Budapesti Hírlap, 1908. szeptember (28. évfolyam, 209-234. szám)
1908-09-23 / 228. szám
1908. szeptember 23. BUDAPESTI HÍRLAP. (228. sz.) Miskolci Kulturegyesület is fölvetette az emléktábla eszméjét, a Szinészegyesület készséggel ajánlotta föl a begyűlt összeget és az ünnepség rendezésének támogatását. A Szinészegyesület megbízásából Hidvéghy Ernő, a kolozsvári nemzeti színház tagja, vállalta magára az ünnepség és főképen a díszelőadás rendezését. Ezen az előadáson audapesti Nemzeti Színház több olyan művésze is részt fog venni, aki Egressy tanítványának mondhatja magát. * (Az aradi Kossuth-szobor.) Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, aki ma kelt föl először betegágyából, a délelőtt folyamán megtekintette Margó Edének és Pongrácz Szigfridnek Arad városa számára készülő Kossuth-szobrát. A miniszternek nagyon tetszett az emlékmű főalakja, csupán apró kifogásokat tett, melyet a művészek készséggel fogadtak. A tervező művészek ezután megmutatták az emlékmű mellékalakjait, amelyek szintén megnyerték a miniszter tetszését. * (A Modern Színművészeti Társaság), amely tudvalévően annak a feladatnak a folytatását vállalta, amelyet a Tália-társaság sikerrel kezdett meg, befejezte legfontosabb alakuló munkálatait s csütörtökön este 8 órakor a Menton-kávéház különtermében (Andrássy-út) rendkívüli közgyűlést tart. Ez a gyűlés rezumálni fogja a társaság részleteiben kidolgozott programját és határozni fog a megnyitandó elméleti és gyakorlati kurzusok fölött. A társaság ezúton is kéri tagjait, valamint az érdeklődőket és mindazokat, akik szinipályára hivatottságot éreznek, hogy ezen a gyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. * (Tudományos élet.) A Földrajzi Társaság idei vándorgyűlése Szegeden lesz. A tudósok október 17-én délután két óra negyven perckor indulnak Budapestről. Október 18-án rendezik a díszülést a szegedi városház dísztermében, ahol Kövesligethy Radó tart előadást A földrengéstan mai állapotáról. Délután előadóülés lesz. Este Cholnoky Jenő dr. tart előadást A magyarok eredetéről. Október 19-én ismét ülést tartanak vagy kirándulást rendeznek. Részvételre jelentkezni október 1-éig a titkári hivatalban (Sándor utca 8.) lehet. A korán jelentkező tagok féláru vasúti jegyet kapnak. * (Képzőművészet.) A Képzőművészek Egyesülete a nyári szünet után tegnap tartotta első ülését a Fészek termében, Hana József elnöklésével. A napirend előtt az elnök meleg hangon emlékezett meg a társulat elhunyt tagjairól, Horthy Pálról, Kardos Gyuláról és Pollik Béláról. Déry Béla titkári jelentése után hosszasan vitatkoztak a jövő esztendei nemzetközi kiállításról. A kiállítás előkészítésére Róna elnöklésével bizottságot küldtek ki. A Képzőművészeti Tanácsba megválasztották Kacziány Ödönt, Margitay Tihamért, Márk Lajost, Róna Józsefet és Tóth Istvánt. A legutóbbi szoborpályázat incidenséből kifolyólag elhatározta az egyesület, hogy a szobrászati szakosztály sürgősen kidolgozza a magyar művészekre kötelező pályázati módozatokat, amelynek alapelvéül azt tűzi ki, hogy magyar szobrászművész csak olyan pályázaton vegyen részt, a melynek elbírálásánál elsősorban a művészi szempontok irányadók s a melyben a döntő szerep a művészeké. A Nemzeti Szalon losonci kiállításának megnyitása vasárnap lesz. A kiállítást Déry Béla és Rubovits Márk rendezte. A tárlat védője Prónay Mihály főispán, elnöke pedig Wagner Sándor polgármester. * (Ifjúsági szentbeszédek.) Második vaskos kötetét bocsátja közre Acsay Ferenc, a győri bencés gimnázium tudós igazgatója ifjúsági szentbeszédeinek. A szerzetes alázatával és a tudományosan ítélkező pedagógus lelkiismeretes ötőbírálatával jellemzi e beszédek fogyatkozásait előszavában; de kritikája Szigorúbb az igazságosnál: apró gyermekekhez intézett szavaiban gyengédség, tapintat és szeretet van. Mária beszédeiben a mélyen vallásos lélek heve és lendülete, a Szent Istvánnak fiához szóló intelmei alapján nagyon bölcs, tartalmas és nemes eszmékben gazdag adhortációkat dolgozott ki. Különösen értékes a Szent Erzsébetről és a II. Rákóczi Ferencről való megemlékezés. A csaknem négyszáz lapra terjedő könyvnek Wolf Gyula győri könyvkiadó a bizományosa és 5 korona az ára. * (Lejáró pályázatok.) A Tudományos Akadémia pályázatai közül december 31-én jár le: az ezerötszáz koronás Pollák Henrik-díj a születési és termékenységi statisztikának tudományos földolgozására; az ezer aranyforintos Péczely-regénypályázat, melyre az 1907—1908-ban megjelent regények pályáznak; a kétszáz aranyas nagyjutalom és az ötvenkoronás fran czifrányi mellékjutalom, melyet az 1902 —1908. évközben megjelent legjobb történelmi munkának adnak ki; az ezer aranyforintos Péczely-dij, a belső vám történetének megírására a mohácsi vészig; a kétezer koronás Wahrmaim-jutalom az 1903 —1908. évkörbe eső legjobb gyakorlati értékű találmány fölfedezőjének; a háromezer koronás Forsterdij, mely az 1903—1908. évkörben megjelent, a földművelésre vonatkozó irodalmi mű, fölfedezés vagy találmány jutalmazására van kitűzve; a hatezer koronás Bródy-jutalom az utóbbi három évben megjelent publicisztikai mű jutalmazására és a kétezer koronás Lukács Krisztina-díj a biológia körébe vágó valamelyik fontos kérdés megoldását célozó vizsgálat tervezetére. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A nemzetközi jogi egyesület. -- A nemzetközi jogi egyesület huszonötödik konferenciája ma délelőtt nyílt meg az Akadémia dísztermében, előkelő közönség jelenlétében. A külföldi vendégeken kívül ott voltak Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, Tory Gusztáv, Meskó László és Imling Konrád államtitkárok, Fülepp Kálmán főpolgármester, Szivák Imre, az ügyvédi kamara elnöke, Nagy Ferenc, Vécsey Tamás, Csarada János, Katona Mór, Schwartz Gusztáv és Illés József egyetemi tanárok, s a jogászvilág sok más kitűnősége. A konferenciát Tőry Gusztáv államtitkár nyitotta meg a következő, angol nyelven mondott beszéddel: Az igazságügyi miniszter akadályoztatása miatt nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy önöket üdvözöljem. Mi nem foglalunk el vezető szerepet a nemzetközi forgalomban, mégis át vagyunk hatva az önök ideáljaitól. A békemozgalom előmozdítása nemzetközi harmónia és kölcsönös megértés útján a mi törekvésünk is. Nem kételkedünk, hogy, ha jobban megismernek bennünket, szívesen fogadnak el munkatársakat. Magyarország hangoztatja nemzeti és politikai függetlenségét, de ezt abban a tudatban teszi, hogy e fogalmak, nemzeti és nemzetközi, nincsenek ellentétben, mert csak az a nemzet, amely a maga egyéniségét juttatja kifejezésre, alkalmas arra, hogy méltó szerepet játszék a nemzetközi életben. A legjobb kívánságokkal üdvözlöm a konferenciát. (Zajos éljenzés.) Ezután Fülepp Kálmán főpolgármester a következő francia beszéddel üdvözölte a főváros nevében a kongresszus tagjait: Hölgyeim és Uraim? A Nemzetközi Jogi egyesület jelen konferenciája az év folyamán a második, mely Magyarország fővárosát tünteti ki azzal, hogy üléseit falai közt tartja; mindkét egyesület ugyanazon zászló alatt küzd, bár tevékenységüket különböző téren fejtik ki. E közös zászló magasztos jelszava: a nyers erőszak megszüntetése, a jognak és az emberiség békés haladásának uralma érdekében. Néhány hónappal ezelőtt a párbajellenes szövetségek gyűltek egybe Budapesten az első hasonnemű kongresszusra, hogy együttesen fölemeljék szavukat a társadalmi béke érdekében egy barbár szokás ellen, hogy kutassák azokat az eszközöket, melyekkel a párbajokat megszüntetni vagy legalább a lehető legkisebb számra leszorítani lehetne azokat az eseteket, amelyekben egyesek személyes vitáik eldöntése végett a fegyverhez nyúlnak. Most pedig, ime a Nemzetközi Jogi Egyesület tisztel meg bennünket eljövetelével, mely egyesület, bár működése a másikénál sokkal tágabb körre hat ki, szintén a nemzetközi viszonylatok terén munkálkodik és tőle telhetőleg elfojtani törekszik, a nemzetközi jog fejlesztése által, a népek közti fegyveres brutalitást, hogy helyébe léptesse a jog tekintélyét, a jó egyetértést és mindeneknek békés együttmunkálkodását. Nem mondok Önöknek újat, Hölgyeim és Uraim, én csak a tiszta igazságot konstatálom, midőn kijelentem, hogy ez a kiváló társaság, mely immár 35 éves múltra tekint büszkén vissza, az egész művelt világnak becsülését és háláját vívta ki magának, ragyogó sikereinek egész sorozatával. Üdvözlöm tehát a Nemzetközi Jogi Egyesületet Budapest székesfőváros nevében, s mély hálámat nyilvánítom azért, hogy XXV-ik konferenciájának székhelyéül Budapestet választotta. Engedjék meg mindazonáltal tisztelt Hölgyeim és Uraim azon meggyőződésemnek nyilvánítását, hogy nem puszta véletlen, hogy ezen konferencia a mi körünkben tartatik. Akik e két kongresszust öszszehívták, nem csupán azért tették ezt, hogy hazánk földjén ünnepeljék a külföldi nemzetek kitűnő férfiait, hanem azért is, — és ez őszinte örömmel töl el — hogy ezzel elismerését nyilvánítsák annak, hogy Magyarország és fővárosa teljes mértékben méltányolni képesek a béke nagy áldásainak jelentőségét és abban lelkesedéssel akarnak résztvenni a haladás és az emberiség javára. Isten hozta Önöket, tisztelt Hölgyeim és Uraim a magyar fővárosban. Szívemből óhajtom, hogy jól érezzék magukat körünkben. Majd Szivák Imre, a budapesti ügyvédi kamara elnöke a kamara nevében francia nyelven, Szohner Lajos pedig a budapesti ügyvédi kör nevében üdvözölte a konferenciát. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlő beszédek után Hamilton, a Nemzetközi Jogi Egyesület titkára terjesztette elő a konferencia tisztikarának megválasztására irányuló javaslatát, amelyet az értekezlet egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Ennek értelmében tiszteleti elnök lett Günther Antal igazságüigyminiszter, a konferencia elnöke Justice Phillimore, magyar alelnökök Tőry Gusztáv államtitkárg Nagy Ferenc és Brüll Ignác, az angol csoport részéről Mr. Barclai, Németország részéről Riesser, dr., Németalföld részéről Itta, Franciaország részéről Govare, Olaszország részéről Prince Cassano, titkárok lettek ifjabb Phillimore, Báty, Baumgarten Nándor, Berger Miksa, Kral Miklós, Siladits Károly, Vámbéry Rusztem és Wittmann Ernő. Ezután Tőry Gusztáv államtitkár a konferencia távollevő tiszteleti elnöke képviseletében mondott nagy figyelemmel hallgatott megnyitó beszédet, amelyben többek között ezt mondotta: A nemzetközi jog jelenkori fejlődésének jellegzetes vonása, hogy mindinkább írott joggá alakul át, és hogy tartalmilag a nemzetközi jogotteremtő szerződések mindinkább forgalmi jellegűek. Ezen átalakulás okai között első helyen a nemzetek közötti szolidaritás szerepel, az a szolidaritás, amely az egyes nemzetek jogában is olyan nagy szerepet játszik. A nemzetközi jog átalakulása új feladatokat is teremtett, amelyek között első helyen áll a nemzetközi vitáknak választott bíróságok útján való elintézése. E kérdés az egyesület működésének évtizedek óta középpontja volt és a benne elért siker nagy részben az egyesület érdeme. A konferenciának napirendjén különböző, de egyaránt fontos kérdések vannak, amelyek mind megegyeznek abban, hogy a törvények összeütközését kívánják elsimítani és ezzel a béke ügyét előmozdítani. Egy célt szolgálnak e kérdések tárgyalásával: ez a nemzetközi jog kodifikációjának megteremtése. A maga egészében a nemzetközi jog alig foglalható ugyan törvénykönyvbe, de egyes részei kell hogy az írott jog formáját fölvegyék. Reméli, hogy az itteni tanácskozásoknak is meglesz a sikerük és ezt őszintén kívánva, fölkéri Phillimore elnököt, hogy a mai ülés napirendjének tárgyalására térjenek át.. Általános feszült figyelem és várakozás közben kezdett beszélni Mr. Justice Phillimore elnök, aki mindenek előtt a szives fogadtatást köszönte meg s azt a páratlan érdeklődést, mellyel a nemzetközi jogi egyesület munkája a magyar jogászközönségnél találkozott. Mint ennek az egyesületnek elnöke beszél éi kiemeli az itt tartott konferencia fontosságát, amely a huszonötödik lévén, az egyesületnek ezüst- lakodalmát jelenti. A világ minden részén megfordultak, Amerikában kétszer tanácskoztak és a kontinentáns műveit államok majd mindegyikében állottak az emberiség közös javát szolgáló nemes intencióm munkálkodásban. Öröm tölti el, hogy a mostani fontos évfordulót egy olyan dicső történelemmel kíró és alaposan a legszebb jövővel kecsegtető országban ülhetik meg, mint Magyarország. (Zajos éljenzés.) Nem csalatkozhatik abban a föltevésben, hogy propagandájuknak nálunk is hálás talaja van. Foglalkozik azzal a részben közvetetten, de nagyrészben közvetett, bár kétségtelenül jelentős befolyással, amellyel az egyesület működése valamennyi kultúrnemzet jogintézményeinek fejlődésére járt. Még a privát emberek sem tudták olykor kivonni magukat a konferenciák hatása alól, így jellemzésül csak megemlíti, hogy a nemzetközi jogi egyesületnek a hajókár kérdésében elfoglalt álláspontja privát megegyezés alapján lépett életbe a civilizált világ majdnem összes hajótulajdonosai körében. Vagy utalhat a váltótörvények egységesítése érdekében a brémai konvencióra, amely még további fontos lépések kiinduló pontja lesz. Foglalkozik a hágai konferenciákkal, amelyek szintén nem emancipálhatták magukat az egyesület tudományos munkássága, nak hatása alól. A legnagyobb érték azonban a jog- élet terén a nemzetek közötti szolidaritás megterem- tésében áll, amiben hogy sikert értek el, büszkesége az egyesületnek. Mint angol ember, és nem mint egyesületi elnök, akar most már szólani a magyarokhoz. Nem is emlékszik, hogy valaha a világtörténelemben angol és magyar ellenség gyanánt állottak volna egymás-sal szemben. És ez nagy szó évezredes történelmi múlttal bíró nemzeteknél. Ez is és más is érthetővé és megokolttá teszi rokonszenvüket a magyarok iránt, akiket tisztelnek és becsülnek és átértik, amikor a magyar büszkén hivatkozik arra, hogy magyar. Megadja erre nekik a jogcímet mindenkor példásl szabadságszeretetük és igazi történelmi alkotmányukhoz való elszánt ragaszkodásuk. A magyarok min-den barátja csak osztozhatik abban a kívánságban, hogy isten segítse e nemzetet, hogy nagy és dicső legyen. Az elnök kijelentéseit páratlan lelkes tüntetés fogadta, amelynek csillapultával Nagy Ferenc dr. egyetemi tanár, a jogászegyesület egyik alelnöke, A magyar jogról tartott előadást. Megemlíti azt a nagy tájékozatlanságot és azokat a tévedéseket, a melyek hazánk viszonyairól a külföldön el vannak terjedve s a melyek kétségen kívül abból a sajátságos közjogi viszonyból fakadnak, melyben Magyarország Ausztriához áll s a mely egyszersmind Magyarország nemzetközi helyzetére is kihat. Afejedelem közössége alapján fennálló bizonyos kor– 15