Budapesti Hírlap, 1907. november (27. évfolyam, 259-284. szám)

1907-11-21 / 276. szám

12 S míg harangok csengnek, bongnak, Szelíd lelke földre leszáll, S azt súgja a gazdagoknak: „Adakozzál, adakozzál!“ Szent Erzsébet! Szent Erzsébet! Nézd a magyar koronánkat! Töviskoszorú van benne, Oda fonta a sok bánat. Töviseit takargasd be Rózsák puha levelével. Ne szenvedjen jó királyunk, Legyen boldog — nemzetével! Égi rózsát tépegetni Segít néked még valaki, Az a másik jó Erzsébet, — Jaj! hogy égben szokott lakni. Olyan puha lesz a párna, Melyet ketten megcsináltak. Hogy maga az Isten mondja: „Ez a munka legyen áldott!“ A mélyen átérzett prológushoz igen sokan gra­tuláltak Zichy Gézának, a pozsonyi élőképek rende­zőjének és költői interpretátorának. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban holnap este A boszorkány kerül színre, Márkus Emíliával a címszerepben. Pénteken délelőtt lesz Szalay Mihály Megváltás című új színművének jel­mezes főpróbája. A darab szombaton kerül bemu­tatásra. Az Operaház­ban holnap, csütörtökön Massenet egyfelvonásos dalműve, A navarrai lány kerül elő­adásra. Utána a Parasztbecsület-et adják. A két dalmű után a Táncegyveleg ballet kerül színre. A szombatra kitűzött Aidá­ban a címszerepet Krammer T. énekli. Amneris szerepében Szamosi Elza foly­tatja vendégszereplését. Vasárnap Zichy Géza gróf Nemo­ját adják. Zrínyi Ilonát Vasquezné, a fejede­lemasszonyt Flatzné énekli. A dalműben ezúttal lép­nek föl először Ambrusné mint Badinyi Klára és Jaksch­ Irma mint Sieniaweka hercegnő. Hétfőn, november 25-ére Pillangó kisasszony van kitűzve, Szamosi Elza vendégfölléptével. • A Vígszínház­ban holnap Az igazság című nagyhatású színművet játszák, az ismert szereplők­kel. A jövő héten kerül bemutatásra Rajna Ferenc Tiszti fruska című egyfelvonásosa, Harmat Hed­viggel a címszerepben. Ezzel egy estén újítják föl a Coulisset­ur című francia vígjátékot, Szőgyény Ma­riska első fölléptével. A Népszínház­ban holnap délután lesz az első ifjúsági előadás. Szemere György népies darabja, a Bolond Istók kerül színre, olcsó helyárakkal. Este A bálkirálynő-t játszák. A denevér pénteki előadá­sán föllép Mirszky Mózes, a kis dalénekes. Vasár­nap délután Blaha Lujza asszony vendégszerepel A piros bugyelláris-ban. A Király Színház igazgatósága november 28-ra tűzte ki A varázskeringő bemutatóját. Straus Osz­kár nagyhírű operettjének női főszerepét Ötvös Margit asszony játsza, kit a Népszínház újjászerve­zése alkalmából szerződésszegéssel csábítottak el első sikereinek színpadáról. Az újdonság teljes szerep­­osztása a következő: XIII. Joachim Németh, Lothar herceg Papír, Helen hercegnő Petráss Sári, Fride­rika udvarhölgy Örley Flóra, Niki hadnagy Rátho­­nyi, Guszti, a barátja Csapó, Franci, a női zenekar primás kisasszonya Ötvös Margit, a nagydobos Fifi Nyárainé, Vendeline főkomornyik Szabó. A keddi bemutatóra már minden páholy, zselle és támlásszék elkelt. A többi jegy a színház pénztáránál váltható. Az Uránia Színház­ban már befejezték A ba­bona című újdonság próbáit. Székely és Gegus ér­dekesnek ígérkező darabját A tenger pénteki ötve­nedik előadása után fogjál­ bemutatni. * (Filharmóniai hangverseny.) Az idei mű­sor szürke estéi közé tartozott a mai hangverseny is. Megint nem hallottunk újdonságot. Hacsak azokat a meghangszerelt dalokat nem veszszük újdonság­­számba, miket ma Koenen Tilli énekelt. Van Eyken és Strauss Rikárd egy-egy hosszabb megzenésített költeményét, s Fiedler és Wolff Hugó két aprósá­gát. Leggyöngébb köztük Van Eyken darabja. S mégis elismeréssel tartozunk Koenen kisasszonyna­k, hogy elénekelte. A hollandiai művésznő magával viszi honfitársainak a munkáit, bemutatja minden­felé, a merre jár, jól esik et a kedves sovinizmust látnunk, itt Budapesten, hol a művészeti, s főképp a zenei viszonyok oly elszomorítóan kozmopoliták. A külföldön koncertező magyar énekesnők bizonyára nem így tesznek a magyar szerzőkkel. Koer­en Tilli éneke különben nem került a mai hangverse­nyen a legkedvezőbb világításba, a falénekre ter­mett, tehetségénél és kifejezőeszközeinél fogva. Ha a fortéban erőltetve drámaiasan is cseng az orgá­numa, az még ne keltse a művésznőben a hitet, hogy ő drámai énekesnő. Ne énekeljen többé oly gyilkos akusztikájú teremben, a­minő a Vigadó, teljes zene­kari kísérettel. Rosszakarói voltak, a­kik filharmó­niai koncerten fölléptették. A közönség ugyan itt is méltányolta előadásának kiváló kvalitásait s me­legen tapsolt, de az igazi sikert Koenen Tilli mégis csak a Royal-terem dobogóján fogja aratni. Két ön­álló zenekari száma volt a mai műsornak, Beetho­­ven-epigonok munkája, Volkmann III. Rikárd­uvertürje és B­orzsák első szimfóniája. Az uvertür nemes vonalai ellenére kissé merev és színtelen, lármásan patetikus, de nem tragikus. Annál eleve­nebb és erősebb a Dvorzsák-féle D-dúr szimfónia. Szláv nemzeti motívumokon épül szigorú klasszikus formában, a forma szinte avultnak látszanék az érdekes faji jelleg nélkül. Dvorzsák is ama kompo­nisták közül való, kikre műveik nemzeti karakteres fajisága terelte a világ figyelmét. A németek közt elenyészett volna. Mint cseh ember lett nagygyá. Csodálatos, hogy ezt az intelmet fiatal zene­poétáink közül oly kevesen értik meg . . . Mozartot is hallottunk ma este. Báró Emil és Grünfeld Vil­mos hegedűre és brácsára írott, helyenként igen szép, de egészben hosszadalmas koncertjét játszották, nagy gonddal és készültséggel. (k. a.) * (Magyar művésznő Németországban.) Dorigó Ilona, az ismert dalénekesnő, a múlt héten a berlini Bechstein-teremben rendezett nagysikerű dalestét. A német lapok kivétel nélkül elismeréssel írnak művészetéről. Durigó Ilona azóta már Bré­mában és Hamburgban is énekelt, körútjában leg­közelebb Bécsbe érkezik, a­hol önálló dalestéjén kí­vül még két más hangversenyen fog föllépni. * (Az Erzsébet Múzeum megnyitása.) A budai várpalotában még nem fejezték be az Erzsébet Múzeum rendezésének munkálatait. A­míg ezzel nem készülnek el, senkit sem bocsátanak be a múzeumba. Legközelebb megállapítják az ünnepies megnyitás napját, a­mely előtt bemutatják a sajtó képviselői­nek is az értékes ereklyéket. * (Doktor Molitorisz rögeszméje.) Garai Ferenc ezen a címen regényt írt, a­mely a minap jelent meg a Kereskedelmi Közlöny kiadásában. Ér­dekes mesét adott. A regény első része fölösleges, mert unalmas s rontja az egész hatását. Egy külön­­bödő ember történetét írja meg, a­ki beleszeret egy nászú­ton lévő asszonyba. Velencébe is elkíséri s ott fejlődik ki a drámai esemény. A férj, a­ki házasság­szédelgő, megszökik, a fiatal asszony pedig öngyilkos lesz. Ez az izgalmas esemény annyira megrázza Moli­torisz doktor lelkét, hogy emberkerülővé lesz, a­ki élete célját az öngyilkos-jelöltek megmentésében találja. A könyv különösen azoknak íródott, a­kik a borzalmas történeteket szeretik. A fiatal íróban dicsérhetjük fantáziájának szárnyalását, de inkább drámaírói tehetséget látunk munkájában, mert elő­adása darabos, rapszódikus. * (Múzeumok és Könyvtárak.) A Múzeu­mok és Könyvtárak Országos Tanácsa Wlassics Gyula elnöklésével ma tartott ülésében tárgyalta a kultuszminiszternek a népkönyvtárak folyó évi ál­lami segítésére vonatkozó leiratát, a­melylyel hozzá­járul a tanács ama javaslatához, hogy a hatvanegy helyen létesített új népkönyvtárakra 47.490 korona pénzbeli sejtésre 38.000 korona, a már meglévő népkönyvtárak kiegészítésére 7000 koronával, végül a könyvtárkezelők jutalmazására 3000 koronával, vagyis összesen 95.490 korona fordíttassék. Az ülés, a­melyen az előadói tisztet Hihalik József országos felügyelő töltötte be, tárgyalta a tanács új szabály­zattervezetét, megállapította a javadalomban része­sítendő könyvtárkezelők névsorát s ama négy köz­séget, a­melyben a már létesített nyolcvanegy új népkönyvtáron kívül még új könyvtárak lesznek föl­­állítandók. Ezenkívül a tanács behatóan foglalkozott a népkönyvtárak részére ajánlható művek új jegy­zékeinek az elkészítésével s a megjelent és beküldött irodalmi művek megbírálásával is, melyet egy bi­zottságra ruházott. Tárgyalta az E. M. K. E.-nek katonai legénységi könyvtárak létesítésére irányuló akcióját, szétosztotta az egyes könyvtárak kiegészí­tésére szánt 7000 koronát s a legjobb olvasmányok sorozatából 229 példányt küldött ingyen az egyes népkönyvtáraknak. A népkönyvtárak legújabb álla­potát hely és név szerint föltüntető jegyzékből pedig ezer darabot nyomatott a tanács tagjai, a főszolga­­bírák és a rendezett tanácsú városok polgármesterei számára. * (A Szépművészeti Múzeum falképei.) A kormány annak idején Lutz Károlyt bízta meg a Szépművészeti Múzeum falképeinek megfestésével. A mester mielőtt belefogott volna nagyszabású mun­kájába, meghalt. Most Lotz utóda, Székely Bertalan, a freskóiskola igazgatója készített vázlatokat, a­me­lyeken a csodaszarvas­ regéje van földolgozva. Ugyan­ezt a tárgyat választotta vázlataihoz Tardos Viktor is s a kormány döntésétől függ, melyik vázlatot fo­gadják el a kivitelre. * (Szinészakadémia.) Szombaton este elő­adást rendeznek az Országos Szinészakadémia növen­dékei az Uránia­ Színházban. Előadásra kerül Su­dermann Henriknek A pillangó-csata című vígjá­­téka. Az előadást Csillag Teréz vezeti. * (A római-díj.) Az Országos Képzőművé­szeti Tanács Forster Gyula báró elnöklésével a szom­bati ülésen fogja odaítélni a Fraknói-féle római mű­vészeti díjat. Az ülésen jelen lesz Fraknói Vilmos püspök is. * (Hangversenyek.) Kresz Géza, az ismert magyar hegedűművész, a­ki nemrég a bécsi filharmo­nikusokhoz szerződött hangversenymesternek, decem­ber 10-én önálló hangversenyt rendez. — Treydt Lucie operaénekesnő szombatra jelzett dalestéje közbejött akadály miatt elmarad. A váltott jegy árát visszafizetik. * (Néprajzi Társaság.) A Néprajzi Társaság ma délután Szalay Imre elnöklésével tartott ülésén Solymossy Sándor: Az énekes-rendek keletkezéséről címen terjedelmesebb epikai tanulmányának befejező részét olvasta föl. A műveltségtörténet egyik fontos és igen tanulságos fejezete az, a­mely az énekmondók, vagy dalnokok rendjének eddig pragmatikusan még meg nem írt életét fogja tárgyalni. Minthogy az énekmondó rend támadása, a rend változatos élete elválaszthatatlan attól a műfajtól, a­melyet kulti­­vált, a rend története egyúttal egyik fejezete a poétika történetének. Solymossy néprajzi adatok nyomán előbb azt állapította meg, hogy az énekmondók egye­nes leszármazói a kultúrának még ma is kezdetleges fokán álló, úgynevezett vadnépek előénekeseinek, a kik ama népek táncos-énekes mulatságain rendezők s a kiknek rögtönzött énekes-mondókáiban a refraine­­ket a nézők karban énekelték. Mai felolvasásában azo­kat a legrégibb szövegeket vette vizsgálat alá, a­melyek már nem a pillanat, a rögtönzés szülöttei, hanem a­melyeket a hagyományból merítettek, vagy úgy talál­tak ki. Fejtegetése folyamán arra az eredményre jutott, hogy az első, a legkorábbi mesetartalmak ama dramatikus táncok nyomán támadtak, a melyek­ meg­voltak az ős­állapotban minden népnél, a melyek az idők folytán elvesztették drámai karakterüket s előbb jelképes, majd gimnasztikus táncokká váltak; végül pedig a jelképes mozdulatok értelmét a népnek már magyarázni kellett. Az ének­mondók szövegei ezek az énekes elbeszélés formájába öltöztetett ma­gyarázatok voltak. Heller Bernát: A Riffhäuser­mondafaj magyar vonatkozásai című tanulmányát olvasta föl ezután. Ezeknek a mondáknak rendszerint egy-egy olyan uralkodó, a­kit népe nem tud halott­nak elképzelni, s a­kit halála után visszavár. Ilyen Artus brit király, ilyen Barbarossa (II.) Frigyes császár. A magyar hagyományban az ilyen alakítás idegenből való átvétel. Attila a német néphagyomá­nyokban öltött Artushoz hasonló alakot; a vasfejü­­letre a német hagyományokban egyszerre csak csodá­san eltűnik. A germán mondákban még a XV. és XVI. században is nem ritka a Messiás-várás; még Zsigmond és II. Ulászló királyokban is a Megváltót látták; a cseh fantázia pedig II. Józsefet ruházta föl örök élettel. A mi Mátyás királyunkat a szlovén népköltés avatta ilyen Kiffhauser-hőssé, a­ki híres fekete seregével egy barlang mélyén alszik. Majd ha szakálla körülnövi az asztalt, a mikor az elszáradt hársfa ismét kivirul, fölserken a szlovén nép meg­mentésére. Ebbe a speciesbe tartoznak azok a mon­dák is, a­melyek Csaba királyfihoz, napjainkban pedig Rudolf királyfi és Orth­ János emlékéhez fűződ­nek. Felolvasások után a választmány zárt ülést tartott. * (Szemere Miklós pályázata.) Szemere Miklós országgyűlési képviselő a következő pályázati hirdetést teszi közzé: Pályázat. Legelső a hadi erény, párosulva önzetlen nemes lélekkel. Egy valódi hős élete megírására nyitok pályázatot az Országos Céllövő Album részére. A népiesen írott életrajz kö­rülbelül egy nyomtatott ívnél többre nem terjedhet. Hősöm neve Garibaldi József. Nem sokat beszélt, még csak jogász sem volt, de cselekedett. A­mikor Nápolyi elfoglalta és a királyság kezében volt, osz­togatta fejedelmileg a kegyeket. A harcokban részt nem vevő nagy szabadkőműves Adriano Lemminek odaadta példának okáért a déli olasz vasutak kon­cesszióját, de maga király sem akart lenni. Mint bölcs ember belátta azt is, dacára, hogy köztársasági volt, hogy a nagy olasz egység csak Viktor Emánuel­­lel vihető ki. Átadta tehát a királyságot Viktor Emánuelnek, maga pedig egy zsák burgonyával, egy zsák babbal és a zsebében 126 lírával elvitorlázott Caprera-szigetére egyszerű földmivelőnek. A bírá­latra tisztelettel fölkérem a nagy Garibaldi egykori kedvelt, vitéz alvezérét, Türr tábornok tisztelt bará­tom uramat. A szerény pályadíj 1000 korona. A pá­lyázatok magyar nyelven, január 15-ig az Országos Lövész Szövetség titkárához. Halász Elemér dr. cí­mere (Baross­ utca 11.), jeligés levéllel, melyek a szerző nevét rejtik, küldendők be idegen kézírással, vagy­ gépírással. Pályázhat minden magyar hölgy, vagy férfi. * (A bálkirálynő betétei.) Alberti és társa zenemű­kereskedők kiadásában most jelent meg A s­védkirálynő című operett-újdonság hat betétszáma. A betéteket Szirmai Albert, a könnyed és elmés zene egyik hivatott művelője írta Pásztor Árpád ötletes, pattogó verseire. Megtaláljuk a füzetben A bálkirálynő-keringőt, A cigaretta-dalt, A dadogó­­kuplét, A kis­fiú dalát, A spanyol táncot és Az álom-hercegről szóló dalt. A füzet ára három ko-­­rona. BUDAPESTI HÍRLAP, (276. sz.) 1907. november 21.

Next