Budapesti Hírlap, 1908. október(28. évfolyam, 235-261. szám)

1908-10-06 / 239. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP. (239. sz.) 1900. október 6. onnan leste a művésznőt. A merénylő nőnél három levelet találtak. Egyet a rendőrségnek, egy másikat K. Hegyessy Marinak, a Nemzeti Színház művész­nőjének, a harmadikat, Tóth Imrének, a Nemzeti Színház igazgatójának irta. A rendőrséghez intézett levélben nem éppen udvarias hangon beszél Pár­­dány Oszkárról, a művésznő férjéről, Somló Sán­dor volt igazgatóról s kéri temessék a művésznő mellé, a kinek hű szolgája volt. Gregus Janka a Rókos-kórház orvosainak jelentése szerint olyan rosszul van, hogy eddig még nem lehetett kihall­gatni.­­ (Máté Ilona meghalt.) Majd két hétig tartó vergődés után, ma délután a városligeti fasor­ban lévő Herzel-féle szanatóriumban meghalt Grün­­blatt-Máté Ilona festőművésznő. Júniusban történt, hogy Máté Hona jegyese, Gundel-Göröncsér József festőművész menyaszonya szüleinek lakásán, a Li­­pót-körúton öngyilkossá lett. Göröncsér­­akkor Máté Ilonára is rálőtt, a­ki követni akarta jegyesét a ha­lálba. Kísérlete akkor nem sikerült, Göröncsér meg­halt, Máté Ilonát a Steizel-szanatóriumban megmen­tették az éleinek. Szülei, fölgyógyulása után,, elvitték Olaszországba, azt hitték, feledni fog. Tévedtek. Egy hónappal ezelőtt jöttek vissza s Máté Ilona nem hogy feledett volna, sőt búskomorrá lett. Órákig ült szo­bájában s zokogott. A hosszú vergődésnek azután vé­gett vetett a halott menyasszonya, mellbe lőtte ma­gát. A golyó most gyilkos sebet ütött rajta. Két he­tes szenvedés után, minden orvosi ápolás mellett is, ma délután meghalt. Temetése holnapután lesz.­­ (Vasúti szerencsétlenség Pécs­­kán.) Aradról jelentik a Magyar Távirati Iró­dó­nak. A Szegedről vasárnap délután fél három órakor Aradra indult arad-csanádi személyvonat a pécskai állomáson hat óra húsz perckor hibás váltóállítás következtében hátulról belefutott egy veszteglő tolató tehervonatiba. A kocsik összeron­­csolódtak. Szabó Antal vonatvezető, Krajczil István és Hajdn János pécskai főkereskedők meg­halt­ak. Tizenöten megsebesültek­, a­kik közül többet az éj folyamán beszállítottak az aradi köz­kórházba.­­ A katasztrófáról aradi tudósítónk a következő részleteket jelenti: A szerencsétlenség a hetes számú váltónál tör­tént, a­hol négy sínpár ágazik el. Szabó Berze Már­ton munkás, a­ki a váltóőrt­­ helyettesíteni szokta, beállította a váltót a hatvanas számú­­ tehervonat számára, a­mely hat órakor érkezett meg Szegedre a második sínpárra. Szabó ezután beigazította a vál­tót a negyvenkettes számú Szegedről negyed hétkor érkező­ személyvonat számára is. A­mikor elvégezte dolgát, az őrszobába ment s elaludt, mert előző éj­jel mulatott. A 42-es személyvonat fütyülésére föl­riadt, elfelejtette, hogy már előbb rendesen beállí­totta a váltót a harmadik sínpárra s zavarába szyor­­san megrántotta a váltót. Ez okozta, hogy a személy­­vonat arra a sínpárra került, a­melyen a 60-as számú tehervonat állott. A személyvonat belerohant a teher­vonat hátsó kocsijaiba. A lokomotív mellett levő postakocsin csak Szabó Antal vonatvezető tartózko­dott. A­mikor észrevette a veszedelmet, kifutott a kocsi perronjára, a­hol a fék van, hogy fékezhessen. Kötelességtudása okozta a vesztét, mert az összeüt­közéskor a perron vaskorlátjának éle kettévágta a derekát. Holtan találták a romok közt. Az utasok közül csak azok sebesültek meg, a­kik a postakocsi mellett levő harmadik osztályú kocsiban ültek. Ez a kocsi összenyomódott s a benne ülők szinte össze­préselődtek. A kocsi előrészén levő perronon beszél­getett Krajczár István pécskai lakos Hajas János pécskai lókereskedővel; mind a kettő halálát lelte a romok közt. Többen megsebesültek. Kollár Zsig­­mond, a személyvonat lokomotivezetője bal karján zúzott sebet kapott, testének több helyén meg is égett. Szántó István makói gazda és a felesége zú­­zódásokat szenvedett. Szabó Sándornénak lába tört, tizenhárom éves fia több helyen zúzott sebet kapott. Baktai Mariska húsz éves asszonynak mellcsontja behorpadt, több bordája eltört. Megsebesültek még: Martonosi János makói kőmives (balláb-törés), Hor­­vát Endre makói kőmives (fején és lábán zúzódás), Börcsök Pál makói kőmives (keze fején csonttörés), Rácz Lajos makói kőmives (zuzódás), Mik Imre szegedi tanyai szőlősgazda (mellhorpadás, zuzódás), Szántó Viktória makói leány (zuzódás), Molnár Ist­­ván aradi sütő (zuzódás.) Ezeket a sebesülteket mind az aradi kórházba vitték. Juhász Mátyás és Kelemen Pál pécskai marhakereskedőket, a­kik szintén megsebesültek, lakásukon ápolják. Pogonyi Nándor kir. ügyész és Domonkos Lajos vizsgálóbiró a szerencsétlenség helyére ment s kihallgatta a váltóőrt, a ki tagad.­­ (Szomjas város.) Selmecbányai tudósí­tónk Írja: A városban és környékén nagy a vízhiány. A tisztább források, patakok kiapadtak, ember és állat a kevésbbé egészséges vizet fogyasztja. Ha az eső tiz-tizenkét napig késik, teljesen elfogy a viz. Most is valóságos harc folyik egy-egy banna vízért s ehhez is csak messziről szállítva jutnak a családok. Egyes gazdák, nem birván háziállataikat kellő vizzel ellátni, olcsón túladnak rajtuk.­­ (Gyászrovat.) Szentirmay Elemért, a mi­nap elhunyt dalköltőt ma délután temették el nagy részvét mellett a kerepesi-uti temető halottas házából. Koporsójára igen sokan küldöttek koszorút. A végső tisztességen nagy közönség jelent meg. Ott volt az irodalom, a zene és a színművészet számos ki­váló képviselője s megjelentek többen a fővárosi cigányprimások közül is. A gyászszertartást Krizsán Mihály józsefvárosi apátplébános, pápai kamarás végezte. Zempléni Árpád, a Petőfi-Társaság tagja mondott búcsúztató beszédet, a­melyben méltatta az elhunytnak a magyar zene fejlesztése terén szerzett érdemeit. A beszéd után a koporsót a sírhoz vitték, a­hol Erdélyi Dezső a magyar zenészek nevében búcsúzott el a halottól. Az elhunyt családja nagyon sok kondoleáló nyilatkozatot kapott. Táviratban fe­jezték ki részvétüket a többi közt­­Apponyi Albert gróf és Zichy Géza gróf is. Idősbb vajai Vay Kázmér magyar királyi ál­­lamvasúti felügyelő október­ 4-én ötvennyolc éves korában meghalt Budapesten. Hasenauer Ottó gépészmérnök október 3-án hetvennégy éves korában Budapesten elhunyt. Fonyó István pádéi plébános, espereskerületi titkár október 4-én életének negyven­nyolcadik, pap­ságának huszonharmadik évében meghalt Buda­pesten. Tószegi Aladár dr. orvos október 3-án hatvan­­kilenc éves korában Törökbecsén elhunyt. Tanninger János székesfehérvári egyházmegyei áldozópap, balinkai lelkész október elsején, életének hatvanötödik, áldozópapságának negyvenkettedik évében elhunyt. Bunyai Szívó János lovag, nyugalmazott al­tábornagy tegnap Bécsben meghalt. Holttestét Temesvárra szállítják.. . (A kolera.) Pétervárról jelentik: Szombat déltől vasárnap délig 136 új koleramegbetegedés és 62 haláleset fordult elő. Az összes betegek száma 1739. A múlt hónap 25-étől október 1-éig az egész birodalomban 3251 koleraeset fordult elő, a­melyek közül 1571 volt halálos kimenetelű. Az előbbi héten 49,22 megbetegedés és 2281 haláleset történt. A jár­vány kitörése óta 8947 haláleset fordult elő­­19.612 megbetegedés mellett. Estland és Witek kormány­zóságokat, valamint­­Varsó városát koleraveszélye­seknek jelentették ki.­­ (Tüzilárma a zsinagógában.) Má­ramarosszigeten az ottani ortodox zsinagógában tegnap tüzilárma következtében nagy szerencsét­lenség történt. Hét óra tájban, a­mikor a zsidók nagy ünnepe alkalmából mintegy háromezer hivő szorongott a templomban, egyszerre az a hir ter­jedt el, hogy tű­z van. A megriadt emberek között gyilkos tolongás támadt s a hívők közül azok, a­kik nem tudtak a kapun át menekülni a vélt veszedelem elől, az ablakon ugrottak ki. Négy ember meghalt és mintegy negyvenen szenvedtek többé-kevésbbé komoly sérülést. A katasztrófa az Asztalos Sándor­ ut­cai zsina­gógában történt. A végzetes pánik akként keletkezett, hogy egy zsidógyermek fölrohant a zsinagóga eme­letén ülő nők közé s ijedten mesélte anyjának, hogy otthon az ünnepi gyertyától meggyuladt az abrosz. Az asszony e hírre teljesen fejét vesztve, sikoltozni kezdett: — Es brennt! Es brennt! (Ég! Ég!) A körülötte ülők erre annyira megrémültek, hogy tovább adták a rémhírt hangos sikoltással: — Tűz van! Ég a templom! A következő pillanatban leirhatatlan zavar támadt. Mindenki vad sietséggel a templom egyetlen kapuja felé tolongott. A templomon kívül állók meg­győződve arról, hogy nincs semmi baj, a kapuba állva igyekeztek a kifelé tolongókra hatni, hogy ma­radjanak a templomban, mert nincs semmi baj. De ez csak fokozta a veszedelmet. A hátul tolongók nem hallották, hogy künn miről beszélnek, csak azt lát­ták, hogy nem tudnak kijutni, mert a tömeg előttük szinte mozdulatlanul áll. Irtózatos jajgatás és velőt­­rázó sikoltozás közt az emeletre rohantak és az ablakokból kiáltoztak kétségbeesetten segítségért. Más menekülést nem látván, egymásután kiugrál­tak az emeleti ablakokból és véresen, összezúzott tagokkal zuhantak a templom udvarának a köveze­tére. Fokozta a pánikot, hogy a sötétségben senki sem tudta, hogy tulajdonképpen mi történt és csak a sebesültek kétségbeesett kiáltozása hallatszott. Nagy nehezen állott csak helyre annyira a rend, hogy hozzá lehetett fogni a sebesültek kereséséhez. Négy emberen, három finn és egy púpos emberen már nem lehetett segíteni, mert belehaltak sérülé­seikbe. Ezek: Windner Dezső, Fischmann Mózes, Fischer Móric és Perner Dezső. A sebesültek száma igen nagy, köztük többnek a sérülése komoly. A vá­rosban a szerencsétlenség híre érthető izgalmat kel­tett s általános a részvét a katasztrófa áldozatainak családja iránt. Lőcséről jelentik nekünk: A lőcsei zsidó­templomban tegnap este a villamos áram megszaka­dása következtében hirtelen elaludtak a lámpák. A közönséget nagy rémület fogta el és mindenki a kijáratok felé tolongott. Csak a templomi elüljárók megnyugtató közbelépésének köszönhető, hogy komoly baj nem történt. Egy óra alatt a villamos vezetéket­­kijavították és folytatták az istentiszteletet.­­ (A középosztály kongresszusa.) Bécsből jelentik: Ma délelőtt nyitották meg számos állami méltóság jelenlétében a második nemzetközi közép­osztály-kongresszust, a­melyre a kontinens minden államából érkeztek résztvevők, mintegy 800-an. Hi­vatalos képviselettel Németország, Magyarország, Belgium, Németalföld, Svédország, Olaszország és Oroszország szerepelnek. A mai megnyitó ülésen jelen voltak Bienerth, Fiedler, Ebenhoch és Gess­mann miniszterek, Liechtenstein herceg alsóausz­triai tartományi marsall, Weisskirchner képviselő­­házi elnök, Wittek és Bucquot volt miniszterek és számos képviselő. Exner osztályfőnök, elnök, üdvözlő szavai után megválasztották az elnökséget, a­mely­ben Sztörényi József államtitkárt alelnökivé válasz­tották. Ezután Gessmann közmunkaügyi miniszter a kormány nevében üdvözölte a kongresszust és anna ■reményének adott kifejezést, hogy a tanácskozás si­keres lesz és a középosztályra áldásos eredménnyel jár. Weisskirchner képviselőházi elnök, Liechten­stein tartományi marsall és Lueger polgármester is üdvözölte a kongresszust, a­mely ezután megkezdte tanácskozását. A nemzetközi középosztály-kongresz­­szus tagjait ma este fogadták a városházán. Exner dr. elnök megköszönte a meghívást, mire Lueger polgármester üdvözölte a vendégeket és bankerre hívta meg őket, a­melyen Neumayer helyettes­ pol­gármester ő felségére és a kongresszuson képviselt államok uralkodóira, Gessmann közmunkaügyi mi­niszter pedig az idegen államokra és kormányaikra ürítette poharát.­­ (Koch ellen.) Washingtonból jelentik. A tü­dővészellenes kongresszus egy előterjesztett reze­­lációt, a­mely Koch tanár elmélete ellen irányul, egyhangúlag elfogadott.­­ (A kereskedők menedékháza.) A főváros humánus intézményei megszaporodtak eggyel: föl­épült a kereskedők menedékháza, hogy otthonul szol­gáljon olyan budapesti kereskedőknek, a­kik bár szorgalmasan és becsületesen dolgoztak, éltük alko­nyán mégis hajótörést szenvedtek. A menedékház a Hűvös-völgyben van a Tárogató-utca és a Hidegkuti­­út sarkán, óriás telken, f a­melyet vasrács övez. Régi terve már a kereskedővilágnak egy ilyen menedék­ház építése. Megyéri Krausz Lajos annak idején ötszázezer koronás alapítványt tett rá. A gyűjtést a Kereskedelmi Testület indította meg. Szép összeg gyűlt össze, a­melyhez azután hozzácsatolták az ál­lamrendőrség fölállításával fölöslegessé vált boltőrök segítőegyesületének alapját is. Az új menedékházat vasárnap délelőtt avatták föl a Kereskedelmi Testü­let tagjainak és a meghívott vendégek jelenlétében. A vendégeket Hüttl Tivadar elnök és Dalnoky Béla dr. főtitkár fogadták. Ott voltak a többi közt Fálk Zsigmond lovag és Thék Endre az Országos Ipar­egyesület képviseletében, Simon Jakab, a börze al­­elnöke, Kunz József, Guttmann Vilmos báró, Bäu­­mel Sándor, Breitner Zsigmond, Guttmann Ádám, Vogi Gyula, Lux Mihály, Szávoszt Alfonz, Surányi Béla, Linzer Imre, Waldhauser Adolf, Geiger A. Zsigmond, Fedor Ferenc, a Ferenc József-kórház igazgatója és még számosan. Hüttl Tivadar elnök üdvözölte a megjelenteket, ismertette a menedékház történetét, azután a társaság megtekintette az épü­leteket. Az ötezer négyszögöles telken épült menedék­háznak két része van, az egyikben Megyeri Krausz Lajos alapítványa fölirás olvasható, megemlékezésül a nagy alapítványra. Az épületeket Höpfner és Györgyi műépítők tervei szerint Gerstenberger Emil építette. A középponti épületben van tágas ebédlő­terem, társalgó, játék­szoba és az irodák helyisége. A másik épület a lakóház, negyven lakó számára. Min­den szoba parkettás, kényelmes berendezésű s el van látva villamos világítással. A szobák közt vannak nagyobbak is, azok számára, a­kik családostul vonul­nak be. Az új menedékházba legközelebb már töb­ben be fognak költözni. Az intézet vezetőinek most már csak a fentartásnak és ellátásnak a jövőben két­ségkívül egyre jobban növekedő költségei okoznak gondot. Az erre a célra rendelkezésre álló alap a ter­vekhez arányítva, csekélynek látszik. Remélhető­­azonban, hogy a budapesti kereskedők nem fognak megfeledkezni az intézetről. Jó példáv­al járt elől már közülök Breitner Zsigmond, a­ki látogatása alkalmá­ból négyszer koronát adott a menedékháznak.­­ (A ferencvárosi búcsú.) Ragyogó őszi napsugár kedvezett tegnap a ferencvárosi búcsúnak. A Bakács-tér környékén egész sátor­város alakult, a­melynek utcái napestig hangosak voltak a vidám bucsusoktól. A plébánia-templomban minden órában volt szent­mise s délelőtt tiz órakor Kurz Vilmos apát-plébános ünnepi misét celebrált. A délutáni vecsernye­­után mulatságra oszlott szét a bucsusok.

Next