Budapesti Hírlap, 1908. március (28. évfolyam, 54-79. szám)

1908-03-27 / 76. szám

14 BUDAPESTI HIRLAP. (76. sz.) 1908. március 27. esztendővel ezelőtt bemutatta: Berzeviczy az Akadé­miában. A most­ fölolvasott fejezet azokat a viszonyo­kat írja le, a melyek akkor támadtak, a midőn Má­tyás király másodszor megházasodott, feleségül vette Beatrixot, a nápolyi királyleányt, s ezzel egész olasz invázió szakadt Magyarországra. Az olaszok nagy­arányú térfoglalása ellen az udvarnál erős visszahatás támadt, a­melyet Beátrix kivált Mátyás halála után érzett fájdalmasan. Rajzolta Beátrix törekvését, a­melynek az volt a célja, hogy az ellentéteknek: az olaszok s a magyarok között élét vegye; jellemezte a budai udvar olasz embereit, a királyné pártfogoltjait; leírta Estei Hippolyt egri püspök udvartartását, vé­gül megemlékezett arról az áthidalhatatlan űrről, a­mely az akkori olasz és magyar világ és életfölfogás között tátongott; leírta az ebből támadt összekocca­násokat, s föltárta annak a hatalmas gyűlöletnek for­rásait, a mely kivált Mátyás halála után fakadt föl a magyarokban Beatrix s a budai udvarnál élő ola­szok élen. Berzeviczy fölolvasását is hosszan és za­josan megéljenezték. Ezután Nagy­ Gyula főtitkár a társulat zárszámadásait mutatta be, Borovszky Samu, a szavazatszedő­ bizottság elnöke pedig a választás eredményéről számolt be. A most választott huszonkét választmányi tag nagy többsége eddig is tagja volt a választmánynak. * (Görgey a finn sajtóban.) Jalava Antal, a magyar-barát finn tanár és jeles író, Görgey Artúr tábornok 90-ik születése napja alkalmából két elő­kelő finn lapban emlékszik meg szabadságharcunk e nevezetes alakjáról. Az egyik az Aika (Kor) című­ kétheti figyelőben látott napvilágot Görgey 1849-iki és 1901-iki arcképének kíséretében. Célja az, hogy tájékoztassa a finn olvasóközönséget Görgey szerep­léséről s tisztázza őt a honárulás vádja alól. A má­sik cikket az Enei Suometar című helzingforszi na­pilap közölte, mely szintén dicsőíti Görgey hősiessé­gét, s önfeláldozását, melylyel a nemzet kárhoztató ítéletét 60 éven át megadással viselte azért, hogy a nemzetet önbizalma megőrzésében meg ne rendítse. Mindkét cikk arra vall, hogy Jalava a magyar sza­badságharc történetét alapos tanulmány tárgyává tette. * (A színes fényképezés.) Weissenbach báró ma tartotta első előadását a Műbarátok Körében A színes fényképezésről. Előbb tudományos fölvéte­lekkel, majd művészies amatőr­ képekkel mutatta be a színes fényképezést. Közben megmagyarázta a szí­nes fölvételek és másolatok módját, s azt a tudomá­nyos küzdelmet, mely a czínes fényképezés föltalá­lásáért folyt. A tetszéssel fogadott, érdekes és ta­nulságos előadást Bacsa András festőtanár közre­működésével pénteken és szombaton délután öt óra­kor megismétlik. .Vendéget szívesen látnak, belépő­díj nincs. * (Képzőművészet.) A Képzőművészet Tár­sulat tavaszi kiálltását Kacziány Ödön és Zala György rendezte. A bíráló­ bizottság ma jóváhagyta a kiállított tárgyak elhelyezését, s szombaton a ki­állító művészeknek, hétfőn pedig a sajtó képviselői­nek is bemutatják a tárlatot.­­ A pozsonyi képző­művészeti kiállítás berekesztése vasárnap volt. Nagy összegért vásárolt művészi tárgyakat Izabella királyi hercegnő és a Város. A kiállítás anyagát most Sze­gedre szólítják, a­hol májusban nyílik meg a ma­gyar művészek tárlata. * (Kisorosz nyelvtan.) Voltam­ Ágoston Gyakorlati Kisorosz nyelvtan­a, hézangpótló munka irodalmunkban. A nyelvtani ismeretek fokozatos földolgozásán és a fordítási gyakorlatokon kívül harminc beszélgetési példa és kimerítő szótár is van a könyvben, a­mely két koronáért kapható a szerző­nél. (Ungvár, Rákóczi­ út 34.). FŐVÁROSI ÜGYEK. .. A tífusz. A hatóság minden óvóintézkedése erőtlennek bizonyul a kiütéses tífusz terjedésével és pusztításával szemben. Minden nap négy-öt uj beteg van a főváros különböző vidékén, sőt ma már Bajá­ról azt jelentik, hogy a bajt oda is elhurcolták. Teg­nap hat új beteget vettek föl a Szent Gellért-kór­­házba. Makovszky Józsefet, egy mosónő 9 éves fiát a Berzenczey­ utca 55. számú házból, Schnobel Edéné Hunyadi-téri vásárcsarnoki árust az Izabella­ utca 10. számú házból, Galgó Boldizsárné mosónőt az an­gyalföldi menedékházból, Katona Erzsébet hely nél­küli cselédet a Baross­ utca 2. számú házból, Weisz Samu foglalkozás nélküli legényt a Lőportár­ utca 5. számú házból szállították be a kórházba. Rabucsek Amália tizennyolc éves leány ápolónő volt a Szent Gellért-kórházban s tegnap megállapították, hogy tífusza van. A Szent Gellért-kórházban tegnap 26 férfi és 45 nő beteg volt, megfigyelés alatt pedig 27 férfi és 18 nő. Bajáról táviratoztak, hogy Szimerik nevű 16 éves fián a kiütéses tífuszt kétségtelenül ■megállapították. A hatóság a legszigorúbb óvóintéz­kedéseket rendelte el. Szimerik néhány nappal ezelőtt jött Budapestről Bajára. .. A tanácsból. A tanács mai üléséből meg­engedte, hogy az iskolákkal kapcsolatos napközi ott­honok május hónap végéig működhessenek, esetleg étkezés nélkül is. A józsefvárosi napközi otthonnak, a­mely az első állandó otthon lesz, egyelőre azt a helyiséget engedte át, a­melyet eddig is használt az elüljáróság épületében. — Az O. M. G. E. által ren­dezett luxus-lóvásár bíráló-bizottságába a tanács Almády Géza tanácsost küldte ki. — A Horgosi Kárász Anna-alapítvány egy ösztöndíjas helyét Ros­ta­gni Géza egyetemi hallgatónak; — a Piielmayer Teréz-alapítvány egyik javadalmas helyét Szidanits Máriának adományozta. — Végül a Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány 4800 koronás mű­építészed . díjára pályázatot hirdetett augusztus 31-iki lejárattal. — Félmillió korona szakértői díj. Egy kis gavallériát nagyon drágán fizet meg a főváros pol­gársága. A fölemelt adónak igen jelentékeny részét ebben az évben szakértői díjak emésztik meg. A gáz­gyárral kötött szerződés szerint a főváros 1907-ben próbabecslést tett. A becslést vegyes bizottság végezte s a költséget egyenlő arányban viseli a fővá­ros és a gázgyár. Bizonyos, hogy ha magánember ad a szakértőknek megbízást, vagy a közvagyonért valaki anyagilag is felelős, akkor előre megállapo­dik a szakértőkkel a díjak dolgában. Szakemberek állítása szerint a végzett munka arányában Magyar­­országon húsz-huszonötezer korona szakértői díjnál többet még nem fizettek. Bécsben néhány évvel ez­előtt volt hasonló gázgyári becslés és a szakértők a megbecsült érték egy százalékát kérték. E szerint az öt tagú szakértő bizottságot száznyolcvanezer korona illetné meg, mert a bizottság a gázgyárat tizennyolc millió koronára becsülte. A szakértő bi­zottság azonban ennek az összegnek a háromszoro­sát, öt­százharmincötezer koronát követelt s a jelen­tését sem akarta kiadni, a­míg a szakértői díjat meg nem állapítják. Két hónapnál hosszabb ideig tárgyaltak s nem adták ki a jelentést. A gázgyár ugyanis bejelentette a polgármesternek, hogy a szak­értők követelését nem hajlandó teljesíteni, keresse­nek bírót a szakértők, a­ki nekik a félmillió koro­nát megítéli. A szakértők pedig nem akarták át­adni­ a jelentésüket. Hosszas tárgyalás után a gáz­gyár igazgatósága, a­mely semmi áron sem akart egy százaléknál többet fizetni, h hozzájárult, hogy minden szakértő ötvenezer koronát kapjon, vagyis az öt szakértő kétszázötvenezer koronát, a­melynek a felét a főváros, felét a gázgyár fizeti, de kijelen­tette, hogy többet egy fillérrel sem ad. A szakértők pedig keveselték a negyedmillió koronát s nem akarták elfogadni. A tanács ma elhatározta, hogy a főváros két szakértőjének, Kajlinger Mihály víz­vezetéki igazgatónak és Forbát Imre magánmérnök­nek, továbbá a bizottság elnökének, Bánki Bénát műegyetemi tanárnak sz ötvenezer koronán fölül a főváros pénzéből még külön husz-húszezer koronát ad. Vagyis ezek a szakértők egyenként hetvenezer koronát kapnának. A tanács határozata­ szerint a főváros száznyolcvanötezer koronát fizet a szakér­tőknek, a gázgyár pedig százhuszonötezer, koronát. A becslés így is háromszáztízezer koronába kerül. Tehát a budapesti szakértők csaknem kétszer any­­nyit kapnak, mint a­menyit a bécsi szakértők Bécs­ben kértek. Ez a díj tisztára a szakértők díja, mert a becsléssel járó dologi kiadásokat az utolsó fillérig a szerződő felek fizették. A szakértőknek egy fillér kiadásuk sem volt. A tanács határozatát holnap tárgyalja a pénzügyi bizottság. Értesülésünk szerint azt fogják követelni, hogy a főváros se gavalléros­­kodjék a polgárság pénzével s ne adjon többet, mint a­mennyit Bécs városa adott az ő szakértőinek a bécsi gázgyár megbecsléséért s a megbecsült érték egy százalékát szavazzák meg a szakértő bizottság­nak. Ha a szakértők ezt a díjat nem fogadják el, menjenek a bírósághoz. Sokan még ezt az összeget is nagynak mondják, mert Bécsben nagyobb a ke­­resetképesség, mint Budapesten. Érdekes különben, hogy az adófelügyelőség már intézkedett, hogy a szakértői díjakból a tíz százalék kereseti adót le­vonják.­­ A millenáris emlékmű. A közgyűlés már régebben elhatározta, hogy a városligeti ezredéves emlékmű környékét rendezteti és az ezzel kapcsolatos vízcsőfektető és légszeszvilágító munkálatokhoz szük­séges 46.955 korona 33 fillért szavazott meg. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter a ma érkezett leiratában tudatja, hogy az erre vonatkozó közgyűlési határoza­tot jóváhagyta. — Az altisztek fölebbezése. A fizetésren­­dezéssel csak az altisztek nincsenek megelégedve s azt állítják, hogy a fizetésrendezés, a helyett, hogy javítana a helyzetükön, még megkárosítja őket. Nem is nyugodtak meg a dologban s ma a közgyű­lés határozata ellen a belügyminiszterhez föleb­­beztek. — A horvát obstrukció. A tanács elfogadva a jogügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Ud­varhely vármegyének­­körirata fölött, a melyben in­tézkedéseket kér a horvátok obstrukciójának letöré­sére, térjenek napirendre. — Szabályzat a mértékhitelesítő szakvizs­gákról. A mértékekről, azok használatáról és ellen­őrzéséről szóló 1907. évi törvénycikk értelmében, ennek a­ törvénynek az életbelépte után, mérték­hitelesítő minőségben csak olyan magyar állampol­gárok alkalmazhatók, a­kik a mértékhitelesítő-szak­­vizsgát sikeresen letették. A kereskedelemügyi mi­niszter az idézett törvényszakaszban nyert felhatal­mazás alapján, a mértékhi­telesí­tő-szakvizsgák sza­bályzatát megállapította és tudomásulvétel végett a fővárosnak megküldötte.­­ A közvilágítás javítása. A tanács mai üléséből elrendelte, hogy uj lámpákat állítsanak föl az I. iker. Tigris- és Deák-utcában, a II. ker. Esz­ter-utcában és Trombitás-uton, a III. ker. Boróka­utcából kiágazó Névtelen-utcában. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — Lengyel Zoltán sajtópere. Lengyel Zol­tán országgyűlési képviselő tavaly Paskuj aláírás­sal üdvözlő táviratot kapott Szilágy-Somlyóról s a táviratot a Nap-ban közzétette. Másnap a Magyar­­ország­ban három Paskuj-testvér nyilatkozatban ki­jelentette, hogy a Nap-ban publikált távirat hami­sítvány. „A szilágy-somlyói Puskások — igy szólt a távirat, — valamennyien becsületes emberek s igy. Lengyel Zoltánt nem üdvözölhetik.“ Lengyel Zol­tán a nyilatkozat közzététele miatt pert indított a Magyarország, valamint a Budapest ellen, mely a nyilatkozatot átvette. Az utóbbi sajtópert ma tár­gyalta a budapesti esküdtbíróság Sárkány Lajos elnöklésével. Az inkriminált nyilatkozat közléséért Hollósy Géza hírlapíró vállalta el a felelősséget, a­ki ma kijelentette, hogy politikai érzülete indí­totta arra, hogy a nyilatkozatot átvegye. A bíró­­ság fölmentette Hollósy Gézát. — Új kúriai bíró. A királyi Kúria ma dél­előtt teljes ülést tartott, a­melyen Verovácz Gyula újonan kinevezett kúriai bíró letette a hivatalos esküt Oberschall Adolf kúriai elnök kezébe. Vero­vácz, a­ki három éve működik a Kúrián a II. bün­tető­ tanácsban, továbbra is ugyanott fog működni. — Dávid Márton és társai, Beregszászról táviratozzák. A­ bíróság ma folytatta Dávid Márton és társai ügyének tárgyalását. A mai nap folyamán Dávid Márton, hozzátartozóit hallgattá­k ki, kik azt vallották, hogy Dávid Márton 1906. tavaszán meg­vette Spitz Mór birtokát 20.000 koronáért és azt is igazolták, hogy Dávid Márton és Adolf a gyilkos­ság elkövetése idején odahaza volta­k. Az elnök föl­mutatja előttük az eddig kihallgatott tanuk vallo­másait, melyek az ellenkezőt bizonyítják. A tanuk megmaradnak állításaik mellett. A legterhelőbb val­lomás eddig Csorba vasúti őr vallomása, a­ki Spitz eltűnésének estéjén látta őt Dávid Adolffal leszál­­lani a vasúti kocsiból és a gyilkosság helyének irá­nyába haladni. Ugyancsak terhelő Bozera bánya­munkás vallomása is, a­ki ugyanakkor egyik társá­val éjjel a füzesben, a­hol a holttestet megtalálták, segítségkiáltásokat hallott, majd pár perc múlva a füzesben Dávid Adolffal találkozott, a­ki azzal vé­dekezett, hogy hazamenet eltévedt. Van egy csoport tanú, a­­ki Dávid Mártont ugyanazon az estén a gyilkosság helye felé haladni látta két más zsidó­val, a­kikben egyik-másik tanú Kreizmannt és Ber­­gert ismerte föl. E tanuk azt vallják, hogy akkor Lugos András lakólaki lakos lakodalmára mentek, mire beszereztetett Lugos András esketési kivonata, melyből, valamint Lugos András vallomásából ki­tűnt azután, hogy az esküvő két nappal korábban volt. A tanúkihallgatásokat holnap folytatják.­­ A kávésok s a szerzői jog. Zipser és Kánig zeneműkiadó cég egyre-másra pörölte be azo­kat a kávésokat, a­kiknél a cigányzenekarok olyan zenedarabokat játszanak, a­melyekért jogdijat kell fizetni. A budapesti törvényszék megállapította a szerzői jog bitorlását s a kávésokat egyenkint négy koronára ítélte. A királyi tábla megsemmisítette az ítéletet s fölmentette a két kávést. Kimondotta a tábla, hogy a kávésok nem folyván be a zenekar műsorának megállapításába, őket a szerzői jogbitor­lásért felelősségre sem lehet vonni. A­ királyi Kúria ma Balázsovich József biró előadása után okainál fogva helybenhagyta a tábla ítéletét. — Tüntetés a záró­éra miatt. Több száz kereskedősegéd tavaly január hónapban tüntetést rendezett Wellesz Artur és Fleischer Henrik Jakab Kálvin­ téri kereskedők ellen, a­kik nem akartak a nyolc órai záró­órához hozzájárulni. A tüntetők feltörték a boltajtókat s izzó­porrá zúztak mindent, a­mi kezükbe került. A rendőrség szétverte a tün­tetőket s Klein Árpádot és Feldmann Lázárt, a­kik

Next