Budapesti Hírlap, 1908. január (28. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-07 / 6. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP. (6. sz.) 1908. január V. — ("Merénylet egy kis gyermek ellen.) Charlottenburgból táviratoztak. Egy körülbelül húsz éves férfi tegnap délután Miehlke festőművész négyéves leánykáján mintegy nyolc centiméter hosszú vágott sebet ejtett oly körülmények között, melyek a múlt évi júnusi hasonló merényletre emlékeztetnek. A gyermek a kórházban belehalt, sebébe. A tettest mindeddig nem fogták el. (Lázadás egy fogházban.) Londonból táviratoztak. A dartmoori kerületi fogház egy foglya, amidőn visszatértek a templomból, leütötte az őrt, mire a foglyok két másik őr ellen fordultak s leteperve, súlyosan megsebesítették őket. A foglyokat csak nagy nehezen lehetett legyűrni. " ("Szerelmi dráma az utcán.) Génuából írják lapunknak: A város egyik legnépesebb utcáján, a via Szán Martinon szerelmi dráma történt fényes nappal. Kétkerekű kis kocsiján a piacra igyekezett Lastríco tejkereskedő tizenöt éves Antónia nevű leányával. Egy utcakeresztezésnél meglassította lova járását. Ebben a percben egy szőke fiatalember ugrott hátulról a kocsira és élesre fent konyhakéssel többször megszúrta az apja mellett ülő leányt. A leány apja a merénylőt lelökte a kocsiról és gyorsan tovább hajtatott. A gyilkos utána rohant a kocsinak és miután elérni nem tudta, revolverével háromszor a menekülők után lőtt. Aztán maga ellen fordította a fegyvert és szívén lőtte magát. Nyomban meghalt. A súlyosan sebesült leánynyal egyenesen a kórházba hajtott az apa. Nemsokára megjelentek a hatóság képviselői is s a következőket állapították meg: A merénylő a tizenkilenc éves Musso Antal fuvarozó, aki özvegy anyját és négy fiatalabb testvérét is eltartotta keresményéből. A nagyon komoly fiatalember beleszeretett a szép Antóniába, aki viszonozta is érzelmeit. Most karácsonykor a legény megkérte a leány kezét, de a szülők hallani sem akartak, a házasságról. A jómódú Lastricoék egy kőmíves mesternek ígérték oda leányukat, s újévkor meg is tartották a kézfogát. A fiatalembernek tegnap levelet kézbesítettek, melyben volt szerelmese darabokra tépett arcképét küldte neki vissza. E miatt akarta a szerelmes ifjú a leányt is, önmagát is elpusztítani. (Tolvaj világ 1.) Pálfi Samu, 20 éves postakocsis vasárnap délután a főposta előtt álló kocsijából kivett egy csomagot s a bakja alá rejtette. Útközben, a mikor magára maradt, fölbontotta a csomagot s a benne levő ezüstkanalakat kivette. A kanalakkal beállított Stern Lázár Szondy utca 37. sz. házában lévő zálogházába. A zálogos gyanút fogott, rendőrt hívott, aki bekísérte Pálfit a főkapitányságra, ahol beismerte tettét, amire letartóztatták. A Spiesz József 1373. számú rendőr vasárnap délelőtt észrevette, hogy egy rongyos ruhájú ember Fried Mártonnak az István-út 43. számú házában levő ócskavas-kereskedése előtt egy kocsit kínál megtételre. Igazolásra szólította a gyanús embert s kiderült, hogy az illető Solymosi Kornél 43 éves napszámos, aki a kocsit az Üllői úton Németh Viktor fűszerestől lopta. Letartóztatták. Szombaton éjjel a Lukács-fürdő Zsigmond utcai pénztárhelyiségét föltörték és több száz fürdőjegyet és tíz korona készpénzt elloptak. A rendőrség a tettesek közül a betörés helyén ólálkodó Wetz Ferenc 26 éves napszámost elfogta. Wetz tagadja a betörést és azt mondja, hogy véletlenül járt arra. A kabátja azonban tele volt gyertyacsöppel. A betörés helyén is gyertyacsöppek voltak, ami azt bizonyítja, hogy Wetz a gyertyát tartotta, amíg társai dolgoztak. (Rövid hírek.) Elsülyedt gőzös. triesztről jelentik: A Para császárnő nevű argentiniai gőzös Quessant közelében kazánrobbanás következtében elsülyedt. A 11 tagból álló legénységet sikerült megmenteni. — Vasúti baleset. Kremónából jelentik: A Trevigliából jövő vonat az elmúlt éjjel öszszeütközött egy Bresciából jövő vonattal, aminek következtében tíz ember könnyen megsebesült. — Robbanás egy bankban, Kansas Cityből táviratoztak. A First National Bank földszintjén ma délben robbanás történt, amely többeket súlyosan megsebesített. — öngyilkos katona. Trencsénből jelentik, hogy Virgulák Jákó trencsénrárói illetőségű közkatona főbelőtte magát és meghalt. Öngyilkossága előtt arról panaszkodott barátainak, hogy karácsonykor otthon járván szabadságon, szülei házát romban találta, az keserítette el annyira, hogy öngyilkossá lett. — Agyongázolta a kocsija. A fehér megyei Magyaralmáson tegnap este ifjabb Rozs József hazafelé tartott kocsiján s e közben lebukott. A kocsi kerekei a szerencsétlen embert halálra zúzták. (Rendőri hírek.) Hirtelen halál. Borándy Antal 56 éves postaaltiszt az Óvoda utca 29. számú házában lévő lakásán ma hirtelen rosszul lett s meghalt. Szivszélhüdés érte. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — Merénylő cipész. A rendőrség letartóztatta Ladunga Károly 29 éves cipészsegédet, mert erkölcstelen merényletet követett el egy gyermekleány ellen. — Életunt leány. Gróf Mariska 43 éves cseléd az Ilka utca 13. számú házában lévő szolgálati helyén leugrott a második emeletről. Súlyos sérülésekkel bevitték a Bethesda-kórházba. Megőrült a tűztől. Bokor Ármin tanár Lövölde-tér 2. számú házában lévő lakásán vasárnap délután tűz támadt, Bedő Mária szobaleány a tűztől annyira megijedt, hogy őrjöngési rohamok lepték meg. A szegény leány később megnyugodott úgy, hogy otthon hagyhatták gazdájánál. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Petőfi-Társaság nagygyűlése. A Petőfi-Társaság mai nagygyűlésén a Petőőfi-ház volt a vezérlő momentum. Ferenczi Zoltán másodelnök elégedetten mutatott rá az elmúlt esztendőre, melyben a társaság ismét utat nyitott a közönség érdeklődéséhez és segítségével megszerezte, megvalósította a Petőfi-házat. Ferenczi érdekesen világította meg a Petőfi-ház célját és jövőjét és apellált a közönség lelkesedésére és kitartására, mely két kellék hozza meg minden szép és nagy eszme sikerét. Ferenczi egész sorát jelentette be a múlt évben szerzett Petőfi-relikviáknak, melyeket a Petőfi-ház számára az emlékek őrzői küldtek be, míg Kéry Gyula, a társaság új tagja és titkára valósággal szenzációt vett föl azzal, hogy egész nyaláb tőle felkutatott Petőfi-féle kéziratot mutatott be, melyek közt volt a Tigris és Hiéna, Petőfi drámájának és negyvenkilenc költeményének, közte két eddig ismeretlen vers kézirata, továbbá a költeményeihez írt és eddig sehol meg nem jelent előszó. (A két ismeretlen verset és az Előszót egész terjedelmében lapunk más helyén közöljük.) Változatos és élvezetes volt a tárgysor egyébként is: Váradi Antal, Endrődi Sándor, Sterczeg Ferenc és Szávay Gyula vett benne részt verssel, novellával, mindnyája lelkes taps kíséretében. A Petőfi Társaság mai, harminckettedik nagygyűlése alkalmával is egészen megtelt az Akadémia díszterme. A közönség sorában volt az Akadémia két képviselője, Berzeviczy Albert elnök és Heinrich Gusztáv főtitkár, továbbá a tiszteleti tagok közül idősbb Szinnyey József, Haas Ivor báró és Berczik Árpád. A rendes tagok is szép számmal jelentek meg. Az elnöki széket Ferenczi Zoltán másodelnök foglalta el, mivel Herczeg Ferenc elnök a felolvasók között szerepelt. Az elnökök mellett Várady Antal főtitkár és Kéry Gyula másodtitkár ült az elnöki emelvényen. A Petőfi-ház volt tárgya Ferenczi Zoltán ünnepi megnyitó beszédének. A társaság még 1899-ben, Petőfi halála ötvenedik évfordulója alkalmával elhatározta egy Petőfi-ház alapítását. Ennek a gondolatnak már akkor is többéves múltja volt. Török Árpád már 1881-ben a „Petőfi-ház indítványozójá“nak nevezte magát. A ház célját a következőkben ismertette Ferenczi: A cél ugyanaz, ami egy szoboré, s azonkívül még sok és lényegesen más egyéb. Mi a költő számára látható emléket akarunk állítani a Petőfiházban, mert a tiszteletnek, a lelkesedésnek látható jelvényekre van szüksége, mint a katonának a zászlóra, a hívőnek a templomra. Egy helyet, ahová, ha nem emelhetünk sírja fölé mauzóleumot, az érte lelkesülő elzarándokolhasson és ott a költőre vonatkozó emlékek látása és közelsége által lelkét eltöltse azzal a tűzzel, mely a költő lelkében örök láng volt. Társaságunk célja az, hogy Petőfivel oly tudományos módon foglalkozzék a hazai és külföldi irodalom, mint a franciák Moliére-rel, a németek Goethe-vel, az olaszok Daniéval, az angolok Shakespeare-rel s a görög és római klasszikusokkal minden műveit nemzet. Mi a Petőfi-irodalommal csak a dolog kezdetén vagyunk. Hiszen a költőnek még teljesen megbízható kritikai kiadása sincs. Hol van aztán a Petőfi-filológia, műveinek esztétikai, kritikai földolgozása, belső életének, fejlődésének, lángeszének lehető hű és részletes rajza, úgy a mint azt a kritikai irodalomtörténetírás mai fejlettsége megkívánja? Apponyi Albertné grófné 5 excellenciája védőségével a lefolyt évben országos gyűjtést rendeztünk, mely már eddigelé is lehetővé tette, hogy Petőfi-háznak megvegyük a Bajza utcában azt a házat, melyben a költő nagy kortársa és barátja, társaságunk első elnöke, Jókai, éveken át lakott. A Petőfi-ház tőzkéjének gyűjtésében társaságunk elsősorban a magyar nőkhöz fordult. Mert hiszen Petőfi, mint a szerelem és szabadság költője, öt magyar nőt és általában a nő csodálatos hatását a férfi lélekre oly fenkölt módon dicsőítette, ahogy talán rajta kívül egy költő sem. Az eredmény mutatja, hogy ebben a fölhívásban nem csalatkoztunk. De nem csalódtunk egyébben sem. Fönnálló adósságunk törlesztését biztosítja az az évi háromezer korona, melyet ezen a címén Apponyi Albert gróf miniszter az állami költségvetésbe igtatott, az épület föntartási költségeinek még hiányzó tőkéjét jelentékenyen növeli az a tízezer korona, melyről csak imént olvastunk a lapokban, hogy az országgyűlés közelebbről saját átalányából fogja megszavazni. Azután Ferenczi egyenként mondott köszönetet azoknak, akik ajándékkal járultak a Petőfi-ház ereklyegyűjteményéhez. Végül meleg, lelkes fölhívást intézett az egészhazafias magyar közönséghez, hogy ezentúl is pártolja a Petőfi-ház eszméjét, s a gyűjteményhez járuljon hozzá mindenki, kinek a házba illő emléke, kézirat, könyve, cikkelye, vagy akármilyen tárgya van. A beszédet lelkes tapssal fogadták, Várady Antal, a társaság új főtitkára az elmúlt év eseményeiről s főként a Petőfi-ház gyarapodásáról számolt be. Megemlékezett Kiss József ünnepléséről s végül bejelentette a tagválasztó közgyűlés eredményét. Kéry Gyula feszült érdeklődés közepette tartotta meg Petőfi ismeretlen kéziratai című székfoglaló értekezését. Kéry, aki másfél évtized óta gyűjti a Petőfi-ereklyéket, egy véletlen következtében olyan kéziratcsomóra bukkant, amely talán a legértékesebb valamennyi Petőfi-ereklye között. A kéziratos gyűjtemény két részből áll. Az egyik a Tigris és a hiéna című négyfelvonásos dráma kézirata, melynél a címlap fölirását és a szöveget a hetedik jelenetig Petőfi írta. A többi idegen kéz írása. A gyűjtemény másik része az 1847-iki kötetbe szánt, és a cenzor számára lemásolt negyvenkilenc költeményt tartalmazza, a Világgyűlölet- től A magyar nemzet-ig. Mindkét gyűjtemény utolsó lapján Peseta cenzornak a kinyomathatásra adott engedelme olvasható. Az utóbbi gyűjteményben van Petőfi Sándornak két olyan költeménye, mely a mai napig ismeretlen és kiadatlan volt. Az egyiket a költő Teleky Sándor grófhoz irta, a kivel 1846-ban, felső-magyarországi útján kötött barátságot, s a kit ugyanakkor meglátogatott a vadregényes költőn, melynek tája, — mint Úti leveleiben írja — olyan szép, mintha az ő képzelete után alkotta volna meg a természet. A másikköltemény elme: Láttál-e a róna felett..., tartalmából következtethetni lehet, hogy a Felhők ciklusából való. De ezeknél is becsesebb az a hat oldalra tervedő Előszó, melyet a költő összes költeményeinek 1847-iki kiadásához irt. Az Előszó valóságos himnusz, a legszebb önvallomás, a melyet valaha poéta a saját költészetéről irt. A közönség lélegzetét visszafojtva , hallgatta Petőfi ismeretlen sorait, amelyeket lapunk más helyén mutatunk be. Kéry Gyula sok tapsot kapott a becses fölfedezésért. Várady Antal a Bulyovszky-pályázaton jutalmazott költeményét, A menyország című allegórikus verset mutatta be. A vers Petőfiről szól, ki a menyország bűbájos birodalmából visszavágyik a délibábos magyar rónára. A gyönyörűen megverselt gondolat nagy tetszést keltett. Ezután a gyöngélkedő Endrődy Sándor Petőfi című költeményét olvasta föl Várady. Lelkes, tüzes szavakkal hívja a költő Petőfit, akinek most kellene igazán népét harcra tüzelnie a tunyaság és közöny ellen. A kitörő tapssal fogadott költemény utolsó részéből közöljük a következő sorokat: ... Oh ha te vernéd most a riadót, Te igaz, te erős, Te rettenthetetlen! . Aki százszor meghalnál Azért, amit egyszer Átéreztél , szóba vagy dalba kimondta!! . .. Mily életerős buzgás Támadna e földön! Herczeg Ferenc következett ezután, ém már előre tapssal fogadott a közönség. Füredi emlék című elbeszélését olvasta föl, amelyben ragyogó humorral és humorfestéssel mondja el, miképpen hódította meg bátor nagyapó a büszke nagyanyót. A múlt század elején látszik a történet cselekménye. A gőgös Etelka nagyság azt a szerelmi próbát kívánja kérőjétől, hogy kis csónakon keljen át a háborgó Balatonon. A kérő viszont, amikor sikerül szerencsésen megszabadulnia, csak úgy hajlandó elvenni Etelkát, ha fényes nappal kisulykolja egy ingét a Balatonban. A lány kezdetben ájuldozik, sírógörcsöt kap, de végre mégis engedelmeskedik. Az elbeszélés menetét több ízben szakította félbe a hangos kacagás, majd percekig tartó tapssal ünnepelték Herczeg Ferencet. Szávay Gyula, a társaság kedvelt humoristája, volt az utolsó fölolvasó. Petőfi háza című mulatságos költeményének bemutatásával kezdte s elmésen kifigurázta azt az ötletet, hogy Petőfi háziúr lett a — Megjelent a KINCSES KALENDÁRIUM. Tisztelt előfizetőink szíves figyelmébe ajánljuk, hogy az előfizetés megújításakor ugyanazon az utalványon, amelyen a Budapesti Hírlapért járó összeget beküldik, az 1908-ra szóló Kincses Kalendáriumot is meg lehet rendelni. A Kincses Kalendárium, amely az idén a 12-ik évfolyamába lép. Ára keménykötésben 2 korona. — Mindennemű téli- és Berliner-áruk Hősseméi, Budapest, V., Harmincad-utca és József-tér sarkán. — Könnyü megismerni a köhögés ellen kedvelt Réthyféle cukorkát. Annak a dobozán és a cukorka minden dobján látható e név: Réthy. Kaph. mindenütt 60 fill.-ért. — Hein János tájkertészete, Tököly-ut 109. Parkok és kertek tervezése és ültetése.