Budapesti Hírlap, 1908. november (28. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-15 / 274. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (274. sz.) 1908. november 15. intézték), a képviselőház Hunkár Antal indítványa értelmében fájdalmas megütközéssel vette, hogy az országgyű­lés feliratát ő felsége, a Ház szándékától eltérő értelmezés miatt visszautal­tatta. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott a főrendiház is , az ország­­gyűlés második fölirata a két határozat szellemében már a Felséges császár és király címzést használja. Ily módon ismerte el az­ 1861-iki országgyűlés Ugyanazt, a­mit Wekerle az IStil-iki országgyűlésre és az 18­67. I. és III. törvénycikkre hivatkozva ki­fejtette , Az 1348-iki országgyűlés sem­ lépett a december másodiki trónváltozás hírére a merev visszautasítás terére, hanem komoly és beható tanácskozás indult meg a teendőről, sőt Wesselényi Miklós báró a de­cember 6-asi bizalmas tanácskozáson azt tanácsolta, hogy az országgyűlés ismerje el a manifesztumokat, ismerje el királyául Ferenc Józsefet és ezzel tegye meg az első lépést a békés kiegyenlítésre. Batthyány Lajos gróf is igy gondolkozott. Ezért választotta meg az országgyűlés a békeküldöttséget­­ , csak ennek visszautasítása után következtek a további­­ eset, té­nyek. Rá­fogás az is, mondja a Buch. Tud­, hogy a függetlenségi párt tegnap tapsolt volna az incidens alatt, bánem csak azt tette, hogy szavazáskor nem állt föl Babocsay indítványa mellett, mert igazat adott a miniszterelnöknek abban, a­mit Babocsayval szemben megállapított, hogy Magyarország a múlt évben ülte meg a koronázás negyven éves jubileu­mát, hogy mesterkélten keresett okokkal ne kelt­senek föl éppen a mai viszonyok közt ellentéteket és közjogi sérelmeket ne vessenek föl ébb­en akkor, mikor­­senkinek esze ágában sincs a mi közjogunkat bármily tekintetben is csorbítani, sérteni, sőt éppen azt a korszakot éljük, mikor közjogunknak hatáso­sabb érvényt kívánunk szerezni. Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmi­­bizottsága ma délelőtt Malatinszky György elnökleté­vel ülést tartott. A bejelentett mentelmi ügyeket Héderváry Lehel, előadó ismertette. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja Szkiesál­ Ferenc kétrend­beli izgatás és sajtórendőri ügyében, Thoroczkay Viktor, báró ügyében, Bud­a János izgatási ügyében, Nagy Emil, Farkasházy Zsigmond, Halász Lajos,­­Hajdú­ Frigyes párbajügyeiben él, Hódy Gyula becsü­­letsértés Frigyóben. A horvát, képviselők közül a men­talmi jog fölfü­ggesztését javasolja sajtórendőri és becsületsértési­ vétségük miatt­ Zagorác István két, Marambonics Ágoston kilenc, Tuskán Gergely egy, Czerveács István öt, Budiszavlyevics Bude két, Mag­dics Péter tizenegy, Popovics Dusán egy, Potocsnyáls Ferenc egy,­ Bánjanin János tíz ügyében. Nem java­solja a felfüggesztést a bizottság Polényi Géza be­csületsértést és Markhot Aladár becsületsértést ügyé­ben, úgyszintén Isarambasics Ágoston dr. egy, Cze­­rovácz István egy, Budiszavljevics Bude három, Mag­dics Péter három rendbeli sajtórendőri vétségi ügyeiben. A horvátok mentelmi ügyének tárgyalása előtt sz­­t­lésén megjelent Tuskán és Harambasics horvát képviselők tolmács alkalmazását kérték. Ezt a kérést a bizottság a házszab­ály alapján elutasította, ki­mondván, hogy a bizottságban csak magyar nyelven nyilatkozhatnak a horvát képviselők. Erre a horvátok eltávoztak az ülésteremből és távollétükben hozta meg a bizottság határozatait. A választójogi bizottság. A választói reform dolgában kiküldött, bizottság ma délelőtt alakult meg. Elnökké Bizony Ákost, előadóvá Csizmazia Endrét és jegyzővé Búza Barnát választották meg. A válasz­tói reform-bizottság december elsején délután négy órakor kezdi meg a javaslat tárgyalását. Az annexiós­ bizottság* A Bosznia és Her­cegovina annektálásáról szóló törvényjavaslat dolgá­ban kiküldött huszonegyes bizottság ma tartotta első ülését, a­melyet a megalakulás végett hívtak össze. A megalakulás azonban csak részben történhetett meg. Elnökké megválasztották Thaly Kálmánt, he­lyettes elnökké Nagy Dezsőt és jegyzővé Nemes Ber­talant. Előadót is kellett volna választani és Ballagi Aladár Visontai Somát ajánlotta előadóul. Mások viszont Okolicsányi Lászlót óhajtották előadóul meg­választani. Az ellentét olyan élesen nyilvánult, hogy a megegyezés nem volt lehetséges. Végre is az elnöklő Nagy Dezső jelentette, hogy időközben, miután többen távoztak, a bizottság elvesztette ha­tározatképességét és ezért az előadó választását ké­sőbbre halasztotta. Elhatározta a bizottság, hogy az annexióra vonatkozó iratokat összegyűjti, kinyomatja és a tagoknak rendelkezésére bocsátja. Ezek az ira­tok: az annesiót kimondó királyi kézirat és prokla­máció, a tárgyalás alatti javaslat és megokolása, a megfelelő osztrák javaslat és megokolása, az ide­­vonatkozó magyar és nixtrált törvények, a magyar or­szággyűlésnek tárgyalásai, a berlini szerződés ide­­vonatkozó szakasza és a Törökországgal 1879-ben kö­tött konvenció. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma­ délután öt órakor ülést tartott Hammersberg László elnöklésével. Az ülés tárgya a kolera és pes­tis elleni védekezés tárgyában Pak­sban kötött nem­zetközi egyezmény­­becikkelyezése, továbbá Mérges pest megyei pusztának Cso­ngrád vármegyéhez való átcsatolására vonatkozó belügyminiszteri jelentés volt. A bizottság mind a két tárgy előadójául Hor­váth József dr. (iáarosujvári) képviselőt választotta meg, a­ki nyomban ismertette az egyezményt a3 ja­vaslatot. Andrássy Gyula gróf, Zachariás János, Mel­eve­­r Géza és Czolbor László képviselők felszólalásai után a bizottság mind az egyezményt, mind a jelen­tést egyhangúlag elfogadta. Uj főispán. A hivatalos újság mai száma közli, hogy a király Elekes Béla háromszekvármegyei ■ fő­ispánt állásától saját kérésére fölmentette és helyébe Melen­er Béla főrendiházi tagot nevezte ki. A választói reform üdvözlése. Malatinszky t­yörgy országgyűlési képviselő ma délelőtt Kisköre községtől a következő táviratot kapta: Legyen szíves a belügyminiszter úr ő excellenciájának tudomására adni, hogy Kisköre község polgársága az új választói­­ törvényben foglalt pluralitási elvet helyesli, annak törvényerőre való emelését kívánja. Weinder Károly jegyző: Kilépés a függetlenségi pártból. Kardos Sámuel képviselő ma bejelentette a függetlenségi párt elnökségének, hogy kilép a pártból. Kilépésének oka, hogy ellenzi a pluralitást. A zsidók és a választói reform. A képviselő­­ház folyosóján ma fölvetették Andrássy Gyula gróf belügyminiszter előtt azt a kérdést, hogy mi történik azokkal a zsidókkal, a­kik csak héberül írnak és olvasnak? Választók lesznek-e ezek is? Andrássy azt felelte, hogy természetesen rájuk is kiterjed a vá­lasztói jogosultság. Angol politikus Boszniából. Sir Thomas ’ Barkley, a­ki éppen most sírt.fissák hosszabb tanul­mányairól Szarajevóból, a Boszniában és Hercegovi­nában való tapasztalatairól a Budapesti Tudósító­­nak egyet-mást elmondott. E tapasztalatok alapján azt állítja, hogy Bosz­niában és Hercegovinában teljes a nyugalom s az annexiói népszerű. Maguk a tisztviselők is­­csodál­­koznak azon, hogy a nép így méltányolja az an­­nexiói­t, mondja Barkley, nemcsak az előkelő em­berekkel, hanem a néppel is érintkezett s megállapít­hatja, hogy ha a mohamedánok gondoltak is a Tö­rökországhoz való csatlakozásra, ez a törekvés leg­­fölebb abból eredt, hogy az új változással vallási szokásaiknak, mohamedán életmódjuknak korláto­zásától tartottak. Most, hogy meg vannak győ­ződve aggodalmuk tárgytalanságáról, nagyon meg vannak elégedve, sőt örvendenek annak a garanciá­nak, hogy egy szép napon nem fogják Boszniát Szer­biába bekebelezni. A szerbek a politikai átalaku­lással, apatikusa­­ állanak szemben, de­, ők is meg vannak győződve arról, hogy rendzavarás nem lesz. Barkley nagy elismeréssel adózik a bos­­nyák-hercegovinai kormányzatnak és azt a nézetét nyilvánítja, hogy kívánatos lenne reprezentatív szempontból Bosznia élére az uralkodó család vala­mely tagját állítani. Sir Thomas Barkley, a­k­i jelenleg Budapesten tartózkodik, innen Bulgáriába és Törökországba uta­zik s onnan tér vissza Londonba. Alkotmánypárti alakulás. Reszedről jelentik nekünk. A resicai járásban ma alakult meg a kör­nyékbeli községek részvételével az alkotmánypárt. Elnökké Bálint Miklóst, alelnöknek Weidmann Jó­zsefet, jegyzővé Sajó Györgyöt választották meg. Andrássy Gyula gróf belügyminisztert és Fialka fő­ispánt táviratban üdvözölték. A koalíciós pártok értekezlete. A szövetke­zeti pártok kedden, a hónap 17-én délután öt órakor együttes értekezletet tartanak a függetlenségi párt­kor helyiségében. Az értekezlet egyetlen tárgya az 1909. évi költségvetés megvitatása. A képviselőház a költségvetés tárgyalását szerdán kezdi meg. Román nagygyűlés Aradon. Holnap, vasár­nap, Aradon nagy román népgyűlés lesz a plurális választói reform ellen. Az aradi román képviselők már napok óta tárgyalásokat folytattak az aradi rendőrséggel a gyűlés tudomásulvétele dolgában. Az aradi főkapitány tegnap magához kérette Goldis László országgyűlési képviselőt és közölte vele, hogy a román népgyűlés megtartására vonatkozó bejelen­tőt tudomásul veszi, egyidejűleg pedig azt a kíván­ságát fejezte ki, hogy a beszédeket lehetőleg magyar nyelven mondják, minthogy a rendőrségnek nincs olyan közege, a­ki a román nyelvet értené. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, n­r. 1. A balpártiak és a demokraták kérésére Eör­des Károly ma korán reggel fölkelt, elment a képviselőházba és már féltízkor beült az üléste­rembe- Hogy meg ne szökjék az ülés megnyitá­sáig, melléje telepedtek a demokraták is. Az ülés­nek mindjárt az elején fölszólalt Eötvös és szóvá tette azt, hogy az ellenzéki pártoknak is helyet kell adni a bizottságokban. Az állítólag szervez­kedő ellen­koalíció megbízásából szólalt föl Eötvös, valami erős támadást vártak tőle, — de bizony elég ártatlan kis beszédet mondott. Künn a folyosón szemére is hányták ezt, mire Eötvös szelíden így válaszolt: —­ Megmondtam már tegnap este is, hogy akkor haragudjatok, ha okotok lesz rá. Goromba­sággal semmire se megyünk,­­ még kidobálná­nak bennünket. Eszembe jut, hogy egyszer Ten­­czer Pál nagyon panaszkodott, hogy a főváros közgyűlésén szörnyű módon gyalázták a zsidókat. „Hát minek hagytátok“, mondtam neki. „Jaj, mondta Tenczer Pál, a zsidóknak százszor is meg kell gondolniok, hogy mikor jöjjenek dühbe!“ Mivel pedig a vajdával még soha nem tör­tént meg, hogy csak egy anekdotát beszélt volna el, a köréje álló újságíróknak és képviselőknek anekdotázott azután féltizenegytől éppen déli tizenkét óráig. Benn az ülésteremben ez alatt a főváros fej­lesztéséről szóló törvényjavaslatot kelltek tár­gyalni. Hoitsy Pál előadó ajánlotta elfogadásra a javaslatot és büszke önérzettel hivatkozott arra, hogy az összes ural­altáji népek között nekünk van a legszebb fővárosunk. A javaslat ellen csak egy szónok szólalt föl: Szemere Miklós, a­ki nincs megelégedve Budapest erkölcseivel. Abban, hogy az ifjúság nevelését már túlságosan kon­centráltuk Budapestre, föltétlenül igaza van Szoliterének. A javaslat védelmére legelső sorban Simító József sietett. Wekerlét utánozva, fejből citálta a legóriásibb számokat is, a­mivel az egész Házat megnevettette, de legjobban Wekerlét. Nagy Dezső is a javaslat mellett szólalt föl. Nagy figyelemmel hallgatták Polónyi Géza fölszólalását. Hogy a városi ügyeknek minden ízét, minden titkát, és minden botrányát ismeri Polónyi: mindenki tudja. Beszéde tehát alapos volt és elég anyagot szolgáltat a gondolkodásra mindazoknak, a­kik a főváros ügyeivel törődnek. A javaslatot megszavazza, bár a főváros kormány­zatának ritai rendszerével éppen nincs megelé­gedve. Úgy látja, hogy a városatyák többsége fele­kezeti politikát űz, még­pedig zsidó felekezeti po­litikát. A bevándorlás következtében a zsidók rohamosan szaporodnak Budapesten s közülök igen sok olyan ember is, a­ki még csak nem is magyar állampolgár, döntő befolyást gyakorol a főváros ügyeire. Polónyi minduntalan hangoz­tatta ugyan, hogy őt felekezeti szempontok nem vezérlik, de azért a demokratákat nagyon föliz­gatta beszédével. A Néppárt nagy tetszéssel fo­gadta Polónyi fejtegetéseit, de függetlenségi párti — különben csekély számú — hallgatósá­gának se volt ellenére a főváros ma uralkodó többségének az a jellemzése, a­m­elyet Polónyi előadott. Az ülés végén két horvát képviselő terjesz­tett elő interpellációkat. A fővárosi törvényjavaslat tárgyalását hét­főn folytatják. A képviselőház ülese. Elnök: Justh Gyula, később Rakovszky István. Az elnök jelenti a Háznak, hogy Eötvös Ká­roly a napirend előtt föl akar szólalni. Eötvös Károly szóvá teszi, hogy a választási reform és az annesió ügyében alakított bizottságokba az ellenzék tagjai közül senkit se választottak meg. Ezt a dolgot szándékosnak alig volna hajlandó el­ismerni. Fölkiáltások a balpárton. Pedig azt Eötvös Károly: Lehet benne tévedés, mulasz­tás vagy közöny, de terv nincsen. Ilyen eljárás a vi­lágon soha sehol se volt. Régen­te legalább az osztá­lyokban hozzászólhatott minden ellenzéki képviselő a javaslatokhoz, újabban azonban már a bizottsá­gokba be se eresztik az ellenzéki képviselőket. Bródy Ernő: Zártkörű társaság! Eötvös Károly: Harmincnégy évvel ezelőtt a választási reformot hetekig tárnyalták az osztályok.

Next