Budapesti Hírlap, 1908. november (28. évfolyam, 262-286. szám)
1908-11-15 / 274. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (274. sz.) 1908. november 15. intézték), a képviselőház Hunkár Antal indítványa értelmében fájdalmas megütközéssel vette, hogy az országgyűlés feliratát ő felsége, a Ház szándékától eltérő értelmezés miatt visszautaltatta. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott a főrendiház is , az országgyűlés második fölirata a két határozat szellemében már a Felséges császár és király címzést használja. Ily módon ismerte el az 1861-iki országgyűlés Ugyanazt, amit Wekerle az IStil-iki országgyűlésre és az 1867. I. és III. törvénycikkre hivatkozva kifejtette , Az 1348-iki országgyűlés sem lépett a december másodiki trónváltozás hírére a merev visszautasítás terére, hanem komoly és beható tanácskozás indult meg a teendőről, sőt Wesselényi Miklós báró a december 6-asi bizalmas tanácskozáson azt tanácsolta, hogy az országgyűlés ismerje el a manifesztumokat, ismerje el királyául Ferenc Józsefet és ezzel tegye meg az első lépést a békés kiegyenlítésre. Batthyány Lajos gróf is igy gondolkozott. Ezért választotta meg az országgyűlés a békeküldöttséget , csak ennek visszautasítása után következtek a további eset, tények. Ráfogás az is, mondja a Buch. Tud, hogy a függetlenségi párt tegnap tapsolt volna az incidens alatt, bánem csak azt tette, hogy szavazáskor nem állt föl Babocsay indítványa mellett, mert igazat adott a miniszterelnöknek abban, amit Babocsayval szemben megállapított, hogy Magyarország a múlt évben ülte meg a koronázás negyven éves jubileumát, hogy mesterkélten keresett okokkal ne keltsenek föl éppen a mai viszonyok közt ellentéteket és közjogi sérelmeket ne vessenek föl ébben akkor, mikorsenkinek esze ágában sincs a mi közjogunkat bármily tekintetben is csorbítani, sérteni, sőt éppen azt a korszakot éljük, mikor közjogunknak hatásosabb érvényt kívánunk szerezni. Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmibizottsága ma délelőtt Malatinszky György elnökletével ülést tartott. A bejelentett mentelmi ügyeket Héderváry Lehel, előadó ismertette. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja Szkiesál Ferenc kétrendbeli izgatás és sajtórendőri ügyében, Thoroczkay Viktor, báró ügyében, Buda János izgatási ügyében, Nagy Emil, Farkasházy Zsigmond, Halász Lajos,Hajdú Frigyes párbajügyeiben él, Hódy Gyula becsületsértés Frigyóben. A horvát, képviselők közül a mentalmi jog fölfüggesztését javasolja sajtórendőri és becsületsértési vétségük miatt Zagorác István két, Marambonics Ágoston kilenc, Tuskán Gergely egy, Czerveács István öt, Budiszavlyevics Bude két, Magdics Péter tizenegy, Popovics Dusán egy, Potocsnyáls Ferenc egy, Bánjanin János tíz ügyében. Nem javasolja a felfüggesztést a bizottság Polényi Géza becsületsértést és Markhot Aladár becsületsértést ügyében, úgyszintén Isarambasics Ágoston dr. egy, Czerovácz István egy, Budiszavljevics Bude három, Magdics Péter három rendbeli sajtórendőri vétségi ügyeiben. A horvátok mentelmi ügyének tárgyalása előtt sztlésén megjelent Tuskán és Harambasics horvát képviselők tolmács alkalmazását kérték. Ezt a kérést a bizottság a házszabály alapján elutasította, kimondván, hogy a bizottságban csak magyar nyelven nyilatkozhatnak a horvát képviselők. Erre a horvátok eltávoztak az ülésteremből és távollétükben hozta meg a bizottság határozatait. A választójogi bizottság. A választói reform dolgában kiküldött, bizottság ma délelőtt alakult meg. Elnökké Bizony Ákost, előadóvá Csizmazia Endrét és jegyzővé Búza Barnát választották meg. A választói reform-bizottság december elsején délután négy órakor kezdi meg a javaslat tárgyalását. Az annexiós bizottság* A Bosznia és Hercegovina annektálásáról szóló törvényjavaslat dolgában kiküldött huszonegyes bizottság ma tartotta első ülését, amelyet a megalakulás végett hívtak össze. A megalakulás azonban csak részben történhetett meg. Elnökké megválasztották Thaly Kálmánt, helyettes elnökké Nagy Dezsőt és jegyzővé Nemes Bertalant. Előadót is kellett volna választani és Ballagi Aladár Visontai Somát ajánlotta előadóul. Mások viszont Okolicsányi Lászlót óhajtották előadóul megválasztani. Az ellentét olyan élesen nyilvánult, hogy a megegyezés nem volt lehetséges. Végre is az elnöklő Nagy Dezső jelentette, hogy időközben, miután többen távoztak, a bizottság elvesztette határozatképességét és ezért az előadó választását későbbre halasztotta. Elhatározta a bizottság, hogy az annexióra vonatkozó iratokat összegyűjti, kinyomatja és a tagoknak rendelkezésére bocsátja. Ezek az iratok: az annesiót kimondó királyi kézirat és proklamáció, a tárgyalás alatti javaslat és megokolása, a megfelelő osztrák javaslat és megokolása, az idevonatkozó magyar és nixtrált törvények, a magyar országgyűlésnek tárgyalásai, a berlini szerződés idevonatkozó szakasza és a Törökországgal 1879-ben kötött konvenció. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délután öt órakor ülést tartott Hammersberg László elnöklésével. Az ülés tárgya a kolera és pestis elleni védekezés tárgyában Paksban kötött nemzetközi egyezménybecikkelyezése, továbbá Mérges pest megyei pusztának Csongrád vármegyéhez való átcsatolására vonatkozó belügyminiszteri jelentés volt. A bizottság mind a két tárgy előadójául Horváth József dr. (iáarosujvári) képviselőt választotta meg, aki nyomban ismertette az egyezményt a3 javaslatot. Andrássy Gyula gróf, Zachariás János, Melever Géza és Czolbor László képviselők felszólalásai után a bizottság mind az egyezményt, mind a jelentést egyhangúlag elfogadta. Uj főispán. A hivatalos újság mai száma közli, hogy a király Elekes Béla háromszekvármegyei ■ főispánt állásától saját kérésére fölmentette és helyébe Melener Béla főrendiházi tagot nevezte ki. A választói reform üdvözlése. Malatinszky työrgy országgyűlési képviselő ma délelőtt Kisköre községtől a következő táviratot kapta: Legyen szíves a belügyminiszter úr ő excellenciájának tudomására adni, hogy Kisköre község polgársága az új választói törvényben foglalt pluralitási elvet helyesli, annak törvényerőre való emelését kívánja. Weinder Károly jegyző: Kilépés a függetlenségi pártból. Kardos Sámuel képviselő ma bejelentette a függetlenségi párt elnökségének, hogy kilép a pártból. Kilépésének oka, hogy ellenzi a pluralitást. A zsidók és a választói reform. A képviselőház folyosóján ma fölvetették Andrássy Gyula gróf belügyminiszter előtt azt a kérdést, hogy mi történik azokkal a zsidókkal, akik csak héberül írnak és olvasnak? Választók lesznek-e ezek is? Andrássy azt felelte, hogy természetesen rájuk is kiterjed a választói jogosultság. Angol politikus Boszniából. Sir Thomas ’ Barkley, aki éppen most sírt.fissák hosszabb tanulmányairól Szarajevóból, a Boszniában és Hercegovinában való tapasztalatairól a Budapesti Tudósítónak egyet-mást elmondott. E tapasztalatok alapján azt állítja, hogy Boszniában és Hercegovinában teljes a nyugalom s az annexiói népszerű. Maguk a tisztviselők iscsodálkoznak azon, hogy a nép így méltányolja az annexióit, mondja Barkley, nemcsak az előkelő emberekkel, hanem a néppel is érintkezett s megállapíthatja, hogy ha a mohamedánok gondoltak is a Törökországhoz való csatlakozásra, ez a törekvés legfölebb abból eredt, hogy az új változással vallási szokásaiknak, mohamedán életmódjuknak korlátozásától tartottak. Most, hogy meg vannak győződve aggodalmuk tárgytalanságáról, nagyon meg vannak elégedve, sőt örvendenek annak a garanciának, hogy egy szép napon nem fogják Boszniát Szerbiába bekebelezni. A szerbek a politikai átalakulással, apatikusa állanak szemben, de, ők is meg vannak győződve arról, hogy rendzavarás nem lesz. Barkley nagy elismeréssel adózik a bosnyák-hercegovinai kormányzatnak és azt a nézetét nyilvánítja, hogy kívánatos lenne reprezentatív szempontból Bosznia élére az uralkodó család valamely tagját állítani. Sir Thomas Barkley, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, innen Bulgáriába és Törökországba utazik s onnan tér vissza Londonba. Alkotmánypárti alakulás. Reszedről jelentik nekünk. A resicai járásban ma alakult meg a környékbeli községek részvételével az alkotmánypárt. Elnökké Bálint Miklóst, alelnöknek Weidmann Józsefet, jegyzővé Sajó Györgyöt választották meg. Andrássy Gyula gróf belügyminisztert és Fialka főispánt táviratban üdvözölték. A koalíciós pártok értekezlete. A szövetkezeti pártok kedden, a hónap 17-én délután öt órakor együttes értekezletet tartanak a függetlenségi pártkor helyiségében. Az értekezlet egyetlen tárgya az 1909. évi költségvetés megvitatása. A képviselőház a költségvetés tárgyalását szerdán kezdi meg. Román nagygyűlés Aradon. Holnap, vasárnap, Aradon nagy román népgyűlés lesz a plurális választói reform ellen. Az aradi román képviselők már napok óta tárgyalásokat folytattak az aradi rendőrséggel a gyűlés tudomásulvétele dolgában. Az aradi főkapitány tegnap magához kérette Goldis László országgyűlési képviselőt és közölte vele, hogy a román népgyűlés megtartására vonatkozó bejelentőt tudomásul veszi, egyidejűleg pedig azt a kívánságát fejezte ki, hogy a beszédeket lehetőleg magyar nyelven mondják, minthogy a rendőrségnek nincs olyan közege, aki a román nyelvet értené. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, nr. 1. A balpártiak és a demokraták kérésére Eördes Károly ma korán reggel fölkelt, elment a képviselőházba és már féltízkor beült az ülésterembe- Hogy meg ne szökjék az ülés megnyitásáig, melléje telepedtek a demokraták is. Az ülésnek mindjárt az elején fölszólalt Eötvös és szóvá tette azt, hogy az ellenzéki pártoknak is helyet kell adni a bizottságokban. Az állítólag szervezkedő ellenkoalíció megbízásából szólalt föl Eötvös, valami erős támadást vártak tőle, — de bizony elég ártatlan kis beszédet mondott. Künn a folyosón szemére is hányták ezt, mire Eötvös szelíden így válaszolt: — Megmondtam már tegnap este is, hogy akkor haragudjatok, ha okotok lesz rá. Gorombasággal semmire se megyünk, még kidobálnának bennünket. Eszembe jut, hogy egyszer Tenczer Pál nagyon panaszkodott, hogy a főváros közgyűlésén szörnyű módon gyalázták a zsidókat. „Hát minek hagytátok“, mondtam neki. „Jaj, mondta Tenczer Pál, a zsidóknak százszor is meg kell gondolniok, hogy mikor jöjjenek dühbe!“ Mivel pedig a vajdával még soha nem történt meg, hogy csak egy anekdotát beszélt volna el, a köréje álló újságíróknak és képviselőknek anekdotázott azután féltizenegytől éppen déli tizenkét óráig. Benn az ülésteremben ez alatt a főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot kelltek tárgyalni. Hoitsy Pál előadó ajánlotta elfogadásra a javaslatot és büszke önérzettel hivatkozott arra, hogy az összes uralaltáji népek között nekünk van a legszebb fővárosunk. A javaslat ellen csak egy szónok szólalt föl: Szemere Miklós, aki nincs megelégedve Budapest erkölcseivel. Abban, hogy az ifjúság nevelését már túlságosan koncentráltuk Budapestre, föltétlenül igaza van Szoliterének. A javaslat védelmére legelső sorban Simító József sietett. Wekerlét utánozva, fejből citálta a legóriásibb számokat is, amivel az egész Házat megnevettette, de legjobban Wekerlét. Nagy Dezső is a javaslat mellett szólalt föl. Nagy figyelemmel hallgatták Polónyi Géza fölszólalását. Hogy a városi ügyeknek minden ízét, minden titkát, és minden botrányát ismeri Polónyi: mindenki tudja. Beszéde tehát alapos volt és elég anyagot szolgáltat a gondolkodásra mindazoknak, akik a főváros ügyeivel törődnek. A javaslatot megszavazza, bár a főváros kormányzatának ritai rendszerével éppen nincs megelégedve. Úgy látja, hogy a városatyák többsége felekezeti politikát űz, mégpedig zsidó felekezeti politikát. A bevándorlás következtében a zsidók rohamosan szaporodnak Budapesten s közülök igen sok olyan ember is, aki még csak nem is magyar állampolgár, döntő befolyást gyakorol a főváros ügyeire. Polónyi minduntalan hangoztatta ugyan, hogy őt felekezeti szempontok nem vezérlik, de azért a demokratákat nagyon fölizgatta beszédével. A Néppárt nagy tetszéssel fogadta Polónyi fejtegetéseit, de függetlenségi párti — különben csekély számú — hallgatóságának se volt ellenére a főváros ma uralkodó többségének az a jellemzése, amelyet Polónyi előadott. Az ülés végén két horvát képviselő terjesztett elő interpellációkat. A fővárosi törvényjavaslat tárgyalását hétfőn folytatják. A képviselőház ülese. Elnök: Justh Gyula, később Rakovszky István. Az elnök jelenti a Háznak, hogy Eötvös Károly a napirend előtt föl akar szólalni. Eötvös Károly szóvá teszi, hogy a választási reform és az annesió ügyében alakított bizottságokba az ellenzék tagjai közül senkit se választottak meg. Ezt a dolgot szándékosnak alig volna hajlandó elismerni. Fölkiáltások a balpárton. Pedig azt Eötvös Károly: Lehet benne tévedés, mulasztás vagy közöny, de terv nincsen. Ilyen eljárás a világon soha sehol se volt. Régente legalább az osztályokban hozzászólhatott minden ellenzéki képviselő a javaslatokhoz, újabban azonban már a bizottságokba be se eresztik az ellenzéki képviselőket. Bródy Ernő: Zártkörű társaság! Eötvös Károly: Harmincnégy évvel ezelőtt a választási reformot hetekig tárnyalták az osztályok.