Budapesti Hírlap, 1908. május (28. évfolyam, 106-131. szám)
1908-05-22 / 123. szám
1u tottak be, akikkel a tagok száma 9167-re emelkedett, közülök 309 alapító, 255 pedig hölgytag. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Társulat november 15-től január 15-ig nemzetközi kiállítást rendez. A kiállításra szánt művek beküldésének határnapja október 25. * (Új dalok.) Szívből szívhez címmel négy bájos magyar dal jelent meg Klöckner Ede kiadásában. A dalokat Bálint Andor szövegére Böhm Himér írta, közvetetlen, magyaros érzéssel. A füzet ára két korona. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A dánosi rablógyilkosság. Egy hétig szünetelt az érdemleges tárgyalás a dánosi rablógyilkos cigányok bűnperében. Ez alatt az idő alatt a bíróság az esküdtek elé terjesztendő kérdések megszövegezésével foglalkozott, ami nehéz munka volt, tekintve, hogy tizenhét vádlottról van szó, s mindegyiket többrendbeli vád terheli. A nagy munkával ma végre elkészült a bíróság. Rónay Kamil elnök délelőtt tíz órakor nyitotta meg az ülést, s jelentette, hogy a bíróság a kérdéseket megállapította. Az ügyész tudvalévően százharminchárom kérdést terjesztett a bíróság elé. Ezeket a védők kétszázegy kérdéssel megtoldották a kisegítő kérdéseknek minden árnyalatával. A bíróság az összes kérdéseket elfogadta s így összesen háromszázharmincnégy kérdést állapított meg. Ez a legnagyobb rekord, amelyet ezen a téren valaha elértünk. Sem nálunk, sem a külföldön nem volt példa rá, hogy egy bűnperben a kérdéseknek ekkora tömegét terjesszék az esküdtek elé. A kérdések és a hozzájuk fűzött utasítás fölolvasásával telt el az egész délelőtt s erős próbára tette Bieber dr. jegyző tüdejét s a különben gyér számú hallgatóság türelmét. Maguk a vádlott cigányok sem ügyeltek a kérdések fölolvasására, kétségkívül azért, mert egy szót sem értettek belőle. A kérdések a vádlottak szerint csoportosítva, a következők: Lakatos Balog Jánosra, a dánosi esetet illetőleg, négy kérdés a gyilkosságról, négy a gyilkosságban való részességről, négy a szándékos emberölésről, illetve az abban való részességről, egy rablásról, egy a rablásban való bűnrészességről, egy a rablással párosult emberölés bűntettéről szól. A gyóni esetet illetőleg három kérdés a rablásra, három a rablásban való bűnrészességre, egy a súlyos testi sértésre, kettő a lopásra vonatkozik. Lakatos Lajos Dolára nézve ugyanezeket a kérdéseket állapították meg. Sztojka Bajkára szintén ezeket a kérdéseket állapították meg, azonkívül egy kérdést az erkölcstelen merényletre és egyet az erkölcstelen merényletben való bűnrészességre. Kolompár Balog Tatára vonatkozólag a kérdések ugyanazok, mint a Sztojka Bajkáéi, azonkívül még egy kérdés szól a gyújtogatásról, egy a Fogarassy őrsvezető ellen elkövetett szándékos emberölés kísérletéről, s egy a hatóság ellen való erőszakról. Lakatos János Kunát ugyanazok a kérdések illetik, mint Lakatos Balog Jánost. Német Vrana (Trokár Marcsa): Négy kérdés a gyilkosságról, négy a gyilkosságban való bűnrészességről, négy a rablásról és négy a lopásról szól. Burányi Csoroszlya (Lakatos Ángyel): Négy kérdés vonatkozik a gyilkosságban való részességre, négy a szándékos emberölésben való részességre, egy a rablásban való részességre s három a súlyos testi sértés bűntettére. Lakatos Julcsa Luterna: Négy kérdés vonatkozik a gyilkosságban való bűnrészességre, négy a szándékos emberölésben való bűnrészességre, egy a rablásban való részességre. A gyóni esetet illetőleg egy kérdés vonatkozik a rablásra, rablásban való bűnrészességre, súlyos testi sértésre, a súlyos testi sértésben való bünrészességre s a rablás bűntettével párosult súlyos testi sértésre. Surányi Ignác: A dánosi esetet illetőleg egyegy kérdés vonatkozik az orgazdaságra s a bűnpártolásra; a gyóni esetet illetőleg egy kérdés vonatkozik a rablásra, egy a rablásban való bűnrészességre, három a súlyos testi sértésre, egy a magánosok ellen való erőszakra. Surányi Márton: A dánosi esetet illetőleg egy-egy kérdés vonatkozik az orgazdaságra s a bűnpártolásra. A gyóni esetet illetőleg egy kérdés vonatkozik a rablásra, három a súlyos testi sértésre. A többi vádlottak, nevezetesen Surányi Lidi, Lakatos Erzsi Dora, Kolompár Zelfi, Kolompár Buter, Surányi Julcsa, Lakatos Mari bácsi és Lakatos Róza Mundra, nagyobbrészt a rablással és orgazdasággal szerepelnek a kérdésekben. Délután a perbeszédek vették kezdetüket. Gaál Endre dr. királyi ügyész az egész roppant bizonyítási anyagot felölelő, formára és tartalomra egyaránt kiváló vádbeszédet mondott, melyben az esküdtek elé terjesztett kérdésekben jelzett álláspontjának megfelelően vádolta meg a dánosi haramiákat. A vádlottak a perbeszéd alatt folyvást nyugtalankodtak, élénken gesztikuláltak, a fejüket rázták, s igen gyakran közbeszólás is hallatszott a soraikból. •— Most, hogy három heti hosszas és fáradságos főtárgyalás után végre abban a helyzetben vagyunk, — így kezdte vádbeszédét a királyi ügyész — hogy a tárgyalás alatt álló bűnügy az öszes rendelkezésünkre álló bizonyítékokkal együtt tisztán áll előttünk, mindenki jogos érdeklődése önök felé fordul, tisztelt esküdt uraim, mint akik hivatva vannak, hogy eme szövevényes bűnügyben a megsértett jogrendet és a közbiztosságba vetett hitet helyreállítsák és szavazatukkal módot és alkalmat adjanak a büntető igazságszolgáltatás érvényre jutásának. Azt hiszem, hogy feladatuk fontosságával az esküdt urak maguk is tisztában vannak. A bűncselekmények egész halmaza vár itt eldöntésre. Az elbírálás is annyiféleképpen képzelhető, hogy a törvényszék 334 kérdésben volt kénytelen ezt önök elé tárni elbírálás végett, ami már magában véve is hallatlan dolog az esküdtszék történetében. Ez a bűncselekmény a közéletnek valóságos szenzációjává nőtte ki magát. Mindenfelé, hol igaz érzésű emberek laknak, mély részvétet és szánalmat keltett Szarvas István és családja sorsa, másrészt általánossá tette a fölháborodást és megbotránkozást az a vadállatias kegyetlenség, amellyel a bűntettesek a terhükre rótt bűncselekményt elkövették. Természetes, hogy a nagyközönség, amely ezekről tudomást vett és a bűnügy minden fázisát lázas érdeklődéssel kíséri, visszafojtott lélegzettel várja az önök ajkáról az ítéletet, amelytől nemcsak a bűntettesek méltó megfenyítését, de az egész rakoncátlan cigányfajzat megrendszabályozását és más bűncselekményektől való elriasztását is reméli. Kiváló érdekességet kölcsönöz ennek a bűnügynek a vádlottak sajátszerű egyénisége. Ők egy népfajhoz tartoznak, amely a tudományos kutatások szerint immár ötszázadik esztendeje, hogy közöttünk él. Ennek ellenére az ősi hagyományaitól oly kevéssé tért el, hogy még mindig vannak közöttük, akik a régi nomád életet folytatják, törzsfőnökök alatt élve. Sáskajárás módjára barangolják be az ország egyes vidékeit, kárhozatot és vészt hozva arra a vidékre, ahol fölbukkannak. A cigány nem járul hozzá a társadalomhoz, az államhoz sem anyagilag, sem személyes szolgálatokkal. A mai bűnügynek egyes fázisai is mutatják, hogy a cigánynak nincs személyisége, neve, kora, vallása, se származása, nincsenek rokonai, szülei, ismerősei, mint más embernek, hiányoznak náluk mindazok a feltételek és alapvető tények, amelyek arra valók, hogy az ember egy modern állam kötelékébe beléphessen. Sajátságos faji tulajdonságai olyanok, hogy hajlandóvá teszik a bűnre. Az irodalom ezrekre menő kötetei föltárják a cigányok életét. Tudjuk, hogy a cigány külső megjelenésében alázatos, meghunyászkodó, hízelkedő, de befelé ravasz, kegyetlen, vérszomjas és baszúálló. A munkára nem vállalkozik, nem hajlandó azokat a fáradságokat eltűrni, amelyek a munkával járnak, a mellett cifrálkodó, korcsmázó, részeges és gyönyörökre vágyó, ezeknek a kielégítésére anyagi eszközöket kell előteremtenie és így lesz hajlandóvá a bűnre. Vannak azonban szép és jó tulajdonságaik is, mint a nagy leleményesség, az összetartozandóság érzete és ideigóráig oly testi fáradalmak elviselésére is képes, melyeket más ember elviselni nem tud. A cigányok következetesen megmaradnak a tagadásuk mellett, egymást folytonosan pártolják, a bűnbe esett embert befogadják, hibáit leplezik és ha az ember végignéz ezen a bűnügyön, rájön, hogy egy kitűnően szervezett rablóbanda működik közöttünk, amely bámulatos összetartással a mi megrontásunkra törekszik. Nagyon érdekes ebből tanulmányt csinálni, hogy miként fedezik a férfiak magukat a nőkkel, a lopott dolgokat az asszonyoknak adják át és ha az asszonyok is bajba kerülnek, a gyermekekkel fedezik magukat, tudván, hogy az irgalmas emberek a gyermekeket nem bántják. A cigányoknak fölemlített jó tulajdonságai az ő szempontjukból mind kiváló tulajdonságok, de nem egyebek az évszázadokon át tartó üldözések folyamán kifejlődött tulajdonságoknál és most ebben az összetartásban a mi veszedelmünket láthatjuk. Nem akarom az öt századon át elkövetett bűnökért ezeket a cigányokat vádolni, én konkrét vádakkal fogok előállani. Szegény Magyarországon nincs egyetlen egy vidék sem, ahol fölös számban ne volnának cigányok. Az én vádbeszédem célja, hogy az önök ítélkezését előkészítsem s megkönnyítsem. Előadom mindazokat a bizonyítékokat, melyekkel ezt a tényállást megvilágíthatónak és bizonyíthatónak találom és kifogom mutatni, hogy ez a tényállás a btk. mily szakaszával, mily összefüggésben áll. Az ügyész ezután a tényállást ismerteti, azután a bizonyítékokról szól, végül a bűncselekmény minősítésére tér át. A jelen esetben, úgymond, zavarban van az ember, hogy hol kezdje a bizonyítást. A vádlottak teljes tagadásban vannak, sőt a tagadáson is túlmennek. Azért kellett a tárgyalásnak három hétig eltartania, mert a bizonyításnak onnan kellett kiindulnia, hogy ki kicsoda, egymással milyen viszonyban vannak , tekintve, hogy cigányokról van szó, ezek megállapítása majdnem emberfölötti feladat volt. Soha bűnügyi vizsgálat egy cigánykaravánnak ily nagy időre terjedő bűnügyével nem foglalkozott és nem sikerült még cigánykaraván kalandjait úgy földeríteni, mint ebben a bűnügyben történt. Az ügyész ezután a bizonyítékokat is három csoportban terjeszti elő; szól először a bűnjelekről, azután a cigánygyerekek vallomásáról és egyéb bizonyítékokról. A közvéleményben, úgymond, valamint az újságokban és a köztudatban és a védő urak körében is az a nézet terjedt el, hogy a Lakatos Róza, vagy a Murzsa vallomásán alapszik a vád. Ez ellen a fölffogás ellen ünnepélyesen tiltakozom s kijelentem, hogy a vád nem a cigánygyerekek vallomásain alapszik, hanem annak főerősségei a bűnjelek. Ezek teszik azt a vaskeretet, melybe a vád beleilleszkedik, a cigánygyerekek vallomása pedig csak arra való, hogy a hézagokat velük kitöltetik. Az ügyész részletesen foglalkozik a bűnjelekkel s azok alapján s a tanuk vallomása alapján, rábizonyítja a vádlottakra, hogy bűnösök a terhükre rótt cselekményekben. A nagyhatású védbeszéd után, mely teljes három óra hosszat tartott, az elnök a tárgyalást berekesztette. Holnap a védők kezdik meg védőbeszédeikiket. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület részére a budapesti kir. ítélőtábla elnöke az igazságügyminiszterrel egyetértőleg három teremből álló hivatali helyiséget engedélyezett. Az egyesület elnöksége közhírré teszi, hogy működését e helyiségben (Országház tér 12., magas földszint 21.) megkezdette és hivatalos óráit egyelőre naponta reggel 8 órától 9 óráig fogja tartani. Eddig ötven osztály alakult meg, összesen 2312 taggal. — Björnson levele és a románok. A magyarfaló norvég költőt két magyarországi román újság, a Lupta és a Poporul Román is melegen ünnepelte abból az alkalomból, hogy hadat szent a magyaroknak. Reprodukálták a Le Gourrier Europeen című francia újságnak Björnsonhoz intézett ama nyilt levelét, melyben valamelyik csehországi pánszláv megrágalmazta a magyarokat, s melynek alapján aztán Björnson a támadásait megírta. A királyi ügyészség a közlésért sajtópert indított az említett két újság ellen, melyeik Macrea Vazul nyomdászt, az ismert strómant állította az esküdtbiróság elé. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján izgatásért nyolc hónapi államfogházra s kétezer korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. — Tót dicsőítés. Költeményben magasztalta: két év előtt Hlinka Andrást és cinkosait egy Turócszentmártonban megjelenő időszaki lap. A költeménynek Rózsahegyi foglyok volt a címe, és abból az alkalomból íródott, amikor a rózsahegyi törvényszék Hlinka Andrást, a volt csernovai plébánost, Skrobár Lőrinccel, Jarusek Andrással s többi társaival együtt a magyar nemzet ellen való lázítás miatt elfogatta. A pozsonyi esküdtbiróság sajtó utján elkövetett bűncselekmény földicsérésének vétsége miatt négy hónapi fogházra ítélte Turzó Gedeon túrócszentmártoni betűszedőt, aki a verset írta. A Kúria első büntető tanácsa Bernát Géza elnöklésével ma elutasította a vádlott semmiségi panaszát. Ugyancsak a pozsonyi esküdtbíróság ítélte el Sándorfi Ede verbóci plébánost, hasonló bűncselekmény miatt két hónapi fogházra. A magyar nevű, de minden izében dranszláv renegát, tavaly március elsején a Ludove Noviny tót újságban agyba-főbe dicsérte a tót nemzet kolomposait, Szkicsák Ferencet, Schlicska Ferencet, de különösen Juriga Nándort, a magyar nemzet ellen való izgatásai miatt két évre elítélt volt országgyűlési képviselőt. Utóbbiról azt írta, hogy egyformán üldözi őt az egyházi hatósága és a bíróság, mert férfiasan küzd a liberális tévelygés és politikai huncutság ellen, s az elszegényedett tót nép igazát védi. Ezek miatt ítélték el a pozsonyi esküdtek ezt az igaz embert, aki föltétlen tiszteletet és bámulatot érdemel mindama üldöztetés, büntetések és elzárásokért, a melyeket most oly nemesen tűr népéért. A Kúria Tarnái János biró előadása után, elutasította Sándorfi semmiségi panaszát. BUDAPESTI HÍRLAP, (123. sz.) 1908. május 22. TESTEDZÉS. * Francia lan-tenniszjátékosok Budapesten. A magyar lan-tenniszsport eddigi legnagyobb eseménye a cseh, német, angol és a múlt évben az ausztráliai Wilding játéka volt. A kontinens legfejlettebb játéka, a francia lan-tennisz sport azonban eddig nálunk képviselve nem volt. A M. A. K. versenyének szenzációja a világhírű francia férfi párnak, Decugis és Germet-nak a résztvétele lesz. Decugis az egyetlen kontinentális játékos, akinek Anglia födött pályás bajnokságát is sikerült megnyerni. Évek óta együtt játszik Germet-vel és olyan erős párt alkotnak, amely a világ legjobbjai közé tartozik, amit az is igazol, hogy Azonban az olimpiai versenyben megnyerték a páros világbajnokságot. A kiváló francia játékosok részt vesznek Wilding, Ritchie, Poutell, Lowe-vel együtt, a bécsi versenyben és május 29-én együtt jönnek velük Budapestre. A jelekből látható, hogy a M. A. K. idei versenye fölül fogja múlni az eddigieket. Ausztráliai, angol, német, cseh és osztrák játékosok szine-java fog itt küzdeni. A