Budapesti Hírlap, 1908. október(28. évfolyam, 235-261. szám)
1908-10-22 / 253. szám
1908. október 22. BUDAPESTI HÍRLAP. (253 a.) — (Az ujbor áldozatai.) Székesfehérvári tudósítónk írja: A fejérmegyei Zámolyon idősebb Hajnal Mihály odavaló jómódú gazda a szőlőjében vendégéül látta három szomszédját. Az öreget elkísérte a szőlőbe a fia, ifjú Hajnal Mihály is. Az öreg Hajnal korsóval a kezében, a' pincébe ment, a mélynek levegője azonban már akkor telitve volt a forrásban levő must mérges gázával. Alig lépett be az öreg a pinceajtón, eszméletlenül bukott a mélységbe. A fiatal Hajnal, amikor látta apja veszedelmét, utána rohant a pincébe, hogy kimentse, ha őt is hasonló sors érte, mint édesapját. A szomszédok egy ideig megkísérlették a szerencsétlen emberek kimentését, de hiába. Csak később a falubeli emberek húzták ki a pincéből az apa és fia holttestét. A szerencsétleneket egymást átkarolva találták meg a pincelépcső alsó fokán. (Tűz.) Mint nekünk írják, a fejérmegyei Alsóbesnyő pusztán, Wimpffen Szigfrid gróf birtokán nagy tűz pusztított. Egy hatalmas birkaistálló gyuladt ki s elpusztult a benne levő 800 darab birkával együtt. Elégett továbbá 60 kocsi takarmány és sok gazdasági fölszerelés. A kár 50.000 korona. A tűz gondatlanságból keletkezett, a Modern Színpad. Október hónap második felében a Nagy Endre Andrássv uti kabaréjának műsora estéről-estére egy vagy több újdonsággal bővül. Ilyenformán a pompás októberi műsor minden este új és aktuális érdekességekkel szolgál. A műsoron természetesen állandóan szerepelnek a nagy sikert ért kis színdarabok, színpadi tréfák és politikai szatírák is, valamint „Az októberi revü“ is. Medgyaszay Vilmával, Nagy Endrével és Ferenczy Károllyal élén minden esti előadásban föllép a teljes, tizennégy tagú művészszemélyzet. -- KINCSES KALENDÁRIOM. Tisztelt előfizetőink szíves figyelmébe ajánljuk, hogy az előfizetés megújításakor ugyanazon az utalványon, amelyen a Budapesti Hírlapért járó összeget beküldik, az 1909-re szóló Kincses Kalendáriumot is meg lehet rendelni. A Kincses Kalendárium, amely az idén a tizenharmadik évolyamába lépett, megjelent. Ára keménykötésben 2 korona. Az udvardi Urangyala-kápolnára újabban a következő adományok érkeztek az Urangyala-bizottsághoz: Baka Teréz Udvard 10 korona, Sárhegyi Lajos Szakolca 15 korona, Wagner József Nyitva 10 korona, Graeffel János Esztergom 10 korona, Reindl Zomán dr. Barícsek 1 korona, Sevner Károly Bajcs 10 korona, Nagy Vince Nógrádpatak 1 korona, Iluschek Oszkár Érsekújvár 20 korona 60 fillér, Ölt Ádám dr. Budapest 2 korona, Németh István pn. gyűjtése Péntekfalu 10 korona 66 fillér, Molnár János prael. országgyűlési képviselő Budapest 20 korona, Hamar Kálmán Nagyappony 3 korona, Dekeskó Zitta főnöknő gyűjtése Budapest 14 korona, Galla Mártonna Udvard 5 korona, Vargha Dezső dr. Köhidgyarmat 2 korona. Egy találkozó Udvard 8 korona öli fillér, Nikolényi István Végvár 5 korona, Lányi Berta, Ivancsics Anna Budapest 5 korona, Tóth Árpád, Gyula 14 korona 50 fillér, Alistáli hívek 16 korona 20 fillér, Lukácsi hívek 4 korona, Pullmann dr. Csápor 2 korona, Ipoly var,és kerületi papság 10 korona, Pompéry Emil dr. Kékeszi 40 fillér, Farkas Ferenc Anyam 10 korona, Blieszner Ágost gyűjtése Szomor 13 korona, Pazmaniták Bécs 6 korona, Istenes Borbála Udvard 5 korona, Sovács Gyula pn. Bécs 2korona, Takács Mária Budapest 1 korona, Kisfaludy Mihály Környe 1 korona, özv. Miksik Józsefné gyűjtése Pozsony 20 korona 50 fillér., Galambos Ferenc Komárom 2 korona, Tarly Margit Kiskunfélegyháza 5 korona. Angolkisasszonyok Szentpésten 4 korona. A gyűjtés eddigi eredménye 2187 korona 50 fillér. Köszönet a kegyes adakozóknak. Az Urangyala-bizottság. — Gyermek,felnőtt a Zoltán-féle csukamájolajul sziveten szedi. Üvegye 2 K.Zoltán-gyógytár, Szabadság-tér. — Harisnyák és szövött áruk legjobbak Hőssemét, V., Harmincad-utca és József-tér sarok. — Téli kabát selyembéléssel 40 frt. Angol készpénzrendszerű uriszabó-termek. Magyar utca 6., emelet. — Egyedüli szinmagyar pótkávé a„Patria.“Zamatos és szindus kávét csak a „Patria” pótkávéval lehet főzni, mely mindenütt az első dijat nyerte. 1— új személy-dijszabás életbeléptetése a fogaras —brassói helyiérdekű vasúton. A fogaras—brassói helyiérdekű vasúton az ósinki—homoródvölgyi vonalrész megnyitása napjától új zónarendszerű személydijszabás lép életbe, mely által a fogaras—ósinkai és homoródvölgy—brassóbertalani vonalrészek megnyitása napjától érvényes személy-dijszabás érvényen kívül helyeztetik. Ezen díjszabás a magyar királyi állmvasutak dijszabáselárusitó irodájában (Budapest, Csengery utca 33.) 20 fillérért kapható. — Diana-sósborszesz, hatásos háziszer, mindenütt kanbító 40 fillérért. Párisi levél. — Az új szezon meglepetései. — A Comédie Francaid bajai. — A „Tűzhely“ után a „Fúria.." — Az őszi Szalon. — Greco, a franciák és a magyarok. — Páris, október. Az új színházi szezon többek között kellemesújítást hozott a párisiaknak: a nézőtérről eltűntek a nagy női kalapok, még pedig Lépine rendőrfőnök jóvoltából. Érdemes följegyezni, hogy több mint száz éve ■folyik a harc a nézőtéren megjelenő női kalapok ellen. Egyik rendőrfőnök követte a másikat, egyik rendeletet követte a másik és — minden maradt a régiben ... A színházi botrányok egész sora származott a végrehajtatlan rendelet miatt. A közönség áldotta néha a divat szeszélyeit, de csak akkor, ha a kalapok kicsinyek voltak. Viszont, természetesen, nem múlhatott el egy est baj nélkül, mikor a táborszernagyi tolldíszítésekben pompázó kalapok jelentek meg a nézőtéren. Most mindennek vége. Sokan, az előbbeni rendőrfőnökök balsikerei után, szeretik az öreg Lépine-t „kis Napoléon“-nak nevezni, hogy érvényt tudott szerezni rendeletének az úgynevezett gyöngébb nem akarata ellen is. A folyosókon mostanában nagy szekrényeket helyeztek el, amelyekben az előadás végéig várják úrnőjüket az ez idő szerint óriási térfogatú kalapok. A szekrények fiókjainak felerésze egy méter magas és ugyanilyen széles, Timo meddig ért a rendőri tapintat. S míg Lépine rendet tudott teremteni a szajntparti ház rengeteg összes színházaiban, Claretie-nek nem sikerül ez az ő kis köztársaságában, a Comédie- Francaisban. Az első francia színháznak tudvalévően úgyszólván autonóm kormányzata van. A közoktatásügyi finiszter csak főbb ügyekben dönt véglegesen. A színház tagjai sok tekintetben részt vesznek az igazgatásban, megvitatják a költségvetést, határoznak a benyújtott darabokról s egymás közt fölmerülő személyes ügyeket hasonlóképpen ily üléseken tárgyalnak. Az igazgató személyes jogai így sok tekintetben korlátozva vannak. Az utóbbi két-három évét a Clarette működése még sem volt összhangzó a színházi tagok bizottságának fölfogásával. Ez több visszásságra, adott okot. Elsősorban a tagok között keletkeztek zsörtölődések. Másrészt a színműírók panaszkodtak, hogy az igazgató a velük létrejött megállapodásokat nem váltja be. Mirbeau Oktáv tudvalévően ily eset miatt pörölte Claretlet, illetve a Comédie-Francaist. A darabból tizennyolc próbát tartottak már, mikor az igazgató értesítette a szerzőt, hogy a darabot leveszi a műsorról . . . S a színházat el is marasztalta a bíróság több mint háromszázezer frank kártérítés megfizetésében. Mirbeau darabját, a Tűzhely-eb illetőleg a színmű tárgya ejtette utólag gondolkodóba a direktort. Most pedig majdnem hasonló pörrel fenyegetik Moliére egykori színpadát. Ez a másik darab Bois Jules A furia című verses színműve. A kiváló nevű szerző darabját Clarette elfogadta és egy teljes hónapig folytattak belőle próbát. Már csupán nyolc nap hiányzott a premierhez. Ekkor magához hivatta a szerzőt Claretie s közölte vele, hogy a darabot felteszi a tavaszra. Bois, a szerző, ragaszkodott a megkötött szerződéshez s már csak elvből sem akarta alávetni magát az igazgató tétovázásának. Clarette azonban hivatkozott egy legutóbbi értekezletre, mely szerint a színház tagjai határoztak így. Az író azzal érvel, hogy neki semmi tárgyalni valója nincs a színház tagjaival és hogy mindez hónapokkal később, az igazgatóval való kölcsönös megállapodás után történt. Ma híre járt, hogy Clarette leköszön a Comédie igazgatásáról. „Huszonhárom év elég volt belőle“, így nyilatkozott ismerősei előtt. Az öreg akadémikus valami nyugalmasabb, kevésbbé zajos munkakörre vágyik. A valóság az, hogy közelebb elfoglalja a Figaró nemrégiben elhunyt színházi kritikusának, Aréna Emmanuelnek a helyét. Bois, az író, egyelőre engesztelhetetlen. Az új igazgatóról is beszélnek már és pedig Caere Albertról, aki most az Opera-Comique igazgatója. A szezon beköszöntével az Őszi Szalon is megnyílt. Egész csomó művészeti eseményt jelent ez a megnyitás. Elsősorban a modern gárda csarnoka ez, de felöleli a műtörténelem múltját is, így találkozunk a tizenhetedik század egy művészeti nagyságával, Grécóval. Tudjuk róla, hogy Kréta szigetén, 1548-ban született. A sziget akkor a velencei köztársasághoz tartozott s igy ment a görög származású művész Velencébe, majd Rómába. Nyugtalan vére azután Spanyolországba vitte, hol Toledóban telepedett meg. Az ő festményei elütőek a maga korabeli festőkétől. Ellentétben kortársaival, nem idealizált eleinte, sőt elvonulva mindenkitől, teljesen realisztikus lett. Mikor II. Fülöp fölismerte művészetét, udvarába hívta és ettől kezdve leginkább arcképeket és szenteket festett. Modora ehhez képest megváltozott. A Gréco-gyűjtemény a kiállításon mintegy huszonegy festményt foglal magában. A szalon vezetősége e gyűjteménnyel rehabilitálni akarta a művészt, több századdal halála után, akit életében festési modora miatt valósággal üldöztek művésztársai. Az ittlevő képek mind magántulajdonban vannak s nagy fáradsággal gyűjtötték egybe. A többi retrospektív gyűjteményben szerepel: Monticelli, a fél-olasz, fél-francia marseillei művész. A mi a festőt naggyá teszi, az a színkeverése. Kortársai, a barbizoni művészek elnevezték a „szín mestereinek. Százhetvenhét képe van e tárlaton. Mézi két francia művészt óhajtott rehabilitálni az őszi Szalon. Az egyik nyomorban, januári hidegben megfagyott, valami hitvány magtárban! .... . Ez Bresdinerodolphe volt, ki 1885-ben halt el így, elhagyatottságban. Pedig mennyire becsülte őt Gauthier Theofil és Baudelaire, a költő! . . . Vízfestményeket és rézmetszeteket állítottak ki a műveiből, még azt sem tudják, mire fordítsák az esetleg befolyó pénzt a: nyomorban levő leánya számára vagy a sírkövére? Chifflart Ferenc jobb viszonyok közt halt meg, de festési modora miatt gúnyolták annak idején, ma pedig elavult. Mintegy száztíz vízfestrvényen és rajzon olvassuk a nevét. A tárlat mesterei között fölemlítjük: Maurice Denist, Piot-t, Dufrenoyt, Matisset, Vallottont, stb. A magyar művészek közül itt van Csók István három magyar tárgyú mesteri képe, Kernstok Károly egy színekben égő fiú-studiura, továbbá Ilárffy Ödön, Halvány Ferenc, Kunfy Lajos, Körmendi- Frim Ervin, Rózsaffy Dezső, Galimberti Sándor és Popea Helen. Több iparművészeti tárgyat küldött Lakatos Artur. A kiállítás november nyolcadikén zárul. FŐVÁROSI ÜGYEK. A lakásbérleti szabályrendelet. — A főváros közgyűlése. — Évtizedes tanulmányozás és előkészítés után végre ma megkezdte a közgyűlés a lakásbérleti szabályrendelet tárgyalását. Kétségtelenül komoly dolog ez a szabályrendelet s nem lehet úgy en bloc elintézni, amint Szalay Mihály szerette volna, de ma a bizottsági tagok a másik végletbe kerültek. Úgy tárgyalták a kérdést, mintha egy politikai kérdésben obstruálni akarnának. Csaknem minden szóra kerestek jogesetet s az életben előfordult s még előfordulhat, minden konkrét esetre paragrafust akartak. Nagyongyakran elmondták, amit már az előző fölszólalók elmondtak, így azután, noha általános vita nem volt, mindössze hat szakasszal végeztek. Még maradt harminchat s hátra vannak még a legfontosabb intézkedések. A sok vitatkozás során egy változtatást tettek. Egy ártatlannak látszó kis mondatot szúrtak le, de ezzel rést ütöttek a szabályrendelet intencióján. A javaslat ugyanis kimondotta, hogy a házirendnek a szabályzattól eltérő rendelkezései akkor is érvénytelenek, ha a lakó a házirendet aláírja. Ide beleszúrták, hogy csak a külön, írott szerződésbe nem foglalt rendelkezésekre vonatkozik ez az intézkedés. Vagyis ezután arra a papírra, amelyet a megszorult lakóval aláíratnak, nem azt nyomatják, hogy Házirend, hanem Szerződés és a szabályrendeletnek erre vonatkozó intézkedései nem érnek semmit. Faller Ferenc tanácsos nagy részletességgel ismertette a szabályrendeletet, amelynek fontosabb rendelkezéseit már közöltük. A referálás után a főpolgármester kérdésére elhatározták, hogy az általános vita mellőzésével mindjárt a részletes tárgyalást 15