándor Erzsi ragadta el hallgatóit művészi énekével, aztán átvette birodalmát Fráter Loránd, a­kinek zamatos magyar nótái megadták az egész est­nek további karakterét. Hűséges társa volt Banda Marci, a­kinek ugyan könnyű dolga volt versenyre kelni a katonazenekarral. A márványteremben megeredt a tánc. Vidám zene, harsogó jókedv mindenfelé. A házigazda és sze­retetreméltó családja ki nem fogy a legötletesebb figyelmességekből és a korán vagy későn távozók egy­aránt azzal a meggyőződéssel hagyják el ezt­ a tün­dérvilágot, hogy a Törley-gyár eddigi sikereihez mél­tóan kezdte meg a második huszonöt esztendő mun­káját. FŐVÁROSI ÜGYEK. *— 1Vekerle és a fővárosi ügyek. Az el­múlt napokban IV­ekerle­­Sándor miniszterelnök a főváros összes országgyűlési képviselőit magához ké­rette és azokkal értekezett a fővárosra vonatkozó törvényjavaslat dolgában. Az értekezleten csak Vá­­zsonyi nem volt ott, a­kivel azután később közölte Wekerle a kormány terveit. Ma délelőtt Fülepp Kálmán főpolgármester jelent meg Wekerle Sán­dor miniszterelnöknél, a­­kivel a Margitsziget át­vételével összefüggő ügyekről beszélt a miniszter­elnök. — Kléh István díszpolgársága. A közgyű­lés január 9-én díszpolgárrá választotta Kléh Ist­vánt, a törvényhatósági bizottság régi tagját. A dísz­polgári oklevél már elkészült és legközelebb küldött­ség nyújtja át Kléh Istvánnak. — A belvárosi templom. A Belváros szabá­lyozását nem tudják befejezni. A­mikor a szabályozó tervet megállapították,­­ azt vitatták, hogy a­ tem­plom és a piaristák rendháza évtizedekig megmarad­hat a helyén. Ezért a­ két középület elhelyezéséről nem is gondoskodtak. Az Eskü-út megépítése után azonban kitűnt, hogy egyik épület sem maradhat meg. A piaristák meg is akarták építeni az új rend­házat, de a főváros azt akarta, hogy a kegyesren­diek másutt keressenek hajlékot. A szerzet azonban ragaszkodott a helyhez, a­hol kétszáz esztendeje áll a rendháza. Egész sereg idea és terv merült föl. A középítő igazgató végül azt a javaslatot tette, hogy a Kötő-utca és Eskü-út között az egész váci­ utcai frontot adják oda a piaristáknak s a templomot a rendház mögött a Dunaparton építsék. A megoldást nem akarta elfogadni a középítő bizottság, mert nem akarta föláldozni a Kigyó-utca nyílt forgalmát. Freund Vilmos bizottsági tag dolgozott ki új tervet, a­mely szerint a rendház a Kötő-utca és a meghosz­­szabbított Kigyó-utca között épülne, a templom pe­dig az Eskü­ után. A mérnöki hivatal szabályozó osz­tálya a Breund-féle tervet minden tekintetben jobb­nak, megfelelőbbnek és a végrehajtását pénzügyileg kedvezőbbnek mondja. A szakosztály vezetője hivatali esküjére hivatkozva, azt mondja, kötelessége rámu­tatni azokra a veszedelmekre, a­melyek a középi­tő­igazgató tervének a végrehajtásával a fővárosra há­ramolnak. A középítő igazgató is elismeri, hogy a Breund-féle terv jó, de a magáét még jobbnak és olcsóbbnak mondja. — A koronázás jubileuma. A miniszterek­nek fölhívására Bárczy István polgármester intézke­dett, hogy június 8-án, a koronázás negyvenedik­­évfordulóján, a főváros kegyurasága alá tartozó ösz­­szes templomok harangjait meghúzzák. — Konfliktus a főváros és a máv. között. A ferencvárosi pályaudvar kibővítésének a tárgyalá­sakor éles konfliktus támadt a főváros és az állam­vasutak igazgatósága között. Egy régi kereskedelmi miniszteri rendelet alapján az államvasutak igazga­tósága azt vitatta, hogy az államvasutak területén helyhatósági építő engedelem nélkül is azt építhet a vasút, a­mit akar. A főváros képviselői tagadták az államvasutaknak ezt a jogát s egy belügyminiszteri rendeletre hivatkozik, a­mely határozottan kimondja, hogy az államvasutaknak is szükségük van az építő­­engedelemre. A főváros képviselői tiltakoztak min­den építés ellen, a­melyre az államvasutak nem kap­tak helyhatósági építő engedelmet. A közigazgatási bejáráson nem tudták a konfliktust elintézni. A fő­város nagyobb memorandumot adott át a bejárás el­nökének, a­melyben tiltakozik a főváros jogainak csorbítása ellen. Az államvasutak sürgősen építeni akarnak s nehogy­ a támadt konfliktus az építést hát­ráltassa, kijelentették az államvasutak képviselői, hogy elveik fen­tartásával kivételesen bemutatják a fővárosnak a terveket s kérnek építő engedelmet. — Villamos vasút Budakeszire. Budakeszi községnek küldöttsége járt ma Klein Bertold buda­keszi birtokos és Rajz Flóris községi jegyző vezeté­sével Jelinek Henriknél, a budapesti közúti villa­mos vasút elnökigazgatójánál. A küldöttség arra kérte az elnökigazgatót, hogy Budakeszire vigye ki a villamos vasutat, még­pedig vagy a Hűvösvölgy­­ből vagy a Szép Ilona állomástól. Maga a község készségesen hajlandó a költségekhez hozzájárulni. Jelinek Henrik igazgató kijelentette, hogy Buda­keszinek a fővárossal való villamos vasúti összekött­­etését kívánatosnak és üdvösnek tartja s azért a tervet igyekszik megvalósítani. A Szabályrendelet az uszályról. Érdekes szabályrendeleten dolgozik a tiszti főorvos. Szabad­ság ideje alatt dolgozza ki a szabályrendeletet a tu­berkulózis ellen való védekezésről. A tüdővész ret­tenetes mértékben pusztítja a főváros lakosságát s alig történt még valami a védekezés érdekében. A szabályrendeletnek két nagyfontosságú intézkedése van. Az egyik meglehetősen szigorú intézkedéssel akarja megakadályozni az utcán való köpködést, a másik a női uszály ellen szól, mert az uszály fölveri a gyalogjáró porát. Nehéz megállapítani, hogy hol kezdődik az uszály. A főváros a szabályzatban annak a ruhának az utcán való viselését akarja megtiltani, a­mely a földet söpri. Még nehezebb az ellenőrzésnek a megállapítása. A rendőrségre nem akarja bízni a főváros, nehogy a hölgyek esetleg fölösleges zaklatás­nak legyenek kitéve. A fővárosnak azonban nincsen az ellenőrzésre alkalmas közege. Ebben a kérdésben még nem döntött a főváros és ha szabadságáról visz­­szatért, ankétot hív össze annak a megvitatására, ho­gyan lehet ellenőrizni, hogy a hölgyek az utcán ne viseljenek uszályos ruhát. — Szeged város kérelme. Szeged városát csatornázni és kövezni akarják. A város tanácsa arra kérte ma a fővárost, hogy Martin Ottó műszaki tanácsost és Mihály­ffy József főmérnököt küldje le szakértőnek Szegedre.­­— Az István-téri vásárcsarnok évszaki piaca. A városi villamos vasuti társaság tudvalevő­leg Nagymező-utcai vonalát a Csányi-utcán, István­­téren, Klauzál-utcán át, meg akarja hosszabbítani, s össze akarja kötni a népszínház­ utcai vonalával. Ha a Klauzál-utcán két sínpárt nem fektethet le, akkor a második sínt a Nyár-utcán át vezeti. A tervezet szerint a vasútvonal közvetetlenül az Ist­ván­ téri vásárcsarnok kapuja előtt haladna el, a­mi nagy akadálya lenne az oda helyezett évszaki (szezon)­piacnak. Ziegler Nándor vásárcsarnoki igaz­gató, ennek az akadálynak az elhárítása céljából, arra kéri a tanácsot, hogy a vonal vezetését úgy állapítsa meg, hogy az István-téri évszaki piac fön­­tartását, a­melyre — a főváros közélelmezése szem­pontjából — igen nagy szükség van, lehetetlenné ne tegye. — Adókivetés. A VI. kerületi adókivető­ bi­­zottság május 27-én, hétfőn tárgyalni fogja a külön meghívottak III. osztályú keresetadó javaslatait. —­ Ingatlan-forgalom a fővárosban. A lefolyt héten a főváros területén a következő ingatlan került átírás alá: A pesti oldalon: Elsasser József VI. Aradi­ utca 11. számú háza 130.000 koronáért a Globus műintézet és ki­adóvállalat részvénytársaságra. Kerekes Gábor X. Kőbá­nya Ujhegyi-út 21. számú háza az Egyesült tégla és ce­­metgyár részvénytársaságra. Germeshausen Alajos VI. Gömb-utca 55. számú háza 20.000 koronáért Patsch Jó­zsefre. Korányi Béla és neje V. Véső-utca 3. számú háza 90.000 koronáért Nay és Strausz , cégre. Mirkovszky Ödönné X. Liget-utca 34. számú háza 2344 korona 30 fillérért a Váci takarékpénztárra. Stegér Gyula IX. Mes­ter­ utca 36. számú háza 60.000 koronáért Strazsár János és nejére. Spitzer József VI. Eötvös-utca 34. számú háza Hausper Józsefné és birtoktársaira (örökség.) Mack Fe­renc és birtoktársai VI. Vörösmarty-utca 61. számú háza 59.000 koronáért Friedmann József és Oster Jakabra. Baky Imre IV. Veres Pálné­ utca 26. számú háza 226.000 koronáért Jeszenszky Sándor báró és nejére. Légrády Tivadar V. Váci­ körút 78. számú házának része Légrády Imre dr., Mária, Károly és Ottóra (örökség.) Band Géza és neje­ VII. Külső Kerepesi­ út 46/b. számú háza 22.400 koronáért Meister Sámuelre. Egressy Péter IV. Királyi Pál­ utca 9. számú háza 142.000 koronáért Szentgyörgyi Miklós és nejére. Kauser János és neje X. kőbányai Óhegyen fekvő 8416/10. hrsz. telke 6271 korona 30 fil­lérért Pilis Károly és nejére. Majdánszky Gergely VII. Rottenbiller­ utca 37/b. számú házának része 115.000 ko­ronáért­ Weisz József és nejére. Egyesült budapesti fővá­rosi takarékpénztár VI. Béke­ utca 11. számú háza 120.000 koronáért Weisz Dávidnéra, Kugler László VI. Podmaniczky-utca 63. számú házának egyharmad része Kugler­ Jenőre (örökség.) Fehér és Serényi cég X. Ju­hász-utca 43. számú háza 4800 koronáért Maksyskó Jó­zsef és nejére. A budai oldalon: Perényi Dénes III. Mátyás-hegy 4968—69. hrszámu ingatlana 200 koronáért Soós József­­néra (árverésen.) Flesser Károlyné III. Ürömhegy 4442 —43. hrszámu ingatlana Budapest székesfővárosra (kisa­­játitás.) Özv. Domonkos Jánosné III. Ürömhegy 5177. hrszámu ingatlana Melcher Györgynére. Urschler Annii III. Filatóri dűlő 6571—2. b. hrszámu ingatlan felerésze Schuster Istvánra (ajándék.) Murányi Imre III. Föld. utca 55. sz. ház felerésze Murányi Imrénére (ajándék.) Faber Antal és neje III. Kiscelli­ ut. 30. sz. házuk Kugel­­bauer János és nejére (vételjog clmen.) Márton Erzsébet és társai III. Zápor­ u. 32. sz. házuk Zvab­ock Géza és ne­­jére (vételjog címen.) Strohberger Ferencné III. Arany­hegy 5808—5809. és 1629/1—a. kiskorú Strohberger Jó­zsef és testvéreire (örökség.) Özv. Biedler Antalné III. Remetehegy 2112. évszámu ingatlana 3485 koronáért Zimmenmann Péternére. 13 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET, Göre Gábor Budapesten. — Verő György látványos darabja. A Király Színház újdonsága. — Gárdonyi Géza vidám képzeletének legnépsze­rűbb szülöttje, Lepénd község országos b­irű bírája, Göre Gábor uram, a kit a Kakas Márton­ban megje­lent levelei ismertettek meg a kacagó világgal, ma este személyessen is bemutatkozott a fővárosi közön­ségnek, a­mely viharos jó kedvvel üdvözölte a nagy­érdemű és tekintélyes férfiút. Ebben a fölruzzaná­­sában Verő György kalauzolta a budapesti élet ka­nyargós világában némileg járatlan lepéndi bírót, bőségesen gondoskodván róla, hogy itt tartózkodásá­­nak ideje ne legyen hiányos mozgalmasságban, vál­tozatosságban és viszontagságban. A pesti tapaszta­latokról szóló darab nyolc képe ugyanannyi nevezetes kaland, a bíró urnak nem mind kellemetes élménye, de annál mulatságosabb a közönségnek, a­mely a ka­cagás könyeivel adózott a derék férfiú esetén érzett részvétének. " , Lepénd község méltóságban, energiában és fo­gékonyságban egyaránt kiváló biráját egy nemes cél vezérli a fővárosba. A község fogadott leánya, a Lidi, a­kit a nemes falu pótációból képeztet a művészi pá­lyára, beleszeret egy nem minden neuraszténia nél­kül szűköködő milliomos ifjúba, a­mit az öreg mil­liomos, nem néz valami áradó örömmel. Sőt azt cse­­lekszi, hogy az ifjút szanatóriumba záratja. Göre Gábor biró uram tehát, miután az idevonatkozó költséget gyors elhatározással kiveti adóba, a Kátsa cigány és Tsehl Árpád „pesti úr“, egy élelmes ágens kíséretében, fölvonul a fővárosba, hogy a szerelmesek baján segítsen. A­mi — nem lévén a darab jámbusos szomorújáték — természetesen sikerül is. De hogy micsoda kalandokkal fizet bíró uram a nemes vállal­kozás sikeréért, azt már így szép sorjában, bajos lenne elmondani, ő maga minden viszontagsága kö­zött azt fájlalja legjobban, hogy ötven esztendei be­csületes múlt után — meg is kellett fürödnie ebben a huncut városban, de történik vele ennél kiadósabb baleset is, tetejesen. Ennek a darabnak a cselekménye meg a főszereplője a féktelen jókedv, a­mely a nyári verőfény forróságával izzik és kacag a színpadon. Ezernyi mókát lát az ember: csodaborbélyt, a­ki a hátsó cigányt visszavarázsolja csecsemővé, elsőrangú cirkuszi paródiát, díjbirkózást, fonográfot, a­mely­nek a torkából egy egész katonabanda hömpölyög ki, a Víg özvegy paródiáját és az egész kormányt — ba­lettet táncolva. Biztosabb lábon állhatnak a minisz­terek, de — szebb lábon soha. A képek nemcsak mu­latságosak, hanem látványosak is. Az egyik egy cir­kuszt ábrázol, teljes nézőtérrel, a másik a Casino da Paris fényes csarnokát páholyokkal, a Baba-ország képe e mellett poétikus is, természetesen ugyan­csak bizarr ékítményekkel. Egy márványoszlopon, rózsaszín trikóban­­— Szirmai Imre térdel, mint a szárnyas Ámor szobra. A zenének természetesen harmonikusnak kel­lett lennie a darabbal. Vincze Zsigmondnak becsü­letére válik az a nagy ügyesség, a­melylyel ezeket a pattogó, nevető, csúfolódó dalokat összeválogatta és összeállította. Fedők Sárinak, a­ki a Lila boszor­kányosan változatos szerepében ma este egy jubilá­ns sorozatra elegendő tapsot kapott, olyan számai vannak, hogy hajnalig elismételtették volna vele. A Zerkovitz szövegében is nagyon ötletes taps-nótája, a pompás Vig özvegy-paródia, de különösen a Fedák Sári szobalányá­ról szóló kuplé, a melyet Kálmán Imre irt és a melyet Fedák viharos jó kedvvel ének "

Next