Budapesti Hírlap, 1908. november (28. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-13 / 272. szám

10 BUDAPESTI KIEL AP. (272. sz.) 1908. november 13. erőfd­tgetik, hogy ők már régóta látták ennek az embernek a vesztét. Meg is botránkoznak rajta, Hogy igy meg tudott magáról feledkezni a nem is.-sejtik, hogy az ő lelki­ismeretüknek is van mi­ről számolnia. Láttak egy embert, a­ki zavaro­dott fővel rohant a maga és családja becsületével egy mindent eltemető örvény­­ felé, s nem kiál­tottak rá, nem állták útját, hanem talán még kárörömmel is néztek utána. A bátor életmentőt meg szokták jutalmazni, de úgy volna tökéletes az igazság, ha viszont meglakolna embertelen­­ségéért az is, a­ki egy életet segedelem nélkül el­veszni enged. A bíró csak a megtévedt bűnöst fogja el­ítélni, de a társadalom nem mentheti föl azokat sem, a­kik tudva vagy tudatlanul osztozkodtak vele a prédán. Ha igaz is, hogy az elfogadott szokás szerint megengedett módon kerítették ma­gukhoz zsákmányának kisebb-nagyobb részét, nem volna szabad büntetlenül maradniok. Arra föltétlenül rászolgáltak, hogy a maguk társa­dalmi köre éreztesse velük vétkes voltukat, mert még azt hihetnék, hogy megtették emberi köte­lességüket.­­ (Ujj regényünk.) Trevarrack lord című regényünket, a­melyet pénteken befeje­zünk, a modern angol szépirodalomnak egyik igen jeles alkotása fogja követni: Lafayette és barátja, Pemberton Maxtól. A regény az észak­amerikai szabadságharc egyik legnagyobb hősé­nek, a francia Lafayette, márkinak a történetét mondja el, attól fogva, hogy a király és a csa­ládja akarata ellenére Amerikába szökik néhány hívével­­a szabadság szent ügyének védelmére, egészen addig, míg a nagy csata szerencsés meg­vívása után visszatér a forradalomtól fölfordított Franciaországba. A regényből a szerelem sem hiányzik, hogy a kalandos és véres események fölött a nap is kisüssön olykor-olykor, s hogy az érdekes, figyelmet lekötő olvasmány a lélekre is jó hatást tegyen. A történet mindvégig érdek­­feszítő és igen gazdag szép leírásokban és érde­kes epizódokban. Méltán sorakozik a hires író­nak eddig ismert munkáihoz.­­ (Adakozás.) Ma a következő adományokat kapták: Gallipoli szerzeteseknél:: Rákosi Szidi 50­­korona; József királyi herceg szanatórium részére: Seifert Dezső Budapest 3 korona 40 fillér; Nyomo­réi Gyermekek Otthona részére: Rácz Annusba Som­berek 8 korona; Horváth festő részére: N. N. Buda­pest 2 korona.­­ (Liechtenstein herceg jubileuma.) Bécs­ből jelentik: Liechtenstein János herceg ötven éves uralkodói jubileuma alkalmából ma délelőtt ünnepi istent­isztelet volt a skót templomban, a melyen a Bécsben lakó fejedelmi udvari hivatalnokok és ud­vari szolgák, valamint nagyszámú közönség vett részt. Hampe udvari tanácsos a fejedelmi udvari hivatalban a jubiláló herceg által alapított jubi­leumi érmet, adományozta a tisztviselőknek. Délben a városházán Lueger dr. polgármester ünnepieden leleplezte Liechtenstein herceg arcképét, a hercegi hivatalnoki kar, az alpolgármester, a községtan­ács és más előkelőségek jelenlétében.­­ (Frederik Mistral beteg.) Párisi távirat szerint az Avignon mellett levő Maillandból jelen­tik, hogy Frederik Mistral provencei költő, a­ki hetvennyolc éves, súlyosan megbetegedett.­­ (Magyar tudós Közép-Ázsiában.) Hírneves hazánkfiáról, Stein Aurél dr.-ról, a laborei egyetem professzoráról, a következőket jelenti egy londoni távirat: Egy itteni­ lap Stein dr. tudományos utazótól azt a távirati közlést kapta, hogy Közép-Ázsiából két évi tartózkodás után a Szinadartól (Kasmir) északra levő Szo­­namariba­­érkezett és hogy jól érzi magát. .. (A horvát légió.) Zágrábi tudósítónk jelenti telefonon: A Starcsevics-párti körök nagy súlyt vetnek arra, hogy a magyarországi közvélemény ne értse félre a horvát légió alakítását. Ezek a körök arra kívánják a figyelmet terelni, hogy ennek a lé­giónak tendenciája nem a magyarok ellen, hanem a nagyszerb izgatás és a szerb kihívások ellen irá­nyul. Az ehhez a párthoz tartozó képviselők egészen nyíltan mondják, hogy a magyarokba kiknek, mi­ként­ a hor­vétoknak, nincsen a monarkián kívül gravitáló pontjuk és nem is keresnek ilyent, a nagy­­szerb propaganda ellen ugyanazokat a nemzeti érde­keket kénytelenek megvédelmezni, mint a horvátok A párt hivatalos lapja, a Hrvacká Práva mai szá­mában igen nagy nyomatékkal fejtegeti ezt az esz­mét és tiltakozik a magyarországi sajtónak ama­k vádja ellen, hogy a Szarcsevics-párti légió Magyar-­­­ország ellen irányult De hát oly keveset törődnek­­ a magyarok az ő Bácskájukkal és az ő Bánságukkal, a­hol szintén fölütötte a fejét a nagyszerb propaganda ? — kérdezik a Szarcsevics-párti körök. A légió­ célja tisztán védekező és a monarkia politikai helyzete ma olyan, hogy a magyarok és a horvá­tok dinasztikus és nemzeti törekvéseit nagyon szépen összhangba le­het hozni egymással. Mind­ezekből a nyilatkozatok­ból határozottan kiviláglik a Szarcsevics-pártnak, az az igyekezete, hogy Magyarországon az eddiginél ked­vezőbb megítélésben részesüljenek.­­ (A pápa jubileuma.) Rómából jelentik: A pápa jubileumára Ferenc József király nevében ki­küldött rendkívüli követség ma ideérkezett. A pálya­udvaron I­sgre Grabinski, a ceremoniális­ kongre­­gáció titkára és más pápai udvari méltóságok fogad­ták a küldöttséget, melyet holnap délelőtt fogad a pápa.­­ (Fogteknikusok a belügyminiszternél.) A Magyarországi Fogtekhnikusok Egyesületé­nek negyvenöt tagú küldöttsége tisztelgett ma délelőtt tizenegy órakor a képviselőházban Andrássy Gyula gróf belügyminiszternél. A küldöttséget Szentkirályi J. Zoltán országgyűlési képviselő vezette a minisz­ter elé, a­ki előtt a küldöttség szónoka, Barna Ignác fogteknikus hosszabb beszédben ismertette­ az egye­sület kívánságait, fejtegetve azokat az okokat, a­me­lyek szükségessé tették mostani lépésüket. Rámuta­tott arra az évek óta dúló harcra, a­mely a fogtekni­kusok és fogorvosok között folyik. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter így válaszolt: — Legyenek meggyőződve, uraim, hogy azon leszek, hogy ezt az ügyet igazságosan és méltányosan intézzem el. Az önök érdekeit éppen annyira szíve­men viselem, mint a fogorvosokét és rajta leszek, hogy a két érdek méltányos kielégítésével intézzem el a kérdést. Magam is jól tudom, hogy e téren sok és fontos módosításra van szükség s arról is meg vagyok győződve, hogy az ügy sürgős. Fogadják még egyszer azt az ígéretemet, hogy ügyüket igazságosan és sürgősen fogom elintézni. A küldöttség élénk éljenzéssel vette tudomásul a miniszter válaszát.­­ (Az állami tisztviselők rangosztályai.) Egy­­ állami tisztviselőtől kapjuk a következő figyel­meztető sorokat: Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy az állami tisztviselők helyi előlépte­tése a nagyobb fokozatokban következetesen megakad. A bírák elérték, hogy a törvényszék szolgálatában mardva, megkapják a táblai bíró rangját és fizetését, de már a kúriai bíró címét és jellegét s vele az V. fizető­osztályt mindezideig csak óhajtják. A tanárok egy része az uj költségvetés szerint bejut a VII. osz­tályt, az igazgatók egy része helyi előléptetés útján a VI.-ba, de a főigazgatók az V. osztályt szintén nem érik el. Ennek az ok­a az, hogy a különbség a VI. és V. rangosztály közt aránytalanul nagy; ez a mate­matikai hiba, a­melynek következtében a tisztviselő javadalma az V. osztályban öt év alatt 50 százalékkal emelkedik, útját állja a szabályos haladásnak. Ezen pedig egyszerűen akként lehetne segíteni, hogy ezt az osztályt két részre osztják: a 10.000 koronás ma­radjon V., a 12.000 koronás IV. osztálynak és vele a többi felsőbb osztályok sorszáma is változzék meg. A mostani I. osztály, melybe csak a miniszterelnök tartozik, helyeztessék a rangsoron kívül. Az új skála szerint az I. osztály fizetése 24.000, a másodiké 16.000, a harmadiké 14.000, a negyediké 12.000, az ötödik első fokozata 10.000, második fokozata 9000, a hatodik első fokozata 8000, második 7200, harma­dik 6400, a hetedik első fokozata 6000, második 5400 és harmadik 4800 korona volna.­­ (Házasság 1.) Rákosi György m. kir. hon­­védfőhadnagy, az első honvédgépfegyverosztály pa­rancsnoka, néhai Rákosi Nándor akadémiai festő­művész, tanár és nejének, Lukács Fanninak fia no­vember 17-én, kedden délben tizenkét órakor vezeti oltárhoz a lipótvárosi Szent István-templomban dezséri Bachó Elvirát, dezséri Bachó István m. kir. honvédkarnagy és neje leányát. Haidentzi Hunkár Antal november 18-án tartja esküvőjét a poroszlói római katolikus tem­plomban poroszlói Graefl Jenő és neje, nagybányai Horthy Paula leányával, Paulával. Stern József nagykanizsai kereskedő eljegyezte Eichner Ilonát, Eichner Soma hírlapíró leányát. (Honvédemlék Szászsebesen.) Szászse­besről írják nekünk: A szabadságharcban Szászsebe­sen elesett honvédek emléke elkészült. Alvó orosz­lánt ábrázol, mely alapzaton nyugszik. Az emléket a szászsebesi esetélyszámú magyarság húsz évi gyűjté­séből készítették. Október hónapban állították föl a római katolikus temetőben lévő honvédeír fölé. A művészi emlék igen szilárd homokkőből készült a za­­latnai állami kőfaragó - kőcsiszoló iskola műhelyé­ben, szakértő tanárok vezetésével. November 1-án este, a halottak napjának előestéjén a szépen kivilágí­tott emléknél a szászsebes­ ifjúsági egyesület dalkón hazafias énekeket adott elő, Weinhold Károly állami iskolai igazgató beszédet mondott. Az emlék ünneplés fölavatását az 1909. évi március 15-ére tűzte ki s Szászsebes­i magyar kaszinó.­­ (Galíciai lengyelek a pápánál.) Rómá­ból jelentik, hogy a pápa tegnap fogadta a galíciai lengyel hódoló küldöttséget, a melyben több érsek és püspök. Badeni gróf tartományi marsall, több kiváló képviselő volt és ő szentségének jubileuma alkalmából szeren­csek­i vo­n­a­tait tolmácsolta. A pápa kegyes vá­lasza és a pápai áldás után a küldöttség Merry dei Vall bíboros­ államtitkárnál tisztelgett. — (Egy sirrel. A csillogó jég talán jobban vonz, mint a mágneses vas. Megvannak a gyönyörű­ségei és a veszedelmei. Ha Cliquet özvegyének pezsgő vérét kell lehűteni, nélkülözhetetlen. Szolgálatot tesz a mulatni vágyó közönségnek, a­mikor békésen tűri hogy korcsolyával végigszántsák a hátát. Még fé­lelmetes formájában, mint a felhők közt trónoló hegyek glecserje is örömet szerez a sportoló turis­táknak. A mennyi örömet okoz azonban a jég, éppen annyi, vagy még több veszedelmet is rejteget. Ott, abban a rettenetes, kietlen világban, a­hol az egész természet jéggé dermed. Az északi sarkvidéken. Azonban még ebben a halálos környezetben is min­dig vonzotta magához az embereket. Már a törté­nelmi kor kezdetén kiváncsi hajósok szálltak a ten­ger hátára, hogy megtudják, mi van az örökös jég birodalmában. Skandináv kalózok és vikingek elme­részkedtek az éjféli nap országába. Ezer év múlott el azóta, de még mindig megoldatlan a rejtély A jégkapukon át, a­melyek mögött a titokzatos Pólus van, senki sem bírt áttörni. . Ennek a titok­nak a megfejtése sok derék tudós életébe került már. Tem­etetlen halottak pihennek a jégsírban a sarki­fény öröklámpájával világtalan szemük fölött. Min­dig előbbre, előbbre jutottak a kutatók, már csak akkora távolság választotta el őket a Sarktól, mint a­mekkorát kényelmes gyorsvonaton egypár pipa­szó mellett elérhettek volna, a­mikor visszafordí­totta szekerük rúdját a jégfal. Ha egyik kidőlt, sorsa nem riasztotta vissza a többi sarki utazót, hanem átlépve holttestét, egy-két fokkal előbbre vitte a tudás fáklyáját. S a­mikor kudarcot vallott már minden alkalmatosság: vitorlás, gőzhajó, ku­tyás szán, akkor —­ tizenegy évvel ezelőtt — akadt egy vakmerő ember, a­ki sem a vizen, sem a jégen, hanem a levegőben akart eljutni a pólusra. Andrée és­ két társa: Strindberg és Frankel. Léghajóra szálltak és rábízták magukat a szél szárnyára, ők is vértanúi lettek a tudománynak. Évekig várták vissza őket, de hiába. Csak három özvegy re­,­ménysége nem hervadt el e hosszú idő alatt. Most végre egyik szomorú bizonyságot kapott: megtalál­ták Andréenak a sírját. Valószínűleg két társa te­mette a jégbe, azután ők maguk még egy ideig küzdöttek az elemekkel, a fenevadakkal, az éhséggel, végre ők is lehajtották fáradt fejüket örök álomra egy jéghegy tövében. Kegyetlen sorsukon azonban nem okulnak, mert a jégszfvus új áldozatokra vár, hogy fagyos keblére ölelje őket. Andrée sírjának föltálását ma a következő kopenhágai távirat megerősíti. A Ritzau- ügynök­ség Siamtól, a Juga shooner parancsnokától azt az értesítést kapta, hogy az Andrée sírjának kitálalá­sáról szóló tegnapi lapjelentések igazak; egyben je­lenti, hogy Kaikor parancsnok Labrador szigetén Mugford foktól északra találta meg a sirt. — (A magántisztviselők szövetségéből.] A magántisztviselők országos szövetségének tanácsa három tagú küldöttséget választott a rokoptestületek­­kel való fúzió előkészítésére. Elhatározta a tanács or­szágos ügyészi szervezet létesítését s tudomásul vette hogy az ipar­törvény tervezet megvitatására kiküldött bizottság e hónap 15-én délelőtt tíz órakor folytatja tanácskozását a magántisztviselők otthonában. A ta­nács e hónap 14-én adja át volt elnökének, Kovács Gyula udvari tanácsosnak a tiszteleti tagsági ok­levelet.­­ (A fiumei sztrájk.) A fiumei szocialistái által rendezett sztrájk, mint Fiuméból jelentik, véget ért s ma reggel a munkások mindenütt megkezdték a munkát. Délelőtt Derencin rendőrkapitány-helyet­tes megjelent Wickenburg István gróf kormányzó­­helyettesnél és jelentést tett a sztrájk megszűntéről. Később azonban híre járt, hogy a szocialisták dél­után újra sztrájkba lépnek, mire a rendőrséget is­mét készenlétbe helyezték A nyugalmat azonban nem zavarta semmi és a munkások rendben dol­goznak

Next