Budapesti Hírlap, 1908. március (28. évfolyam, 54-79. szám)
1908-03-01 / 54. szám
1903. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (54. sz.) Sándorné, Hódoly Elekné, Hornszky Emilia, Hadomor Józsefné dr.-né, Illmann Ottóné, Istvánffy Gyuláné, Iszer Ernőné, Jelinek Arturné, Jankovich Józsefné, Jessenák Pélné báróné, Kakucsy Györgyné dr.-né, Kélessy Józsefné, Karácsonyi Antalné, Karlovszky Bertalanná, Keglevich Arturné grófné, Kenedy Gézáné dr.-né, Kogutovitz Manóné, Isoválszky Ferencné, Kosztka Antalné, Klauzál Gáborné, Lónyay Gabriella, Kürthy Anna, Láng Lajosné, Legányi Károlyné Lónyay Gáborné, Lenarduzzi Jánosné, M. Hrabovszky Júlia, Margittay Tihamérné, Márkus I Jezsőné dr.-né, özvegy bikafalvi Máthé Lajosné, özvegy Mauks Jánosné, May Münster Kornélia, Mehehár Kálmánná, Mary Lászlóné, Mohay Sándorné, özvegy Nagy Lajosné dr.-né, Neogrády Antalné, Neumann Árminná, Nyers Lajosné, Ott Jánosné, özvegy Orczy Szerapkinné báróné, Örley Lajosné, Pálffy-Dani Lipótné grófné, özvegy Pulszky Ágostné, Palik Béláné, Pruzsinszky Tivadarné, Pawlowsky Edéné, rácalmási Pajzs Gyuláné, Peyer Imréné, özvegy Polczek Jánosné, özvegy Pulszky Ferencné, Radosevich Tivadarné báróné, Kövesdi Rácz Béláné, Reichenstaller Kálmánné, Révay Mórné, özvegy Röser Jánosné, Ruzsicska Béláné, irsai Szabó Tiborné, Szacsvayné Emma, Soós Béláné, Székács Tivadarné, Spett Ferencné dr.-né, Schack Béliné dr.-né, Spett Elekné dr.-né, Szlányiné Magyary Margit, szabolcsi Pólyák Béláné, Streliszky Sándorné, Szemere Ilona, Szontágh Aranka ía Erzsébet, Szendéné Dárday Olga, Schnierrer Aladiné, Szőllőszy Istvánné, galgóci Schóber Béláné, Simay Aladárné, Schiller Siályné dr.-né, Schwarz Kálmánné, Szokolay Kornélné, Sthymmel Gyuláné dr.-né, Táboriné Tutsek Anna, Tuczentaller Antalné, Thék Endréné, Újhelyi Mihályné, Urbanek Alajosné, Vecsey Miklósné, Víg Albertné, Vidor Pálné, Véghess Gyuláné, Világossy Józsefné, Vossits Károlyné, farádi Vörös Vidorné, Wangel Jenőné dr.-né, Wehner Józsefné, Weszter Imréné, SVesztermayer Imréné, Ibi Lajosné, Zemplény Gyuláné, Zipernowsky Károlyné, Zsarkó Józsefné, Zsilinszky Mihályné. A teát a következő úrileányok fogják felszolgálni: Perezel Flóra, Márta és Jola, Pulszky Iphigénia, Hellebronth Gizi, Véghess Cigi, Szelka Hajnalka, Govrik Zsuzsika, Bessewffy Berta, Herczegh Juliska, Szilassy Klárika, Haasz Ilona és Mariska, Medveczky Ilona, Vidor Ilonka, Argay Aranka, Szőllössy Adrienne, Kubik Milly, Sugár Nusi és Mályva, Gröber Vilma, Pulszky Romola, Fekete Gizi, Fried Tercsi és Lilly, Baráth Paula, Zalesky Edith, Kiszely Ilonka, Marzsó Sarolta és Mária, Muzsik Noémi, Rudolf Aranka, Noszlopy Stanci és Margit, Bánó Rita, Horváth Margit, Haader Gizi, Kégl Edith, Koósa Adrienne, Lechner Manya, Leheyn Klári, Szép Margit, Fabricius Amelie, Ringer Margit, Jancsó Margit, Pruzsinszky Auguszta, Lónyay Rózsa és Mariska, Sáry Eszi, Egry Rózsika. A rajztanárjelöltek és művésznő rendekek március 7-én hangversennyel egybekötött zártkörű táncestet rendeznek a Tisztviselők Országos Egyesületének (VIII., Esterházy utca 4.) összes termeiben. A díszelnökséget több notabilitás és a művészvilág előkelő tagjai vállalták el. A rendezőség már szétküldte a meghívókat. Akik meghívót óhajtanak, forduljanak a vigalmi bizottsághoz (VI., Andrássy út 71., I. em. 11. ajtó, délután 12—1 és 6—7 óra között). Gyorsírók táncestéje. A Gyakorló Gyorsírók Társsága vasárnap, március 8-án este rendezi a Terézvárosi Kaszinó összes helyiségeiben érdekes kabaréval egybekötött táncestéjét. A mulatság iránt, amely az elmúlt években mindig fényes sikerű volt, ezúttal is igen élénk érdeklődés nyilvánult meg. A rendező bizottság már megállapította a kabaré műsorát; a prológus elmondására Fabro Henrik dr. elnököt kérték föl. Azok, akik még nem kaptak volna meghívót, forduljanak az Országos Iparegyesület irodájához (VI., Gróf Zichy Jenő-.utca 4.) A mulatság tiszta jövedelmét a Markovics-alap gyarapítására fordítják. A Magyar Kiviteli és Csomagszállító Részvénytársaság Tisztviselői március 14-én, szombaton tartják meg az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör (V., Akadémia utca 3.) összes helyiségeiben táncestéjüket. A mulatságot művészi hangverseny előzi meg, melyen fővárosi színházaink több előkelő művésze fog közreműködni. A rendezőség mindent elkövet, hogy a hangverseny, valamint a tánceste, úgy mint az előző években, most is fényesen sikerüljön. Meghívót és jegyet a vigalmi bizottságnál (V., Mérleg utca 11. sz.) lehet kapni. Az Erzsébetvárosi Kaszinó március 11-én, Bikóczi út 36. szám alatti helyiségeiben nagyszabású művészestét rendez, amelyen Arányi Dezső operaénekes, Győző Lajos, Komlóssi Ilona, a Vígszínház művészei, Turcsányi Olga, Marosi Adél, Szilágyi Dusi, a Népszínház-Vígopera művésznői, továbbá Dienzel Oszkár, Bárdos Béla és Bárdos Hugó fognak közreműködni. Jegyet március 14-étől kezdve a kaszinó irodájában lehet kapni. A Nőtisztviselőkz Országos Egyesülete március 7-én este a Royal-szálló nagytermében vidám estét és fehér kabarét rendez. Az est műsorát jobbára aktuális, igen érdekes eredeti számok töltik be. A kabaré után tánc következik. Az est tiszta jövedelme az egyesület állásközvetítő intézménye és üdülőtelepe javára fordíttatik. A nagy érdeklődés biztosítja ez est sikerét. A budapesti egyetemek és főiskolák protestáns ifjúságának Bethlen Gábor Köre márcus 2-án, a Tisztviselők Országos Egyesületének helyiségeiben (Esterházy utca 4.) táncestet rendez. Az általános érdeklődést tekintve, ez az est a farsang egyik pompás mulatsága lesz. Egyik érdekessége a művészi hangverseny. A védőséget Molnár Viktor és Tóth János vallás- és közoktatási államtitkárok, Kovácsy Sándor református főgondnok, Wagner Géza, a pesti ev. egyház felügyelője és Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelő, a díszelnökséget pedig szintén a politikai és társadalmi élet több kitűnősége vállalta el. A kör kéri az érdeklődőket és akik még nem kaptak meghívót, forduljanak a kör elnökségéhez (Szent- királyi utca 22. I.) Az Egyetértés Társaság március 7-én a Terézvárosi Kaszinóban jelmezes kalikó-estét rendez, a mely egyike lesz a legszebb idei mulatságoknak. Az est legérdekesebb része az éjféli kabaré lesz, a melyet a szünóra alatt rendeznek s a melyben a fővárosi színházak több jeles tagja működik közre. A rendezőség irodája a Zrinyi utca 16. számú házában van, ahol délután 6 órától esti 10 óráig szivesen adnak fölvilágositást az érdeklődőknek. A divat. — A Divat Újság-hól. — Régi közmondás: Ruha teszi az embert. És ez talán soha sem volt annyira igaz, mint most, mert, hogy ennyire szép minden nő, abban föltétlenül része lehet a sok szebbnél-szebb ruhának és kalapnak. Mindamellett, ha valaki azt a kérdést intézné hozzánk, hogy mi a divat és erre határozott választ várna, nem tudnánk rá megfelelni, mert a divat annyiféle, ahány féle az ízlés, és divatos minden, ami szép, tetszetős és nem közönséges. Gyakran egy ügyesen föl- tűzött redő nagyobb hatást kelt, mint a legszebben varrott ruha, amelyben semmi eredetiség sincs. Hölgyeink bodros, fürtös fejekkel, merész kalapjokkal, eredetien szép ruhájokban, olyanok, mintha csak ideig-óráig, egy-egy vendégnapra szálltak volna ki a rámából, hogy azután visszahelyezkedjenek oda sejtelmes, szépséges népnek ... A március a farsang végét hozza meg és meghozza a tavaszi divatot is. Várjon mit hoz? Lesz-e valami olyan, ami még nem volt? Ne búsuljunk, ha nem is lesz. A legjobb, ha megmarad olyannak, amilyen most: sokféle, változatos és egyéni. Amint azt már most is javában észlelhetjük, a japán divat teljesen letűnt. A mostani hímzésminták perzsa és a hibásan töröknek mondott indiai modorban készülnek, amelyek a kasmír- vagy long-sál révén ismeretessé vált kagylómintákkal úgy a rajzban, mint a színek összeállításában művészien értékesek. Ezek a minták különösen a mellényszerű betétekhez alkalmasak, melyeknek az angol viseletnél mind nagyobb szerep jut. A kosztümruha, melynek egyforma szövetből készül a szoknyája s a kabátja, csökkenti a kabát, köpeny s átvető fontosságát. E helyett még egyre töprengenek az ujj szabásán, vagyis, hogy milyen formájú és hosszú vagy rövid legyen-e. Nos, valamelyes megoldásra eljutottunk ebben is: hosszú, sima kabáthoz az egyszerű, hosszú sonkaujj felel meg; díszes rövid kabáthoz a félhosszú, redős ujj, melynek közepesen bő és díszes kézelője van. Ami a szöveteket illeti, a bordürös (szegélymintás) kockás és csikós szövet marad divatos a tavaszra is. Az olyan csikós szöveteket, melyeknek kockás szegélymintájuk van, kompozé-szöveteknek nevezzük és ha a szabó ért ennek a szövetnek a földolgozásához, nagyon szép és eredeti hatást érhet el vele. A blúzokhoz való szoknyák közt a még mindig kedvelt berakott szoknyának most már komoly versenytársa akadt a harang- és túnikás aljban. De még nagyon ragaszkodnak a berakott aljhoz, csak a ráncok szabadabbak, nincsenek annyira letűzve, ami erősebb csípőjű hölgyeknek kevésbbé alkalmas viselet. Épp így vagyunk a könnyedén redőzött tunikával is. A milyen szép viselet mind a kettő a sugár termeteknek, a kövérebbeket óva intjük tőle. A kalapot illetőleg még nem jutott dűlőre a dolog. Mindenesetre elkeseredett harc folyik a nagy s a kis kalap között. A nagy kalap remek dísze volt minden arcnak, minden ruhának, különösen ha a viselője tudott kellő mértéket tartani. Mindenesetre föltűnik majd a tokk- és különösen a barett-forma, az oly régen elhanyagolt amazon- és háromszögű kalap. Egyik képtelen formája a várható divatnak a magas, egyenes szélű vagy lekerekített kalap. Határozottan nem szép és ezért nagyon díszítik tollal, selyemmel, szalaggal és virággal. Reméljük, hogy nem akad sok kedvelője.* A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, hét korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd utca 4. számú házában van. FŐVÁROSI ÜGYEK. A demokrata párt bomlása. Egy esztendeje múlt, hogy közvetetlenül a községi választás előtt a volt szabadelvű párt és demokrata párt, vagyis az a két párt egyesült, amely egymásnak egy évtizednél hosszabb időn át ádáz ellensége volt. A két párt egyesüléséből alakult a községi demokrata párt. Programot is adott az új párt. Programja csaknem szó szerint megegyezett a Szabad polgári párt programjával. Az új demokrata párt intéző bizottságot is választott, de annak semmiféle hatalma nem volt. A korlátlan hatalmat Vázsonyi Vilmos ragadta magához. Nem engedett senkit érvényesülni, nem tűrt ellentmondást s megkövetelte, hogy minden parancsának vakon engedelmeskedjék a párt. Mindjárt az egyesüléskor elégedetlenséget támasztott, hogy a demokraták öt mandátumot fölajánlottak a nemzetközi szociálisoknak. A szocialisták azonban a fölajánlott mandátumot visszautasították s az elégedetlenség elcsillapodott. A nagy pártnak igen sok tagjában keserű érzést támasztott, hogy a párt vezére bevitte a városházára a felekezeti kérdést. A városházán soha felekezeti kérdés nem volt. Az erkölcstelen házasságot azonban meg akarták magyarázni s azért hirdették, hogy a klerikalizmus és antiszemitizmus ellen szervezkednek. Minden kérdést ebből a szempontból tárgyaltak, különösen amikor a pártban az ellentét már élesebben megnyilatkozott s beint a pártban két csoportot alkottak, az ódemokraták és az újdemokraták csoportját. Az ódemokraták állandóan ijesztgették az antiszemitizmussal az újdemokratákat, a legegyszerűbb közigazgatási kérdésben is klerikalizmust kerestek és hirdettek. .Végre ráuntak erre az újdemokraták. Ennél is nagyobb baj volt, hogy a nagy többségben levő párt nem tudott semmit alkotn. Csaknem minden közgyűlésen botrányt provokáltak, de el nem intéztek semmit. Az örökös botrányrendezések elidegenítették a párttól a jobb ízlésű embereket. Amikor számonkérték a párttól, hogy mit alkotott,Vázsonyi egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a párt nem tud alkotni, mert minden erejét leköti, hogy a tanácsot a nagy disznóságok elkövetésétől visszatartsa. Máskor pedig a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a tanácsról. De még veszedelmesebb volt, hogy olyan vállalkozásokba kényszerítette bele a fővárost, amelyek a nagy többség meggyőződése szerint csak kárára vannak a fővárosnak, így erőszakolta keresztül a vásárpénztárt s a fölemelt dijakkal megdrágította a közélelmezést. A párt másik csoportját az idegenítette el, hogy az ó-demokraták mindent elkövettek, hogy a fővárost szembeállítsák a kormánynyal. A főváros egyesítése óta nem volt kormány, amely annyi jóakaratával támogatta volna a fővárost, minta mostani. Egyes konkrét kérdésekben kénytelen volt elismerni a közgyűlés a kormány kiváló jóakaratát s meg is köszönte. Október nyolcadikán Vázsonyi Vilmos, a párt teljhatalmú vezére, nagy beszédet mondott, amelyben egyszerre nyilvánvalóvá lett, hogy a fővárost a nemzetközi szocialisták tábora felé akarja terelni. Abban a beszédben nyilvánvaló lett, hogy Vázsonyi olyan politikát akar meghonosítani, amikőt a törvényhatóság nagy többsége követni nem hajlandó. Vázsonyinak ismeretes óbudai szereplése kiábrándította azokat is, akik még mellette állottak. Az a durva támadás, amelyet Batthyány Tivadar gróf ellen és a fővárosi alkalmazottak ellen intézett, anyyira elriasztotta a jobbérzésű embereket, hogy kijelentették, hogy ők nem vállalják tovább a felelősséget a pártvezér működéséért. A tárgyi okokon kívül személyi okok 1s élesítették a helyzetet. Vázsonyi és közvetetten környezete úgy bánt az új-demokratákkal, mintha kizárólag az ó-demokraták kegyelméből élnének. Nem engedtek érvényesülni senkit és rabszolga engedelmességet követeltek. ■ Már az óbudai csúfos kudarc után erős párt kívánta a válást. Sőt már előbb elhatározta az egyik kerület, hogy visszaállítja a kerületi értekezletet. Meg is tette. Az óbudai kudarc után Vázsonyi külföldre utazott s az új demokrata párt egyik vezető- - embere mondotta:— Nem maradhatunk együtt. Mi nem fetezhet- 15