Budapesti Hírlap, 1909. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1909-03-07 / 56. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP (56. sz.) 1909. március 7. Mariska, Héger Mici, Milhoffer Erzsébet, Kreibicht Paula, Arczfalvy Annus, Kasics Szidónia, Dankonics Olga és Stefi, Wirth Margit, Freiberger Sárika és Nusi, Kanisz Frida és Margit, Matter Anna, Moser Margit, Moser Irén, Kornstein Dusi, Jánesz Margit, Joanovics Arikna, Telekes Manci, Schwingshakl Vilma és Margit. A Gyakorló Gyorsírók Társasága ma az Erzsébetvárosi Körnek a Royal-szállóban lévő ter­meiben mulatságot rendezett, a­mely nagyon jól si­került. A közönség egészen megtöltötte a kör nagy­termét, a­hol kabaré nyitotta meg a vigalmat. A közreműködők Ligeti Anci, Faludi Elza, Rózsahegyi Ilonka, Flakkai Olga, Székács Károly, Girdos Ist­ván, Szenkay Mihály, az Operaház tagja, Tihanyi Árpád, Szabolcs Ernő és Horti Sándor voltak. A kö­zönség nagy tetszéssel hallgatta a kabarét és bősége­sen juttatott az elismerés jeleiből a szereplőknek. Előadás után táncra perdült a fiatalság. A vigalom­nak csak a hajnal vetett véget. A hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Rab­ik Jánosné, Kelényi József­né, Fenyvesi Páviáné, Sc­hulhof Lipótné, Neidig Józsefné, Goldner Adolfné, Raffecz Jánosné, Kelemen Adolfné, Réd Ignácné, Blaskovich Adám­né, Bruck Adolfné, Bártfai Pé­­terné, Székely Lajosné, Grü­nfeld Ignácné, Petki Antalné, Kanyol Samunné, Wahlerné, Székácsné­, Szemere Ferencné, Roth Zsigmondné, Samosy Zsigmondné, Ganz Rezsőné, Rosenbaum Gézáné, Révész Jakabné, Fincher Hermanné, Kupferstein Mária, Schweiger Pálné dr.-né, Lear Mária, Braun Adolfné, Weber Károlyné, Lich­tenstein Imréné, Wladányi Istvánná, Komor Gyuláné dr.-né, Öntő Gyu­láné, Angyal Ignácné, Schram Adolfné, Salgó Ignácné, Faludi Samuné, Rosenfeld Zsigmondné, Révai Fülöpné, Kozm­a Bernátné, Schwarcz Ignácné. Leányok: Reisz Lenke, Elek Szerén, Frankl Ilona, Gerlóczy Emma, Székács Blanka, Szalai Anna, Weiner Mici, Kern Ilona és Szerén, Keleti Berta és Ilona, So­mossi René, Peisner Flóra, Salamon Jenni és Pepi, Schöpfer Sárika, Fischer Elza, Singer Sarolta, Kohn Irma, Rosensbaum Aranka, Iluska és Margit, Heller Stefi, Schwarcz Margit, Kupferstein Hedvig, Brock Jolán, Su­gár Rózsi, Garai Iluska és Gizella. Stirling Annuska, Schreiber Lujza, Lichtenstein Olga és Erna, Unge Ma­riska, Wéler Palika és Margitka, Csabai Zsófi, Klement Erzsi, Löffler Margit, Balla Irma, Római Kamilla és Aranka, Vasvári Klotild, Faludi Elza, Angyal Rózsi, Ja­kab Margit, Schranom Ilona, Salgó Rózsi és Gizella,, Faludi Margit, Rosenfeld Szerén, Révai Olga és Jancsi, Kleinberger Mariska és Erzsi, Raffai Auguszta, Schul­­bof Margit és­ Erzsi, Godál Gizella, Goldner Ilona, Ra­dócz Anna, Kelemen Matyó, Éried Irnia és Rezsin, Mai Irén és Melánia, Grü­nfeld Gizi, Bella és Henna, Sebőn Margit, Rózsi és Henmin, Fenyvesi Gizi és Rözsi, Frank Kamélia, Zimanem­ann Izabella, Kaanpl Tekla, Schreiber Janka, Berki Bözsi, Székely Margit, Elet Szerén, Hind­­ritz Hermin, Révész Lilla és Edit, Frankl Ilona, Ba­bits Ili. A Gyü­mölcsnagykereskedők Egyesülete a Pesti Lloyd-társulat­ termeiben rendezte ma este idei mulatságát. Az egybegyűlt nagyszámú közönsé­get művészi hangverseny szórakoztatta, a­melyben Könyves­ Jenő, Vértes Elemér, Irányi Sándor, Dar­vas Ernő, Tóth Lenke, Csendes Aliz, Erdős Sándor, Baumann Károly és Radó Aladár működtek közre. A közönség nagy élvezettel hallgatta meg és elárasz­totta tetszésnyilatkoza­tokkal mindnyájukat. Tizen­egy óra tájban fejeződött be a műsor s aztán követ­kezett a tánc. A sok szép fiatal menyecskének és leánynak a­ táncoskodvű fiatalemberek alig engedtek időt a pihenésre .A négyest nyolcvan pár táncolta. A szépen sikerült vigalmat a Gyü­m­ölcsnagykereskedők Egyesületének segítő­ alapja javára rendezték, a­melynek figyelemreméltó összeg jutott. A rendezőség csinos táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek, a­kiknek névsora itt következik: Asszonyok: Kertész Henrikné, Füstig Bárvndné, Brucker Ábrahámné, Schmidthauser Józsefné, Billitz Jakabné, Sperl Nándorné, Ltibl Márkusné, Lédercr Sán­­­dorné, Neumann Józsefné, Mitzki Adolfné, Fleiszig Zsig­­mondné, Fischer Gyuláné, Pillis Ignácné, Böjmi Ferencné, Nemes Lajosné, Schwarcz Samuné, Bauer Ágostonné, Lővinger Ábrahámné, Weisz Ignácné, Kohn Mátné, Csery Gyuláné, Artanann Lipótné, Pakosdy Józsefné, Zeiger Si­monná, Braun Benőné, König Sándorné, Painz Gyuláné, Fleinzig Adolfné, Brust Nándorné, Brust Jakabné, Philipp Miklósné, Müller Józsefné, Füredi Bertalanné, Hoffenreich Simonné, König Lipótné, Ludassy Józsefné, Roth Regina, Orosz Rezsőné, Engl­inder Lipótné, Katz IZidorné, Ber­­lacky Józsefné,­ Szávák Jánosné­, Weisz Józsefné, Agátsy Istvánná, Szigeti Lajosné, Feledy Márknál Steiner An­­talné, Dvorzsák Jánosné, Kaf Teesieder Miksiiné, Braun Edéné, Ádám Dezsőné, Krausz Imréné, Krausz M.-né, Ör­ményi Lajosné, Spitzer Manóné dr.-né, Weisz Alfrédné dr.né, Varga Károlyné, Zwillinger Sándorné, Grü­nfeld Józsefné, Rosenblinn Mórné. Leányok: Sternberg Szeréna, Brucker Teréz, Bil­­litz Rezsin, Lobi Rózsiivá, Lobi Katica, Léderer Janka, Jaklerer Erzsi, Fleiszig Ibolya, Fleiszig Giza, Miczici Flóra, Bauer Anna, Nemes Stefiké, Löringer Kató, Bauer Stefánia és Ilona, Vidtor Janka, Veisz Paula, Cseri Adél, Altm­an Mancika, Tóth Ilona, Fleiszig Mariska, Berger Vieus, Péntek Erzsi, Schwarcz Böske, Müller Teruska, Orbán Margit, Füredi Juliska, He­rczeg Jucika, Stefer­­ieich Erna, Ludasi Vilma, Erzsike és Juliska, Engelsmann Janka, Palkovits Júliává, Grünfeld Aranka, Nagy K­­­muska, Berkasz Jolán, Kaffeesieder Ella, Braun Rózsi, Zwillinger Nelli, Radó Janka, Rosefvb­lum Etelka. A Budapesti aranyművesek, vésnökök és rokonszakmák szakegyesülete ma este tartotta még bálját a Guttenberg-Otthon dísztermében. A mulat­ság nagyon jól sikerült s szép összeggel gyarapította a munkanélküliek alapját. Az első négyest kétszáz pár táncolta. A rendezőség igen csinos táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek. A mulatságnak csak világos reggel szakadt véca IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Hetényi Béla. A Nemzeti Színház második csatasorának egy érdemes és mindig megbízható katonája a jövő hé­ten kiáll a sorból. Hetényi Béla negyvenéves színész­­kedés után nyugalomba vonul Pályáját 1868. de­cember 2-án kezdte, tizenötéves korában, nagyatyja, Hetényi József, a h­íres direktor társulatánál. A lel­kes örömet, mellyel új hivatását kereste, már né­hány hét múlva keserves csalódás rontotta meg, az öreg Hetényi megbukott, truppja széjjelzüllött, a gyerekember pedig egymaga indult világnak. Több helyen kopogtatott be, de az igazgatók mindenhol azzal kergették el, hogy máris több a színészük, mint a­mennyit eltarthatnak. Végre egészen lerongyo­lódva, a sok gyaloglástól megtörve, Keleti László társulatánál talált menedéket. A kezdő színész sorsa manapság nem valami irigylésreméltó, különösen a kisebb vidéki helyeken. De azért a mai nemzedéknek még csak sejtelme sincs mindarról az ínségről, lemondásról, megalá­zásról, a­melyet negyven évvel ezelőtt a kis kóbor komédiásnak el kellett viselnie. Hetényivel megtör­tént, hogy igazgatója, a­ki a színlaposztó díszes hi­vatását a bucsúzáskor bőven csurranó jövedelemért magára vállalta, őt nevezte ki kellékesnek. Valami jelmezes darabot játszottak, a­melyhez csizmára volt szükség. A kellékes úr a díszes ruhadarabot egy mé­­szároslegénytől kérte kölcsön. Azonban a szama vi­haros fordulatai közben a firm­a­­­eltűnt. Az igazgató a kellékesre hárította a teljes anyagi fele­lősséget, a vérhez szokott mészáros pedig fenyegető­zött, hogy színészvért iszik, ha az ő rámás csizmája meg nem kerül, vagy az ára meg nem térül. A holtra, ijedt fiú a vérboszú elől megszökött. Azután tovább rótta a nyomorúság országútj­át. A szerencse Völgyi György truppjánál össze­hozta Mátrai Laurával, a híres művésznővel, a­ki Völgyi állomáshelyére ellátogatott vendégszerepelni. A nagynevű vendég Juliát játszotta és Hetényi volt kiszemelve Rómeónak. A próbánál kiderült, hogy Júlia és az összes szereplők, a jámbor Lőrinc barát, az elmés Merkució, a vad Tibali, a szép Páris a régi fordítást tudják, Hetényi pedig a Szász Károly-féle új tolmácsolásban tanulta meg Rómeót. A súgónak külön kellett súgnia Rómeó szerepét és még így is nagy izgalmak közt, de minden különösebb katasztrófa nélkül folyt le az előadás. A meglepett művésznő nem győzte magasztalni Hetényi lélekjelenlétét s rövid idő múlva szerződésre ajánlotta a kolozsvári Nem­zeti Színházhoz. A törekvő, ambiciózus fiatal színészt,Kolozsvár műpártoló közönsége nagyon megkedvelte. Hetényi fájó szívvel búcsúzott el másfél év múlva Kolozsvár­tól, de Paulay Ede, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója az ország első színpadához hívta és ennek a fölszólításnak nem lehetett ellenállania- Itt is év­tizedek óta­­ működik becsülettel, igaz kollegiális szívvel és kötelessége lángoló szeretetével. Néhány évvel ezelőtt, a­mikor egy igazságtalan cselekedet mélyen megbántotta művész önérzetében, már meg­vált a színpadtól. De ez a búcsú­zása csak ideiglenes volt. A vágy visszavonta, nem tudott ellenni a levegő nélkül, a­melynek mérgező izgalma megőrli a színészt, de a róla való lemondás megöli. Most mégis, vég­képpen elbúcsúzik a közönségtől. A derék Hetényi nem ostromolta a forgandó kegyű publikumot tet­szésért és tapsokért. De azon az estén, a­mikor Szig­ligeti drámájában, a II. Rákóczi Ferenc fogságában búcsút fog mondani a színpadnak, föl fogja keresni a megbecsülés és szeretet. Rá nézve ez az este min­­denük­fölött jelentős lesz, de reméljük, megmarad híven barátainak, a budapesti közönségnek kegyele­­tes emlékezésében i­s. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­­ban holnap, vasárnap este és szombaton Porzsolt Kálmánnak A gyermekkirály című történeti szín­műve kerül színre, a bemutató szereplőivel. Hétfőn lesz az Antóniusz és Kleopátra első olcsó előadása, Márkus Emília és Somlai Artúr fölléptével. Kedden Szigligeti Ede emlékezetére fölújítják A mama című vígjátékot., Rákosi Szidi, Ligeti Juliska, Váradi Aranka, Dezső, Újházi, Mészáros és Rózsahegyi föl­léptével. A darabot 1856-ban adták először. Azt a tá­volságot, a­mely a játék bemutatója és mostani fel­újítása között van, a Nemzeti Színház művészileg iparkodik értékesíteni azzal, hogy az eddigi szokás­tól eltérve, nem modern ruhában, mai környezetben játsza a darabot, hanem visszaadja a vígjátéknak az 50-es, 60-as évek krinolinos miliőjét. A krinolin, a­mely évtizedeken át oly nagy szerepet játszott Európában és állandó tárgya volt az élclapoknak, hosszú idő múltán ismét színpadra kerül. A Nemzeti Színház a Marná­hoz teljesen stílszerű jelmezeket ké­szíttetett,­ a­melyekben ugyancsak szorgosan próbál­nak a művésznők. Szerdán A nászinduló, csütörtökön A két férfi­, vasárnap A piros bugyelláris kerül színre. Az Operaház­ban holnap, vasárnap Leroux A csavargó című Urai drámáját adják. Hétfőn nincs előadás. Kedden Massenet Manón-ja kerül színre. Szerdán először adják ebben az évadban Verdi Al­­arcos-bál­ját. Csütörtökön Karmen előadását ismét­­lik meg. Pénteken lép föl másodszor Feinhals Fri­gyes bajor királyi kamaraénekes és pedig ezúttal a Don Juan címszerepében. Szombaton Cohier Char- Issae asszony vendégföllépésével megismétlik Sám­son és Delila előadását.­­ Az Operaház legközelebbi újdonságának, a Mesevilág című hallétnek próbái most már teljes díszletezéssel és fölszereléssel foly­nak a színpadon. A Grimm meséiből vett táncmese öt képből fog állani: 1. A nagymama mesél ... 2. A bűvös kastély. 3. Csipkerózsika. 4. A furfangos ál­latok és a bősz haramiák. (A brémai városi zenészek.) 5. Apoteózis. Az új bellet bemutató előadását vasár­napra, e hónap 14-ére tűzték ki.­­ A táncmesét meg­előzően Hulbay Jenő A kremonai hegedűs című egy­­felvonásos operája kerül színre. Hétfőn, március 15-én, ifjúsági előadás lesz, a­mikor is olcsó hely­árakkal Erkel Hunyadi László című történeti dal­művét­ adják. A Vígszínház­ban holnap, vasárnap este, ked­den és szombaton A kivándorló kerül színre, az is­mert szereplőkkel. Hétfőn és csütörtökön A király-t, szerdán a Tatárjárás-t, pénteken Az ördög-öt, a jövő vasárnap este pedig A tanítónő-t adják. A Király Színház­ban pénteken mutatják be Fali Leónak Az elvált asszony című operettjét. Az újdonságban föllép Pádnay Ilka, Medgyaszai Vilma, Harmat Ilona, Szirmai, Király, Boross, Németh és Papír. A pénteki bemutatóig­ a Táncos huszárok-st ab­ják­. Holnap délután is Szirmai és Rajna operettje kerül színre, rendes helyárakkal. A Magyar Színház­ban holnap, hétfőn, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap a Hivatalnok urak című színműújdonságot adják, a bemutató szereplőivel. Kedden A meztelen nő, szombaton a Falusi idill, hol­nap délután a Forradalmi nász, szombaton délután pedig ifjúsági előadásul Az éjjeli szállás kerül színre. Csütörtökön lesz Drégely Gábor darabjának A sze­rencse fiá­nak ötvenedik előadása. Az Uránia Színház­ban csütörtök és szombat kivételével minden esté A fran­cia forradalom kerül színre. * (Nemzeti Színház.) Porzsolt Kálmán tör­téneti színműve, a Gyermekkirály ma este is szép közönséget vonzott a színházba. A telt ház a változa­tos szint, a­ mozgalmas jeleneteket és a mű külső fényét szeretettel megbecsülte, Alszeghy Irmát, Rózsahegyit, Szacsvayt, Garamszeghyt és Váradi Arankát pedig a szerzővel együtt sokszor kitapsolta. * (Operaház.) A Mesterdalosok mai előad­ásán kezdte meg Feinhals Frigyes idei vendégjátékát; a közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat, ez alkalommal is zajos, meleg, egyre megismétlődő ová­ciókban részesítette a kitűnő művészt, kinek Sachsja a minden, részletében mesterien kidolgozott s mégis nemesen egyöntetű, nagyszabású alakítás. A többi főszerepet Medek Anna, Arányi, Várady, Dalnoky, Déri énekelte; Márkus Dezső vezette szokott tempe­ramentumával, finom stílus­érzékével a zenekart. Az előadást a Poliklinikai Egyesület javára rendezték. * (Színésziskolai előadás.) A Színészegye­­sület színésziskolájának­ növendékei ma délután a Vasgyárost játszották el a Vígszínházban. A darabot Molnár László tanította be; lelkiismeretességének, gondos vezető kezének nyomát láttuk a fiatal színé­szek szabatos beszédében, értelmes játékában. Sok bensőséget árult el Claire szerepében Csornai Amá­lia, elegáns Oktáv volt Révész Imre, ügyesen moz­gott és természetesen beszólt Marton Erzsi, együt­tes említést érdemel Sándor Ilona, Acsai Rezső, Fenyő Emil. * (Magyar Színház.) Földes Imre drámájá­nak, a Hivatalnok urak­nak mai, második előadása, teljes és biztos világosságban mutatta a darab erős, tömör és mélyjárású sikerét. Tele nézőtér, feszült ér­deklődés és gyúlékony, sokszor szinte robbanó izga­lom. A nagy és bőven áradó hatásnak megvan min­den magyarázata. Ennek a roppantul fogós drámá­nak a jeleneteiben sok-sok ezer budapesti ember látja a maga sorsának vérrel megfestett képét. Az előadás kerek, egységes és nemes anyagú, mint egy aranygyűrű, a­melynek a dupla köve a Rátkay Márton meg a Forrai Rózsi alakítása. Ezekben a produkciókban a legigazabb művészet­i drágakövének a tüze ég. Felvonás végén a szereplőkkel együtt a szerzőt is nagyon sokszor kitapsolták.

Next