Budapesti Hírlap, 1907. október(27. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-27 / 255. szám

1907. október 27. BUDAPESTI HÍRLAP. (255. o.) s vonalon álló, magyaros, kifejező nyelvet, hogy a Mordbrennert mordályégetőnek fordítja; de ez jó régi szó, mely jól hangzik is. A közönség csak a második fölvonás után mutatott élénkebb kedvet. •A modern németek, akár romantikusok, akár natu­ralisták, nem tetszenek a Nemzeti Színház közönsé­gének. A régibb Hebbel-lel kellene egyszer kísérletet tenni Alfa. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház újdonsága Wildenbruch Ernő Hubenstein Berszábé című színműve holnap este kerül szinre másodszor, ezenkívül még hétfőn, pénteken és a jövő vasárnap adják elő, a bemutató szereplőivel. A hét többi es­téjére a műsor kedveltebb darabjait tűzték ki. Az Operaház­ban holnap, vasárnap Tannhäuser kerül színre, a párisi előadásra, kiegészített vezér­könyv szerint, ez alkalommal másodszor. Keddre Lakmé van kitűzve, szerdán Toszká-t adják Szamosy Elza vendégszereplésével. Csütörtökön A zsidónő, pénteken Szamosy Elza vendégszereplésével a Pil­­langó kisasszony, szombaton Aida, vasárnap Rigo­­letto és Táncegyveleg kerül előadásra. A Vígszínház­ban holnap este, hétfőn, szerdán, pénteken, a jövő vasárnap és hétfőn kerül szinre Wolff Piere újdonsága: Az ingovány. Valamennyi előadáson közreműködnek a bemutató szereplői. Ezenkívül a Josette kisasszony, a feleségem és a Jov­es elvámolni valója­ van a műsorra tűzve. A Népszínház­ban hétfőn délelőtt lesz a Rasz- Jed­nikov című dráma jelmezes főpróbája. Az újdon­ságot kedden este mutatják be. Csütörtökön délután felújítják A molnár és a gyermeke című népdrámát. A hét műsorán ezenkívül a Karmen, A denevér és­­A sárga dominó szerepel. A Király Színház jövő heti műsorát péntek és Szombat­ kivételével egészen betölti .A via özvegy, a­melynek címszerepét minden este Fedák Sári játsza. Az említett napokon régi hagyomány szerint A molnár és a gyermeke kerül színre. Lehár operett­jét a két vasárnap délutánján olcsó helyárakkal ad­ják, Bárdi Gabriellával a címszerepben. A Magyar Színház­ban szombaton kerül bemu­tatásra Salgó Ernő fordításában A kerülő út, Bern­stein Henri Le detour című darabja, a­melyet ná­lunk Despres Susanna asszony francia társulata játszott először. Holnap este, kedden, szerdán és csütörtökön a Dorian Gray című színművet adják, a bemutató szereplőivel. Ezenkívül a Szent Péter esernyője, a Gyurkovics lányok, Az éjjeli szállás, A molnár és a gyermeke és A harang szerepel a mű­soron. Az Uránia Színház-ben a jövő hét minden es­téjén színre kerül Goda Géza és Král Miklós da­rabja: A tenger. A tanulmányt estéről-estére újabb képekkel gyarapítják. i .•’ A Városligeti Színkör­ben holnap délután *A piros bugyelláris, este pedig a Bánk-Bán kerül színre. A helyárak olcsók. Pénteken A molnár és a gyermeke című népdrámát adják, ugyancsak fél­­helyárakkal.­­r * (Színészakadémia.) Az új évadot a Tar­­tuffe előadásával kezdették el ma este az Országos Színészakadémia növendékei. Általában semmi na­gyobb kifogásolni valót nem jegyezhetünk föl, az egész előadás azonban nem állott az iskola megszo­kott és sokszor megdicsért Színvonalán. Ennek az oka elsősorban a feladat nehézségében kereshető. Moliére jól ismert alakjait új, eredeti vonásokkal nem raj­zolhatják meg kezdő színészek, az utánzás pedig, bármilyen sikerült, a művészet rovására írandó. A címszerep alakítója Harsányi Rezső volt, a­ki ihle­tett törekvéssel játszott és helyenként magával is tudta ragadni a közönséget. Játszótársai közül fő­képpen Gerzsó Szeréna színes és helyesen tagolt be­széde érdemel dicséretet. Kellemes színpadi jelenség volt két kisebb szerepben Tóth Irma és Várady Ilona. A többi közül fölemlíthetjük Nagy Etelt,­­Alapi Nándort és a tehetségesnek ígérkező Vizi Se­bestyént. Az előadást Gál Gyula vezette. * ("Magyar művésznő külföldön.) Arányi Adila, az ismert fiatal hegedűkművésznő, mint Bécs­­ből írják, sikerült hangversenyt rendezett az ottani Bösendorfer-teremben. A közönség lelkesen ünne­pelte a magyar művésznőt, a­kit bécsi diadala után nagyobb németországi körútra szerződtették. * (Kolozsvári Nemzeti Színház.) Kolozsvár­ról táviratozza tudósítónk. A kultuszminiszter to­vábbi hat évre, 1915 szeptemberig Janovics Jenő dr.-t bízta meg a kolozsvári Nemzeti Színház vezeté­sével. Janovits kivált a drámai előadásokkal emelte az intézet színvonalát. * (Hangversenyek.) Slezák Leó kamaraéne­kes dalestéje november 3-án lesz. — A Grünfeld­­négyes november 3-án rendezi első kamaraestéjét, Merlek Anna és Frank Gizella közreműködésével. — Heinemann Sándor dalestéje november 4-én lesz. — Márkus Lili november 5-én zongoraestet rendez. — A Filharmóniai Társaság november 6-án tartja első Lengyel Ernő zongoraművész közre­működésével. A jegy árusítását hétfőn kezdik meg. — A Kemény-féle kamaratársaság november 7-iki első hangversenyén mutatkozik be Deák Klára dal­énekesnő. — Sverdström Valborg november 8-iki dal­­estéjére teljesen új műsort állított össze. — Rosen­thal Mór zongoraművész, Bertram Tivadar kamara­énekes és Playfair Elza hegedűművésznő fog föl­lépni a Pesti Vigadó november 8-iki első hangver­senyén. — Burmester hegedűművész egyetlen hang­versenye november 9-én lesz. — Mirsky november 11-én rendezi hangversenyét. A Brüsszeli vonós­négyes első kamaraestéje november 25-én lesz. — Major Gyula januárban hangversenyt rendez, a­me­lyen saját műveit fogja bemutatni. * (A Vörösmarty-szobor.) A Vörösmarty szoborbizottság ma délelőtt tizenegy órakor ülést tar­tott az Otthon Írók és hírlapírók köre helyiségében, a­hol megjelentek: Rákosi Jenő elnök, Sajó Aladár jegyző, Gonda Dezső dr. ügyész, Beöthy Zsolt, Erős Gyula, Gelléri Mór, Lendvay Sándor, Lipcsey Ádám, Lyka Károly, Ruttkay György, Senyey Károly, Zi­­lahy Simon bizottsági tagok, továbbá Kallós Ede és Teles Ede szobrászok, valamint Márkus Géza mű­­­építő. Kimentette távolmaradását Bárczy István polgármester és Ambrózovits Dezső dr. Rákosi Jenő elnök jelentést tett arról, hogy a főváros végleg át­engedte a Gizella-teret a szobor számára. A téren az alapozás megkezdődött, a munka serényen halad előre. Sajó Aladár jegyző bemutatott a művészek által benyújtott öt darab fényképet és három darab fuvarlevelet, annak igazolásául, hogy a szobor, a fő­alak kivételével, teljesen elkészült és­­ Karrarából már útnak indították Budapestre. A fényképek, a­melyek a márványból kifaragott Szózat-csoportot mutatják be különböző oldalról, általános megelé­gedést keltettek. A­mennyire fényképből megítélhető, a szobor gyönyörű alkotás. A művészek kijelentet­ték, hogy a jövő hét elején Karrarába utaznak a főalak megtekintése végett és ha kifogástalanul át­vehetik, azonnal Budapestre szállítják. Gelléri Mór­nak a leleplezés dolgában tett kérdésére a művészek felvilágosítása alapján megállapította a bizottság, hogy a szobor leleplezése még az idén novemberben­ lehetséges, ha a főalak ellen semmi kifogásuk sem lesz a szobrászoknak. De a legrosszabb esetben is kora tavaszszal meg lehet tartani a leleplező­ ünnepet. Még Zilahy Simon kérdésére fölvilágosítást adott a jegyző a szoboralap mai állásáról, a már kifizetett és még fizetendő összegekről, mire az ülés véget ért. * (Bettyen-emlékkönyv.) Díszes kiállításban jelent meg a budapesti Bethlen Gábor Kör emlék­könyve. A könyv jövedelmét a Bethlen-Otthon ja­vára fordítják. Majdnem valamennyi ismertebb pro­testáns író szerepel benne egy-egy dolgozattal: Da­rányi Ignác, Zsilinszky Mihály, Molnár Viktor, Tisza István gróf, Hegedűs Sándor, Vécsey Tamás, Scholtz Gusztáv, Kiss Áron, Babtik Frigyes, Kun Bertalan, Gyurátz Ferenc, Antal Gábor. A szépiro­dalmi rész Mikszáth Kálmán, Gaál Mózes, Rákosi Jenő, Lampérth Géza, Lévay József, Szabolcska Mi­hály s Farkas Imre munkáit közli. A Hornyánszky Viktor-féle könyvnyomdájából kikerült könyv ára három korona. Megrendelhető a Bethlen Gábor Kör elnökségénél. * (Palmié-kiállítás.) A legfranciáskodóbb német, a megvesztegetően ügyes és simulékony Charles Palmié legújabb képeiből van kiállítva negy­vennégy darab Könyves Kálmánék szalonjában. Jól körültekintvén francia földön, alaposan megnézve Degas, Besnard, Renoir, Thaulon, de kivált. Claude Monet képeit, a híres roueni fénytanulmányokat, — irányt változtatott a nevét is franciásan író porosz születésű bajor királyi tanár, s aprópénzre váltja a modern francia művészetben lelt tallérokat. Nem fest már holdvilágosan kék, szentimentális tájképe­ket, világosságfestő lett ő is, boszorkányos ügyesség­gel s bámulatos könnyen szórja piacra a szőke, még szőkébb, a legh­irtelenszőkebb impressziókat. Olyan képek ezek, hogy valósággal öltözködhetik hozzájuk az az úriasszony, a­ki megvásárolja szalonjába, eh­hez a Szürkület­hez, például, halovány rózsaszínű köntös illik, ahhoz a Csendes Tengerparthoz nilus­­zöld libertyselyem pongyola, narancssárga szalagok­kal ... És az az érdekes, hogy egy kis fölületesség­­gel, hajlandó az ember ezt a nagyon józan és gya­korlati művészügyességet komoly művésztörekvés­­nek tekinteni, a minthogy elefántcsontnak látszik a viaszkolt gipsz is. És milyen komolyan magya­rázza a dolgát Ő maga is, hirdetvén: — Szakadatlan természetstádiumaim impresszionista irányba terel­tek. Jelenleg abból az elvből indulok ki, hogy min­den, a­mit látunk, csak sugarak által jelentkezik, s törekvésem, hogy e sugarak titokzatosságát lehető­leg visszaadjam képeimen! . . . Ezt tartja festő­­művészeti feladatának. A­ki a nagy francia refor­mátorok munkáit nem ismeri, azzal szemben nyert pere van az ügyes német művésznek. De mi, kérem, gondoljuk meg, mielőtt tárcánkba nyúlunk,­­ sok jóravaló­ magyar piktor tekint szorongva a drága tél elé. (Md.­ * (Képzőművészet.) A magyar festőművészek egy tekintélyes csoportja Magyar Naturalisták és Impresszionisták Köre címmel új művészegyesületet alakított. Az egyesület alapítói: Csók István, Czó­­bel Béla, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Iványi-Grünswald Béla, Kann Gyula, Kernstock Károly, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Márffy Ödön, Olgyay Ferenc, Réti István, Rippl-Rónai József, Strobentz Frigyes, Szinnyei- Merse Pál, Vatzary János. Az adminisztratív ügye­ket egy háromtagú intézőbizottság vezeti, a­mely­nek egy évre terjedő mandátummal tagjai lettek Szinnyei-Merse Pál, Ferenczy Károly, és Rippl- Bohn József. Az egyesület első nagyszabású mű­­kiállítássát 1908 január első felében nyitja meg a Nemzeti Szalon művészegyesület helyiségeiben.­­ A Képzőművészeti Társulat téli kiállítására vagy másfélezer művet küldtek be. A beérkezett műveket a bizottság a jövő héten bírálja el; a tárlat novem­ber 15-én nyílik meg.­­ A jövő évi londoni kiállítás ügyében az Earl­ Court igazgatósága felkérte a Képzőművészek Egyesületét, hogy az eddig műkö­dött képzőművészeti szakosztályt delegálja a végre­hajtó­ bizottságba és esetleg bővítse ki a bizottság létszámát. A Képzőművészek Egyesülete csütörtökön Margitay Tihamér elnöklésével látogatott gyűlést tartott a műcsarnok tanácstermében s az eddigi szakosztályba beválasztotta Feszty Árpád elnököt, Both Menyhért titkárt, továbbá Bezerédy Gyulát, Jindrassik Jenőt, Keményffy Jenőt, Kaeziány Ödönt, Holló Barnabást és Basch Árpádot.­­ Nagy­számú és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg ma délután Molnár Viktor közoktatásügyi ál­lamtitkár Tolnay Ákos gyűjteményes kiállítását az Uránia művészeti szalonjában. Az államtitkárt az Uránia vezetősége és maga a kiállító művész fo­gadta. Az üdvözlés után behatóan szemlélte meg a kiállítást. A tárlat hétköznaponkint reggeli kilenc órától esti nyolcig áll nyitva, vasár-­ és ünnepnap kilenctől egyig. A belépő díj húsz fillér. * (Irodalmi élet.) A Kisfaludy­ Társaság ok­tóber 30-án, szerdán délután öt órakor az Akadémia kistermében ülést tart, melynek tárgysorozata a kö­vetkező: Folyó ügyek. A Pancsatantra meséiből, Eiók Károly rendes tag műfordítása. A művészet és a művészeti nevelés, Alexander Bernát rendes tag tanulmánya. Dalmady Győző rendes tag költemé­nyei. A rezidens, Pekár Gyula rendes tag novellája. A fölolvasó ülést zárt ülés követi. — A Petőfi­ Tár­­saság legközelebbi fölolvasó ülése alkalmából, a­mely november 10-ik­én délelőtt lesz az Akadémia első­emeleti termében, egyúttal rendkívüli közgyűlést is tart, melyen az elnökség az alapszabályok módosítá­sára fog néhány indítványt tenni. A Petőfi-ház léte-­ sülte következtében ugyanis gondoskodni kell az alapszabályokban egy m­ásodik alelnöki állás szerve­zéséről, a­kinek felügyeletére bízhassák a Petőfi-ház emléktárgyait, továbbá a ház kezelése módjáról. A módosított alapszabályokat a rendkívüli közgyűlés­ből azonnal fölterjesztik a belügyminisztériumhoz, hogy a szükséges változtatások helybenhagyása ide­jében megtörténhessék és a december 28-iki évi köz­gyűlésen, a­mikor teljes tisztújítás is lesz, már ez az új alelnöki állás is betölthető legyen.­­ Temes­váron az Arany János­ Társaság október 24-én Szent­­kláray Jenő dr. elnöklésével fölolvasó-ülést tartott. Az elnök megnyitó beszédét Árpád fejedelem és a honfoglaló magyarok emlékezetének szentelte. Pa­ger Imre dr. rendes tag székfoglalóul Árpád szel­leme, Kuruc kard, Vígan dalol, Ott a lombos erdő­­szélén cimü költeményeit, Prepeliczay Eleődné ren­des tag A lugosi vár hős kapitánya cimü regéjét ol­vasta föl. * (A nevelés elméletének története.) Kár­mán Mór jeles pedagógusunk lefordította s újból át­dolgozta A nevelés elméletének története című könyvet, a­melyet Browning angol egyetemi tanár írt. E második kiadás megjelenését az érdekelt körök már régen várták, mert az első kiadás teljesen el­fogyott. A könyvet tanítóképzőintézeti növendékek­nek s a nagyközönségnek szánta tudós fordítója. Az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadásában jelent meg. Ára négy korona. * (Modern festők.) Térey Gábor dr. népszerű füzetes vállalata, a Modern festők, mely eredeti szí­nekben reprodukálja a hazai ás külföldi modern mesterek nevezetesebb alkotásait, most megjelent füzetében Poll Hugót, a jeles pasztellistát adja a magyarok közül, Evező halászok című nagyméretű képével mutatva be Poll kitűnő kvalitásait. A külföl­diek közül két modern mestert ismertet az amerikai Fricseke-ben és Shannon-ban. A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő hasznos vállalat egy-egy füzete három korona hatvan fillérért, egy hetvenkét képet tartalmazó teljes kötet harminchat koronáért kapható az összes könyves­boltokban. Feltűnt,­­ hangversenyét, 15

Next