Budapesti Hírlap, 1908. március (28. évfolyam, 54-79. szám)

1908-03-17 / 67. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP. (67. sz.) 1908. március 17. nótákkal gyönyörködtette a közönséget. Az ünnep­ség Földváry Imrének, a Joghallgatók tudományos egyesülete elnökének záróbeszédével és a Szózat el­­éneklésével ért véget. A diákok azután a Kossuth­­nótát énekelve, zászlóik alatt vonultak az Egyetem­­térre, a­hol szétoszlottak. Délután két órakor újra gyülekeztek az ifjak az Egyetem­ téren, a­hol a Himnusz eléneklése után Frecht István, a Menza Akadémika főjegy­zője mondott beszédet, majd Szepsey Mihály elsza­valta Ábrányinak Márciusi eskü című költeményét. A nagyszámú közönséggel megszaporodott ifjúság azután a Kecskeméti­ utcán és a Kálvin-téren át a Múzeum elé vonult. A Múzeum lépcsőjének jobb oldalán, a­hol hatvan évvel ezelőtt Petőfi Sándor szavalta el Talpra magyar­ját, ifjabb Nagy Dezső, a Joghallgatók Tudományos Egyesületének alelnöke, mondott beszédet, maj­d Sepsey László, a Kossuth- Szövetség főjegyzője szavalta el nagy hatással a Talpra magyar-t. Még Bréde István, a Kossuth- Szövetség alelnöke és Melha Armand mondottak be­szédet, mire a tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult. A Petőfi-szobornál Mihályi Lajos szavalta el a Talpra magyar­t, majd Mezei Kornél, a Sorompó ifjúsági liga titkára beszélt, mire Pető István, a Kossuth­ Szövetség főtitkára koszorúzta m­eg a szobrot. A polgárság nevében Kalmár Antal beszélt, majd Melha Armand és Lánczi Samu beszéltek. Petőfi szobrától a menet a koronaherceg­ utcai Pilvax-kávéház elé vonult, a­hol Torök Miklós, az egyetemi olvasókör irodalmi szakosztályának elnöke, Kálmán Dezső és Téry Kálmán emlékeztek meg a nagy napnak a híres kávéházzal összefüggő esemé­nyeiről. Végül Lánczi Samu a Talpra magyar­t sza­valta el, a­mivel az ünnep véget ért. A szocialisták. A szociáldemokrata­ párt is tartott márciusi fölvonulást, a­mely ismét zavargássá fajult. Több he­lyen durva szitkok zavarták az ünnep méltóságát, de történt verekedés, sőt megszólalt újra a revolver is. Hogy mégis komolyabb összeütközésre nem került sor, annak a nagyszabású intézkedésnek tudható be, a­melyet Boda Dezső dr. főkapitány a tegnapi napra tett. A mosonyi­ utcai rendőrkaszárnyában, a rendőr­­kapitányságok udvarán és az összes útvonalakon nagy rendőrcsapatok állottak készenlétben, és az ut­cákon cirkált a tizenhatos huszárok két százada. A rendőrség mindenütt, a­hol összeütközésre került a dolog — s ilyen hely több is volt — energikus közbe­lépésével azonnal elejét vette minden nagyobb za­vargásnak. A szociáldemokrata munkásság már­ a déli órák­ban a Tisza Kálmán­ téren gyülekezett. A menet, a­melyben több ezer ember vett részt, zárt sorokban délután két órakor indult el a Rákóczi-úton, a Kos­suth Lajos-utcán végig haladt a Petőfi-szobor felé, az ünnepség helyére. Útközben, szokás szerint, éltet­ték az általános választói jogot, és abcugolták a nép­csalókat és a házbéruzsorásokat. Közben a Marseillaist és munkásdalokat is énekeltek. A­mikor a menet a Kossuth Lajos­ utcába fordult, az Országos Kaszinó palotája előtt nagy zajongást vitt véghez: — Le a dzsentri kaszinóval ! Vesszenek a nép ellenségei! Abcug mágnások! — s ilyenféléket kia­báltak. Ugyanez ismétlődött meg aztán , a Nemzeti Ka­szinó előtt is, de még zajosabban. A tömeg éktelenül fütyült, abcugolt, sokan fenyegetőztek, s közben vala­melyik elvtárs a revolverét is elsütötte. Azonnal több detektív is kereste a lövöldöző embert, a­kit azonban olyan jól elrejtettek, hogy nem tudtak nyomára akadni. A golyó szerencsére nem tett kárt senkiben, a rend sem bomlott föl. A király háza elé érve, a me­net találkozott az ott sorakozó egyetemi hallgatókkal és keresztényszocialista munkásokkal. Ezúttal aztán már kis hija, hogy baj nem történt. Egy szociáldemo­krata munkás ugyanis éktelen szitkozód­ással rá­támadt egy egyetemi hallgatóra, és leszakította a ka­bátjáról a tulipánt. Erre aztán verekedésre került a dolog, a­melybe egyre többen keveredtek. A közelben intézkedő Szentkirályi Béla fogalmazó azonban tíz rendőrrel azonnal szétválasztotta a verekedőket, mire aztán a menet minden incidens nélkül vonult tovább a Petőfi-szoborhoz. A szociáldemokrata­ párt küldöttei megkoszo­rúzták Petőfi Sándor szobrát, mire az egyesült mun­­kás-daloskörök a Fél erős kezű munkások . . . kez­detű dalt énekelték, majd pedig Perc­es István mun­kás szavalt. Ezután Bokányi Dezső beszélt a szociál­demokrata­ párt vezetősége nevében. Azzal kezdte, hogy a szabadság után való vágyakozást az elnyo­matás idézte elő. A magyar nép küzdelme azonban nehéz egyrészt a mágnások dölyfössége, másrészt a politikailag éretlen polgárság nemtörődömsége miatt. Ezért nem küzdöttek ki eddig egyet, sem a tizenkét pont közül. Az állapotok ma sem jobbak, mint a legsötétebb abszolutizmus idején. Petőfi azért küzdött, a­miért ma a proletárok milliói: az emberi jogokért. Föllépése sirálya volt a közeledő viharnak. Az ő jelenük, mondja a szónok, a vihar lesz s ha a történelem a tisztító vihar föladatát rója rájuk, attól sem riadnak vissza. A küzdelem talán felül múlja erejüket, de megmondotta Björn­son, hogy vannak idők, a­mikor a nemzeteknek erejükön felül kell küzdeni. Az ő erejük talán ke­vés, de mögöttük vannak a világ proletárjainak milliói. A királyok teljhatalma már megszűnt. Leg­jobb példája ennek Oroszország. Az ő fegyvertá­rukban is ott a kard, de győzelem után összetört a kalapács. A polgári március megszűnt. Példa rá, hogy Kossuth Ferenc ma sem csukatta be az üzle­teket. Az új márciusnak nem tizenkét, de csak há­rom pontja lesz: egyenlő jog, egyenlő kultusz, egyéni szabadság. Ezzel a beszéddel véget ért a szocialisták ün­nepe. A tömeg egy része hallgatva a békés elvonulást sürgető szóra, elvonult, más része azonban együtt ma­radt, mint a következmények csakhamar megmutat­ták, azzal a célzattal, hogy megismételje a múltkori tüntetést. A szocialisták zöme most a Petőfi­ térről a Kossuth Lajos­ utcába vonult. Útközben éltették a vá­lasztói jogot, leggyakrabban azonban ilyenféle kiál­tásokat lehetett hallani: — Le a grófokkal! Le a népnyúzókkal! Le a he­rékkel! A rendőrség erre közbelépett, mert minden jel azt mutatta, hogy a tömeg a Nemzeti Kaszinó abla­kait akarja kővel bezúzni. A rendőrök kordont von­tak és a tömeg egy részét a Szép­ utcába, a másik ré­szét a Kossuth Lajos­ utcának a Nemzeti Kaszinóval ellenkező oldalon lévő gyalogjárójára terelték. Mind­ez persze nem ment simán. A tömeg ordítozott,, kia­bált, némelyek ellenkezni próbáltak. Közben azután a tömegből valaki egyszerre csak revolverrel megint rá­lőtt a rendőrökre. A golyó Diószegi Balázs 307. számú rendőr füle mellett sivított el. A rendőrök erre kar­dot rántottak, s szétkergették a tüntetőket, a­kik kö­zül többen kővel is hajigáltak. Ugyanekkor az Országos Kaszinó épülete előtt szintén kőzáport zúdítottak a tüntetők a rendőrökre. Egy kő Kulics János 1330. számú rendőrt érte, a­ki súlyosan megsebesült. A rendőrség erre itt is szétker­gette a zavargókat. * *• A magyarországi újjászervező szociáldemokrata­párt kétszáz tagú küldöttsége délelőtt koszorúzta meg Petőfi Sándor szobrát. A szobor előtt az időközben ez­rekre fölszaporodott közönséghez Odri Vilmos inté­zett beszédet. Az ünneplést egyre zavarták az ott megjelent másik pártbeli szociáldemokraták, de a rendőrség közbelépése elejét vette a nagyobb zavar­gásnak. A keresztény-szocialisták ugyancsak délelőtt mentek a szoborhoz. A párt megbízottja rövid be­széd után koszorút tett a szoborra. Az iskolák ünnepe. Az I. kerületi állami főgimnázium Széchényi■ Önképzőköre vasárnap délelőtt ünnepelte meg a márciusi nagy napok emlékét. A Szózat eléneklése után Schultz Gyula szavalta el Petőfi Nemzeti da­lát; Imreh Béla ünnepi beszéde után Kiss Gyula tartott fölol­vasást szabadságharcunkról; Matyéka, Vida, Fischer és Sebestyén vonósnégyese és Bárány I­ászló szavalata után a Himnusz éneklésével oszlott el a közönség. A kegyesrendi főgimnázium ma délután ren­dezte szabadság-ünnepét az Uránia Színházban. A közönség, mely a színházat megtöltötte, különösen a zeneszámokat fogadta nagy tetszéssel. A sikerült ünnepet kitűnően előadott ifjúsági színjáték fe­jezte be. A VII. kerületi állami főgimnázium ifjúsági önképzőköre si­kerü­lt ünnepet rendezett a márciusi napok emlékére. Az ünnepet a Kacsóh Pongrác ta­nár vezetése alatt álló zene- és énekkar nyitotta meg a Himnus­­szal. Foltényi Róbert VIII. osztályú tanuló elnöki ünnepi beszéde után Rónay János VIII. osztályú tanuló szavalta el Lampert Géza Március 15-ik­e című költeményét. Majd Szent- Györgyi Pál Vili. osztályú tanuló Brahms Magyar táncai-t adta elő Kacsóh Pongrác dr. tanár zongora­­kísérete mellett. Ezután Bárdossy László VTII. osz­tályú­­tanuló mondott ünnepi beszédet. Majd Farkas a Vén cigány melodrámáját szavalta Márk Dezső és Szinte János VIII. osztályú tanulók zongora­­kíséretével. Létmányi Nándor buzdító beszéde zárta be a hazafias ünnepet. A budapesti László Mihály-féle nyilvános fő­gimnázium Deák Fere­nc-öniképző köre szintén meg­ünnepelte március 15-ét az intézet dísztermében. A Himnusz eléneklése után Makay István intézeti tanár mondott hatásos alkalmi beszédet, majd Kor­­nicki tanuló elszavalta a Talpra magyar­t, a­melyet azután az énekkar is elénekelt. Az intézet zenekara azután magyar dalokat adott elő, az énekkar pedig Késmárky Á. tanár vezetésével az őszi harmat után . . . kezdetű kuruc dalt énekelte. Majd Gruba­­novisch Á. tanuló Szabolcsk­a Mihály Édes­apám című költeményét szavalta. Az ifjúság Hertelendi indulója és a Kossuth-nóta mellett oszlott szét. Az V. kerületi állami főreáliskola irodalmi is­kolája szintén szépen sikerült matinét rendezett, a­melyen az iskola egész tanári kara is részt vett. Az ünnepet az intézet énekkara által Baumann Sándor vezetésével előadott Himnusz nyitotta meg, a­mely után Rombauer Emil főigazgató mondott megnyitó beszédet. Azután Sonnenfeld Géza szavalta a Nem­zeti dalt, Preuss Oszkár és Patkány Albin pedig Kun László szerenádját adták elő az Ocskay brigadé­­rosból. Az ünnepi beszédet Tieder Zsigmond, a kör ifjúsági elnöke mondotta, majd Wolkenstein Imre szavalta el Ábrányi Márciusi dalait s végül Bosko­­vics Bernát, budai Goldberger Andor és Hauser Sándor előadták Kun-Váradi melodrámáját, Petőfi a Hortobágyon. A Szózat eléneklése rekesztette be a műsort. A budapesti VII. kerületi állami felső keres­kedelmi iskola szépen sikerült ünnepén beszédet mondott Graf Vilmos és Boti Alfréd tanulók; szaval­tak Weiszmann Pál és Zoltán Miksa növendékek. Az ünnepet a Himnusz nyitotta meg és a Szózat zárta be; elénekelte még az ifjúság a Tavasz elmúlt című dalt és a Kossuth-nótát. A Polgári iskolai Tanárjelöltek a szokáshoz hí­ven az idén is a budavári honvédszobornál ünnepel­ték meg március 15-ikét. Az ünnepi beszédet Rá­kosi Zoltán ifjúsági elnök mondotta nagy hatással. Hörömpe János a Talpra magyart szavalta, Eördögh Lajos lelkes alkalmi szavalata után Képessy Béla rövid beszéddel megkoszorúzta a szobrot. A nagy­számú ünneplő közönség a Kossuth-nóta hangjaival oszlott szét. A II. kerületi állami tanítónő- és nevelőnő­­képző-intézet ifjúsága és tanári testülete nagy lel­kesedéssel ünnepelte március 15-ikét. A megjelent vendégek és az ifjúság zsúfolásig megtöltötték az intézet dísztermét. Jelen voltak Gonda Béla és Ruffy Pál miniszteri tanácsosok. Az ifjúság önképző körének énekkara néhány dalt énekelt, közben pedig alkalmi szavalatokat, hegedű-, zongora- és énekdara­bokat adtak. Az ünnepi beszédet Nagy László taní­­tóképző-intézeti igazgató mondotta. A közönség és az ifjúság lelkesedve éljenezte a hatásos beszédet. A Práter­ utcai polgári és kereskedelmi leány­iskola lelkes ünnepséggel hódolt a szabadságharc emlékének. A matiné az intézet énekkarának meg­nyitójával kezdődött. Lengyel Alajos dr. igazgató lendületes szavai után Reitter Ferencné asszony gyö­nyörű Ünnepi beszéd­del méltatta a márciusi ese­mények jelentőségét. Percekig zúgott a taps a föl­olvasás után. Igen ügyesen szavalt egy-egy alkalmi költeményt Benkő Irén, Szenes Mariska és Villányi Kató. Az énekkar még két énekszámmal szerepelt, a­melyeknek gondos betanításáért Bárdossy Irén asszony érdemel dicséretet. A budapesti vendéglősök szakiskolájában szép ünnepség keretében ülték meg március 15-ét. Glück Frigyes, az iskola felügyelő bizottságának elnöke, szép megnyitó beszéde után Walter Károly igazgató mondott szép, hazafias beszédet. Utána az iskola egy növendéke szavalta el Petőfi Talpra magyar­ját, majd Gundel János ipartársulati elnök szép beszéd­del adta át Sziráky Mátyásnak az István alap díját. Glück Frigyes záróbeszédében meleg szavakkal üd­vözölte Walter Károly igazgatót, a­ki most töltötte be működésének negyedszázadát. Az ünnepelt megha­­tottan mondott köszönetet az elismerésért s ezzel a szép ünnepség véget ért. . Az V. kerületi Sziget­ utcai iparostanuló is­kola ifjúságának márciusi ünnepe vasárnap dél­előtt 9 órakor folyt le az épület tornatermében. A megnyitó beszédet Schuch József igazgató, az ünnepi beszédet pedig Kiinda Gyula tanár mondotta. A Lovas-féle zenekonzervatórium az intézet dísztermében nagy közönség jelenlétében ünnepelte meg március 15-ikét. Közreműködtek Mosánszky nővérek, Elischer Gizike, Chlebák Annuska, Rich­ter Zsófika, Kenessei Sándor, Schossberger Ernő dr., Reményi Andor, Kondor Miklós, Kugli Gyula és Molnár József. A szép ünnepet a Szózat zárta be, melyet az intézeti növendékek énekkara a közönség­gel együtt énekelt. A II. kerületi Medve­ utcai szakirányú ipar­iskola ötszázfőnyi ifjúsága hazafias ünneppel ülte meg 1848 március 15-ének évfordulóját. A Himnusz eléneklése után Sziklay Béla igazgató mondott meg­nyitó beszédet, majd szavalatok következtek, melyek után Csernay József ipariskolai tanító méltatta a szabadságharc eseményeit. A Szózat eléneklése után az iparosifjúság a tanári kar vezetésével a Honvéd­­szoborhoz vonult, melyet a tanulók adakozásából szerzett hatalmas babérkoszorúval koszorúzott meg. Ott is a Himnuszt énekelték el, azután Sziklay Béla igazgató mondott beszédet; egy tanuló szavalata és a Szózat eléneklése után az ifjúság szétoszlott. A Breuer Emilia-féle leánynevelő intézet is igen sikerült ünnepség keretében ülte meg március 15-ét. Az ünnep, melyen több beszéd és szavalat volt, igen szépen folyt le. A Szász-féle elemi iskola márciusi ünnepe nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. Szász Irén igazgatónő alkalmi mesét mondott a gyermekek­nek, a­kiik lelkesen szavaltak és énekeltek. A II. kerületi medve­ utcai szakirányú ipar­iskola ötszáz főnyi ifjúsága is hazafias ünnepet ült. A Himnusz eléneklése után Sziklay Béla igazgató mondott megnyitó beszédet, majd szavalat követke­zett, a­mely után Csernay József ipariskolai tanító méltatta a szabadságharc eseményeit. A Szózat el­éneklése után az iparos-ifjúság a tanári kar vezeté­sével a honvédszoborhoz vonult, melyet a tanulók adakozásából szerzett hatalmas babérkoszorúval ko­szorúzott meg. Itt is a Himnuszt énekelték el, az­

Next