Budapesti Hírlap, 1909. november (29. évfolyam, 259-283. szám)
1909-11-21 / 276. szám
1909. november21. BUDAPESTI HÍRLAP (276. sz.) rendezője december 13-án rendezi Busci-estéjét. Lengyel Ernő zongoraművész önálló hangversenye december 2-án lesz. — A Harmónia hangversenyei: Dohnányi Ernő zongoraművész pénteki hangversenyének műsorát Beethoven, Schubert, Chopin és Schumann műveiből állította össze. Burmester hegedűművész és Stefániai Imre zongoraművész hangversenye november 30-án lesz. Zlubay—Popper— Godovszky december elsején rendezik első kamaraestéjüket, amelyen Mozart, Beethoven és Dvorzsák egy-egy műve kerül előadásra. Bossi Enrico orgonaművész december 9-iki hangversenyének műsorát Bach, Bossi, Saint-Saëns, Mac-Dowell, Franck és Mendelssohn műveiből állította össze. A hangversenyen közreműködik Emmerling Jolán énekesnő. — Grünfeld Vilmos népszerű kamaratársasága az idén nyolc olcsó helyáru hangversenyt rendez. Bemutatásra kerül Castillon, Frank, Glazunov, Togoreff, Saxlehner, Sibelius és Temjén egy-egy kamaraműve és több ismert zenemű. Az Országos Szimfóniás Zenekar második hangversenye holnap, vasárnap este lesz a Zeneakadémia termében, Kun László vezetésével. Goldmark, Antalffy-Zsiross, Strauss és Mozart művei szerepelnek a műsoron. A Szabad Lyceum Széchenyi-osztálya holnap, vasárnap délután öt órakor a Váci út 21. szám alatti székesfővárosi iskolában a kurucvilág költészetének ismertetésével hangversenyt rendez. Az irodalomtörténeti részt Lissák Kálmán tanár ismerteti, ugyanő hegedűn bemutatja a Csínom Palkó című kurucdal átiratát. A műsoron azonkívül még tizenkét kurucnóta és Rákóczi-korabeli zenedarab szerepel. * (Ismeretterjesztő előadás.) A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ma délután öt órakor volt az idén a második ismeretterjesztő előadás. Ezúttal Nagy Géza volt az előadó, aki Magyar fegyverzet a török időkben címmel tartotta meg szabad előadását. Nagyszámú díszes hallgatóság élvezte a tudós tanár előadását, amely részletesen megismertette az érdeklődőket a régi magyar fegyverzettel. A török időkből származó páncéling, sisak, kard, paizs, kopja s más efféle hadialkalmatosság sikerült vetített képekben tárult a nézők elé. A hadi eszközök ismertetése során bemutatta a könnyű és nehéz lovasságot, a huszárság eredetét s szereplését a török csatákban. A hálás hallgatóság lelkes tapssal honorálta a tudományos előadást. A legközelebbi ismeretterjesztő előadás szombaton, november 27-én lesz, amikor 1.Ger László dr. tart előadást a A'VIli. századbeli falfestmények Magyarországon címmel. * (Gyermekszínház.) Holnap ismét az Ali Baba kerül színre a Gyermekszínházban. Az előadás négy órakor kezdődik. * (Kisfaludy-Társaság.) November 24-ikén, szerdán délután lesz a Kisfaludy-Társaság rendes havi ülése az Akadémia kistermében. Rákosi Viktor egyik elbeszélését, Szabolcska Mihály újabb verseit, Fleinrich Gusztáv Merlin című tanulmányát mutatja be, Pekár Gyula pedig fölolvassa Kálnoki Böde Béla Falma hercegnő című elbeszélését. A fölolvasó ülés előtt négy órakor a Shakespeare bizottság tart ülést. * (Hangverseny Stefánia királyi hercegnőnél.) Lónyay Elemérné grófné, Stefánia királyi hercegnő meghívta egy Oroszváron tartandó hangversenyre Zsdler Amelie hegedűművésznőt. A fiatal művésznő néhány évvel ezelőtt Budapesten is nagy sikert aratott kitűnő játékával. * (Vidéki színészet.) Kolozsvárról Írják nekünk: Ma este került bemutatásra az itteni Nemzeti Színházban Lengyel Menyhért Taifun című színműve. Az újdonságot nagy érdeklődéssel várta a közönség. Janovics Jenő igazgató stílszerű kiállítást készíttetett az újdonsághoz s az érdeklődés fokozására a szerzőt is meghívta. A darab előadása minden várakozást felülmúlt. Janovics igazgató nemcsak modern valószerű és hatásos rendezésével érdemelte meg a közönség lelkes elismerését, hanem Tokeramo szerepének mélyen átérzett és meglepő realizmussal megjátszott alakításáért. Felvonásvégen és nyílt színpadon egyaránt ünnepelték a jelenvolt szerzőt és a szereplőket, akik közül külön említést érdemel még Holtyei Aranka, Dezséri és Körmendi. * (A Szabad Egyetem jelentése.) A Földes Béla dr. egyetemi tanár elnöklésével működő Szabad Egyetem most bocsátja közre multévi jelentését. Az intézet 1902 óta működik s azóta tizennégy kurzus keretében nyolcvankét előadás-sorozatot és közel ötszáz előadást tartott. A hallgatóság kurzusonként átlag kétszáznegyven, előadásonként pedig átlagosan négyszáz főre rúgott, úgy hogy valamennyi előadásnak majdnem kétszázezer hallgatója volt. Működését az intézet vidékre is kiterjesztette. Elsősorban felölelte a Pápán működő hasonló célú intézetet, mely Kapossy Lucián elnöklésével működik, majd létesítette Pozsonyban a helyi bizottságot, mely Oberschall Pál dr. jogakadémiai tanár vezetése alatt áll s a hol most Berzeviczy Albert dr. tart igen látogatott kurzust. Oly célból, hogy a hallgatók tanulmányaikkal nagyobb körben is foglalkozhassanak s erre nézve utbaigazitást nyerjenek, megindította az intézet a Népszerű Főiskola Könyvtárát, mely az élőszóbeli előadásokat utólag könyvalakban bocsátja közre. A kiadást a Franklin-Társulat vállalta el, s eddig öt kötetet adott ki. A budapesti középponti bizottság egyik legutóbbi ülésén Földes Béla indítványára foglalkozott a Budapesten létesítendő szünidei kurzusok kérdésével is. A terv megvalósítását egyelőre pénzügyi nehézségek akadályozzák. * (A Petőfi-ház) iránt, megnyitása óta élénk az érdeklődés a közönség körében. Nap-nap után zarándokol ki a Bajza utcai házba a társadalom minden rétege. A főváros iskoláinak növendékei csoportonként tanáraik vezetésével tekintik meg az ereklyemúzeumot, amelynek a múlt héten több külföldi látogatója volt. A Petőfi-házról megnyitása alkalmával megemlékeztek írásban és képben a külföldi lapok is. Legutóbb a Lipcsében megjelenő Universum közli szöveg kíséretében a Pető-ház és a kiskőrösi szoba képét. * (Lotz-felállítás Eggenbergernél.) Nagy körültekintéssel összehordott Lotz-gyűjteményük második sorozatát most mutatja be az Eggenbergercég kecskeméti utcai szalonjában. Már az első napon élénk kereslete volt az igazán mérsékelt áron jelzett vázlatoknak, tanulmányoknak, kréta- és szénrajzoknak. Muzeális beccsel bír az Ámor és Pszike és a Tavasz című remek festmény. Érdekessé teszi még a kiállítást a kedvelt magyar festők válogatott kollekciója is. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia első osztálya november 22-én, hétfőn délután öt órakor ülést tart, melynek tárgyai: Simonyi Zsigmond értekezése A jelzős szerkezetekről. Haraszti Gyula értekezése. A XVI-ik század francia vígjátéka és a színpad címmel. Gombócz Zoltán értekezése A magyar a hangok eredetéről. — Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszérmúzeum nagytermében (Szentkirályi utca 47.) Bidtenbinder Miklós tanítóképző intézeti tanár november 27-én és december 4-én délután öt órakor előadást tart a népiskolai számolást szemléltető eszközökről. * (Iparművészet.) Az Iparművészeti Múzeum november 24-én, szerdán délután négy órakor nyitja meg ünnepseken azt a nagyszabású svéd népművészeti és háziipari kiállítást, melynek anyagát részben a stokholmi Nordiska Museet, részben pedig a különféle svéd művészeti egyesület küldte Budapestre. A körülbelül ezer darabból álló kollekció bepillantást enged úgy a régi, mint a modern nemzeti jellemű svéd iparművészetbe. A kiállítás csütörtöktől kezdve k köznapokon ingyen megtekinthetjk. A hétfői napokon a kiállítás zárva lesz. (Képzőművészet.) A Kéve művészegyesületnek a Nemzeti Szalon termeiben rendezett nagyszabású kiállítása iránt állandó az érdeklődés. Mivel azonban a Nemzeti Szalon jubiláns téli kiállításának rendezése hosszas előkészületeket követel, a téve kiállítása 28-án délután bezárul. A két utolsó vasárnapon déli egy órától négy óráig a közönség ötven fillér belépő díjjal tekintheti meg a kiállítást. A Műcsarnok igazgatósága újfajta csalásra jött rá, melyet képügynökök követnek el teljesen értéktelen képekkel, ezúttal a Képzőművészeti Társulat nyerő tagjai kárára. A társulati tagok közt ugyanis évenként hatvan-hetvenezer korona értékű képet sorsolnak ki a Műcsarnokban. A nyerők nevét a katalógusokban közlik. Erre az ügynökök fölkeresik a nyerőket, mindenféle ürüggyel kicsalják tőlük a nyerő-bárcát s ajánlkoznak arra, hogy a nyert egy képet kicserélik kettővel, hárommal, éi kisebb kép helyett nagyobbat adnak. A Műcsarnok képét aztán kellő haszonnal az ügynök értékesíti. A Képzőművészeti Társulat figyelmessé teszi a közönséget ezekre a csalókra. * (Pedagógiai Társaság.) Ma délután a Pedagógiai Társaság felolvasó ülést tartott Fináczy Ernő udvari tanácsos elnöklésével. Az ülés megnyílása után az elnök bemutatta az 1910. augusztus hónapban Brüsszelben tartandó harmadik nemzetközi családi nevelésügyi kongresszus magyar bizottságának átiratát, amelyben tudatja, hogy öt tiszteletbeli elnökévé választotta. A napirend előtt Hegedűs István egyetemi tanár meleg szavakkal köszöntette Fináczyt abból az alkalomból, hogy a király udvari tanácsossá nevezte ki. Kiemelte, hogy az elnök a politikának minden magával sodró árjában is megmaradt az, ami volt: a magyar pedagógiának lelkes apostola, aki szívével, szellemével és törhetetlen lelkesedéssel dolgozik a jövendő tanító nemzedék képzésén. Fináczyra valóban ráillik az a megjelölés, amit Kossuth Lajos egyik levelében használt, hogy: európai kultúrától megzománcozott magyar szellem. Fináczy meghatóskal köszönte meg az üdvözlést és kijelentette, hogy — bár Hegedűst a baráti érzés melege túlzott dicséretre ragadta — annyit be kell ismernie, hogy munkásságában mindenkor tiszta szándék és komoly törekvés vezérelte. Az éljenzés csillapultával Geőcze Sarolta tartotta meg előadását az erkölcsi nevelésről, mint nemzeti problémáról. Kifejtette, hogy nemzeti életünkben az erkölcsi bomlás megdöbbentő jeleivel találkozunk, ami annál szomorúbb, mert a magyarságot ezeréves történetén keresztül mindig az erkölcsi felfogás épsége és az eszményi javak megbecsülése jellemezte. A kultúrnépek versenyében a győzelem azé lesz, amelyik nagyobb erkölcsi tőkét visz a harcba. Az erkölcsi megújhodás tehát a nemzetre nézve életkérdés. Ez a megújhodás pedig kizárólag a neveléstől, várható. Fel kell újítani a mai nemzedékben a régi nemes vonásokat, de ki kell benne fejlesztenünk azokat a gazdasági és szociális erényeket is, amelyeket a modern haladás megkíván. Ki kell irtanunk belőle ősi hibáit: a fegyelmezetlenséget, a könnyelműséget, a prédaságot és a komoly munkától való irtózást, még inkább a romlott korszellem által beleoltott mételyt: a Mammon-imádást, a protekció-hajhászást és a perverz ledérséget. Nem elég, ha az iskola csak tanít, mert fontosabb az, hogy milyen erkölcsi alapú egyének kerülnek ki az iskolából. Az intenzívebb nevelés érdeke, hogy a mai zsúfoltságot megszüntessék, és hogy az ifjúságot a szociális feladatokra neveljék. Demokratizálni kell az iskolákat. Nemesíteni kell az érzelmeket. Az előadó végül rámutatott mindazokra a hibákra, amiket a magyarból kiirtani, és mindazokra az erényekre, amiket benne kifejleszteni kell. A nemzeti jellem lassú átalakítása szívós, tervszerű erkölcsnevelő munkával nem lehetetlenség. Erre hívja fel Magyarország nevelőit. Az előadást a nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. * (Lejáró pályázatok.) A Petőfi-Társaság pályázatai közül Bulyovszky Lilla kétszáz koronás jutalomtétele december 15-én jár le. A díjra szavalásra alkalmas költemények pályázhatnak. Az eredményt 1910 január 6-án hirdetik ki. A Vigyázó gróf-féle háromszáz koronás pályázat, amelyre lírai költemények pályázhatnak, december 31-én jár le. Az eredményt 1910 április 27-én hirdetik ki. A pályamunkák levéllel együtt Kéry Gyula titkár dinére (Budapest, VI. ker., Bajza utca 21. sz., Petőfi-Ház) küldendők. * (Új idők.) Herczeg Ferenc képes hetilapjának most megjelent száma a szerkesztő Vébusz báró című elbeszélését közli, melyből a Király Színházban bemutatott operett készült. Ugyancsak Herczeg írta .1. író, a nő és a politika címü karcolatot, melyet a múlt héten a Leányegyesületben mondott el. Balla Ignác Sven Lange-nak legújabb érdekes könyvéről ír, Lyka Károly a Műcsarnok szobrászairól közöl cikket, Pakots József novellát, Tonelli Sándor cikkét, Telekes Béla verset írt. Szikra regénye, egy fordított regény, apróbb cikk, Mühlbeck humoros fejléce, a Műcsarnok téli tárlatának képeiből több művészi reprodukció és néhány aktuális kép egészíti ki a lap tartalmát. * (Modern Zeneköltők Albuma.) Élénk emlékezetében val még a zenekedvelő közönségnek az a kiváló szakértelemmel összeállított kötet, melyet Modern Zeneköltők Attiuma címmel Zipser és König a múlt évben közrebocsátott. A kötet páratlan sikerére most kiadták az album második kötetét. Zeneszerzőink közül Kacsáti Pongrác, Kálmán Imre, Vincze Zsigmond, Szabados Béla, Huszka Jenő, Zerkowitz Béla, Weiner István, Hetényi Albert, Szirmai Albert, a külföldi mesterek közül pedig Planquette, Lecocq és még számosan legjobb műveikkel szerepelnek a kötetben. A 107 oldalra terjedő albumban összesen 36 zenedarab van, amelyek külön-külön vásárolva 70 koronába kerülnek. A Budapesti Hírlap előfizetőinek 5 korona 80 fillérért bérmentve megküldik az album második kötetét. * (Vidám könyvtár.) Ezzel a címmel új könyvsorozat szerkesztésébe kezdett Tábori Kornél, akinek Székely Vladimír rendőrfogalmazóval együtt és külön is írt ciklusos könyveit a publikum régóta ismeri. Humor a bűnben és Budapesti erkölcsök a címe az u.i sorozat két új füzetének. A meglepően csinos külsejű füzetek 50 fillérjével kaphatók. * (Füzetek.) A Földrajzi Közlemények legújabb számában Stein Aurél hazánkfia befejezi Belső-Ázsiában lelt útjának leírását. Pintér Pál a föld életjelenségeinek szemléltetésére szolgáló néhány uti készüléket ismertet, Massány Ernő pedig a nemzetközi léghajós-bizottság monakói kongreszszusáról szóló jelentését terjeszti be. A földrajzi érdekességű események rovatában Halász Gyula Peury északsarki útját ismerteti. Az Akadémiai Értesítő novemberi füzetében Zolnai Gyula a hazai és a külföldi szótárírással foglalkozik, Váczy János Kazinczy Ferenc levelezésének most megjelent XIX. kötetéhez fűz kommentárt, Haraszti Gyula a francia színköltészet történetéhez közöl adatokat. A Hadsereg november 15-iki száma vezető cikkben a magyar katonai irodalommal foglalkozik. Gabányi János százados a hadgyakorlatok alkalmával megnyilatkozó rendszert bírálja. Buillou József báró honvédezredes a védőerőről szóló új törvény aktuális kérdéséről ír tisztára katonai nézőpontból, a szerkesztő, Helis Aladár, a lapunkban megjelent cikkely kapcsán az analfabéta katonák tanítását hozza szóba. Sok kép és számos kisebb közlemény egészíti ki a füzetet. — A Magyar Pedagógia novemberi száma Szemere Samunak Bari Neveléstudománya elé írt bevezető tanulmányát közli. Kemény Ferenc a modern iskolaügyi áramlatokat, Kelemen Ignác pedig a természettudományi oktatás terén mutatkozó reformtörekvéseket ismerteti. Az irodalom, külföldi események rovata s a külföldi szaklapok szemléje bő és változatos. 13