Budapesti Hírlap, 1908. március (28. évfolyam, 54-79. szám)
1908-03-17 / 67. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP. (67. sz.) 1908. március 17. nótákkal gyönyörködtette a közönséget. Az ünnepség Földváry Imrének, a Joghallgatók tudományos egyesülete elnökének záróbeszédével és a Szózat eléneklésével ért véget. A diákok azután a Kossuthnótát énekelve, zászlóik alatt vonultak az Egyetemtérre, ahol szétoszlottak. Délután két órakor újra gyülekeztek az ifjak az Egyetem téren, ahol a Himnusz eléneklése után Frecht István, a Menza Akadémika főjegyzője mondott beszédet, majd Szepsey Mihály elszavalta Ábrányinak Márciusi eskü című költeményét. A nagyszámú közönséggel megszaporodott ifjúság azután a Kecskeméti utcán és a Kálvin-téren át a Múzeum elé vonult. A Múzeum lépcsőjének jobb oldalán, ahol hatvan évvel ezelőtt Petőfi Sándor szavalta el Talpra magyarját, ifjabb Nagy Dezső, a Joghallgatók Tudományos Egyesületének alelnöke, mondott beszédet, majd Sepsey László, a Kossuth- Szövetség főjegyzője szavalta el nagy hatással a Talpra magyar-t. Még Bréde István, a Kossuth- Szövetség alelnöke és Melha Armand mondottak beszédet, mire a tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult. A Petőfi-szobornál Mihályi Lajos szavalta el a Talpra magyart, majd Mezei Kornél, a Sorompó ifjúsági liga titkára beszélt, mire Pető István, a Kossuth Szövetség főtitkára koszorúzta meg a szobrot. A polgárság nevében Kalmár Antal beszélt, majd Melha Armand és Lánczi Samu beszéltek. Petőfi szobrától a menet a koronaherceg utcai Pilvax-kávéház elé vonult, ahol Torök Miklós, az egyetemi olvasókör irodalmi szakosztályának elnöke, Kálmán Dezső és Téry Kálmán emlékeztek meg a nagy napnak a híres kávéházzal összefüggő eseményeiről. Végül Lánczi Samu a Talpra magyart szavalta el, amivel az ünnep véget ért. A szocialisták. A szociáldemokrata párt is tartott márciusi fölvonulást, amely ismét zavargássá fajult. Több helyen durva szitkok zavarták az ünnep méltóságát, de történt verekedés, sőt megszólalt újra a revolver is. Hogy mégis komolyabb összeütközésre nem került sor, annak a nagyszabású intézkedésnek tudható be, amelyet Boda Dezső dr. főkapitány a tegnapi napra tett. A mosonyi utcai rendőrkaszárnyában, a rendőrkapitányságok udvarán és az összes útvonalakon nagy rendőrcsapatok állottak készenlétben, és az utcákon cirkált a tizenhatos huszárok két százada. A rendőrség mindenütt, ahol összeütközésre került a dolog — s ilyen hely több is volt — energikus közbelépésével azonnal elejét vette minden nagyobb zavargásnak. A szociáldemokrata munkásság már a déli órákban a Tisza Kálmán téren gyülekezett. A menet, amelyben több ezer ember vett részt, zárt sorokban délután két órakor indult el a Rákóczi-úton, a Kossuth Lajos-utcán végig haladt a Petőfi-szobor felé, az ünnepség helyére. Útközben, szokás szerint, éltették az általános választói jogot, és abcugolták a népcsalókat és a házbéruzsorásokat. Közben a Marseillaist és munkásdalokat is énekeltek. Amikor a menet a Kossuth Lajos utcába fordult, az Országos Kaszinó palotája előtt nagy zajongást vitt véghez: — Le a dzsentri kaszinóval ! Vesszenek a nép ellenségei! Abcug mágnások! — s ilyenféléket kiabáltak. Ugyanez ismétlődött meg aztán , a Nemzeti Kaszinó előtt is, de még zajosabban. A tömeg éktelenül fütyült, abcugolt, sokan fenyegetőztek, s közben valamelyik elvtárs a revolverét is elsütötte. Azonnal több detektív is kereste a lövöldöző embert, akit azonban olyan jól elrejtettek, hogy nem tudtak nyomára akadni. A golyó szerencsére nem tett kárt senkiben, a rend sem bomlott föl. A király háza elé érve, a menet találkozott az ott sorakozó egyetemi hallgatókkal és keresztényszocialista munkásokkal. Ezúttal aztán már kis hija, hogy baj nem történt. Egy szociáldemokrata munkás ugyanis éktelen szitkozódással rátámadt egy egyetemi hallgatóra, és leszakította a kabátjáról a tulipánt. Erre aztán verekedésre került a dolog, amelybe egyre többen keveredtek. A közelben intézkedő Szentkirályi Béla fogalmazó azonban tíz rendőrrel azonnal szétválasztotta a verekedőket, mire aztán a menet minden incidens nélkül vonult tovább a Petőfi-szoborhoz. A szociáldemokrata párt küldöttei megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, mire az egyesült munkás-daloskörök a Fél erős kezű munkások . . . kezdetű dalt énekelték, majd pedig Perces István munkás szavalt. Ezután Bokányi Dezső beszélt a szociáldemokrata párt vezetősége nevében. Azzal kezdte, hogy a szabadság után való vágyakozást az elnyomatás idézte elő. A magyar nép küzdelme azonban nehéz egyrészt a mágnások dölyfössége, másrészt a politikailag éretlen polgárság nemtörődömsége miatt. Ezért nem küzdöttek ki eddig egyet, sem a tizenkét pont közül. Az állapotok ma sem jobbak, mint a legsötétebb abszolutizmus idején. Petőfi azért küzdött, amiért ma a proletárok milliói: az emberi jogokért. Föllépése sirálya volt a közeledő viharnak. Az ő jelenük, mondja a szónok, a vihar lesz s ha a történelem a tisztító vihar föladatát rója rájuk, attól sem riadnak vissza. A küzdelem talán felül múlja erejüket, de megmondotta Björnson, hogy vannak idők, amikor a nemzeteknek erejükön felül kell küzdeni. Az ő erejük talán kevés, de mögöttük vannak a világ proletárjainak milliói. A királyok teljhatalma már megszűnt. Legjobb példája ennek Oroszország. Az ő fegyvertárukban is ott a kard, de győzelem után összetört a kalapács. A polgári március megszűnt. Példa rá, hogy Kossuth Ferenc ma sem csukatta be az üzleteket. Az új márciusnak nem tizenkét, de csak három pontja lesz: egyenlő jog, egyenlő kultusz, egyéni szabadság. Ezzel a beszéddel véget ért a szocialisták ünnepe. A tömeg egy része hallgatva a békés elvonulást sürgető szóra, elvonult, más része azonban együtt maradt, mint a következmények csakhamar megmutatták, azzal a célzattal, hogy megismételje a múltkori tüntetést. A szocialisták zöme most a Petőfi térről a Kossuth Lajos utcába vonult. Útközben éltették a választói jogot, leggyakrabban azonban ilyenféle kiáltásokat lehetett hallani: — Le a grófokkal! Le a népnyúzókkal! Le a herékkel! A rendőrség erre közbelépett, mert minden jel azt mutatta, hogy a tömeg a Nemzeti Kaszinó ablakait akarja kővel bezúzni. A rendőrök kordont vontak és a tömeg egy részét a Szép utcába, a másik részét a Kossuth Lajos utcának a Nemzeti Kaszinóval ellenkező oldalon lévő gyalogjárójára terelték. Mindez persze nem ment simán. A tömeg ordítozott,, kiabált, némelyek ellenkezni próbáltak. Közben azután a tömegből valaki egyszerre csak revolverrel megint rálőtt a rendőrökre. A golyó Diószegi Balázs 307. számú rendőr füle mellett sivított el. A rendőrök erre kardot rántottak, s szétkergették a tüntetőket, akik közül többen kővel is hajigáltak. Ugyanekkor az Országos Kaszinó épülete előtt szintén kőzáport zúdítottak a tüntetők a rendőrökre. Egy kő Kulics János 1330. számú rendőrt érte, aki súlyosan megsebesült. A rendőrség erre itt is szétkergette a zavargókat. * *• A magyarországi újjászervező szociáldemokratapárt kétszáz tagú küldöttsége délelőtt koszorúzta meg Petőfi Sándor szobrát. A szobor előtt az időközben ezrekre fölszaporodott közönséghez Odri Vilmos intézett beszédet. Az ünneplést egyre zavarták az ott megjelent másik pártbeli szociáldemokraták, de a rendőrség közbelépése elejét vette a nagyobb zavargásnak. A keresztény-szocialisták ugyancsak délelőtt mentek a szoborhoz. A párt megbízottja rövid beszéd után koszorút tett a szoborra. Az iskolák ünnepe. Az I. kerületi állami főgimnázium Széchényi■ Önképzőköre vasárnap délelőtt ünnepelte meg a márciusi nagy napok emlékét. A Szózat eléneklése után Schultz Gyula szavalta el Petőfi Nemzeti dalát; Imreh Béla ünnepi beszéde után Kiss Gyula tartott fölolvasást szabadságharcunkról; Matyéka, Vida, Fischer és Sebestyén vonósnégyese és Bárány Iászló szavalata után a Himnusz éneklésével oszlott el a közönség. A kegyesrendi főgimnázium ma délután rendezte szabadság-ünnepét az Uránia Színházban. A közönség, mely a színházat megtöltötte, különösen a zeneszámokat fogadta nagy tetszéssel. A sikerült ünnepet kitűnően előadott ifjúsági színjáték fejezte be. A VII. kerületi állami főgimnázium ifjúsági önképzőköre sikerült ünnepet rendezett a márciusi napok emlékére. Az ünnepet a Kacsóh Pongrác tanár vezetése alatt álló zene- és énekkar nyitotta meg a Himnusszal. Foltényi Róbert VIII. osztályú tanuló elnöki ünnepi beszéde után Rónay János VIII. osztályú tanuló szavalta el Lampert Géza Március 15-ike című költeményét. Majd Szent- Györgyi Pál Vili. osztályú tanuló Brahms Magyar táncai-t adta elő Kacsóh Pongrác dr. tanár zongorakísérete mellett. Ezután Bárdossy László VTII. osztályútanuló mondott ünnepi beszédet. Majd Farkas a Vén cigány melodrámáját szavalta Márk Dezső és Szinte János VIII. osztályú tanulók zongorakíséretével. Létmányi Nándor buzdító beszéde zárta be a hazafias ünnepet. A budapesti László Mihály-féle nyilvános főgimnázium Deák Ferenc-öniképző köre szintén megünnepelte március 15-ét az intézet dísztermében. A Himnusz eléneklése után Makay István intézeti tanár mondott hatásos alkalmi beszédet, majd Kornicki tanuló elszavalta a Talpra magyart, amelyet azután az énekkar is elénekelt. Az intézet zenekara azután magyar dalokat adott elő, az énekkar pedig Késmárky Á. tanár vezetésével az őszi harmat után . . . kezdetű kuruc dalt énekelte. Majd Grubanovisch Á. tanuló Szabolcska Mihály Édesapám című költeményét szavalta. Az ifjúság Hertelendi indulója és a Kossuth-nóta mellett oszlott szét. Az V. kerületi állami főreáliskola irodalmi iskolája szintén szépen sikerült matinét rendezett, amelyen az iskola egész tanári kara is részt vett. Az ünnepet az intézet énekkara által Baumann Sándor vezetésével előadott Himnusz nyitotta meg, amely után Rombauer Emil főigazgató mondott megnyitó beszédet. Azután Sonnenfeld Géza szavalta a Nemzeti dalt, Preuss Oszkár és Patkány Albin pedig Kun László szerenádját adták elő az Ocskay brigadérosból. Az ünnepi beszédet Tieder Zsigmond, a kör ifjúsági elnöke mondotta, majd Wolkenstein Imre szavalta el Ábrányi Márciusi dalait s végül Boskovics Bernát, budai Goldberger Andor és Hauser Sándor előadták Kun-Váradi melodrámáját, Petőfi a Hortobágyon. A Szózat eléneklése rekesztette be a műsort. A budapesti VII. kerületi állami felső kereskedelmi iskola szépen sikerült ünnepén beszédet mondott Graf Vilmos és Boti Alfréd tanulók; szavaltak Weiszmann Pál és Zoltán Miksa növendékek. Az ünnepet a Himnusz nyitotta meg és a Szózat zárta be; elénekelte még az ifjúság a Tavasz elmúlt című dalt és a Kossuth-nótát. A Polgári iskolai Tanárjelöltek a szokáshoz híven az idén is a budavári honvédszobornál ünnepelték meg március 15-ikét. Az ünnepi beszédet Rákosi Zoltán ifjúsági elnök mondotta nagy hatással. Hörömpe János a Talpra magyart szavalta, Eördögh Lajos lelkes alkalmi szavalata után Képessy Béla rövid beszéddel megkoszorúzta a szobrot. A nagyszámú ünneplő közönség a Kossuth-nóta hangjaival oszlott szét. A II. kerületi állami tanítónő- és nevelőnőképző-intézet ifjúsága és tanári testülete nagy lelkesedéssel ünnepelte március 15-ikét. A megjelent vendégek és az ifjúság zsúfolásig megtöltötték az intézet dísztermét. Jelen voltak Gonda Béla és Ruffy Pál miniszteri tanácsosok. Az ifjúság önképző körének énekkara néhány dalt énekelt, közben pedig alkalmi szavalatokat, hegedű-, zongora- és énekdarabokat adtak. Az ünnepi beszédet Nagy László tanítóképző-intézeti igazgató mondotta. A közönség és az ifjúság lelkesedve éljenezte a hatásos beszédet. A Práter utcai polgári és kereskedelmi leányiskola lelkes ünnepséggel hódolt a szabadságharc emlékének. A matiné az intézet énekkarának megnyitójával kezdődött. Lengyel Alajos dr. igazgató lendületes szavai után Reitter Ferencné asszony gyönyörű Ünnepi beszéddel méltatta a márciusi események jelentőségét. Percekig zúgott a taps a fölolvasás után. Igen ügyesen szavalt egy-egy alkalmi költeményt Benkő Irén, Szenes Mariska és Villányi Kató. Az énekkar még két énekszámmal szerepelt, amelyeknek gondos betanításáért Bárdossy Irén asszony érdemel dicséretet. A budapesti vendéglősök szakiskolájában szép ünnepség keretében ülték meg március 15-ét. Glück Frigyes, az iskola felügyelő bizottságának elnöke, szép megnyitó beszéde után Walter Károly igazgató mondott szép, hazafias beszédet. Utána az iskola egy növendéke szavalta el Petőfi Talpra magyarját, majd Gundel János ipartársulati elnök szép beszéddel adta át Sziráky Mátyásnak az István alap díját. Glück Frigyes záróbeszédében meleg szavakkal üdvözölte Walter Károly igazgatót, aki most töltötte be működésének negyedszázadát. Az ünnepelt meghatottan mondott köszönetet az elismerésért s ezzel a szép ünnepség véget ért. . Az V. kerületi Sziget utcai iparostanuló iskola ifjúságának márciusi ünnepe vasárnap délelőtt 9 órakor folyt le az épület tornatermében. A megnyitó beszédet Schuch József igazgató, az ünnepi beszédet pedig Kiinda Gyula tanár mondotta. A Lovas-féle zenekonzervatórium az intézet dísztermében nagy közönség jelenlétében ünnepelte meg március 15-ikét. Közreműködtek Mosánszky nővérek, Elischer Gizike, Chlebák Annuska, Richter Zsófika, Kenessei Sándor, Schossberger Ernő dr., Reményi Andor, Kondor Miklós, Kugli Gyula és Molnár József. A szép ünnepet a Szózat zárta be, melyet az intézeti növendékek énekkara a közönséggel együtt énekelt. A II. kerületi Medve utcai szakirányú ipariskola ötszázfőnyi ifjúsága hazafias ünneppel ülte meg 1848 március 15-ének évfordulóját. A Himnusz eléneklése után Sziklay Béla igazgató mondott megnyitó beszédet, majd szavalatok következtek, melyek után Csernay József ipariskolai tanító méltatta a szabadságharc eseményeit. A Szózat eléneklése után az iparosifjúság a tanári kar vezetésével a Honvédszoborhoz vonult, melyet a tanulók adakozásából szerzett hatalmas babérkoszorúval koszorúzott meg. Ott is a Himnuszt énekelték el, azután Sziklay Béla igazgató mondott beszédet; egy tanuló szavalata és a Szózat eléneklése után az ifjúság szétoszlott. A Breuer Emilia-féle leánynevelő intézet is igen sikerült ünnepség keretében ülte meg március 15-ét. Az ünnep, melyen több beszéd és szavalat volt, igen szépen folyt le. A Szász-féle elemi iskola márciusi ünnepe nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. Szász Irén igazgatónő alkalmi mesét mondott a gyermekeknek, akiik lelkesen szavaltak és énekeltek. A II. kerületi medve utcai szakirányú ipariskola ötszáz főnyi ifjúsága is hazafias ünnepet ült. A Himnusz eléneklése után Sziklay Béla igazgató mondott megnyitó beszédet, majd szavalat következett, amely után Csernay József ipariskolai tanító méltatta a szabadságharc eseményeit. A Szózat eléneklése után az iparos-ifjúság a tanári kar vezetésével a honvédszoborhoz vonult, melyet a tanulók adakozásából szerzett hatalmas babérkoszorúval koszorúzott meg. Itt is a Himnuszt énekelték el, az