Budapesti Hírlap, 1908. március (28. évfolyam, 54-79. szám)

1908-03-01 / 54. szám

1903. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (54. sz.) Sándorné, Hód­oly Elekné, Hornszky Emilia, Hadomor József­né dr.-né, Illmann Ottóné, Istvánffy Gyuláné, Iszer Ernőné, Jelinek Arturné, Jankovich­ Józsefné, Jessenák Pélné báróné, Kakucsy Györgyné dr.-né, Kélessy Józsefné, Karácsonyi Antalné, Karlovszky Bertalanná, Keglevich Arturné grófné, Kenedy Gézáné dr.-né, Kogutovitz Ma­­nóné, Isoválszky Ferencné, Kosztka Antalné, Klauzál Gáborné, Lónyay Gabriella, Kürthy Anna, Láng Lajosné, Legányi Károlyné Lónyay Gáborné, Lenarduzzi Jánosné, M. Hrabovszky Júlia, Margittay Tihamérné, Márkus I Jezsőné dr.-né, özvegy b­ikafalvi Máthé Lajosné, özvegy Mauks Jánosné, May Münster Kornélia, Meh­eh­ár Kál­mánná, Mary Lászlóné, Mohay Sándorné, özvegy Nagy Lajosné dr.-né, Neogrády Antalné, Neumann Árminná, Nyers Lajosné, Ott Jánosné, özvegy Orczy Szerapk­inné báróné, Örley Lajosné, Pálffy-Dani Lipótné grófné, öz­vegy Pulszky Ágostné, Palik Béláné, Pruzsinszky Ti­­vadarné, Pawlowsky Edéné, rácalmási Pajzs Gyuláné, Peyer Imréné, özvegy Polczek Jánosné, özvegy Pulszky Ferencné, Radosevich­ Tivadarné báróné, Kövesdi Rácz Béláné, Reichenstaller Kálmánné, Révay Mórné, özvegy Röser Jánosné, Ruzsicska Béláné, irsai Szabó Tiborné, Szacsvayné Emma, Soós Béláné, Székács Tivadarné, Spett Ferencné dr.-né, Schack Béliné dr.-né, Spett Elekné dr.-né, Szlányiné Magyary Margit, szabolcsi Pólyák Béláné, Streliszky Sándorné, Szemere Ilona, Szontágh Aranka ía Erzsébet, Szendéné­ Dárday Olga, Schnierrer Aladiné, Szőllőszy Istvánné, galgóci Schóber Béláné, Simay Ala­­dárné, Schiller S­i­ályné dr.-né, Schwarz Kálmánné, Szo­­kolay Kornélné, Sthymmel Gyuláné dr.-né, Táboriné Tutsek Anna, Tuczentaller Antalné, Thék Endréné, Új­helyi Mihályné, Urbanek Alajosné, Vecsey Miklósné, Víg Albertné, Vidor Pálné, Véghess Gyuláné, Világossy Jó­zsefné, Vossits Károlyné, farádi Vörös Vidorné, Wangel Jenőné dr.-né, Wehner Józsefné, Weszter Imréné, SVesz­­termayer Imréné, Ibi Lajosné, Zemplény Gyuláné, Zi­­pernowsky Károlyné, Zsarkó Józsefné, Zsilinszky Mi­hályné. A teát a következő úrileányok fogják felszolgálni: Perezel Flóra, Márta és Jol­a, Pulszky Iphigénia, Helle­­bronth Gizi, Véghess Cigi, Szelka Hajnalka, Govrik Zsu­zsika, Bessewffy Berta, Herczegh Juliska, Szilassy Klá­rika, Haasz Ilona és Mariska, Medveczky Ilona, Vidor Ilonka, Argay Aranka, Szőllössy Adrienne, Kubik Milly, Sugár Nusi és Mályva, Gröber Vilma, Pulszky Romola, Fekete Gizi, Fried Tercsi és Lilly, Baráth­ Paula, Zalesky Edith, Kiszely Ilonka, Marzsó Sarolta és Mária, Muzsik Noémi, Rudolf Aranka, Noszlopy Stanci és Margit, Bánó Rita, Horváth Margit, Haader Gizi, Kégl Edith, Koósa Adrienne, Lechner Manya, Leheyn Klári, Szép Margit, Fabricius Amelie, Ringer Margit, Jancsó­ Margit, Pru­zsinszky Auguszta, Lónyay Rózsa és Mariska,­ Sáry Eszi, Egry Rózsika. A rajztanárjelöltek és művésznő rendekek már­cius 7-én hangversennyel egybekötött zártkörű tánc­estet rendeznek a Tisztviselők Országos Egyesületé­nek (VIII., Esterházy­ utca 4.) összes termeiben. A díszelnökséget több notabilitás és a művészvilág elő­kelő tagjai vállalták el. A rendezőség már szétküldte a meghívókat. A­kik meghívót óhajtanak, fordulja­nak a vigalmi bizottsághoz (VI., Andrássy út 71., I. em. 11. ajtó, délután 12—1 és 6—7 óra között). Gyorsírók táncestéje. A Gyakorló Gyorsírók Társsága vasárnap, március 8-án este rendezi a Te­rézvárosi Kaszinó összes helyiségeiben érdekes kaba­réval egybekötött táncestéjét. A mulatság iránt, a­mely az elmúlt években mindig fényes sikerű volt, ezúttal is igen élénk érdeklődés nyilvánult meg. A rendező bizottság már megállapította a kabaré mű­sorát; a prológus elmondására Fabro Henrik dr. el­nököt kérték föl. Azok, a­kik még nem kaptak volna meghívót, forduljanak az Országos Iparegyesület irodájához (VI., Gróf Zichy Jenő-.utca 4.) A mulat­ság tiszta jövedelmét a Markovics-alap gyarapítására fordítják. A Magyar Kiviteli és Csomagszállító­ Rész­­vény­társaság Tisztviselői március 14-én, szombaton tartják meg az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör (V., Akadémia­ utca 3.) összes helyiségeiben tánc­­estéjüket. A­ mulatságot művészi hangverseny előzi meg, melyen fővárosi színházaink több előkelő mű­vésze fog közreműködni. A rendezőség mindent el­követ, hogy a hangverseny, valamint a tánceste, úgy mint az előző években, most is fényesen sikerüljön. Meghívót és jegyet a vigalmi bizottságnál (V., Mér­leg­ utca 11. sz.) lehet kapni. Az Erzsébetvárosi Kaszinó március 11-én, Bi­­kóczi­ út 36. szám alatti helyiségeiben nagyszabású művészestét rendez, a­melyen Arányi Dezső opera­énekes, Győző­ Lajos, Komlóssi Ilona, a Vígszínház művészei, Turcsányi Olga, Marosi Adél, Szilágyi Dusi, a Népszínház-Vígopera művésznői, továbbá Dienzel Oszkár, Bárdos Béla és Bárdos Hugó fognak közreműködni. Jegyet március 14-étől kezdve a ka­szinó irodájában lehet kapni. A Nőtisztviselőkz Országos Egyesülete március 7-én este a Royal-szálló nagytermében vidám estét és fehér kabarét rendez. Az est műsorát jobbára aktu­ális, igen érdekes eredeti számok töltik be. A kabaré után tánc következik. Az est tiszta jövedelme az egyesület állásközvetítő intézménye és üdülőtelepe javára fordíttatik. A nagy érdeklődés biztosítja ez est sikerét. A budapesti egyetemek és főiskolák protestáns ifjúságának Bethlen Gábor Köre márcu­s 2-án, a Tisztviselők Országos Egyesületének helyiségeiben (Esterházy­ utca 4.) táncestet rendez. Az általános érdeklődést tekintve, ez az est a farsang egyik pompás mulatsága lesz. Egyik érdekessége a művészi hang­verseny. A védőséget Molnár Viktor és Tóth János vallás- és közoktatási államtitkárok, Kovácsy Sán­dor református főgondnok, Wagner Géza, a pesti ev. egyház felügyelője és Zsilinszky Mihály egyház­kerületi felügyelő, a díszelnökséget pedig szintén a politikai és társadalmi élet több kitűnősége vállalta el. A kör kéri az érdeklődőket és a­kik még nem kap­tak meghívót, forduljanak a kör elnökségéhez (Szent-­ királyi­ utca 22. I.) Az Egyetértés Társaság március 7-én a Teréz­városi Kaszinóban jelmezes kalikó-estét rendez, a mely egyike lesz a legszebb idei mulatságoknak. Az est legérdekesebb része az éjféli kabaré lesz, a me­lyet a szünóra alatt rendeznek s a melyben a fővá­rosi színházak több jeles tagja működik közre. A rendezőség irodája a Zrinyi­ utca 16. számú házában van, a­hol délután 6 órától esti 10 óráig szivesen adnak fölvilágositást a­z érdeklődőknek. A divat. — A Divat Újság-hól. — Régi közmondás: Ruha teszi az embert. És ez talán soha sem volt annyira igaz, mint most, mert, hogy ennyire szép minden nő, abban föltétlenül része lehet a sok szebbnél-szebb ruhának és kalapnak. Mind­amellett, ha valaki azt a kérdést intézné hozzánk, hogy mi a divat és erre határozott választ várna, nem tudnánk rá megfelelni, mert a divat annyiféle, a­hány féle az ízlés, és divatos minden, a­mi szép, tet­szetős és nem közönséges. Gyakran egy ügyesen föl-­ tűzött redő nagyobb hatást kelt, mint a legszebben varrott ruha, a­melyben semmi eredetiség sincs. Höl­gyeink bodros, fürtös fejekkel, merész kalapjokkal, eredetien szép ruhájokban, olyanok, mintha csak ideig-óráig, egy-egy vendégnapra szálltak volna ki a rámából, hogy azután visszahelyezkedjenek oda sej­telmes, szépséges népnek ... A március a farsang végét hozza meg és meg­hozza a tavaszi divatot is. Várjon mit hoz? Lesz-e valami olyan, a­mi még nem volt? Ne búsuljunk, ha nem is lesz. A legjobb, ha megmarad olyannak, a­milyen most: sokféle, változatos és egyéni. A­mint azt már most is javában észlelhetjük, a japán divat teljesen letűnt. A mostani hímzésminták perzsa és a hibásan töröknek mondott indiai modor­ban készülnek, a­melyek a kasmír- vagy long-sál ré­vén ismeretessé vált kagylómintákkal úgy a rajzban, mint a színek összeállításában művészien értékesek. Ezek a minták különösen a mellényszerű betétekhez alkalmasak, melyeknek az angol viseletnél mind na­­gyobb szerep jut. A kosztüm­ruha, melynek egyforma szövetből készül a szoknyája s a kabátja, csökkenti a kabát, köpeny s átvető fontosságát. E helyett még egyre töprengenek az ujj szabásán, vagyis, hogy mi­lyen formájú és hosszú vagy rövid legyen-e. Nos, valamelyes megoldásra eljutottunk ebben is: hosszú, sima kabáthoz az egyszerű, hosszú sonkaujj felel meg; díszes rövid kabáthoz a félhosszú, redős ujj, melynek közepesen bő és díszes kézelője van. A­mi a szöveteket illeti, a bordürös (szegélymin­­tás) kockás és csikós szövet marad divatos a tavaszra is. Az olyan csikós szöveteket, melyeknek kockás sze­­gélymintájuk van, kompozé-szöveteknek nevezzük és ha a szabó ért ennek a szövetnek a földolgozásához, nagyon szép és eredeti hatást érhet­ el vele. A blúzokhoz való szoknyák közt a még mindig kedvelt berakott szoknyának most már komoly ver­senytársa akadt a harang- és túnikás­ aljban. De még nagyon ragaszkodnak a berakott aljhoz, csak a rán­cok szabadabbak, nincsenek annyira letűzve, a­mi erő­sebb csípőjű hölgyeknek kevésbbé alkalmas viselet. Épp így vagyunk a könnyedén redőzött tunikával is. A milyen szép viselet mind a kettő a sugár terme­­t­eknek, a kövérebbeket óva intjük tőle. A kalapot­ illetőleg még nem jutott dűlőre a dolog. Mindenesetre elkeseredett harc folyik a nagy s a kis kalap között. A nagy kalap remek dísze volt minden arcnak, minden ruhának, különösen ha a viselője tudott kellő mértéket tartani. Mindenesetre föltűnik majd a tokk- és különösen a barett-forma, az oly régen elhanyagolt amazon- és háromszögű ka­lap. Egyik képtelen formája a várható divatnak a magas, egyenes szélű vagy lekerekített kalap. Hatá­rozottan nem szép és ezért nagyon díszítik tollal, se­lyemmel, szalaggal és virággal. Reméljük, hogy nem akad sok kedvelője.* A Divat Újság minden hónapban kétszer jele­nik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, hét korona h­úsz fillér. Elő­fizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett posta­­utalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Buda­pesten, VIII., Rökk Szilárd­ utca 4. számú házá­ban van. FŐVÁROSI ÜGYEK. A demokrata párt bomlása. Egy esztendeje múlt, hogy közvetetlenül a köz­ségi választás előtt a volt szabadelvű párt és demo­krata párt, vagyis az a két párt egyesült, a­mely egymásnak egy évtizednél hosszabb időn át ádáz el­lensége volt. A két párt egyesüléséből alakult a köz­ségi demokrata párt. Programot is adott az új párt. Programja csaknem szó szerint megegyezett a Szabad polgári párt programjával. Az új demokrata párt in­téző bizottságot is választott, de annak semmiféle hatalma nem volt. A korlátlan hatalmat Vázsonyi Vilmos ragadta magához. Nem engedett senkit ér­vényesülni, nem tűrt ellentmondást s megkövetelte, hogy minden parancsának vakon engedelmeskedjék a párt. Mindjárt az egyesüléskor elégedetlenséget tá­masztott, hogy a demokraták öt mandátumot föl­ajánlottak a nemzetközi szociálisoknak. A szocialis­­ták azonban a fölajánlott mandátumot visszautasí­tották s az elégedetlenség elcsillapodott. A nagy pártnak igen sok tagjában keserű érzést támasztott, hogy a párt vezére bevitte a városházára a felekezeti kérdést. A városházán soha felekezeti kérdés nem volt. Az erkölcstelen házasságot azonban meg akarták magyarázni s azért hirdették, hogy a klerikalizmus és antiszemitizmus ellen szervezkednek. Minden kér­dést ebből a szempontból tárgyaltak, különösen a­mikor a pártban az ellentét már élesebben megnyi­latkozott s beint a pártban két csoportot alkottak, az ódemokraták és az újdemokraták csoportját. Az ódemokratá­k állandóan ijesztgették az antiszemitiz­mussal az újdemokratákat, a legegyszerűbb közigaz­gatási kérdésben is klerikalizmust kerestek és hir­dettek. .Végre ráuntak erre az újdemokraták. Ennél is nagyobb baj volt, hogy a nagy több­ségben levő párt nem tudott semmit alkotn. Csak­nem minden közgyűlésen botrányt provokáltak, de el nem intéztek semmit. Az örökös botrányrendezé­sek elidegenítették a­ párttól a jobb ízlésű embereket. A­mikor számonkérték a párttól, hogy mit alkotott,­­Vázsonyi egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a párt nem tud alkotni, mert minden erejét leköti, hogy a­ tanácsot a nagy disznóságok elkövetésétől visszatartsa. Máskor pedig a legnagyobb elismerés­sel nyilatkozott a tanácsról. De még veszedelmesebb volt, hogy olyan vállalkozásokba kényszerítette bele a fővárost, a­melyek a nagy többség meggyőződése szerint csak kárára vannak a fővárosnak, így erő­szakolta keresztül a vásárpénztárt s a fölemelt dijak­kal megdrágította a közélelmezést. A párt másik csoportját az idegenítette el, hogy az ó-demokraták mindent elkövettek, hogy a fő­várost szembeállítsák a kormánynyal. A főváros egye­sítése óta nem volt kormány, a­mely annyi jóakaratá­val támogatta volna a fővárost, mint­­a mostani. Egyes konkrét kérdésekben kénytelen volt elismerni a közgyűlés a kormány kiváló jóakaratát s meg is kö­szönte. Október nyolcadikán Vázsonyi Vilmos, a párt teljhatalmú vezére, nagy beszédet mondott, a­mely­ben egyszerre nyilvánvalóvá lett, hogy a fővárost a nemzetközi szocialisták tábora felé akarja terelni. Abban a beszédben nyilvánvaló lett, hogy Vázsonyi olyan politikát akar meghonosítani, a­mikőt­ a tör­vényhatóság nagy többsége követni nem hajlandó. Vázsonyinak ismeretes óbudai szereplése kiábrándí­totta azokat is, a­kik még mellette állottak. Az a durva támadás, a­melyet Batthyány Tivadar gróf ellen és a fővárosi alkalmazottak ellen intézett, any­­­yira elriasztotta a jobbérzésű embereket, hogy kije­lentették, hogy ők nem vállalják tovább a felelőssé­get a pártvezér működéséért. A tárgyi okokon kívül személyi okok 1s élesí­tették a helyzetet. Vázsonyi és közvetetten környe­zete úgy bánt az új-demokratákkal, mintha kizárólag az ó-demokraták kegyelméből élnének. Nem engedtek érvényesülni senkit és rabszolga engedelmességet kö­veteltek.­­ ■ Már az óbudai csúfos kudarc után erős párt kí­vánta a válást. Sőt már előbb elhatározta az egyik kerület, hogy visszaállítja a kerületi értekezletet. Meg is tette. Az óbudai kudarc után Vázsonyi kül­földre utazott s az új­ demokrata párt egyik vezető- - embere mondotta:­­— Nem maradhatunk együtt. Mi nem fetezhet- 15

Next