Budapesti Hírlap, 1910. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1910-03-06 / 55. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP (55. sz.) 1910. március 6. zönség A jelölt ur vizitel című szatírán, továbbá Medgyaszay Vilma, Pallay Rózsi, Hadfik Anna, Németh Juliska, Ferenczi Károly, Papp János, Sajó Géza és Nagy Endre uj magánszámain. Az estét minden alkalommal a Virágénekek című bájos dalciklussal fejezik be. * (Gyermekszínház.) Holnap délután négy órakor a Hófehérke kerül színre a Gyermekszínházban. Felvonás közben gyermekhangversenyt rendeznek. * (Magyar főúri zeneszerző Drezdában.) A drezdai Bachmann-vonósnégyes legközelebb be fogja mutatni Pejacsevich Dóra grófnőnek egyik kvartettjét. A grófnőt néhány érdekes kompozíciója révén a budapesti hangversenyközönség is jól ismeri. * fA szimfonikusok Egerben.) Az országos szimfóniás zenekar Kun László karnagyvezetésével ma tartotta Egerben első hangversenyét. A műsoron Wagner Tannhauser overturje, Mozart, szerenádja, Buttykay magyar suite-je és Csajkovszki harmadik szimfóniája szerepeltek. A közönség az egyes programszámok után nagy lelkesedéssel ünnepelte a zenekart és karnagyát, Kun Lászlót. Az ováció és lelkes ünneplés viszonzásául a zenekar a Rákóczi-indulót Berlioz átírásában adta elő ráadásul. A szimfóniás zenekar holnap Miskolcon hangversenyez. * (Iskolai fali képek.) Az 1907. évi uj népiskolai törvény úgy rendelkezik, hogy az elemi népiskolákban a nem-magyarajku gyermekeket ,alkalmas szemléltető képek segítségével kell a magyar nyelvre tanítani. Olyan iskolai képek azonban, melyek a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz elegendő és modern, eleven anyagot szolgáltattak volna, mindezideig nem voltak. A nenj-magyarajkú gyermekek számára az új tanítási terv, és utasítás szerint készült legelső olvasókönyveknek szerzői, Benedek Elek, Körösi Henrik és Tomcsányi János, most a könyvüket kiegészítő szemléltető képeket is megszerkesztették és két kiváló művésszel, Tuf Ödönnel és Mühlbeck Károlyival megfestették. Ezek a képek természetesen nemcsupána Benedek-Kőrösi-Tomcsányi-féle könyvekhez használhatók, hanem kitűnően be fognak válni mindenütt, ahol másféle könyv szerint tanítanak, sőt a tiszta magyarajkú iskolákban is. A képek alsó sorozata most jelent meg a Wodianer-féle könyvkereskedés-részvénytársaság kiadásában. A következő képeket látjuk magunk előtt: A templom, gyermeksereggel és iskolával, szántás, baromfiudvar, ruhamosás, konyhákért, faültetés, az öreg koldus madsarak etetése és a reggeli órák Palkó életéből. A körülbelül egy-egy négyszögméter nagyságúképek kedves, derűs színekben a valódi életet tárják a gyermekek elé, a legnemesebb erkölcsi eszméket, ismertetik meg velük és e mellett fölébresztik bennük a művészet iránt való érzéket is. Úgy pedagógiai, mint művészi szempontból valóságos mesterművek ezek a képek és kétségtelenül nagy feltűnést keltenének bármely nemzetközi kiállításnak iskolaügyi csoportjában, mert hozzájuk fogható műveket nem találunk a német, a francia és az amerikai szemléltető eszközök közt sem. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia második osztálya március 7-én, hétfőn délután öt órakor ülést tart, melynek tárgya BaloghJenő tanulmánya A büntetőjog válságáról. — A Néprajzi Társaság március 30-ikán délután öt órakor tartja meg az Akadémiában évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitót Szalay Imre mondja, a titkári jelentést, Sebestyén Gyula dr. főtitkár terjeszti, be. — Az Akvinói SzentTamás Társaság ma délután öt órakor tartotta a középponti papnevelőintézet dísztermében rendes évi közgyűlését Székely István dr. egyetemi prorektor elnöklésével. A közgyűlést, melyen nagy és díszes közönség volt jelen, Székely István hosszabb beszéddel nyitotta meg, amelyben a katolikus filozófiának jogosságát vitatta a modern filozófiai elvekkel szemben. Utána Kiss János dr. egyetemi tanár terjesztette elő az alelnöki jelentést, amelyben a kor múlt évi működéséről számolt be, majd Schütz Antal dr. kegyesrendi tanár mutatta be a titkári és pénztári jelentést. MihályfiÁkos dr. egyetemi tanár számvizsgálói jelentésének elfogadása után Prohászka Ottokár tartott igen érdekes, mélyenjáró felolvasást Fogalmaink reális tartalmáról. Az előadásban részletesen kifejtette azt az állítást, hogy az értelmi ismeret nem tudja a lényeget meghatározni, csak inkább a lét egyes mozzanataival ismertet meg bennünket. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. * (Színészakadémia.) Ma este Császár Imre növendékei eljátszották az Urániában Augier érzelmes polgári színművét, A Fourchambank család ot. Ha az irodalomtörténet nem állítaná határozottan, hogy ez a dráma 1887-ben keletkezett, két évvel írója halála előtt, azt hinnék, elmúlt száz esztendős, olyan öreg, avult, fáradt. De tiszta szerkezete, ügyesen bonyolódó cselekménye és néhány jó szerepe alkalmassá teszi a fiatalok gyakorlására. És csakugyan néhány növendék egészen érett fölfogást és színészi készséget bizonyított az este; elsőül Sugár Károly értelmes, meleghangú" és egyéni Fourchambaultjával. Nagy Adorján, akiben imponáló biztosság mellett megnyerő férfiasság van, László Tivadar, jó kedvű és jó külsejű bonvivant. Kertész Endre, pompás komikus. A leányok közül Kápolnai Sári a legteljesebb tehetség, Saláth Etel, Lóránt Szelin és Horváth Lenke még inkább iskolájuk, mint egyéniségük virtusát mutatják. A nagyszámú közönség nemcsak az e helyen szokásos tapssal volt bőkezű, hanem azonfölül élvezett is: néha nagyot nevetett, néha nagyon meg volt hatva. Ilyen a polgári dráma és ilyen Emile Augier. • * (Szavaló-kurzus.) Kovács Laura szavalókurzusa, amelyet vasárnap délutánonkint az egyetem Sándor utcai épületében tart, mind élénkebb látogatottságnak örvend. Holnap lesz a nyolcadik előadás. A március 20-ir a tizedik előadást több ismert író és költő szereplése fogja érdekessé tenni Beiratkozni minden vasárnap délután 2-től 6-ig lehet az egyetem épületében. A beiratási díj két korona, a kurzus látogatása egyébként ingyenes. " (Országos Színészegyestlet.) Most tette közzé az Országos Színészegyesület évi jelentését, melyet a március 16-ikán kezdődő közgyűlés elé fog terjeszteni. Az 1909. év végén a nyugdíjintézetnek 1488 tagja volt, a nyugdíjasok száma 227. A nyugdíjintézet tapilletményből, büntetéspénzből, vendégszázalékból, bírságból, adományok, hátbérjövedelem révén összesen 324.121 koronát vett be, kifizetett tavaly nyugdíjakra 156.574 koronát. Az évi jelentés köszönetet mond Bezerédj Viktor államtitkárnak, aki ismét nagyobb összegű adománnyal gyarapította az egyesület vagyonát. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítására a határidőig, amely ma járt le, majdnem ezerháromszáz művet jelentettek be. E művek közül a szobrokat és a társulat plakátpályázatára küldendő terveket hétfőn, március 7-én, veszik át. Kedden azoknak a festményei, grafikai és építészeti munkái kerülnek átvételre, akik nem tagjai a Képzőművészek Egyesületének, szerdán csakis az egyesületi tagok küldhetik be műveiket. Főkönyvi lapokat a titkárság már nem ad ki, ezek nélkül beküldött munkák átvételét pedig a felvételi bizottság megtagadja. Szerdán délutánig a vidékről és külföldről küldendő munnkáknak is be kell érkezniük a műcsarnokba. A később érkezőket nem bocsátják a zsűri elé. A bírálást a bizottság csütörtökön kezdi meg. A húsvéti ünnep alkalmából a Művészház új kiállítást rendez, melyen csak bibliai tárgyú képek és szobrok fognak szerepelni. A speciális voltánál fogva érdekesnek ígérkező kiállításon minden magyar művész részt vehet. Eddig is legelőkelőbb művészeink jelentették be csatlakozásukat. A műtárgyak beküldésének határideje március 11-ike és 12-ike. * (Tisza Lajos és Szeged.) Újlaki Antal, az ismert szegedi lapszerkesztő könyvet írt Tisza Lajosról és Szeged város újjászületésének eseményekben és momentumokban gazdag korszakáról. A könyv Endrényi Lajos könyvnyomdájában készül és április végén jelenik meg. Előfizetési ára öt korona. Az előfizetési összeg a szerző címére (Szeged, Somogyi utca 11.) küldendő. * (Uj Idők.) Herczeg Ferenc hetilapjának most megjelent számát Mikszáth Kálmán ünneplésének szentelte. A jubiláló írót írásban és képben mutatja be az Uj Idők. Mikszáth egyik fényképfölvételen családja körében látható. Kedves és intim apróságokat árul el Mikszáth életéből a poéta felesége. Tömörkény István arról az időről ír, amikor Mikszáth még a Szegedi Napló munkatársa volt. Sebők Zsigmond ennél jellemrajzot írt Mikszáth a politikában, címmel, Farkas Pál pedig Mikszáth klubéletéről mond el egyet-mást. A választékos szövegrészt Mikszáth több képmása díszíti. * (Francia tündérmesék.) Chenu asszony, a ki mint a Societé des Musefistes kiküldöttje jár Budapesten és a kit nemrég a francia irodalmi társaságban igen lelkesen ünnepeltek, csütörtökön délután öt órakor francia tündérmeséket fog elmondani a Royal termében kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt. * (A bidermájersülus.) Czakó Elemér dr. ma az Iparművészeti Múzeumban nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében előadást tartott a bidermájer-ízlésről. A bidermájer a múlt század harmincas éveiben élt nyárspolgár gúnyneve. A róla elnevezett stílushoz azonban semmi köze, mert az angol hatás révén jött létre a fejedelmi családok és az arisztokrácia számára. S a kraxelhuber—bidermájerek csak másodkézből jutottak hozzá. Ez az ízlés körülbelül 1815-től 1850-ig dívott. Legfőbb jellemvonása, hogy szembe helyezkedik az amivírstilus fényűzésével s tisztán gyakorlati alapokra fekteti az építészeti és iparművészeti alkotásait. Kormányéia így a szerkezetből nőt ki s a szép anyag jó földolgozásából. Fölösleges cifraság nincs rajta. A bútorban kedvelték a mahagónit, a sárga cseresznyefát és a habos magyar kőrist. Lenyilas íróasztalok, százfiókos szekrények, kényelmes székek a kedvelt darabjai. Nálunk Széchényi és Kossuth beavatkozásával terjedt. Széchényi külön értekezett az emberi fészek bölcsészetéről. Kossuth kiállításaival pedig a nagyhírű Steindl bútorkésüítő mestert segítette fölszínre. Esterházy, Széchényi, Győry, Szapáry kastélyai s a vidéki kúriák még ma is tele vannak bidermájeremlékekkel. A modern fölfogás azért becsüli a nagyanyáink korából megmaradt lakásberendezési tárgyakat nagyra, mert a célszerűség hangoztatása folytán külön esztétikai érték, az értelmi szépség nyilatkozik meg bennük. Czakó számos képet mutatott be a bidermájer illusztrálására. Érdekes fejtegetéseit zajos tetszéssel fogadta a közönség. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A bizonyitványgyártók. (Saját tudósítónktól.) A vádlottak kihallgatását ma befejezték s a bíróság hozzáfogott a bizonyító eljáráshoz. Kihallgatták a Rottenbiller utcai polgári iskola mostani igazgatóját, aki a Földes Géza manipulációjáról csak annyit tud, hogy rendetlenül vezette az irodát. Védelmébe vette az igazgató Korányi segédtanfelügyelőt. Korányi, mondotta az igazgató, szigorú cenzor volt s nem egyszer maga is megbotránkozott azon, hogy egyikmásik tanár „óvodát csinál az iskolából ’. Kovács István rákospalotai polgári iskolai igazgató azzal van vádolva, hogy hamis illetőségi bizonyítvánnyal szerelte föl a tanítványai folyamodását. A vádlott ezt tagadja. — Nekem — úgymond a vádlott — nyilvánossogú polgári iskolám van s magántanulók előkészítésével sohasem foglalkoztam. Egy Simorai nevű kerületi elüljárósági tisztviselő küldött hozzám néhány vidéki illetőségi magántanulót, s ő adta nekem mindig a bizonyítványt, mely az illető tanulók budapesti alkalmazását igazolta. Én különben mindig abban a hiszemben voltam, hogy vidékieknek is szabad Budapesten ’ vizsgálatot tenni Az elnök: Ön a nyomozáskor beismeri**, hogy Hortobágyi igazgatónak száz koronát adott, hogy egy elégtelen osztályzatot elégségesre korrigáljon ki. — Ez való. Csakhogy nem megvesztegetésképpen adtam neki a száz koronát, hanem a segítségalap javára. Az elnök megjegyzi, hogyHortobágyi igazgató időközben öngyilkos lett. Kiszling László gyógyszerészsegéd, akit Kovács István készített elő, a fehérsas-téri iskolában vizsgázott. Száva tanár volt az egyik cenzora, ki a vizsgálaton megbuktatta. Száva tanár azt mondta neki, hogy a javító, vizsgálaton is meg fogja buktatni, ha más előkészítőt nem választ magának. Ajánlott isneki egy másik előkészítőt, akinek kétszáz koronát kellett fizetnie. A javító vizsgálatot aztán baj nélkül letette. Kis József vasúti raktáros azzal van vádolva, hogy hamis foglalkozási bizonyítványokat adott Révai Manó előkészítőnek, aki azokat az engedelemért való folyamodásokban fölhasználta. A vádlott azt mondja, hogy öntudatlan eszköze volt Révainak. A bizonyítványoknak, úgymond, semmi hivatalos jellegük nem volt: egy falusi kisbiró sem fogadta volna el azokat. •Az elnök: Tudta Ön, hogy azok az emberek, akiknek alkalmazási bizonyítványt adott, hol laknak? — Nem tudtam. A tanár úr azt mondta, hogy budapestiek s én nem is mertem a tanár úr szavában kételkedni. Mautner Miksa, Zsoldos Adolf és Gonda József előkészítők tagadják, hogy hamis erkölcsi és illetőségi bizonyítvánnyal szerelték volna föl a növendékeik folyamodását. A bizonyítványokat mindig maguk a növendékek hozták. A vádlottak kihallgatását ezzel befejezték s megkezdődött a bizonyító eljárás. A tanuk közül elsőnek Deák Jenőt, a Rottenbiller-utcai polgári iskola igazgatóját, Földes Géza vádlott utódját hallgatták ki. Deák Jenő kijelenti, hogy nem tud arról, hogy Földes kétezer koronát sikkasztott volna. A pénztárt teljesen rendben vette át Földestől. Az elnök: A magánvizsgálati díjakkal is elszámolt Földes? A tanú: Azokkal nem számolhatott el, mert a magánvizsgálatokra vonatkozó szelvényeket elkérte tőlem a rendőrség. — Hát az anyakönyvek rendben voltak? —- őszintén szólva. Földes nagyon rendetlenül vezette az irodát. Megtörtént akárhányszor, hogy egyik-másik tanuló másolatot kért a bizonyítványáról. De én nem tudtam kiadni a másolatot, mert az anyakönyvek nem voltak meg, sőt akárhány esetben a vizsgákról fölvett jegyzőkönyveket sem talált— — Hát azt tudja-e, hogy egyes magántanulók tandíjmentességet kaptak ugyan, de ezt nem tudatták velük s megfizettették velük a tandíjat? — Ezt nem tudom. — Tanára volt ön az iskolának Földes Géza igazgató idejében? — Igen. Én a magánvizsgálatokon is részt vettem a Korányi tanfelügyelő elnöklete alatt. Mondhatom határozottan, hogy Korányi becsületesen és lelkiismeretesen vezette ezeket a vizsgálatokat. Egy alkalommal rá is szólt az egyik tanárra, hogy xie esik