Budapesti Hírlap, 1909. december (29. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-16 / 297. szám

– 1909. december 16. B­TT?­­PESTI HIRLAP (297 sz.) bán a királyi herceg a tisztikarral együtt ebédelt, az­után Budapestre utazott vissza.­­ (Gulner főispán betegsége.) Gulner Gyulát, Pestmegye főispánját, mint jelentettük, vak­­bélgyuladása miatt tegnap éjjel az István úti szana­tóriumban megoperálták. A műtét, a melyet Kuz­­mik Pál dr. egyetemi tanár végzett, kitünően sikerült s a nagybeteg főispán ma már sokkal jobban van. Az orvosok hiszik, hogy Gulner veszedelmes bajá­ból teljesen fölépül.­­ (A braunsveigi regzens esküvője.') Braun­­sveigből jelentik: A királyi kastélyban ma délelőtt ment végbe János Albert meklendorffi herceg, a braunsveigi hercegség régensének és Stolberg-Rossia Erzsébet hercegnőnek polgári esküvője, a­melyet nyomban a dómban az egyházi szertartás követett. Ott volt a császári pár is. I. Ferenc József királyt Szögyény-Marich nagykövet képviselte. — Vilmos császár és Auguszta Viktória császárné délután fél öt órakor Wildwarkba utaztak. *— (Bulyovszky Lilla a ravatalon.) Teg­nap hozták haza Bulyovszky Lillának, a Grácban hirtelen elhunyt színművésznőnek holttestét. A koporsót Kelenföldén vették át s onnan a kerepesi­­uti temető halottas­házába vitték, a­hol diszes rava­talra helyezték. A temetés csütörtökön délután há­rom órakor lesz. Beszentelés után a holttestet a kerepesi­uti temetőben lévő családi kriptába helye­zik örök nyugalomra. A Petőfi-Társaság kegyelete jeléül hatalmas koszorút küldött Bulyovszky Lilla ravatalára s a temetésen küldöttséggel vesz részt. A Magyar Tudományos akadémia ezzel a fölirással küldött koszorút: Nemeslelkü alapítójának — A Ma­gyar Tudományos Akadémia. Az Akadémia is kép­viseltetni fogja magát a­ temetésen. — fáj kamarások.) A király, mint a hiva­talos lap mai száma közli, tolnai Festetics Sándor gróf dragonyos hadnagynak, verőcei Pejacsevich Elemér követségi attasénak, Schroissnigg Ferenc báró földbirtokos, landwehr-hadnagynak és nagy­fákói és nagyselmeci Rakovszky Egon dragonyos­­hadnagynak a kamarási méltóságot adományozta.­­ (A Szontag­ II-nemzetség­ gyűlése.) Az iglói, zabori és szepesszombati Szontagh-nemzetség­­nek a fővárosban és a vidéken lakó tagjai december 12-én Budapesten, Szontagh Sándor dr. lakásán csa­ládi gyűlést tartottak. A gyűlésen a család igló-dob­­sinai ágát Szontagh Pál, a gömörit Szontagh Andor, Szontagh Zoltán, Szontagh Jenő, Szontagh Emil és Szontagh Sándor dr., az igló-sáros-nógrádi ágat Szon­tagh Tamás dr. és Szontagh Antal, az igló-árvai ágat Szontagh Hugó, Szontagh Viktor dr. és Szontagh Dó­­nát, a belső-iglói ágat Szontagh Félix dr. és Szontagh Pál dr., a késmárk-szepesszombati ágat Szontagh Gusztáv és a zabori vonalat Szontagh Elemér képvi­selte. Az értekezleten elhatározták, hogy a néhai iglói Szontagh Dániel által megirt és 1864. évben kiadott Iglói és zabori Szontagh-nemzetség származási törté­­neté­nek a mai napig kiterjedő bővített kiadását a család kiadja, összeállításával Szontagh Hugó és Szontagh Sándor dr. családtagokat bizták meg és a mű költségeire nyomban hatezer koronát írtak alá. Egyben elhatározták, hogy a szegényebb sorsú ta­nulók részére iskoláztatásuk céljából családi alapít­ványt létesítenek.­­ ('Házasság'.) Karán Károly magyar királyi honvédszázados ma délelőtt 11 és fél órakor tar­totta esküvőjét Budapesten a Bakács-téri templom­ban Balázsy Dalma posta- és táviró-kezelőnővel. A századosnak nem kellett letennie a szükséges kauciót. A király ugyanis, mint a Magyar Távirati Iroda je­lenti, megengedte, illetve beleegyezett, hogy a kau­ció fejében a százados feleségének állami szolgála­táért járó illetményei szolgáljanak fedezetül. Derchikai Katona Mór egyetemi tanár és neje érszentkirályi Bosy Szerén leányát, Marianne-t felesé­gül vette Fuhrmann George londoni gyáros. Kohn Dávid hivatalnok (Szentes) eljegyezte özvegy Newbrun Adolfné leányát, Fridát.­­ (Az aradi vesztőhely megváltása.) A budapesti tudomány­egyetem jogi és államtudományi kara ma tartott ülésében 200 koronát szavazott meg az aradi vesztőhely megváltására. —­ (A nagyszombati csata évfordulója.) Nagyszombatból táviratoztak. Az itteni függetlenségi és 48-as kör kegyelettel szokott megemlékezni az 1848-iki nagyszombati csata évfordulójáról. Az idén a városi képviselőtestületi tagok választása decem­ber 16-án lesz, azért már tegnap tartották meg az emlékünnepet a kör helyiségében. Az innepi beszé­det Alszeghy János polgári iskolai igazgató, a kör elnöke mondotta. A nagyszombati csatára vonatkozó kutatásainak újabb, érdekes eredményét ismertette s jellemezte a csatában résztvett hősöket, köztük revisnyei Reviczky Tamás nyugalmazott 48-as h­on­védszázadost. A kör Reviczkynek, a­ki jelenleg Sze­geden lakik, művészi díszoklevélben küldött üdvöz­letet a tagok aláírásával.­­ (A franciák és a kormányozható lég­hajó.) Párisból jelentik: A szenátus hadügyi bizott­ságában Brun tábornok hadügyminiszter kijelen­tette, hogy a katonai kormányozható léghajó ügye egyáltalán nem megnyugtató módon fejlődik. Fran­ciaország képes rövid idő alatt több kormányozható ballont szolgálatba állítani. 1910-ben a katonai lég­hajózás kitűnő állapotban lesz. A legtöbb kormányoz­ható ballon és repülőgép a műszaki csapatok szol­gálatába lesz rendelve, m­íg bizonyos számú repülő­gépet a tüzérségnek bocsátanak rendelkezésre.­­ (A függetlenségi párt irattára.) A­mikor a függetlenségi párt kettészakadt, Kos­suth Ferenc, a párt volt elnöke, egyik titkárával elvitette az elnöki irattárt a Gresham-palotában lévő lakására. E miatt most háborúság támadt. Justh Gyula, a párt mostani elnöke, ugyanis jogtalannak tartja az irattár elvitelét s ezért le­velet intézett Kossuth Ferenchez, a kitől vissza­követeli az iratokat. Ez a levél igy szól: Budapest, 1909. december 11. Nagyméltóságu Kossuth Ferenc urnak v. b. t. t. Budapesten. Tisztelt Barátom! Az országos függetlenségi és 48-as párt el­nökségéről, miután a múlt hónap 11-én lemondottál és a pártból is kiléptél, kötelességszerűen fölkérlek, légy szíves az iránt intézkedni, hogy az elnöki ál­lásból kifolyóan eddig nálad tartott, de a párt kizá­rólagos tulajdonát képező irataink pártunk ügyve­zető titkárának, ifjabb Madarász József képviselő­nek hiány nélkül átszolgáltassanak. Kiváló tisztelet­tel Justh Gyula­ elnök. Kossuth Ferenc a levélre a következő vá­laszt küldötte: Nagyméltóságu Justh Gyula urnak v. b. I. L Budapest. Tisztelt Barátom" Sajnálatomra nem tel­jesíthetem azt a kívánságodat, hogy az általad elnö­költ pártnak átadjam azokat az iratokat és adatokat, a­melyeket én, az én egyéni szorgalmammal, befo­lyásommal és tekintélyemmel megszereztem az álta­lam vezetett párt számára s a melyek legnagyobb része hozzám név szerint van intézve. A párt jegyző­könyve és hivatalos iratai az általad elnökölt párt helyiségében maradtak, a­hogy mindig ott is voltak, a nevemre érkezett iratokat pedig mindig magamnál őriztem s ezek az én egyéni tulajdonomat képezik. Kiváló tisztelettel: Kossuth, elnök. A politikai körökben érdeklődéssel várják a további fejleményeket, mert arról is beszél­nek, hogy Justh Gyula az elnöki iratokat per útján is kész visszakövetelni Kossuthtól. A Kossuth Ferencnél lévő iratokra vonat­kozóan arról értesülünk, hogy három osztályba sorozhatók. Az egyik csoportban a Kossuth Fe­renc nevére érkezett iratok, levelek, kérések és előterjesztések vannak, a másik iratcsomag Kossuth Ferenc jegyzetei a párt dolgairól, a ke­rületek állásáról és óhajairól és végül a harma­dik iratcsomóban gyűjtő ívek vannak olyan ösz­­szegekről, a­melyeket Kossuth Ferenc gyűjtött a párt részére. __ (A fogoly ex-szultán.) Szalonikiból Ír­ják: Abdul Hamid ex-szultán és az Allalini-féle villa többi lakója teljesen el vannak zárva a külvilágtól. A­mióta Abdul Ham­id egy ízben sétát akart tenni a villa parkjában a nélkül, hogy a szolgálatot tevő tisztet előzetesen értesítette volna, jónak látták a parkot körülvevő falat három méterre fölemelni, úgy hogy most már egy pillantást sem lehet vetni a parkba. Az a kevés, a­mit Abdul Kamidról és kör­nyezetéről meg lehet tudni, alig elégíti ki az érthető kíváncsiságot. Csak annyit beszélnek, hogy ismét jobban van s a­mikor szép az idő, a parkban sétál rendesen két fia kíséretében. Úgy látszik, hogy az ex-szultán beletörődött abba a gondolatba, hogy mint fogolynak kell hátralévő napjait eltölteni. Ide­ges rohamai megszűntek, nyugodtan alszik s minden nap néhány órát asztalosmunkával foglalkozik. Hébe­­hóba kezébe vesz egy-egy török újságot s néha meséket mondat el magának. Vele együtt két fia, két leánya és volt háremjének tizenegy asszonya lakja a villát. A cselédek száma az eunukokkal együtt tizenhárom. Havonként ezer török font apanázst kap, ennek egy részét azonban nem fizetik ki neki, hanem visszatartják néhány felesége szá­mára, a­kik Konstantinápolyban maradtak. A villát é.i.iei-nappal szigorúan őrzik. A villa telefonössze­köttetésben van a 3. hadtest parancsnokságával s mindenről, a­mi a villában történik, azonnal jelen­tést tesznek a hadtestparancsnokságnak. Az a hí­resztelés, hogy Abdul Hámid ismételten szökést kísé­relt meg, alaptalan; nem lehetetlen ugyan, hogy gondolt a szökésre, de a szigorú őrizet mellett szö­késről szó sem lehet.­­ (A gallipoli Sacré Coeur-szerzet.) A gallipoli Sacré Coeur misszió főnöke, újra ké­réssel fordul a Budapesti Hírlap olvasóihoz. Ta­valy is karácsony elött közöltük levelét, a­mely­ben rámutatva missziójának nagy szegénysé­gére, a tűzre, a­mely múlt évi novemberben a misszió házát és kápolnáját elpusztította, a hi­degre, meg a vízre, a­mely észak felől fenyegeti minden évben veszedelemmel a missziót, kö­­nyöradományokat kér a Budapesti Hírlap ol­vasóitól. Szíves készséggel közöljük a derék szerzetes levelét és annál a kegyeletnél fogva, a­mellyel ez a szerzet Gallipolban több évtizeden át ápolja és gondozta Rákóczi Ferenc sírját, kér­jük olvasóinkat, hogy fölöslegükből egy csekély­séget a gallipoli szerzeteseknek juttassanak. Szívesen elfogadunk és rendeltetésük helyére juttatunk minden nekik szánt adományt. Köz­­vetetlenül hozzájuk nem lehet adományokat küldeni, mert a török alkotmány helyreállítása óta megszüntették Törökországban az osztrák és magyar postahivatalokat. A szerzetes főnök levele így szól: Tisztelt olvasók! Ismerem irántunk való szim­pátiájukat s ez buzdít arra, hogy újra önökhöz for­duljak ezekről a pártokról, a­melyet minden magyar szívnek emlékezetessé tett Rákóczi Ferenc emléke­zete. Jó szívükhöz fordulok egy annyi megpróbálta­tásnak alávetett misszió érdekében. Meg vagyok győződve, hogy az önök jó szíve velünk érez a sze­­rencsétlenekkel, nyomorunkkal és szenvedésünkkel és a hidegség, a könyörtelenség nem tartozik a ma­gyar nemzet hibái közé. Önök ismerik szegénysé­günket és nyomorunkat. A tavalyi nagy tűz a legbor­zasztóbb helyzetbe juttatott bennünket. Elviseltük a megpróbáltatást panasz nélkül és elnyertük érte ju­­talmunkat. Nemes szívek megkönyörültek rajtunk és módot nyújtottak nekünk arra, hogy néhány apró bajon segíthessünk. Önök is segítségünkre jöttek, Rákóczi Ferencre visszaemlékezve elküldték nekünk filléreiket és ezzel nagy hálára köteleztek bennünket Ily körülmények között ilyen jótett sohasem fog emlékezetünkből és szívünkből elenyészni. De a bor­zasztó tűzveszedelem következményeit még mindig érezzük és a tél elején vagyunk. A romok fölött még csak a kápolnát tudtuk fölépíteni és itt is még mennyi minden hiányzik! A lakóház többi része még mindig várja jó emberek könyörületességét. Újra jó szívükhöz fordulok, újra kinyyjtom kezemet adomá­nyukért és arra kérem önöket, hogy óvjanak meg minket a víz meg a hideg ellen, a m­elyet a rettenetes északi szél folytonosan ránk küld. Szánjanak meg nyomorúságunkban és ha lehetséges, még foko­zódni fog a magyar nemzet iránt való szeretetünk, bámulatunk és hálánk. P. Clément, a Sacré Coeur misszió főnöke. __ (A c­ankális merénylet.) Bécsből jelen­tik nekünk: Kunz százados­ hadbíró ma folytatta Hofrichter Adolf főhadnagy és a tanuk kihallgatá­sát. Este a katonai vizsgálóbíró hosszabb beszélge­tést folytatott Stuckart kormánytanácsossal, a bécsi rendőrség főnökével. A rendőrség kértére a posta­­igazgatóság Lincben, továbbá Gmundenben, a­hol Hofrichter a nyáron tartózkodott és Szerajevóban, a­hol azelőtt lakott, vizsgálatot indított annak kide­rítésére, miféle postai küldeményeket kapott Hof­richter. A rendőrség reméli, hogy a postai küldemé­nyek feladóinak kinyomozása világosságot fog derí­teni arra a kérdésre, hol szerezte Hofrichter a d­an­­kálit. — Bécsből jelentik meg nekünk. A rendőrség ma letartóztatott egy Kadlecné Emma nevű asszonyt, a­ki egy öngyilkos rendőrfelügyelőnek az özvegye. Csalással vádolják, mert azt állítván, hogy több­szörös milliomos, különösen tisztektől nagyobb köl­csönöket kért. Egy főhadnagyon, a­kit szintén meg­csalt és a­ki öl­e miatt üldözte, úgy boszulta meg magát, hogy bele akarta keverni a Hofrichter­­dologba és följelentette, hogy rá akarta beszélni, hogy egy tiszttársának dsankáli­ port küldjön ciga­retta-dobozban. Az asszonyt kihallgatták és szembe­állították Hofrichterrel és azt mondta, hogy ez az a tiszt, a kinek a d­ankáli-port küldte. Hofrichter min­dent tagadott és a biróság is megállapította, hogy az asszonynak minden szava hazugság volt.­­ (Az országos középítési tanács.) A ke­reskedelemügyi miniszter, mint a hivatalos lap mai száma közli, az Országos Középítési Tanács szer­vezete 11. szakasza alapján Schulek Frigyes és Petz Samu műegyetemi tanárokat, valamint Hi­ltl Dezső dr. és Kauser József műépítészeket a tanács állandó bizottsága magasépítési csoportjának tagjaivá, Bo­­dola Lajos műegyetemi tanár, udvari tanácsost, Czakó Adolf és Ziilinszky Szilárd dr. műegyetemi

Next