Budapesti Hírlap, 1908. szeptember (28. évfolyam, 209-234. szám)

1908-09-23 / 228. szám

1908. szeptember 23. BUDAPESTI HÍRLAP. (228. sz.) Miskolci Kulturegyesület is fölvetette az em­­l­­éktábla eszméjét, a Szinészegyesület készséggel ajánlotta föl a begyűlt összeget és az ünnep­ség rendezésének támogatását. A Szinészegyesület megbízásából Hidvéghy Ernő, a kolozsvári nemzeti színház tagja, vállalta magára az ünnepség és főkép­en a díszelőadás rendezését. Ezen az előadáson a­udapesti Nemzeti Színház több olyan művésze is részt fog venni, a­ki Egressy tanítványának mond­hatja magát. * (Az aradi Kossuth­-szobor.) Kossuth Fe­renc kereskedelmi miniszter, a­ki ma kelt föl elő­ször betegágyából, a délelőtt folyamán megtekin­tette Margó Edének és Pongrácz Szigfridnek Arad városa számára készülő Kossuth-szobrát. A minisz­ternek nagyon tetszett az emlékmű főalakja, csu­pán apró kifogásokat tett, melyet a művészek kész­séggel fogadtak. A tervező művészek ezután megmu­tatták az emlékmű mellékalakjait, a­melyek szintén megnyerték a miniszter tetszését. * (A Modern Színművészeti Társaság), a­­mely tudvalévően annak a feladatnak a folytatását vállalta, a­melyet a Tália-társaság sikerrel kezdett meg, befejezte legfontosabb alakuló munkálatait s csütörtökön este 8 órakor a Menton-kávéház külön­termében (Andrássy-út) rendkívüli közgyűlést tart. Ez a gyűlés rezumálni fogja a társaság részleteiben kidolgozott programját és határozni fog a megnyi­tandó elméleti és gyakorlati kurzusok fölött. A tár­saság ezúton is kéri tagjait, valamint az érdeklődő­ket és mindazokat, a­kik szinipályára hivatottsá­­got éreznek, hogy ezen a gyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. * (Tudományos élet.) A Földrajzi Társaság idei vándorgyűlése Szegeden lesz. A tudósok október 17-én délután két óra negyven perckor indulnak Budapestről. Október 18-án rendezik a díszülést a szegedi városház dísztermében, a­hol Kövesligethy Radó tart előadást A földrengéstan mai állapotáról. Délután előadó­ülés lesz. Este Cholnoky Jenő dr. tart előadást A magyarok eredetéről. Október 19-én ismét ülést tartanak vagy kirándulást rendeznek. Részvételre jelentkezni október 1-éig a titkári hiva­talban (Sándor­ utca 8.) lehet. A korán jelentkező tagok féláru vasúti jegyet kapnak. * (Képzőművészet.) A Képzőművészek Egye­sülete a nyári szünet után tegnap tartotta első ülé­sét a Fészek termében, Hana József elnöklésével. A napirend előtt az elnök meleg hangon emlékezett meg a társulat elhunyt tagjairól, Horthy Pálról, Kardos Gyuláról és Pollik Béláról. Déry Béla tit­kári jelentése után hosszasan vitatkoztak a jövő esz­tendei nemzetközi kiállításról. A kiállítás előkészí­tésére Róna elnöklésével bizottságot küldtek ki. A Képzőművészeti Tanácsba megválasztották Kacziány Ödönt, Margitay Tihamért, Márk Lajost, Róna Jó­zsefet és Tóth Istvánt. A legutóbbi szoborpályázat incidenséből kifolyólag elhatározta az egyesület, hogy a szobrászati szakosztály sürgősen kidolgozza a magyar művészekre kötelező pályázati módozato­kat, a­melynek alapelvéül azt tűzi ki, hogy magyar szobrászművész csak olyan pályázaton vegyen részt, a melynek elbírálásánál elsősorban a művészi szem­pontok irányadók s a melyben a döntő szerep a mű­vészeké.­­ A Nemzeti Szalon losonci kiállításának megnyitása vasárnap lesz. A kiállítást Déry Béla és Rubovits Márk rendezte. A tárlat védője Prónay Mi­hály főispán, elnöke pedig Wagner Sándor polgár­­mester. * (Ifjúsági szentbeszédek.) Második vaskos kötetét bocsátja közre Acsay Ferenc, a győri bencés gimnázium tudós igazgatója ifjúsági szentbeszédei­nek. A szerzetes alázatával és a tudományosan ítél­kező pedagógus lelkiismeretes ötőbírálatával jellemzi e beszédek fogyatkozásait előszavában; de kritikája Szigorúbb az igazságosnál: apró gyermekekhez inté­zett szavaiban gyengédség, tapintat és szeretet van. Mária­ beszédeiben a mélyen vallásos lélek heve és lendülete, a Szent Istvánnak fiához szóló intelmei alapján nagyon bölcs, tartalmas és nemes eszmékben gazdag adhortációkat dolgozott ki. Különösen értékes a Szent Erzsébetről és a II. Rákóczi Ferencről való megemlékezés. A csaknem négyszáz lapra terjedő könyvnek Wolf Gyula győri könyvkiadó a bizomá­nyosa és 5 korona az ára. * (Lejáró pályázatok.) A Tudományos Aka­démia pályázatai közül december 31-én jár le: az ezerötszáz koronás Pollák Henrik-díj a születési és termékenységi statisztikának tudományos földolgo­zására; az ezer aranyforintos Péczely-regénypályázat, melyre az 1907—1908-ban megjelent regények pá­lyáznak; a kétszáz aranyas nagyjutalom és az ötven­­koronás fran­ czifrányi­ mellékjutalom, melyet az 1902 —1908. évközben megjelent legjobb történelmi mun­kának adnak ki; az ezer aranyforintos Péczely-dij, a belső vám történetének megírására a mohácsi vészig; a kétezer koronás Wahrmaim-jutalom az 1903 —1908. évkörbe eső legjobb gyakorlati értékű talál­mány fölfedezőjének; a háromezer koronás Forster­­dij, mely az 1903—1908. évkörben megjelent, a föld­művelésre vonatkozó irodalmi mű, fölfedezés vagy találmány jutalmazására van kitűzve; a hatezer ko­ronás Bródy-jutalom az utóbbi három évben meg­jelent publicisztikai mű jutalmazására és a kétezer koronás Lukács Krisztina-díj a biológia körébe vágó valamelyik fontos kérdés megoldását célozó vizsgá­lat tervezetére. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A nemzetközi jogi egyesület. -- A nemzetközi jogi egyesület huszonötödik kon­ferenciája ma délelőtt nyílt meg az Akadémia dísz­termében, előkelő közönség jelenlétében. A külföldi vendégeken kívül ott voltak Wlassics Gyula, a köz­­igazgatási bíróság elnöke, Tory Gusztáv, Meskó László és I­mling Konrád államtitkárok, Fülepp Kálmán főpolgármester, Szivák Imre, az­ ügyvédi kamara elnöke, Nagy Ferenc, Vécsey Tamás, Csa­rad­a János, Katona Mór, Schwartz Gusztáv és Illés József egyetemi tanárok, s a jogászvilág sok más kitűnősége. A konferenciát Tőry Gusztáv államtitkár nyi­totta meg a következő, angol nyelven mondott be­széddel: Az igazságügyi miniszter akadályoztatása miatt nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy önöket üdvözöljem. Mi nem foglalunk el vezető szerepet a nemzetközi forgalomban, mégis át vagyunk hatva az önök ideáljaitól. A békemozgalom előmozdítása nem­zetközi harmónia és kölcsönös megértés útján a mi törekvésünk is. Nem kételkedünk, hogy, ha jobban megismernek bennünket, szívesen fogadnak el mun­katársakat. Magyarország hangoztatja nemzeti és politikai függetlenségét, de ezt ab­ban a tudatban teszi, hogy e fogalmak, nemzeti és nemzetközi, nin­csenek ellentétben, mert csak az a nemzet, a­mely a maga egyéniségét juttatja kifejezésre, alkalmas arra, hogy méltó szerepet játszék a nemzetközi élet­ben. A legjobb kívánságokkal üdvözlöm a konferen­ciát. (Zajos éljenzés.) Ezután Fülepp Kálmán főpolgármester a kö­vetkező francia beszéddel üdvözölte a főváros nevében a kongresszus tagjait: Hölgyeim és Uraim? A Nemzetközi Jogi­ egyesület jelen konferenciája az év folyamán a második, mely Magyarország fővá­rosát tünteti ki azzal, hogy üléseit falai közt tartja; mindkét egyesület ugyanazon zászló alatt küzd, bár tevékenységüket különböző téren fejtik ki. E közös zászló magasztos jelszava: a nyers erőszak megszün­tetése, a jognak és az emberiség békés haladásának uralma érdekében. Néhány hónappal ezelőtt a párbajellenes szö­vetségek gyűltek egybe Budapesten az első hason­­nemű kongresszusra, hogy együttesen fölemeljék szavukat a társadalmi béke érdekében egy barbár szokás ellen,­­ hogy kutassák azokat az eszközöket, melyekkel a párbajokat megszüntetni vagy legalább a lehető legkisebb számra leszorítani lehetne azokat az eseteket, a­melyekben egyesek személyes vitáik el­döntése végett a fegyverhez nyúlnak. Most pedig, ime a Nemzetközi Jogi Egyesület tisztel meg bennünket eljövetelével, mely egyesület, bár működése a másikénál sokkal tágabb körre hat ki, szintén a nemzetközi viszonylatok terén munkál­kodik és tőle telhetőleg elfojtani törekszik, a nemzet­közi jog fejlesztése által, a népek közti fegyveres brutalitást, hogy helyébe léptesse a jog tekintélyét, a jó egyetértést és mindeneknek békés együttmun­­kálkodását. Nem mondok Önöknek újat, Hölgyeim és Uraim, én csak a tiszta igazságot konstatálom, mi­dőn kijelentem, hogy ez a kiváló társaság, mely im­már 35 éves múltra tekint büszkén vissza, az egész művelt világnak becsülését és háláját vívta ki ma­gának, ragyogó sikereinek egész sorozatával. Üdvözlöm tehát a Nemzetközi Jogi Egyesületet Budapest székesfőváros nevében, s mély hálámat nyilvánítom azért, hogy XXV-ik konferenciájának székhelyéül Budapestet választotta. Engedjék meg mindazonáltal tisztelt Hölgyeim és Uraim azon meggyőződésemnek nyilvánítását, hogy nem puszta véletlen, hogy ezen konferencia a mi körünkben tartatik. A­kik e két kongresszust ösz­­szehívták, nem csupán azért tették ezt, hogy hazánk földjén ünnepeljék a külföldi nemzetek kitűnő fér­­fiait, hanem azért is, — és ez őszinte örömmel töl el — hogy ezzel elismerését nyilvánítsák annak, hogy Magyarország és fővárosa teljes mértékben méltá­nyolni képesek a béke nagy áldásainak jelentőségét és abban lelkesedéssel akarnak résztvenni a haladás és az emberiség javára. Isten hozta Önöket, tisztelt Hölgyeim és Uraim a magyar fővárosban. Szívemből óhajtom, hogy jól érezzék magukat körünkben. Majd Szivák Imre, a budapesti ügyvédi ka­mara elnöke a kamara nevében francia nyelven, Szohner Lajos pedig a budapesti ügyvédi kör nevé­ben üdvözölte a konferenciát. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlő beszédek után Hamilton, a Nemzetközi Jogi Egyesület tit­kára terjesztette elő a konferencia tisztikarának megválasztására irányuló javaslatát, a­melyet az ér­tekezlet egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Ennek értelmében tiszteleti elnök lett Günther Antal igaz­­ságüigyminiszter, a konferencia elnöke Justice Phil­limore, magyar alelnökök Tőry Gusztáv államtitkárg Nagy Ferenc és Brüll Ignác, az angol csoport ré­széről Mr. Barclai, Németország részéről Riesser, dr., Németalföld részéről Itta, Franciaország ré­széről Govare, Olaszország részéről Prince Cassano, titkárok lettek ifjabb Phillimore, Báty, Baumgar­­ten Nándor, Berger Miksa, Kral Miklós, Siladits Károly, Vámbéry Rusztem és Wittmann Ernő. Ezután Tőry Gusztáv államtitkár a konferen­cia távollevő tiszteleti elnöke képviseletében mon­­dott nagy figyelemmel hallgatott megnyitó beszé­det, a­melyben többek között ezt mondotta: A nemzetközi jog jelenkori fejlődésének jelleg­zetes vonása, hogy mindinkább írott joggá alakul át, és hogy tartalmilag a nemzetközi jogot­­teremtő szerződések mindinkább forgalmi jellegűek. Ezen átalakulás okai között első helyen a nemzetek közötti szolidaritás szerepel, az a szolidaritás, a­mely az egyes nemzetek jogában is olyan nagy szerepet ját­szik. A nemzetközi jog átalakulása új feladatokat is teremtett, a­melyek között első helyen áll a nem­zetközi vitáknak választott bíróságok útján való el­intézése. E kérdés az egyesület működésének évtize­dek ót­a középpontja volt és a benne elért siker nagy részben az egyesület érdeme. A konferenciának napirendjén különböző, de egyaránt fontos kérdések vannak, a­melyek mind megegyeznek abban, hogy a törvények összeütközé­sét kívánják elsimítani és ezzel a béke ügyét elő­mozdítani. Egy célt szolgálnak e kérdések tárgyalá­sával: ez a nemzetközi jog kodifikációjának megte­remtése. A maga egészében a nemzetközi jog alig foglalható ugyan törvénykönyvbe, de egyes részei kell hogy az írott jog formáját fölvegyék. Reméli, hogy az itteni tanácskozásoknak is meglesz a sikerük és ezt őszintén kívánva, fölkéri Phillimore elnököt, hogy a ma­i ülés napirendjének tárgyalására térje­nek át.­­. Általános feszült figyelem és várakozás közben kezdett beszélni Mr. Justice Phillimore elnök, a­ki mindenek előtt a szives fogadtatást köszönte meg s azt a páratlan érdeklődést, mellyel a nemzetközi jogi egyesület munkája a magyar jogászközönségnél talál­kozott. Mint ennek az egyesületnek elnöke beszél éi kiemeli az itt tartott konferencia fontosságát, a­­mely a huszonötödik lévén, az egyesületnek ezüst-­ lakodalmát jelenti. A világ minden részén megfor­dultak, Amerikában kétszer tanácskoztak és a kon­­­tinentáns műveit államok majd mindegyikében ál­lottak az emberiség közös javát szolgáló nemes in­tencióm­ munkálkodásban. Öröm tölti el, hogy a mos­­­tani fontos évfordulót egy olyan dicső történelemmel kíró és alaposan a legszebb jövővel kecsegtető or­szágban ülhetik meg, mint Magyarország. (Zajos él­jenzés.) Nem csalatkozhatik abban a föltevésben, hogy propagandájuknak nálunk is hálás talaja van. Foglalkozik azzal a részben közvetetten, de nagy­részben közvetett, bár kétségtelenül jelentős befolyás­sal, a­mellyel az egyesület működése valamennyi kultúrnemzet jogintézményeinek fejlődésére járt. Még a privát emberek sem tudták olykor kivonni magukat a konferenciák hatása alól, így jellemzésül csak megemlíti, hogy a nemzetközi jogi egyesület­nek a hajókár kérdésében elfoglalt álláspontja pri­vát megegyezés alapján lépett életbe a civilizált vi­lág majdnem összes hajótulajdonosai körében. Vagy utalhat a váltótörvények egységesítése érdekében a brémai konvencióra, a­mely még további fontos lé­pések kiinduló pontja lesz. Foglalkozik a hágai kon­ferenciákkal, a­melyek szintén nem emancipálhat­ták magukat az egyesület tudományos munkássága­, nak hatása alól. A legnagyobb érték azonban a jog-­­ élet terén a nemzetek közötti szolidaritás megterem-­ tésében áll, a­miben hogy sikert értek el, büszkesége­­ az egyesületnek. Mint angol ember, és nem mint egyesületi el­nök, akar most már szólani a magyarokhoz. Nem is emlékszik, hogy valaha a világtörténelemben angol és magyar ellenség gyanánt állottak volna egymás-­­sal szemben. És ez nagy szó évezredes történelmi múlttal bíró nemzeteknél. Ez is és más is érthetővé és megokolttá teszi rokonszenvüket a magyarok iránt,­­ a­kiket tisztelnek és becsülnek és átértik, a­mikor­­ a magyar büszkén hivatkozik arra, hogy magyar. Megadja erre nekik a jogcímet mindenkor példás­l szabadságszeretetük és igazi történelmi alkotmányuk­hoz való elszánt ragaszkodásuk. A magyarok min-­­den barátja csak osztozhatik abban a kívánságban, hogy isten segítse e nemzetet, hogy nagy és dicső legyen. Az elnök kijelentéseit páratlan lelkes tüntetés fogadta, a­melynek csillapultával Nagy Ferenc dr. egyetemi tanár, a jogászegyesület egyik alelnöke, A magyar jogról tartott előadást. Megemlíti azt a nagy tájékozatlanságot és azokat a tévedéseket, a melyek hazánk viszonyairól a külföldön el vannak terjedve s a melyek kétségen kívül abból a sajátsá­gos közjogi viszonyból fakadnak, melyben Magyar­­ország Ausztriához áll s a mely egyszersmind Ma­gyarország nemzetközi helyzetére is kihat. A­­feje­delem közössége alapján fennálló bizonyos kor– 15

Next