Budapesti Hírlap, 1908. május (28. évfolyam, 106-131. szám)

1908-05-22 / 123. szám

1u­ tottak be, a­kikkel a tagok száma 9167-re emelke­dett, közülök 309 alapító, 255 pedig hölgytag. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat november 15-től január 15-ig nemzetközi ki­állítást rendez. A kiállításra szánt művek beküldé­sének határnapja október 25. * (Új dalok.) Szívből szívhez címmel négy bájos magyar dal jelent meg Klöckner Ede kiadá­sában. A dalokat Bálint Andor szövegére Böhm Himér írta, közvetetlen, magyaros érzéssel. A füzet ára két korona. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A dánosi rablógyilkosság. Egy hétig szünetelt az érdemleges tárgyalás a dánosi rablógyilkos cigányok bűnperében. Ez alatt az idő alatt a bíróság az esküdtek elé terjesztendő kérdések megszövegezésével foglalkozott, a­mi nehéz munka volt, tekintve, hogy tizenhét vádlottról van szó, s mindegyiket többrendbeli vád terheli. A nagy munkával ma végre elkészült a bíróság. Rónay Ka­mil elnök délelőtt tíz órakor nyitotta meg az ülést, s jelentette, hogy a bíróság a kérdéseket megálla­pította. Az ügyész tudvalévően százharminchárom kérdést terjesztett a bíróság elé. Ezeket a védők kétszázegy kérdéssel megtoldották a kisegítő kérdé­seknek minden árnyalatával. A bíróság az összes kérdéseket elfogadta s így összesen háromszázhar­­mincnégy k­érdést állapított meg. Ez a legnagyobb rekord, a­melyet ezen a téren valaha elértünk. Sem nálunk, sem a külföldön nem volt példa rá, hogy egy bűnperben a kérdéseknek ekkora tömegét terjesszék az esküdtek elé. A kérdések és a hozzájuk fűzött utasítás föl­olvasásával telt el az egész délelőtt s erős próbára tette Bieber dr. jegyző tüdejét s a különben gyér számú hallgatóság türelmét. Maguk a vádlott cigá­nyok sem ügyeltek a kérdések fölolvasására, kétség­kívül azért, mert egy szót sem értettek belőle. A kérdések a vádlottak szerint csoportosítva, a követ­kezők: Lakatos Balog Jánosra, a dánosi esetet illető­leg, négy kérdés a gyilkosságról, négy a gyilkosság­ban való részességről, négy a szándékos emberölés­ről, illetve az abban való részességről, egy rablás­ról, egy a rablásban való bűnrészességről, egy a rab­lással párosult emberölés bűntettéről szól. A gyóni esetet illetőleg három kérdés a rablásra, három a rablásban való bűnrészességre, egy a súlyos testi sértésre, kettő a lopásra vonatkozik. Lakatos Lajos Dolára nézve ugyanezeket a kérdéseket állapították meg. Sztojka Bajkára szintén ezeket a kérdéseket állapították meg, azonkívül egy kérdést az erkölcs­telen merényletre és egyet az erkölcstelen merény­letben való bűnrészességre. Kolompár Balog Tatára vonatkozólag a kér­dések ugyanazok, mint a Sztojka Bajkáéi, azonkívül még egy kérdés szól a gyújtogatásról, egy a Foga­­rassy őrsvezető ellen elkövetett szándékos emberölés kísérletéről, s egy a hatóság ellen való erőszakról. Lakatos János Kunát ugyanazok a kérdések illetik, mint Lakatos Balog Jánost. Német Vrana (Trokár Marcsa): Négy kérdés a gyilkosságról, négy a gyilkosságban való bűnré­szességről, négy a rablásról és négy a lopásról szól. Burányi Csoroszlya (Lakatos Ángyel): Négy kérdés vonatkozik a gyilkosságban való részességre, négy a szándékos emberölésben való részességre, egy a rablásban való részességre s három a súlyos testi sértés bűntettére. Lakatos Julcsa Luterna: Négy kérdés vonat­kozik a gyilkosságban való bűnrészességre, négy a szándékos emberölésben való bűnrészességre, egy a rablásban való részességre. A gyóni esetet illető­leg egy kérdés vonatkozik a rablásra, rablásban való bűnrészességre, súlyos testi sértésre, a súlyos testi sértésben való bünrészességre s a rablás bűntettével párosult súlyos testi sértésre. Surányi Ignác: A dánosi esetet illetőleg egy­­egy kérdés vonatkozik az orgazdaságra s a bűnpár­tolásra; a gyóni esetet illetőleg egy kérdés vonat­kozik a rablásra, egy a rablásban való bűnrészes­­ségre, három a súlyos testi sértésre, egy a magánosok ellen való erőszakra. Surányi Márton: A dánosi esetet illetőleg egy-egy kérdés vonatkozik az orgazdaságra s a bűnpártolásra. A gyóni esetet illetőleg egy kérdés vonatkozik a rablásra, három a súlyos testi sértésre. A többi vádlottak, nevezetesen Surányi Lidi, Lakatos Erzsi Dora, Kolompár Zelfi, Kolompár Buter, Surányi Julcsa, Lakatos Mari bácsi és Laka­tos Róza Mundra, nagyobbrészt a rablással és orgaz­dasággal szerepelnek a kérdésekben. Délután a perbeszédek vették kezdetüket. Gaál Endre dr. királyi ügyész az egész roppant bizonyítási anyagot felölelő, formára és tartalomra egyaránt kiváló vádbeszédet mondott, melyben az es­küdtek elé terjesztett kérdésekben jelzett álláspont­jának megfelelően vádolta meg a dánosi haramiákat. A vádlottak a perbeszéd alatt folyvást nyugtalankod­tak, élénken gesztikuláltak, a fejüket rázták, s igen gyakran közbeszólás is hallatszott a soraikból. •— Most, hogy három heti hosszas és fáradságos főtárgyalás után végre abban a helyzetben vagyunk, — így kezdte vádbeszédét a királyi ügyész — hogy a tárgyalás alatt álló bűnügy az öszes rendelkezésünkre álló bizonyítékokkal együtt tisztán áll előttünk, mindenki jogos érdeklődése önök felé fordul, tisztelt esküdt uraim, mint a­kik hivatva vannak, hogy eme szövevényes bűnügyben a megsértett jogrendet és a közbiztosságba vetett hitet helyreállítsák és szavaza­tukkal módot és alkalmat adjanak a büntető igazság­szolgáltatás érvényre jutásának. Azt hiszem, hogy feladatuk fontosságával az esküdt urak maguk is tisz­tában vannak. A bűncselekmények egész halmaza vár itt eldöntésre. Az elbírálás is annyiféleképpen kép­zelhető, hogy a törvényszék 334 kérdésben volt kény­telen ezt önök elé tárni elbírálás végett, a­mi már magában véve is hallatlan dolog az esküdtszék tör­ténetében. Ez a bűncselekmény a közéletnek valóságos szenzációjává nőtte ki magát. Mindenfelé, hol igaz ér­zésű emberek laknak, mély részvétet és szánalmat keltett Szarvas István és családja sorsa, másrészt általánossá tette a fölháborodást és megbotránkozást az a vadállatias kegyetlenség, a­mellyel a bűntette­sek a terhükre rótt bűncselekményt elkövették. Ter­mészetes, hogy a nagyközönség, a­mely ezekről tudo­mást vett és a bűnügy minden fázisát lázas érdeklő­déssel kíséri, visszafojtott lélegzettel várja az önök ajkáról az ítéletet, a­melytől nemcsak a bűntettesek méltó megfenyítését, de az egész rakoncátlan cigány­­fajzat megrendszabályozását és más bűncselekmények­től való elriasztását is reméli. Kiváló érdekességet kölcsönöz ennek a bűn­ügynek a vádlottak sajátszerű egyénisége. Ők egy népfajhoz tartoznak, a­mely a tudományos kutatások szerint immár ötszázadik esztendeje, hogy közöttünk él. Ennek ellenére az ősi hagyományaitól oly kevéssé tért el, hogy még mindig vannak közöttük, a­kik a régi nomád életet folytatják, törzsfőnökök alatt élve. Sáskajárás módjára barangolják be az ország egyes vidékeit, kárhozatot és vészt hozva arra a vidékre, a­hol fölbukkannak. A cigány nem járul hozzá a tár­sadalomhoz, az államhoz sem anyagilag, sem személyes szolgálatokkal. A mai bűnügynek egyes fázisai is mutatják, hogy a cigánynak nincs személyisége, neve, kora, vallása, se származása, nincsenek rokonai, szülei, ismerősei, mint más embernek, hiányoznak náluk mindazok a feltételek és alapvető tények, a­melyek arra valók, hogy az ember egy modern állam kötelékébe beléphessen. Sajátságos faji tulajdonságai olyanok, hogy hajlandóvá teszik a bűnre. Az iroda­lom ezrekre menő kötetei föltárják a cigányok életét. Tudjuk, hogy a cigány külső megjelenésében aláza­tos, meghunyászkodó, hízelkedő, de befelé ravasz, kegyetlen, vérszomjas és baszúálló. A munkára nem vállalkozik, nem hajlandó azokat a fáradságokat el­tűrni, a­melyek a munkával járnak, a mellett cifrál­­kodó, korcsmázó, részeges és gyönyörökre vágyó, ezeknek a kielégítésére anyagi eszközöket kell elő­teremtenie és így lesz hajlandóvá a bűnre. Vannak azonban szép és jó tulajdonságaik is, mint a nagy leleményesség, az összetartozandóság érzete és ideig­­óráig oly testi fáradalmak elviselésére is képes, me­lyeket más ember elviselni nem tud. A cigányok kö­vetkezetesen megmaradnak a tagadásuk mellett, egy­mást folytonosan pártolják, a bűnbe esett embert be­fogadják, hibáit leplezik és ha az ember végignéz ezen a bűnügyön, rájön, hogy egy kitűnően szerve­zett rablóbanda működik közöttünk, a­mely bámula­tos összetartással a mi megrontásunkra törekszik. Nagyon érdekes ebből tanulmányt csinálni, hogy mi­ként fedezik a férfiak magukat a nőkkel, a lopott dolgokat az asszonyoknak adják át és ha az asszonyok is bajba kerülnek, a gyermekekkel fedezik magukat, tudván, hogy az irgalmas emberek a gyermekeket nem bántják. A cigányoknak fölemlített jó tulajdon­ságai az ő szempontjukból mind kiváló tulajdonsá­gok, de nem egyebek az évszázadokon át tartó üldö­zések folyamán kifejlődött tulajdonságoknál és most ebben az összetartásban a mi veszedelmünket láthat­juk. Nem akarom az öt századon át elkövetett bű­nökért ezeket a cigányokat vádolni, én konkrét vá­dakkal fogok előállani. Szegény Magyarországon nincs egyetlen egy vidék sem, a­hol fölös számban ne volnának cigányok. Az én vádbeszédem célja, hogy az önök ítélke­zését előkészítsem s megkönnyítsem. Előadom mind­azokat a bizonyítékokat, melyekkel ezt a tényállást megvilágíthatónak és bizonyíthatónak találom és ki­fogom mutatni, hogy ez a tényállás a btk. mily sza­kaszával, mily összefüggésben áll. Az ügyész ezután a tényállást ismerteti, azután a bizonyítékokról szól, végül a bűncselekmény mi­nősítésére tér át. A jelen esetben, úgymond, zavarban van az ember, hogy hol kezdje a bizonyítást. A vádlottak teljes tagadásban vannak, sőt a tagadáson is túl­­mennek. Azért kellett a tárgyalásnak három hétig eltartania, mert a bizonyításnak onnan kellett ki­indulnia, hogy ki kicsoda, egymással milyen vi­szonyban vannak , tekintve, hogy cigányokról van szó, ezek megállapítása majdnem emberfölötti fel­adat volt. Soha bűnügyi vizsgálat egy cigánykara­vánnak ily nagy időre terjedő bűnügyével nem fog­lalkozott és nem sikerült még cigánykaraván ka­landjait úgy földeríteni, mint ebben a bűnügyben történt. Az ügyész ezután a bizonyítékokat is három csoportban terjeszti elő; szól először a bűnjelek­ről, azután a cigánygyerekek vallomásáról és egyéb bizonyítékokról. A közvéleményben, úgymond, valamint az új­ságokban és a köztudatban és a védő urak körében is az a nézet terjedt el, hogy a Lakatos Róza, vagy a Murzsa vallomásán alapszik a vád. Ez ellen a fölf­fogás ellen ünnepélyesen tiltakozom s kijelentem, hogy a vád nem a­ cigánygyerekek vallomás­ain alap­szik, hanem annak főerősségei a bűnjelek. Ezek te­szik azt a vaskeretet, melybe a vád beleilleszkedik, a cigánygyerekek vallomása pedig csak arra való, hogy a hézagokat velük kitöltetik. Az ügyész részle­tesen foglalkozik a bűnjelekkel s azok alapján s a tanuk vallomása alapján, rábizonyítja a vádlottakra, hogy bűnösök a terhükre rótt cselekményekben. A nagyhatású védbeszéd után, mely teljes há­rom óra hosszat tartott, az elnök a tárgyalást bere­kesztette. Holnap a védők kezdik meg védőbeszédeik­iket.­­ Az Országos Birói és Ügyészi Egyesü­let részére a budapesti kir. ítélőtábla elnöke az igaz­­ságügyminiszterrel egyetértőleg három teremből álló hivatali helyiséget engedélyezett. Az egyesület el­nöksége közhírré teszi, hogy működését e helyiségben (Országház­ tér 12., magas földszint 21.) megkezdette és hivatalos óráit egyelőre naponta reggel 8 órától 9 óráig fogja tartani. Eddig ötven osztály alakult meg, összesen 2312 taggal. — Björnson levele és a románok. A ma­gyarfaló norvég költőt két magyarországi román új­ság, a Lupta és a Poporul Román is melegen ünne­pelte abból az alkalomból, hogy hadat szent a magya­roknak. Reprodukálták a Le Gourrier Europeen című francia újságnak Björnsonhoz intézett ama nyilt levelét, melyben valamelyik csehországi pán­szláv megrágalmazta a magyarokat, s melynek alap­ján aztán Björnson a támadásait megírta. A királyi ügyészség a közlésért sajtópert indított az említett két újság ellen, melyeik Macrea Vazul nyomdászt, az ismert strómant állította az esk­üdtbiróság elé. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján izgatásért nyolc hónapi államfogházra s kétezer korona pénzbünte­tésre ítélte a vádlottat. — Tót dicsőítés. Költeményben magasztalta: két év előtt Hlinka Andrást és cinkosait egy Turóc­­szentmártonban megjelenő időszaki lap. A költe­ménynek Rózsahegyi foglyok volt a címe, és abból az alkalomból íródott, a­mikor a rózsahegyi törvényszék Hlinka Andrást, a volt csernovai plébánost, Skrobár Lőrinccel, Jarusek Andrással s többi társaival együtt a magyar nemzet ellen való lázítás miatt elfogatta. A pozsonyi esküdtbiróság sajtó utján elkövetett bűn­cselekmény földicsérésének vétsége miatt négy hó­napi fogházra ítélte Turzó Gedeon túrócszentmár­toni betűszedőt, a­ki a verset írta. A Kúria első büntető tanácsa Bernát Géza elnöklésével ma eluta­sította a vádlott semmiségi panaszát. Ugyancsak a pozsonyi esküdtbíróság ítélte el Sándorfi Ede ver­­bóci plébánost, hasonló bűncselekmény miatt két hó­napi fogházra. A magyar nevű, de minden izében dranszláv renegát, tavaly március elsején a Ludove Noviny tót újságban agyba-főbe dicsérte a tót nem­zet kolomposait, Szkicsák Ferencet, Schlicska Feren­cet, de különösen Juriga Nándort, a magyar nemzet ellen való izgatásai miatt két évre elítélt volt ország­gyűlési képviselőt. Utóbbiról azt írta, hogy egyfor­mán üldözi őt az egyházi hatósága és a bíróság, mert férfiasan küzd a liberális tévelygés és politikai hun­cutság ellen, s az elszegényedett tót nép igazát védi. Ezek miatt ítélték el a pozsonyi esküdtek ezt az igaz embert, a­ki föltétlen tiszteletet és bámulatot érde­mel mindama üldöztetés, büntetések és elzárásokért, a melyeket most oly nemesen tűr népéért. A Kúria Tarnái János biró előadása után, elutasította Sán­dorfi semmiségi panaszát. BUDAPESTI HÍRLAP, (123. sz.) 1908. május 22. TESTEDZÉS. * Francia lan-tenniszjátékosok Budapes­ten. A magyar lan-tenniszsport eddigi legnagyobb ese­ménye a cseh, német, angol és a múlt évben az ausz­tráliai Wilding játéka volt. A kontinens legfejlet­tebb játéka, a francia lan-tennisz sport azonban ed­dig nálunk képviselve nem volt. A M. A. K. verse­nyének szenzációja a világhírű francia férfi párnak, Decugis és Germet-nak a résztvétele lesz. Decugis az egyetlen kontinentális játékos, a­kinek Anglia fö­dött pályás bajnokságát is sikerült megnyerni. Évek óta együtt játszik Germet-vel és olyan erős párt al­kotnak, a­mely a világ legjobbjai közé tartozik, a­mit az is igazol, hogy Azonban az olimpiai verseny­ben megnyerték a páros világbajnokságot. A kiváló francia játékosok részt vesznek Wilding, Ritchie, Poutell, Lowe-vel együtt, a bécsi versenyben és május 29-én együtt jönnek velük Budapestre. A jelekből látható, hogy a M. A. K. idei versenye fölül fogja múlni az eddigieket. Ausztráliai, angol, német, cseh és osztrák játékosok szine-java fog itt küzdeni. A

Next