Budapesti Hírlap, 1908. október(28. évfolyam, 235-261. szám)
1908-10-06 / 239. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (239. sz.) 1900. október 6. onnan leste a művésznőt. A merénylő nőnél három levelet találtak. Egyet a rendőrségnek, egy másikat K. Hegyessy Marinak, a Nemzeti Színház művésznőjének, a harmadikat, Tóth Imrének, a Nemzeti Színház igazgatójának irta. A rendőrséghez intézett levélben nem éppen udvarias hangon beszél Párdány Oszkárról, a művésznő férjéről, Somló Sándor volt igazgatóról s kéri temessék a művésznő mellé, a kinek hű szolgája volt. Gregus Janka a Rókos-kórház orvosainak jelentése szerint olyan rosszul van, hogy eddig még nem lehetett kihallgatni. (Máté Ilona meghalt.) Majd két hétig tartó vergődés után, ma délután a városligeti fasorban lévő Herzel-féle szanatóriumban meghalt Grünblatt-Máté Ilona festőművésznő. Júniusban történt, hogy Máté Hona jegyese, Gundel-Göröncsér József festőművész menyaszonya szüleinek lakásán, a Lipót-körúton öngyilkossá lett. Göröncsérakkor Máté Ilonára is rálőtt, aki követni akarta jegyesét a halálba. Kísérlete akkor nem sikerült, Göröncsér meghalt, Máté Ilonát a Steizel-szanatóriumban megmentették az éleinek. Szülei, fölgyógyulása után,, elvitték Olaszországba, azt hitték, feledni fog. Tévedtek. Egy hónappal ezelőtt jöttek vissza s Máté Ilona nem hogy feledett volna, sőt búskomorrá lett. Órákig ült szobájában s zokogott. A hosszú vergődésnek azután végett vetett a halott menyasszonya, mellbe lőtte magát. A golyó most gyilkos sebet ütött rajta. Két hetes szenvedés után, minden orvosi ápolás mellett is, ma délután meghalt. Temetése holnapután lesz. (Vasúti szerencsétlenség Pécskán.) Aradról jelentik a Magyar Távirati Iródónak. A Szegedről vasárnap délután fél három órakor Aradra indult arad-csanádi személyvonat a pécskai állomáson hat óra húsz perckor hibás váltóállítás következtében hátulról belefutott egy veszteglő tolató tehervonatiba. A kocsik összeroncsolódtak. Szabó Antal vonatvezető, Krajczil István és Hajdn János pécskai főkereskedők meghaltak. Tizenöten megsebesültek, akik közül többet az éj folyamán beszállítottak az aradi közkórházba. A katasztrófáról aradi tudósítónk a következő részleteket jelenti: A szerencsétlenség a hetes számú váltónál történt, ahol négy sínpár ágazik el. Szabó Berze Márton munkás, aki a váltóőrt helyettesíteni szokta, beállította a váltót a hatvanas számú tehervonat számára, amely hat órakor érkezett meg Szegedre a második sínpárra. Szabó ezután beigazította a váltót a negyvenkettes számú Szegedről negyed hétkor érkező személyvonat számára is. Amikor elvégezte dolgát, az őrszobába ment s elaludt, mert előző éjjel mulatott. A 42-es személyvonat fütyülésére fölriadt, elfelejtette, hogy már előbb rendesen beállította a váltót a harmadik sínpárra s zavarába szyorsan megrántotta a váltót. Ez okozta, hogy a személyvonat arra a sínpárra került, amelyen a 60-as számú tehervonat állott. A személyvonat belerohant a tehervonat hátsó kocsijaiba. A lokomotív mellett levő postakocsin csak Szabó Antal vonatvezető tartózkodott. Amikor észrevette a veszedelmet, kifutott a kocsi perronjára, ahol a fék van, hogy fékezhessen. Kötelességtudása okozta a vesztét, mert az összeütközéskor a perron vaskorlátjának éle kettévágta a derekát. Holtan találták a romok közt. Az utasok közül csak azok sebesültek meg, akik a postakocsi mellett levő harmadik osztályú kocsiban ültek. Ez a kocsi összenyomódott s a benne ülők szinte összepréselődtek. A kocsi előrészén levő perronon beszélgetett Krajczár István pécskai lakos Hajas János pécskai lókereskedővel; mind a kettő halálát lelte a romok közt. Többen megsebesültek. Kollár Zsigmond, a személyvonat lokomotivezetője bal karján zúzott sebet kapott, testének több helyén meg is égett. Szántó István makói gazda és a felesége zúzódásokat szenvedett. Szabó Sándornénak lába tört, tizenhárom éves fia több helyen zúzott sebet kapott. Baktai Mariska húsz éves asszonynak mellcsontja behorpadt, több bordája eltört. Megsebesültek még: Martonosi János makói kőmives (balláb-törés), Horvát Endre makói kőmives (fején és lábán zúzódás), Börcsök Pál makói kőmives (keze fején csonttörés), Rácz Lajos makói kőmives (zuzódás), Mik Imre szegedi tanyai szőlősgazda (mellhorpadás, zuzódás), Szántó Viktória makói leány (zuzódás), Molnár István aradi sütő (zuzódás.) Ezeket a sebesülteket mind az aradi kórházba vitték. Juhász Mátyás és Kelemen Pál pécskai marhakereskedőket, akik szintén megsebesültek, lakásukon ápolják. Pogonyi Nándor kir. ügyész és Domonkos Lajos vizsgálóbiró a szerencsétlenség helyére ment s kihallgatta a váltóőrt, a ki tagad. (Szomjas város.) Selmecbányai tudósítónk Írja: A városban és környékén nagy a vízhiány. A tisztább források, patakok kiapadtak, ember és állat a kevésbbé egészséges vizet fogyasztja. Ha az eső tiz-tizenkét napig késik, teljesen elfogy a viz. Most is valóságos harc folyik egy-egy banna vízért s ehhez is csak messziről szállítva jutnak a családok. Egyes gazdák, nem birván háziállataikat kellő vizzel ellátni, olcsón túladnak rajtuk. (Gyászrovat.) Szentirmay Elemért, a minap elhunyt dalköltőt ma délután temették el nagy részvét mellett a kerepesi-uti temető halottas házából. Koporsójára igen sokan küldöttek koszorút. A végső tisztességen nagy közönség jelent meg. Ott volt az irodalom, a zene és a színművészet számos kiváló képviselője s megjelentek többen a fővárosi cigányprimások közül is. A gyászszertartást Krizsán Mihály józsefvárosi apátplébános, pápai kamarás végezte. Zempléni Árpád, a Petőfi-Társaság tagja mondott búcsúztató beszédet, amelyben méltatta az elhunytnak a magyar zene fejlesztése terén szerzett érdemeit. A beszéd után a koporsót a sírhoz vitték, ahol Erdélyi Dezső a magyar zenészek nevében búcsúzott el a halottól. Az elhunyt családja nagyon sok kondoleáló nyilatkozatot kapott. Táviratban fejezték ki részvétüket a többi köztApponyi Albert gróf és Zichy Géza gróf is. Idősbb vajai Vay Kázmér magyar királyi államvasúti felügyelő október 4-én ötvennyolc éves korában meghalt Budapesten. Hasenauer Ottó gépészmérnök október 3-án hetvennégy éves korában Budapesten elhunyt. Fonyó István pádéi plébános, espereskerületi titkár október 4-én életének negyvennyolcadik, papságának huszonharmadik évében meghalt Budapesten. Tószegi Aladár dr. orvos október 3-án hatvankilenc éves korában Törökbecsén elhunyt. Tanninger János székesfehérvári egyházmegyei áldozópap, balinkai lelkész október elsején, életének hatvanötödik, áldozópapságának negyvenkettedik évében elhunyt. Bunyai Szívó János lovag, nyugalmazott altábornagy tegnap Bécsben meghalt. Holttestét Temesvárra szállítják.. . (A kolera.) Pétervárról jelentik: Szombat déltől vasárnap délig 136 új koleramegbetegedés és 62 haláleset fordult elő. Az összes betegek száma 1739. A múlt hónap 25-étől október 1-éig az egész birodalomban 3251 koleraeset fordult elő, amelyek közül 1571 volt halálos kimenetelű. Az előbbi héten 49,22 megbetegedés és 2281 haláleset történt. A járvány kitörése óta 8947 haláleset fordult elő19.612 megbetegedés mellett. Estland és Witek kormányzóságokat, valamintVarsó városát koleraveszélyeseknek jelentették ki. (Tüzilárma a zsinagógában.) Máramarosszigeten az ottani ortodox zsinagógában tegnap tüzilárma következtében nagy szerencsétlenség történt. Hét óra tájban, amikor a zsidók nagy ünnepe alkalmából mintegy háromezer hivő szorongott a templomban, egyszerre az a hir terjedt el, hogy tűz van. A megriadt emberek között gyilkos tolongás támadt s a hívők közül azok, akik nem tudtak a kapun át menekülni a vélt veszedelem elől, az ablakon ugrottak ki. Négy ember meghalt és mintegy negyvenen szenvedtek többé-kevésbbé komoly sérülést. A katasztrófa az Asztalos Sándor utcai zsinagógában történt. A végzetes pánik akként keletkezett, hogy egy zsidógyermek fölrohant a zsinagóga emeletén ülő nők közé s ijedten mesélte anyjának, hogy otthon az ünnepi gyertyától meggyuladt az abrosz. Az asszony e hírre teljesen fejét vesztve, sikoltozni kezdett: — Es brennt! Es brennt! (Ég! Ég!) A körülötte ülők erre annyira megrémültek, hogy tovább adták a rémhírt hangos sikoltással: — Tűz van! Ég a templom! A következő pillanatban leirhatatlan zavar támadt. Mindenki vad sietséggel a templom egyetlen kapuja felé tolongott. A templomon kívül állók meggyőződve arról, hogy nincs semmi baj, a kapuba állva igyekeztek a kifelé tolongókra hatni, hogy maradjanak a templomban, mert nincs semmi baj. De ez csak fokozta a veszedelmet. A hátul tolongók nem hallották, hogy künn miről beszélnek, csak azt látták, hogy nem tudnak kijutni, mert a tömeg előttük szinte mozdulatlanul áll. Irtózatos jajgatás és velőtrázó sikoltozás közt az emeletre rohantak és az ablakokból kiáltoztak kétségbeesetten segítségért. Más menekülést nem látván, egymásután kiugráltak az emeleti ablakokból és véresen, összezúzott tagokkal zuhantak a templom udvarának a kövezetére. Fokozta a pánikot, hogy a sötétségben senki sem tudta, hogy tulajdonképpen mi történt és csak a sebesültek kétségbeesett kiáltozása hallatszott. Nagy nehezen állott csak helyre annyira a rend, hogy hozzá lehetett fogni a sebesültek kereséséhez. Négy emberen, három finn és egy púpos emberen már nem lehetett segíteni, mert belehaltak sérüléseikbe. Ezek: Windner Dezső, Fischmann Mózes, Fischer Móric és Perner Dezső. A sebesültek száma igen nagy, köztük többnek a sérülése komoly. A városban a szerencsétlenség híre érthető izgalmat keltett s általános a részvét a katasztrófa áldozatainak családja iránt. Lőcséről jelentik nekünk: A lőcsei zsidótemplomban tegnap este a villamos áram megszakadása következtében hirtelen elaludtak a lámpák. A közönséget nagy rémület fogta el és mindenki a kijáratok felé tolongott. Csak a templomi elüljárók megnyugtató közbelépésének köszönhető, hogy komoly baj nem történt. Egy óra alatt a villamos vezetéketkijavították és folytatták az istentiszteletet. (A középosztály kongresszusa.) Bécsből jelentik: Ma délelőtt nyitották meg számos állami méltóság jelenlétében a második nemzetközi középosztály-kongresszust, amelyre a kontinens minden államából érkeztek résztvevők, mintegy 800-an. Hivatalos képviselettel Németország, Magyarország, Belgium, Németalföld, Svédország, Olaszország és Oroszország szerepelnek. A mai megnyitó ülésen jelen voltak Bienerth, Fiedler, Ebenhoch és Gessmann miniszterek, Liechtenstein herceg alsóausztriai tartományi marsall, Weisskirchner képviselőházi elnök, Wittek és Bucquot volt miniszterek és számos képviselő. Exner osztályfőnök, elnök, üdvözlő szavai után megválasztották az elnökséget, amelyben Sztörényi József államtitkárt alelnökivé választották. Ezután Gessmann közmunkaügyi miniszter a kormány nevében üdvözölte a kongresszust és anna ■reményének adott kifejezést, hogy a tanácskozás sikeres lesz és a középosztályra áldásos eredménnyel jár. Weisskirchner képviselőházi elnök, Liechtenstein tartományi marsall és Lueger polgármester is üdvözölte a kongresszust, amely ezután megkezdte tanácskozását. A nemzetközi középosztály-kongreszszus tagjait ma este fogadták a városházán. Exner dr. elnök megköszönte a meghívást, mire Lueger polgármester üdvözölte a vendégeket és bankerre hívta meg őket, amelyen Neumayer helyettes polgármester ő felségére és a kongresszuson képviselt államok uralkodóira, Gessmann közmunkaügyi miniszter pedig az idegen államokra és kormányaikra ürítette poharát. (Koch ellen.) Washingtonból jelentik. A tüdővészellenes kongresszus egy előterjesztett rezelációt, amely Koch tanár elmélete ellen irányul, egyhangúlag elfogadott. (A kereskedők menedékháza.) A főváros humánus intézményei megszaporodtak eggyel: fölépült a kereskedők menedékháza, hogy otthonul szolgáljon olyan budapesti kereskedőknek, akik bár szorgalmasan és becsületesen dolgoztak, éltük alkonyán mégis hajótörést szenvedtek. A menedékház a Hűvös-völgyben van a Tárogató-utca és a Hidegkutiút sarkán, óriás telken, f amelyet vasrács övez. Régi terve már a kereskedővilágnak egy ilyen menedékház építése. Megyéri Krausz Lajos annak idején ötszázezer koronás alapítványt tett rá. A gyűjtést a Kereskedelmi Testület indította meg. Szép összeg gyűlt össze, amelyhez azután hozzácsatolták az államrendőrség fölállításával fölöslegessé vált boltőrök segítőegyesületének alapját is. Az új menedékházat vasárnap délelőtt avatták föl a Kereskedelmi Testület tagjainak és a meghívott vendégek jelenlétében. A vendégeket Hüttl Tivadar elnök és Dalnoky Béla dr. főtitkár fogadták. Ott voltak a többi közt Fálk Zsigmond lovag és Thék Endre az Országos Iparegyesület képviseletében, Simon Jakab, a börze alelnöke, Kunz József, Guttmann Vilmos báró, Bäumel Sándor, Breitner Zsigmond, Guttmann Ádám, Vogi Gyula, Lux Mihály, Szávoszt Alfonz, Surányi Béla, Linzer Imre, Waldhauser Adolf, Geiger A. Zsigmond, Fedor Ferenc, a Ferenc József-kórház igazgatója és még számosan. Hüttl Tivadar elnök üdvözölte a megjelenteket, ismertette a menedékház történetét, azután a társaság megtekintette az épületeket. Az ötezer négyszögöles telken épült menedékháznak két része van, az egyikben Megyeri Krausz Lajos alapítványa fölirás olvasható, megemlékezésül a nagy alapítványra. Az épületeket Höpfner és Györgyi műépítők tervei szerint Gerstenberger Emil építette. A középponti épületben van tágas ebédlőterem, társalgó, játékszoba és az irodák helyisége. A másik épület a lakóház, negyven lakó számára. Minden szoba parkettás, kényelmes berendezésű s el van látva villamos világítással. A szobák közt vannak nagyobbak is, azok számára, akik családostul vonulnak be. Az új menedékházba legközelebb már többen be fognak költözni. Az intézet vezetőinek most már csak a fentartásnak és ellátásnak a jövőben kétségkívül egyre jobban növekedő költségei okoznak gondot. Az erre a célra rendelkezésre álló alap a tervekhez arányítva, csekélynek látszik. Remélhetőazonban, hogy a budapesti kereskedők nem fognak megfeledkezni az intézetről. Jó példával járt elől már közülök Breitner Zsigmond, aki látogatása alkalmából négyszer koronát adott a menedékháznak. (A ferencvárosi búcsú.) Ragyogó őszi napsugár kedvezett tegnap a ferencvárosi búcsúnak. A Bakács-tér környékén egész sátorváros alakult, amelynek utcái napestig hangosak voltak a vidám bucsusoktól. A plébánia-templomban minden órában volt szentmise s délelőtt tiz órakor Kurz Vilmos apát-plébános ünnepi misét celebrált. A délutáni vecsernyeután mulatságra oszlott szét a bucsusok.