Budapesti Hírlap, 1909. november (29. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-21 / 276. szám

1909. november­­21. BUDAPESTI HÍRLAP (276. sz.) rendezője december 13-án rendezi Busc­i-estéjét. Lengyel Ernő zongoraművész önálló hangversenye december 2-án lesz. — A Harmónia hangversenyei: Dohnányi Ernő zongoraművész pénteki hangverse­nyének műsorát Beethoven, Schubert, Chopin és Schumann műveiből állította össze. Burmester he­gedűművész és Stefániai Imre zongoraművész hang­versenye november 30-án lesz. Zlubay—Popper— Godovszky december elsején rendezik első kamara­estéjüket, a­melyen Mozart, Beethoven és Dvorzsák egy-egy műve kerül előadásra. Bossi Enrico orgona­­művész december 9-iki hangversenyének műsorát Bach, Bossi, Saint-Saëns, Mac-Dowell, Franck és Mendelssohn műveiből állította össze. A hangverse­nyen közreműködik Emmerling Jolán énekesnő. — Grünfeld Vilmos népszerű kamaratársasága az idén nyolc olcsó helyáru hangversenyt rendez. Bemuta­tásra kerül Castillon, Frank, Glazunov, Togoreff, Saxlehner, Sibelius és Tem­jén egy-egy kamaraműve és több ismert zenemű.­­ Az Országos Szimfóniás Zenekar második hangversenye holnap, vasárnap este lesz a Zeneakadémia termében, Kun László ve­­zetésével. Goldmark, Antalffy-Zsiross, Strauss és Mozart művei szerepelnek a műsoron.­­ A Szabad Lyceum Széchenyi-osztálya holnap, vasárnap dél­után öt órakor a Váci­ út 21. szám alatti székesfő­városi iskolában a kurucvilág költészetének ismer­tetésével hangversenyt rendez. Az irodalomtörténeti részt Lissák Kálmán tanár ismerteti, ugyanő hege­dűn bemutatja a Csínom Palkó című kurucdal át­iratát. A műsoron azonkívül még tizenkét kuruc­nóta és Rákóczi-korabeli zenedarab szerepel. * (Ismeretterjesztő előadás.) A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ma délután öt óra­kor volt az idén a második ismeretterjesztő elő­adás. Ezúttal Nagy Géza volt az előadó, a­ki Ma­gyar fegyverzet a török időkben címmel tartotta meg szabad előadását. Nagyszámú díszes hallga­tóság élvezte a tudós tanár előadását, a­mely rész­letesen megismertette az érdeklődőket a régi ma­gyar fegyverzettel. A török időkből származó pán­céling, sisak, kard, paizs, kopja s más efféle hadi­alkalmatosság sikerült vetített képekben tárult a nézők elé. A hadi eszközök ismertetése során be­mutatta a könnyű és nehéz lovasságot, a huszárság eredetét s szereplését a török csatákban. A hálás hallgatóság lelkes tapssal honorálta a tudományos előadást. A legközelebbi ismeretterjesztő előadás szombaton, november 27-én lesz, a­mikor 1.Ger László dr. tart előadást a A'VIli. századbeli fal­festmények Magyarországon címmel. * (Gyermekszínház.) Holnap ismét az Ali Baba kerül színre a Gyermekszínházban. Az előadás négy órakor kezdődik. * (Kisfaludy-Társaság­.) November 24-ikén, szerdán délután lesz a Kisfaludy-Társaság rendes havi ülése az Akadémia kistermében. Rákosi Viktor egyik elbeszélését, Szabolcska Mihály újabb verseit, Fleinrich Gusztáv Merlin című tanulmányát mutatja be, Pekár Gyula pedig fölolvassa Kálnoki Böde Béla Falma hercegnő című elbeszélését. A fölolvasó ülés előtt négy órakor a Shakespeare bizottság tart ülést. * (Hangverseny Stefánia királyi herceg­nőnél.) Lónyay Elemérné grófné, Stefánia királyi hercegnő meghívta egy Oroszváron tartandó hang­versenyre Zsd­ler Amelie hegedűművésznőt. A fiatal művésznő néhány évvel ezelőtt Budapesten is nagy sikert aratott kitűnő játékával. * (Vidéki színészet.) Kolozsvárról Írják ne­künk: Ma este került bemutatásra az itteni Nemzeti Színházban Lengyel Menyhért Taifun című szín­műve. Az újdonságot nagy érdeklődéssel várta a kö­zönség. Janovics Jenő igazgató stílszerű kiállítást készíttetett az újdonsághoz s az érdeklődés fokozá­sára a szerzőt is meghívta. A darab előadása minden várakozást felülmúlt. Janovics igazgató nemcsak mo­dern valószerű és hatásos rendezésével érdemelte meg a közönség lelkes elismerését, hanem Tokeramo szerepének mélyen átérzett és meglepő realizmussal megjátszott alakításáért. Felvonásvégen és nyílt szín­padon egyaránt ünnepelték a jelenvolt szerzőt és a szereplőket, a­kik közül külön említést érdemel még Holtyei Aranka, Dezséri és Körmendi. * (A Szabad Egyetem jelentése.) A Földes Béla d­r. egyetemi tanár elnöklésével működő Szabad Egyetem most bocsátja közre multévi jelentését. Az intézet 1902 óta működik s azóta tizennégy kurzus keretében nyolcvankét előadás-sorozatot és közel öt­száz előadást tartott. A hallgatóság kurzusonként átlag kétszáznegyven, előadásonként pedig átlagosan négyszáz főre rúgott, úgy hogy valamennyi előadás­nak majdnem kétszázezer hallgatója volt. Működését az intézet vidékre is kiterjesztette. Első­sorban fel­ölelte a Pápán működő hasonló célú intézetet, mely Kapossy Lucián elnöklésével működik, majd létesí­tette Pozsonyban a helyi bizottságot, mely Ober­­sch­all Pál dr. jogakadémiai tanár vezetése alatt áll s a hol most Berzeviczy Albert dr. tart igen látogatott kurzust. Oly célból, hogy a hallgatók tanulmányaik­kal nagyobb körben is foglalkozhassanak s erre nézve utbaigazitást nyerjenek, megindította az inté­zet a Népszerű Főiskola Könyvtárát, mely az élő­szóbeli előadásokat utólag könyvalakban bocsátja közre. A kiadást a Franklin-Társulat vállalta el, s eddig öt kötetet adott ki. A budapesti középponti bi­zottság egyik legutóbbi ülésén Földes Béla indítvá­­nyára foglalkozott a Budapesten létesítendő szünidei kurzusok kérdésével is. A terv megvalósítását egy­előre pénzügyi nehézségek akadályozzák. * (A Petőfi-ház) iránt, megnyitása óta élénk az érdeklődés a közönség körében. Nap-nap után zarándokol ki a Bajza­ utcai házba a társadalom minden rétege. A főváros iskoláinak növendékei csoportonként tanáraik vezetésével tekintik meg az ereklyemúzeumot, a­melynek a múlt héten több külföldi látogatója volt. A Petőfi-házról megnyitása alkalmával megemlékeztek írásban és képben a külföldi lapok is. Legutóbb a Lipcsében megjelenő Universum közli szöveg kíséretében a Pető-ház és a kiskőrösi szoba képét. * (Lotz-felállítás Eggenbergernél.) Nagy körültekintéssel összehordott Lotz-gyűjteményük második sorozatát most mutatja be az Eggenberger­­cég kecskeméti­ utcai szalonjában. Már az első na­pon élénk kereslete volt az igazán mérsékelt áron jelzett vázlatoknak, tanulmányoknak, kréta- és szén­rajzoknak. Muzeális beccsel bír az Ámor és Pszike és a Tavasz című remek festmény. Érdekessé teszi még a kiállítást a kedvelt magyar festők válogatott kollekciója is. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia első osztálya november 22-én, hétfőn dél­után öt órakor ülést tart, melynek tárgyai: Simonyi Zsigmond értekezése A jelzős szerkezetekről. Ha­raszti Gyula értekezése. A XVI-ik század francia víg­­játéka és a színpad címmel. Gombócz Zoltán érteke­zése A magyar a­ hangok eredetéről. — Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszérmúzeum nagyter­mében (Szentkirályi­ utca 47.) Bidtenbinder Miklós tanítóképző intézeti tanár november 27-­én és decem­ber 4-én délután öt órakor előadást tart a népiskolai számolást szemléltető eszközökről. * (Iparművészet.) Az Iparművészeti Múzeum november 24-én, szerdán délután négy órakor nyitja meg ünnepseken azt a nagyszabású svéd népművé­szeti és háziipari kiállítást, melynek anyagát részben a stokholmi Nordiska Museet, részben pedig a kü­lönféle svéd művészeti egyesület küldte Budapestre. A körülbelül ezer darabból álló kollekció bepillantást enged úgy a régi, mint a modern nemzeti jellemű svéd iparművészetbe. A kiállítás csütörtöktől kezdve k köznapokon ingyen megtekinthetjk. A hétfői napokon a kiállítás zárva lesz. (Képzőművészet.) A Kéve mű­vészegyesü­­letnek a Nemzeti Szalon termeiben rendezett nagy­szabású kiállítása iránt állandó az érdeklődés. Mivel azonban a Nemzeti Szalon jubiláns téli kiállításá­nak rendezése hosszas előkészületeket követel, a téve kiállítása 28-án délután bezárul. A két utolsó vasárnapon déli egy órától négy óráig a közönség ötven fillér belépő­ díjjal­ tekintheti meg a kiállítást.­­ A Műcsarnok igazgatósága újfajta csalásra jött rá, melyet képügynökök követnek el teljesen érték­telen képekkel, ezúttal a Képzőművészeti Társulat nyerő tagjai kárára. A társulati tagok közt ugyanis évenként hatvan-hetvenezer korona értékű képet sorsolnak ki a Műcsarnokban. A nyerők nevét a ka­talógusokban közlik. Erre az ügynökök fölkeresik a nyerőket, mindenféle ürüggyel kicsalják tőlük a nyerő-bárcát s ajánlkoznak arra, hogy a nyert egy képet kicserélik kettővel, hárommal, éi kisebb kép helyett nagyobbat adnak. A Műcsarnok képét az­tán kellő haszonnal az ügynök értékesíti. A Képző­­művészeti Társulat figyelmessé teszi a közönséget ezekre a csalókra. * (Pedagógiai Társaság.) Ma délután a Pe­dagógiai Társaság felolvasó ülést tartott Fináczy Ernő udvari tanácsos elnöklésével. Az ülés megnyí­lása után az elnök bemutatta az 1910. augusztus hó­napban Brüsszelben tartandó harmadik nemzetközi családi nevelésügyi kongresszus magyar bizottságá­nak átiratát, a­melyben tudatja, hogy öt tiszteletbeli elnökévé választotta. A napirend előtt Hegedűs Ist­ván egyetemi tanár meleg szavakkal köszöntette Fi­­náczyt abból az alkalomból, hogy a király udvari tanácsossá nevezte ki. Kiemelte, hogy az elnök a po­litikának minden­ magával sodró árjában is megma­radt az, a­mi volt: a magyar pedagógiának lelkes apostola, a­ki szívével, szellemével és törhetetlen lel­kesedéssel dolgozik a jövendő tanító­ nemzedék kép­zésén. Fináczyra valóban ráillik az a megjelölés, a­mit Kossuth Lajos egyik levelében használt, hogy: európai kultúrától megzománcozott magyar szellem. Fináczy meghatóskal köszönte meg az üdvözlést és kijelentette, hogy — bár Hegedűst a baráti érzés melege túlzott dicséretre ragadta — annyit be kell ismernie, hogy munkásságában mindenkor tiszta szándék és komoly törekvés vezérelte. Az éljenzés csillapultával Geőcze Sarolta tartotta meg előadását az erkölcsi nevelésről, mint nemzeti problémáról. Kifejtette, hogy nemzeti életünkben az erkölcsi bom­lás megdöbbentő jeleivel találkozunk, a­mi annál szomorúbb, mert a magyarságot ezeréves történe­tén keresztül mindig az erkölcsi felfogás épsége és az eszményi javak megbecsülése jellemezte. A kul­­túrnépek versenyében a győzelem azé lesz, a­melyik nagyobb erkölcsi tőkét visz a harcba. Az erkölcsi megújhodás tehát a nemzetre nézve életkérdés. Ez a megújhodás pedig kizárólag a neveléstől, várható. Fel kell újítani a mai nem­zedékben a régi nemes vonásokat, de ki kell benne fejlesztenünk azokat a gazdasági és szociális erényeket is, a­melyeket a modern haladás megkíván. Ki kell irtanunk belőle ősi hibáit: a fegyelmezetlenséget, a könnyelműséget, a prédaságot és a komoly munkától való irtózást, még inkább a romlott korszellem által beleoltott mé­telyt: a Mammon-imádást, a protekció-hajhászást és a perverz ledérséget. Nem elég, ha az iskola csak ta­nít, mert fontosabb az, hogy milyen erkölcsi alapú egyének kerülnek ki az iskolából. Az intenzívebb ne­velés érdeke, hogy a mai zsúfoltságot megszüntes­sék, és hogy az ifjúságot a szociális feladatokra ne­veljék. Demokratizálni kell az iskolákat. Nemesíteni kell az érzelmeket. Az előadó végül rámutatott mindazokra a hibákra, a­miket a magyarból kiirtani, és mindazokra az erényekre, a­miket benne kifej­leszteni kell. A nemzeti jellem lassú átalakítása szí­vós, tervszerű er­kölcsnevelő munkával nem lehetet­lenség. Erre hívja fel Magyarország nevelőit. Az elő­adást a nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. * (Lejáró pályázatok.) A Petőfi-Társaság pá­lyázatai közül Bulyovszky Lilla kétszáz koronás ju­talomtétele december 15-én jár le. A díjra szavalásra alkalmas költemények pályázhatnak. Az eredményt 1910 január 6-án hirdetik ki. A Vigyázó gróf-féle­ há­­romszáz koronás pályázat, a­melyre lírai költemé­nyek pályázhatnak, december 31-én jár le. Az ered­ményt 1910 április 27-én hirdetik ki. A pályamun­kák levéllel együtt Kéry Gyula titkár dinére (Buda­pest, VI. ker., Bajza­ utca 21. sz., Petőfi-Ház) kül­dendők. * (Új idők.) Herczeg Ferenc képes hetilapjának most megjelent száma a szerkesztő Vébusz báró című elbeszélését közli, melyből a Király Színházban bemutatott operett készült. Ugyancsak Herczeg írta .1. író, a nő és a politika címü karcolatot, melyet a múlt héten a Leányegyesületben mondott el. Balla Ignác Sven Lange-nak legújabb érdekes könyvéről ír, Ly­ka Károly a Műcsarnok szobrászairól közöl cikket, Pakots József novellát, Tonelli Sándor cik­­­két, Telekes Béla verset írt. Szikra regénye, egy for­dított regény, apróbb cikk, Mühlbeck humoros fej­léce, a Műcsarnok téli tárlatának képeiből több mű­vészi reprodukció és néhány aktuális kép egészíti ki a lap tartalmát. * (Modern Zeneköltők Albuma.) Élénk em­lékezetében val­ még a zenekedvelő közönségnek az a kiváló szakértelemmel összeállított kötet, melyet Modern Zeneköltők Attium­a cím­mel Zipser és König a múlt évben közrebocsátott. A kötet páratlan sike­rére most kiadták az album második kötetét. Zene­szerzőink közül Kacsáti Pongrác, Kálmán Imre, Vincze Zsigmond, Szabados Béla, Huszka Jenő, Zer­­kowitz Béla, Weiner István, Hetényi Albert, Szirmai Albert, a külföldi mesterek közül pedig Planquette, Lecocq és még számosan legjobb műveikkel szere­pelnek a kötetben. A 107 oldalra terjedő albumban összesen 36 zenedarab van, a­melyek külön-külön vásárolva 70 koronába kerülnek. A Budapesti Hír­lap előfizetőinek 5 korona 80 fillérért bérmentve megküldik az album második kötetét. * (Vidám könyvtár.) Ezzel a címmel új könyvsorozat szerkesztésébe kezdett Tábori Kor­nél, a­kinek Székely Vladimír rendőrfogalmazóval együtt és külön is írt ciklusos könyveit a publikum régóta ismeri. Humor a bűnben és Budapesti erköl­csök a címe az u.i sorozat két új füzetének. A meglepően csinos külsejű füzetek 50 fillérjével kap­hatók. * (Füzetek.) A Földrajzi Közlemények leg­újabb számában Stein Aurél hazánkfia befejezi Belső-Ázsiában lelt útjának leírását. Pintér Pál a föld életjelenségeinek szemléltetésére szolgáló né­hány uti készüléket ismertet, Massány Ernő pedig a nemzetközi léghajós-bizottság monakói kongresz­­szusáról szóló jelentését terjeszti be. A földrajzi érdekességű események rovatában Halász Gyula Peury északsarki útját ismerteti.­­ Az Akadémiai Értesítő novemberi füzetében Zolnai Gyula a hazai és a külföldi szótárírással foglalkozik, Váczy János Kazinczy Ferenc levelezésének most megjelent XIX. kötetéhez fű­z kommentárt, Haraszti Gyula a fran­cia színköltészet történetéhez közöl adatokat.­­ A Hadsereg november 15-iki száma vezető cikkben a magyar katonai irodalommal foglalkozik. Gabányi János százados a hadgyakorlatok alkalmával meg­nyilatkozó rendszert bírálja. Buillou József báró honvédezredes a védőerőről szóló új törvény aktuá­lis kérdéséről ír tisztára katonai nézőpontból, a szerkesztő, Helis Aladár, a lapunkban megjelent cikkely kapcsán az analfabéta katonák tanítását hozza szóba. Sok kép és számos kisebb közlemény egészíti ki a füzetet. — A Magyar Pedagógia no­vemberi száma Szemere Samunak Bari Neveléstu­dománya elé írt bevezető tanulmányát közli. Ke­mény Ferenc a modern iskolaügyi áramlatokat, Kelemen Ignác pedig a természettudományi okta­tás terén mutatkozó reformtörekvéseket ismerteti. Az irodalom, külföldi események rovata s a kül­­földi szaklapok szemléje bő és változatos. 13

Next