Budapesti Hírlap, 1907. június(27. évfolyam, 130-155. szám)
1907-06-23 / 149. szám
17 1907. június 23. BUDAPESTI HÍRLAP. (149. sz.) uralkodik a Mecsekalján. A múlt vasárnapi Kaposvári A. K. Pécsi A. K. mécsesét követi június 23-án a Bácska Szabadkai A. K. és a P. A. K. mérkőzése. Június 23-án a léghajózás sportjának is nagy eseménye lesz, hogy Král főhadnagy, a Magyar Aero-Klub kapitánya felszáll a P. A. K. sporttelepéről a Turul léghajóval. Veszedelmes útján a P. A. K. két tagja kiséri. Július 14-én zajlik le a P. A. K. atlétikai viadala a dunántúli kerület bajnokságáért. A Pécsi A. K. nagy tevékenysége elsősorban Zsolnay Miklós a P. A. K. és a kiállítás elnökének érdeme, aki minden alkalmat megragad a sport érdekeinek és a kiállítás ügyének szolgálatára. LÓVERSENY. )( A tatai futtatás. Az alagi meetinget megelőzőleg holnap a hagyományos egynapos meeting kerül sorra Tatán. A magyar zsokéklubnak nem a legrosszabb vállalkozása ez a tatai kirándulás, amely egy-egy ízben olyan sikerrel járt, hogy kétnapos meetinggel is próbálkoztak. Az idomítók jó része még mindig Tatán tartózkodik, így megokult volna a kétnapos meeting is, de az idén egy napra is csak közepes program jutott, amelynek főszáma a 8000 koronás Esterházy-handikap. A 2400 méteres versenyre még tizenkét fő tartotta meg induló jogát, amelyek közül Usefus (572), Tiszavessző (56) és Tacitus (51) érdemel említést. Az eladók versenyében Ormod és Arató, a tódíjban Macó és Vosges, a tatai handikapban Scarabius és Pat ihmschon, a remeteségi díjban Lucy és Dubia causa, a kétévesek versenyében Le vuole és Letzte Liebe, az akadályversenyben Postás és Tivoli a jelöltünk. )( A német derby. Holnap valószínűleg magyar színek diadaláról hoz hírt Németországból a távíró. Holnap futják ugyanis a német derbyt, amely pár hét előtt még Fabula biztos zsákmányának látszott, most pedig megeshetik, hogy mind a három első helyet a mi tenyésztésünk képviselői fogják elfoglalni. Indulni fog ugyanis Laubfrosch (Burns), Ilojestvenszky (Boardman), Hochzeit (Lewis), Desir (Shaw), Elmore (Tarai), Héja (Janek), Hyeronimus (Zvrazil), Witte (?). A fogadó lista első helyére a németek bizalma Desir-t helyezte, a túrnán azonban kevés fontot ér a sovinizmus és mi ennek teljes mellőzésével hiszszük, hogy a hamburgi kerek pályán újra Elmore fog a legjobbnak bizonyulni, míg a következő két helyre Hyeronimus-t és Héjá-t várjuk Desir előtt. VIDÉK. A sárosmegyei múzeum. Kassa, jún. 23. Bártfán, Sárosmegye egyik történelmi nevezetességű városában, vasárnap nyílik meg a sárosmegyei múzeum a restaurált régi városháza épületében. A múzeum és a restaurálás eszméje már 1897-ben merült fel. Hat évvel később, 1903 augusztus 16-án egy, Berzevicsy Albert volt kultuszminiszter elnöklesével tartott értekezlet a muzeum létesítését kulturális és művészeti szempontból szükségesnek mondotta s nyomban hozzá is fogtak a terv megvalósításához. Sáros megye törvényhatósági bizottsága tíz évre évi ötszáz koronát szavazott meg a múzeum céljaira, a kultuszminisztérium pedig huszonnégyezer koronát adományozott a bártfai régi városháza restaurálására. ( Amíg a restaurálás munkálatai folytak, Dívald Kornél műtörténeti író a vármegye községeiben található régiségeket gyűjtötte össze, az összegyűjtött anyagot pedig Mihalik József királyi tanácsos csoportosította, úgy hogy a múzeum teljes berendezésével a múlt év augusztus 31-ig teljesen elkészült. A múzeum anyaga igen értékes, összesen 2725 darab van benne, közöttük 1511 darab régiség és ereklye, 380 darab oklevél és 834 könyv és műlap. A tárgyak egy része ajándék, a többi letét. E tárgyakat Fischer-Colbrie Ágost kassai, Vályi János eperjesi és Zelenka Pál ágostai evangélikus püspök beleegyezésével helyezték el a múzeumban. A bártfai régi városháza, amelyben a múzeum van, a reneszánsz és csúcsíves építkezés egyik remeke. Az épület földszinti része még a XV. században készült, míg az emeleti része 1507 körül épült hozzá. Egyik legszebb része a tornyos erkély, amelynek párkányzatát különféle latin feliratok diszítik, így a déli oldalon a következő fölirás olvasható: Habitacula iustorum benedicentur; a keletin: Felix civitas quae tempore pacis cogitat bella; az északin: Domus iustorum permanebit. Hasonló feliratok ékesítik az emeleti rész párkányzatát is. A legérdekesebbek azonban az erkély négyszög alakú mezői, amelyeken a város egykori tanácsosainak neve van megörökítve. Az északi oldalon ez az évszám olvasható: Anno Domini 1641. Fölötte Magyarország hármas halmon álló kettős keresztje. A múzeum megnyitása alkalmával Apponyi Albert gróf kultuszminiszter a következő levelet intézte Mihalik József királyi tanácsoshoz, a múzeum miniszteri biztosához: A sárosvármegyei bártfai múzeum ünnepies megnyitásával kapcsolatosan nem tehetem, hogy Nagyságodnak a múzeum szervezése és rendezése körül szerzett érdemeiről meg ne emlékezzem. Szíves örömmel konstatálom, hogy Nagyságodnak a muzeális ügyek s általában a hazai közművelődés terén, nevezetesen pedig a kassai múzeumnál eddig is kifejtett, mindenkor sikerdús buzgalma a bártfai múzeumban újra példaszerűen nyilatkozott meg, sőt hosszú időkre szóló, maradandó emléket állított. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Nagyságodnak ezúttal meleg elismerésemet és őszinte kö- szönetemet nyilvánítsam. — Viharos megyegyűlés. Temesvári tudósítónk táviratozza: Temes vármegye törvényhatósági bizottsága ma Kabdebó Gergely főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melyen nagy vihart keltett Hofbauer Árpád volt temessági jegyző ügye. Hofbauer ugyanis az idén márciusban negyvennégy rendbeli fegyelmi feljelentést tett Joanovich Sándor alispán ellen a közigazgatási bizottságnál. A közigazgatási bizottság azonban kimondta, hogy Joanovich alispán ellen nem rendeli el a fegyelmi vizsgálatot. E határozat ellen Hofbauer a belügyminiszterhez felebbezett, de a belügyminiszter helybenhagyta a közigazgatási bizottság határozatát. Nemsokára ezután a budapesti Világosság-nyomdában Nemezis aláírással egy brosúra jelent meg Fatolvaj alispán címmel. A brosúrát szintén Hofbauer Árpád fölfüggesztett jegyző írta s megismételte benne mindazokat a vádakat, amelyeket a közigazgatási bizottságnál tett Joanovich ellen. A megvádolt alispán ma ebben a dologban kérdést intézett a törvényhatósági bizottsághoz, hogy indítson-e a brosúra szerzője ellen sajtópert? Egyúttal tudomására hozta a megyegyűlésnek, hogy Hofbauernek a fegyelmi följelentésben tett állításai miatt a fölfüggesztett jegyző ellen már április 9-én megtette rágalmazás és becsületsértés miatt a büntető följelentést. A megyegyülésen megjelent Hofbauer Árpád volt jegyző is, aki, midőn Kabdebó főispán említést tett arról, hogy a röpirat szerzője csak Hofbauer lehet, izgatottan kiáltotta a főispán felé: — Hát az én nevem van-e aláírva? . Nagy kavarodás közepette olvasta föl azután Ferenczy Sándor főjegyző az alispán előterjesztését, melyben Joanovich sajtóper megindítását kívánja. Ambrózy Béla báró megyebizottsági tag védelmébe veszi az alispánt. Szintén meg van győződve arról, hogy Hofbauer a brosúra szerzője, bár piszkolódásai névtelenül jelentek meg, mert bizonyára szégyelte magát. (Fölkiáltások: Ki vele!) Pepa János esperes: Itt van a helye, joga van itt maradni, mint megyebizottsági tagnak. Ambrózy Béla báró beszéde során kijelenti, hogy a sajtóper megindítását ellenzi, mert a megyegyűlés május 13-án ugyan a vádak dolgában már elégtételt szolgáltatott Joanovichnak. Heller Adolf bizottsági tag: Be kell csukatni azt az embert, aki olyan kifejezéseket használ az alispán ellen. Ekkor óriás lármában fölszólalt Hofbauer Árpád. Percekig nem jut szóhoz az Eláll! Ki vele! kiáltásoktól. Végre meghallgatják. Kijelenti, hogy nem ő a szerzője a Nemezis aláírással megjelent brosúrának. Mint bátor ember kijelenti, hogy azért, amit irt, vállalja a felelősséget. Fölkiáltások: Ugye fél a Nemezistől? Hofbauer Árpád: Kijelentem, hogy a fegyelmi följelentésben tett állításaimért helyt állok. Ha nem tudom bizonyítani a büntető eljárás során állításaimat, akkor viselem a konzekvenciákat. Hajdú Frigyes dr. képviselő fölolvassa Hofbauer egy nyilatkozatát, mely e szavakkal végződik: „A Nemezis szerzője szeretne Joanovich alispánnal a sajtóbíróság előtt találkozni.“ Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a törvényhatósági bizottság, tekintettel arra, hogy Joanovich alispán már április 9-én büntető följelentést tett Hofbauer ellen, megtiltja, hogy az alispán a sajtópert megindítsa s egyúttal ismételten bizalmat szavajt neki. Többek hozzászólása után a közgyűlés 143 szavazattal 14 ellenében elfogadta Hajdú határozati javaslatát. * — Tanítói gyűlések. A Somogymegyei Általános Tanítóegyesület június 19-én Csurgón tartotta meg rendes évi közgyűlését. A gyűlés táviratban üdvözölte Apponyi Albert gróf minisztert. A gyűlésen ünnepelték meg Gulyás Imre dr. tanfelügyelőt és Gramma Döme segédtanfelügyelő működésének tízéves jubileumát. Gulyás Ferenc nevére a Kaposvárott létesítendő Somogy megyei Tanítók Házában egy ezerkoronás alapítványt tettek. Az ünnepelt a Tanítók Háza javára ötszáz koronát, a vendégek közül Éhn Kálmán dr. és Fehér Henrik dr. 250—250 koronát ajánlottak föl. A gyűlésen Fehér Henrik dr. értekezést olvasott fel a fertőző betegségek ellen való küzdelemről. A Szekszárd-vidéki római katolikus néptanítóegyesület június 20-án Szekszárdon Fekete Ágoston plébános elnöklésével gyűlést tartott. A gyűlésen Balla Sándor szólalt föl az öreg tanítókra nézve sérelmes kárpótlékról, mert ez a törvényből kimaradt. A gyűlés elhatározta, hogy az egyesület huszonnégy évi fönnállása után föloszlik, kilencszáztíz korona vagyonát alapítványi célokra fordítja és Zichy Gyula gróf püspök fölhívására belép a Pécs egyházmegyei római katolikus tanító-egyesületbe. * — Szegedi fegyelmi ügyek. Szegedről jelentik: A fegyelmi választmány a főispán elnöklésével ma tárgyalta Tóth Pál nyugalmazott főjegyző fegyelmi ügyét, melyet azért indítottak ellene, mert a darabont-főispán-installációján részt vett. Az eljárást megszüntették, mivel nem követett el olyat, ami hivatalvesztéssel jár, különben is jogerősen nyugdíjazták. Az öngyilkos Rainer főkapitány fegyelmi ügyében is ma szüntették meg az eljárást. EGYESÜLETEK. Apponyi üdvözlése. Az Országos Magyar Iskola-Egyesület igazgató-tanácsa Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszterhez a következő üdvözlő iratot intézte: Az Országos Magyar Iskola-Egyesület igazgatótanácsa egyhangúlag és lelkes hódolattal határozta el Nagyméltóságod üdvözlését annak az alkalmából, hogy Nagyméltóságod korszakos jelentőségű javaslatait az országgyűlés mindkét háza impozáns többséggel szavazta meg és a koronás király szentesítette azokat. Humanizmus és hazafiság, az embernek szeretete és a magyar államnyelv jogának tisztelete sugalta e reformáló javaslatok tartalmát, a részletek megállapításában pedig a helyesen mérlegelendő, mély belátású államférfiak feladatainak magas színvonalán álló elme bölcs méltányossága vezette Nagyméltóságodat. Megadni a lehetőséget a magyar föld összes tanítóságának, hogy javultabb életviszonyok között, elégedettebb lélekkel, termékenyebb buzgósággal teljesíthesse a népoktatás fontos kötelességét, kezébe adni a kultúra fegyverét a magyar föld minden szülöttének, tartozzék bármily alacsony sorba, tartozzék bármelyik felekezethez és nemzetiséghez, hogy az életnek egyre súlyosabbá váló harcát a siker biztosabb kilátásával vívhassa meg, és ennyi jóságért, ennyi nagylelkűségért nem kívánni egyebet annál, amit az állam érdeke és méltósága egyaránt megkövetel, hogy a népoktatásnak egyetlen területe se maradjon az állam szuverén hatalmának amaz éber ellenőrzése nélkül, amelynek üdvös és pártatlan szigora éppen a népegyetemek javát tartja szem előtt, amikor lehetetlenné akarja tenni a kötelességmulasztást, a tudatlanságban való eltespedést, a bűnös és balga izgatás kártékony szabadságát. Íme rövid foglalata annak a bölcs és igazságos műnek, annak a monumentális alkotásnak, mely országunkat a kulturális haladás útján óriás lépéssel viszi előbbre az egységes magyar nemzeti állam felé. Eredményeit ennek az áldásos alkotásnak egész gazdag bőségében a jövendő hozza meg, épp oly biztosan, mint a termőképes gyümölcsfa a maga nemes gyümölcsét. De diadala már most is teljes. Teljessé tette az a tény, hogy más ellenzéke nem volt, csak az a törpe akció, mely illetéktelenül tolja föl vezérségét a magyar haza földjén élő idegenajkú lakosságra, legilletéktelenebbül most, amikor Nagyméltóságod reformjai éppen azokat szerelik föl az élettel való sikeresebb küzdelemre, éppen azokat segítik hozzá a boldogulás, a följebbemelkedés eszközeihez, akiket ez a méltatlan, önző, tudatosan ámító vezérség tartott meg eddig a szellemi és anyagi hátramaradás sivár nyomorúságában. Nagyméltóságod államférfiul tettének értékét és hatását megérteni, méltatni, dicsérni elsősorban a magyar közművelődési egyesületek vannak hivatva. A mi hivatásunk, hogy örvendezve üdvözöljük Nagyméltóságodat, a miénk, a kik az egységes, nemzeti kultúra erős alapjára helyezett magyar állam kiépítésének szerény téglahordói vagyunk , a kiknek munkakedvét, a sikerben való bizodalmát semmi seml