Budapesti Hírlap, 1909. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1909-03-16 / 63. szám
1909. március 16. BUDAPESTI HÍRLAP (63. sz.) gáliai Cappo San Vincensónál a tengerbe ugrott és felcsalt a vízbe. (Elsodort Tisza-hid.) Szolnokról írják nekünk: Óriás katasztrófától mentette meg a sors különös kegyelme Szolnok városát. A mitől a beavatottak és a hivatalos körök régóta féltek, ma hajnalban elpusztult az immár hetven éves tiszai híd. Ez a híd Szolnokot a tiszai alsó járás községeivel: Rákosyfalvával, Tiszaverkennyel, Tiszavárkonnyal, Tiszaföldvárral, Kunszentmártonnyal, a Tiszazug helyiségeivel, azonkívül Szajollal, Törökszentmiklóssal, szóval a Jászság kivételével a megye valamennyi községével kötötte össze. Ma reggel a nagy zajlás három részre roppantotta , a 101 méter hosszúságú híd középső négy nyílását 148 méter hosszúságban elsodorta. Szerencsére senki sem járt ekkor a hídon és így emberélet nem pusztult el. A híd közvetetten a Zagyva és Tisza összefolyásánál áll. A szerencsétlenség hétfőn reggel hat órakor történt akiként, hogy a napok óta tartó jégzajlás megrongálta a híd jégtörőit , pilléreit, s a felső Tisza mentén az elszakasztott tutajokból összetorlódott fenyőkkel megterhelve a gyorsan sodró ár iszonyú erűvel ment neki a gerendáknak, amelyeket mélyen a víz alatt kettétörve, magával sodorta a hidat. Ha a híd pusztulása nappal, különösen, ha a délutáni órákban történik, rettenetes katasztrófát idézett volna elő, mivel e híd állandóan nagy közönséggel van tele. A híd elpusztulása kiszámíthatatlan kárt fog okozni a városnak, mivel a községektől, amelyek Szolnok piacát ellátják, most teljesen el vannak zárva. A vármegye alispánja az államépítészeti hivatal útján azonnal intézkedett, hogy a forgalmat ámbár csak ideiglenesen kompokkal bonyolíthassák le. A közúti forgalom azonban oly nagy a hídon, hogy ez a megoldás csak ideiglenes lehet. Mivel az egész vármegyének fontos érdeke, sőt, mivel a Zlid beleesik a TI. transzverzális állami út vonalába, országos érdek, hogy Szolnoknál a Tiszán való átkelés akadálytalan legyen, már a legközelebbi napokban a megyének egy nagy deputációja fog tisztelegni a kereskedelemügyi miniszternél, kérve, hogy a tervezett nagy vashidat, amelynek fontos sztratégiai jelentősége is van itt az Alföld kellős közepén, s amelynek a megépítését 1911-re határozta a kereskedelmi kormány, haladéktalanul építtesse meg . (A párisi postássztrájk.) A Páris-Lyon- Földközi-tenger vasútvonal postaalkalmazottai, mint vasárnapi számunkban már jelentettük, csütörtökön gyűlést tartottak, amely után zavargás is volt. A postások helyzetükkel nincsenek megelégedve Szombatom délután mintegy ezer, a belső posta- és távírószolgálatban elfoglalt hivatalnok is gyűlést tartott, melyek kijelentették, hogy teljes szolidaritást vállalnak a mozgópostásokkal és távhóhivatalnokokkal és kötelezik magukat minden eszközzel arra törekedni, hogy a kormány intézkedéseit visszavonja. Egyúttal egyhangúan elhatározták, hogy a munkából kilépnek. Végül kiadták a jelszót, hogy a postahivatalokban dolgozó kollégáikat a szolgálat afebanfagyására bírják. A mozgóposta hivatalnokai szintén délután tartott gyűlésen elhatározták, hogy az agitációt a megrendszabályozott hivatalnokok visszafogadásáig és a letartóztatottak szabadon bocsátásáig folytatják. A posta- és távíróhivatalnokok általános szövetkezete közölte a mozgó postahivatalnokokkal, hogy a szövetkezet támogatására számíthatnak. Szombaton este nyolc postahivatalnok éppen abban a pillanatban távozott hivatalából, amikor a páris-bordeauxi postavonat indulóban volt. A hivatalnokokat felfüggesztették és valószínűen el is bocsátják. A középponti posta- és táviróhivatalban aránylag nyugalom van. Azt mondják, hogy a legtöbb hivatalnok esti hat órától kilenc óráig nem valami szorgalmasan dolgozott, kilenc óra után nyolcvanhat táviróhivatalnokot rendeltek be kisegítőszolgálatira. A műszaki csapatokat készenlétben tartják, hogy a táviróhivatalnokok sztrájkja esetén szolgálatba állítsák őket. Egy újabban érkezett párisi távirat a következőket jelenti: A medegrenékes főpostán tegnap este a szolgálati leváltás rendben folyt. Az egyes kirendeltségek főnökei hét órakor telefonon jelentették Szimián helyettes államtitkárnak, hogy minden hivatalnok a helyén van és kész szolgálatát megkezdeni. Csak a montparnassei postahivatalban hiányzott négy hivatalnok. Este a miniszterek tanácskozást tartottak, amelyen a posta- és távirószolgálat ideiglenes biztosításának módjait részletesen megvitatták. Több postahivatalt, katonasággal őriztetnek. Az északi - keleti vonalak mozgópostáid vatárnokai délután tartott gyűlésükön kijelentették, hogy abba fogják hagyni a szolgálatot. A párisi postahivatalok tisztviselője állítólag kötelezte magát, hogy sztrájkba lép. A vidéki postaszindikátusokat a párisi szindikátus táviratilag fölhívta, hogy a sztrájkmozgalomhoz csatlakozzanak. Kormánykörökben azt hiszik, hogy az egész mozgalom meghiúsul. A távíró-középpontban végbemenő eseményeket ma valószínűen a kamarákban interpelláció tárgyává teszik. Tegnap délután Clémenceau miniszterelnök az igazságügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel és a posta- és távíró ügyi államtitkárral tanácskozott és elhatározták, hogy azokat a hivatalnokokat, akik elhagyják helyüket, elbocsátják. — Paksból jelentik meg. Az egész sajtó a posta- és táviró-sztrájk veszedelmével foglalkozik. A radikális lapok szerint az alkalmazottaktól nem lehet, rossz néven venni, hogy oly követelésekkel lépnek föl, amelyeket jogosaknak tartanak, de egyenesen megengedhetetlen, hogy ezért sztrájkba lépjenek és az ország érdekeit súlyosan megkárosítsák. Némileg a parlament és a kormány is vétkesek, kik évek óta statútumot ígérnek az állami alkalmazottaknak, mely pontosan megállapítja jogaikat és kötelességeiket. Ha ez a statútum már megvolna, az oly komoly események, mint a most fenyegető szferájkmozgalom, nem fordulhattak volna elő. A mérsékelt republikánus és konzervatív lapok a kormányt vádolják az állami alkalmazottak mozgalma miatt. Csak általános és végleges büntető intézkedésekkel lehet az alkalmazottak közt a meglazult fegyelmet helyreállítani. A szindikátusok legutóbb alapított La Revolution című lapja felszólítja a posta-alkalmazottakat, hogy tartsanak ki a küzdelemben, melyben az összes munkások rokonérzésére számíthatnak. (A megmérgezett pálinka.) Nagyváradról jelenti tudósítónk, hogy vasárnap temették el Mezőkeresztesen azokat az embereket, akik a megmérgezett pálinkától, amelyet halotti toron fogyasztottak el, meghaltak. Most ismét négy ember haldoklik. _ Egyre bizonyosabbá válik, hogy Tóth Lajos mérgezte meg a pálinkát, hogy magát és családját elpusztítsa. Elhunyta előtt néhány nappal koporsóra alkudott egy asztalosnál és több embernek ezt mondta: — Én meghalok, de halotti torom után sokan fognak sírni. A vizsgálatot a mérgezés dolgában tovább folytatják. (Összeütközött hajók.) Unverssből táviratoztak : Rotterdami távirat szerint a Maseot nevű norvég gőzös, amely Rotterdamitól South Shields felé volt útiban, a Maas világítóhajóitól 20 mérföldnyire nyugatira DKS beü üközött a Margaréta nevű német hajóval, amely Iscvikréber útiban volt Hamburg felé. A Margaréta elsüllyedt. Legénysége hat emberen kívül a tengerbe fult. A Maseot jelentéktelenül megrongálódott. ■— (A bélyegkiállítás bezárása,.) Az első magyar bélyegkiállítást tegnap zárták be. A kiállítás rendezői ez alkalommal déli fél egy órakor összegyűltek az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnokában. Tutsek József a kiállítók sorából hálás köszönetet mondott a rendezőbizottságnak és a kör elnökének, aki tulajdonképpen megteremtője volt a kiállításnak. A rendezőbizottság nevében Schmidt Ferenc elnök mondott köszönetet Tutsek szavaira. Kacs Adorján záróbeszéde után a rendezőségről és kiállítókról csoportfölvételek készültek s ezzel a kiállítást, amely minden tekintetben fényesen sikerült, bezárták. (Tragédia a szállóban.) Vasárnap hajnalban öngyilkos lett egy fővárosi szállóban Weingruber Antónia, Weingruber Mihály volt fővárosi jónevű vendéglősnek a leánya. A szerencsétlen leány szerelmének lett az áldozata s előbb a becsületével, majd az életével fizetett a ballépéséért. Rettenetes módon vetett véget az életének. Először újszülött gyermekét dobta le az ötödik emeletről, azután ő maga is utána ugrott. Weingruber Mihály volt kávés és vendéglős körülbelül öt éve, mint tőzsdeügynök tartja fönn maggát és családját. Feleségével,, két leányával és fiával a Rowe-szálló ötödik emeletén lakott egy nagyon szerény szobában. Az utóbbi időben a szülök a tizenkilenc éves Antónia leányon különös változást vettek kszre. Ruskomolnak látszott és panaszkodott is, hogy öngyilkos gondolatok bántják. A szülök idegbajnak tulajdonították a dolgot. A minap azonban a leány hirtelen rosszul lett. Elhivatták hozzá a család háziorvosát, Schulhof Rezső úrt, aki azonnal fölfedezte a bajt, de gyöngédségből nem közölte a szülőkkel. A fiatal leány viselkedése most már igen gyanússá lett a szülök előtt, akik még mindig nem mertek rosszra gondolni, de figyelemmel kísérték. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka három óra tájban Weingruber Antónia kiment a szobából. Elmaradása feltűnt az apának, aki negyedóra elmúltával a leány keresésére indult. Sokáig kereste, de nem találta. Végre a világitó udvarból nyöszörgést hallott. Lent a második emeletet üvegtető zárja el s azon az üvegtetőn feküdt szétroncsolt tagokkal a leánya.. Nemsokára megérkeztek a mentők és a leányt, a ki zuhanás közben borzalmasan összezúzta magát, a Rókus-kórházba szállították, ahol nemsokára meghalt. Az esetről természetesen azonnal jelentést tettek a rendőrségen is, ahonnan Dóra István dr. rendőrfogalmazó és Kovács Nagy Lajos dr. rendőrorvos jelentek meg. Az orvos rögtön megállapította, hogy az életunt leánynak gyermeke született, de a csecsemőt sehol sem találták. Reggelre azután megtalálták a gyemek holttestét is. A szállóéval szomszédos ház tetején feküdt, az újszülött, akit az anyja rettenetes lelki tusijában dobott oda. Az orvosok megállapították, hogy a gyermeket nem az esés ölte meg, még élt, a mikor a tetőre esett és a hideg okozta a halálát. A boldogtalan leány egyetlen sor írást sem hagyott hátra s nem is sejtik, hogy ki volt a csábítója. (Az ügyvédek hazárdjátéka.) Pétervárról jelentik. A pétervári ügyvédek közgyűlése kit mondotta, hogy valamely tagjának részvétele a klubok hazárdjátékaiban nem egyeztethető össze az ügyvédi méltósággal és elhatározta, hogy bebizonyított részvétel esetén az illető ügyvéd ellen megindítja a fegyelmi eljárást s esetleg kizárja a testület tagjai közül. (Kávésok közgyűlése.) A Budapesti Kávésipartársulati március 22-én, hétfőn délután 6 órakor tartja kilencvennegyedike rendes közgyűlését Katona Géza vendéglőjének különtermében (IV. Váci utca 38. sz.). A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1908. évi zárószámadás és évi jelentés előterjesztése. 3. A munkaközvetítő alap folyó évi költségvetésének tárgyalása. 4. A választmány előterjesztése tiszteleti tagok választása iránt. 5. Elnök, alelnök, pénztáros, ellenőr, továbbá a választmányba 6 rendes és 6 póttag, a felügyelő bizottságba 3 rendes és 2 póttag, a kávéssegédek, kávéfőzőt és Icomyhalegények segítő-alapjára felügyelő bizottságba 5 tag választása. 6. Esetleges indítványok. (A szerelem iskolája.) Az angol lapok nemcsak nagyon udvarias, de igen elismerő hangon innak Perrotne asszonyról, aki, mint a minap már jelentettük, Londonban intézetet nyitott angol úri leányok nevelésére, ezzel a címmel: A szerelem iskolája. Elmés és elragadó francia asszonynak nevezik őt s vállalkozását, amely az első pillanatban sajátszemmek tűnt föl, komolyan veszik. Perrotne a múlt csütörtökön a Fortune Playhouse-ban megnyitotta intézetét s beköszöntő beszédében részletes programját adta működésének. A többi közt ezt mondotta: Van egy téma, amelyet az angol soha sem érint, pedig ez mégis a legfontosabb, a legszebb mindenek között, amink nekünk a világon van. Miért nem beszéltek ti soha a szerelemről? Mindem más érzelemről , szenvedelemről nyilvánosan szoktak beszélgetni, a kapzsiságról, becsvágyról, gyűlöletről, de a szerelemről — soha. E mellett nagyon félénkek és szégyenlősek vagytok és pedig már a gyermekéveitekben. Nálunk, Franciaországban, így mondják: édesanyám; itt Angliában fiuk és leányok így nevezgetik szüleiket: páter és mater. Ha aztán az ember a szülei iránt érzett szeretetükről kérdezősködik tőlük, akkor elpirulnak és kibámulnak az ablakon. Irtóznak attól, hogy gyöngéd érzelmeikről beszéljenek, így nőnek föl a gyremekek és a helyzet e tekintetben a jövőben sem javul. Én sokáig éltem angolok között és azt tapasztaltam, hogy sok szeretetreméltóság van bennük. Tudom én jó és magasabbrendű tulajdonságaikat is méltányolni. De most olyan tulajdonságokról akarok beszélni, amelyekkel már kevésbbé lehet dicsekedni Kimondom nyíltan, hogy az asszonyok ahibásak abban, hogy ilyen szégyenkezés, ilyen félelem tapasztalható a szerelem dolgában. Az a mód, ahogy az asszonyok itt magukat lebecsülik, egyszerűen érthetetlen. Nem ritkán maguk mondják ki az ítéletet, hogy a nő a férfinál alsóbbrendű. Az ilyen nézetet Franciaországban bárgyúnak tartanák. Nálunk a nőké a szupremácia. Az angol asszonyokban és leányokban azt a hibát találom, hogy kevésbbé nőieset, mina francia testvéreik. Az állandó alárendeltség, a gyermekre kiszabott tilalom, hogy magukat megbecsüljék, ezek az okai annak, hogy az angol nő kevésbbé szeretetreméltó. Kötelességüknek tartják a hidegséget , nem használják ki hatalmukat. Ez az oka annak, hogy Angliában nincs szó szerelemről. Nem tartják a jó modorral összeegyeztethetőnek, hogy valaki kinyilvánítsa érzelmeit. De oka ennek az úgynevezett angol szerelmi házasság is. Ti megkötitek a házasságot abban, a hiszemben, hogy: 13