Budapesti Hírlap, 1908. december (28. évfolyam, 287-312. szám)

1908-12-29 / 310. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP (310. sz.) tette bandáját Macedóniába. Néhány héttel ezelőtt visszatért Belgrádba és nagy meglepetésére, azt látta, hogy öreg anyja­ majdnem éhen halt. Senki sem gon­doskodott róla, György herceg legkevésbbé. Tankosics e­miatt nagyon elkeseredett és fölkereste a trónörö­köst, a­kinek heves szemrehányást tett. A trónörökös ezt nem tűrte és­­csakhamar nagyon éles konfliktus támadt kettőjük között. A trónörökös arcul ütötte a főhadnagyot és ez visszaadta a sértést a trónörökös­nek. A dologból véres verekedés támadt, a­melynél a trónörökös húzta a rövidebbet. György herceg te­hetetlenül fetrengett a földön, a midőn végre beérkez­tek a szolgák, a kik kiszabadították kellemetlen hely­zetéből. A dolgot el akarták tusolni s ezért nem is akarták megbüntetni a főhadnagyot, de ez maga ra­gaszkodott elbocsátásához, a­mi most meg is történt.­­ (Gyászrovat.) Póka Kálmán Nagykőrös­nek tizenkét éven át volt polgármestere, volt fő­ügyész, 68 éves korában meghalt. Példás kötelesség­­érzete miatt közbecsülésben részesült. Azok az alko­tások, a­melyek az utóbbi két évtizeden át Nagy­kőrös haladását jelzik, az ő nevéhez fűződnek. Kováss Kovássy Zoltán állami tanítóképző­in­téze­ti igazgató, a ref. egyház presbitere, a mára­­maros­szigeti függetlenségi és 48-as párt alelnöke, a megyei és városi képviselőtestület tagja, meghalt Máramarosszigeten életének 54-ik, boldog házassá­gának 30-ik esztendejében. Ivánkai Kherndl­­ Károly, ki­r. tanácsos, nyug. pénzügyigazgató meghalt ,77 éves korában Beszterce­bányán. Özvegy nagytanyi és zalachi Szalachy Sán­­dorné, született Kurz Julia, meghalt Szódon hatvan­hét esztendős korában. Özvegy Ember Mihályné, született Zacharias Katalin meghalt 74 éves korában Máramarosszi­geten. Vargha Gézáné, született Pesthy Erzsébet meghalt Erzsébetfalván életének 31-ik, boldog há­zasságának 2-ik esztendejében. Özvegy Haslinger J.-né, született Grossman Berta meghalt életének 53-ik évében Budapesten.­­ (Csehek és németek.) A csehek és néme­tek kölcsönös gyűlölködése még mindig nem csilla­podott és szinte nap-nap után érkeznek hirek izgal­mas összeütközésekről. Tegnap Budreiszban az ott állomásozó 28. gyalogezred két közlegénye, Planek Ferenc és Bajok Ferenc az utcán több német járó­kelőt megtámadott, állítólag azért, mert németül beszélték. A katonái bajonettjükkel is szurkoltak a németek felé s e közben Ehrlich Ottót, egy gyáros fiát, súlyosan megsebesítették. ■ A katonák azután a kaszárnyába menekültek, de azért rövid idő­ alatt mégis sikerült a nevüket megállapítani.­­ (Ajándék a boszniai katonáknak.) A IV. hadtest-parancsnokság minapi kimutatásában 94 korona szerepelt,­ mint Ságy Gyulának adománya. Most arról értesíti­ lapunkat Ságy úr, hogy az ado­mányt tévesen mutatták ki, mert az összeget az Osztrák és Magyar Bank budapesti tisztviselői és al­tisztjei adták össze a boszniai katonák részére.­­ (A posta és táviró új mű­szaki berende­zései.) Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter ha­talmas könyvben teszi közzé a magyar posta, táviró és telefon szolgálatában való műszaki újításokat. A könyv tíz fejezetben számol be ezekről az újításokról, melyek ékes bizonyságai annak a folytonos haladás­nak, gazdagodásnak és terjeszkedésnek, a­mi a ma­gyar postát a világ legmodernebb intézményei közé emeli. Ismerteti a könyv az intézmény berendezé­sét és forgalmát; külön fejezet szól a budapesti táv­író-középpont helyiségeiről ,melyek modern beren­dezésükkel főleg a közönség gyors kielégítését szol­gálják, elsősorban pedig az 1328 négyzetméter nagy­ságú terem olyan, melynek technikai szempontból kevés párja van. A forgalom lebonyolításáról szóló fejezetben érdekes nyítás az, hogy ugyanazon a ve­zetéken ugyanabban az időben több táviratot és be­szélgetést is lehet továbbítani. Ugyanakkor, mikor Becsesel beszélünk, vagy Bécsbe megy a táviratunk, ugyanazon a vezetéken Bécsből is beszélhetnek, tele­­grafálhatnak, anélkül, hogy ebből zavar származnék. Ez a kettős üzem bámulatos eredmény és sok vezeték költségét takarítja meg. A budapesti telefon­hálózat épületének minden része és berendezése új, modern és impozáns. A helyi beszélgetést közvetítő hatszáz négyszögméteres teremben levő kapcsoló­szekrényre tizennyolcezer előfizetőt lehet kapcsolni, holott jelen­leg tizenkétezer az előfizetők száma. Az ötödik feje­zet­ azokról az érdekes kísérletekről szól, melyeket a ma­gyar posta és távíró az Adrián ,­ Fiume és Andona közt —— a drótnélküli telegráf­ozással végzett. Más fe­jezet a püspökladányi táviró-oszlop te-lito-tele­pet ismerteti, mely telepet évi ötven-hatvan­­ezer oszlop telítésére rendezték be. Bemutatja a könyv a Budapesten a gyáli-úton épült ta­­vitó-műhelyt, a gépkocsinak a posta szolgálatában való használatát s leírja a budapesti telefon­épület földszintjén elhelyezett kísérleti állomást, mely nemcsak arra való,­­ hogy az intézet anyagait meg­vizsgálja, hanem hogy kísérletek alapján az elektro­­technika haladását értékesítsék. Erről a kísérleti ál­lomásról elégtétellel jelenti­ ki a munka, hogy fölsze­relése a legtökéletesebb s ezen a téren első a konti­nensen. Végül bemutatja a könyv képben és terv­rajzban az újabb posta- és­­távíró-épületek tervét: a nagyváradit, a pécsit, a pozsonyit, a zágrábit, a nagy­szebenit. A könyvet rendkívül sok fénykép és rajz di­­szíti, de a legnagyobb dísze az, hogy minden lapja a nagy intézménynek tökéletesedéséről tanúskodik.­­ (Polgári iskolai tanárok gyűlése.) Az Országos Polgári Iskolai Egyesület választmánya ma délután Ságn­y Gyula elnöklésével rendes ülést­ tartott. A napirend első pontja a polgári iskolai törvénytervezet tárgyalása volt, a­mely tervezetet az egyesület igazgató­tanácsa terjesztette a választmány elé. A tervezet előadója Volenszky Gyula titkár volt, a­kinek előterjesztésére kimondották, hogy a polgári iskola­ feladata, hogy az ifjúságot nagyobb gyakor­lati irányú általános műveltséghez juttassa. Hogy a polgári iskola a feladatának megfelelhessen,­ erre nézve szükséges, hogy a polgári leányiskola legalább 4 osztályú, a polgári fiúiskola pedig 6, illetve 7 osz­tályú legyen. Ez utóbbi pont élénk vitára szolgálta­tott alkalmat. Tárgyalásra került azután a végbizo­nyítvány kérdése; erre nézve a gyűlés úgy határozott, hogy külön képesítő vizsgálatot nem követel, hanem elégnek tartja a tanfolyam sikeres befejezését. A polgári iskolai tantárgyakat ,illetőleg elhatározta a gyűlés, hogy a rendes tárgyakon felül vidékenkint különböző mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kér­déseket is tanítsanak, még­pedig gyakorlatilag. Vita kerekedett a tanítási nyelv kérdésében. A tervezet szerint ugyanis a tanítás nyelve a magyar, de az illető vidék nyelve is használható kisegítőként az al­sóbb osztályokban. Akként döntöttek, hogy a polgári iskolában a tanítás nyelve kizárólag a magyar legyen. Kimondotta a gyűlés határozatban, hogy polgári is­kola egy-egy osztályában 50 tanulónál több rendsze­rint nem lehet. Következett volna a magánvizsgála­tok dolgának vitatása, minthogy azonban a megjelent miniszteri rendelet a tanárságnak a szigorításra vo­natkozó, óhajtását már teljesítette, azért ezúttal a gyűlés megelégdett azzal, hogy rosszulását fejezte ki a magánvizsgálati visszaélésekkel szemben. A magán­vizsgálatok további rendezéséhez és szabályozásához gyűjti az adatokat. Következett a polgári iskolai ta­nárság nyugdíjügyének, reformálása. A gyűlés elhatá­rozta, hogy egyelőre csak az­ állami tanárság nyugdíj­ügyét kéri rendezni, úgy, hogy kivétessék az országos tanítói nyugdíjalap kötelékéből és meglévő joga sze­rint az állam pénztárából részesittessék nyugdíjban. A felekezeti tanárság ez irányú kérelmét célszerűségi okból csak azután terjesztik föl illetékes helyre. El­fogadta ezután a gyűlés egyhangúlag Sághy Gyula elnöknek azt a javaslatát, hogy adandó esetekben Lád Károly tiszteletbeli elnök fogja őt helyettesíteni. Megválasztották az egyesületi közlöny ideiglenes szerkesztőjévé Volenszky Gyulát. A gyűlés végén Ki­rály Károly meleg szavakban mondott köszönetet az elnöknek a gyűlés vezetéséért , és általában a tanárság ügyének hathatós támogatásáért. Sághy Gyula meg­hatva felelt az üdvözlésre. A gyűlés az elnök élteté­sével ért véget.­­ (Egy francia hadihajó balesete.) A Gau­tain nevű páncélos cirkáló tegnap gyakorló­ utat tett, mikor gépje hirtelen megrongálódott a­miatt, hogy az olajozó készülékbe gonosz kezek ércdarabokat dob­tak. A hajó, gépjének megrongálása következtében, Hoecie-sziget mellett sziklára futott, de sikerült sa­ját erejéből kiszabadulnia. A cirkáló Jaurés képvi­selő egyik testvérének a parancsnoksága alatt áll.­­ (Egy lapszerkesztő jubileuma.) Csik­­váry Jákó nyugalmazott már­ főfelügyelőt, az Állami Tisztviselők Lapja szerkesztőjét abból az alkalomból, hogy az általa alapított lapot harminc év óta szer­kesz­ti, meleg ovációban részesítette tegnap Batthyány Tivadar gróf elnökletével működő állami tisztviselők középpontja. Batthyány Tivadar gróf vezetésével küldöttségben kereste föl maglódi lakásán, a­hol Batthyány Tivadar gróf üdvözlő beszéde után díszes emléklapot adtak át az ünnepeltnek, a­ki meg­­hatottan mondott köszönetet az ovációért.­­ (Lecot bíboros.) Mint már jelentette egy távirat, Lecot■ bíboros szélütés következtében hirtelen meghalt Champéryben. Az elhunyt a francia egyház­­politikában igen előkelő szerepet játszott. 1890 óta bordeauxi érsek volt. A bíborosi kalapot 1893-ban kapta meg. Különösen föltűnt szereplésével akikor, a­mikor XIII. Leó pápa a francia katolikusoknak azt az utasítást adta, hogy csatlakozzanak a köztár­sasághoz. Egy 1894-ben kiadott ú­jpásztollnvelében­ Le cot kijelentette, hogy a köztársaság a nép által elfo­gadott államforma, tehát megtámadhatatlan és el kell ismerni. E miatt sok támadásnak volt kitéve. Lecot hű maradt XIII. Leó politikájához és a leg­utóbbi konklávéban Stampolla megválasztása mellett szavazott. Az egyik ülésen Sarto bíboros (a mostani pápa) szomszédságába került, a­kit francia nyelven szólított meg. A velencei pátriárka azt felelte latinul, hogy nem érti a francia nyelvet, mire Lecot ezt vála­szolta: „No, akkor Önből sem lesz pápa.“ Ebben Le­cot nagyon csalódott. Mikor az állam és egyház szét­választása befejezett ténnyé lett, Lecot mindenkép­pen azon volt, hogy az új helyzetben megvédje, a­mennyire lehet, az egyház érdekeit. A bíboros het­vennyolc évet élt . (Festőművész a szegények házában.) A minap, mint jelentettük, a budapesti szegények há­zában elhunyt Persián Antal akadémiai festőművész. A megboldogult alig másfél hónap óta volt lakója a szomorú épületnek. A beteg embert a Szent István­­kórházban ápolták, de valami ok miatt nem tarthat­ták ott tovább. Mint csöndes melankóliában szenve­dőt, — nem lévén a közre veszedelmes — az elme­­gyógyító-intézetekben sem vehették föl., E miatt a­ város sürgősen a szegények házának kórházában adott neki ideiglenesen menedékhelyet. Persian Antal Ko­lozsvárott született s az ottani Király-utca 45. számú házának abban a szobájában festegetett, a melyben két nagy festőművész is dolgozott: Barabás Miklós és Székely Bertalan. — (Nagy idők tanúja.) Takács András negy­vennyolcas nemzetőr meghalt Vilmány-Kisfaluban százkét éves korában. — (A tarvisi harcok emléke.) Bécsből je­lentik. A király ma délelőtt Cassini szobrászmű­vészt fogadta különkihallgatáson a Hofburgban és megszemlélte annak a szoborműnek a modelljét, melyet a Tarvis környékén száz évvel ezelőtt lefolyt véres harcok emlékére a közel­jövőben fognak a Greuther-magaslaton leleplezni. Az uralkodó a mű­vésziesen sikerült modellt na°ry érdeklődéssel szem­­lélgette és igen dicsérően nyilatkozott róla.­­ (Falliéres orvtámadója.) Parisból je­lentik: A Mathis pincérnek, Falliéres elnök támadó­jának ügyében kiküldött vizsgálóbíró utasítására Hamard rendőrfőnök lepecsételte a Le Jaune című lap szerkesztőségét. A lepecsételésnél a szerkesztő­ség tagjai közül senki sem volt jelen. Később oda érkezett Bietry képviselő és letörte a pecséteket. Bietry kijelentette, hogy ha a rendőrség újra lepe­csételi a szerkesztőséget, ő másnap ismét leveszi a pecsétet, hogy szerkesztőségének helyiségeibe be­juthasson. Bietry, a­ki ellen a rendőri pecsétnek a­ szerkesztőség ajtajáról való eltávolítása miatt meg­indították a törvényes vizsgálatot, az úgynevezett sárga­munkás-szindikátus elnöke. Mivel a kamara je­lenleg el van napolva, nem élvezi az immunitást és a törvényszék a büntetőtörvénykönyv alapján két hó­naptól két évig terjedhető fogságbüntetéssel sújt­hatja.­­ (Az öreg honvédeknek.) Sneider Edéna posta-főfelügyelőnő és Seltenreich Elli és Emmi egy-egy csomag, Bothluchs János tokaji gyógysze­rész pedig két csomag szivarvéget küldött az öreg honvédek számára. A csomagokat rendeltetésük he­lyére juttatjuk.­­ (A Boszniában levő katonák vesze­delme.) Londonból jelentik nekünk. A Daily Mail­nek jelentik Belgrádból, hogy a Boszniában levő osz­trák és magyar csapatok között a vérhas erősen pusz­tít és számos áldozatot követel. A határon levő csa­patokból a nagy hideg miatt is nagyon sokan el­pusztulnak. (Úgy látszik, ez a belgrádi jelentés is egyike azoknak a koholmányoknak, a melyeket a szer­­bek Londonon át szoktak világgá kürtöni­. A szerk.)­­ (A zsidó rabbik fizetéskiegészítése.) Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter fölhívást intézett mind a neológ, mind az or­todox izraelita országos irodához, hogy két hónapon belül terjesszék be ama rabbinusok névjegyzékét és fizetési kimutatását, a­kik a kongrua-törvény ér­telmében fizetésüknek az állam részéről való kiegé­szítésére számot tarthatnak. . .. ... — (Hlinka a fogházban.) Hlinka András, a tót agitátor, kezdi veszíteni népszerűségét a csehek közt. Egyik cseh lapban arról panaszkodik, hogy aligha éli meg fogságának végét és egyházi ügyé­nek Rómában való elintézését, mert igen beteg. Erre a Csasz című lap — nemrég még igen buzgó pártfo­gója Hlinkának — azt írja, hogy nem kell komolyan venni Hlinka számos lamentációjának egyikét sem, mert — a kp saját, hiteles értesülései szerint — Hlinka teljes, jó egészségnek örvend s habár fogoly, a világnak mindenesetre legegészségesebb foglya.­­-

Next