Budapesti Hírlap, 1908. május (28. évfolyam, 106-131. szám)

1908-05-13 / 115. szám

1908. május 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (115. sz.) külön is halálos lett volna. A leányt több ember ölte meg, a rajta talált késszúrások is két különböző nagy­ságú eszközöktől származtak. Szarvas Istvánnét a szakértői vélemény szerint előbb kézzel fojtogatták a tettesek, majd erős dulakodás után, melynek a holt­testen nyomai maradtak, egy a nyakára hurkolt trikó­inggel megfojtották. Szarvas Istvánnak fejét vágta be az agyvelőig egy hosszabb vágás, a nyakán egy mély seb tátongott, mely egész a gerinc-agyig hatolt, mind a két sérülés egymagában is feltétlenül halálos volt. Tagányi Pál kocsist a nyakán érte egy erős és mély késszurás, egy revolverlövéstől származó másik sérü­lés a mellkason át a tüdőig hatolt s ott megakadt, ezenkívül hátul a koponyáján szenvedett egy bor­zasztó csapást, mely az agyat roncsolta össze s való­színűleg baltával ejtették a gyilkosok. A­ szerencsétlen áldozatok lemészárlásához a szakértői vélemény sze­rint legalább hat ember kellett, kevesebben alig vé­gezhettek volna a négy erőteljes emberrel. A­mi a vádlottakat illeti, Balog Tatán harminc rendbeli apróbb sérülést talált az orvosi vizsgálat, ezek javarészt körömtől származó karmolások és dula­kodás közben szerzett horzsolások voltak. E sérülések egy része olyan jellegzetes, hogy azokat minden való­színűség szerint a Szarvas Teréz erőszakos megejtése alkalmával szerezte a vádlott. Ilyenfajta sérülések vol­tak Sztojka Bajkán is. Német Vranára, a­ki a vád szerint a leány meggyilkolásánál is segédkezett, szin­tén körömtől származó karmolások és apró horzsolt sebek voltak. Surányi Ignácnak a jobb fülén volt egy daganat, az egyik szemén egy kisebb sérülés és a feje tetején szintén egy daganat. Kisebb karmolások és horzsolások nyoma volt Surányi Csoroszlyán is. Ezekről a sérülésekről valamennyi vádlott azt val­lotta, hogy azokat a csendőrök okozták. A szakértői vélemény szerint azonban a sérülések természete és ideje kizárja ezt a feltevést. A vádlottak korára nézve a bíróság még nem kérdezte meg a szakértőket s ebben az irányban a vizsgálat nem terjedt ki. Veigelsberg Hugó dr. ellenzi ennek a vizsgálat­nak elrendelését és a szakértők megkérdezését. A törvény a korhatárt illetőleg föltétlen bizonyosságot kíván, orvosi szakértők pedig a vádlottak korát tel­jes bizonyossággal megállapítani úgy sem tudják. Ez élet-halál kérdés a vádlottakra nézve. Hivatalos vizsgálat ebben az irányban még nem történt, hozzon most végzést a bíróság, elrendeli-e a szakértői vizs­gálatot, vagy nem. Oaál Endre dr. ügyész kéri a szakértők meg­hallgatását. A vádlottak életkorát az összes rendel­kezésre álló adatok fölhasználásával lehetőleg meg kell állapítani. A vádlottaknak születési anyakönyvi kivonatuk nincsen, ismerőseik életkorukra nézve nem szolgálnak fölvilágosítással, ők maguk nem tudják, vagy nem vallják be éveik számát, nincs tehát más mód hátra, mint a szakértők megkérdezése. A szak­értők véleménye legalább tájékoztatni fogja a bíró­ságot abban az irányban, hogy a­ki a vádlottak közül tizenöt évesnek vallja magát, csakugyan annyi-e és nem negyven. A szakértők véleményét szabadon mérlegelik az esküdtek és a bíróság. Meg­hallgatásuk a védelem érdeke is, mert ilyen vélemény nélkül esetleg súlyosabb büntetést ró a vádlottakra a bíróság, mint a­mennyit koruknál fogva rájuk kiszabni lehet. A védők ellenőrző orvosszakértő al­kalmazását kérhetik a bíróságtól a vádlottak védel­mében.­­Veigelsberg dr. védő ellenzi a szakértők meg­hallgatását, erre úgy sem lehet ítéletet alapítani. Hevesi Illés védőt, mikor szólani akar, a kö­zönség nevetéssel és pisszegéssel fogadja. Védelmet kér az elnöktől a közönség viselkedésével szemben. Indítványozza, hogy a bíróság a rendes szakértőkön kívül egy antropológust is kérdezzen meg a vádlot­tak életkorára nézve. Több védő és az ügyész felszólalása után a bí­róság úgy határozott, hogy a vádlotta­k életkorára nézve a törvényszéki orvosokon kívül egy antropoló­gus véleményét is kikéri, a védők pedig a maguk­ ré­széről külön ellenőrző szakértőt jelenthetnek be. Tíz percnyi tárgyalási szünet után az elnök bejelentette, hogy Török Aurél dr. egyetemi tanár, mint a bíróság részéről alkalmazott antropológus, a két törvényszéki orvossal együtt délután hat órakor vizsgálja meg a vádlottakat, kéri az elnök a védőket, hogy a vizsgálaton az ellenőrző szakértővel együtt jelenjenek meg. A védők és az esküdtek intéztek még kérdése­ket Szikszay Sándor törvényszéki orvoshoz, majd­­Andreánszky Jenő dr. terjesztette elő jelentését a dánosi­­áldozatok boncolása alkalmával szerzett orvosi megfigyeléseiről s az elnök délután két órakor bere­kesztette a tárgyalást. ■— Lengyel Zoltán aktái. Abban az időben, a mikor Lengyel Zoltán dr. országgyűlési képviselő megkezdte támadását a kormány és különösen Po­­sonyi Géza igazságügyminiszter ellen és fölhívott mindenkit, hogy adatokat adjon neki, a fővárosi rendőrséget arról értesítették, hogy Lengyel Zoltán az állami számvevőszék irattárából származó, több oly hivatalos aktát akar lefotográfoztatni, a­melyek csak hivatalos titok megsértésével kerülhettek ke­zére. A nyomozás még aznap kiderítette, hogy az iratokat Hajdú Gyula számvevőszéki irodatiszt vitte Lengyel Zoltánhoz, hogy anyagot szolgáltasson neki a kormány ellen. Hajdúnál házkutatást tartottak s előkerültek az elcsent akták, melyeket vissza akart csempészni. Hajdú Gyulát fegyelmileg elbocsájtották hivatalából s lopás miatt indult meg ellene a bün­­tetnyitő eljárás. A budapesti büntető törvényszék két napig tartó izgalmas tárgyalás után Hajdú Gyulát hivatalos titok megsértésének vétsége miatt két heti, Lengyel Zoltánt pedig két napi államfogházra ítélte. A királyi ügyész súlyosbításért, a vádlottak pedig felmentésért felebbeztek. A királyi tábla első büntető tanácsa ma foglalkozott ezzel a bűnperrel. Az elnök Frenreisz István volt, előadó pedig Ist­­vánffy Lajos. A vádat Polgár főügyészi helyettes képviselte, Hajdú Gyula védelmét Kemény Miklós dr., Lengyel Zoltánét pedig, a­ki nem jelent meg, Vázsonyi Vilmos látta el. Az előadó bíró röviden, ismertette a per anyagát, melynek megtörténte után a terjedelmes ítéletet és annak megokolását olvasták föl. A perbeszédek után az elnök kijelentette, hogy az ítéletet holnap délben hirdetik ki. — Bírósági kinevezés. A király, mint a hi­vatalos lap mai száma jelenti, Deker Gyula dr. Íté­lőtáblái bírói címmel és jelleggel fölruházott sza­badkai járásbírót a szabadkai törvényszék elnökévé nevezte ki. — Eulenburg­ herceg a fogságban, Ber­linből jelentik nekünk. A kamara-törvényszék ma tárgyalta Wronker ügyvédnek Eulenburg herceg sza­badon bocsátása dolgában előterjesztett kérelmét; a bíróság csak holnap hirdeti ki határozatát. Eulen­burg herceg legutóbbi kihallgatásai alkalmával a homoszexuális megtévelyedéséről hozzá­tett kérdé­sekre nem adott határozott választ, hanem mindig csak azt felelte, hogy már semmire sem emlékszik többé. Az Emszt stárembergi lakásán történt házku­tatás Eulenburg herceg ellen nagyon sok kompromit­táló anyagot szolgáltatott a vizsgálóbíró kezébe. A herceg és a stárembergi hajós egymáshoz intézett leveleikben tegezték egymást. Harden számos embert nevezett meg a vizsgálóbírónak, a­kikkel Eulenburg herceg meg nem engedett viszonyt tartott fönn. — Münchenből jelentik nekünk: Eulenburg herceget nemcsak Ernst és Riedl vallomása kompromittálja erősen, hanem még sok más erősen kompromittáló dolognak jött nyomára a vizsgáló­bíró, a többi közt arra, hogy Eulenburg herceg Bécsben is számos em­berrel tartott fönn homoszexuális viszonyt. — Igazságügyi tisztviselők gyűlése. Az igazságügyi tisztviselők országos egyesülete ma tar­totta első választmányi ülését. Az ügy- és munka­rend megállapítása után kimondta a választmány, hogy fölkéri az igazságügyi tárcához tartozó segéd­hivatali tisztviselőket, csatlakozzanak az egyesület­hez, mert csakis így léphet föl, mint számottevő testület, a jövő évi költségvetés közeli tárgyalásakor. Az egyesület a vidéki kartársak kérdezősködésére készséggel válaszol. Hivatali helyisége VII., Dam­­janich­ utca 30. sz. alatt van. — Elitélt császári tanácsos. Bécsből jelen­tik nekünk. A belvárosi járásbíróság Penicsek Jó­zsef császári tanácsost, a prágai Národni Liszti técsi munkatársát ötven korona pénzbüntetésre ítélte a miatt, mert magán­beszélgetés közben Lueger polgármestert hülye fickónak nevezte. A bíróság az ítélet megokolásában azt mondja, hogy Penicsek el­len azért állapított meg ily enyhe büntetést, mert a parlamenti épület előcsarnokát nem lehet oly hely­nek tekinteni, a­hol különösebben meg kellene óvni a tisztességet. — Az új telekkönyvi rendtartás. Az új telekkönyvi rendtartás tervezetének megvitatására egybehívott szakértekezlet Imling Konrád állam­titkár elnöklésével tegnap folytatta a tanácskozást az igazságügyi minisztériumban. A még hátralévő és különösen az előjegyzés intézményét érintő kér­dések letárgyalása után az elnöklő államtitkár a szakértekezlet tanácskozásait befejezetteknek jelen­tette ki és az értekezlet tagjainak a tanácskozásban való részvételükért az igazságügyminiszter nevében köszönetet mondott. — Novák Sándor ügye. Néhány hónap előtt halt meg Novák Sándor budapesti ügyvéd, a­kinek életében köztiszteletben volt része. Halála után azonban kínos meglepetés érte kartársait. Kiderült ugyanis, hogy Novák Sándor jelentékeny összeget sikkasztott Fettich Nándor bárótól, a­kinek a va­gyonát kezelte. Körülbelül háromszázezer koronát bízott az ügyvédre, hogy értékpapírt vegyen rajta. Novák megvette az értékpapírokat, de azok ..egy ré­szét a maga javára elzálogosította. A rendőrség, mely a nyomozást folytatta, ma küldte meg az ira­tokat a büntetőtörvényszéknek. Megállapították, hogy Novák 1904 március hónapban a báró pénzé­ből 12.800 koronát vett ki a takarékpénztárból s ezen a pénzen feleségének Cinkotán villát vásárolt. Három év múlva, 1907 szeptember hónapban újra 12.000 koronát vett ki a belvárosi takarékpénztár­ból s ebből 5000 koronát a felesége nevére helyezett el. Volt még egy betéti könyve Nováknak Ónodi Iván névre kiállítva. Erre nézve megállapították, hogy az tulajdonképpen Ónodi Ilona, Novák Sán­dor feleségének nevére szólott. A pénztáros azonban Ilona név helyett tévedésből Iván nevet írt a könyvre.A panaszos báró jogi képviselője, értesü­lésünk szerint, most bű­nügyi zárlat elrendelését kérte az ügyészségnél Novák Sándor összes hagya­tékára. — A pestvidéki törvényszék új épülete. A pestvidéki törvényszék uj épületét tudvalevőleg a budai oldalra tervezik. E terv ellen az érdekelt pestmegyei községekben mozgalom indult meg, mert a pestvidéki törvényszék területének túlnyomó része a Duna balpartján van. A törvényszékhez tartozó nyolc járásbíróság közül hét: Gödöllő, Monor, Nagy­­káta, Ócsa, Ráckeve, Vác, Újpest a pesti oldalon van s csakis a szentendrei járásbiróság van a budai oldalon. A budai épitkezés ellen irányuló mozgal­mat Rónay Kamill, a törvényszék elnöke is pár­tolja. — A tököli biró. Két régi haragos számolt­ ma le egymással a budapesti esküdtbiróság előtt. Szodoray Árpád tököli községi jegyző és Harlyin János községi bíró a perlekedő felek. Az ellenséges­kedést a bíró kezdte, a­ki fegyelmi följelentéseivel üldözte a jegyzőt. Ez végre megunta a zaklatást, följelentette a bírót rágalmazásért a ráckevei járás­bíróságnál, mely Martyint nyolc napi fogházra ítélte. Az ítéletet Szodoray jegyző a Budapest Környéke című lapban Rabviselt községi biró Tökölön cím alatt közé is tette. Ezért most már a biró fogta perbe a jegyzőt rágalmazásért és becsületsértésért. Ma tár­gyalta ezt a sajtópert a büntető törvényszék esküdt­­bírósága Sárkány biró elnöklésével. A tárgyaláson a vádlott jegyző vállalta a szerzőséget s az inkrimi­nált közleményre nézve fölajánlotta a valóság bizo­nyítását. A bíróság a kérelmének helyt is adott. A­ fölolvasott iratokból kiderült, hogy Martyin biró évek óta üldözi a jegyzőt külömböző följelentéseivel s a jegyző panaszára rágalmazás miatt el is ítélték nyolc napi fogházra. Az esküdtek a jegyzőt nem bű­nösnek mondották ki, mire a biróság Szodoray Ár­pádot fölmentette s a bírót a fölmerült költségek­ben elmarasztalta. — A szélhámos gróf, Berlinből jelentik ne­künk: Arz János Emánuel osztrák birodalmi gróf ellen, a­­ki az emberölés miatt három évi börtönre ítélt Lewandovszki Máriával számtalan csalást köve­tett el, jövő hónapban lesz a végtárgyalás. Arz gróf elszegényedett nemesi családból való és ő maga is nagyon szegény. Bécsben egy gazdag embertől min­denféle hamis ürüggyel óriás összegeket csalt ki; el­hitette vele, hogy dúsgazdag leányt fog feleségül venni, s hozományából kétszeresen fogja visszafizetni tartozását. Ezt a pénzt Nizzában, Milánóban és Pá­riában költötte el. Házassági hirdetés utján megis­merkedett Levandovszkinéval, Berlinbe ment és ott az asszonnyal együtt számtalan csalást követett el. Arz gróf föllépése rendkívül úri volt, rendesen autó-, mobilon járt és mellét számos rendjel di­szí­tette. Áldozataival elhitette, hogy Kruppnak egy rokonát, fogja feleségül venni és hogy ötven-hatvan millió­ márka hozományt fog kapni. LÓVERSENY. X A tavaszi futtatás. Ma csöndes napja volt a budapesti túrinak. Egyetlen érdekesebb futása a kettős ivadékverseny volt, a­melyben a Springer-i istálló másik derby-jelöltje, Matschaker találkozott Bonfini-vel, a­melyet múltkori győzelme után szintén derby-jónak tartottak. Ma hét font tehertöbblettel in­dult, de különben sem vált volna veszedelmessé Matschaker-re, a­melyet a ma kiválóan jól futott Mátka szorított meg kissé. A megnyitó államdíjban­ Kuropatkin megtalálta régóta rejtegetett formáját és legaloppozta Togo-t és Elzevir­t, az eladó­versenyt Macó, a nyeretlen kétévesek versenyét a magyratartott Hasznos, a kétévesek eladóversenyét Sába, a wester­­handikapot Vincenz Albert és az utolsó handikapos virgilius nyerte meg. A részletes eredmény a kö­vetkező : 7. Államdíj: 4000 korona. 2500 méter. Szemere M. 5é. pm. Kinopatkin 53 (Szente) első, Rohonczy G. 4é. stpm. Togo 52 (Pretzner) második, Springer G. báró 5é. Etzevir 63 (,Taral) harmadik. Futott még: Kara Mus­­tafa. Igen könnyen öthosszal nyerve, nyolch­osszal har­madik. Tót.: 10:36. II. helyen 10:45. III. helyen 5:25. Helyre: 40­:68 és 58. 20:54 és 32. Könyvfogadás:: lgj 13

Next