Budapesti Hírlap, 1910. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1910-03-06 / 55. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP (55. sz.) 1910. március 6.­ zönség A jelölt ur vizitel című­ szatírán, továbbá Medgyaszay Vilma, Pallay Rózsi, Hadfik Anna, Né­meth Juliska, Ferenczi Károly, Papp János, Sajó Géza és Nagy Endre uj magánszámain. Az estét minden alkalommal a Virágénekek című bájos dal­ciklussal fejezik be. * (Gyermekszínház.) Holnap délután négy órakor a Hófehérke kerül színre a Gyermekszínház­­ban. Felvonás közben gyermekhangversenyt ren­deznek. * (Magyar főúri zeneszerző Drezdában.) A drezdai Bachmann-vonósnégyes legközelebb be fogja mutatni Pejacsevich Dóra grófnőnek egyik kvartett­jét. A grófnőt néhány érdekes kompozíciója révén a budapesti hangversenyközönség is jól ismeri. * fA szimfonikusok Egerben.) Az országos szimfóniás zenekar Kun László karnagy­­vezetésével ma tartotta Egerben első hangversenyét. A műsoron Wagner Tannhauser overturje, Mozart, szerenádja, Buttykay magyar suite-je és Csajkovszki harmadik szimfóniája szerepeltek. A közönség az egyes pro­­gramszámok után nagy lelkesedéssel ünnepelte a ze­nekart és karnagyát, Kun Lászlót. Az ováció és lelkes ünneplés viszonzásául a zenekar a Rákóczi-indulót Berlioz átírásában adta elő ráadásul. A szimfóniás zenekar holnap Miskolcon hangversenyez. * (Iskolai fali képek.) Az 1907. évi uj népis­kolai törvény úgy rendelkezik, hogy­ az elemi népis­kolákban a ne­m-magyarajku gyermekeket ,alkalmas szemléltető képek segítségével kell­ a magyar nyelvre tanítani. Olyan iskolai képek azonban, melyek a be­széd- és értelemgyakorlatokhoz elegendő és­ modern, eleven anyagot szolgáltattak volna, mindezideig nem voltak. A nenj-magyarajkú gyermekek számára az új tanítási terv, és utasítás szerint készült legelső ol­vasókönyveknek szerzői, Benedek Elek, Körösi Hen­rik és Tomcsányi János, most a könyvüket kiegé­­szítő szemléltető­ képeket is megszerkesztették és két kiváló művésszel,­ Tu­f Ödönnel és Mühlbeck Károly­ival megfestették. Ezek a képek természetesen nem­­­csupán­­a­ Benedek-Kőrösi-Tomcsányi-féle könyvek­hez használhatók, hanem kitűnően be fognak válni mindenütt, a­hol másféle könyv szerint tanítanak, sőt a tiszta magyarajkú iskolákban is. A képek alsó soro­zata most jelent meg a Wodianer-féle könyvkereske­­dés-részvénytársaság kiadásában. A következő képe­ket látjuk magunk előtt: A templom, gyermeksereg­gel és iskolával, szántás, baromfi­udv­ar, ruhamosás, konyhákért, faültetés, az öreg koldus madsarak ete­tése és a reggeli órák Palkó életéből. A körülbelül egy-egy négyszögméter nagyságú­­képek kedves, de­rűs színekben a­ valódi életet tárják a gyermekek elé, a legnemesebb erkölcsi eszméket, ismertetik­ meg ve­lük és e mellett fölébresztik bennük a művészet iránt való érzéket is. Úgy pedagógiai, mint művészi szem­pontból valóságos mesterművek ezek a képek és két­ségtelenül nagy feltűnést keltenének bármely nem­zetközi kiállításnak iskolaügyi csoportjában, mert hozzájuk fogható műveket nem találunk a német, a francia és az amerikai szemléltető eszközök közt sem. * (Tudományos élet.) A Tudományos Aka­démia második osztálya március 7-én, hétfőn dél­után öt órakor ülést tart, melynek tárgya Balogh­­Jenő tanulmánya A büntetőjog válságáról. — A Néprajzi Társaság március 30-ikán délután öt óra­kor tartja meg az Akadémiában évi rendes köz­gyűlését. Az elnöki megnyitót Szalay Imre mondja, a titkári jelentést, Sebestyén Gyula dr. főtitkár ter­jeszti, be. — Az Akvinói Szent­­Tamás Társaság ma délután öt órakor tartotta a középponti papnevelő­intézet dísztermében rendes évi közgyűlését Székely István dr. egyetemi prorektor elnöklésével. A köz­gyűlést, melyen nagy és díszes közönség volt jelen, Székely István hosszabb beszéddel nyitotta meg, a­melyben a katolikus filozófiának jogosságát vitatta a modern filozófiai elvekkel szemben. Utána Kiss János dr. egyetemi tanár terjesztette elő az alelnöki jelentést, a­melyben a kor múlt évi működéséről számolt be, majd Schütz Antal dr. kegyesrendi ta­nár mutatta be a­ titkári és pénztári jelentést. Mi­hály­fi­­Ákos dr. egyetemi tanár számvizsgálói jelen­tésének elfogadása után Prohászka Ottokár tartott igen érdekes, mélyenjáró felolvasást Fogalmaink reális tartalmáról. Az előadásban részletesen kifej­tette azt az állítást, hogy az értelmi ismeret nem tudja a lényeget meghatározni, csak inkább a lét egyes mozzanataival ismertet meg bennünket. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. * (Színészakadémia.) Ma este Császár Imre növendékei eljátszották az Urániában Augier érzel­mes polgári színművét, A Fourchambank­ család­ ot. Ha az irodalomtörténet nem állítaná határozottan, hogy ez a dráma 1887-ben keletkezett, két évvel írója halála előtt, azt hinnék, elmúlt száz esztendős, olyan öreg, avult, fáradt. De tiszta szerkezete, ügyesen bonyolódó cselekménye és néhány jó szerepe alkalmassá teszi a fiatalok gyakorlására. És csak­ugyan néhány növendék egészen érett fölfogást és színészi készséget bizonyított az este; elsőül Sugár Károly értelmes, meleghangú" és egyéni Fourcham­­baultjával. Nagy Adorján, a­kiben imponáló biz­tosság mellett megnyerő férfiasság van, László Ti­vadar, jó kedvű és jó külsejű bonvivant. Kertész Endre, pompás komikus. A leányok közül Kápolnai Sári a legteljesebb tehetség, Saláth Etel, Lóránt Szelin és Horváth Lenke még inkább iskolájuk, mint egyéniségük virtusát mutatják. A nagyszámú közön­ség nemcsak az e helyen szokásos tapssal volt bő­kezű, hanem azonfölül élvezett is: néha nagyot ne­vetett, néha nagyon meg volt hatva. Ilyen a polgári dráma és ilyen Emile Augier. • * (Szavaló-kurzus.) Kovács Laura szavaló­kurzusa, a­melyet vasárnap délutánonkint az egye­tem Sándor­ utcai épületében tart, mind élénkebb látogatottságnak örvend. Holnap lesz a nyolcadik előadás. A március 20-ir a tizedik előadást több is­mert író és költő szereplése fogja érdekessé tenni Beiratkozni minden vasárnap délután 2-től 6-ig lehet az egyetem épületében. A beiratási díj két korona, a kurzus látogatása egyébként ingyenes. " (Országos Színészegyest­let.) Most tette közzé az Országos Színészegyesület évi jelentését, melyet a március 16-ikán kezdődő közgyűlés elé fog terjeszteni. Az 1909. év végén a nyugdíjintézetnek 1488 tagja volt, a nyugdíjasok száma 227. A nyug­díjintézet tapilletményből, büntetéspénzből, vendég­százalékból, bírságból, adományok, hátbérjövedelem révén összesen 324.121 koronát vett be, kifizetett tavaly nyugdíjakra 156.574 koronát. Az évi jelentés köszönetet mond Bezerédj Viktor államtitkárnak, a­ki ismét nagyobb összegű adománnyal gyarapította az egyesület vagyonát. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat tavaszi kiállítására a határidőig, a­mely ma járt le, majdnem ezerháromszáz művet jelentettek be. E művek közül a szobrokat és a társulat plakát­­pályázatára küldendő terveket hétfőn, március 7-én, veszik át. Kedden azoknak a festményei, grafikai és építészeti munkái kerülnek átvételre, a­kik nem tag­jai a Képzőművészek Egyesületének, szerdán csakis az egyesületi tagok küldhetik be műveiket. Fő­könyvi lapokat a titkárság már nem ad ki, ezek nél­kül beküldött munkák átvételét pedig a felvételi bi­zottság megtagadja. Szerdán délutánig a vidékről és külföldről küldendő munnkáknak is be kell érkez­niük a műcsarnokba. A később érkezőket nem bo­csátják a zsűri elé. A bírálást a bizottság csütörtökön kezdi meg.­­ A húsvéti ünnep alkalmából a Művész­­ház új kiállítást rendez, melyen csak bibliai tárgyú képek és szobrok fognak szerepelni. A speciális vol­tánál fogva érdekesnek ígérkező kiállításon minden magyar művész részt vehet. Eddig is legelőkelőbb művészeink jelentették be csatlakozásukat. A mű­tárgyak beküldésének határideje március 11-ike és 12-ike. * (Tisza Lajos és Szeged.) Újlaki Antal, az ismert szegedi lapszerkesztő könyvet írt Tisza La­josról és Szeged város újjászületésének események­ben és momentumokban gazdag korszakáról. A könyv Endrényi Lajos könyvnyomdájában készül és április végén jelenik meg. Előfizetési ára öt ko­rona. Az előfizetési összeg a szerző címére (Szeged, Somogyi­ utca 11.) küldendő. * (Uj Idők.) Herczeg Ferenc hetilapjának most megjelent számát Mikszáth Kálmán ünneplé­sének szentelte. A jubiláló írót írásban és képben mutatja be az Uj Idők. Mikszáth egyik fénykép­­fölvételen családja körében látható. Kedves és in­tim apróságokat árul el Mikszáth életéből a poéta felesége. Tömörkény István arról az időről ír, a­mikor Mikszáth még a Szegedi Napló munkatársa volt­. Sebők Zsigmond ennél jellemrajzot írt Mik­száth a politikában, címmel, Farkas Pál pedig Mikszáth klubéletéről mond el egyet-mást. A vá­lasztékos szövegrészt Mikszáth több képmása dí­szíti. * (Francia tündérmesék.) Chenu asszony, a ki m­int a Societé des Musefistes kiküldöttje jár Bu­dapesten és a kit nemrég a francia irodalmi társa­ságban igen lelkesen ünnepeltek, csütörtökön dél­után öt órakor francia tündérmeséket fog elmon­dani a Royal termében kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt. * (A bidermájersülus.) Czakó Elemér dr. ma az Iparművészeti Múzeumban nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében előadást tartott a bi­­dermájer-ízlésről. A bidermájer a múlt század har­mincas éveiben élt nyárspolgár gúnyneve. A róla el­nevezet­t stílushoz azonban semmi köze, mert az an­gol hatás révén jött létre a fejedelmi családok és az arisztokrácia számára. S a kraxelhuber—bidermá­­jerek csak másodkézből jutottak hozzá. Ez az­ ízlés körülbelül 1815-től 1850-ig dívott. Legfőbb jellem­vonása, hogy szembe helyezkedik az amivírstilus fényűzésével s tisztán gyakorlati alapokra fekteti az építészeti és iparművészeti alkotásait. Kormányéi­a így a szerkezetből nőt ki s a szép anyag jó földolgo­zásából. Fölösleges cifraság nincs rajta. A bútorban kedvelték a mahagónit, a sárga cseresznyefát és a habos magyar kőrist. Lenyilas íróasztalok, százfió­kos szekrények, kényelmes székek a kedvelt darab­jai. Nálunk Széchényi és Kossuth beavatkozásával terjedt. Széchényi külön értekezett az emberi fészek bölcsészetéről. Kossuth kiállításaival pedig a nagy­hírű Steindl bútorkésüítő mestert segítette fölszínre. Esterházy, Széchényi, Győry, Szapáry kastélyai s a vidéki kúriák még ma is tele vannak bidermájer­­emlékekkel. A modern fölfogás azért becsüli a nagyanyáink korából megmaradt lakásberendezési tárgyakat nagyra, mert a célszerűség hangoztatása folytán külön esztétikai érték, az értelmi szépség nyilatkozik meg bennük. Czakó számos képet muta­tott be a bidermájer illusztrálására. Érdekes fejtege­téseit zajos tetszéssel fogadta a közönség.­­ TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A bizonyitvány­gyártók. (Saját tudósítónktól.) A vádlottak kihallgat­á­sát ma befejezték s a bíróság hozzáfogott a bizo­nyító eljáráshoz. Kihallgatták a Rottenbiller­ utcai polgári iskola mostani igazgatóját, a­ki a Földes Géza manipulációjáról csak annyit tud, hogy ren­detlenül vezette az irodát. Védelmébe vette az igaz­gató Korányi segédtanfelügyelőt. Korányi, mon­dotta az igazgató, szigorú cenzor volt s nem egy­szer maga is megbotránkozott azon, hogy egyik­másik tanár „óvodát csinál az iskolából ’. Kovács István rákospalotai polgári iskolai igazgató azzal van vádolva, hogy hamis illetőségi bizonyítvánnyal szerelte föl a tanítványai folyamodá­sát. A vádlott ezt tagadja. — Nekem — úgymond a vádlott — nyilvános­­sogú polgári iskolám van s magántanulók előkészí­tésével sohasem foglalkoztam. Egy Simorai nevű kerületi elüljárósági tisztviselő küldött hozzám né­hány vidéki illetőségi magántanulót, s ő adta ne­kem mindig a bizonyítványt, mely az illető tanulók budapesti alkalmazását igazolta. Én különben min­dig abban a hiszemben voltam, h­ogy vidékieknek is szabad Budapesten ’ vizsgálatot tenni Az elnök: Ön a nyomozáskor beismeri**, hogy Hortobágyi igazgatónak száz koronát adott, hogy egy elégtelen osztályzatot elégségesre korrigáljon ki. — Ez való. Csakhogy nem megvesztegetéskép­pen adtam neki a száz koronát, hanem a segítség­­alap javára. Az elnök megjegyzi, hogy­­Hortobágyi igazgató időközben öngyilkos lett. Kiszling László gyógyszerészsegéd, a­kit Ko­vács István készített elő, a fehérsas-téri iskolában vizsgázott. Száva tanár volt az egyik cenzora, ki a vizsgálaton megbuktatta. Száva tanár azt mondta neki, hogy a javító, vizsgálaton is meg fogja buktatni, h­a m­ás előkészítőt nem választ magának. Ajánlott is­­neki eg­y másik előkészítőt, a­kinek kétszáz koronát kellett fizetnie. A javító vizsgálatot aztán baj nélkül letette. Kis József vasúti raktáros azzal van vádolva, hogy hamis foglalkozási bizonyítványokat adott Révai Manó előkészítőnek, a­ki azokat az engede­­lemért való folyamodásokban fölhasználta. A vád­lott azt mondja, hogy öntudatlan eszköze volt Ré­vainak. A bizonyítványoknak, úgymond, semmi hi­vatalos jellegük nem volt: egy falusi kisbiró sem fo­gadta volna el azokat. •Az elnök: Tudta Ön, hogy azok az emberek, a­kiknek alkalmazási bizonyítványt adott, hol laknak? — Nem tudtam. A tanár úr azt mondta, hogy budapestiek s én nem is mertem a tanár úr szavában kételkedni. Mautner Miksa, Zsoldos Adolf és Gonda József előkészítők tagadják, hogy hamis erkölcsi és illető­ségi bizonyítvánnyal szerelték volna föl a növendé­keik folyamodását. A bizonyítványokat mindig ma­guk a növendékek hozták. A vádlottak kihallgatását ezzel befejezték s megkezdődött a bizonyító­ eljárás. A tanuk közül elsőnek Deák Jenőt, a Rotten­­biller-utcai polgári iskola igazgatóját, Földes Géza vádlott utódját hallgatták ki. Deák Jenő kijelenti, hogy nem tud arról, h­ogy Földes kétezer koronát sikkasztott volna. A pénztárt teljesen rendben vette át Földestől. Az elnök: A magánvizsgálati díjakkal is elszá­molt Földes? A tanú: Azokkal nem számolhatott el, mert a magánvizsgálatokra vonatkozó szelvényeket elkérte tőlem a rendőrség. —­ Hát az anyakönyvek rendben voltak? —- őszintén szólva. Földes nagyon rendetlenül vezette az irodát. Megtörtént akárhányszor, hogy egyik-másik tanuló másolatot kért a­ bizonyítványá­ról. De én nem tudtam kiadni a másolatot, mert az anyakönyvek nem voltak meg, sőt akárhány esetben a vizsgákról fölvett jegyzőkönyveket sem talált­— — Hát azt tudja-e, hogy egyes magántanulók tandíjmentességet kaptak ugyan, de ezt nem tudatták velük s megfizettették velük a tandíjat? — Ezt nem tudom. — Tanára volt ön az iskolának Földes Géza igazgató idejében? — Igen. Én a magánvizsgálatokon is részt vet­tem a Korányi tanfelügyelő elnöklete alatt. Mondha­tom határozottan, hogy Korányi becsületesen és lelki­­ismeretesen vezette ezeket a vizsgálatokat. Egy alka­lommal rá is szólt az egyik tanárra, hogy xie esik

Next