Budapesti Hírlap, 1908. december (28. évfolyam, 287-312. szám)

1908-12-29 / 310. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP (310. sz.) zette bandáiét Macedóniába. Néhány héttel ezelőtt visszatért Belgrádba és nagy meglepetésére, azt látta, hegy öreg anyja^ majdnem éhen halt. Senkisem gon­doskodott róla, György herceg legkevésbbé. Tankosics e miatt nagyon elkeseredett és fölkereste a trónörö­köst, a kinek heves szemrehányást tett. A trónörökös ezt nem tűrte és ‘csakhamar nagyon éles konfliktus támadt kettőjük között. A trónörökös arcul ütötte a főhadnagyot és ez visszaadta a sértést a trónörökös­nek. A dologból véres verekedés támadt, a melynél a trónörökös húzta a rövidebbet. György herceg te­hetetlenül fetrengett a földön, a midőn végre beérkez­tek a szolgák, a kik kiszabadították kellemetlen hely­zetéből. A dolgot el akarták tusolni s ezért nem is akarták megbüntetni a főhadnagyot, de ez maga ra­gaszkodott elbocsátásához, a mi most meg is történt. — (Gyászrovat.) Páka Kálmán Nagykőrös­nek tizenkét éven át volt polgármestere, volt fő­ügyész, 68 éves korában meghalt. Példás kötelesség­­érzete miatt közbeesülésben részesült. Azok az alko­tások, a melyek az utóbbi két évtizeden át Nagy­kőrös haladását jelzik, az ő nevéhez fűződnek. Kovási Kovássy Zoltán állami tanítóképző­in téze ti igazgató, a ref. egyház presbitere, a mára­­maros-szigeti függetlenségi és 48-as párt alelnöke, a megyei és városi képviselőtestület tagja, meghalt Márámarosssigeten életének 54-ik, boldog házassá­gának 30-ik esztendejében. Ivánkái Kherndl 1 Károly, ki.r. tanácsos, nyug. pénzügyigazgató meghalt .77 éves korában Beszterce­bányán. Özvegy nagytanyi és zalachi Szalachy Sán­­dorné, született Kurz Julia, meghalt Szódon hatvan­hét esztendős korában. Özvegy Ember Mihályné, született Zacharias Katalin meghalt 74 éves korában Máramarosszi­geten. Vargha Gézáné, született Pesthy Erzsébet meghalt Erzsébetfalván életének 31-ik, boldog há­zasságának 2-ik esztendejében. Özvegy Haslinger J,-né, született Grossman Berta meghalt életének 53-ik évében Budapesten. — (Csehek és németek.) A csehek és néme tek kölcsönös gyűlölködése még mindig nem csilla­podott és szinte nap-nap után érkeznek hirek izgal­mas összeütközésekről. Tegnap Budveiszban az ott állomásozó 28. gyalogezred két közlegénye, Planek Ferenc és Bajok Ferenc az utcán több német járó­kelőt megtámadott, állítólag azért, mert németül beszélték. A katonái bajanettjükkel is szurkoltak a németek felé s e közben Ehrlich Ottót, egy gyáros fiát, súlyosan megsebesítették. ■ A katonák azután a kaszárnyába menekültek, do azért rövid idő. alatt mégis sikerült a nevüket megállapítani. — (Ajándék a boszniai katonáknak.) A IV. hadtest-parancsnokság minapi kimutatásában 94 korona szerepelt,- mipt Ságy Gyulának adománya. Most arról értesíti' lapunkat Ságy ur, hogy az ado­mányt tévesen mutatták ki, mert az összeget az Osztrák és Magyar Bank budapesti tisztviselői és al­tisztjei adták össze a boszniai katonák részére. — (A posta és táviró nj miiszaki berende­zései.) Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter ha­talmas könyvben teszi közzé a magyar posta, táviró és telefon szolgálatában való műszaki újításokat, A könyv tíz fejezetben számol be ezekről az újításokról, melyék ékes bizonyságai annak a folytonos haladás­nak, gazdagodásnak és terjeszkedésnek, a mi a ma­gyar postát a világ legmodernebb intézményei közé emeli. Ismerteti a könyv az intézmény berendezé­sét és forgalmát; külön fejezet szól a budapesti táv­író-középpont helyiségeiről ,melyek modern beren­dezésükkel főleg a közönség gyors kielégítését szol­gálják, elsősorban pedig az 1328 négyzetméter nagy­ságú terem olyan, melynek teknikai szempontból kevés párja van. A forgalom lebonyolításáról szóló fejezetben érdekes ujitás az, hogy ugyanazon a ve­zetéken ugyanabban az időben több táviratot és be­szélgetést is lehet továbbítani. Ugyanakkor, mikor Becsesei beszélünk, vagy Becsbe megy a táviratunk, ugyanazon a vezetéken Bécsből is beszélhetnek, tele­­grafálhatnak, anélkül, hogy ebből zavar származnék. Ez a kettős üzem bámulatos eredmény és sok vezeték költségét takarítja meg. A budapesti telefon-hálózat épületének minden része és berendezése uj, modern és impozáns. A helyi beszélgetést közvetítő hatszáz négyszögméteres teremben levő kapcsoló-szekrényre tizennyolcezer előfizetőt lehet kapcsolni, holott jelen­leg tizenkétezer az előfizetők száma. Az ötödik feje­zet-azokról az érdekes kísérletekről szól, melyeket a ma­gyar posta és távíró az Adrián —- Fiume és Anhóna közt —— a drótnélküli telegráf ozással végzett. Más fe­jezet a püspökladányi táviro-oszlop tc-lito-tele­pet ismerteti, mely telepet évi ötven-katvan­­ezer oszlop telítésére rendezték be. Bemutatja a könyv a Budapesten a gyáli-uton épült ja­­vitó-mühelyt, a gépkocsinak a posta szolgálatában való használatát s leírja a budapesti telefon-épület földszintjén elhelyezett kísérleti állomást, mely nemcsak arravaló, - hogy az intézet anyagait meg­vizsgálja, hanem hogy kísérletek alapján az elektro­­teknika haladását értékesítsék. Erről a kísérleti ál­lomásról elégtétellel jelenti; ki a munka, hogy fölsze­relése a legtökéletesebb s ezen a téren első a konti­nensen. Végül bemutatja a könyv képben és terv­rajzban az újabb posta- és -távíró-épületek tervét: a nagyváradit, a pécsit, a pozsonyit, a zágrábit, a nagy­szebenit. A könyvet rendkívül sok fénykép és rajz di­­sziti; de a legnagyobb dísze az, hogy minden lapja a nagy intézménynek tökéletesedéséről tanúskodik. — (Polgári iskolai tanárok gyűlése.) Az Országos Polgári Iskolai Egyesület választmánya ma délután Ságiig Gyula elnöklésével rendes ülést-tartott. A napirend első pontja a polgári iskolai törvénytervezet tárgyalása volt, a mely tervezetet az egyesület igazgató-tanácsa terjesztette a választmány elé. A tervezet előadója Volenszky Gyula titkár volt, a kinek előterjesztésére kimondották, hogy a polgári iskola- föladata, hogy az ifjúságot nagyobb gyakor­lati irányú általános műveltséghez juttassa. Hogy a polgári iskola a föladatának megfelelhessen,' erre nézve szükséges, hogy a polgári leányiskola legalább 4 osztályú, a polgári fiúiskola pedig 6, illetve 7 osz­tályú legyen. Ez utóbbi pont élénk vitára szolgálta­tott alkalmat. Tárgyalásra került azután a végbizo­nyítvány kérdése; erre nézve a gyűlés úgy határozott, hogy külön képesítő vizsgálatot nem követel, hanem elégnek tartja a tanfolyam sikeres befejezését. A polgári iskolai tantárgyakat .illetőleg elhatározta a gyűlés, hogy a rendes tárgyakon felül videkenkint különböző mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kér­déseket is tanítsanak, még pedig gyakorlatilag. Vita kerekedett a tanítási nyelv kérdésében. A tervezet szerint ugyanis a tanítás nyelve a magyar, de az illető vidék nyelve is használható kisegítőként az al­sóbb osztályokban. Akként döntöttek, hogy a polgári iskolában a tanitás nyelve kizárólag a magyar legyen. Kimondotta a gyűlés határozatban, hogy polgári Is­kola egy-egy osztályában 50 tanulónál több rendsze­rint nem lehet. Következett volna a magánvizsgála­tok dolgának vitatása, minthogy azonban a megjelent miniszteri rendelet a tanárságnak a szigorításra vo­natkozó, óhajtását már teljesítette: azért ezúttal a gyűlés megelégdett azzal, hogy rosszalását fejezte ki a magánvizsgálati visszaélésekkel szemben. A magán­vizsgálatok további rendezéséhez és szabályozásához gyűjti az adatokat. Következett a polgári iskolai ta­nárság nyugdíjügyének, reformálása. A gyűlés elhatá­rozta, hogy egyelőre csak az, állami tanárság nyugdíj­ügyét kéri rendezni, úgy. hogy kivétessék az országos tanítói nyugdíjalap kötelékéből és meglévő joga sze­rint az állam pénztárából rószesittessék nyugdíjban. A felekezeti tanárság ez irányú kérelmét oélszerüségi okból csak azután terjesztik föl illetékes helyre. El­fogadta ezután a gyűlés egyhangúlag Sághy Gyula elnöknek azt a javaslatát, hogy adandó esetekben Lád Károly tiszteletbeli elnök fogja őt helyettesíteni. Megválasztották az egyesületi közlöny ideiglenes szerkesztőjévé Volenszky Gyulát. A gyűlés végén Ki­rály Károly meleg szavakban mondott köszönetét az elnöknek a gyűlés vezetéséért ■ és általában a tanárság ügyének hathatós támogatásáért. Sághy Gyula me; hatva felelt az üdvözlésre. A gyűlés az elnök élteté­sével ért véget. — (Egy francia hadihajó balesete.) A Gau­tóin nevű páncélos cirkáló tegnap gyakorló-utat tett, mikor gépje hirtelen megrongálódott a miatt, hogy az olajozó készülékbe gonosz kezek ércdarabokat dob­tak. A hajó, gépjének megrongálása következtében, Hoedie-sziget mellett sziklára futott, de sikerült sa­ját erejéből kiszabadulnia. A cirkáló Jaurés képvi­selő egyik testvérének a parancsnoksága alatt áll, — (Egy lapszerkesztő jubileuma.) Csik­­váry Jákó nyugalmazott máv. főfelügyelőt, az Állami Tisztviselők Lapja szerkesztőjét abból az alkalomból, hogy az általa alapított lapot harminc óv óta szer kész ti, meleg ovációban részesítette tegnap Batthyány Tivadar gróf elnöklőiével működő állami tisztviselők középpontja. Batthyány Tivadar gróf vezetésével küldöttségben kereste föl maglódi lakásán, a hol Batthyány Tivadar gróf üdvözlő beszéde után díszes emléklapot adtak át az ünnepeltnek, a ki meg­­hatottan mondott köszönetét az ovációért. — (Lecot bíboros.) Mint már jelentette egy távirat, Lecot■ bíboros szélütés következtében hirtelen meghalt Champéryben. Az elhunyt a francia egyház­­politikában igen előkelő szerepet játszott. 1890 óta bordeauxi érsek volt. A biborosi kalapot 1893-ban kapta meg. Különösen föltűnt szereplésével akikor, a mikor XIII. Leó pápa a francia katolikusoknak azt az utasítást adta, hogy csatlakozzanak a köztár­sasághoz. Egy 1894-ben kiadott, jpásztoiiaveiébeii Le cot kijelentette, hogy a köztársaság a nép által elfo­gadott államforma, tehát megtámadhatatlan és el kell ismerni. E miatt sok támadásnak volt kitéve. Lecot hü maradt XIII. Leó politikájához és a leg­utóbbi konklávéban Itampolla megválasztása mellett szavazott. Az egyik ülésen Sarto bíboros (a mostani pápa) szomszédságába került, a kit francia nyelven szólított meg. A velencei pátriárka azt felelte latinul, hogy nem érti a francia nyelvet, mire Lecot ezt vála­szolta: „No, akkor Önből sem lesz pápa.“ Ebben Le­cot nagyon csalódott. Mikor az állam és egyház szét­választása befejezett ténnyé lett, Lecot mindenkép­pen azon volt, hogy az uj helyzetben megvédje, a mennyire lehet, az egyház érdekeit. A bíboros het­vennyolc évet élt — (Festőművész a szegények házában.) A minap, mint jelentettük, a budapesti szegények há­zában elhunyt Persian Antal akadémiai festőművész. A megboldogult alig másfél hónap óta volt lakója a szomorú épülőinek. A beteg embert a Szent István­­kórházban ábolták, de valami ok miatt nem tarthat­ták ott tovább. Mint csöndes melankóliában szenve­dőt, — nem lévén a közre veszedelmes — az elme­­gyógyitó-intézetekben sem vehették föl., E miatt a. város sürgősen a szegények házának kórházában adott neki ideiglenesen menedékhelyet. Persian Antal Ko­lozsvárott született s az ottani Király-utoa 45. számú házának abban a szobájában festegetett, a melyben két nagy festőművész is dolgozott: Barabás Miklós és Székely Bertalan. — (Nagy idők tanúja.) Takács András negy­vennyolcas nemzetőr meghalt Vilmány-Kisfaluban százkét éves korában. — (A tarvisi harcok emléke.) Bécsből je­lentik: A király ma délelőtt Cassini szobrászmű­vészt fogadta különkihallgatáson a Hofburgban és megszemlélte annak a szoborműnek a modelljét, melyet a Tarvis környékén száz évvel ezelőtt lefolyt véres harcok emlékére a közel jövőben fognak a Greuther-magaslaton leleplezni. Az uralkodó a mű­vésziesen sikerült modellt na°ry érdeklődéssel szem­­lélgette és igen dicséröen nyilatkozott róla. — (Falliéres orvtámadója.) Parisból je­lentik: A Mathis pincérnek, Falliéres elnök támadó­jának ügyében kiküldött vizsgálóbiró utasítására Hamard rendőrfőnök lepecsételte a Le Jaune című lap szerkesztőségét. A lepecsótelésnél a szerkesztő­ség tagjai közül senki sem volt jelen. Később oda érkezett Bietry képviselő és letörte a pecséteket. Bietry kijelentette, hogy ha a rendőrség újra lepe­csételi a szerkesztőséget, o másnap ismét leveszi a pecsétet, hogy szerkesztőségének helyiségeibe be­juthasson. Bietry. a ki ellen a rendőri pecsétnek a; szerkesztőség ajtajáról való eltávolítása miatt meg­indították a törvényes vizsgálatot, az úgynevezett sárga-munkás-szindikátus elnöke. Mivel a kamara je­lenleg el van napolva, nem élvezi az immunitást és a törvényszék a büntetőtörvénykönyv alapján két hó­naptól két évig terjedhető fogságbüntetéssel sújt­hatja. — (Az öreg honvédeknek.) Sneider Edénó posta-főfelügyelőnő és Seltenreich Elli és Emmi egy-egy csomag, Bothfuchs János tokaji gyógysze­rész pedig két csomag szivarvóget küldött az öreg honvédek számára. A csomagokat rendeltetésük he­lyére juttatjuk. — (A Boszniában levő katonák vesze­delme.) Londonból jelentik nekünk: A Daily Mail­nek jelentik Belgrádból, hogy a Boszniában levő osz­trák és magyar csapatok között a vérhas erősen pusz­tít és számos áldozatot követel. A határon levő csa­patokból a nagy hideg miatt is nagyon sokan el­pusztulnak. (Úgy látszik, ez a belgrádi jelentés is egyike azoknak a koholmányoknak, a melyeket a szer­­bek Londonon át szoktat világgá kürtőin!. A szerk.) — (A zsidó rabbik flzetéskiegészitése.) Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter fölhívást intézett mind a neológ, mind az or­todox izraelita országos irodához, hogy két hónapon belül terjesszék be ama rabbinusok névjegyzékét és fizetési kimutatását, a kik a kongrua-törvóny ér­telmében fizetésüknek az állam részéről való kiegé­szítésére számot tarthatnak. r ,, ... — (Hlinka a fogházban.) Hlinka András, a tót agitátor, kezdi veszíteni népszerűségét a csehek közt. Egyik cseh lapban arról panaszkodik, hogy aligha éli meg fogságának végét és egyházi ügyé­nek Rómában való elintézését, mert igen beteg. Erre a Csasz cimü lap — nemrég még igen buzgó pártfo­gója Hlinkának — azt irja, hogy nem kell komolyan venni Hlinka számos lamentáeiójának egyikét sem, mert — a kp saját, hiteles értesülései szerint — Hlinka teljes, jó egészségnek örvend s habár fogoly, a világnak mindenesetre legegészségesebb foglya, —-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék