Budapesti Hírlap, 1909. április (29. évfolyam, 77-102. szám)

1909-04-22 / 95. szám

1909. április 22. BUDAPESTI HÍRLAP (95. sz.) ■vezeti vállalatnak kiadassák. Gellért Mór igazgató lejelentette, hogy a haditengerészeti szállítások ta­nulmányozására kiküldött bizottság április 26-án utazik Pólába és a hadügyminisztérium utasította a tengerészeti hatóságot, hogy a kivánt adatokat bo­csássa a bizottság rendelkezésére. A végrehajtó­ bi­zottság megbízta Tonelli Sándor dr. másodtitkárt, hogy Boszniában nagyobb közgazdasági tanulmány­utat tegyen, az ország ipari és kereskedelmi viszo­nyait tanulmányozza és a magyar közgazdaság ré­szére jelentkező kilátásokról és eshetőségekről tegyen jelentést. Az elnök indítványára a végrehajtó­ bizott­ság elhatározta, hogy az egyesület évi közgyűlését június 6-án tartja meg. — Aranyszállítás Argentínába. Berlinből jelentik, hogy az utóbbi hetek aranyküleményét Ar­gentínába a napokban újabb aranyszí­nlí­tmány fogja követni, a­mennyiben néhány millió húszmárkás aranyban várja az elszállítást. Úgy mondják, hogy az arany kivitele német számlára, történik. Legközelebb Angliából sovereignekben mintegy négy millió márka aranyat visznek­ ki Argentínába angol számlára.­­ A Budapesti Mészáros Ipartestület áp­rilis 18-án tartotta évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlésen nagy számban megjelent tagok elfogad­ták a zárószámadást és az elöljáróságnak megadták a fölmentvényt. A napirend utolsó pontja a válasz­tás volt. A közgyűlésen a Lindmayer- és Schubert­jait mérte össze erejét, mely utóbbi párt jelölt­jeit: Fitz Jánost, Grünspan Lajost, Györgyi Kál­mánt, Kobelrausch Lászlót, Tóth Sándort és Varga Istvánt választották meg nagy szótöbbséggel elöl­járókul.­­ A Budapesti Kávésipartársulat április 26-án, hétfőn délután 6 órakor rendkívüli közgyűlést tart a K­ontinentál-szoló emeleti különtermében., A közgyűlés tárgya: A választmány előterjesztése a kávéfőzők és konyhalegények memoranduma ügyében. Az elnökség a napirend fontosságára való tekintettel kéri a tagoknak minél nagyobb számban való meg­jelenését.­­ Az ipartársulat közgyűlését követőleg este hét órakor a Budapesti Kávésok Szövetsége tartja első rendes közgyűlését a következő napirend­del: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az évi jelentés és záró­­számadás előterjesztése és határozás a fölmentés meg­adása iránt. 3. Az üresedésben lévő tiszti állásoknak választás útján való betöltése. 4. Esetleges indít­ványok.­­ A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete 1908. évi működéséről tartalmas évi je­lentésben számolt be az egyesület tisztikara. A jelen­tés első­sorban Drucker Jenő­ dr. egyesületi igazgató­nak az évi közgyűlés elé terjesztett részletes jelenté­sét tartalmazza, mely szerint -megemlékezvén az, év borászati­ és szőlészeti "eseményeiről, kiterjeszkedik a részekben kifejtett működés ismertetésére. Az egye­sület fönnállása hatodik évét fejezte be a múlt esz­tendővel, mely idő alatt sokat tett a szőlőbirtokosok elméleti és gyakorlati ismereteinek fejlesztése, a bor értékesítése tekintetében. Megemlítendő múlt évi működéséből az a nagyszabású mozgalom, melyet a borital-adó eltörlése érdekében indítottak. A borér­tékesítés előmozdítása érdekében, országos borvásár rendezése érdekében tettek lépéseket, pontosan és szakszerűen összeállított és szétküldött bornyilván­tartó jegyzéke útján pedig nagy segítségére volt a szőlősgazdáknak. Elismeréssel emlékezik meg a­ jelen­tés az új bortörvény intézkedéseiről. A talajmivelő és permetező gépek sorozatos bemutatását is szolgálta az egyesület a múlt évben. 1908. évi február 3—8-ig­­ Budapesten nagyjelentőségű szőlészeti tanfolyamot rendezett az egyesület, a­mennyiben mintegy 200 hallgató­­előtt­­tartott a szőlészet és borászat köréből gyakorlati előadást. Szőlészeti pályamunkákért 6600 koron­ányi összeget fizettek ki és több szakkönyvet is adott ki az egyesület a múlt év folyamán. Szakkönyv­tárát becses munkákkal gyarapította. A szőlők jég­­biztosítása ügyében is állást foglalt az egyesület,­va­lamint tanulmányutat vezetett a külföldi pinceszö­vetkezetek tanulmányozására. A tagok száma 15 ala­pító- és 122 évdíjas taggal gyarapodott. — Német hajózás spanyol lobogó alatt. Néhány német hajótulajdonos a Correspondencia de Espana jelentése szerint egy spanyol gőzh­ajós-társa- ságot szándékszik alapítani. A társaság a spanyol törvény értelmében alakul meg, székhelye Spanyol­­országban lesz és hajói spanyol lobogó alatt járnak. Ellenben a tőke és a gőzhajók minden hozzávalóval Németországból kerül. Az új vállalat Spanyolország és Közép- és Dél-Amerika között t­artaná fönn a köz­lekedést. A tőkét 3,2 millió márkára tervezik. A tár­saság az amerikai szolgálatért szubvenciót akar kérni a spanyol államtól. Spanyolországban azonban nemzeti büszkeségből idegenkednek ettől a tervtől.­­ A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület, mint tudósítónk írja, április 19-én Székesfehér­várott igazgató-választmányt, utána pedig közgyű­lést tartott Esterházy László gróf elnöklésével. Az igazgató-választmány elhatározta, hogy szeptember 19- én Ercsiben, szeptember 26-án pedig Kálozon tenyészmarha-díjazást rendez. Tudomásul vette Ár­mos Jenő egyesületi titkár jelentését a március 20- án tartott bikavásár eredményéről és a vármegyé­ben rendezett ismeretterjesztő előadások lefolyásá­ról. Ez előadások keretében az egyesület 5 hónapon keresztül sorozatos gazdasági előadást tartott a szé­kesfehérvári 17-ik honvédgyalogezred legénysége számára, mely minden tekintetben kitűnően sike­rült. A földadó kataszter kiigazítására vonatkozó javaslat elkészítésére bizottságot küldött ki Ester­házy László gróf elnöklésével, minden járás terü­letéről 3—3 taggal. Tárgyalta az igazgató-választ­mány a telepítésről és parcellázásról szóló törvényja­vaslatot is és részletes elaborátum elkészítésére öt tagú bizottságot küldött ki. Az igazgató-választmá­nyi ülés­ után a tavaszi rendes közgyűlés kezdődött ugyancsak Esterházy László gróf elnöklésével. ■1A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a számvizs­gáló bizottság jelentését, mely szerint az egyesü­letnek 30.552 korona 30 fillér vagyona van, s meg­adta a fölmentvényt az 1908. évi számadások alól az elnökségnek és a Fejérmegyei Takarékpénztár­nak. Tudomásul vette az egyesületi titkárnak az egyesület 1908. évi működéséről beterjesztett jelen­tését. Tárgyalta a mezőgazdasági éves cselédek szol­gálatba lépése idejének megváltoztatásáról készített vármegyei szabályrendeletet és többek hozzászólása u­tán a közgyűlés nagy többsége kimondta, hogy a régi állapotnak, a január 1-ei költözködésnek to­vábbi fentartását kívánja. Végül Grünfeld Jakab indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a gaz­dák érdekeit mélyen sértő kartelek káros működé­sének megszüntetése érdekében országos mozgalmat indít, s az ügynek alapos elkészítésére öt tagú bi­zottságot küldött ki. — A külföld elismerése. Basile de Bationch­­kov orosz császári kamarás és a pétervári mezőgazda­­sági múzeum igazgatója, kormánya megbízásából a napokban itt járt Budapesten, hogy a magyar mező­gazdasági múzeum világhírű berendezését a hely­színen tanulmányozza. Az orosz­ kormánynak ez már a harmadik kiküldöttje, ki­sarányi földmivelésügyi miniszter ez alkotását itt apróra tanulmányozza és arról jelentésben beszámol. Az oroszok a magyar példa nagy sikerén felbuzdulva, pétervári múzeumu­kat teljesen újból akarják átépíteni és átszervezni. Batloncik­ov kamarás a legőszintébb elismerés hang­ján nyilatkozott a múzeum modern és szakszerű be­rendezéséről és végignézve az összes osztályokat, min­denhol jegyezte az utánzandó részleteket. A páter­­vári múzeum igazgatója, ki alapos szaktudásával és nagy szerénységével igen szimpatikus benyomást tett a magyar fővárosban, megígérte, hogy nemsokára ismét eljön tanulmányát folytatni.­­ A gyulafehérvári ipari és gazdasági hi­telszövetkezet, mint az Országos Középponti Hitel­szövetkezet tagja, a múlt év elején alakult meg 114 taggal,és 487 üzletrésszel. Fennállásának aránylag rövid ideje alatt a tagok száma 430-ra, az üzletrészeké 1424-re szaporodott. Sok­­tagját kiszabadította az uzsorások kezéből és szép sikerrel dolgozott a kis­gazdák segítésén. Darányi Ignác földmivelésügyi mi­niszter méltányolván ezt az eredményt, a szövetkezet berendezési költségének fedezésére megfelelő állami segítséget adott.­­ A Balatoni Szövetség felterjesztésére Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter elhatá­rozta, hogy a szárszói postahivatalt május hónap 1-től kezdődőleg Szárszó déli vasúti megállóhelyen át, közvetetten összeköttetésbe hozza az ott áthaladó vo­­natokban közlekedő mozgópostákkal. Szárszó ma már jelentékeny balatoni fürdőhely és az állandó lakos­ság, de még a fürdővendégek is folyton panaszkod­tak, hogy későn kapják a postát. A Balatoni Szövet­ség közbenjárása most segített a bajon. —- Uj pinceszövetkezet. A gyöngyös-visontai borvidék hegyi szőlőbirtokosainak egy része, mint le­velezőnk írja, Gyöngyös székhellyel pinceszövetkeze­tet alakított, melynek alakuló gyűlése április 18-án volt. A közel száz jelenlevő szőlőbirtokos közül mint­egy hatvanan több mint háromszáz üzletrészt jegyez­tek, a­minek mintegy 200 kát. hold felel meg, átlag évi 50­0 hektoliter terméssel. Egy üzletrész értéke 75 korona, mely összegből a szüret megkezdéséig 25 korona fizetendő be, a­ többi pedig a tagok által be­szállított termés becsértéke 5­.százalékának­ visszatar­tása által törlesztetik. A szövetkezet célja: a tagok által beszállított szőlőtermés közös földolgozása, ke­zelése és értékesítése. E célból középponti pincét és sajtóházat épít. Földolgozza és értékesíti a szőlő mel­lékterményeit, törkölyt, seprőt is. Tagjai részére, a szőlőmiveléshez szükséges eszközöket és anyagokat közösen szerzi be, sőt az azon a vidéken uralkodó munkáshiány enyhítésére is törekszik. A beszállított termés becsértékét a szüret után harminc nap múlva fizeti ki a szövetkezet s a bor eladása után mutat­kozó ártöbbletet a kezelési és értékesítési tényleges költ­­ségek levonása után, a tagok között a beszállított ter­més arányában akként osztja föl, hogy a szétosztás­nál annak nemcsak a mennyiségére, hanem minősé­gére is tekintettel van.­­ A Borsodmeg­yei Gazdasági Egyesület, mint miskolci tudósítónk írja, április 20-án tar­totta Miskolcon Miklós Ödön nyugalmazott állam­titkár elnöklésével rendes évi közgyűlését, a­me­lyen nagyszámú gazdaközönség jelent meg. A köz­gyűlés üdvözlése után elnök jelentést tett az egyesület működéséről. Az 1908-ik évi zárószámadást 41.749 korona 95 fillér bevétellel, 22.471 korona ki­adással, 19.278 korona 83 fillér készpénzzel és 13.038 korona 50 fillér leltári vagyonnal elfogadta a köz­gyűlés. Ezután a választásnál­ elnökké közfelkiál­tással utóbbi hat évre Miklós Ödönt, alelnökké Mel­­czer Lászlót és Szathmáry Károlyt választották meg. Az igazgató-választmány 45 tagjának megválasz­tása után az elnök indítványára Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternek az egyesület iránt min­denkor tanúsított jóindulatáért hálás köszönetet szavaztak, a­miről az elnök táviratban értesítette a minisztert. — A nyolcórai munkaidő a britt szénbá­nyákban. Kardiffból jelenti konzulunk, hogy a par­lamentben nemrég elfogadott bili a nyolcórai munka­időről nagy bizonytalanságot idézett elő avelszi szén­­bányászatban. Attól félnek, hogy június végével nagy­­ szünet fog beállani a szénbányászatban. Ama tárgya­­ lás következtében, mely a bérkérdésre nézve munka­adó és munkás közt folyik, a szén ára megdrágult és nagyobb kötések jöttek létre. Egyelőre, még nem le­het biztosan tudni, hogy valóban meg fog-e akadni a szénbányászat vagy sem. Közben azonban Déliveisz­­ben már nagy a munkátlanság, mert több szénbánya megszüntette a­ munkát. Az a nagy munkabér, melyet a korábban a munkásokkal megállapított tarifa sze­rint fizetni kell, nem teszi nyereségessé e bányák művelését. Attól félnek, hogy ez a kedvezőtlen álla­pot el fog tartani még jó darabig.­­• Osztrák szénipar. Bécsből jelenti levele­zőnk, hogy a Kohlen Industrie Verein igazgatósága tegnapi ülésében elhatározta, hogy a május 12-én tar­tandó közgyűlésnek az 1908-ik üzleti évre 4 százalé­kos osztalék fizetését fogja indítványozni az előző évi 5 százalékos osztalékkal szemben. Az osztalék csök­kentése az ez év elején történt ajkai bányakatasztró­fára való tekintettel történt.­­ Az orosz illatszer-gyártás. Az orosz szesz­­monopólium igazgatósága megdrágította a szesz árát, a­mi nagyban károsítja a mosz­kvai illatszergyárosok versenyképességét a külföldi áruval szemben. Az orosz pénzügyminisztérium, moszkvai­­főkonzulunk jelentése szerint, a gyárosok kérelmére az illatszer készítéséhez szükséges szesz árát fokonként egy képek­kel olcsóbbá tette. 1. Vetőgép bemutatása. A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület Szécsényben vetőgép-bemuta­tást rendezett nagyszámú gazdaközönség jelenlétében. Bemutattak egy műtrágyát szóró és egy vetőgépet. A gazdák nagy elismeréssel nyilatkoztak a gépek mim­ikájáról. —­ Az Adria magyar királyi tengerhajós-rész­­vénytársaság ma teszi közzé a következőkben mér­legszámláját 1908 december 11-évől. Vagyon: Tu­lajdon hajóink 28,696.176 korona 74 fillér. Társa­sági palota Fiuméban 1,868.810 korona 68 fillér. Társasági palota Budapesten 1,893.617 korona ,58 fillér. Anyagraktár épület 18.690 korona. Pénztár számla 9929 korona 11 fillér. Bankoknál elhelyezett összegek 4,251^1.3 korona 87­ fillér. Adósok­ 1,362.157 korona 88 fillér. Tengeri és vasúti szállítási dijak 120.870 korona 19 fillér. Nyugdíjalap értékpapírjai 1,161.200 korona. Adria jubileumi alap értékpa­pírjai 95.000 korona. Értékpapírok 203.310 korona. 1909. évben elszámolandó utakra adott készpénz­előlegek és anyagkészletek 907.325 korona 74 fillér. Összesen 40,588.361 korona 29 fillér. Teher: Rész­vénytőke 50.000 darab részvény­e 200 korona, 10,000.000 korona. Tartalékalapok 23,006.229 ko­rona 35 fillér. Nyugdíjalap 1,303.928 korona 74 fil­lér. , Szterényi-alap 2129 korona 67 fillér. Adria ju­bileumi alap 102.916 korona 47 fillér. Elsőbbségi kötvények forgalomban 1,675.400 korona. Jelzálog kölcsön 626.052 korona 92 fillér.. Fiumei telek­ vé­telár hátraléka 60.000 korona. Budapesti telek vé­telár hátraléka 29.070 korona. Hitelezők 203.522 korona 78 fillér. Elfogadványok és utalványok 28.276 korona 11 fillér. Átmeneti tételek 2.571.163 korona 55 fillér. Egyenleg mint nyereség: Folyó évi nyereség 922.374 korona 25 fillér. Nyereségáthozat 1907-ik évről 57.297 korona 45 fillér. Össz­en 40.588.361 korona 29 fillér. A nyereség és veszteség­számla adatai ezek: Kiadás: Hajóbiztosítási díjak 814.840 korona 43 fillér. Értékcsökkenési tartalék­alap : Hajók elhasználása folytán keletkezett érték­­csökkenés .1.288.600 korona 95 fillér. Leirások 92.670 korona. Általános költségek 818.737 korona 25 fil­lér. Tisztviselői nyugdíjalapnak 57.864 korona 95 fillér. Megtérített károk és hiányok 34.774 korona 82 fillér. Kamatok 224.632 korona 98 fillér. Egyenleg mint nyereség : Folyó évi nyereség 922.374 korona 25 fillér. Nyereségáthozat 1907. évről 57.297 korona 45 fillér. Összesen 4,311.793 korona 08 fillér. Bevétel: Nyereség­ áthoza­tal 1907. évről 57.297 korona 45 fillér. Magyar kir. állami szubvenció 1,140.000 korona. Hajók jövedelme 2,592.706 korona 12 fillér Házbérek" jövedelme 120.238 korona 21 fillér. Kamatjövedelem 166.241 korona 61 fillér. Különféle jövedelmek 235.309 ko­rona 69 fillér. Összesen 4,311.793 korona 08 fillér.­­ Csőd a fővárosban. A budapesti kir. ke-­­­reskedel­mi és váltótörvényszék ma megnyitotta a csődöt­­Faragó J. budapesti bejelentett bútorkeres­kedő ellen (IV. Váci­ utca 2.). A bíróság csődbiztossá Medveczky László dr. törvényszéki jegyzőt, tömeg­gondnokká Hollaender Imre dr. ügyvédet, tömeg­­gondnok-helyettessé Hunvald Lajos dr. ügyvédet ne­vezte ki. A követelések bejelentésének határideje:­­1909 május 26., a fölszámolási tárgyalás napja: 1909 junius 24., a csődválasztmányt 1909 junius 26-án vált 1.

Next