Budapesti Hírlap, 1908. május (28. évfolyam, 106-131. szám)

1908-05-09 / 112. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP. (112. sz.) 1908. május 9. LÓVERSENY. )( A tavaszi futtatás. A Király-dijat meg­előző nap programjára már valamivel több ló jutott és két érdekesebb futás. Az egyik az Asszonyságok dija, a­mely Orphelia-nak hozhat újabb győzelmet két vagy három ellenfele előtt, a másik a májusi Tiandikap, a­melyben már sokkal több ló fog in­dulni. A tizenhét gyors telivér között Faragó kapta a legnagyobb terhet, 61 kilót, de klasszisa révén ez­zel a teherrel is győznie­ kell Karline és Álnok előtt. A Lánchid-díjban­­fogó és Hírnök II., az újoncver­­senyben Kacér és Bataver, a kétévesek eladóverse­nyében Day Star és Mozi, a II. osztályú eladóver­senyben Mi­ez és Saba, a wester-handikapban Ju­­lietta és Ezres a jelöltünk. )( Lovaspóló. A Budapesti Póló­ Klub má­jus 8-án, 11-én, 13-án, 15-én, 18-án és 20-án dél­után tartja pólómérkőzéseit. A mérkőzésben részt vesz: I. csapat: Sigray Antal gróf, Andrássy Manó gróf, Andrássy Géza gróf, Rohonczy Lőrinc. II. csapat: Széchényi László gróf, Andrássy Károly gróf, Bánffy Miklós gróf, Ru­ch Herbert. III. csa­pat: Teleki Géza gróf, Wenckheim József gróf, Pallavicini György őrgróf, Károlyi Lajos gróf. )( Az ezer gr­inea. Az 1000 guineás verseny ma délután került döntésre Newmarketben. A nagy kancaverseny is, mint­­a 2000 guinea az amerikai te­nyésztés diadalával végződött. A gazdag díjat az ame­rikai mr. R. Crocker Rhodora-ja, az angol Derby ta­valyi győztesének, Orbynak féltestvére nyerte meg. Második Capt. Forester Bracelet-je lett, harmadik­nak pedig mr. J. Houldsworth Ardentrive-je érkezett be. A versenyben még Historic, Courtesy, Reine Claude, Lesbia, Signorinetta, Rock Crystal, Isis, Volga River, Verdy, French Patridge, Duegna vett részt. Fog.: 100:8 I., 5:1 II., 100:6 III. VIDÉK. — Árva vármegye tisztikara és a segesvári javaslat. Árva vármegye tisztikara a segesvári fize­tésrendezési javaslatot tiszti értelezletén tárgyalván, több rendbeli észrevételt tett. A szakvizsgára vonat­kozó törvényes rendelkezés végrehajtását óhajtják, de tiltakoznak az ellen, hogy azt a már szolgálatban le­vőkre is kiterjesztessék. Az Országos Státus megál­lapítását teljesen mellőzendőnek tartják, s az egyes álásoknak a segesvári javaslat és az 1904. évi X. tör­vénycikk intenciói szerinti beosztását a fizetési osztá­lyokba helyeslik, azonban úgy, hogy az előmenetel az eltöltött szolgálati idő alapján rendszeresen biztosít­tassák. A belügyminiszter amak elhatározását, hogy a vármegyei köztisztviselők hitelügyeinek rendezé­sére egy millió koronát bocsát rendelkezésre, köszö­nettel tudomásul veszik, megjegyezvén, hogy a ter­vezett módon, azzal egyesek terhein segíteni lehetne, de általában a kívánt cél nem volna elérhető. A meg­élhetés nehézségeivel, főleg a vidéki kisvárosokban élő családos tisztviselők és alkalmazottak küzdenek, tehát az ő helyzetükön kellene elsősorban segíteni. Ennek egyedüli célravezető módja a gyermeknevelés megkönnyítése, a­mi a gyermekeknek olcsó, meg­bízható ellátása által volna elérhető. Az összeg ka­mataiból az ország 4—5 helyén volna Internátus föl­állítható, a­hol a tisztviselők és alkalmazottak gyer­mekei mérsékelt, az atya fizetéséhez mérten, százalék­ban kiszámított hozzájárulással volnának elhelyez­hetők. A miniszterhez intézett fölirat­­ az Országos Egyesülethez és a tisztikarokhoz intézett javaslat számadatai szerint, az internátusok fölállítása le­hető, sőt kevesebb intézet fölállítása esetén a hozzá­járulás is csekélyebb mértékű volna. 12 százalékos hozzájárulás esetén például, egy 2000 korona fizetést élvező szülő gyermekéért 240 koronát, egy 600 korona nyugdíjat élvező özvegy 72 koronát fizetne, a­mi a szü­lők helyzetén anyagi, úgy mint erkölcsi szempontból felettébb könnyítene. A tisztikar meg van győződve róla, hogy ez volna az egyedüli célravezető és igazsá­gos fölhasználási módja a fölajánlott összegnek, mert azokon segítene, a­kik legjobban rászorulta­k. » — Arad meg­ye közigazgatása. Arad vár­megye közigazgatási bizottsága ma Károlyi Gyula gróf főispán elnöklésével ülést tartott. Farkas Győző pénzügyigazgató jelentette, hogy az elmúlt április hónapban 819.000 korona folyt be állami adó címén, a múlt évi 101.600 koronával szemben. Szakolczay Lajos királyi ügyész jelentést tett az aradi rabsegítő egyesület megalakulásáról, az egye­sület egy papot és két tanítót külön díjazással fog alkalmazni a rabok oktatására. * — Egy szakipariskola áthelyezése. A kas­sai kereskedelmi és iparkamara, mint lapunknak ír­ják, fölterjesztést intézett a kereskedelmi minisz­terhez, hogy az ungvári agyagipari szakiskolát Zsol­nára helyezzék át, mivel Zsolnán megvannak a szak­iskola fejlődésének előfeltételei. * — Az aradmegyei román iskolák. Aradról táviratozzák nekünk. Arad vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén Varjassy Árpád tanfel­ügyelő jelentést tett arról, hogy a román szövegű táb­lákban nem alkalmazzák a törvény alapján kivánt magyar feliratokat és még ma is román szövegű táb­lákat használnak. Azt javasolta, hogy a bizottság utasítsa a járási főszolgabírákat, hogy a községi jegyzőkkel minden román iskolában, a­hol a felira­tok dolgában a törvény rendelkezéseit nem követik, jegyzőkönyvet vegyen föl, a­melyet tanukkal is íras­son alá. E jegyzőkönyvek alapján kihágási eljárást lehet indítani az iskolaszéki elnökök ellen. Az indít­ványt elfogadták.* — Csökken a kivándorlás. Győrből jelenti tudósítónk: Nagy megelégedést kelthet Győr vár­megyének a kivándorlásról összeállított 1908. év első negyedi statisztikája. E szerint, míg az elmúlt év első negyedében ötszázhetvenöten vándoroltak ki a vármegyéből, ez idén mindössze csak negyvenöten kértek útlevelet az alispántól. ■s — Automobil-közlekedés Szepes megye és Galícia között. Lőcsii level­őnk Írja: Az aradi Westinghouse-cég Szepes megye és Galicia között automobiljáratokat akar létesíteni, mivel a podolin­­orlói vonalrész kiépítéséig igen nehéz a közlekedés Galicia felé. A cég ezenkívül öt felvidéki vármegyé­ben, Abaúj-Torna, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén­­megyékben is akar automobiljáratokat létesíteni. •* — Tífusz Désen. Désről jelenti tudósítónk: A városban kiütött a tífusz. Két hét óta tizenöt ese­tet jelentettek be, de legalább ugyanennyi tífuszos beteg van, a­kit nem jelentettek be. Kutsar dr. vá­rosi főorvos, valamint neje és gyermeke is tífuszba esett. Egy kutat, a­melynek vize állítólag meg van fertőzve, a hatóság lezáratott. * — Hangverseny. A sárospataki állami ta­­nítóképző-intézet május 17-én a főiskola tápintéze­tében az ifjúsági zenealap javára hangversenyt rendez. EGYESÜLETEK. A magyar gazdasszonyok országos egyesülete május 16-án délután négy órakor Batthyány Gézáné grófné palotájában (Teréz­ körút 9. szám.) rendes közgyűlést tart. A közgyűlés napirendje a követ­kező: 1. Elnöki megnyitó. 2. A választmány évi je­lentése. 3. Választmányi tagok és számvizsgáló­ bi­zottsági tagok választása. 4. A választmány megala­kulása.* A Magyar Szent Korona országainak Vörös­­kereszt­­Egyesülete május 18-án, délelőtt tizenegy óra­kor saját házában, (I., Disztér 1.), országos közgyű­lést tart. A közgyűlés előtt, délelőtt féltizenegy óra­kor értekezlet és a közgyűlés után a középponti vá­lasztmány alakuló ülése lesz. * Az Általános egyetemi segítőegyesület, a­mely József királyi herceg védősége alatt áll, május 15-én, pénteken délután hat órakor tartja rendes közgyűlését az egyesület helyiségében. *­ A Sorompó iparvédő liga budapesti közép­pontja tegnap tartotta meg május hónapi gyűlését. Téglás Géza dr. elnöki előterjesztései során java­solta, hogy a liga tavaszi díszgyűlését e hónap 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartsák meg. A gyűlés a javaslatot elfogadta és elhatározta, hogy Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf minisztereket, Szte­­rényi József államtitkárt és Rákosi Jenőt küldött­séggel kérik föl a liga erkölcsi támogatására. Az el­nök ezután beszámolt azokról az eredményekről, a­melyeket a liga a lefolyt hónap folyamán, elért, majd Mezey Kornél főtitkár tette meg előterjesz­tését.* A Magyar Automobil­ Klub vigalmi bizottsága Széchenyi István gróf elnöklésével tartott ülésén el­határozta, hogy a budapesti automobil-kiállítás alkal­mából május 20-án este a városligeti Gerbeaud-féle helyiségben fényes kerti ünnepséget rendez. Az ün­nepre József kir. herceget és Auguszta kir. herceg­asszonyt, továbbá a magyar kormány tagjait is meg­hívják.* A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesü­lete vasárnap, e hónap 10-ére a régi országház ülés­termébe nagygyűlést hívott egybe, a­melyen a pénz­intézetek az osztatlan hivatalos órák megvalósítása érdekében kívánnak állást foglalni. közgazdaság: Kornfeld Zsigmond. Korn­feld Zsigmond főrendiházi tag, a Ma­gyar Általános Hitelbank elnökigazgatója, ma délután levélben tudatta a budapesti áru- és értéktőzsde tanácsával, hogy a tőzsde elnöki állásáról lemond. A tőzsde tanácsa holnap, szom­bat délutánra rendkívüli ülést hívott egybe, a­melynek egyedüli tárgya az elnök lemondó leve­lének tárgyalása lesz. Az elnök lemondásának szándékáról már hetek óta beszéltek a tőzsdén és a pénzügyi kö­rökben, de most, hogy valóra vált, mély hatást tett mindenfelé. A tőzsdetanács tagzjai, valamint a tőzsdetagok már ma elhatározták, hogy nagy küldöttséggel fognak tisztelegni Kornielánél, hogy lemondásának visszavonására bírják, de illetékes helyről értesülünk, hogy az elnök erő­sen ragaszkodik elhatározásához és elhagyja az állást, a­melynek dísze volt. A lemondás okáról természetesen a leg­különfélébb hírek keltek szárnyra, a­melyekkel szemben el kell fogadnunk magának az elnök­nek megokolását, a­mely szerint a programot, a­melyet elnökké választásakor adott, az utolsó pontig hűségesen beváltotta és az újabb erők érvényesülését a tőzsdén annál kevésbbé akarja megakadályozni, mert hiszen elég tág a tér, a­melyen tovább folytathatja tevékenységét. Közgazdasági életünknek ezt a hatalmas koncepciójú alakját a tőzsde tanácsa 1900. ápri­lis 22-én választotta elnökké a szintén lemondott Kochmeister Frigyes báró helyébe, a­ki mellett négy évig töltötte be az alelnöki tisztséget. A bizalomnak frappáns megnyilatkozása elől Kornfeld nem térhetett ki és május 16-án fog­lalta el az elnöki széket, mély jelentőségű be­szédben részletezvén programját. A két gazda­sági irány már akkor kiélesedő harca csakha­mar a tettek mezejére hívta őt. A tőzsdét ért alaptalan támadásokkal szemben jogos és igaz­ságos alapon védelmezte meg a vezetésére bízott intézményt, a piac fejlődését szolgáló ügyeket a legnagyobb körültekintéssel intézte, a tőzsde tag­jainak dolgában szerető gondossággal járt el, de az intézményhez való ragaszkodása mellett meg­barátkozott a korszellem követelte reformokkal is, a­melyeket alkalmasoknak vélt arra, hogy a tőzsdének, az államélet­e jelentős közgazdasági faktorának reputációját, szilárdságát növelje. A nyolc esztendő alatt, a­melyet elnöki ál­lásában a tőzsde ügyeinek szentelt, páratlan po­zíciót biztosított a budapesti áru- és értéktőzsdé­nek. Az ő műve volt, hogy ma hatalmas, díszes, a modern igényeknek mindenben megfelelő palotában bonyolódik le Magyarország üzleti életének egy része. Az új tőzsdepalota imént le­zajlott zárókőletételi ünnepén Szterényi József államtitkár a legmelegebb szavakban adta tud­­tul a kormány elismerését. Ő kezdette a tőzsdebíróság reformját, a hármas tanács intéz­ményét ő léptette életbe, megkönnyítvén ezzel a szövevényes tőzsdei pörök lebonyolítását. Az ő páratlan körültekintésének köszönhető, hogy a tőzsde pénzügyi viszonyai a legkonszolidáltab­­bak­ és erkölcsi súlya és tekintélye erőteljesebb, mint valaha. A­ki mindezeket a dolgokat ismeri, tudja és látja azt a megbecsülhetetlen munkásságot, a­melyet Kornfeld Zsigmond közgazdasági éle­tünk csaknem minden ágazatában kifejt és is­meri azokat az érdemeket, a­melye­ket a magyar pénzpiac fejlesztése, hitelviszonyaink rendezése körül szerzett és a­melyekért egy egész korszak elismerése jár ki neki, természetesnek fogja ta­lálni, hogy apró személyi tekintetek nem vezet­hették, mikor arra az elhatározásra jutott, hogy lemond a tőzsde elnöki tisztségéről. Beváltotta programját és ezzel átadja helyét annak, a­kit a tőzsde tanácsa bizalmával kitüntetni fog. Utód­jának, bárki legyen is, nem lesz nehéz dolga. Csak egy programpontot kell beváltania: a tőzs­dét Kornfeld Zsigmond szellemében kell tovább vezetnie! — Közszállítási ügyek. Az Országos Ipar­­egyesület gyáripari szakosztálya Ullmann Adolf el­nöklésével tartott ülésén tárgyalta a közös hadsereg tüzérségi szükségletéről a kereskedelmi miniszter által megküldött hivatalos kimutatást. A szakosztály a következő pontokba foglalta össze kívánságait: 1. Miután a kimutatás hézagos, kívánatos, hogy elsősorban a pályázati kiírás pontosan tartalmazza a szükségelt cikkek mennyiségét, minőségének tüzetes

Next