Budapesti Hírlap, 1909. november (29. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-13 / 269. szám

1909. november 13. BU­DAPERTI HÍRLAP (269. sz.) sal kapcsolatos borkiállítás és vásár pedig módot nyújt, hogy az érdeklődők az ország minden bor­vidékének borát megismerhessék. A versed bor­vásár igen élénk üzletre nyújt kilátást, a mennyiben igen sok külföldi borkereskedő jelentkezett a vásár rendezőségénél. Meglepő, hogy nem csak Ausz­triából, de különösen a keleti tartományokból je­lentkezett különösen sok borvásárló. A borkiállítás az országos kongresszus tartama alatt, november hónap 21-én és 22-én reggel 9 órától délután 5-ig van nyitva.­­ Harmincezer métermázsa orosz búza. A magyar származású búzából rendkívül mérsékelt volt ma is az üzlet. Mindössze 200 métermázsa tolnai búzát adtak el. .Élénkebb vásárló kedvet mostanában nem igen mutatnak ugyan a malmok, mert erre a lisztüzlet sem ad okot, azonkívül, mint mondják, majdnem január közepéig van elegendő készletük. Minthogy azonban ezt időről-időre mégis csak ki akarják egészíteni, a külföldi piac áruajánlatát meg­lehetősen élénk figyelemmel kísérik és ha nagyobb megerőltetés nélkül lehetséges idegen búzát vásá­rolni, úgy meg is veszik azt. Ma is vásároltak 30.000 métermázsa 78.5 kilogramos orosz búzát 1.20 koro­nánál az áprilisi búza árfolyamán fölül, a­mi szá­mokban kifejezve 29.56 koronának felel meg. Az el­adás alkalmával kikötött feltétel szerint e 30.000 métermázsa Ulka-búzából 10.000 métermázsának december tizedikéig okvetetlen itt kell lenni. Ha a további 20.000 métermázsa decemberben nem érkez­nék rendeltetése helyére, úgy joga van a vásárló malomnak elállani az üzlettől. E nagy orosz búza­­vétellel igen élénken foglalkoztak ma a gabona­­tőzsdén. Sőt többeknek a véleménye szerint átmeneti­leg, e vétel is hozzájárult a határidőpiac irányának a megszilárdulásához, mert a vételt drágának tar­­tották. Mások viszont, e vétel folytán, később inkább eladtak papiros­ búzát, abban a reményben, hogy a malmoknak a mai árfizetése kissé megélénkí­lleti az orosz búza ajánlatát a budapesti piacon. Eladtak azonkívül 5000 méter mázsa 78,8 kilogramos román búzát is 29,1Q koronájával. A két exportáló ország árajánlatán kívül az argentínai h­írek kötik le a figyelmet, a­mely, mint tudjuk, a héten roppant változó volt. A tegnapi üzletről szóló amerikai je­lentés például az argentínai termés állapotát megint kedvezőtlenebbnek mondja, míg a buenosz-árreszi heti jelentés, a­mely ma délelőtt érkezett a tőzsdére, a különböző helyről érkezett jelentést általában igen kedvezőnek mondja. A búza ára valamivel olcsóbb is. Nálunk azonban a sok ellentmondó hir már bizal­matlanságot keltett és igy a jelentésnek alig volt valami hatása a budapesti piacon.­­ Az amerikai cukortröszt szeny­nyese. Newyorkből jelentik nekünk. A kor­mánynak bizonyítékai vannak arról, hogy a cukortrösztnek több főhivatalnoka az államot a vámkezelésnél harminc millió dollár erejéig meg­csalta. Minden pillanatban várják a hivatalno­kok letartóztatását. A tröszt több hivatalnokot elbocsátott. — Az osztrák tarifareform ellen. A sze­gedi kereskedelmi és iparkamara ma ülést tartott, a­melyen kimondta, hogy az osztrák tarifareform sé­relmes intézkedései ellen tiltakozik és a budapesti kamara mozgalmát támogatja. — Fölolvasás a tót bankokról. A prágai Cseh Kereskedelmi Kör­ben Piláf Rezső bankhivatal­nok és cseh pénzügyi iró fölolvasást tartott a ma­gyarországi tót pénzintézetek fejlődéséről. Előadta, mennyire tévednek, a­kik a tótságot gazdasági szem­pontból értéktelennek és silánynak tartják. Nem a nyomorúságos vidékekről kell ítélni, mert vannak gazdag tót vidékek is, a­melynek lakossága szemlá­tomást emelkedik úgy gazdasági, mint politikai té­ren. Pilát szerint az a tótság legfőbb baja, hogy egész a legutolsó ideig ipara, kereskedelme és pénz­ügye idegen kezekben volt, s e tekintetben a csehek­­től különválva működtek. 1868-tól 1885-ig a tótság csupán hat pénzintézetet alapított. Legrégibb tót pénzintézet a turócszentmártoni takarékpénztár, mely ma 550.000 korona alaptőkével és három fiókkal rendelkezik. Ez alapította a turócszentmártoni haj­lított fa bútorgyárat és a ruttkai porcellángyárat 1879-ben alakult Makoviczky Vladimír kezdésére a rózsahegyi hitelegyesület, melynek bankja ma már két millió korona alaptőkével bir s ma már jelzálog­kölcsönökkel is foglalkozik, szorgalmasan vásárol­gatva össze a tönkrement nemesség birtokait. A Tátra-bank kezdetben nagy nehézségekkel küzdött; 1892 óta azonban intenzívebb működést fejt ki s az általa fölállított vállalatok teljes sikerrel működnek. Alaptőkje 2,434.418 korona, vállalatait beleszámítva 3,134.418 korona. Ez idő szerint a tótság ötvenegy városában működik tót pénzintézet. Ezek között van harminchat részvénytársaság tizenöt fiókkal, össze­sen 8.380.036 korona alaptőkével és 42 millió ko­rona betéttel. Megrótja Pilát a cseh tőkét, a­miért eddig keveset törődött a tétság gazdasági érdekeivel, holott ezt nem csupán gazdasági, de nemzeti érdek is parancsolta volna. Lám, másként gondolkoznak a budapesti tót pénzintézetek, a­melyeknek ma már Belgrádban, Szófiában és Bukarestben is vannak fiókintézeteik. Pilát szerint a cseh tőke feladata, hogy e téren is gazdasági és nemzeti organizációt teremt­sen. Egy csel­-tót nemzet vagyonunk, fejezte be elő­adását, azért ne rémítsen meg annyira a dualizmus, hogy idegeneknek tekintsük nemzetünknek a Kárpá­tokon túl lakó részét. A Németországban elárverezett magyar vasúti részvények. Berlinből jelentik nekünk. A Nationalbank für Deutschland kérésére ma a nagy­­kikinda-aradi helyiérdekű vasútnak 9000 darab 1.800.000 korona értékű elsőbbségi részvényét elár­verezték. A bank követelése 765.000 márka és mi­után más ajánlattevő nem volt, a bank 700.000 már­káért vette meg a részvényeket. _ Az élelmiszer hamisításának ellenőr­zése. Az O. A­. G. E. ipari és kereskedelmi szakosz­tálya ma délután Gaál Jenő elnöklésével a Köztelek tanácstermében ülést tartott. Frank Ödön dr. és Kazil József dr. a földmivelésügyi és belügyminiszté­rium képviseletében jelentek meg. A napirend első pontjának: Komlótermesztőink tájékoztatása a kül­földön várható komló termelésről, előadója Krolopp Hugó titkár, a­ki utal arra, hogy az idén hazai kom­lótermesztő gazdáink nagy része komló­ termését részben előre eladta s ezzel lényegesen megkárosult, mivel a komló ára a szezon megnyíltával nem várt módon felszökött a rossz német- és csehországi ter­més miatt. Gazdáink, nyilvánvaló, nincsenek a vár­ható termésről megfelelő módon tájékoztatva, éppen ezért javasolja, intézzen az O. A­. G. E. fölterjesztést a földművelésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy megfelelő összeg folyósításával tegye lehetővé, hogy az O. M­. G. E. évente a komló k­érése előtt szakem­bert küldjön ki Német- és Csehországba, a­ki tájé­kozódik a várható termésről, tapasztalatával az O. M. G. E.-nek beszámol, mely azután erről a komló­termelő hazai gazdákat megfelelő formában fogja értesíteni A szakosztály egyhangúan hozzájárult előadó javaslatához. Kossutányi Tamás dr. a budapesti országos magyar királyi kémiai intézet igazgatója az élelmi­szer hamisításának ellenőrzéséről tartott előadást. Előadja, hogy élelmiszer-törvényünk ez idő szerint nincs, nem is valószínű, hogy hamarosan ilyet kap­junk, de még a végrehajtása oly tetemes befektetést igényelne, hogy a mostani pénzügyi viszonyok mel­lett arról szó sem lehet. A közönséget úgy a csalás­tól, mint a lekiismeretlen árusok által gyakran for­galomba hozott egészségre káros anyagok élvezetétől védelmezni kötelesség. Ez lehetséges az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján, mely a mezőgazdasági termé­nyek, termékek és cikkek hamisítását tiltja s a mely­nek az egyik pontja fölhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy a törvényben taxatíve fölsorolt anyagon kivül más anyagot is jelölhet ki ezen tör­vény alá tartozónak. Az országot be kellene hálózni vegykisérleti állomásokkal, hogy egyelőre legalább minden 20.000 lakossal biró városnak meg­legyen a maga vegykisérleti állomása. Végül hangoztatja, hogy a mintavételek a kellő tapintattal történjenek. Beterjeszti a következő határozati javaslatot: 1. Kí­vánatos volna az 1895. évi XLVI. t. c. hatályát foko­zatosan az élelmezés összes anyagaira kiterjeszteni, a­mennyiben azok nem oly állapotban hozatnak for­galomba, a­mint azt közvetlenül a természet szolgál­tatta. 2. Kívánatos volna legalább a nagyobb váro­sokban, a városok hozzájárulásával fokozatosan élel­miszer ellenőrző intézeteket fölállítani s azokat az or­szágos magyar királyi kémiai intézettel, mint közép­ponttal, szerves összefüggésbe hozni. Miután azonban ez idő szerint képzett és táplálószerek vizsgálatára begyakorolt kémikus még nincs, ezek kiképzéséről kellene gondoskodni. 3. A közegészségügy érdekében szükséges, hogy az országos kémiai intézet igazga­tója, mint az ellenőrző állomások képviselője, hiva­talból az országos közegészségügyi tanács tagja le­gyen. 4. A vizsgálat eljárása pontosan megállapí­tandó és szigorú megtartásáért az állomásvezető fe­lelős. 5. Az ellenőrző vizsgálatot orvosok és gyógy­szerészek, mint a közönségtől függő egyének, nem végezhetik. 6. A mintavétel a kellő tapintattal történ­jék, hogy az ártatlan kereskedő az osztentatív minta­vétel által ne károsíttassék. 7. A vizsgálat gyorsan és pontosan végeztessék, a hatósági eljárás haladék­talanul megindíttassék és a kifogásolt cikk elárusí­tójának joga legyen másodmintát venni, hogy azt ellenőrzés céljából a középponti állomásnak beküld­­hesse, vagy bárhol megvizsgáltathassa. Gaál Jenő elnök a szakosztály köszönetét tolmácsolván, Szilágyi Gyula műegyetemi magántanár szólalt hozzá az elő­adáshoz. Szükségesnek tartja, hogy a kormány olyan intézetet állítson föl, mely a mezőgazdasági termé­nyek összetételét vizsgálja. Ez az intézet rendszeres munkaprogram mellett dolgozzék mintegy tíz esz­tendeig, hogy eredményt érhessen el és tudományos anyagot szolgáltasson a fölállítandó élelmiszer ellen­őrző intézeteknek. Az Ausztriával fennálló közösség figyelembe vételét a táplálószer-törvény megalkotá­sánál fontosnak tartja. Az ellenőrző intézetek sorába a nyilvános joggal bíró laboratóriumokat kéri be­vonni s ilyen értelemben módosítja a beterjesztett határozati javaslat második pontját. Széll László gazdasági akadémiai tanár kívánatosnak tartja, hogy a vámhivatalok vegyészt alkalmazzanak. Ellenzi a táplálószervizsgálat centralizálását. A közegészség­ügyi tanácsba, a határozati javaslat harma­dik pontját kiegészítendő, a fővárosi tápláló­szervizsgáló állomás vezetőjét is kéri fölvé­tetni. Ziegler Nándor vásárcsarnok-igazgató föl­­szólalása után Hérics Tóth Jenő fontosnak tartja a kiskereskedők szigorú ellenőrzését. Bogdásy Mór azt indítványozza, hogy a tervezett reform elő­készítésére szakemberek is küldessenek ki. Weiser István dr. nem járul hozzá Szilágyi Gyula dr. java­solta, tisztán a tudományt szolgáló vegyvizsgálati ál­lomás fölállításához. Bolla Mihály, Frank Ödön, Steinecker Károly dr. miniszteri fogalmazó fölszóla- lása után a szakosztály a módosítások tekintetbe vé­telével elfogadta Kossutányi Tamás határozati ja­vaslatát s ilyen irányban tesz előterjesztést az igaz­gató-választmánynak. — Gelléri Mór fölolvasása. A nemrég meg­alakult Erzsébetfalvai Iparoskör most nyitotta meg ismeretterjesztő előadásainak sorozatát. A megnyitó előadást Gelléri Mór, az Országos Iparegyesület igaz­gatója tartotta, a­ki a kisipar napi kérdéseit tár­gyalta általános figyelem között, különös tekintettel az iparosság elméleti és gyakorlati továbbképzésére, valamint a kisipar modern technikai fejlesztésére. A nagyszámú hallgatóság figyelemmel hallgatta ez elő­adást, a­melyért a kör elnöke köszönetét fejezte ki és megkérte az előadót a felolvasó ciklus további tá­mogatására, a mit az készségesen megígért. — Postai csomag: küldése Szerbiába. A m. kir. postaigazgatóság közli velünk, hogy a Szerbiába szóló postai csomagokhoz ezentúl ismét három da­rab árubevallást, vámnyilatkozatot kell csatolni, melyben igen pontosan kell feltüntetni a feladó és címzett nevét, a rendeltetési helyet, az áru nemét és a csomag tiszta és teljes súlyát. Pontatlan adato­kat tartalmazó vagy ily okmányok nélkül érkező csomagot a szerb vámhivatalok nem engednek az országba.­­ A tőzsdetanács elrendelte, hogy a Révai Testvérek irodalmi intézet részvénytársaság rész­vényei november 12. napjának déli tőzsdéjétől fogva szelvény nélkül áruitassanak s jegyeztessenek a tőzsdén. A folyó ügyletek árfolyama akként szabá­lyozandó, hogy az árfolyamból 12 korona levo­nandó.­­ A mezőgazdasági helyzet. Az O. A­. G. E. tudósítóinak november 11-iki jelentése szerint a me­zőgazdasági helyzet általában kielégítő. Az­ őszi vetés a hosszú ősz következtében már csaknem mindenük kikelt és a gazdag sokfelé már a tavaszi alá való szántással foglalkoznak. Több helyről érkezik jelen­tés rovarpusztításról és az eső hiányáról. Néhol még a tengeri törés és a répaszedés is folyik­. A részletes tudósítás a következő:­­ Arad. Az időjárás a vetés fejlődésére kedvező. A gazdák leginkább a tavaszi alá való­ szántással, fog­lalkoznak. Baja. Nedves, ködös és hűvösebb időjárás állott be. A gazdaságban alig akad már munka. A vetés erős, azt mindenütt legeltetni kell. Takarmány, bur­gonya és répa bőven van. Balassagyarmat: Borús, hűvös idő, éjjel erős dér, sőt fagy jár. Az őszi vetést befejezték.. A vetés szép, a koraiban azonban a hesszeni légy­­pusztítása igen szembeszökő. Debrecen: Az időjárás enyhe, csapadék nélkül. A korai vetés egy részében rovarkár fordul elő, hesz­­szeni légy és drótféreg már észrevehető kárt okoz, főképp a fekete földi vetésben. Győr: Az időjárás szép, őszies. Kaposvár. Az időjárás hűvös, itt-ott permetező esővel. A gazdaságban a szántás és a cukorrépa­­szállítás, valamint tengeri törés folyik. Az őszi vetés állapota kielégítő. Léva: Az időjárás hűvös és száraz, ma éjjel volt az első fagy, de utána ismét jó idő lett. A szőlő betakarásával sietnek, a tavaszi alá szántanak, a többi mezei munkát nagyobbrészt befejezték. Losonc: Az időjárás szép és az őszi vetésre ked­vező, rovarkár nincs. Miskolc. Kellemes őszi időnk van. Eső volt ugyan kevés többször is, de még több kellene. Nagykanizsa. Az időjárás borús és hűvös. Nagyszentmiklós. Időjárásunk még mindig elég szép, de már hűvös, kevés esőnk is volt. A szőlő ta­karása még nincs egészen bevégezve, de nagyobb része kész. Nyíregyháza. Állandóan enyhe az idő, alig cse­kély reggeli dérrel. A vetést kénytelenek gazdáink, állatokkal járatni vagy sarlóztatni. Több helyen a hesszeni légy jelentkezik. Nyitra. Az időjárás hideg. A levegő erősen le­hűlt, helyenként kevés csapadék volt. A gazdák min­denütt fölhasználták a hosszú őszt s a tavaszi alá 17

Next