Budapesti Hírlap, 1907. október(27. évfolyam, 233-258. szám)
1907-10-30 / 257. szám
BUDAFESTI HÍRLAP. (257. sz.) 1907. október 30. megadására. Gonnardot mindenhol a legszívesebben fogadták és ellátták a kért részletes adatokkal. Útjában a nagyobb és középbirtokon kívül leginkább a kisgazdák, cselédek és napszámosok életmódját tanulmányozta behatóan és a helyszínen, mialatt a saját tapasztalata nyomán meggyőződést szerzett magának a mezőgazdasági kultúráról és a földmivelő nép helyzetéről. Az amerikai válsági hullámai még minidig nem simultak el, valamivel nyugodtabb a fölfogás. A fő baj természetesen az, hogy nincsen készpénz. A közönség, mely a bankoktól visszakövetelte és visszakapta pénzét, ezt kivonta a forgalomból és elvárta szekrényébe. Ez a készpénz most természetesen hiányzik és ezen akarnak segíteni azzal, hogy a Clearinghouse utalványokat bocsát ki és Európából igyekeznek aranyat szerezni, nem is szólva az amerikai kincstár és a pénzkirályok segítéséről. A válságnak azonban egyelőre csak úgy lehet vége, ha visszatér a bizalom és a közönség a pénzt szekrényéből kiveszi és ismét forgalomba bocsátja. Pittsburgban tegnap meg sem nyitották a tőzsdét és nem is tudják, hogy mikor kezdik ismét meg a tőzsdei üzleteket. — Newyorkból jelentik különben, hogy az uralkodó pénzszükség enyhítésére a jelentékenyebb életbiztosító társaságok elhatározták, hogy a biztosítási díjak befizetésére harminc napi haladékot adnak üzletfeleiknek. Az élesen kidomborodott pénzszükség uralkodik az egész kereskedelmi világon. Az az intézkedés, hogy a Clearinghouse utalványok kibocsátását a nagyobb városok megkezdették, hogy ezáltal a pénzszükségnek elejét vegyék, jó hatással látszik lenni és az összes előkelő pénzemberek e pénzügyi akció körül tömörülnek. A tegnapi nap nyugodtan folyt le, anélkül, hogy újabb izgalom jutott volna kifejezésre. A Bath Truszttársaság Bathban (Maine), melynél körülbelül fél millió dollár betétek vannak, bezárta pénztárait. Az összes aranyösszeg, minek behozatalára nézve előkészületeket tettek, 27.500.000 dollárt tesz. Oklahoma város valamennyi bankja a kormányzó oly tartalmú hirdetménye következtében, hogy kevés a pénz, ideiglenesen megszüntette működését. Oklahoma és Arkanszasz, valamint Texas északi részének több bankárja azzal az eszmével foglalkoznak, hogy hasonló intézkedéseket tesznek, mert a Canszast City és a St. Louis-i bankok vonakodnak készpénzt küldeni. — Washingtonból jelentik: A Fehér Házban tegnap este megtartott konferencián Cortel-Berlinből jelentik ma, ahogy a birodalmi bank a leszámítoló kamatlábat hat és fél százalékra, a lombard-kamatlábat hét és fél százalékra emelte föl. A német jegybank ez intézkedését már egy pár nap óta biztosra vették a piacon, minélfogva ma, amikor elkövetkezett, és valóra vált, már nem tett oly mély hatást, mint tett volna különben. A német kamatláb fölemelésének célja tudvalevőleg ezúttal nem más, mint megvédeni a bank aranyát Amerika esetleges támadása ellen, aminek a váltóárfolyam tudvalevőleg kedvezett. A német piac helyzete egyáltalán nem okolta volna meg a kamatláb fölemelését, különösen egy egész százalékkal. Koch elnök szeptember végén tudvalevőleg még azon a nézeten volt, hogy ebben az évben aligha lesz szükség a kamatláb emelésére. És ime, egy hónappal később, mily hatalmas cáfolat! Hiába, jó lett volna, ha Koch dr. is az angol közmondás szerint járt volna el, és csak az elkövetkezett esemény után jósolt volna. Minthogy a német piac nagyon jól tudja mindezt, a kamatláb emelésének egyáltalán nem lesz mélyebb hatása, minthogy a berlini tőzsdén nem is hagyott ma erősebb nyomokat. Egészben véve annyi volt, hogy az üzlet szűk határok közt mozgott, de a kedv egyáltalán nem volt minek erkölcsi súlya is erősen nyom a serpenyőben. Valóságos hatása ma még csak kis mértékben volt érezhető, amennyiben a benyújtás a jegybanknál ma is az eddigi szűk keretben mozgott, a benyújtás 4,5 millió korona volt másfél millió esedékességgel szemben. Az általános vélemény különben az, hogy a magyar kormány megtette kötelességét és legszebb elismerése az lesz, hogy a magyar piac a válságos időt nagyobb megrázkódás nélkül fogja átélni. Remélhetőleg már közel vagyunk ahhoz az időhöz, amikor ismét helyreállanak a normális viszonyok. — A takamánynemű szállítási kedvezménye. Az. Oxsgá^~-M«ffffar''ffW^t^Sfrni 'tfgjjfésules értesülvén arról, hogy a kereskedelmi miniszter a minap a különféle szálas takarmányneműre engedelmezett Szállítási kedvezményeket csak teljes kocsirakományokra és gazdák részére rendelt küldeményekre adta meg, a miniszter rendelkezéséhez fűzött megszorítás ellenében részletesen megokolt felszólalással élt. Az O. M. K. F. általánosságban helyesli a miniszternek az ország némely részén megállapítható takarmányhiány enyhítésére alkalmas intézkedését, de közérdekből károsnak ítéli, hogy a megszabott feltételek a közvetítő kereskedelmet kizárják a kedvezményből. Az O. M. K. F. nézete szerint ez nemcsak éppen a kereskedőket, hanem különösen a kisgazdákat sújtja, mert hiszen ezek kisebb szükségletük folytán nem szerezhetnek be teljes kocsirakományokat és így egészen elesnek a kedvezménytől, míg abban az esetben, ha a kereskedő is megkapná a kedvezményt, ez ilyenformán áthárulna a szükségletüket nála beszerző kisgazdákra, akiket legalább is éppen annyira szükséges az igyekezetükben támogatni, hogy állatállományukat föntarthassák, mint a nagyobb gazdasági üzemeket. Az egyesülés rámutatván arra, hogy a miniszteri rendelkezés feltételei mesterségesen korlátozzák a kereskedelem tevékenységét, kéri, hogy módosítsa a miniszter a rendeletet akképpen, hogy annak alapján a takarmányneműre megadott vasúti szállítási kedvezmény minden korlátozás nélkül általánosan igénybe vehető legyen, vagyis, hogy elejtessék az a megszorítás, amely azt követeli, hogy a küldemények gazdák részére rendeltek legyenek, amit gazdasági egyesületi bizonyítványnyal igazoltassák. Javaslatának támogatására rámutat az O. M. K. E. még arra is, hogy a Hierokiymi minisztersége idején, 1904-ben engedelmezett takarmányszállítási díjkedvezmények eredetileg megállapított feltételeit az O. M. K. E. fölszólalása folytán szintén módosították és a kedvezményt kiterjesztették a közvetítő kereskedelemre is. A német birodalmi bank kamatemelése. lyon pénzügyi államtitkár újra kijelentette, hogy a pénzügyi kilátások lényegesen javultak. A kormány 230.650,242 dollár értékű letéteket helyezett el a nemzeti bankoknál. Ha szükséges volna a bankoknak további támogatást nyújtani, akkor erre a Panamacsatorna építési alap szolgálhatna forrásul. E javaslathoz Roosevelt elnök is hozzájárult. — A Magyar-Osztrák Bank közgyűlése. Bécsből jelentik: A Magyar-Osztrák Bank XXX. rendes évi ülése a jövő év februárban lesz. A szavazatra jogosított részvényeseknek, kik e közgyűlés tagjaiként megjelenni kívánnak, legkésőbb jövő hónap 30-áig a Magyar-Osztrák Banknak saját nevükre szóló s ez év július előtt keltezett húsz részvényét a szelvényivekkel együtt a budapesti főintézetnél, vagy a bécsi főintézet letéti osztályánál, vagy valamely fiókintézetnél le kell tenniük, vagy le kell kötniök. Azok a részvényesek, kik részvényeiket a banknál e célból már előbb letétbe helyezték, ezáltal, külön bejelentés nélkül, a közgyűlés tagjaivá lettek. Az ülésnek napirendjét, helyét és óráját a közgyűlés tagjaival, a Budapesten és Bécsben megjelenő hivatalos lapokban külön hirdetménynyel kellő időben fogják közölni. — Kétszáz milliós osztrák kölcsön. Bécsből jelentik: Dersatta vasúti miniszter kijelentette a képviselőknek, hogy a kormány a legközelebb nyomott. •*— Francia tudós Magyarországon. R. Connard, a lyoni egyetem tanára, most fejezte be nagy tanulmányútját, amelyet Darányi földművelésügyi miniszter támogatásával az egész országban tett. Öt napon át megtekintette és részletesen tanulmányozta a székesfőváros mezőgazdasági vonatkozású intézményeit, azután a vidéken tett nagyobb körutat, mindenhol különösen a kisember szociális helyzetét vizsgálva. Útjának főállomásai voltak: Budapest, Gödöllő, Kecskemét, Szeged, Mezőhegyes, Kisjenő, Seprős, Nagyszalonta, Nagyvárad, Debrecen, Perbenyik, Kassa, Tátra, Vágvölgye, Pozsony, Magyaróvár, Komárom, Kisbér, Székesfejérvár, Balaton-Szt.György, Kőröshegy, Budapest. Darányi földmivelésügyi miniszter Majláth József gróf kérelmére, aki Gonnarddal már régebben áll irodalmi összeköttetésben, a francia tudós mellé Falkert Alajost, a Mezőgazdasági Múzeum őrét rendelte a szükséges fölvilágosításért kétszáz milliós kölcsönt fog fölvenni, hogy az államvasutak kocsiparkját kiegészítse. ■— Angol szén Magyarországon. A magyar királyi kereskedelmi múzeum londoni levelezője jelenti, hogy angol szénbányákkal tárgyalásokat folytatott angol szénnek Magyarországba való behozatalára és a bányák ajánlatot tettek egész hajórakomány szén szállítására. A szén ára, a szerint, hogy észak-angolországi, vagy velszi szénről van szó, citciume tonnánként 20—29 silling között változik. Esetleg érdeklődő cégek a magyar királyi kereskedelmi múzeum londoni levelezőjéhez fordulhatnak. Címe: M. Steinberger, London 4,5.6 Great St. Helen’s Bishopsgate Street. — Fogyasztási szövetkezetek kongreszszusa. A Hangya szövetkezet kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek november 12-én délelőtt tartják ezidei országos kongresszusukat a Köztelek közgyűlési termében. A gyűlés tárgysorozata akövetkező: 1. Elnöki megnyitó. 2. Bernát István: a kremonai nemzetközi szövetkezeti kongresszus. 3. Dömötör László dr. előterjesztése az új szövetkezeti törvényjavaslat tárgyában. 4. Meskó Pál: A szövetkezetek munkássága. A gyűlésre november 6-ig a Hangya útján vasúti kedvezésre jogosító igazolványt lehet kapni. — A munkások jutalmazása. A szövőipari gyárosok egyesülete a hosszabb ideig egy helyendolgozó munkások jutalmazása dolgában javaslatokat készített, amelyeket a kereskedelmi miniszter véleményezés végett megküldött az Országos Iparegyesületnek. Tegnap a javaslatok tárgyalása végett az iparegyesület összes szakosztályai Falk Zsigmond lovag elnöklésével ülést tartottak, amelyen a kereskedelmi minisztérium részéről Papp Árpád, a földművelési minisztérium részéről Keller Gyula vett részt. Az ülés megnyitása után az iparegyesület titkára fölolvasta a javaslatokat, amelyek lényege a következő: 1. Öt évi egy helyen való állandó foglalkozás után adjon az illető gyár az illető munkásnak 200, tíz évi egy helyen kitöltött munkaidő után pedig 500 korona külön jutalmat. 2. Erre szolgáló jutalomalap megteremtésére adjon a kereskedelmi miniszter évi szubvenciót. 3. A huzamosabb időn át egy helyen dolgozó munkások számára teremtsen a kereskedelmi miniszter állami érmet. Az iparegyesület részéről a kérdést Gelléri Mór igazgató ismertette. A huzamosabb időn át kitartó munkások jutalmazása, úgymond, igen helyes eszme és a kereskedelmi és iparkamarák által is terjeszteni kellene. A hazai nagyobb gyárak egyenként buzdítandók volnának, hogy ilyen jutalomdíjakat rendszeresítsenek. Erre a célra a gyárak jövedelmének bizonyos százalékát kellene tartalékalapba helyezni. Külön jutalomalap létesítését nem tartja szükségesnek, de fokozandónak véli a minisztérium által a kamaráknak rendelkezésre bocsátott jutalmazásokat olyformán, hogy maguk a kamarák is hozzanak erre a célra áldozatot. A jutalmazásokban az érdemek szerint bizonyos fokozatokat kellene létesíteni és különös súlyt kellene vetni a kézműiparossegédek jutalmazására is. A jutalomdíjak és az iparegyesület díszérmei között pedig bizonyos kapcsolatot kellene létesíteni. Az állami érmeknek nem barátja és sokkal helyesebbnek tartja az iparegyesület által meghonosított azt a rendszert, amelylyel kivételes érdemeket szerzett munkásoknak legfelsőbb helyen való kitüntetésre a kereskedelmi miniszternek évről-évre megokolt előterjesztést tesz. E rendszer arányos kiépítése a munkások erkölcsi fölemelése érdekében kívánatos volna. Az értekezlet tagjai az igazgató előterjesztését általában helyes tetszéssel fogadták. Krishaber Leó a munkaadószövetségek véleményét tartaná szükségesnek kikérni. Krecsi Rezső a szövőipari gyárosok egyesülete nevében ajánlja a javaslatban lefektetett elveket. Fekete Ignác dr. nagyobb súlyt kívánvetni a munkások szociális érdekeinek és igényeinek előmozdítására. Borbás Lajos és Steiner Ferenc melegen támogatták Gelléri előadói javaslatát, amelyet még a végrehajtó bizottság előtt fognak tárgyalni. Az értekezletet Bajk Zsigmond lovag az előadói javaslat elfogadása után berekesz- tette. — Elvi döntés tejhamisítási ügyben. A földmivelésügyi miniszter legutóbb kimondotta, hogy hamisított tej forgalomba hozataláért a felelősség nem a tejgazdaság tulajdonosát terheli, hanem azt, aki a kérdéses időben a tejgazdaságot tényleg vezeti. — A nemzetközi baromfi-kiállítás. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete november 28— december 1-éig tartandó nemzetközi baromfikiállítása iránt napról-napra nagyobb az érdeklődés itthon és a külföldön. Az idei hannoveri baromfikiállításon az egyesület képviseletében megjelentek Gresznaryk Aladár dr., Kovács Ödön és Vinkfer János titkár, hogy a németek e legnagyobb kiállítását tanulmányozzák és a német tenyésztőket a budapesti kiállításra meghívják. A kiküldetésnek megvolt a kívánt sikere, amennyiben sikerült az összes szakegyesületek érdeklődését felkelteni. A német és magyar-osztrák baromfitenyésztők klubja 2 aranyérmet (100 márka értékben), 5 ezüst és 5 bronzérmet bocsátott a zsűri rendelkezésére. A kiállítás díjakban igen gazdag lesz. Nagy az érdeklődés akiállítással kapcsolatos baromfitenyésztők országos értekezlete iránt is.' — A szénpiacról, Kattovitzból táviratozzák nekünk, hogy a szállítás az óriási kocsihiány miatt nagyon lassú. Október 1-étől október 15-ig 107.663 kocsit rendeltek a vasutaknál, egészben pedig csak 98.763 kocsit állítottak a bányák rendelkezésére. A múlt évben ugyanezen idő alatt 101.349 kocsit kértek és állítottak 94.661 uzennás kocsit. Bajorországban gyári szénben nagy szükséglet uralkodik. A miskolci kereskedelmi és iparkamara tekintettel arra, hogy a pénzpiac mostani súlyos helyzetét az egyes kereskedők fizetésképtelenségéről terjesztett álhírek még jobban súlyosbítják, fölterjesztést intézett Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez, arra kérik ebben, hogy a büntetőtörvény revíziója kapcsán a kereskedő és iparos hitel.