Budapesti Hírlap, 1907. október(27. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-30 / 257. szám

BUDAFESTI HÍRLAP. (257. sz.) 1907. október 30. megadására. Gonnardot mindenhol a legszívesebben fogadták és ellátták a kért részletes adatokkal. Útjá­ban a nagyobb és középbirtokon kívül leginkább a kisgazdák, cselédek és napszámosok életmódját tanul­mányozta behatóan és a helyszínen, mialatt a saját tapasztalata nyomán meggyőződést szerzett magának a mezőgazdasági kultúráról és a földmivelő nép hely­zetéről.­­ Az amerikai válsági hullámai még min­idig nem simultak el, valamivel nyugodtabb a föl­fogás. A fő baj természetesen az, hogy nincsen kész­pénz. A közönség, mely a bankoktól visszakövetelte és visszakapta pénzét, ezt kivonta a forgalomból és elvárta szekrényébe. Ez a készpénz most természe­tesen hiányzik és ezen akarnak segíteni azzal, hogy a Clearinghouse utalványokat bocsát ki és Euró­pából igyekeznek aranyat szerezni, nem is szólva az amerikai kincstár és a pénzkirályok segítéséről. A válságnak azonban egyelőre csak úgy lehet vége, ha visszatér a bizalom és a közönség a pénzt szekrényé­ből kiveszi és ismét forgalomba bocsátja. Pittsburg­­ban tegnap meg sem nyitották a tőzsdét és nem is tudják, hogy mikor kezdik ismét meg a tőzsdei üz­leteket. — Newyorkból jelentik különben, hogy az uralkodó pénzszükség enyhítésére a jelentékenyebb életbiztosító társaságok elhatározták, hogy a bizto­sítási díjak befizetésére harminc napi haladékot ad­nak üzletfeleiknek.­­ Az élesen kidomborodott pénzszükség uralkodik az egész kereskedelmi vilá­gon. Az az intézkedés, hogy a Clearinghouse utal­ványok kibocsátását a nagyobb városok megkezdet­ték, hogy ez­által a pénzszükségnek elejét vegyék, jó hatással látszik lenni és az összes előkelő pénz­emberek e pénzügyi akció körül tömörülnek. A teg­napi nap nyugodtan folyt le, a­nélkül, hogy újabb izgalom jutott volna kifejezésre. A Bath Truszt­­társaság Bathban (Maine), melynél körülbelül fél millió dollár betétek vannak, bezárta pénztárait. Az összes aranyösszeg, minek behozatalára nézve elő­készületeket tettek, 27.500.000 dollárt tesz.­­ Ok­lahoma város valamennyi bankja a kormányzó oly tartalmú hirdetménye következtében, hogy kevés a pénz, ideiglenesen megszüntette működését. Okla­homa és Arkanszasz, valamint Texas északi részé­nek több bankárja azzal az eszmével foglalkoznak, hogy hasonló intézkedéseket tesznek, mert a Can­­szast City és a St. Louis-i bankok vonakodnak kész­pénzt küldeni. — Washingtonból jelentik: A Fehér Házban tegnap este megtartott konferencián Cortel-Berlinből jelentik ma, ahogy a birodalmi bank a le­számítoló kamatlábat hat és fél százalékra, a lom­­­bard-kamatlábat hét és fél százalékra emelte föl. A német jegybank ez intézkedését már egy pár nap óta biztosra vették a piacon, minélfogva ma, a­mi­kor elkövetkezett, és valóra vált, már nem tett oly mély hatást, mint tett volna különben. A német ka­­m­atláb fölemelésének célja tudvalevőleg ezúttal nem más, mint megvédeni a bank aranyát Amerika eset­leges támadása ellen, a­minek a váltóárfolyam tudva­levőleg kedvezett. A német piac helyzete egyáltalán nem okolta volna meg a kamatláb fölemelését, külö­nösen egy egész százalékkal. Koch elnök szeptember végén tudvalevőleg még azon a nézeten volt, hogy ebben az évben aligha lesz szükség a kamatláb eme­lésére. És ime, egy hónappal később, mily hatalmas cáfolat! Hiába, jó lett volna, ha Koch dr. is az angol közmondás szerint járt volna el, és csak az elkövet­kezett esemény után jósolt volna. Minthogy a német piac nagyon jól tudja mindezt, a kamatláb emelésé­nek egyáltalán nem lesz mélyebb hatása,­­ minthogy a berlini tőzsdén nem is hagyott ma erősebb nyomo­kat. Egészben véve annyi­ volt, hogy az üzlet szűk határok közt mozgott, de a kedv egyáltalán nem volt minek erkölcsi súlya is erősen nyom a serpenyő­ben. Valóságos hatása ma még csak kis mérték­ben volt érezhető, a­mennyiben a benyújtás a jegybanknál ma is az eddigi szűk keretben moz­gott, a benyújtás 4,5 millió korona volt másfél millió esedékességgel szemben. Az általános véle­mény különben az, hogy a magyar kormány meg­tette kötelességét és legszebb elismerése az lesz, hogy a magyar piac a válságos időt nagyobb meg­­rázkódás nélkül fogja átélni. Remélhetőleg már közel vagyunk ahhoz az időhöz, a­mikor ismét helyreállanak a normális viszonyok. — A takam­ánynemű­ szállítási kedvez­ménye. Az. Oxsgá^~-M«ffffar''ffW^t^Sfrni 'tfgjjfésu­­les értesülvén arról, hogy a kereskedelmi miniszter a minap a különféle szálas takarmányneműre enge­­delmezett Szállítási kedvezményeket csak teljes kocsi­rakományokra és gazdák részére rendelt küldemé­nyekre adta meg, a miniszter rendelkezéséhez fűzött megszorítás ellenében részletesen megokolt felszóla­lással élt. Az O. M. K. F. általánosságban helyesli a mi­niszternek az ország némely részén megállapítható takarmányhiány enyhítésére alkalmas intézkedését, de közérdekből károsnak ítéli, hogy a megszabott fel­tételek a közvetítő kereskedelmet kizárják a kedvez­ményből. Az O. M. K. F. nézete szerint ez nemcsak éppen a kereskedőket, hanem különösen a kisgazdá­kat sújtja, mert hiszen ezek kisebb szükségletük folytán nem szerezhetnek be teljes kocsirakományo­kat és így egészen elesnek a kedvezménytől, míg abban az­ esetben, ha a kereskedő is megkapná a kedvez­ményt, ez ilyenformán áthárulna a szükségletüket nála beszerző kisgazdákra, a­kiket legalább is éppen annyira szü­kséges az igyekezetükben támogatni, hogy állatállományukat föntarthassák, mint a na­gyobb gazdasági üzemeket. Az egyesülés rámutatván arra, hogy a miniszteri rendelkezés feltételei mes­terségesen korlátozzák a kereskedelem tevékenysé­gét, kéri, hogy módosítsa a miniszter a rendeletet akképpen, hogy annak alapján a takarmányneműre megadott vasúti szállítási kedvezmény minden kor­látozás nélkül általánosan igénybe vehető legyen, vagyis, hogy elejtessék az a megszorítás, a­mely azt követeli, hogy a küldemények gazdák részére rendel­tek legyenek, a­mi­t gazdasági egyesületi bizonyít­­ványnyal igazoltassák. Javaslatának támogatására rámutat az O. M. K. E. még arra is, hogy a Hiero­­kiymi minisztersége idején, 1904-ben engedelmezett takarmányszállítási díjkedvezmények eredetileg meg­állapított feltételeit az O. M. K. E. fölszólalása foly­tán szintén módosították és a kedvezményt kiterjesz­tették a közvetítő kereskedelemre is.­­ A német birodalmi bank kamatemelése. lyon pénzügyi államtitkár újra kijelentette, hogy a pénzügyi kilátások lényegesen javultak. A kormány 230.650,242 dollár értékű letéteket helyezett el a nemzeti bankoknál. Ha szükséges volna a bankoknak további támogatást nyújtani, akkor erre a Panama­csatorna építési alap szolgálhatna forrásul. E javas­lathoz Roosevelt elnök is hozzájárult. — A Magyar-Osztrák Bank közgyűlése. Bécsből jelentik: A Magyar-Osztrák Bank XXX. rendes évi ülése a jövő év februárban lesz. A szava­zatra jogosított részvényeseknek, kik e közgyűlés tagjaiként megjelenni kívánnak, legkésőbb jövő hónap 30-áig a Magyar-Osztrák Banknak saját ne­vükre szóló s ez év július előtt keltezett húsz rész­vényét a szelvényivekkel együtt a budapesti főinté­zetnél, vagy a bécsi főintézet letéti osztályánál, vagy valamely fiókintézetnél le kell tenniük, vagy le kell kötniök. Azok a részvényesek, kik részvényeiket a banknál e célból már előbb letétbe helyezték, ezáltal, külön bejelentés nélkül, a közgyűlés tagjaivá lettek. Az ülésnek napirendjét, helyét és óráját a közgyűlés tagjaival, a Budapesten és Bécsben megjelenő hiva­talos lapokban külön hirdetménynyel kellő időben fogják közölni. — Kétszáz milliós osztrák kölcsön. Bécs­­ből jelentik: Dersatta vasúti miniszter kijelen­tette a képviselőknek, hogy a kormány a legközelebb nyomott. •*— Francia tudós Magyarországon. R. Con­nard, a lyoni egyetem tanára, most fejezte be nagy tanulmány­útját, a­melyet Darányi földművelésügyi miniszter támogatásával az egész országban tett. Öt napon át megtekintette és részletesen tanulmányozta a székesfőváros mezőgazdasági vonatkozású intézmé­nyeit, azután a vidéken tett nagyobb körutat, minden­hol különösen a kis­ember szociális helyzetét vizs­gálva. Útjának főállomásai voltak: Budapest, Gödöllő, Kecskemét, Szeged, Mezőhegyes, Kisjenő, Seprős, Nagyszalonta, Nagyvárad, Debrecen, Perbenyik, Kassa, Tátra, Vágvölgye, Pozsony, Magyaróvár, Ko­márom, Kisbér, Székesfejérvár, Balaton-Szt.­György, Kőröshegy, Budapest. Darányi földmivelésügyi mi­niszter Majláth József gróf kérelmére, a­ki Gonnard­­dal már régebben áll irodalmi összeköttetésben, a francia tudós mellé Falkert Alajost, a Mezőgazdasági Múzeum őrét rendelte a szükséges fölvilágosításért kétszáz milliós kölcsönt fog fölvenni, hogy az állam­vasutak kocsiparkját kiegészítse. ■— Angol szén Magyarországon. A magyar királyi kereskedelmi múzeum londoni levelezője je­lenti, hogy angol szénbányákkal tárgyalásokat foly­tatott angol szénnek Magyarországba való behozata­lára és a bányák ajánlatot tettek egész hajórako­mány szén szállítására. A szén ára, a szerint, hogy észak-angolországi, vagy velszi szénről van szó, cit­ciume tonnánként 20—29 silling között változik. Esetleg érdeklődő cégek a magyar királyi kereske­delmi múzeum londoni levelezőjéhez fordulhatnak. Címe: M. Steinberger, London 4,5.6 Great St. He­len’s Bishopsgate Street. — Fogyasztási szövetkezetek kongresz­­szusa. A Hangya szövetkezet kötelékébe tartozó fo­gyasztási szövetkezetek november 12-én délelőtt tart­ják ezidei országos kongresszusukat a Köztelek köz­gyűlési termében. A gyűlés tárgysorozata a­­követ­kező: 1. Elnöki megnyitó. 2. Bernát István: a kre­­monai nemzetközi szövetkezeti kongresszus. 3. Dö­mötör László dr. előterjesztése az új szövetkezeti tör­vényjavaslat tárgyában. 4. Meskó Pál: A szövetke­zetek munkássága. A gyűlésre november 6-ig a Hangya útján vasúti kedvezésre jogosító igazolványt lehet kapni. — A munkások jutalmazása. A szövőipari gyárosok egyesülete a hosszabb ideig egy helyen­­dolgozó munkások jutalmazása dolgában javaslato­kat készített, a­melyeket a kereskedelmi miniszter véleményezés végett megküldött az Országos Ipar­egyesületnek. Tegnap a javaslatok tárgyalása végett az iparegyesület összes szakosztályai Falk Zsigmond lovag elnöklésével ülést tartottak, a­melyen a ke­reskedelmi minisztérium részéről Papp Árpád, a földművelési minisztérium részéről Keller Gyula vett részt. Az ülés megnyitása után az iparegyesület tit­kára fölolvasta a javaslatokat, a­melyek lényege a következő: 1. Öt évi egy helyen való állandó foglal­kozás után adjon az illető gyár az illető munkás­nak 200, tíz évi egy helyen kitöltött munkaidő után pedig 500 korona külön jutalmat. 2. Erre szolgáló jutalomalap megteremtésére adjon a kereskedelmi miniszter évi szubvenciót. 3. A huzamosabb időn át egy helyen dolgozó munkások számára teremtsen a kereskedelmi miniszter állami érmet. Az iparegye­sület részéről a kérdést Gelléri Mór igazgató ismer­tette. A huzamosabb időn át kitartó munkások ju­talmazása, úgymond, igen helyes eszme és a keres­kedelmi és iparkamarák által is terjeszteni kellene. A hazai nagyobb gyárak egyenként buzdítandók vol­nának, hogy ilyen jutalomdíjakat rendszeresítsenek. Erre a célra a gyárak jövedelmének bizonyos száza­lékát kellene tartalékalapba helyezni. Külön jutalom­alap létesítését nem tartja szükségesnek, de foko­­zandónak véli a minisztérium által a kamaráknak rendelkezésre bocsátott jutalmazásokat olyformán, hogy maguk a kamarák is hozzanak erre a célra ál­dozatot. A jutalmazásokban az érdemek szerint bi­zonyos fokozatokat kellene létesíteni és különös súlyt kellene vetni a kézműiparossegédek jutalma­zására is. A jutalom­díjak és az iparegyesület dísz­­érmei között pedig bizonyos kapcsolatot kellene lé­tesíteni. Az állami érmeknek nem barátja és sokkal helyesebbnek tartja az iparegyesület által meghono­sított azt a rendszert, a­melylyel kivételes érdeme­ket szerzett munkásoknak legfelsőbb helyen való kitüntetésre a kereskedelmi miniszternek évről-évre megokolt előterjesztést tesz. E rendszer arányos ki­építése a munkások erkölcsi fölemelése érdekében kívánatos volna. Az értekezlet tagjai az igazgató előterjesztését általában helyes tetszéssel fogadták. Krishaber Leó a munkaadószövetségek véleményét tartaná szükségesnek kikérni. Krecsi Rezső a szövő­ipari gyárosok egyesülete nevében ajánlja a javas­latban lefektetett elveket. Fekete Ignác dr. nagyobb súlyt kíván­­vetni a munkások szociális érdekeinek és igényeinek előmozdítására. Borbás Lajos és Stei­ner Ferenc melegen támogatták Gelléri előadói ja­vaslatát, a­melyet még a végrehajtó bizottság előtt fognak tárgyalni. Az értekezletet Bajk Zsigmond lovag az előadói javaslat elfogadása után berekesz-­­ tette. — Elvi döntés tejhamisítási ügyben. A földmivelésügyi miniszter legutóbb kimondotta, hogy hamisított tej forgalomba hozataláért a felelős­ség nem a tejgazdaság tulajdonosát terheli, hanem­ azt, a­ki a kérdéses időben a tejgazdaságot tényleg vezeti.­­ — A nemzetközi baromfi-kiállítás. A Ba­romfitenyésztők Országos Egyesülete november 28—­ december 1-éig tartandó nemzetközi baromfikiállítása iránt napról-napra nagyobb az érdeklődés itthon és a külföldön. Az idei hannoveri baromfikiállításon az egyesület képviseletében megjelentek Gresznaryk Aladár dr., Kovács Ödön és Vinkfer János titkár, hogy a németek e legnagyobb kiállítását tanulmá­nyozzák és a német tenyésztőket a budapesti kiállí­tásra meghívják. A kiküldetésnek megvolt a kívánt sikere, a­mennyiben sikerült az összes szakegyesüle­­­tek érdeklődését felkelteni. A német és magyar-osz­trák baromfitenyésztők klubja 2 aranyérmet (100 márka értékben), 5 ezüst és 5 bronzérmet bocsátott a zsűri rendelkezésére. A kiállítás díjakban igen­ gazdag lesz. Nagy az érdeklődés a­­kiállítással kap­csolatos baromfitenyésztők országos értekezlete iránt is.­­' — A szénpiacról, Kattovitzból táviratozzák nekünk, hogy a szállítás az óriási kocsihiány miatt nagyon lassú. Október 1-étől október 15-ig 107.663 kocsit rendeltek a vasutaknál, egészben pedig csak 98.763 kocsit állítottak a bányák rendelkezésére. A­ múlt évben ugyanezen idő alatt 101.349 kocsit kér­tek és állítottak 94.661 u­zennás kocsit. Bajorország­ban gyári szénben nagy szükséglet uralkodik.­­ A miskolci kereskedelmi és iparkamara tekintettel arra, hogy a pénzpiac mostani súlyos helyzetét az egyes kereskedők fizetésképtelenségéről terjesztett álhírek még jobban súlyosbítják, fölter­jesztést intézett Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez, arra kérik ebben, hogy a büntetőtör­vény­ revíziója kapcsán a kereskedő és iparos hitel.

Next