Budapesti Hírlap, 1908. március (28. évfolyam, 54-79. szám)
1908-03-17 / 67. szám
1968. március 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (67. sz.) * A KÖZGAZDASÁG. — A Magyar-Osztrák Bank állása március 15-én ez vált: Bankjegyforgalom 1.733,493.000 (— 15,219.000) korona. Érckészlet 1.485,053.000 (45,190.000) korona. Leszámitolási tárca 439,617.000 (— 38,705.000) korona. Lombarkölcsönök 80,050.000 ■(— 1,838.000) korona. Adómentes bankjegytartalék 131,339.000 (+20,409.000) korona. — A szerb kereskedelmi szerződés. Belgrádi jelentés szerint, a Magyarországgal és Ausztriával kötött új kereskedelmi, szerződés főleg a kereskedői körökre gyakorolt kedvező hatást. A Magyar Kereskedelmi Csarnok választmánya Fürst László alelnök elnöklésével ma tartotta újjá alakuló ülését, melyen mindenekelőtt bejelentették, hogy Messinger Ármin, aki az egyesület alapítása óta látta el az ellenőri teendőket, előrehaladott korára való tekintettel lemondott állásáról. A választmány a lemondást sajnálattal vette tudomásul és egyúttal Meceinger Arittlának, mint aki az egyesület egyik alapítója is, több mint három évtizedre visszanyúló ernyedettek buzgalmáért, melyet az egyesület körül kifejtett, a választmány jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Helyébe Braun Károly választmányi tagot választották. Az egyesület töbjbi tisztviselői újból, megválasztottak és azállandó bizottságok megalakithattak. Az igazgatóságba új tagnak id. Schulz Józsefet választották meg. Az alelnök jelentette, hogy a fiöldművelésügyi miniszter meghívta a csarnokot a borértékesítés dolgában tartott értekezletre és arra az egyesület nevében Oppenheim Ernák ,választmányi tagot küldték ki. A kereskedelmügyei miniszter megküldvén • a csarnoknak az uj ipartörvény tervezetének első részek, a választmány elhatározta, hogy azt külön bizottság által fogja tárgyaltatni. A székesfőváros által tervezett uj lakbérsszabályzat-tervezetet a választmány, Erős Sándor dr. választmányi tagnak adta •ki azzal, hogy intézkedései az üzleti és ipari helyiségeket illető vonatkozásban nincsenek-e ellentétben a kereskedelem és ipar érdekeivel. Azalelnök bemutatván akereskedelemügyi miniszternek a kereskedelemnek a közszámításokban való részesítése, a kereskedők és iparosok árjegyzékeinek portakedvezménye és akövezetvámdíjszabás egységeskiadásáról érkezett leiratait, azokat kiadták az illetékes szakosztályoknak. Ligeti Kálmán egyesületi tag indítványára elhatározták, hogyölterjesztést intéznek a kereskedelemügyi miniszterhez a budapesti éskörnyékbeli telefonhálózatok előfizetői névjegyzékének oly irányban való módosítása iránt, hogy az új jegyzékben, az előfizetők a betűrendes kimutatás mellett foglalkozási ág és számok szerint is csoportosítva legyenek. Aválasztmány, végül fölterjesztést fog intézni az igazságügyminiszterhez a székesfővárosi középponti járásbíróságnak szervezése és annak a már meglévő igazságügyi paloták közelében való fölállítása iránt és Radványi V. László indítványára tárgyalást fog kezdeni az iparos és kereskedői címtár kérdésében. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés nógrád-honti kerülete vasárnap tartotta közgyűlését Balassagyarmaton a városháza tanácstermében Kógrád és Hont vármegyék kereskedőségentek élénk érdeklődése mellett. A gyűlésen az O. M. K. E. központjának képviseletében részt vettek Sándor Pál elnök, Nerzfeld Frigyes és Lőivy Adolf tőzsdetanácsosok, továbbá Barber I. Zsigmond, Elfér Dániel, Widder Ármin, valamint az O. M. K. E. központi főtitkára és ügyésze, megjelentek továbbá Palás főbíró és a különböző helyi hatóságok képviselői, miközben ,Ipolyságon a hontmegyei kereskedők nevében Vermes József üdvözölte aközpont kiküldötteit. A közgyűlést Felsenburg Gyula kerületi elnök nyitotta meg. A Salgó kerületi titkár által előterjesztett évi jelentést helyeslőleg vették tudomásul, ezután pedig az adóreform kérdését tárgyalták Glücksthal Samu központi ügyész és Lévy Béla dr. központi főtitkár előadása alapján. Az ennek kapcsán Vajda Vilmos által előterjesztett határozati javaslatot, amely a központnak az adó kérdésében kifejtett működését és állásfoglalását teljes mértékben helyesli, egyhangúlag elfogadták. Ezután Sándor Pál, az O. M. K. E. elnöke szólalt föl és utalván arra, hogy az adójavaslatok kérdésében , a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek következetes és szívós munkájának minden nehézség mellett is sikerült olyan erős közvéleményt formálni, amelynek jogos álláspontjával megfelelően számolni voltak kénytelenek az illetékes kormányzati tényezők, ezt az eredményt tanulságképpen ajánlja megszívlelésére a magyar kereskedő társadalomnak, mert nyilvánvalóan bizonyítja, hogy igenis megtalálhatják az oltalmat a kereskedelem jogos érdekei, ha csak a sérelmek orvoslását megfelelő erővel és kitartással szorgalmazzuk. Csak az szükséges, hogy minden egyes esetben erős, szóval, bátran tiltakozzunk minden tapasztalt igazságtalanság vagy jogtalanság ellen. Behatóan vázolta ezután azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövő egyrészt a kereskedelem boldogulásának, másrészt általában az ország gazdasági megerősödésének és az általános jólét emelésének szempontjából az egyesülés elébe állít és arra szólítja a gyűlés résztvevőit, hogy vegyék ki kellő mértékben részüket az O. M. K. E. I munkájában megfelelő közreműködéssel és érdeklődéssel, mert csak ezen az alapon épülhetnek föl azok a végcélok, melyeket az egyesülés maga elé tűzött. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a gyűlés a kerület belső ügyeivel foglalkozott és végül megválasztotta a tisztviselőket. — Kossuth Ferenc a székely iparért. Azt az akciót, melyet a kormány a székelyföldi kisipar föllendítése érdekében megindított, Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter ma ismét egy lépéssel előbbre vitte.A székelyföld több községben ugyanis arra érdemes és már hosszabb idő óta működő iparossegédeknek mintaműhelyeket rendezett be. A miniszter ez intézkedésekettős célt szolgál, egyrészt tehetséges és mesterségükben kiváló segédeknek lehetővé teszi az önállósítást, másrészt oly községeket lát el üzemekkel, amelyek ilyenekkel nem bírtak. — Az automobil-kiállítás. A Magyar Automobil Klub a budapesti nemzetközi automobil-kiállításon fényes olvasótermet rendez be, amelyben a világ valamennyi szaklapjának, a meglévő ezerféleautomobil-minták és automobil-alkatrészek illusztrált katalógusát is bemutatja a nagyközönségnek. A katalógus kiállítására teljesen díjtalan fogadt el a kiállítás rendező-bizottsága közleményeket és más küldeményeket, amelyek a Magyar Automobil Klubba címzendők. A kiállításról ezeket a katalógusokat nem lehet elvinni, és csak olyan gyár katalógusait osztják ki a közönség körében, amely gyárak a kiállításban is részt vesznek. A katalógusokat a kiállítás berekesztése után a Magyar Automobil Klub könyvtárában helyezik el. A tőzsdetanács elrendelte, hogy a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint.r.t. részvényei március hónap 16-ik napjának déli tőzsdéjétől fogva szelvény nélkül s az 1908. évi január hónap 1. napjától folyó 5 százalékos kamatokkal áruitassanak és jegyeztessenek a tőzsdén. A folyó ügyletek árfolyama akként szabályozandó, hogy az árfolyamból 5 korona levonandó. A Budapesti Kereskedelmi Testület tegnap tartotta Falk Zsigmond lovag udvari tanácsos elnökséivel rendes, igazgatósági ülését, amelyen több fontos tárgyat intéztek el. A napirend előtt az elnöklő meleg szavakkal emlékezett meg a nemrég elhalálozott Kohner Zsigmond udvari tanácsos, testületi és igazgatósági tagról, ecsetelvén azokat a számos és kiváló érdemeket, amelyeket az elhunyt közgazdasági és társadalmi téren szerzett. Az igazgatóság elhatározta, hogy Kohner Zsigmond emlékezetét jegyzőkönyvben megörökíti. Az igazgatóság hálásan veszi tudomásul azt a bejelentést, hogy Kohner Zsigmond örökösei 1000 koronát, továbbá, hogy Herz Ármin fővárosi nagyiparos, testületi tagságának ötvenedik évfordulója alkalmából szintén 1000 koronát adományoztak a Budapesti Kereskedők Menedékháza céljaira. A magyar királyi kereskedelemügyi minisztériumtól jelentéstételre érkezett ipartörvény tervezete előadás kidolgozása végett baranyavári Ullmann Emil igazgatósági tagnak adatott ki. A Ferenc József-kórház igazgatóságába maróthi Fürst László küldetett ki, a Budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlő-bizottságába Szécsi Lajos és Herzmann Bertalan választattak meg. Több folyó ügy elintézése után az ülés véget ért. A magyar babkivitel ellen. Marseillei főkonzulátusunk jelentése szerint a marseillei hüvelyveteménykereskedők szindikátusa a január hónapban tartott vámreform-ünkezben azt követelte, hogy azt a babot, amely között nincs 2 százaléknál több idegen anyag, sújtsák a dupla vámtétellel. Ha ezt a követelést teljesítenék, az a magyar babkivitelt sújtaná, amely a marseillei piac megkerülésével egyenesen eljut a fogyasztókhoz. — Amerikai réztröszt. Londoni magántáviratok szerint, egy nagy vörösréz-tröszt van készülőben Amerikában. Az Amalgamated Company e célból biztosította magának az American Smelting and Refining Company ellenőrzését. A parcellázások. Az O. M. G. E. mozgalmat indított és vizsgálat tárgyává tette az utolsó évtized alatt történt parcellázásokat. A parcellázások nem eredményezték a várt sikert azért, mivel a földbirtok értéke óriási mértékben emelkedett, s így a kisgazdák erejüket jóval felülhaladó tériteket kényszerülvén magukra vállalni, nem boldogulhattak. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy nem maradván kellő forgóüzleti tőkéjük, a kellő szakszerűséggel sem rendelkezve, a teljes elszegényesedésnek néznek elébe. A parcellázások rendezésének előkészületei most folynak a földmivelésügyi minisztériumban, amely egyszersmind országos gyűjtést rendez a kisbirtokosok és a kisgazdák helyzetének javítása érdekében. Most a parcellázások rendezése alkalmával a fősúlyt arra helyezik, hogy csakis olyan parcellázási tervek részesüttessenek megfelelő támogatásban, amelyeknek keresztülvitele által a kisbirtokosok és kisgazdák anyagi boldogulásának lehetősége megfelelő módon biztosítva lesz. — A tőzsde közgyűlése. A tőzsdetanács közhírré teszi, hogy március hónap 21-ik napján az értéktőzsde délután 14-i órától fogva, az árutőzsde pedig délután órától fogva zárva lesz. — Nemes ércforgalom Amerikában, Newyorkból jelentik. Az elmúlt héten 8000 dollár aranyat és 78.000 dollár ezüstöt exportáltak, 212.000 dollár aranyat és 26.000 dollár ezüstöt importáltak. — Megegyezés a német selyemkereskedők között. Frankfurtból jelentik, hogy a hosszú küzdelem, amely a német selyemüzletben a nagy és kiskereskedők között az eladási föltételek körül folyt és amelynek hatása a külföldön is érezhető volt, a kiskereskedők győzelmével véget ért. A megegyezés alkalmával 1909. január 1-től kezdődő érvénynyel a következő fizetési föltételeiket állapították meg: Selyemszöveteknél, nem szalag és bársony, az összes faktúrák után 2 százalék áruskontó számíttatik. A kassza-diszkont 30 napos fizetéseknél 2 százalék, 60 napos fizetéseknél 1 százalék, 90 napos fizetéseknél pedig nettó kassza. Az eddig érvényben volt további 30 napos haladék megszűnik. 90 napon túl 6 százalékos kamatozás kezdődik, ugyanekkora a kamatok az előzetes kamatoknál is. A fizetési határidő meg van tartva az esetben is, ha a fizetés az esedékesség napját követő ötödik hétköznap történik. Valamely hónap 25-éről származó számlák a következő hónapra érvényesek. A Gyógynövény-gyűjtés a hegyvidéken. Darányi földmivelésügyi miniszter még a múlt évben szakértőt küldött a hegyvidékre, aki a népet a legértékesebb gyógy- és kereskedelmi növények fölismerésére, összegyűjtésének és szárításának módjára, nemkülönben annak minél kedvezőbb értékesítéséra kitanítsa. Már az előző évben a hegyvidéki kirendeltség területén kilencvenegy község lakossága foglalkozott gyógynövény-gyűjtéssel. A hegyvidéken harminchat és fél ezer kilogram gyógynövényt szedtek össze, és ebből a nép hatezerhétszázharminckét korona jövedelemhez jutott. Ebben az évben különösen Amerikát fogjuk ellátni nagymennyiségű gyógynövénynyel. Hogy az akció minél intenzívebb lehessen, a hegyvidéki kirendeltség előterjesztésére Darányi földművelésügyi miniszter szárítókamarák berendezését határozta el, továbbá, hogy a nép gyűjtése minél kedvezőbb áron kerüljön piaci forgalomba, főleg a külföldi kivitelre való tekintettel, a gyógynövények csomagolásához értő előmunkások alkalmazásáról is gondoskodott. — Agrárreformok Romániában. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályának Bethlen István gróf elnöklésével tartott ülésén Barabás Endre tartott előadást a romániai agrárreformokról. A figyelemmel hallgatott előadó bevezetésében megállapította, hogy Románia belső gazdasági élete ezerosan összefügg a mi belpolitikai életünkben. Ha Romániában a gazdasági élet nyugalmát mi sem zavarja, akkor itthon a leghevesebb nemzetiségi agitációt fejtik ki ellenünk a hazai oláhajku izgatók, azonban amilyen mértékben ott a szociális bajok lépnek előtérbe, a hazai oláhajkuak izgatása éppen olyan mértékben veszít intenzitásából. A román pénzügyminiszter szerint Románia 32 megyéjében 1563 nagybirtok van, körülbelül 400 család kezén. Ezeknek területe az összesnek 60 százalékát teszi, ami körülbelül 10 millió kataszteri hold területnek felel meg. A román nagybirtok erdőn kívüli részének 64 százaléka bérbe van adva zsidóknak, de nagyobb részben román bérlőknek, akik hallatlan földuzsorát űznek a román parasztság kárára. A román agrárius reformok értéke csak a romániai gazdasági és belső politikai viszonyok ismerete alapján állapítható meg. Azok egészen modern szociális intézkedéseket akarnak megvalósítani, a nélkül azonban, hogy a parasztság szabad önrendelkezési jogát megadnák, függetlenítenék a hatalmas boéri gyámo ,ság alól. — Az angol keztyűipar hanyatlása. Londoni főkonzulátusunk legutóbbi jelentése szerint az angol keztyüipar az utóbbi 30 esztendő óta állandóan csökkent. Worcesterben, ez iparág egykori nagy középpontjában a keztyügyárak száma 50-ről 5-ra csökkent, amelyek már csak 3000 munkást foglalkoztatnak. Harminc év előtt körülbelül 10.000 munkás kereste ez iparággal kenyerét. Az angol keztyüipar hanyatlásával emelkedett a külföldi keztyü behozatala. Egyedül 1907-ben kerek 2 millió font sterling értékű keztyüt hoztak be Angliába. Ebből az összegből, mérsékelten számítva, 800.000 font sterling munkabér jutott az idegen munkásoknak, amely összeg, mint a Tariff Reformes írja, legnagyobbrészt angol munkások zsebébe folyhatott volna, ha védővám meggátolná a külföldi keztyű szabad behozatalát. Ha sikerülne vám segítségével ez üzletnek legalább egy harmadát ismét visszaszerezni Anglia részére, úgy ez 21.000 angol munkásnak adna keresetet. Jellemző, hogy Kewyork államban Gloversvilleben és Johnstownban a nagy keztyü-gyárak sok száz angol munkást foglakoztatnak, akik az angol keztyü-ipar hanyatlása következtében elhagyták hazájukat, és Amerikában voltak kénytelenek új hazát keresni. — Gyapjú-jelentés. A lefolyt héten eladatott katonaposztó-szállítási célokra körülbelül 250 zsák, részben hibátlan és részben hibás középminőségű gyapjú. Ezeknek a fedezeti vételeknél és tekintettel a már nagyon megcsappant készletekre, a fizetett árak megmaradtak az utolsó, ugyancsak csökkent áralapon, bár az anverszi aukciók lefolyása, amelyen az árak 5—10 százalékkal visszamentek, köztudott mású volt. Ellenben nem volt hatással az áralakuításra a később lefolyt berlini aukció, amelyen a lanyha irány ,, a visszamenő árak még kifejezetten- 1 19